Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-24 / 19. szám

S»ERDA, 1*1. JANUÁR 24. 5 wmmmmm IPARI SZEMLE Tegnap jelent, meg a Statisztikai Hivatal jelentése arról, hogyan teljesítette dolgozó népünk az ötéves terv első évét. Az adatokat olvasva/ nyugodtan győzelmi jelenlésnek nevezhetjük a Statisztikai Hivatal közleményét, győzelmi jelentésnek, amely arról számol be, hogy a magyar dolgozó nép egy esztendő alatt milyen nagy utat tett meg a szocializmus felé. Az ötéves terv első éve győzelmében részes minden becsületes dolgozó s a szegedi üzemek dolgozói is méltóképpen kivették részüket ennek a győzelemnek a kivívásából. Üzemeinkben hatalmas lendületlel indult meg a harc a terv második évének teljesítéséért, ami azt bizonyítja, hogy dolgozóink nem elégszenek meg az eddig elért eredményekkel, hanem újabb győzelmek elérésére törekednek. Hogy az idei munkánk még jobb, még eredményesebb legyen szükséges megnéznünk azt, hogyan értük el eredményinket, s munkánknak milyen fogyatékosságai mutatkoztak meg. Amikor hozzáláttunk ötéves tervünk megvalósításához, célul tűztük ki, hogy országunkat fejlett iparral, közlekedési hálózattal, me. zőgazdasággal rendelkező országgá tesszük. Az ötéves terv első évét befejeztük és visszapillantva megállapíthatjuk, hogy ennek a törekvésnek már mindenütt megtalálhatjuk a nyomait. Az ötéves terv első éve megváltoztatta a városok, falvak képét. Hatalmas eredményeket értünk el s különösen az ipar vonalán olyan fejlődés tapa&ztalha tó,, amilyen fejlődés, az elmúlt rendszerben évtizedek alatt sem volt tapasztalható. Az ötéves terv első évében üzemeink a termelékenység olyan magas fokát érték el, amilyenre a kapitalista ipar történetében példa nem volt, olyan sikereket vallhatnak magukénak, emilyen sikereknek az elérése csak ügy lehetséges, ha a gépek mellett azok igazi gazdái, a munkások dolgoznak. A sikerek eléréséhez azonban még sok körijlmény szükséges. Ezek között első, helyet foglal el az, hogy a termelés nem anarchisztikusán. hanem ejöre meghatározott .terv szerint -történik. A terv csak úgy teljesíthető, ha az üzennék a tervet úgy kezelik, mint a törvényt kell kezelni, betartják a tervfegyelmet, elősegítik a munkaver. Beny-, sztahánov-, munkamódszerátadási, újító, és észszerüsítő mozgalom széleskörű kibontakozását. Nézzük meg szegedi viszonylatban, üzemeink hogyan viszonyultak ezekhez a kérdésekhez az ötéves teiv első évében, milyen eredményeket értek el s niunkájúk során milyen hibák, hiányosságok merültek fel. TERV, TERVFEGYELEM A szegedi üzemek döntő többsége becsületesen teljesitgtíe, sőt túlteljesítette az ötéves terv el'ső évét. Nyugodtan mondhatjuk, hogy minden erejükkel kivették a részüket abból a nagy munkából, azokból a nagy feladatokból,' melyet az ötéves terv első éve a szegedi üzemekre rótt. Jelentős mértékben emelkedett az üzemek termelékenysége. Legjobban megráthátjuk ezt, ha a százalékszerű emelkedést megvizsgáljuk az . egyes iparágakban. Az első tervév harmadik negyedét alapul' véve a termelékenység 3 következőképpen alakult: a textiliparban 13 százalékkal, a faiparban 49 százalékkal, élelmezési iparban 27.7 százalékkal, a bőriparban 22.5 százalékkal, egyéb iparban 24.6 százalékkal emelkedett a termelékenység az első tervév harmadik ' nejedében. Ezeknek alapján kapjuk meg a termelékenység emelkedésének átlagát, mely Szegeden 27.3 százalék. Természetesen vannak egész kiugró eredmények is. A Texilkombi nátban például 94 százalékkal emelkedett a termelékenység az 1950 januári állapotot véve alapul. A Ládagyárban 75, a Délmagyarország Nyomdánál pedig 51 százaiákos ez az emelkedés. Az anyagmegtakaritás, önköltségcsökkentés tétén is jelentős eredmények mutatkoztak. A szege di üzemek, az első tervév harmadik negyedében, átlagosan 2.8 - százalékos anyagmegtakaritást értek , el, tani a textil iparban felmegy egészen 3:3 százalékig, a bőriparban pedig 3.5 százalékig. Nem mondhatjuk el azonban, hogy hatalmas eredményeink ni ellett hibák nem mutatkoztak. Egyé? üzemek nem tudták teljesíteni terjaftket. Ezeknél az üzemeknél egyrészt objektív akadályok-mutatkoztak, másrészt pedg — és ami a döntő — a politikai munka hiányossága eredményezte a lemaradást. Nézzük meg ezt .egy példán keresztül. A Szőrme és Bőrruha ÁV csak 70 százalékra tudta teljesíteni tervelőirányzatát. Kétségtelenül mutatkoztak objektív nehézségek: profilirozás, üzemrészek áttelepítése, de a 70 százalékos tervíeljesités okát nem ebben kell keresni. Keresni kell az okot a gyenge politikai, felvilágosító munkában. Erre különösen ebben az üzemben lett volna nagy szükség, mivei a dolgozók többsége néhány hónappal ezelőtt még kisiparos volt, a versenymozgalmat hírből, vagy még úgy sem ismerte. Üzemen kívülállók megkérdezték például az egyik munkástól, hogy mi a véleménye a munkaversenyröl. A dolgozó azt válaszolta, hogy nem mer versenyezni, nem mer többet termelni, mert akkor kevesebb idő alatt elvégzi a munkáját és munkanélkülivé válik. Mikor ez a dolgozó megtudta, milyen helytelenül gondolkozott, valósággal megkönnyebbült s kijelentette, hogy a munkaverseny lényegét, célkitűzését eddig Senki nem magyarázta meg neki. Ez a példa kisebb-nagyobb módosítással alkalmazható a többi lemaradit üzemre is. Egyes helyeken azonban az ellenség keze is közreműködött. A Szegedi Cipőgyárban az egyik műszaki vezető idézett elő káoszt a termelésiben. A DUMA Cipőgyárban a szabászat volt vezetője — egy nyugatos katonatiszt — úgy irányította a szabászat munkáját. hogy a szabászat lemaradása akadályozza az egész üzem munkáját. Az ellenség mindkét üzemben a vállalatvezetöség szemelátára folytatta üzelmeit, ami arra int, hogy üzemeinkben egy pillanatra sem szabad eltompulni az éberségnek. A tervfcgyelem kérdésében ls sorozatos hibákkal találkozhatunk. Mint emlilcttük: üzemcink döntő többségé állandóan teljesíti globális tervét. Ezen belül azonban egyes cikkeknél lemaradások tapasztalhatók. Ha megnézzük például a Ruhagyár novemberi teljesítését, a következő képet kapjuk: a gyár 112 százalékra teljesítette tervét. Az egyes cikkek •• tervszázalékai azonban igen hullámzóak: 89 százalék, 105 százalék, 67 százalék. 200 százalék stb. A többi üzemekben . is jócskán találhatók ilyen éltérések. Ez a hiba azért nagyon súlyos, mert egyik üzem terméke a másik üzem termelésének alapanyagául szolgál, lehetelcnné teszi az üzemen belüli tervszerű anyag- és munkabeosztást, de veszélyezteti a terv által beütemezett szállítási határ, idők betartását is. Az ingadozás a műszaki vezetők jó, vagy rossz munkáján múlik, tehát ezen a vonalon kell rendet teremteni, ha ki akarjuk küszöbölni ezt a hibát. MUNKA VERSENY-MOZGALOM Az ötéves terv első évének eredményeihez nagyban hozzájárult a munkaverseny-mozgalom kiszélesedése. Az ötéves terv első évében a szegedi üzemek dolgozóinak 72.8 százaléka végezte versenyben munkáját. Ez a szám azt mulatja, hogy pártszervezeteink, szakszervezeteink eredményes munkát végeztek ezen a téren. De egyáltalában nem jelenti azt, hogy ezen a téren már semmi tennivaló nincs. Rákosi elvtárs október 27-i beszédében rámutatott, hogy a munkaverseny még mindie kampányszerű. Ez nálunk i9 megmutatkozott. Egyes kampányok idején fellángolt a munkaverseny, de a kampányok után nem tudtuk tartani az elért eredményeket. Döntő hiányosságkent mutatkozott • meg az ötéves terv első évében az, hogy a fiatalok nem vették ki részüket kellő mértékben a munkaversenyből. A szegedi üzemekben dolgozó fiataloknak csupán 60 százaléka dolgozott versenyben az elmúlt év novemberében. Azóta ezen a téren már jelentős javulás mutatkozott meg. A Sztahánov-mozgalom . területén — miDt az egész országban — Szegeden is jelentős sikereket értünk et. Üzemeink legmegbecsültebb dolgozói a sztahánovisták lettek-, rájuk, mint példaképekre tekintenek a többi dolgozók s igyekeznek maguk is sztahánoVistákká válni. Ennek a törekvésnek eredménye az, hogy az ötéves terv első -évének utolsó negyedében számos új sztahánovistát avathattunk üzemeinkben. A pártszervezetek, szakszervezetek, váll-dlatvezetőségek mindenütt a legmesszebbmenően támogatják a sztahanovistákat s igyekeznek munkamódszerüket minél szélesebb körben elterjeszteni. Kivételt képez ezen a téren az építőipar, ahol a politikai vezetés nem volt képes az építkezések vezetőit meggyőzni arról, hogy ahol lehetséges, minden esetben vezessék be a sztahánovista munkamódszereket. 'A munkamódszerátadási mozgalom a tervév utolsó negyedében vett hatalmas lendületet. Azelőtt alkalomszerű volt s üzemeink nem is helyeztek súlyt erre a kérdésre. Még novemberben is csupán 158 dolgozó adta út munkamódszerét 328 dolgozónak. Ez a szám élesen rávilágít azokra a hibákra, melyeket ezen a téren elkövettek üzemeink. Alapjaiban kellett átszervezni munkamódszerátadási mozgalmunkat. A három legnagyobb textil-üzemünkben: a Textilkombinátban, az Ujszegedi Kendergyárban és a Szegedi Kenderfonógyárban rátértek a szervezett munkamódszerátadásra. Függetlenített munkamódszerátadókat állítottak be s ilyenmódon máris jelentős eredmények mutatkoznakA textilüzemek tapasztalatait felhasználva kell a szervezett munka, módszerátadást kiterjeszteni a többi üzemekre is. ÚJÍTÓ-MOZGALOM Az újiló-mozgalom az első tervévben hatalmas fejlődésen ment keresztül. Mig 1949-ben csupán 927 dolgozó adott be újítási javaslatokat a szegedi üzemekben, addig 1950-ben 3204 újító járult hozzá újításával, észszerűsitésével a termelés fokozásához. Míg 1949-ben az újításokból,, észszerüsítésekből szár, mazó évi megtakarítás összege 2 millió 195.432 forint volt, addig 1950-ben az újítások 4,847.790 forintot takarítottak meg népgazdaságunk számára. Ezen a téren i« mutatkoztak hiányosságok is az eredmények mellett, 'A hiányosságok zömét felszínre hozta az az ankét, melyet a Szegedi Pártbizottság rendezeti decemberben. Ezen az ankéton elmondották az újítóink, hogy egyes helyeken a vállalatvezetőség és a műszakiak nem foglalkoznak érdemlegesen az újítómozgalommal, sőt - nem egy esetben akadályozzák is az újítók munkáját. Hibát követtek el egyes pártszervezetek is, mert nem ellenőrizték cs nem támogatták megfelelő formában a termelékenység növelésének ezt az egyik legfontosabb frontját. Kiderül ez az elfogadott és bevezetett újítások számának viszonyulásából is. 1950-ben Szegeden a dolgozók 3204 újítást adtak be. Ebből 1420-at fogadtak el, de csupán 984-et vezettek be. Tehát több, mint 400 elfogadott újítás nincs bevezetve, kihasználatlanul hever. Ujitómozgalmunk népgazdaságunk fejlesztésének hatalmas és szinte kimeríthetetlen tartaléka. Ennek megfelelően kell viszonyulni a vállalatok vezetőségeinek, a műszakiaknak, a pártszervezeteknek és szakszervezeteknek ehhez a kérdéshez. Segíteni, támogatni kell az újítókat munkájukban. irányílani kell munkájukat és figyelmüket a napirenden lévő kérdések megoldására kell fordítani. A minisztertanács takarékosságról szóló rendelete hatalmas feladatokat tűz az újítók elé. Nem kevesebbet, mint azt, hogy igyekezzenek újításokkal megoldani a takarékossági problémákat, igyekezzenek megoldást találni arra, hogy a külföldi nyersanyagokat nálunk is fellelhető anyagokkal pótoljuk, KERESKEDELEM ötéves tervünk első évéről városunk viszonylatában megközelítőleg sem kapnánk teljes képet, ha nem vizsgálnánk meg a terülelünkön lévő nagy, és kiskereskedelmi szocialista szektoraink munkáját. A kereskedelmi vállalatok túlnyomó része túlteljesítette tervelőirányzatát. Általában a vállalatok dolgozóinak 70 százaléka munkaversenyben dolgozik. A verseny for-« mája hasonlít az üzemekéhez: hoszszúlcjáratú versenyszerződéseken alapszik. A verseny pontjai: önköltségcsökkentés, takarékosság, munkamódszerátadás. A munkaverseny területén a legjobb eredményt az ifjúsági ruházati áruda érte el, mely megnyerte a kereskedelmi munkaverseny vándorzászlóját. Általában jó eredményeket értek el az első tervév során a kereskedelmi vállalatok, de mutatkozik munkájukban egész sor kiküszöbölésre váró hiányosság is. Első helyen kell említeni az úgynevezett „második ellenséget": a kapitalista maradványt. Egyes helyeken még mindig megkülönböztetéssel kezelik a vásárlókat, ..ruha teszi az embert" alapon. A jólöltözött vásárlóknak fontos közszükségleti cikkeket tesznek félre az egyes, szegényesebben öltözött dolgozók rovására. Egyes árudákban nem kielégítően folyik az agitáció egyik igen eredményesen alkalmazható módszere: a pultagitáció. Másutt a munkaverseny kiértékelését hanyagolják el. Természetesen ezeken a helyeken a munkaverseny ellaposodik s formálissá válik. A kereskedelmi vállalatok felismerték munkájuk hiányosságait és a Pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásokban, igen helyesen, irányt vesznek ezeknek a hiányosságoknak a kiküszöbölésére. A szegedi üzemekben győzelmesen indult el útjára az ötéves terv második éve. Az elmúlt év munkájának tapasztalatait felhasználták a dolgozók s a meglévő eredmények továbbfejlesztésével, a hibák kiküszöbölésével igyekeznek sikerrevinni a terv második évét, meggyorsítani a szocializmus építését, fellendíteni, továbbfokozni a békéért folyó harcot, Sz.J. A szegedi textilüzemek a tervjelentés tükrében 'A' Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint az 1950. évi termelési tervet a textiliparban 107.3 százalékra teljesítették. Ennek az eredménynek eléréséhez hozzájárultak a szegedi üzemek szép és kiváló eredményei is. A Szegedi Kender dolgozói az ötéves terv első évében rájuk eső feladatot mennyiségben 129 százalékra, értékben pedig 121 százalékra teljesttették, liogy ezeket a szép eredményeket elérjék, ahhoz elsősorban kifejlesztették az egyéni és brigádversenyt. 1949-ben még 40 brigád versenyzett és gyönge volt az egyéni verseny, a rnult év végére azonban már 1321 dolgozó volt egyéni versenyben és ugyanígy versenyzett az üzem 69 brigádja is. Az újításokkal megkönnyítették a munkát. A múlt évben 202 újítási javaslatot tettek az üzem dolgozói, ebből 77 újítást vezetlek be, ami népgazdaságunknak 190 ezer forint megtakarítást jelent. Az újítókat 11.244 forinttal jutalmazták meg. Korszerűsítették a villamossági berendezést, így nagyrészt kiküszöbölték a tűzveszélyt. Liftet szereltek be, amely gyorsította az anyag közvetítését, új hegesztőmú. helyt építettek. Már a mult évben elkezdték egy új műhelyrész felépítését is. A munkaverseny, az újítómozgalom és az üzeni korszerűsítése hozzájárult ahhoz, hogy egyre jobb eredményeket értek el az üzem dolgozói. De nem álltak meg ezeknél az eredményeknél. A mult év decemberében 46 dolgozó adta át munkamódszerét munkatársainak. Ez is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Szegedi Kender dolgozói túlteljesítették 1950. évi tervüket. A Magyar Kenderben egy év alatt két új sztahánovista és hetven dolgozó emelkedett ki kiváló teljesítményével. Háromszorosára emelkedett az egyéni versenyzők száma és nagyban megnövekedett az újítók és újítások száma is. A termelés növelése mellett gondot fordítottak a minőségi munkára és a mult cvben 100 kilogram fonalból 96 kilogram árut termeltek. 'A? 1949. évi 260 dolgozóval szemben 1950-ben 731 munkás dolgozott tervfelbontással. Nagyban kifejlődött a munkaverseny és az év utolsó felében megszervezték a függetlenített munkamódszerátadást is. A munka könnyebbéiételére korszerűsítették a szövőüzemet. Az azonos meghajtású gépeket egymás mellé helyezték, a dolgozók megismerték és megszokták gépüket. Nem csoda tehát, hogy már december 27-én 215 dolgozó teljesítette 1950. évi tervét. Egyre több üzemrész fejezte be tervét még novemberben. így a Magyar Kender eredeti éves tervét november 16-án teljesítette és de. cember 30-án befejezték a többszörösen feleméit operatív tervüket is. A Textilkombinát dolgozói levélben jelentették Rákosi elvtársnak, hogy felemelt opera tiv tervüket december 5-én befejezték. Az eredeti tervet október 26-án teljesítették. A munka termelékeny, ségének növelése mellett gondot fordítottak az anyagtakarékosságra is. November végén kiértékelték, hogy 426 ezer forint értékű gyapotot takarítottak meg. 737 ezer fo rintfal csökkentették az önköltséget, Az első negyedévben a gyapot kifonási százaléka még 74-8 százalék volt. December végére azonban száz kilogram gyapotból már 94.7 kilogram árut gyártottak. Természetesen így emelkedett az üzem termelékenysége is. Januárhoz viszonyítva a harmadik negyedévben 94 százalékos emelkedést mutatott a munka termelékenysége. A Szogodi Jutagyárat 1949 decemberében államosították és az államosítástól kezdve a munkások viszonya megváltozott a termeléshez. Tudták, hogy most már maguknak dolgoznak és 1950-es évi tervüket december 16_ra befejezték. Felemelt operatív tervüket 104 százalékra teljesítették. Anyagtakarékosság terén is szép eredményt értek ct. 58 ezer kiló nyersanyagból 44 ezer kiló zsákot készítettek, aminek értéke 64 ezer forint. 'A munka megkönnyítésére 209 újftást adtak be az üzem dolgozói, amiből 79-et bevezettek és ez 243.164 forint megtakarítást jelent népgazdaságunknak. A szegedi Textilüzemek tehát — amint a fenti adatok is bizonyítják — az elmúlt évben megálltak helyüket a termelés vonalán. Túlteljesítették a tervet, mert az üzem dolgozóinak megváltozott a viszonya a munkához és mindig többet és többet akartak termelni, mert érezték a Párt segilségét és a felvilágosító munka nyomán megtudták. hogy szükség van az ő fokozott termelésükre az ötéves terv időelőtti teljesítésében és a béke védelmében. A szegedi Városi Tanács oktatási és népművelési osztályának versenyfelhívása Csongrád megye iskolaigazgatóit értekezletre hívta össze a Megyei Tanács oktatási és népművelési osztálya. Az értekezleten a Párt március 29-i - határozatával és a VKM november 22, 23-i országos értekezletének anyagával foglalkoztak. A középpontban a lemorzsolódás elleni harc és a tanulmányi fegyelem megszilárdításának kérdései állottak. A szegedi Városi Tanács oktatási osztálya az értekezleten a következő levelet olvasta fel: „Mi, a szegedi Városi Tanács oktatási osztályának dolgozói a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusának tiszteletére féléves lejáratú versenyre hívjuk ki Csongrád megye Városi és Járási Tanácsainak oktatási osztályalt és rajtuk keresztül a megye minden általános iskoláját. > A verseny fő' szempontjai a következó'k: 1. A lemorzsolódás elleni küzdelem, 2. A tanulmányi rend és -fegyelem megszilárdítása. A lemorzsolódás elleni küzdelem terén vállaljuk, hogy az általános iskolákban a lemorzsolódást az 1950—51. iskolaév második felében teljesen megszüntetjük. A tanulmányi fegyelmet megszilárdítva többek között arra törekszünk, hogy minél kevesebb legyen a késés és a mulasztás és célul tűzzük ki, hogy minél több késés és mulasz. tásnélkiili iskolai napol érjünk el. Biztosak vagyunk abban, hogy versenyfelhívásunkat Csongrád megye valamennyi öntudatos pedagógusa örömmel fogadja, mert munkánk megjavításának eredménye még több öntudatos fiatal, még több új. szocialista ember kikovácsolása." Korek Józsefné, a Városi Tanács népm. éa okt. osztály vezetője, Vince István, a Szegedi Pedagógus Szakszervezet vezetője." Az értekezlet a szegedi Városi, senyfelhivását lelkes tapssal Tanács oktatási osztályának ver- I gadta. fo. Ma filmelőadást rendes az MSzT Petőfi II.-telepen A Magyar-Szovjet Társaság szegedi szervezetének filmazakosztálya keddén este 6 órakor nagy érdeklődés mellett mutatta be a Petőfi, telep I. MSZT-szervezetének a koreai harcokról és a varsói Békekongresszusról felvett filmet. Ugyanezt a műsort ma 6 órakor a Petőfi-telep II, holnap, csütörtökön pedig szintén 6 órakor az új, szegedi MSZT-szervezetben mutatja be a dolgozóknak.