Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-12 / 288. szám

KEDD. 1950. DECEMBER 12. Legfontosabb tennivalónk: a békéért vaió küzdelem A szegedi dolgozók békeharcának is irányt mutatott a vasárnapi béke-besxámológyűlés Vasárnap délelőtt már kilenc órg tájon a város minden részé­ből sereglettek a dolgozók a Némezti Színház felé, oda• ahol 10 órai kezdettel Orbán László elv­társ és Kalmár ,László, a II. Bé­kevilágkongre$szus küldöttei bé­ke-bcszámológyü:*s keretében is­mertették varsói tapasztalataikat. Már a t'rcmnyitás előtt népes tömeg gyűlt össze a színház előtt s előre látható volt, hogy az ér­deklődök hatalmas tömegét nem képes befogadni a nagy terem. Az egyik ablakba hangszórót szereltek, úgyhogy hamarosan ki­áramlottak az utcára is a vas­utaszenekar patfogóütemü indulói­nak hangjai. A terem közben zsúfolásig megtelt, az állóhelyé­ben és a legmagasabb karzaton is minden helyet elfoglaltak. A* Imperlalizmim hazug világa A beszámológyülés bevezetője­ként Benkő Miklós elvtárs, a Szegedi Nemzeti Színház igazga­tója szavalta el Devecseri Gábor „Béke katonája" című versét, majd Lacsán Mihályné, a szegedi békeiroda titkára megnyitotta a gyűlést, felkérte Kalmár Lászlót, a Szegedi Tudományegyetem -rektorát, a II. Békevilágkongresz­6zus csongrádmegyei küldöttét, mondja el tapasztalatait. Kalmár László beszámolójában egyrészt a londoni tapasztalatai­ról beszélt, másrészt pedig el­mondotta varsói élményeit. — Rövid londoni tartózkodá­sunk alatt láttuk az imperializ­mus hazug világát — mondotta —. Azt a világot, ahol a béke küldötteit keresztkérdéseknek vetik alá, ahol két órahosszán keresztül durkálnak utazótáskájukban, még a borotvásdobozt is átku­tatják. Láttuk a különbségei, ami a City és a munkásnegyedek között fennáll, sőt bele is kós­toltunk ennek a világnak úgy­nevezett közeltátásába. Megkóstoltuk az angolok fcí­eledelét, azt a szójababból és ausztráliai házinyúl hú­sából készüli, bálnazsírban sütött kolbászt, ami az angol munkáskormány szerint a „vi­lág legtápláióbb eledele." Elmondotta Kalmár László, hogy úgyszólván egy pillanatra sem menekültek meg a zaklatás­tói sem ők, sem a többi orszá­gok küldöttei. Joliot Curie fran­cia atomtudóst például 6 óra­hosszáig fogvatartották. Szembeállította mindezzel azt a meleg, baráli fogadtatást, mellyel Varsóban várták a kül­dötteket. Beszélt az épülő Var­sóról s arról a nagy munkáról, mely eredményezte azt, hogy a lengyel főváros 3 nap alatt fel­készült erre a világtörténelmi je­lentőségű találkozásra. Kalmár László a következő szavakkal fe­jezte be beszámolóját: — A Békevilágkongresszus megerősitette bennem azt a tuda­tot, hogy a világ népeinek tömegmoz­galma meg tudja akadályoz­ni a harmadik világháború kitörését. Orbán László elvtárs emelke­dett ezután szólásra és hatalmas beszéd keretében értékelte ki a kongresszus tapasztalatait. Az új Varsó a béke jelképe — AH. Béke világkongresszus történelmi jejentőségű esemény a békéért folytatott harcban. Uj állomás ez, mely a békeharc to­vábbi megerősödését fogja ered­ményezni ! Szavai nyomán a gyűlés részt­vevői szinte maguk előtt látták az ünnepi Varsót, a lengyel fő­város újjáépítésének hőseit s mindenki belátta azt, hogy va­lóban a legjelképesebb városban tartotta meg tanácskozásait a kongresszus. Varsót a hitleri fasiszták el akarták töröini a föld színéről. A régi Varsó a pusztulás jelképe, az új Varsó pedig a nép, a béke erejét mutatja, a béke jelképe, Meglátogatták a küldöttek Au3­witzet, a fasiszta borzalmak színhelyét, ahol Hitler pribékjei ezrével mészárolták le az embe­reket. — Alig néhány éve kényszerí­tette térdre a Szovjetunió győ­zelmes hadserege a fasisztákat — emelte fel hangját —, máris az égre rajzolódik az új háború réme. Máris vannak új Auswit­zek, Tito koncentrációs táborai­ban, a görög haláltáborokban száz és ezerszámra gyilkolják ie a fasiszta hóhérok a nép leg­jobb, legharcosabb, legáldozat* készebb fiait, Korea földjét fa­siszta bombák szántják, már vannak új özvegyek, árvák, fo­lyik a könny, vér, ahova beteszi lábát az imperializmus. Lehetsé­ges. hogy 5 évvel a H. világhá­ború után akadjanak emberek, akik új háborút készítenek elő? Nem! Emberekről ilyet nem le­het feltételezni! A Koreában gyilkolok azon­ban nem emberek, hanem im­perialisták, fasiszta feneva­dak. Ezeknek a háború profitlehető­ség, ezeknek a fegyverkezés az új meggazdagodás lehetősége. Korea a békéért folyó harc győzelmi álloniáwa Korea — folytatta Orbán elvtárs — borzalmas lecke a világ népei számára. Mindenki megta­nulhatja ebből a leckéből, hogy az imperialisták számára Ko. rea nem végcél, hanem csak állomás. Olyan, mint Hitlerek számára volt Spanyolország, vagy Ausztria, me­lyek után jöttek a többiek. A né­pek tudják ezt. Ezért vannak a ko­reai fronton kinai önkéntesek, ez­ért fordult olyan lelkesedébe! a mi népünk is Korea szabadsághar­ca felé s ezért gyűlöli ,.z imperia. listákat a világ minden becsületes dolgozója. Beszélt Orbán elvtárs arról, hogy nem egészen úgy alakult a koreai háború, mint ahogy a/.l az imperialisták gondolták. Nem az imperialista győzelem állomása lett Korea, hanem a békéért folyó harc győzelmi állomása. A koreai néphadsereg és 3 kínai önkéntesek csapást-csapás.ra mér­nek a menekülő imperialista rab­lókra. A mi koriank a népek felszabadulásának kora — A koreai háború nagy tanul­sága az, hogy a szabadságért har­coló népet a mi korunkban nem lehet leigázni. A ml korunk nem a népek le­igázásának, hanem a népek felszabadulásának kora s az az erő, mely ennek a felszabadu­lási törekvésnek megpróbál el­lenszegülni, a saját sirját ássa meg! A gyűlés résztvevői helyükről felállva fergeteges tapssal éltelik a koreai néphadsereget, a békét s a béketábor nagy vezetőjét, a béke őrét, a Szovjetuniót. Rátért ezután Orbán elvtárs a Békevilágkongresszus határozatai­nak ismertetésére. Először is arra mutatott rá a kongresszus, hogy a háborús veszélyt nem szabad lebe­csülni, de rámutatott arra is, hogy a békét meg lehet védeni és azt is megmutatta, mit kell tenni a béke védelméért. Szerte a világon meg. indult a harc a kongresszus hatá­rozatainak végrehajtásáért s na­ponta új milliók csatlakoznak a békéért folyó harchoz. — Két program áll egymással szemben — mondotta lelkes taps közepette Orbán elvtárs. Egyik az amerikai program, a háború, a gyilkolás, a pusztulás prog­ramja. A másik a varsói prog­ram. a béke. az élet, az épités programja. A becsületes embe­reknek nem nehéz választani a kél program között! Befejező szavaiban részletesen kifejtette, hogy nekünk, szegedi dolgozóknak mit kell tennünk, hogy megvédjük eddigi eredményeinket, a Textilkombinátot, a gyönyörű, új Tisza-hidat, mindent, amit eddig építettünk éppúgy, mint amit ez. után akarunk megvalósítani. Első és legfontosabb kötelességünk a többiermelés. Erősitsük népünk egységét, leplezzük le az ellenséget, erősítsük néphadseregünket és te­gyünk meg mindent annak érde­kében, hogy még tovább erősödjék eddigi győzelmeink szervezője, jö­vőnk, szabadságunk, függetlensé­günk biztositéka: a mi nagy Pár­tunk! A gyűlés befejezése előtti lelkes hangulat, a taps, éljenzés bizonyí­totta: Szeged dolgozói megértet­ték, mi a tennivalójuk a békéért vivott küzdelemben. Lacsánné elv­társnő zárószavaiban valamennyi szegedi dogozó nevében beszéli, amikor kijelentette: „Felhasznál­juk az itt tanultakat s egy pilla­natra sem feledkezünk el legfon­tosabb tennivalónkról: a békéért való küzdelemről!'1 JÓLSIKERÜLT A BÉKEMAT1NÉ Pontosan 10 órára megtelt a Szabadság Mozi nézőiére, érdeklő­déssel várták a bekematiné kezde­téi. Dr. Lakatos Imre, a Békebi­zóitság elnöke mondóit bevezető beszédet. Rámutatott az ifjúság szerepére, a békéért vívott harcban. „Az ifjúság tanul, dolgozik, ezzel védi a békét!" — mondotta többek közölt. Ezután Bodó László a Radnóti­gimnázium tanulója szavalta Szé­csi Margit „Csak a szabadság és a béke" című versét. Ez a vers való­ban megadta a Béke-matiné han­gulatát, mert a szabadságért és bé­kéért harcra hívó hangja minden emberben fclkcl'iette azt a gondola­tot, hogy nckiink minden erőnkkel harcolnunk kell a békéért. Ez a hangulat még fokozódott, amikor Mercz Tibor zengoraelőadásáhan Csajkovszkij kedves zenéje csendült fel. A békéért harcoló szovjet nép tánckulturáját mutatták bc a gim­názium tánccsoportjának tagjai. Különösen szép volt az iskola ének­karának előadásában Zsdánov „Sztá­lini aratás" című dala. Bán- Sándor zongoraművész zon­gorán adta elö Liszt „Csalogány" és Bartók „Román 'tánc" című művét. Színessé tette a Béke.ma­liné műsorát a rendőrzenekar sze­replése. Farkas „Régi magyar táncok' című művét adták elő a rendőrzenekar tagjai, Varga Lehel vezénylésével. A Bcke-ma'iiné legkiemelkedőbb műsorszáma a Csajkovszkij zenéjé­re készült „Békebalett" volt. Gallé Judit VII. osztályos tanuló és Lung Róbert a Radnóti-gimnázium tanu­lója adták elő, hatásosan a tánc­jelcne'tet. 'A' Béke-matinét végignéző közön­ség azzal a tudattal távozott, hogy az ifjúság is nagymértékben kive­szi a részéi a békeharcból, munká­val és tanulással és a népi kultúra minél magasabb fokra fejlesztésé­vel. A szegedi Táncsics tszcs versenyre hívta a megye valamennyi öntözéses termeléssel ioglalkozó termelőcsoportját A szegedi Táncsics termelőszö­vetkezeti csoport dolgozói ver­versenyre hivták Csongrád megye valamennyi öntözéssel foglalkozó termelőszövetkezetét. A Táncsics tszcs, vállalja, hogy ebben az év­ben 17. kat. hold területen öntöző­telepet létesit. A telep elkészítése 1000 köbméter föld megmozgatását igényli. A csoport dolgozói vállal­ták. hogy a földmunkát december 21-re, Sztálin elvtárs születésnap­jára elvégzik. Ugyancsak elvégzik a főcsatornák épitését. Saját ere­jükből 48 ezer forintos költséggel 310 öl területen korszerű istállót építenek. Az épületet december 21­re tető alá is húzzák. A versenykihívást eddig a mind­szenti Lenin, a szegvári Puskin és a Gorkij fogadta el. NÉZD A MI HADSEREGÜNKET — A BÜSZKÉT! A népi demokráciák hadseregei mintaképük, a dicsei Szovjet Hadsereg példáját követik, — növelik erejüket és szilárdan ör­ködnek a béke frontján. A béke hadseregei ezek és a békéért A munkahelyeiken harcoló dolgozók nagy szeretettel tekintenek fe­léjük. A katonák, a tisztesek, a tisztek a nép fial a nép érdekeit nézik. A román-magyar kulturális hét alkalmából különös szere­tettel tekintünk szomszédunk, a Román Népköztársaság had­seregére. A Román Népköztársaságban a katonaélet is magán vj.seli a felszabadult és a szocializmust építő nép vidámságát. A képen három román katonát látunk, akik szabad idejükben vidáman Szó­rakoznak. , , . Képünkön a román néphadsereg egy alosztályának felvonu­lását látjuk az egyik legutóbbi díszszemlén- A román nép büszke örömmel tekint néphadseregére, mert tudja, hogy a népbedsereg a béke hadserege és a dolgozó nép segítőtársa. A román néphadsereghez hasonlóan a mi néphadseregünk ia a Szovjetunió hős katonáinak példáját követi .A Szovjet Ifad.se* reg példája nyomán a mi néphadseregünk tagjainak is blzfosft­ják a kultúra minden lehetőségét. Képünk néphadseregünk kató­náit mutatja be, amint pihenő óráikban vidáman olvasgatnak, ta­nulnak, rádiót hallgatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents