Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-23 / 18. szám

KEDD, 1951. JANUÁR 28. 3 jLenin művei a kommunizmus Iegyőzhetetlenségébe vetett mélységes hitre lelkesítenek P. Poszpjelov elvtárs beszéde a moszkvai ünnepi gyászülésen Tbsárnap 18 óra 50 perckor líeadödött a SzK(b)P Központi Bizottságának aSzK(b)P Moszkva Területi és Moszkvai Városi Bizottságának, a Szovjetunió és az Oroszországi Szövetségi Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsa Elnökségének, a Mosdana területi és Moszkva városi szovjetnek, a Komszomol Központi Bizottságának, a Szovjetunió Központi Szakszervezeti Tanácsa Elnökségének, a Párt- és társadalmi szervezeteik, valamint a szovjet hadsereg képviselőivel együtt Lenin elvtárs, a Kommunista Párt és szovjet állam megalapítója, valajnennyi ország dolgozói nagy vezére és tanítója halálának 27évfordulója alkalmából tartott tlnnepi gyászülése. P. Poszpjelov elvtárs a Lenin elvtárs halálának huszonhetedik évfordulója alkalmából tartott ünnepélyes gyászülésen beszédet mondott, melynek főbb részei a következők: — Lenin—Sztálin nagy pártja az elmuit negyedszázad folyamán aratott világtörténelmi jelentőségű gySzeknent mindenekelőtt annak köszönheti, mondotta —, hogy hű maradt Lenin tanításához, Lenin halhatatlan tanítása az egész dolgozó emberiség számára megvilágítja as imperializmus jármának lerázásáért vívott harc útját, feltárja az emberi társadalom fejlődésének törvényszerűségeit és távlatait s arra a mélységes hitre lelkesít, hogy a proletárforradalom véglegesen diadalt arat a vadállati imperializmus felett. — Ma az amerikai imperializmus a háborús uszítók táborának vezető ereje, dühödt fegyverkezési versenyt folytat, véres ajTressziót robbantott ki a békés koreai nép ellen, új háborús támadásokat készít elő a Szovjetunió, a szocializmus országa, az európai népi demokráciák és a Kínai Népköztársaság ellen. Ennek a nemzetközi helyzetnek fényében az amerikai imperializmus lenini jellemzése különösen tanulságos és mélyen időszerű. Lenin rámutatott, hogy az amerikai imperializmus közvetlen katonai intervenció útján állandóan beavatkozik más népek ügyeibe és az éhség kötelével köti gúzsba és fojtogatja a népeket. Az amerikai imperializmus lenini bírálata feltárja annak a bűnÖ3 politikának a gyökereit, amelyet az USA vezető körei hamarosan a második világháború után megindítottak. Ez a politika a nemzetközi együttműködés megsértésének és az új világháború kirobbantásának politikája és célja a világuralom kivívása. Poszpjelov elvtárs a továbbiakban részletesen ismertette az angol-amerikaiak dühödt áskálódásait a szovjet nép ellen, majd Lenin elvtársat idézve, így folytatta: „Annál inkább eltemeti magát az angol és amerikai imperializmus — jövendölte Lenin —, midőn olyan kalandot folytat, amely politikai csődbe viszi, midőn egész Európa fojtogatóinak és csendőreinek szerepére kárhoztatja katonaságát." Ezek a lenini szavak kemény figyelmeztetés az USA kormányköreiben található nekivadult politikai esztelenek felé, akik világuralomra törve, örült gyorsasággal taszítják az amerikai népet az új, harmadik világháború szakadékába. — Ma, amikor az amerikai Imperialisták, akik semmit sem értettek és semmit sem tanultak a történelem tanulságaiból és a szó szoros értelmében a hitleri Imperialisták nyomdokain hal adfeek, M «<£ • látooW szavai különösen megrázó erővel hangzanak. Lenin azt tanította, hogy „az angol-amerikai imperializmus ugyanolyan vadállat, mint a német imperializmus." Leleplezve az angol-amerikai imperialisták Oroszország és Nyugat-Európa népeinek elnyomására és leigázására irányuló terveit és lépéseit, Lenin ezt mondotta: „El akarják nyomni azt a népet, amely a kapitalizmustól eljutott a szabadsághoz, meg akarják fojtani a forradalmat, Es mi teljes meggyőződéssel mondjuk, hogy most ez az e I zsíros©doft vadállat éppenúgy a szakadékba zuhan, mint a nám/et imperializmus vadállata." Az amerikai imperialisták, amikor Koreában megkezdték bűnös fegyveres beavatkozásukat, arra számítottak, hogy vadállati cselekedetekkel sikerül nekik megfélemlíteni és térdre kényszeríteni a hős koreai népet. Ezzel szemben másként történt. Miként annakidején kudarcba fulladt az amerikai intervenció Szovjet Oroszországban, ugyanúgy fullad kudarcba Koreában is. A háború és az imperialista reakció erőivel a béke, demokrácia és a szocializmus hatalmas, egyre növekvő erői állnak szemben, amelyek élén a nagy Szovjetunió halad, a bókének és a népek barátságának megdönthetetlen bástyája. V. I. Lenin halhatatlan müvei a kommunizmus ügyének Iegyőzhetetlenségébe vetett mélységes hitre lelkesítenek, bármiként is kegyetlenkedjék aa imperialista burzsoázia. A népek egyenjogúságának és barátságának, a világ tartós békéjéért vívott harcnak nagy lenini-sztálini ideológiája újabb nagyszerű győzelmeket arat és fog is aratni. Az elmúlt félszázad a marxizmus-leninizmus eszméinek hatalmas diadalát hozta. A szovjetnép ezeknek az eszméknek lobogója alatt, Sztálin elvtársnak, Lenin ügye lángpszű folytatójának vezetésével felépítette a szocializmust és sikeresen építi a kommunista társadalmat. A leninizmus eszméinek zászlaja alatt folyt ós folyik a világ munkás és nemzeti felszabadító mozgalmának fejlődése, folyt és folyik a harc a békéért., a demokráciáért és a szocializmusért. — fejezte be beszédét Poszpjelov, Az egész világ szabadságszerető népe kegyelettel emlékezett meg Leninről A Szovjetunióbon emberek milliói emlékeznek meg mindenütt a nagy Leninről, halálának 27, évfordulóján. A moszkvai Vörös-térre, a Lenin Mauzóleumhoz vonultak fel az emberek, várva azt a feleimelő pillanatot, amikor leróhatják kegyeletü ket a Bolsevik Párt és a világ első szocialista államának megalapítója előtt, akinek emlékét a* egész világ dolgozói forró szeretettel őrzik szívükben. Uljanovszk városában, ahot Lenin született, ezrek és ezrek tekintették meg azt a muzeummá átala. kított házat, amelyben Vlagyimir Iljics elvtárs gyermekéveit élte. A leningrádi és a kievi állami nyilvános könyvtárban megtekintették a Lenin Művek ritka kiadásait, valamint a szovjet kormány j első rendeleteit a földről. Lenin és Sztálin elvtársak által aláírt oroszországi népek jogairól szóló nyilatkozatot. Lvovban és Ukrajna városaiban ezrek részvételével rendeztek ünnepi gyászüléseket. Sztálingrádban az ország villamosításáról szóló lenini terv megvalósítását bemutató kiállítást rendeztek. Lettországban 800 Leoin-kiállítás nyílt meg, Vosztok nevű örményországi faluban pedig leleplezték a Bolsevik Párt és a szovjet áriam alapítójának emlékművét. VARSÓBAN ünnepi gyászülésen emlékeztek meg Lenin halálának 27. évfordulójáról, amelyen megjelent Bie. rut elvtárs, köztársasági • Inök, az "'le tcanács, a kormány és az Egyesült Lengyel Munkáspárt Központi Bizottságának tagjai, V. Z. Lebegyejev elvtárs, a Szovjetunió lengyelországi nagykövete, valamint a Kínai Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a népi demokratikus országok képviselői. Lengyelország valamennyi városában ás falujában gyásziilése ken emlékeztek meg Lenin életéről és munkásságáról. A BUKARESTBEN megtartott ünnepi gyászülésen Gheorghe Apostol elvtárs, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja mondott beszédet. SZÓFIÁBAN és egész Bulgáriában a dolgozók mélységes szeretetüket fejezték ki a proletáriátus nagy tanítója, L V. Lenin és ügyének zseniális folytatója, I. V. Sztálin elvtárs iránt. ígéretei tettek, hogy tovább mélyítik a barátságot a nagy 57oy, jet néppel, TIRANÁBÓL érkezett jelentéseik szerint az Albán Népköztársaság valamennyi városában és falujában előadásokat tartottak Lenin, emlékezetéra. Az Albán Népköztársaság minisztertanácsa elhatározta, hogy & Selitavizieröművet Leninről nevezik el. STOCKHOLM nagy filmszínházában fezomba/fcoií a Svéd-Szovjet Társaság által ren, dezett ünnepi gyászülésen megjelent a svéd haladó közvélemény sok képviselője, a Szovjetunió nagykövete, valamint a népi demokra, tikus országok képviselői. HELSINKIBEN valamint Finnország többi városi* ban emlékünnepélyeket rendeztek, A- finn rádióban a Finr—Szovjet Társaság elnöke „Lenin és a fin* nek" címmel tartott előadást. BERNBEN a Svájci Munkáspárt lapja vezércikkben emlékezett meg Lenin halála évfordulójáról, URUGUAY városaiban január 20-tól 26-ig ünnepi gyászülésekst tartanak. Nagy kegyelettel emlékeznek meg a Bolsevik Párt és a szovjet állam megalapítójáról. Az Uruguay Kommunista Párt Végrehajtó Bizottsága is ülést tart, Pastorino, az Al, talúnos Szakszervezeti Szövetség főtitkára a szakszervezetek aktíva, gyűlésén tart előadást „Lenin éi a munkásosztály" címmel, LENIN EMLÉKEST AZ OPERAHÁZBAN Lenin elvtárs halálának 27. évfordulója alkalmából a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar-Szovjet Társaság vasárnap este az Állami Operaházban emlékestet rendezett. A magyar és szovjet himnusz hangjai után Kelen Béle elvtárs, a Magyar-Szovjet Társaság főtitkára üdvözölte a megejlenteket. Hoezszú perceken át tartó tapssal, felállással köszöntötte a díszelőadás közönsége a magyar nép forrón szeretett vezérét, az elnöki asztálnál helyet foglalt Rákosi elvtársat. Kelen Béla elvtárs üdvözli a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának és Központi Vezetőségének megjelent tagjait. Rónai Sándor elvtársat, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, Dobi Istvánt, a minisztertanács elnökét, az elnöki asztalnál helyet foglaló Szmlrnov elvtársat, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ügyvivőjét és az előadás közönségét. Résztvett az emlékesten a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet számos kiválósága. Művészek. Irók, tudósok, sztahánovisták. Megjelent „ díszelőadáson Huan Cen elvtárs, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete és a többi baráti állami diplomáciai testületének képviselői. Az ünnep) beszédet Horváth Márton elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja mondotta: T min korában nemcsak az elnyomás és a kizsákmányolás legmagasabb foka, az imperializmus született meg, hanem a munkások, a dolgozók szabadságharcának világtörténelmi győzelme is. Az imperializmus két világháborúban 80 millió embert pusztított el. De a Lenin- és Sztáiin-vezette imperialistaeUenes harcban ugyanebben az időben 800 millió szabad ember született. Lenin művével ér véget az emberiség előtörténete. A világ első szocialista állama megalapítójának műve nyomán először lép a történelem színpadára a társadalmi értelemben vett felnőtt ember. Lenin és Sztálin fiai, a szocialista emberek otthont teremtettek immár maguknak Európa és Ázsia legnagyobb részén és feltartóztathatatlanul meg fogják teremteni a szabad emberiség békés és boldog otthonát az egész földgolyón, beleértve a legsötétebb világrészt: Amerikát is. Lenin nagysága halála után is évről-évre úgy nő, mint a mű, amelyet alkotott," A megemlékezés órájában elmondhatjuk, hogy Lenin velünk van, mert Sztálin vezet minket. Velünk van, mert az ö útját járjuk. Velünk van, mert életünk, munkánk minden kérdésével hozzáfordulhatunk és választ kapunk tőle. Leninre emlékezni mindenekelőtt annyit tesz. mint fegyvert kovácsolni tanításaiból mai döntő harcainkhoz. Világítsuk meg az imperializmus mai ábrázatát. Mivé fejlődött — vagy ba nem felesleges a jelző — miré cflllfi* M imperMixmoa amerikai kiadása, amelynek útját és jövendő sorsát Lenin több mint egy emberöltővel ezelőtt látta. Egy esztendő mult el azóta, hogy utoljára emlékeztünk meg Lenin haláláról s ebben az esztendőben az amerikai imperializmus mégjobban megmutatta a maga igazi arculatát. Horváth Márton elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy hogyan lépett 'Amerika az új világháború előkészítésének útjára, hogy az ame_ rikai imperialisták „felsőbbrendű faj" fasiszta jelszavával zsákmányolják ki, döntik nyomorba nemcsak saját népüket, hanem a Marshall-terwel, az Atlanti Szerződéssel gúzsba kötött európai csatlósaikat is. Horválh elvtárs a Marsliall-segéllyel kapcsolatban rámutatott arra, hogy az amerikai imperializmus most jelentkezik a kamatokért: a népek életét és vérét követeli. A véres dollárok jogán a legelvetemültebb banditákkal, a legaljasabb fasiszta rendszerekkel, az európai és ázsiai „mészárosokkal" szövetkeznek. Az amerikai imperializmusé az a dicsőség, hogy a spanyol nép vesztegzár alatt lévő hóhérát, Francot be akarja csempészni az ENSZ-be, oda akarja ültetni a két másik nemzetközi gonosztevői, Csang Kaj Sek és Titó képviselői mellé. Az amerikai imperializmus újra fegyvert ad Hitler SS-legényeinek és tábornokainak kezébe, a japán pestisbaktérium tenyésztőkkel fog kezet, Caldarist, Hitler és Horthy kémjét, a görög nép hóhérát támogatja. Az amerikai imperialisták már több mint félszázaddal ezelőtt a Fűlőp-w ige tekeu ée azóta Kósápés Dél-Amerikában, Kinában, a második világháború alatt 'Afrikaiján megmutatta, milyen sorsot szántak a gyarmati népeknek. De semmisem hasonlítható ahhoz, amit a koreai háborúban elkövettek és elkövetnek. — Nem mi — folytatta Horváth elvtárs —, hanem az imperializmus házi mérlegkészítői kénytelenek nap mint nap bevallani, hogy a nyílt agresszióra való áttérés az amerikai történelem legsúlyosabb katonai vereségét eredményezte. Az imperialisták többé-kevésbbé tudják, hogy nem egy vereség érte őket Koreában, hanem vereség érte az imperialista gyarmati háború egész stratégiáját. Az imperialisták vereségei felszínre hozzák a lappangó ellentéleket, bizalmatlanságot, kölcsönös gyűlölködést az imperialista táboron belül. A népek harca nz imperialista háború ellen, arae'yet Lenin kezdett el közel 40 évvel ezelőtt. — soha ilyen magasan nem lobogott, mint lobog ma. Lenin és Sztálin országának a léte teszi lehetővé, hogy a világ népei méltó választ adjanak az imperialistáknak. A Szovjetúnió társadalmi, gazdasági rendszerének fölénye, politikai és katonai ereje, nemzetközi tekintélye az az erő, amely mindenekelőtt meggondolásra készteti a háborús gyujtogatókat. A Szovjet Hadsereg szabadította fel, a Szovjetúnió támogatja és védelmezi az európai és ázsiai népi demokráciákat, amelyek a béke táborának, a szabad országok táborá. nak erejét gyarapítják. A kinai nép világtörténelmi győzelme, amely egyszersmind az imperializmus világtörténelmi veresége, a Szovjetúnió, a béketábor hatalmas győzelme is volt. Coha olyan egyszerű, olyan világos választás nem állott a népek előtt, mint napjainkban. Kétféle program áll az emberiség előtt: Az egyik út: az imperializmus útja, a háború útja. A másik út: Lenin és Sztálin útja, a béke és a szabadság útja. — Büszkeséggel tölt el, hogy mi, magyarok ezt az utat, Lenin és Sztálin útját járjuk. Népünk szivében egyre magasabb lánggal lobog az imperialisták gyűlölelte, a Szovjetunió szeretete és a szolidaritás a világ szabad és szaabdságáért küzdő népei iránt. A leninizmus kérdése nálunk nem ünnepi megemlékezés témája csupán, hanem hétköznapok munkájának tartalma. Horváth Márton elvtárs ezután ötéves tervünk néhány adatát is* mertette, majd így folytatta: — Sikereink főforrása, hogy ingadozás nélkül tettük magunkévá Lenin és Sztálin tanításait. Győzelemeinket annak köszönhetjük, hogy erős, egységes, harcedzett Pártunk van, olyan Pártunk van, amelynek legnagyobb példaképe Lenin ós Sztálin Pártja, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja. Győzelmeinket annak köszönhetjük, hogy Pártunknak és népünknek olyan vezére van, akit egyemberként követ a magyar munkásosztály, aki iránt odaadó bizalom él a dolgozó parasztság és értelmiség szivében, ki biztos kézzel vezeti népünket a béke és az épülő szocializmus útján, Rákosi Mátyás elvtárs. Cztálin így jellemezte Lenin működését: „Hitt a tömegek teremtő erejében — ez Lenin működésének a sajátossága, amely lehetővé tette számára, hogy az elemi erők értelmét felfogja, mozgásukat proletárforradalom medrébe irányítsa." Mi hiszünk a tömegek teremtő erejében, azért így beszélünk: köszönet és dicsőség népünknek az első tervév győzelmeiért, de még jobb, még szervezettebb munkával a második tervév síkeréért! Eredményeink nagyok, de a háború veszélye is megnőtt. Egy pillanatra sem feledkezünk meg arról, hogy déli határainkon az amerikai imperializmus legelvetemültebb. mindenre kész bérgyilkosai tanyáznak. Az a kötelességünk, hogy még erősebbek legyünk, még gyorsabban szárnyaljuk túl eddigi eredményeinket. Az a kötelességünk, hogy a békefront ránkbízott szakaszát bevehetetlenné tegyük. Kötelességünk a világ elnyomott népei iránt, hogy könnyebben rátaláljanak Lenin és Sztálin útjára. TVépünk elmondhatja immár, hogy ha a haza szolgálatáról van szó, nem ismerjük a fáradtságot, nem ismerjük a félelmet és a meghátrálást. Lenin és Sztálin útjában népünk békéjének, szabadságának, felemelkedésének egyetlen útját ismerte fel. Munkájával, harcával, a Párt és Rákosi elvtárs mögött felsorakozó egységével tesz hitet arra, hogy ezt az utat soha többé el nem hagyja — fejezte be beszédét Horváth Márton elvtárs. A nagyhatású emlékbeszédet ün" nepi hangverseny követte.