Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-13 / 289. szám

SZERDA, 1950. DECEMBER 15.' Áz állattenyésztés tudományával ismerkednek a deszki termelőcsoportok tagjai (Tudósítónktól./ Egész nap felhő takarta az égboltot s ez a takaró még a késő délutáni órákban sem oszlott szét. Igy az est hamarabb köszöntött ma Deszkre, mint máskor. Az eső nyomát, amely egész nap hullott, apró víztükrök, tócsák jelzik az utcán, amelyek mind jól láthatók, mert megcsillan rajtuk a villanyfény. Ilyen időben nem szívesen mozdul ki a parasztember. Ki-ki marad a saját hajlékában. De nem így gondolkoznak a Kossuth és Táncsics termelőcsoport tagjai. Most valamenynyien a Kossuth-csoport irodája felé tartanak. Óvatosan lépkednek az utcán, vigyázva kerülgetik a víztócsákat. Sokan bátran léphetnek bele a sárba, vízbe, mert legtöbbjük lábán új bakancs és csizma feszül. De az új nagykabát sem ritka, amit télire vettek. A sötétségen át messziről látszik a termelőcsoport kapuja felett világító vörös csillag. Ide jönnek most össze a csoporttagok, hogy meghallgassák a minisztertanács takarmánytermelésünk és állaltanvészlésünk fejlesztésérfil szóló határozatáról az előadást. A gyűlésteremben rádió szól A zene pattogó ütemeire csárdást járnak fiúk és lányok. Kihasználják az előadás megkezdéséig még hátralevő negyedórát. A sarokban egy kerek asztal mellett a két csoport vezetői és tagjai, különben az idősebbek, Fehér János, Nagy Imre, Török Imre, Fehér Péter és Tóth Lajos a két csoport legnagyobb eseményéről, az elmúlt év zárszámadásáról beszélgetnek. Odébb az asszonyok csoportba állnak. Gyönyörködnek a fiatalok jókedvében, táncában. Valamennyien ropják a táncot, csak Huszár Béla és Agócsi Kis Etel ülnek az ajtó melletti padon. Komoly beszélgetnivalójuk van, úgy hírlik, rövidesen egybekelnek. Mikor megjelenik az előadó, a terem végében felállított nagy asztal körül helyezkednek el a jelenlevők. Papír, ceruza, kerül elő a zsebekből, jegyzetelésre készülnek. A két versenytárs, a Táncsics és a Kossuth csoport tagjai most összevegyülve, ülnek itt, közösen tanulnak, hallgatják az előadó szavait. Mind világosabb és világosabb előttük az a cql, amelyet megjelölt a minisztertanács határozata takarmánytermesztésünk és állattenyésztésünk fejlesztése terén. Az előadó szavait hozzászólások követik. Fehér Péter elmondja: most érti csak meg, mit jelent a ió takarmányozás az álla'ok részere. Példaként felhozza, hogy két sertést hizlalt ezévben saját részére. Egyik meghízott, a másik kevésbbé. Már látja, hogy mi volt az oka; mert kétfajta volt, egyik berkshirei, a másik mangalica. Tehát nem is egyenlő mennyiségű takarmányra lett volna szükségük, ez okozta a hízásban az elmaradást. Kiri Ferenc, a Kossuth tszcs elnöke pedig a csoportbeli állattenyésztés munkájának hiányosságairól beszélt. A hiányosságok okai — mondja — részben a tudatlanság. De megmondhatjuk: hanyagság is van benne. Ez abból adódik, hogy nem volt állattenyésztési brigádunk. Egyszer ez, másszor az nyúlt az állatokhoz. De maga a sertéséi is sötét, nem szellős, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy nem fejlődtek oly mértékben a malacok, mint kellett volna. Kiri elvtárs véleményét osztják a Kossuth termelőcsoport többi tagjai is. Ugyanakkor döntő határkőként jelölik meg a minisztertanács határozatát, amely megjelöli számukra is ezen a téren a feladatokat. A mai előadás, amely egy hosszabb tanfolyam megkezdése volt, véget ért. A hozzászólásokból, >az elhangzott véleményekből kitűnik, hogy a Kossuth és Táncsics termelőcsoport tagjai tisztán, világosan látják feladataikat a minisztertanács határozatával kapcsolatban, készek tanulni, fejleszteni tudásukat, hogy meg is valósíthassák azt. B. M. Gyors fejlődésnek indult a bűnös háború alatt szélzüllesztett román nehézipar Dolgozó parasztságunk megcáfolja a kulákság híreszteléseit és termelési szerződést köt cukorrépára Számos példa bizonyította már be ebben a gazdasági évben is, hogy mennyire előnyösebb a dolgozó paraszt számára a szerződéses ipari növény termesztése. Az ipari növény termesztésével a dolgozó paraszt nemcsak nyersanyaggal látja el növekvő gyáriparunkat, hanem saját hasznát is gyarapítja. Dolgozó népünk állama ugyanis igen sok kedvezményben részesíti a szerződéses alapon termelőket, ezenkívül az ipari növény sokkal több hasznot hoz, az ára is magasabb, mint például a kukoricáé vagy a búzáé. Azonban még mindig igen sok dolgozó paraszt felül a megyében a kulákmeséknek. A kulákság ugyanis mindenáron le akarja beszélni a dolgozó parasztságot a szerződéses termelésről. Különösen a cukorrépa termelési szerződéskötések sikerét akarja megakadályozni. Szentesen például Bodor Zsigmond kulák Barezva Pálné dolgozó paraszíaszszonyt akarta meggátolni abban, hogy szerződést kössön cukorrépára. A kulákság ugyanis tudja, hogy a szerződéses cukorrépa bő hasznot hoz. Azért beszél ellene, hogy elrabolja a dolgozó parasztságtól a cukorrépa termesztésből eredő hasznot. Példa erre Szentesen Vajda Antalné kulák esete. Vajda Antalné arra akarta rávenni a dolgozó parasztokat, hogy ne kössenek cukorrépára termelési szerződést, ezzel szemben titokban a Növénytermeltető Vállalattal meg akarta kötni a szerződést, A kulákasszony e mesterkedését leleplezték. Dolgozó népünk állama ugyanis csak kizárólag a dolgozó kis- és középparasztság számára biztosítja a szerződéses termelés előnyét. Tények cáfolják meg az ellenségnek azt a híresztelését Í3, hogy „Nem érdemes cukorrépát termelni, hisz az idén is gyogéz fizetett." A tények azt bizonyítják, hogy ahol gondot fordítottak a termesztésre, szakszerűen művelték a földet és végezték a növényápolást, az eredmény nem maradt el. Ürmös József baksi kisparaszt ebben az évben 400 négyszögöl földterületről 52 mázsa cukorrépát szállított be. A mórahalmi Uj Világ 228, az óíoldeáki Béke 163, a tápéi Ady Endre 152, a röszkei Micsurin 143, a szegedi Dózsa íermelőcsoport pedig 123 métermázsás cukorrépa termésátlagot ért el katasztrális holdanként, Mindezek igen élesen cáfolnak rá a kulákság hírveréseire. Dolgozó parasztjaink öntudatos többsége átlát a kulák mestcrkedésein, szívesen köt szerződést cukorrépatermesztésre. Több egyénileg dolgozó paraszt túlteljesítette szerződéskötési tervét. Kocsis Lajos hódmezővásárhelyi 9 holdas dolgozó paraszt 1 holdra, Bényi Árpád nagymágocsi 4 holdas kisparaszt 2 holdra, Luoz József 7 holdas dolgozó paraszt szintén 2 holdra kötött cukorrépatermclési szerződést. A fenti Déldák hassanak serkentően azokra a dolgozó parasztokra, akik még nem kötöttek termelési szerződést cukorrépára. Népnevelőink a termelési szerződésben élenjáró dolgozó parasztokat állítsák példaképül a többi dolgozó paraszt elé. Magyarázzák meg, hogy a cukorrépatermesztés biztosítja cukorellátásunk zavartalanságát, növeli a kistermelő egyéni hasznát. De kíméletlenül leplezzék le a megye minden városában és községében azokat a kulákokat, akik rágalomhadjáratukkal el akarják rémíteni a dolgozó parasztságot a szerződéses termeléstől. Így tudjuk csak biztosítani, hogy Csongrád megye dolgozó parasztsága a határidőig, december 15-éig teljesíteni tudja a cukorrépa termelési szerződéskötés előirányzatát. Ghcorghiu Dej elvtárs. a Román Kommunista Párt 1945-ben megtartóit ertekezletén a következőket mondotta: •>. . . mivel a nehéz— illetve a fémipar jelenti valamely ország ipari alapját• elsőrendű helyet kell biztosítani a nehéz- — és fémipar megerősítésének és kifejlesztésének, az ország újjáépítésének tervében. Erőteljes nehézipar, amely az ország természeti kincseinek észszerű felhasználásán alapszik és amely a belső szükségletek, valamint a szomszédokkal való tartós kereskedelmi kapcsolatokból fakadó lehetőségek vonalán fejlődik, az a tengely,, amely körül az ország egész népgazdasága új feltételek között fog kibontakozni." Ugyancsak Gheorgh'lu Dej elvtárs 1948-ban rámutatott arra, hogy ,,A Román Munkáspárt a nehézipar fejlődéséhez, országunk gazdasági újjáépítésének és iparosításának döntő láncszemét látja." A Román Népköztársaság első Állami Tervének gazdaságpolitikai célkitűzései teljes mértékben ezt az irányvonalat fejezik ki. A kapita'lsták iparromboló munkája A Szovjetunió elleni bűnös háború előkészítésének időszakában és a háború idején a román nehézipar maximális erőkifejtéssel dolgozott, de az 1944 augusztus 23 után, a kapitalisták nemcsak, hogy szabotálták az ország gazdasági újjáépítését, de a még meglévő ipar visszafejlesztésére és szétrombolására is tervszerű akciót indítottak. Az ország gazdasági újjáépítéséért folytatott harc nagy nehézségek közepette folyt, hiszen fel kellett venni a harcot a> termelés stabotálóival, a felszerelés tönkretételére irányuló törekvésekkel és általában a kapitalisták romboló tevékenységével. Az 1948. június 11-én hozott törvényrendelet, amely államosította " legfontosabb termelőeszközöket, szállítóvállalatokat, bankokat, biztősitóvállalatokat ós létrehozta a szocialista szektort a nemzetgazdaságban, döntő fordulatot jelentett a román nehézipar fejlődésében. Az államosításokat követő időszakban a román nehézipart újjászervezték, észszerűen ipari központokba csoportosították. A vállalatok vezetésére munkást gazgatókat emeltek ki, akik végetvetettek annak a zűrzavarnak, amelyben a kapitalisták hagyták a vállalatokat. Az öntöttvas és az acéltermelés növekedni kezdett és 1948 végén elérte az 1938-as színvonalat. A román népgazdaság tervszerűsitése az 1949. évi első Állami Terv végén valóságos minőségi ugrást jelent a román nehézipar számára. Ez a tény világosan kitűnik azokNagy érdeklődés mellett kezdődőit meg a Bolsevik Párt útfa előadássorozat Szeged dolgozói örömmel fogadták, hogy a Szegedi Pártbizottság ismét megindítja a Bolsevik Párt útja előadássorozatot, amelynek az elmúlt oktatási évadban igen sok hallgatója volt. Minden dolgozó — párttag és a munkában kitűnt pártonkiviiliek — megtisztelésnek vette, akit erre az előadássorozatra ineghivtak. Ezt juttatták kifejezésre vasárnap is a Korzó Moziban való tömeges megjelenésükkel, ami. kor az előadássorozat első részeként meghallgatták Siklós János elvtárs előadását. Az oroszországi munkásmozgalom kezdeteiről, a nagy Bolsevik Párt megalakulása előtti harcos korszakról, Lenin és Sztálin elvtársak nagyszerű munkásságáról hallottak, de megtanulhatták Lenin elvtársnak a Pártról szóló iránytmutatását is. Az előadást rendkivül nagy érdeklődéssel figyelte minden í'észtvevő és sokan készítettek jegyzeteket a hallottakról, hiszen a Bolsevik Párt történetének minden szakasza. minden eseménye példamutató a mi számunkra is és elősegíti mindennapi munkánk minél tökéletesebb elvégzését. A Bolsevik Párt története minden dolgozót megtanít arra. hogy egész népünk s így saját magunk érdekébea is következetesen kell harcolnunk a dolgozók ellenségeivel szemben és a marxizmus-leninizmus iránymutatásának követésével kell elősegítenünk a dolgozók szocialista államának felépítését. A vasárnapi első előadás után Gorkij híres regényéből készült „Artamanov család" című fimet mutatták be. A film kitűnően ábrázolja a cárizmus kapitalistáinak em. berielenségét, züllöttségét, amelytői a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szabadította meg a Szovjetunió dolgozóit. Túlteljesítették a beiskolázási előirányzatot a mezőgazdasági technikumok első osztályában Az ide; fanév előirányzata szerint az ország összes mezőgazdasági technikumainak elfiő osztályába 2.075 tanulót kellett beiskolázni, ezzel szemben a beiratkozott elsőosztályosok száma 2,108. Magas a lányok arányszáma a mezőgazdasági technikumokban. Az első osztályban 30.3 százalék, míg a második évfolyamban 26.9 százalék. bál a beruházásokból, amelyeket 1949-ben hajtottak végre a nehéziparban és amelyek a tervbevett összberuházások 36 8 százalékát alkották. Ez azt bizonyítja, hogy az ország szocialista iparosítás<l szervezett, tervszerű formát öltött és az ország ipari fejlődésében elsőrendű helyet biztosítottak a nehéziparnak. Az ]950. évi Állami Terv töménye is a terv gazdaságpolitikai célkitűzései között többek között az alábbiakat irányozza elő; ,.A nehézipar és különösen a gépipar fejlesztésének folytatása az ország gazdasági fejlődésének alapvető láncszeme. Ezen ipar keretében különösen a szerszámgépek termelésére helyeznek súlyt. Az 1950. évi Állami Terv első két negyedévének eredményei azt bizonyítják. hogy a Párt által vezetett munkásosztály sikerrel valósította meg c célkitűzéseket. Lendületet munka versenyek A román ipar fejlődésének eddigi sikere nem lett volna lehetséges az ország munkásosztályának hatalmás lendülete nélkül. A munkásosztály Indult harcba a felszabadulás után a román népgazdaság újjáépítéséért, majd az újabb és úiebb sikerek eléréséért. A ,,C. F R. Locomotive" műhely kommunistáinak kezdeményezéséből született meg a hazafias munkaverseny, amely rövidcsen az összes termelési ágakra kiterjedt és amelyben a dolgozók tízezrei vettek részt. A munkavrrsenyben lévő zsilvölgyi bányászok elérték és túlszárnyalták cz Í938-as színvonalat és a munkaversenyben a nehézipar többi dolgozói is olyan termelési eredményeket értek el, amelyek elképzelhet cicitek voltak a kapitalisták idejében. A jelenlegi politikai helyzetben, amikor az országon belül, a szocializmus építéséért folyik a karc, nemzetközi téren pedig az imperialista tábor összeesküvést szervez a béke ellen, különösen fontosak a nehézipar előtt álló feladatok. A Román Népköztársaság dolgozó népe kemény harcot folytat az Állami Terv teljesítéséért és tudatában van annek. hogy a te*v teljesítése és túlszárnyalása a népi demokratikus rendszer anyagi alapjainak megerősítését jelenti A dolgozó, nép tudja azt is, hogy e pillanatban a nehéziparnak erőteljesen kell fejlődnie, mert csak ilymódon lehet felszámolni minél gyorsabban a gazdasági elmaradottságot, csak így lehet biztosítani a nemzetgazdaság minden ágának fejlődését, a dolgozók grzdasági és kulturális életszínvonalának rendszeres emelését. PáríunV, népi demokráciánk gondoskodjál bizonyítja a karácsonyi megrendelések biztosítósa is A Szabad Nép cs a Dél magyarország vasárnapi számált részletesen ál tanulmányoztam, s többek közölt igen nagv örömmel fogadtam a belkereskedelmi minisztérium határozatát, amely a karácsonyi vi sáriások megkönnyítésére történi. Mikor olvastam a határozatot, örömmel töltött el nz a tudat, hogy ez a rendelkezés ismét nyszerü bizonyítéka annak. hogy sorsunkat és életünket a Párt, Rákosi elvtárs irányítja és mindenben a dolgozó milliók érdekeit képviseli. Mikor, lépésről-lépésre látjuk népi demokráciánk fejlődését, dolgozóink életszínvonalának emelkedését, nem hunyunk szemet az imperialisták gaztettei előtt sem. A Wall Street urainak nem a dolgozók jóléte és biztonsága, hanem a saját pénztárcájuk növekedése, mc'duzzasztása a fontos és itt nem ismernek határt Nekik nem számít a nyomor, nem számit az éhezés, csak az a fontos, hogy az ö szűk körüknek mindene meglegyelb Hótíön reggel, amikor az üzemba érkeetem. több munkatársam fogadott a belkereskedelmi miniszter unt határozatával, kérdezték; Olvastad? Láttam öle is milyen boldogok, Népköztársaságunk gondoskodásáért. Ezt a figyC'mcsségct és gondosságot munkánkkal és a háketábor mellett való harcos kiállással köszönjük meg valamennyien Jutafonó-gyári dolgozók. Pélerházi Emit Jutafonó A szegedi „Alkotmány" termelőcsoport elfogadta a „Táncsics" termelőcsoport öntözési verseny felhívását A szegedi „Alkotmány" termelőcsoport dolgozói a következő levelet intézték a szegedi „Táncsics" termelőcsoport tagjaihoz: Kedves Elvtársak! Olvastuk az öntözéses termelési versenykihivistokat és örömmel értesítünk benneteket, hogy a kihívást elfogadjuk. Vállaljuk, hogy az 1050-es évben a káposztából 180, az uborkából 130, a karalábéból 130, a burgonyából pedig 80 mázsás termést érünk el holdanként. A csemegepaprikából vállaljuk, hogy 250 fűzéres termést érünk el, hogy minél több, jobb és olcsóbb zöldségfélét adjunk az üzemek dolgozóinak a gépekért, a szerszámokért és a ruhaneműkén. Ezzel is erősíteni akarjuk a munkásparaszt szövetséget és a békét. Szabadság! .Szegedi ..Alkotmány" termelőcsoport.