Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-23 / 18. szám
KEDD. 1961. JANUÁR 23. 3 Ötéves a Társadalmi Szemle írta: RÁKOSI MÁTYÁS 'Amikor alig háromnegyed évvel hazánk felszabadítása után Pártunk elhatározta, hogy tudományos folyóiratot indít, a célkitűzések és megoldandó feladatok szorosan összefüggöttek a magyar kommunista mozgalom sajátos viszonyaival. Huszonöt esztendős kíméletlen és véres fasiszta elnyomás után nemcsak legális lett Pártunk, de a szó szoros értelmében egyik napról a másikra vállaira zuhant a háború romjai közt vergődő ország talpraállításának ós vezetésének minden gondja. Ha a Magyar Kommunista Párt ebben a nehéz történelmi helyzetben nagyban és egészben meg tudta oldani a rá háruló feladatokat, annak döntő tényezője, hogy a legfelelősebb munkát végző vezetői alkalmazni tudták a marxi-lenini tanításokat, alkalmazni tudták abban a formájában, ahogy a bölcs Sztá! in e tanokat továbbfejlesztette, elmélyítette és külön a. második világháború utáni viszonyokra kidolgozta. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy Sztálin elvtárs e felbecsülhetetlen jelentőségű munkáján s gyakorlati útmutatásain alapultak sikereink. S kudarcaink, vereségeink, melyek a harcok folyamán értek bennünket, legtöbbször abból fakadtak, hogy nem tudtuk jól a magyar viszonyokra alkalmazni Lenin-Sztálin tanítását. A Magyar Kommunista Párt funkcionáriusainak és tagjainak zöme azonban öt esztendővel ezelőtt nem ismerte a marxi-lenini elmélet alapjait, sőt az elmélet jelentőségével Sem volt tisztában. Egy negyedszázadon át légmentesen elzárták Horthyék a magyar munkásosztály széles tömegeit a szocialista elmélettől. Egy egész új munkásgeneráció állott előttünk,, melybe mélyen behatolt a sovinizmus, sőt a fasiszta métely. A feladat nemcsak az volt, hogy azonnal felvegyük a harcot az ellenség ideológiájával s szénibe szegezzük velük a kommunista elméletet, de még külön meg kellett értetnünk az elmélet jelentőségét,, azt a lenini megállapítást, hogy élenjáró párt csak az lehet, melyet élenjáró elmélet vezet. Rá kellett világítanunk arra a korszakalkotó munkára, mellyel tanítónk, a nagy Sztálin a marxizmus-leninizmust minden téren gazdagította, mélyítette, s az eseményekkel kapcsolatban a szó szoros értelmében napról napra továbbfejlesztette. S végül fel kellett állítanunk a követelményt, hogy a magyar kommunisták ne csak azt tanulják meg, hogyan kell sokat szenvedett dolgozó népünk talpraállítására és felemelésére sikerrel alkalmazni a magyar viszonyok közt a leninisztálini tanokat, hanem maguk is járuljanak hozzá ennek az elméletnek a továbbfejlesztéséhez. A „Társadalmi Szemle"-nek, mint Pártunk tudományos folyóiratának, jelentős szerep jutott e munkában. Ma, öt ©szendére visszatekintve, megállapíthatjuk, hogy a magyar kommunisták döntő része megérti i a leninisztálini elmélet fontosságát. Ezen túlmenőleg, száz- és százezren sajátították el kezdő vagy magasabb fokon magát az elméletet is. A magyar kommunisták, de az ©gész magyar dolgozó nép a nagy Sztálin munkájának gyakorlati eredményén keresztül nemcsak megérezték, de meg is értették, hogy e világraszóló tetteket nemkevésbbá hatalmas, szilárd elmélet fűti és veheti. A felszabadító Szovjetunió ennek a gigászi lenini-sztálini elméletnek gyakorlati megvalósulása. A magyar munkás, földműves, mérnök, orvos, tudós tulajdonképpen az utolsó esztendőben, mondhatni az utolsó hónapokban kezdi leifedezni, hogy számára milyen kimeríthetetlen kincsesbányát jelent a Szovjetunió gyakorlatában megvalósult lenini-sztálini elmélet. Ezen a téren elmondhatjuk, hogy a magyar dolgozó nép tulajdonképpen most fedezi fel újra a Szovjetuniót, most gyürközik neki, hogy minden téren megismerje; és hasznosítsa a szovjet tapasztalatokat. Számunkra viftágos, hogy e tapasztalatok gy: ikorlati átültetésével és hasznosításával együtt jár annak az el'znéletnek és módszernek az elsajátítása, alkalmazása és továbbtctrjedése, mely lelket és életet lethel a gyakorlatba, mely fűti és. vezeti a gyakorlatot. A mi dolgozó népünk, élén a magyar koipmunistákkal, a Magyar Dolgozók Pártjával, eddig lényegében sikeresen meg tudta oldani azokat a feladatokat, melyek elé a fejlődés állította. Ebben az eredményben megmutatkozik a „Társadalmi Szemle" ötesztendős munkája is. Megállapíthatjuk, hogy nagyban és egészben megfelelt a várnkozásolcnak, jórészt beváltotta a hozzáfűzött reményeket, gyökeret tudott verni s sikeresen járult hozzá a lenini-sztálini elmélet és gyakorlat terjesztéséhez hazánkban. Ami az öt év előtti célkitűzéseiből jórészt a jövőre maradt, az a lenini-sztálini elmélet továbbvitele a magyar tapasztalától? alapján, eredeti munkánkkal. Az elmúlt esztendők részben kinevelték azt a gárdát, melynek továbbfejlődése reményt nyújt arra, hogy a közeli években ezt a nehéz, de fontos és szükséges munkát is megkezdhetjük. Amellett az, ami öt évvel ezelőtt nehezen elérhető célkitűzés volt, ma már nem egy téren kevés. Tovább kell mennünk, mert a fejlődés új feladatokat állít a gyakorlat és az elmélet elé egyaránt. Az elmúlt öt esztendő a szocialista mozgalom hatalmas győzelmeinek sorozata volt. Létrejöttek Európában a népi demokráciák, a Német Demokratikus Köztársaság. Ázsiában a hatalmas kínai nép a Kínai Kommunista Párt vezetésével szétzúzta az amerikai imperialisták bábjait s kivívta függetlenségét, szabadságát. Hogy ez a világtörténelmi esemény milyen lendületet adott a gyarmati és félgyarmati népek szabadságharcának, azt éppen ezekben a napokban tapasztalják az amerikai agreszszorok Koreában. S tapasztalják szerte a világon a gyarmatosító, rabszolgatartó imperialisták, akik lázas fegyverkezéssel, a harmadik világháború kirobbantásával akarják megállítani és visszafordítani a fejlődést. A béke megvédésének problémái, a hazafiság s a proletárnemzetköziség elválaszthatatlan összefüggései és kölcsönhatásai, az imperialista ideológiának leleplezése, a/z imperialisták terveinek, fondorlatainak helyes megvilágítása. a legközelebbi idők fontos feladata marad s a „Társadalmi Szemlére" ebben a munkában nagy szerep vár. Külön figyelmet és erőfeszítést igényel az imperialisták jugoszláv láncos kutyáinak, a „szocialista" álarcban garázdálkodó Tito-banda „teróiáinak" és aljas gyakorlatának felfedése és kipellengérezése. S végül, de nem utolsó sorban, erőteljesen meg kell növelni azoknak a kommunistáknak a számát, akik a lenini-sztálini elméletet a maguk munkaterületén a mindennapi élet gyakorlatában alkalmazni tudják. Ezeknek a száma örvendetesen nő s az ő működésük eredménye mutatkozik meg népi demokráciánk, szocialista építésünk sikereiben. A növekvő feladatok, a nemzetközi helyzet és az osztályharc éleződése azonban e téren is gyorsabb iramot követelnek. Parancsolóan megkövetelik, hogy e téren is jobban közelítsük meg példaképünket, a nagy Bolsevik Pártot. A Bolsevik Párt kisebb funkcionáriusai, a járási, falusi titkárok zöme nagyszerűen tudja alkalmazni a lenini-sztálini elméletet a mindennapi aprómun- ] kában. Nem engedi meg, hogy i az agitációban. vagy propagan- | Lenin zászlaja alatt, Sztálin vezetésével előre a itamnfuniznms győzelme felé dában ez az elmélet elváljon a gyakorlattól. Ellenkezőleg, úgy alkalmazzák az elméletet, hogy az természetesen elválaszthatatlanul össze van nőve és együtt jelentkezik a mindennapi gyakorlati munkával. Az egyszerű párttag vagy pártonkívüli dolgozó naponta a saját tapasztalatából győződik meg arról, hogy az elmélet a helyes gyakorlat kivonata. általánosítása és továbbvitele, hogy a gyakorlat szakadatlanul megerősíti, igazolja az elméletet s hogv minden új tapasztalatot az elmélet azonnal magába szív, feldolgoz és visszairányít a gyakorlatiba. Ennek a lenini-sztálini munkamódszernek az alkalmazása hozza létre a szovjet ipar és mezőgazdaság szédületes eredményeit. A háború pusztításainak gyors likvidálása, a győzelmek a munka frontján, melyék úgy megdöbbentették ez imperialistákat és halomra döntötték világuralmi spekulációikat, elválaszthatatlanul összefüggnek a bolsevik elméleti aprómunkával, jelzői, mutatói ennek a mintaszerű munkának. A Magyar Dolgozók Pártjának fejlődése most ért oda, hogy rátérhetünk járási és falusi kádereink megerősítésére s nevelésükre végre annyi energiát és figyelmet fordíthatunk, amennyi elengedhetetlenül szükséges. Rá kell nevelnünk járási és falusi vezető elvtársainkat, hogy gyorsan sajátítsák el az elmélet és gyakorlat olyan egységét, ahogy azt a Bolsevik Párt hasonló pártmunkásai olyan mesterien alkalmazzák. Meg kell tanulniok a mi elvtársainknak is, hogy az elméleti munka, az agitáció, a propaganda helyességét, jóságú' szinte azon nyomban, számszerűleg le lehet olvasni a termelés, a begyűjtés, a szántás-vetés adataiból. S megfordítani: minden eredmény a termelés frontján igazolja, erősíti, gazdagítja az elméletet, új szempontokat és érveket, szélesebb perspektívát ad az elméletnek és az agitációnak. Nem szorul különösebb bizonyításra, hogy milyen fontos szerep, milyen hálás munkaterület vár ezzel kapcsolatban a „Társadalmi Szemlé-"re. Befejezésül még egy kérdést szeretnék újra felvetni. Öt esztendővel ezelőtt a „Társadalmi Szenile" egyik legfontosabb feladatául a kommunisták fegyelemre nevelését jelöltük meg Pártunk akkor még fiatal volt, a kommunista fegyelem elsajátítása a hozzánk áramló százezres új tömegek fegyelmezése olyan problémát jelentett, amellyel Pártunk minden szervének foglalkoznia kellett. A kommunista fegyelem, magatartás, jellem, példamutatás és egyéni bátorság ma újra előtérbe került Pártunkban. Ráirányítottuk a figyelmet azért, mert viszonylag békés fejlődésünk, viszonylag könnyű gazdasági és politikai sikereink negatív, káros oldalai kezdtek mutatkozni. Jelentkezett az a hangulat, hogy úgyis minden jól megy, nem kell ide a szigorú párt- és állampolgári fegyelem Helyenként lazaság, hanyagság megengedhetetlen anyagiasság sőt korrupció ütötte fel a fejét Az ellenség erre rákapcsolt. Ugyanakkor élesedik a nemzetközi helyzet, az imperialistáik mozgósítják hazánkon belül megmaradt erőiket. A szocializmus építése a falun élezi az osztályharcot, a kulák, a spekuláns minden követ megmozgat ellenünk. Világos, hogy az élesedő helyzet fokozott követelményeket állít párttagjaink, a népi demokrácia minden híve elé. Most újra több fegyelemre, példamutatásra, áldozatkészségre, bátor A rravda vezércikke — Ma a szovjet nép. ai egész lia'aJó emberiség — frja többek között — megemlékezik Vlagyimir Iljics Lenin, a Kommunista Párt és a szovjetállam megalapítója halálának 27. évfordulójáról. Lenin neve elválaszthatni unul kapcsolódik össze ,?z új korszakkal a nemzetközi pro. letariálus felszabadító harcában, a világtörténelemnek azzal u gyökeres fordulópontjával, amely a régi, kapitalista világot új, szocia'ista világhoz vezeti. Lenin uz új történelmi feltételeknek megfelelően, alkotóan tovább fejlesztette Marx és Engels tanításait. A szocialista forradalom elméletével, az osztályharc stratégiájával és taktikájával vértezte fel a prolefáriátusl. Lenin alapította és nevelte az újtipusú pártot, a Bolsevik Pártot, mint a proletariátus vezető szervezetét, amely nélkül leheietlen győzni a proletariátus diktatúrájáért, a szo. clallzmusért vívott harcban. A szociális forradalom és a proletariátus diktatúrájának Pártját kovácsolta és edzette Lenin és Sztálin a forradalmi harcokban, Lenin és Sztálin védelmezve és fejlesztve a forradalmi marxizmust, kíméletlenül harcol) az opportunizmus ellen és körültekintően vezette a Pár. tot és a munkásosztályt a kapitalizmus megdöntéséhez, a prolotáriá. ;us diktatúrájának megteremtéséhez. A Nagv Októberi Szocialista Forrada'om győzelme a leninizmus diadala volt. Az Októberi Forradalom hirdette, hogy n kapitalizmus százada végéhez ért, hogy a proletárforradalmak korszaka kezdődött a kapitalista országokban, a felszabadító forradalmak korszaka a gyarmatokon. Október a kommunizmus Ideológiai győzelme volt u szoclá'deinokratizinus felett, a marxizmus diadala a reformizmus fölött. A leninizmus Lenin halála óta eltelt évek alatt újabb világtörténelmi jelentőségű győzelmeket aratott, lobogója alá tömörítve a dol. gőzök millióit. Amikor már nem volt Lenin, Sztálin elvtárs magasra emelte és előre vitte a lenini harel lobogót. E nagy lobogó alá tömörítette Sztálin elvtárs a Bolsevik Pártot, az egész szovjetnépet és a nemzetközi kommunista mozgalmat. A szovjet nép a Bolsevik Párt Irányításával, Sztálin elvtárs vezetésével felépítette a világ első szocialista társadalmát, a némel fasizmus és a japán imperializmus ellen vívott heves háborúban niegvédic a szocializmus ügyét. A Szovjetunió történél, mi győzelme a Honvédő Háborúban megnyitotta a szabad és boldog élet úiját Európa és Ázsia egész sor országának dolgozói számáru. A szocializmus építésének áljára léplek a népi demokráciák országul. Nagy diadalt araioit Kommunista Pártja vezetésével a kínai nép. Felmérhetetlenül megnövekc. dett és megizmosodott a demokrácia és szocializmus Szovjetúnió.vczctic hatalmas tábora. Ez a leninizmus újabb nagy diadala. A leninizmus zászlaja alatt tor. jed és erősödik a nemzetközi kommunista mozgalom, fokozódik az el. nyomott népek felszabadító harca. A leninizmus megvilágíija a népeknek az ntal az egész világ békéjéért, az imperialista háborús gyuj. Ingalók ellen vívott nagy és nemes harchoz, A szovjet nép Lenin halálának 27, évfordu'óját a kommunista építésben elért kimagasló sikerekkel ünnepli. Sziálin elvtárs vezetésével keményen és biztosan halad a le. ülni úton. Lenin-Sztálin Pártjának vezetésé, vei a szovjet nép megteremti a kommunizmus anyagi alapját, megoldja a kommunista építés nagv feladatait. Lenin-Sztálin nagy tanítása a doigozók kommunista nevelésének alapja. Országunkban két hatalmas erő: a nép és a kommunizmus olvadt egybe. A szovjet nép határia. lanul szereti a Kommunista Pártot. A szövetséges és autonóm köztársaságok legfelső tanácsai elkövetkező vá'asztúsaival kapcsolatos, most folyó választási kampány ragyogó megnyilvánulása a szovjet társadalom erkölcsi és politikai egységének, a Szovjetúnió népei barátságának. Ez a választási kampány megnyilvánulása annak a szeretetnek és odaadásnak, amit a Szovjet nép Lenin-Sztálin Pártja Iránt tanúsít. Lenin zászlaja a'att, Sztálin vezetésével a szovjet nép bizton halad előre a kommunizmus győzelme fe. lé — fejeződik be a vezércikk. Eddig tizenötezren jegyezték elő a Lenin-művek I. kötetét I/enin elvtárs művei magyar nyelvű kiadásának első kötete halálának 27. évfordulójára jelent meg. A müvek iránt már az első napokban hatalmas érdeklődés nyilvánult meg, különösen az üzemi dolgozók körében. Az eddig beérkezett adatok szerint január 15-e és 19-e kö- 1 zött csak a budapesti üzemekben több mint 15 ezer dolgozó jegyezte elő Lenin elvtárs müveit. Nagy ütemben folyik az előjegyzés vidéken is. Különösen nagy az érdeklődés Baranya és Szolnok megyében. Községházát, villanyt, kislakásokat, kultúrotthonokat kaptak a szegedi járás dolgozó parasztjai az elmúlt évben A szegedi járás dolgozó parasztsága a megyében élenjárt az aratás, cséplés és terménybegyüjtés sikeréírt folytatott harcban. Munkája ellenértékét sokszorosan kapta vissza a nép államától. Villanyt, artézi kutakat, kislakásokat, községházát és kultúrotthonokat kaptak már az ötéves terv első évében, Csengele község artézi kutat, Márahalom villanyt, új kultúrotthont kapott és 250 ezer forint beruházással bővítették a gépállomás 'pületeit. Szatymaz község 175 ezer forintos költséggel községházát 'pített, Dorozsmát hat kilométeres villamosvonal köti össze Szegeddel. Ujszentiván és Kistelek rádióval, könyvtárral és színpaddal felsze-elt kultúrotthonhoz jutott. A járás területén 300 kislakást építetek. Többek közöt Balástyán 37, Csorván 51, Csengelén 23, Röszkén 20 modern, egészséges kislakás 'pült. 1051. évben tovább fejlődnek a zegedi járás községei. 4.800.000 forintos beruházással újabb 400 kislakás kerül tető alá. Balástya község szarvasmarha- és lómegtermékenyítő államást kap, 30 ezer forintos költséggel. Deszken a tüdőbetegkórház kibővítésére hetvenezer forintot fordítanak. Csórva községben korszerű orvosi rendelő és gyógyszertár létesül, 323 ezer forintos beruházással. Pusztamérgesen 85 ezer forint költséggel artézi kutat fúrnak. Ezenkívül számos kultúrotthont, új bekötőutakat és szociális létesítményeket kapnak a járás dolgozó parasztjai. A szegedi földművesszövetkezet megkezdte a Marx-téri mázsaháznál az alomszalma és a takarmányszalmafelvásárlást. Az alomszalmát métermázsánkét 6 forintért, a takarmányszalmát pedig 12 forintért veszi át a szövetkezet. Azok a gazdák, akik esetleg szálastakarmány beadási hátralékban vannak, beadási kötelezettségüknek takarmányszalmával is eleget tehetnek olyképpen, hogy a szövetkezet két métermázsa takarmányszalmát egy métermázsa szénának számít fel kiállásra, éberségre és elszántságra van szükség. A „Társadalmi Szem!é"-nek célkitűzése ezen a téren ma még aktuálisabb, mint öt évvel ezelőtt. Jó megoldásától függ nagyrészben, hogy hazánk az imperialisták s csatlósaik minden aknamunkája dacára szilárdan haladhasson tovább, a 800 milliós béketábor hű tagjaként, az eddigi úton, a szocializmus építésének útján, újabb sikerek útabb győzelmek felé. * Rákosi elvtárs cikke megjelent a Társadalmi Szemle jubiláris számában.