Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-12 / 288. szám
KEDD. 1950. DECEMBER 12. Legfontosabb tennivalónk: a békéért vaió küzdelem A szegedi dolgozók békeharcának is irányt mutatott a vasárnapi béke-besxámológyűlés Vasárnap délelőtt már kilenc órg tájon a város minden részéből sereglettek a dolgozók a Némezti Színház felé, oda• ahol 10 órai kezdettel Orbán László elvtárs és Kalmár ,László, a II. Békevilágkongre$szus küldöttei béke-bcszámológyü:*s keretében ismertették varsói tapasztalataikat. Már a t'rcmnyitás előtt népes tömeg gyűlt össze a színház előtt s előre látható volt, hogy az érdeklődök hatalmas tömegét nem képes befogadni a nagy terem. Az egyik ablakba hangszórót szereltek, úgyhogy hamarosan kiáramlottak az utcára is a vasutaszenekar patfogóütemü indulóinak hangjai. A terem közben zsúfolásig megtelt, az állóhelyében és a legmagasabb karzaton is minden helyet elfoglaltak. A* Imperlalizmim hazug világa A beszámológyülés bevezetőjeként Benkő Miklós elvtárs, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója szavalta el Devecseri Gábor „Béke katonája" című versét, majd Lacsán Mihályné, a szegedi békeiroda titkára megnyitotta a gyűlést, felkérte Kalmár Lászlót, a Szegedi Tudományegyetem -rektorát, a II. Békevilágkongresz6zus csongrádmegyei küldöttét, mondja el tapasztalatait. Kalmár László beszámolójában egyrészt a londoni tapasztalatairól beszélt, másrészt pedig elmondotta varsói élményeit. — Rövid londoni tartózkodásunk alatt láttuk az imperializmus hazug világát — mondotta —. Azt a világot, ahol a béke küldötteit keresztkérdéseknek vetik alá, ahol két órahosszán keresztül durkálnak utazótáskájukban, még a borotvásdobozt is átkutatják. Láttuk a különbségei, ami a City és a munkásnegyedek között fennáll, sőt bele is kóstoltunk ennek a világnak úgynevezett közeltátásába. Megkóstoltuk az angolok fcíeledelét, azt a szójababból és ausztráliai házinyúl húsából készüli, bálnazsírban sütött kolbászt, ami az angol munkáskormány szerint a „világ legtápláióbb eledele." Elmondotta Kalmár László, hogy úgyszólván egy pillanatra sem menekültek meg a zaklatástói sem ők, sem a többi országok küldöttei. Joliot Curie francia atomtudóst például 6 órahosszáig fogvatartották. Szembeállította mindezzel azt a meleg, baráli fogadtatást, mellyel Varsóban várták a küldötteket. Beszélt az épülő Varsóról s arról a nagy munkáról, mely eredményezte azt, hogy a lengyel főváros 3 nap alatt felkészült erre a világtörténelmi jelentőségű találkozásra. Kalmár László a következő szavakkal fejezte be beszámolóját: — A Békevilágkongresszus megerősitette bennem azt a tudatot, hogy a világ népeinek tömegmozgalma meg tudja akadályozni a harmadik világháború kitörését. Orbán László elvtárs emelkedett ezután szólásra és hatalmas beszéd keretében értékelte ki a kongresszus tapasztalatait. Az új Varsó a béke jelképe — AH. Béke világkongresszus történelmi jejentőségű esemény a békéért folytatott harcban. Uj állomás ez, mely a békeharc további megerősödését fogja eredményezni ! Szavai nyomán a gyűlés résztvevői szinte maguk előtt látták az ünnepi Varsót, a lengyel főváros újjáépítésének hőseit s mindenki belátta azt, hogy valóban a legjelképesebb városban tartotta meg tanácskozásait a kongresszus. Varsót a hitleri fasiszták el akarták töröini a föld színéről. A régi Varsó a pusztulás jelképe, az új Varsó pedig a nép, a béke erejét mutatja, a béke jelképe, Meglátogatták a küldöttek Au3witzet, a fasiszta borzalmak színhelyét, ahol Hitler pribékjei ezrével mészárolták le az embereket. — Alig néhány éve kényszerítette térdre a Szovjetunió győzelmes hadserege a fasisztákat — emelte fel hangját —, máris az égre rajzolódik az új háború réme. Máris vannak új Auswitzek, Tito koncentrációs táboraiban, a görög haláltáborokban száz és ezerszámra gyilkolják ie a fasiszta hóhérok a nép legjobb, legharcosabb, legáldozat* készebb fiait, Korea földjét fasiszta bombák szántják, már vannak új özvegyek, árvák, folyik a könny, vér, ahova beteszi lábát az imperializmus. Lehetséges. hogy 5 évvel a H. világháború után akadjanak emberek, akik új háborút készítenek elő? Nem! Emberekről ilyet nem lehet feltételezni! A Koreában gyilkolok azonban nem emberek, hanem imperialisták, fasiszta fenevadak. Ezeknek a háború profitlehetőség, ezeknek a fegyverkezés az új meggazdagodás lehetősége. Korea a békéért folyó harc győzelmi álloniáwa Korea — folytatta Orbán elvtárs — borzalmas lecke a világ népei számára. Mindenki megtanulhatja ebből a leckéből, hogy az imperialisták számára Ko. rea nem végcél, hanem csak állomás. Olyan, mint Hitlerek számára volt Spanyolország, vagy Ausztria, melyek után jöttek a többiek. A népek tudják ezt. Ezért vannak a koreai fronton kinai önkéntesek, ezért fordult olyan lelkesedébe! a mi népünk is Korea szabadságharca felé s ezért gyűlöli ,.z imperia. listákat a világ minden becsületes dolgozója. Beszélt Orbán elvtárs arról, hogy nem egészen úgy alakult a koreai háború, mint ahogy a/.l az imperialisták gondolták. Nem az imperialista győzelem állomása lett Korea, hanem a békéért folyó harc győzelmi állomása. A koreai néphadsereg és 3 kínai önkéntesek csapást-csapás.ra mérnek a menekülő imperialista rablókra. A mi koriank a népek felszabadulásának kora — A koreai háború nagy tanulsága az, hogy a szabadságért harcoló népet a mi korunkban nem lehet leigázni. A ml korunk nem a népek leigázásának, hanem a népek felszabadulásának kora s az az erő, mely ennek a felszabadulási törekvésnek megpróbál ellenszegülni, a saját sirját ássa meg! A gyűlés résztvevői helyükről felállva fergeteges tapssal éltelik a koreai néphadsereget, a békét s a béketábor nagy vezetőjét, a béke őrét, a Szovjetuniót. Rátért ezután Orbán elvtárs a Békevilágkongresszus határozatainak ismertetésére. Először is arra mutatott rá a kongresszus, hogy a háborús veszélyt nem szabad lebecsülni, de rámutatott arra is, hogy a békét meg lehet védeni és azt is megmutatta, mit kell tenni a béke védelméért. Szerte a világon meg. indult a harc a kongresszus határozatainak végrehajtásáért s naponta új milliók csatlakoznak a békéért folyó harchoz. — Két program áll egymással szemben — mondotta lelkes taps közepette Orbán elvtárs. Egyik az amerikai program, a háború, a gyilkolás, a pusztulás programja. A másik a varsói program. a béke. az élet, az épités programja. A becsületes embereknek nem nehéz választani a kél program között! Befejező szavaiban részletesen kifejtette, hogy nekünk, szegedi dolgozóknak mit kell tennünk, hogy megvédjük eddigi eredményeinket, a Textilkombinátot, a gyönyörű, új Tisza-hidat, mindent, amit eddig építettünk éppúgy, mint amit ez. után akarunk megvalósítani. Első és legfontosabb kötelességünk a többiermelés. Erősitsük népünk egységét, leplezzük le az ellenséget, erősítsük néphadseregünket és tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy még tovább erősödjék eddigi győzelmeink szervezője, jövőnk, szabadságunk, függetlenségünk biztositéka: a mi nagy Pártunk! A gyűlés befejezése előtti lelkes hangulat, a taps, éljenzés bizonyította: Szeged dolgozói megértették, mi a tennivalójuk a békéért vivott küzdelemben. Lacsánné elvtársnő zárószavaiban valamennyi szegedi dogozó nevében beszéli, amikor kijelentette: „Felhasználjuk az itt tanultakat s egy pillanatra sem feledkezünk el legfontosabb tennivalónkról: a békéért való küzdelemről!'1 JÓLSIKERÜLT A BÉKEMAT1NÉ Pontosan 10 órára megtelt a Szabadság Mozi nézőiére, érdeklődéssel várták a bekematiné kezdetéi. Dr. Lakatos Imre, a Békebizóitság elnöke mondóit bevezető beszédet. Rámutatott az ifjúság szerepére, a békéért vívott harcban. „Az ifjúság tanul, dolgozik, ezzel védi a békét!" — mondotta többek közölt. Ezután Bodó László a Radnótigimnázium tanulója szavalta Szécsi Margit „Csak a szabadság és a béke" című versét. Ez a vers valóban megadta a Béke-matiné hangulatát, mert a szabadságért és békéért harcra hívó hangja minden emberben fclkcl'iette azt a gondolatot, hogy nckiink minden erőnkkel harcolnunk kell a békéért. Ez a hangulat még fokozódott, amikor Mercz Tibor zengoraelőadásáhan Csajkovszkij kedves zenéje csendült fel. A békéért harcoló szovjet nép tánckulturáját mutatták bc a gimnázium tánccsoportjának tagjai. Különösen szép volt az iskola énekkarának előadásában Zsdánov „Sztálini aratás" című dala. Bán- Sándor zongoraművész zongorán adta elö Liszt „Csalogány" és Bartók „Román 'tánc" című művét. Színessé tette a Béke.maliné műsorát a rendőrzenekar szereplése. Farkas „Régi magyar táncok' című művét adták elő a rendőrzenekar tagjai, Varga Lehel vezénylésével. A Bcke-ma'iiné legkiemelkedőbb műsorszáma a Csajkovszkij zenéjére készült „Békebalett" volt. Gallé Judit VII. osztályos tanuló és Lung Róbert a Radnóti-gimnázium tanulója adták elő, hatásosan a táncjelcne'tet. 'A' Béke-matinét végignéző közönség azzal a tudattal távozott, hogy az ifjúság is nagymértékben kiveszi a részéi a békeharcból, munkával és tanulással és a népi kultúra minél magasabb fokra fejlesztésével. A szegedi Táncsics tszcs versenyre hívta a megye valamennyi öntözéses termeléssel ioglalkozó termelőcsoportját A szegedi Táncsics termelőszövetkezeti csoport dolgozói verversenyre hivták Csongrád megye valamennyi öntözéssel foglalkozó termelőszövetkezetét. A Táncsics tszcs, vállalja, hogy ebben az évben 17. kat. hold területen öntözőtelepet létesit. A telep elkészítése 1000 köbméter föld megmozgatását igényli. A csoport dolgozói vállalták. hogy a földmunkát december 21-re, Sztálin elvtárs születésnapjára elvégzik. Ugyancsak elvégzik a főcsatornák épitését. Saját erejükből 48 ezer forintos költséggel 310 öl területen korszerű istállót építenek. Az épületet december 21re tető alá is húzzák. A versenykihívást eddig a mindszenti Lenin, a szegvári Puskin és a Gorkij fogadta el. NÉZD A MI HADSEREGÜNKET — A BÜSZKÉT! A népi demokráciák hadseregei mintaképük, a dicsei Szovjet Hadsereg példáját követik, — növelik erejüket és szilárdan örködnek a béke frontján. A béke hadseregei ezek és a békéért A munkahelyeiken harcoló dolgozók nagy szeretettel tekintenek feléjük. A katonák, a tisztesek, a tisztek a nép fial a nép érdekeit nézik. A román-magyar kulturális hét alkalmából különös szeretettel tekintünk szomszédunk, a Román Népköztársaság hadseregére. A Román Népköztársaságban a katonaélet is magán vj.seli a felszabadult és a szocializmust építő nép vidámságát. A képen három román katonát látunk, akik szabad idejükben vidáman Szórakoznak. , , . Képünkön a román néphadsereg egy alosztályának felvonulását látjuk az egyik legutóbbi díszszemlén- A román nép büszke örömmel tekint néphadseregére, mert tudja, hogy a népbedsereg a béke hadserege és a dolgozó nép segítőtársa. A román néphadsereghez hasonlóan a mi néphadseregünk ia a Szovjetunió hős katonáinak példáját követi .A Szovjet Ifad.se* reg példája nyomán a mi néphadseregünk tagjainak is blzfosftják a kultúra minden lehetőségét. Képünk néphadseregünk katónáit mutatja be, amint pihenő óráikban vidáman olvasgatnak, tanulnak, rádiót hallgatnak.