Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-23 / 18. szám

Kimagasló eredmények az építőipar kongresszusi versenyében VIII. ÉVF. 18. SZÁM. ARA 50 FILLÉR. KEDD, 1951. JANUAR 23. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdasági terv teljesítésének 195®. évi eredményeiről A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelkedését 1950-ben a következő adatok jellemzik. Ipar Az Ipar a minisztertanács által időközben felemelt 1950. évi termelési tervét nagymértékben túlteljesítette. Az eredményhez jelentékenyen hozzájárult a gyáriparban bevezetett darabbérrendszer, az év III. negyedében végrehajtott alapbéremelés és normarendezés, valamint az 1950. évi terv sikeres teljesítéséért kialakult szocialista munkaverseny. Az egész gyáripar 1950-ben tervét 109.6 százalékra, ezen belül a nehézipar 110.5 százalékra, a könnyűipar 108.8 százalékra teljesítette. A gyáripar termelése 1950-ben 1949-hez viszonyítva 35.1 százalékkal emelkedett, ami az ötéves tervben öt évre előirányzott 86.4 százaiéikos emelkedésnek több mint 40 százaléka. A nehézipar termelése 86.2 százalékkal, a könnyűipar 34 százalékkal magasabb az előző évinél. Az 1950. évi termelési tervet az egyes iparcsoportokban a következőképpen tel j esi tették: 1950. év Iparcsoport tervteljesítés százaléka Bányászat 106.2 Kohászat 108.4 Gépgyártás 109.8 Erősáramú berendezés 118.4 Gyengeáramú berendezés 111.9 Finommechanika 146.4 Tömegcikk 117.7 Javítóműhelyek 122.3 Villamosenergia 101.9 Építőanyag 105.1 Nehézvegyészet 111.7 Könnyűvegyészct 113.4 Nehézipar összesen: 110.5 Gumi 108.2 Fa 119.9 Papir l-l 106.0 Nyomda 107.2 Textil 107.8 Bőr és szőrme 115.5 Ruházat H3.0 Élelmezési ipar 108.4 Könnyűipar összesen : 108.8 Gyáripar összesen: 109.6 A fontosabb iparcikkek termelése 1950. évben 1949-hez viszonyítva a kővetkezőképpen alakult: Iparcikk A termelés 1950-ben 1949, százalékában: Szén 112.0 Vasérc 108.7 Vas és acél U7.8 Öntvény 141.7 Hengrelt .rúdacél 108.1 Hengerelt idomacél 121.2 Alumínium és timföld 115.7 Esztergagépek- 195.9 Egyéb forgácsológépek 117.9 Mozdony 112.5 Vasúti teherkocsi 82.2 Vasúti személykocsi 178.1 Tehergépkocsi 261.2 Autóbusz 247.2 Dieselmotor 167.4 Motorkerékpár 126.1 Kerékpár 114.1 Traktor 151.4 Talajművelőgépek 123.1 Villamos forgógépek 149.2 Izzólámpa 119.0 Rádióvevőkészülék 142.7 Távbeszélőkészülékek 131.6 Varrógép 147.8 Villamosenergia 118.4 Műtrágya 142.1 Gép- és motorolaj 173.4 Világitógáz 103.1 Gépkocsiabroncsköpeiny 146 5 Tégla 203.1 Mész 138.1 Cement 144.2 Tüzállóanyag 137.7 Táblaüveg 112.1 Pamutfonál '14.5 Pamutszövet 103.0 Gyapjúfoné '10.8 Gyapjúszövet 111-9 Selyemfonál 102.6 Selyemszövet 117.3 Len-, kenderfor.úl ' 38.3 Jutafonál 112.3 Len-, kenderszövet 140.5 Selyemharisnya 99.7 Pamutharisnya 116,3 Bőrcipő 147.4 Férfiöltöny 234.4 Női kabát 331.1 Liszt 140.6 Cukor 125.0 Szesz 66.3 Sör 164.7 Cigaretta 85.8 Kolbászfélék 195.1 Tej 127.6 Édesipari készítmények 189.6 Szappan 121.4 Gyufa 120.6 Terven felül 1950. évben jelentős mennyiségű vasércet, mangánércet, földgázt, nyersvasat, nyersacélt, vas, acél és fémöntvényt, hengereit rúdacélt, kovácsolt acélt, gépi szerszámot, traktort, izzólámpát, rádió vevőkészüléket, műtrágyát, kenőit' üjokat, gépkocsiabroncsköpenyt, géptéglát, meszet, tűzállóanyagokat, túblaüveget, selyemszövetet, kö•öttárut, férfiöltönyt, lisztet, sört, kolbászfélét, száraztésztát, stb. gyártottunk. A tervvel szeimben lemaradás mutatkozik a nyersolaj, forgácsolószerszámgépek, vasúti gőzmozdiony, vasúti személykocsi, motorkerékpár, kerékpár, Diesel-motor, nagy villamos forgógépek, benzin, petróleum, tetőcserép, ceimentáru, cukor, szesz, keményítő gyártásában. 1950-ben tovább javult az ipari felszerelés kihasználása és fokozódott a gépesités. A nyersvasgyártásban az érckihozatal javult és a liasznos kohótér kihasználása több mint 8 százalékkal emelkedett. A fajlagos kokszfogyasztás 4 százalékkal csökkent- Az öntödék részbáni gépesítése folytán az öntvényselejt csökkent. Egyes géptípusokban a sorozatgyártásra való áttérés komoly termelésemelkedést eredményezett. A téglagyártásban a gépi beruházások és a Duvanov-féle gyorségetési módszer bevezetése nagymértékben hozzájáultak a termelés jelentékeny fokozásához. Az önköltségcsökkentés terén nem használtuk ki kellően a rendelkezésre álló lehetőségeket és ennek következtében az önköltség nem csökkent a kielégítő mértékben. ÉPÍTŐIPAR. Az építőipar 1950. évben nagyarányú fejlődést mutat- Az építőipar 1950. évi termelési tervét 130.7 százalékra, ezen belül a magasépítő:nar 138 százalékra, a mélyépítőipar 114.4 százalékra teljesítette. Az építőipar össztermelése 1950. évben 226.1 százaléka volt az 1949- évinek. Az építőipari termelés emelkedéséhez hozzájárult az építőipari munkások között mindjobban szélesedő munkaverseny, ami az csszdolgozók kétharmadát öleli fel, a szovjet Sztahánov-módszerek meghonosítása az építkezés mind jelentősebb területén és a gépesítés fokozása. Ez utóbbira jellemző, hogy az építőiparban használt gépek teljesítménye az év folyamán kétszeresére emelkedett. Az építő'parnak az 1950. évben jelentős mértékben sikerült kiküszöbölni az építkezések idényjellegét. A IV. negyedév termelése a gyakori esőzések ellenére 16.5 százalékkal volt magasabb a második negyedévinélMezőgazdaság 1950 ben folytatódott a mezőgazdaság tervszerű fejlesztése és jelentékenyen megerősödött a szocialista szektor. Az előző évi 6 7 százalékkal szemben ezév végén az ország szántóföld területének 13 1 százalékán folyt szocialista gazdálikod-ás. Ebből 6.1 százalék az állami gazdaságokra, 7 százalék a termelőszövetkezeti csoportokra jutott1950-ben kenyérgabonából 9.2 százalékkal termeltünk többet, mint 1919-ben. A viszonylag kedvező terméseredményekhez hozzájárult, hogy ebben az évben nemesített kenyérgabona vetőmagokból 276.1 százalékkal, műtrágyából 51.5 százalékkal többet használtak fel, mint 1949-ben. Burgonya, szemes- és szálastakarmány tekintetében a kedvezőtlen időjárás következtében nem értük el az 1949. évi mennyiséget- Cukorrépa- és kukoricatermésünk a mult évit valamelyest meghaladta. Az év folyamán különösen a szocialista szektorban tovább nőtt az ipari növények vetésterülete. Míg az egyéni gazdálkodóknál a vetésterületnek 8.8 százaléka jutott ipari növényekre, addig a szocialista szektorban ez az arány 12.1 százalék. Jelenítő* a fonal növények (gyapot, len, kender) vetésterületének növekedése- A felszabadulás óta a fonalnövények vetésterülete közel háromszorosára emelkedett. A szocialista szektor fölényét mutatja a holdamként! átlagtermés alakulása. Az állami gazdaságokban búzában 13 százalékkal, rozsban 30 százalékkal, a termelőszövetkezetekben búzában 5 százalékkal, rozsban 16 százalékkal volt magasabb a holdanként! termés, mint az egyéni gazdaságokban. 1950-ben az öntözött terület 1949-hez képest 19.7 százalékos emelkedést mutat. Az állatállomány növekedése az előző évi növekedés mértékét nem érte el. A magángazdaságok szarvasmarha- és sertésállománya a szárazságokozta gyenge takarmány termés következtében az év második felében csökkentAz állami gazdaságok területe 1949-hez viszonyítva 53.1 százalékkal, traktorállománya 160.1 százalékkal nőtt meg- Az állami gazdaságok állatállományában az emelkedés szarvasmarhánál 111.7 százalék, sertésállományban 305.6 százalék, juhállományban 86.3 százalék és lóállományban 1451 százalék. Erőteljesen fejlődtek az év folyamán a termelőszövetkezeti csoportok: területük 2.6-szeresére, áilatállománjmk három ée félszeresére emelkedett egy év alatt. A termelősízövetkezetekhez tartozó családok száma az év végén elérte a 90 ezret. A nehézipar nagyarányú fejlődése lehetővé tette a mezőgazdaság gépesítésének fokozását. A szocialista szektorban a traktorállomány 4 468 darabbal növekedett, ebből 1242 az állami gazdaságokra, 3226 a gépállomásokra esett. Emelkedés mutatkozik az egyéb mezőgazdasági gépekkel való ellátottság terén is. Az 1950. évi őszi vetésterület a tervhez képest, előzetes adatok szerint, némi lemaradást mutat. A kedvező időjárás lehetőségeit felhasználva, a vetési munkák még folynak. Közlekedés A vasutak az 1950- évi áruszállítási tervet 101.4 százalékra, a személyszállítási tervet 102 százalékra teljesítették 1949hez viszonyítva az emelkedés teherszállítás terén 22.9 százalék, ez az ötéves terv végére előirányzott növekedés 40 százaié- ] ka. A személyszállítás 25.7 százalékkal magasabb az 1949. évinélA teheráruk r.api átlagos rakodása 1948-hez viszonyítva 26.5 százalékkal emelkedett. A fontosabb árucikkeknél az emelkedés a következő: vasárukra! 23 S száralék, téglánál, cserépnél 44.S százalék, kő- és kavicsnál 52.3 Ezárrlék, mész- és cementnél 63 2 százalék, őrietnénj éknél 33 7 száraiéit, szénnél 13.3 ezázaiék. Az á'lagos kiceiforduló 5.6 napról 4.7 napra 13.1 rrózaíákkil rövidült meg. A teljesített e'egytflnra km egy .--égre cső szénfogyarztás 1949-hez képest 3.1 százalékkal csökkent. A városi közúti varat ak személyszállítási tervüket 108.0 százalékra teljesítették. 1849-bcz viszonyítva az emelkedés 12 százalék. A várod £utóbuszközle.l;edé5 a személyszállítási tervet 104 százalékra, a távolsági auté-Huszközlekedás 112.9 százalékra teljesítette. 1049-hez viszonyítva a városi atrtóbtiszközíekedés forgalma 25.1 százalékkal, a távolsági autóbuszközlekedés 6P.7 százalökkal emelkedett. A közhasználatú tehcrgépkociik 143.4 százalókkal több árut szállítottak, mint 1949-ben. A viz-'közlekodés folyami teherszállítási tervét 112.3 százalékra teljesítette. A mult évihez viszonyítva a folyami forgalom 54.5 százaiókkal emelkedett, személyszállítási tervéi 125.3 százalékra teljesítette, 23.9 Ez'zaiékkal teljesített többet, mint 1949-ben. beruházások: Az 1950-ben megvalósított összes népgazdasági beruházások értéke 67.4 százalékkal meghaladja az 1949. évit. Az 1950. évi — évközben felemelt — beruházási tervet összegszerűen 112.5 százalékra teljesítettük. A szocialista termelés bővítését közvetlenül 6zolgáló beruházások 55.8 százaléka a gyáriparra és építőiparra, 1.3.3 százaléka a mezőgazdaságra, 26.8 százaléka a közlekedésre, 4.1 százaléka a kereskedelemre esett. A gyáriparra fordított beruházásokból 90.4 százalék volt a nehézipari, 9.6 százalék a könnyűipari beruházás. Az 1959. évi jelentős népgazdasági beruházási munkálatoknak 72 százalékát üzembe helyezték. így népgazdaságunk valainenynyi ágazatiba számos új üzem, épület, gép és termelő berendezés létesült. Elkészült a Sztáiin-hid, a polgári Tiszahid, a bajai Buna-hid, * dur.avölgyl timföldgyár, a szegedi Textilkombinát fonodája, a lőrinci durvahengermű, durvahengersora, j, gödöllői árammérőgyár és több jelentős üzem. Tehergépkocsiállományunk 26.4 százalékkal, vasúti teherkocsiállományunk 16.8 százalékkal, vasúti személykocsi állományunk 19.5 százalékkal emelkedett, 175 községet, 108 gépállomást, 65 állami gazdaságot és 47 termelőszövetkezeti csoportot villamosítottunk. 587 községben újonnan bevezet lük a telefont. ÁRUFORGALOM. 'A'z 1950. évi állami nagykereskedelmi forgalom 57.4 százalékkal haladta meg az 1949. évit. A lakosság fogyasztására kerülő egyes fontosabb cikkek forgalma 1950 IV. negyedévében 1949 azonos időszakához képest a következő emelkedést mutatják: cukor 11.9 százalék, só 358 százalék, tej 32.4 százalék, dohány 24.8 százalék, szappan és tisztítószerek 92.9 százalék, lábbelik 622 százalék, lüzifa 46.4 százalék, varrógép 72.7 százalék. A szocialista kiskereskedelem forgalma 170.9 százalékkal emelkedett 1949 évhez képest. Ezen belül az állami boltok forgalma 190,2 százalékos, n szövetkezeti boltoké 119.5 % növekedést mutat. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi bolt. hálózat e megelőző évhez képest 100.1 százalékkal bővült. 1950-ben 4686 állami és 3310 szövetkezeti bolt létesült. A munkások és tisztviselők számának emelkedése, A munkások és tisztviselők száma 1950-ben 223.100-zal haladta meg az 1949 éri átlagos létszámot. A gyáriparban több mint 190 ezerrel, az építőiparban 83 ezerrel emelkedett a munkások és tisztviselők száma, ezzel egy év alatt az Slévea terv egész tartamára előirányzott növekedés 40 százaléka valósult 'A'z évi munkabéralap növekedése 29 százalékos volt az 1949. évhez viszonyítva. Az építőiparban a növekedés 136 5 százalékos, a gyáriparban 37.6 százalék. Az átlagkeresetek az egész népgazdaságban 16.6 százalékkal nőitek. 1950-ben a szakmunkás és segédmunkás hiány kü'önösen a bányászaiban, építőiparban, kohászatban és gépgyártásban mutaikozott, bár 1950 évben közel 30 ezer ipari tanuló szabadult fe! és kapcsolódott be szakmunkásként a termelésbe. Az ipari ál képzősök és a szaktanfolyamokon rész [vevők száma 133 százalékkal volt magasabb, mint lC49-bcn. A munka termo ékenységének alakulása Tovább emelkedett a munka ter. melókenysége. Az 1950 év átlagában a gyáriparban az egy főre eső termelés 20.1 százalékkal volt magasabb, mint 1949-ben. Ezzel az. ötéves terv végére előirányzott növekedés 40 százatékát értük el egy év alatt. A kohászati Iparban 12.3 százalékkal, a gép. gyártásban 22.8 százalékkal, a textillnarban 11.2 százalékkal, az élelmezési iparban 47.6 Ezázatékkal emelkedett a ter. melékenység egy év alatt. Szociális és kulfurál's eredmények 1950 évbe.i jelentékeny eredményeket értünk el a szocialista kult-ra minden területén. Az 1950— 51. tanév elején az általános és népiskolák, a középiskolák és technikumok, az ipari tanulóiskolák éj főiskolák összes beiratkozott hallgatóinak száma 1,411.737 volt, 3.4 százalékkal több. mint az elűző évben és 15.8 százalékkal magasabb az 1938-as létszámnál. Az általános iskolákba- a tankötelesek 96.5 százaléka beiratkozott. A középiskolák é. technikumok létszáma 83.3 százalékkal magasabb, mint 1938-ban. A tanműhelyekben foglalkoztatott ipari tanulók száma ez év folyamán 73.9 százalékkal emelkedett. Az egyetemi hallgatók száma a tar év elején 32.790, ez 9087-eI több, mint az e'őző évben és 21.043-al több, mint 1938-ban. Ezzel az öt évre előirányzott növekedést egy év alatt 13.6 százalékkal túlteljesítettük. A műszaki egyetemek és főiskolák hallgatóinak száma az 1938-asmak ieiicszerese. 1950-ben a népoktatásra és népművelésre fordított beruházások értéke 100.5 százalékkal meghaladL az 1949. évit. A dolgozók kulturális színvonalának emelkedését mutatja, hogy az 1950-ben kiadott könyvek és brosúrák példányszáma közel 63 millió, 34.3 százalékkal több mint 1949-ben, A napilapok összpéldányszáma 25 százalékkal haladia meg az 1949. évi számot. Az év folyamán 11.3 százalékkal emelkedett a mozilátogatók és 13 5 százalékkal a rádióeiőfizetők száma. 1950-ben a kórházi ágyak száma 13.6 százalékkal volt magasabb, mint 1938-ban. 'A szociális és egészségügyi célokra fordított beruházások értéke 1950-ben 75.7 százalékkal volt magasabb, mint 1949-ben. Az év folyamán öt új rendelőintézet épült, a rendelőintézetek működési ideje 26 százalékkal emelke-