Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-12 / 288. szám

MA KEZDŐDIK A SZOVJET ZENEI HÉT Megválasztották Csongrád megye küldötteit az MSzT I. Országos Kongresszusára VII. ÉVF. 288. SZÁM. ARA 60 FILLÉR KEDD. 1950. DECEMBER 12. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének üdvözlete Dolores Ibarrurí elvtársnőhöz, a Spanyol Kommunista Párt főtitkárához szülelésnapja alkalmából ,,'A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége forró üd­vözletét küldi 55-ik születésnapja ajkaiméból. A magyar kommunisták és egész dolgozó népünk mély együttérzéssel kísérik azt a küzdelmet, amelyet a Spanyol Kom­munista Párt az ön vezetésével folytat a spanyol nép szabadsá­gának visszaszerzéséért, a béke megvédéséért. Őszinte szívből kívánjuk, hogy még hosszú évekig jó egész­ségben vezesse a spanyol kommunisták harcát. Ebben a nemes harcban bizton számíthat a magyar kommunisták és a magyar nép együttérzésére. Kommunista üdvözlettel: Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége főtitkára" A Német Szocialista Egységpárt Központi B zotlságának üdvözlete Dolores Ibarruri elvtársnő születésnapja alkalmából Wilhelm Pieck és Ottó Grotewohl a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságának nevében üdvözlő táviratot kül­dött Dolores Ibarruri elvtársnőnek, a Spanyol Kommunista Párt főtitkárának születésnapja alkalmából. A távirat így fejeződik be: „Éljen közös harcunk a békéért, a haladásért és a szocializmusért, a marxizmus-leninizmus győ­zedelmes zászlaja alatt, a nagy és szeretett Sztálin elvtárs dicső vezetésével." A Magyar-Román Barátsági hét újabb hozzájárulás a demokrácia és a szocializmus arcvonalának megszilárdulásához Az Operaházban rendezett díszelőadás nyitotta meg a Magyar-Román Barátsági Hetet Az MNDSz távirata Dolores Ibarruri elvtársnőnek „A magyar nők szívből jövő, legjobb kívánságaikat küldik ön­•ík, drága Passionaria, születésnapja alkalmából. Az ön hősies, béke­harccal telt életét a magyar nők milliói példaképül állítják maguk és gyermekeik elé. ígérjük önnek, hogy még nagyobb lendülettel harco. lünk a békéért, a háborús uszítók ellen, a nagy Szovjetúnió által ve­zetett béketábor végső győzelméig". AZ IFJÜSÁG MEGÉRTETTE RÁKOSI ELVTÁRS HlVÓ SZAVÁT A fiatalok százai jelentkeznek bányászoknak Ez a baranyamegyei DISz­szervezet jó felvilágosító mun­kájának eredménye. Szolnok megyében újabb 23 DISz-fiatal jelentkezett bánya­munkára. A jelentkezők túlnyo­mó része dolgozó parasztfiatal. A diósgyőri szénbányáknál is folyik a fiatalok jelentkezése. Eddig több mint száz olyan fia­tal jelentkezett bányamunkára, akik eddig még nem dolgoztak a föld mélyén. Nagy számban tér­nek vissza a diósgyőri bányába azok a dolgozók is. akik régeb­ben mór dolgoztak az üzemnél. Az elmúlt napokban például 14 vájár kérte ismét felvételét, ugyanakkor 50 dolgozó jelentet­te be, hogy napokon belül vissza­tér a bányába. Vasárnap este az Állami Ope­raházban rendezett díszelőadás­sal kezdődött meg a Magyar­Román Barátsági Hét. A pom­pásan feldíszített teremben a magyar politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális élet ve­zető személyiségei mellett meg­jelentek a baráti országok dip­lomáciai testületeinek vezetői, illetőleg képviselői, Kiszeljov elv­társsal, a Szovjetunió nagyköve­tével az élen. A díszelőadást Majlát Jolán, a Kultúrkapcsolatok Intézetének főtitkára nyitotta meg, majd Do­bi István, a minisztertanács el­nöke emelkedett szólásra. Ün­nepi beszéde elején meleg szere­tettel köszöntötte a román kül­dötteket, majd így folytatta: — Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az együttműködés és rokonérzés, amely népe­lüket és kormányainkat egy­máshoz fűzi, egyre erősödik, amióta országainkat a nagy Szovjetunió legyőzhetetlen hadserege felszabadította a fasizmus elnyomása alól. Rákosi Mátyás felhívta az or­szág fiataljait, hogy erősítsék meg a széncsaták hőseinek so­rait, hozzák felszínre iparunk nélkülözhetetlen nyersanyagát, a szenet. A felhívásnak örömmel tesz eleget a magyar ifjúság, egy­másután érkeznek hirek a bá­nya üzemekből, amelyek újabb jelentkezésekről számolnak be. Az elmúlt három hét alatt a pécsvidéki MESZHART-b anyák­ban 658-an jelentkeztek felvétel­re. A jelentkezők már vaiameny­nyien munkába is álltak, közülük közel ötszázan a föld mélyén végeznek munkát. A MESZ­HART-üzemeknél alig múlik el nap, hogy tízen-huszan ne kér­nék felvételüket a bányába. De­cember 6-án 73-an álltak a szén­csaták hősei közé. Beszéde során emlékeztetett na, hogy a két nép közötti test­véri kötelékek fejlődésében je­entős állomás volt a Román Népköztársaságban szeptember­ien rendezett Román-Magyar Barátság Hete. Ennek során a magyar küldöttség tagjai meg­smericedhettek azokkal a hatal­aa eredményekkel, amelyeket a omán dolgozók, kormányuk és a Román Munkáspárt vezetésével értek eL Ezek a sikerek mély benyo­ás't keltettek és jelentős örö­met váltottak ki a mi hazánk fiaiban is, mert hiszen román testvéreink győzelmeit úgy te­kintjük. mint sajátjainkat. Amer­re küldötteink megfordultak, mindenütt a barátság számtalan jelével halmozták el őket. Ez a figyelmesség a küldöttségen ke­resztül egész népünknek szólt. Ezt bizonyította a magyar ipari és irodalmi termékeket bemutató kiállítás rendkívüli látogatottsá­ga is, valamint az a nagy érdek­lődés, amely a magyar művészek fellépését kísérte. i Ez a látogatás megerősíti a két nép barátságát KULTÜRVERSENY FELHÍVÁS AZ MNDSZ-SZERVEZETEKHEZ Az Országos Népművelési Bizott­ság az összes tömegszervezetekkel országos téli falusi kuíturversenyt rendez. 'A' december 21-én kezdődő verseny alkalmas arra. hogy a kul­turagitációs munkánkban mutatko­zó hiányosságokat felszámolja Felhívjuk szervezeteinket, kultúr. csoportjainkat, nevezzenek be a kulturverscnybe. Vegyenek részt a teljesítmény versenyben, szerepel­jenek a körzeti, járási, megyei be­mutatókon. kapcsolódjanak minél többen a közös helyi kultirrcsopor­tokhoz, hogy így összefogva, jobb eredményt tudjanak elérni. Ne le­gyen egyetlen kulturcsoportunk sem, amely nem vesz rész? a ver­senyben. Ahol a faluban még nincs kulturcsoport, az MNDSZ kultur­munkásai kezdeményezzék a cso­portalakítást. Szolgálja a kulturverseny szerve­zetünk megerősödését, az asszonyok termelési aktivitásának fokozásá'c, a kulturforradalom kiszélesítését, mélyítse el a felszabadító Szovjet­únió iránti szeretete?. Mozgósítsa a dolgozó asszonyokat a Párt által elénk tűzött feladatokra, a szocia­lizmust építő ötéves tervünk végre­hajtására, az ellenség leleplezésére, a klerikális reakció aknamunkájá­nak megakadályozására, egyszóval a béke védelmére. Magyar iróküldöttség utazik a Szovjetunióba A Szovjet Irók Szövetsége meg­hívására december 12-én magyar íróküldöttség utazik a Szovjetunió­ba. A küldöttség vezetője Darvas József közoktatásügyi miniszter. A küldöttség tagjai Aczél Tamás, Ben­jámin László, Zelk Zoltán, Kossuth­díjas Írók, Karinthy Ferenc és Lá­nyi Sarolta. — Bizonyos, hogy népeink gyorsan és egészségesen fejlődő testvériességét jelentősen meg fogja erősíteni a magyar-román barátság ez a mostani hete is — mondotta a továbbiakban Dobi •ríván —, amikor a román dol­gozók, a rcmán közélet, társada­lom, művészeti és irodalmi élet kiválóságait láthatjuk vendégül és személyes élmények során is­merkedhetünk meg a román mű­vészetnek, irodalomnak, további kiemelkedő alkotásaival. „A Ro­mán Népköztársaság művésze­te" című kiállításon megtekint­hetjük a román népművészetet, képzőművészetet és politikai ka­rikatúra kimagasló műveit. Mis­kolc, Özd, Pécs és Békéscsaba dolgozói is gyönyörködhetnek azokban a népi tánc- és ének­számokban, amelyeket a román Országos Szakszervezeti Tanács 186 tagú tánc- és énekegyüttese mutat be. Ez az együttes leg­utóbb a Szovjetunióban vendég­szerepelt nagy sikerrel. — A magyar ós román nép ba­rátsága azért virágzik és továb­bi fejlődése előtt azért nyílnak meg a legszebb kilátások — folytatta Dobi István —, mert a két nép érdekeinek és történelmi múltjának közösségében gyöke­rezik. Mind a két nép azonos célnak elérésére törekszik, mind a két nép a szocializmust építi. Ezért váll a váll mellett ha­ladhatnak előre és így is keil előrehaladniok. A két nép érdekei mindig is közösek voltak, de nem ta­lálhattak egymásra addig, amíg a földesurak és kapi­talisták igájában sínylődtek és elnyomó uraik soviniszta gyűlölködést szítottak kö­zöttük. A testvéri kötelékek kialakulá­sát és megszilárdulását csakis az tette lehetővé, hogy a hatalmat mind a két országban a dolgozó panasztsággal szövetséges mun­kásosztály vívta ki, hogy mind­két állam népi demokratikus kormánya következetes politikát folytatott és folytat a naciona­lizmus, a sovinizmus felszámolá­sára, a bizalom és megértés lég­körének megteremtésére, a lenini­sztálini nemzetiségi politika ér­vényesítésére a két nép viszony­latában. — Mindennek azzal nyilt meg a lehetősége, hogy a nagy Szov­jetunió, a dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadította orszá­gainkat; módot adott arra, hogy a két nép maga vegye kezébe sorsának intézését. Ha a román és a magyar nép szabadon való­síthatja meg testvériségét, az mindenekelőtt a nagy Szovjet­uniónak köszönhető, a szocializ­mus hazájának, amely támasza a kis népek szabadságának és füg­getlenségének és a népek testvé­riségének. A román nép legjobbjai, a kommunisták hittel harcoltak ezért a testvériségért A hosszantartó viharos taps- rútságáért és harci egységéért, a román és a magyar tőkés földes­úri kizsákmányolás rendszere és soviniszta gyűlölet-szítása ellen. Barátságunk két, sorsa felett sal fogadott beszéd után Eduárd Mezinescu miniszter, a román küldöttség vezetője mondott be­szédet. Mindenekelőtt a Román Népköztársaság dolgozóinak for­ró, testvéri üdvözletét tolmácsol­ta a Barátsági Hét megnyitása alkalmából. A továbbiakban tör­ténelmi példákkal elevenítette fel a magyar-román barátság mély­re ágazó emlékeit. - — A gyűlöletes fasiszta dikta­túra alatt mély határozottsággal, önfeláldozással és rendíthetetlen meggyőződéssel harcoltak né­pünk legjobb fiai, a kommunisták a román és magyar dolgozók ba­urrá vált nép rendíthetetlen akaratát fejezi ki — mon­dotta. Ennek a barátságnak népeink történetében eddig nem ismert új tartalma van, mert alapja népcink határta­lan szeretete és hálája a fel­szabadító Szovjetunió iránt, amely hozzásegít minket, hogy saját kezünkbe vegyük sorsunk irányítását. Ez a barátság megingathatatlan, mert országainkban a munkásosz­tály élenjáró pártjai, a magyar és román nép legjobb fiainak Rákosi Mátyás és Gheorghiu Dej elvtár­sak vezetésével népeinket a pro-e­tár internacionalizmus szellemében nevelik. Elválaszthatatlan része ez az euró. pai és ázsiai népi demokráciák nagy barátságának, ameiyek szoro­san tömörülnek nemzeti független­ségük és szabadságuk biztosítéka, szilárd támaszuk és hatalmas pártfogójuk, a nagy Szovjetunió köré. A továbbiakban Mezinescu mi­niszter ismertette a román dolgo. zóknak a termelésben elért natal­mas sikereit, amivel a népi demo krácia rendszerét mindjobban meg szilárdítják. Az első ötéves terv küszöbén ál­lunk, amely több mint 1200 mil­liárd lei beruházást irányoz elő a* ipari termelés szektorában. Gheor­ghiu Dej elvtárs közvetlen irányí­tásává] kidolgozták országunk vil­lamosítása nagy művének első sza. kaszát a tízéves villamosítási ter­vet; ki van jelölve a fejlődés útja, ki vannak jelölve a feladatok, ame. lyek teljesítésével országunkat az egyik legelmaradottabb agrár-ipari államból, az egyik legfejlettebb ipari-agrár ál'ammá változtatjuk át. Minden előfeltétel megvan ar­ra. hogy a kijelölt határidőn be. lül ezeket a feladatokat teljesít­sük is. A mult bűneinek felszámolásit Komoly változások mennek vég­be a mezőgazdaság szektorában is. Növekedett a gépállomások tevé­kenysége, fejlődő iparunk egyre több gépet és traktort bocsát ren­delkezésükre. Megerősödött az állami mezőgazdaság szektora is, fiatal, életerős hajtások ezek a munkásosztály és dolgozó paraszt­ság szövetségének új alapján, a román Munkáspárt vezetése alatt. — A dolgozó nép jóléte emel­kedik. Az 1949. év harmadik évnegyedével szemben 12 szá­zalékkal több árut adtak el az állami üzletekben, a fogyasz­tási szövetkezetekben pedig 118 százalékkal emelkedett az áruk mennyisége. — Eredményesen bontakozik kl országunkban a kúlturforradalorrr is. A mult sötét rendszereinek szé­gyenteljes maradványa, az analfa­bétizmus kiküszöbölésére, 1950-ben közel 700.000.en irni-olvasni nem tudó dolgozó részesült iskolákban és esti tanfolyamokon megfelelő oktatásban. Az 1949—50-es iskola, évben az összes tanköteles gyerme­kek megkezdték a tanulást az alsó. fokú elemi iskolákban. A közép­fokú iskolák tanulóinak száma 240 ezerre emelkedett. A felsőbbfokű tanintézeteket 48.500 növendék lá­togatja, többségükben munkások és dolgozó parasztok gyermekei. Az év első 9 hónapjában 1980 könyv és brosúra jelent meg, közel 43 mii. lió példányban. — Országnnk művészeti életo szintén élénk ütemben fejlődik és mindinkább népi jelleget ölt. 52 állami szinházunk működik, köztük 19 vidéken Az operák száma meg­kétszereződött. a szimfónikus zene­karok száma ötszörösére emelke. dett. nagy népművészeti tánc- és énekegyüttesek létesültek. Erőteljes megú ihódás mutatkozik a képző­művészetek terén is, a szovjet mű­vészet által megnyitott úton. — Népi demokratikus rendsze­rünk ie'enlős sikere) közé so. rolhatjnk azokat az eredményeket is, amelyek a nemzetiségi kér­dés igazságos megoldását bizto­sítják. A nemzetiségi kérdés­ben a sztálini elvei alkalmaz­zuk. A magyar lakosságn '• mo. gvarnyelvíf egyeteme van 9 fakultással, a kolozsvári Művé. (Folytatása a 2-ik oldalon).

Next

/
Thumbnails
Contents