Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-10 / 287. szám

YASARNAP, 1950. DECEMBER 10. 9 „LEGYEN EZ A ZÁSZLÓ SZENT AZ ALAKULAT ELŐTT" Harcos békeakaratuk kifejezésére csapatzászlót adtak az Újszegedi Kender dolgozói honvédeinknek Pattogó lépésekkel fordul be az Újszegedi Kendergyár kapuján a szegődi honvédség díszszázada. Díszbeöltöztek erre a napra a hon­védek. Kezükön fehér kesztyű, a si­sakok mellett tölgyfalevél hirdeti, hogy ma a csapat egyiic legnagyobb ünnepe lesz. A rendftrzenekar pattogó induló­kat játszik és összefolyik a hang az üzemben felszerelt mikrofon hangjával. Amikor a honvédség csapatai felsorakoznak az üzem udvarán, még díszítik az üzem fa­lait .fljen a Magyar Néphadse­reg! Éljen a honvédség és a mun­kásosztály elválaszthatatlan harci szövetsége!'' — hirdetik körben a vörös drapériákra festett fehér be­tűk. Az üzem termeit is feldíszítették a munkások erre a napra. A gépek mellett mosolyogva végzik a mun­kát, tudják, hogy ezzel a csapat­zászlóátadással is még szorosabbra fűzik a munkásosztály és a honvéd­ség barátságát. Biztos kézzel rak­ják az orsót a gépbe és biztos kéz­zel indítják be munka előtt a gé­peket, mert tudják, hogy a magyar nép békéjére munkás- és paraszt­fiatalok vigyáznak és ezeket a hon­védeket a munkásság soraiból kike­rült tisztek vezetik. Amikor a gyár szirénája a két órát jelzi, örömmel gyűlnek össze az üzem udvarán és kíváncsian várják az ünnepség meg­kezdését. Az udvaxon felállított díszes emelvény előtt puskákat raktak gú­lába. Mellettük honvédek és üzemi szabadságharcosok állnak. Az őr­nagy bajtárs köszönti a felsorako­zott honvédeket. „Erőt. egészséget!'' — hangzik fel a felelet, majd fel­zúg a „Hajrá!'' kiáltás. Felolvassa ezután az okiratot, amelyben Far­kas Mihály elvtárs, honvédelmi mi­niszter engedélyezi a csapatzászló elfogadását. ,jegyen ez a zászló szent az alakulat előtt. A zászló becsülete és a- alakulat becsülete pedig egy..." — mondja a többi kö­zött az okirat szövege. A rCndörzenekar a magyar Him­nuszt kezdi játszani,, mikor az üzem dolgozói nevében három munkás átadja a gyönyörű vörös selyem­zászlót a honvédség tagjainak. Ahogy kibomlott a vörös lobogó, fehér és zöld háromszögekkel sze­gélyezett szélével, közepén a Nép­köztársaság címerével, újból fel­hangzott a hajrá. A honvédség tag­jai szűnni nem akaró lelkesedéssel fogadták azt a zászlót, amely mind a békében, mind a háborúban a csa­pat becsületének jelképe. MUNKAVERSENY A MAGYAR KENDERBEN egy évvel ezelőtt — és ma Fet sem tűnik, hiszen meg­szoktuk már; bővül az özem. épí­tenek. Szinte természetesnek tart­juk, hogy állandóan fejlődünk, mind újat ée újabbat alkotunk. Mégis, mikor az ember látja, hogy az egyre fejlődd újszegedi Magyar Kenderben újabb építkezés folyik — bővítik az orsózó üzemrészt — önkéntelenül megáll egy pillanatra. Hiszen nem kis dolog, hogy a néhány éve még lebombázott Ma­gyar Kender talpraállt, sőt egyre nagyobb mértékben fejlődik! Ez a fejlődés azonban nemcsak az üzem külsőségeiben mutatkozik meg. Fejlődik, alakul belülről is: egyre öntudatosabbak a dolgozók, egyre jobb munkát végeznek ma­gukért, jövőjükért, a szocializmus­ért. a békéért. Egyre nagyobb szám­ban válnak ki dolgozó társaik kö­ziül a legjobbak; a aaitahánovisták, a kiváló munkások, a normájukat állandóan jelentékenyen túlteljesí­tő, tervüket jóval a batáridő előtt befejező dolgozók. Ek az év már nagyszerű eredményeket hozott a Magyar Kender életében. A nem is oly régen még deficittel dolgozó üzem, ez év szeptemberében húsz millión felüli, az egész évi előirány­zatnál lényegeden nagyobb nyere­ségrészesedést fizetett be az állam­nak. Ezek az eredmények végsőfokon mind a dolgozóknak köszönhetők, de, hogy elérhették ezeket a dol­gozók, az elsősorban a pártszer­vezeten és irányítása mellett, a vál­laiatvezc tőségen és a tömegstzerve­zeteken múlott, akik mozgósítot­ták és támogatták a dolgozókat a mind nagyobb eredmények elérésé­ben. Aa egyik fö célkitűzés volt a Magyar Kenderben is a Sztahá­nov-mozgalom kiépítése, az ezt elő­segítő szocialista munkaverseny mind nagyobb méretekben való kiszélesítése. Ez a nagy szervező és agitációs munkát igénylő feladat volt hivatva arra. hogy a sok egyéb móds/er melleit elősegítse a terme­lés fokozás-át, megjavítását és azt. hogy a Magyar Kender a szocializ­mus építésének valóban hasznos, jelentős üzeme legyen. Ha a Szliahánov-mozgalom és a munkaverseny fejlődését, alakulá­sát egy év távlatából szemléljük, igen hasznos következtetéseket von­hatunk le. Maguk a számadatok is sokait motadanaik. Egy év alatt két új sztahanovista, közel tíz új kivá­lómunkás, mintegy hetven magas teljesítményt, kiváló minőséget el­érő dolgozó emelkedett fei az üzem­ben. Aa egyéni versenyzők száma közel báromszorosára, 767-el növekedett, harmincegy új brigád alakult és igen nagy mér­tékben megszaporodott az újítók és újítási javaslatok száma. Ho­gyan szervezték a Magyar Kender­ben a munkaversenyt, mlnelc kö­szönhető a szép eredmények el­érése? Legelőször is azt állapíthatjuk meg, hogy a pártszervezet Irányí­tása, útmutatása érvényesült és követésre talált az üzemben. Az üzemi pártbizottság behatóan fog­lalkozott a termelési kérdésekkel, figyelemmel kísérte az fl;:em mun­káját. A rendszeresen megtartott üzemi háromszög értekezleteken mindenkor alaposan kiértékelték a végzett munkát, s meghatározták. konkretizálták a további feladató­kat. Az üzemi pártbizottság ós az alapszervezetek széleskörű propa­ganda- és agitáció® munkát végez­tek a szocialista munkaverseny ki­szélesítése érdekében. A pártcso­portvezetők és népnevelők egyik központi feladatává lett a párttagok és pártonltívül'ek mi­nél jobb versenyszellemének a ki­alakítása, a fokozott és jobb ter­melésre való mozgósítása. Jelentős munikát végdztek a versenyszellem ápolása terén a hangszórókon, vil­lámokon, üzemi újságon és ver­senyfcéblákon keresztül is, elsősor­ban a legjobb dolgozók; népszerűsí­tésével, eredményeik tudatosításá­val. Jelentő® munkát végzett a Pártszervezet támogatása ós útmu­tatása mellett a vállalatvezető­ség, a műszaki előfeltételek állan­dó javítása, a műszaki értelmiség fokozott bekapcsolása, munkaver­senyének kiépítése é* a munka jobb megszervezése terén. Ezek között az egyik jelentősebb eredmény volt a szdvőüzem korszerűsítése. Ezzel egyidejűleg az azonos típusú gépeket egymás mellé állították, ami által csaknem teljesen meg­szűnt a dolgozók váltogatása az egyes gépeknél, megszólhatják, alaposabban megismerhetik gépü­ket, melyen dolgoznak, s így jobb eredményeket érhetnek el. Nagy­ban megkönnyítette még például a szövőnők munkáját a gép indításá­nál és leállt táránál bevezetett új módszer, mely lényegesen kisebb fáradtságot igényel. Egy másik módszer, a szövésre kerülő egyes anyagoik impregnálása lehetővé te­szi, hogy kevesebb nyersanyaggal, jobb minőségű árut gyártsanak — a teljesítmény fokozása mellett. Ilyen és ehhez hasonló korszerű­sítéseik, jobb műszaki feltételek megteremtése nagyban múlott a műszaki dolgozókon, azok mun­káján. S elmondhatjuk, hogy ők is megtették a magukét. Az üzemi háromszög irányítása mellett, előbb a műszaki körön, majd az utóbbi időben afe üzemi bizottsá­gon belül egyre nagyobb gondot fordítottak és fordítanak a műsza­ki feladatokra, a technikai ellen­őrzésre, a dolgozók műszaki ta­nítására és támogatására. Míg ez­előtt mintegy másfél éve például még közömbösen nézte egyik, vagy másik művezető — ha történetesen rá is ért — másik művezető társa felszaporodott munkáját — addig ma már segítségére sietnek tüstént a másik partinak, ahol valami zavar mutatkozik Nagy segítségére vol­tak a dolgozóknak a több gépre való áttérésben is müstaki vona­lon, ® külön ki kell emelni, hogy a több, jobb termelést előmoizidíió munkákat rendszerint jóval a határ­idő előtt fejezték be. nem egyszer élenjárva a munkafelajánlásokban és azok teljesítésében. Szépen fejlődött a ntunlíii­módszcrútadágl mozgalom is. Szemléltetően mutatja ezt például a szeptemberi kiértékelés. A szö­vőben négy dolgozó végzett munka­mődezerátadást. s tizenkilencen vették át. Ezeknek a dolgozóknak a teljesítménye átlagosan valamivel több, mint 54 százalékkal emelke­dett. A munkamódszerüket átadó dolgozók jórészben társadalmi mun­kában végezték el ezt a feladatot munkaidő után, megértve és látva ennek nagy jelentőségét. Most az­után majd két függetlenített dol­gozót ls beállítanak erre a munká­ra. Serkentőleg hatott a dolgozókra, hogy nagyrégfcük pontosan, napok­ra felbontva ismerte tervelőirány­zatát, tudtó "út kell termelnie, konkrét túlteljesítéseket tudott ki­tűzni maga elé. A tavalyi 260 dol­gozóval szemben, aa idén máir 731 dolgozott tervfelbontással és az idén már 560-maik. tervkőnyre ls volt, melyben napról-napra lehetett ve­zetni a termelésben elért eredmé­nyeket, túlteljesítéseket, vagy eset­leges lemaradásokat. Mindezek a tényezők nagyban elősegítették a munkaverseny mind nagyobb arányú kibontakozását, összegezve el lehet mondani, hogy a Magyar Kenderben általában jól oldották meg a munkaverseny­szervezéssel kapcsolatos tennivaló­kat, felismerték az egyes területek legsürgősebb feladatait. Persze, azért időnkint voltaik kisebb hiá­nyosságok. Ezek közé tartozik például az, hogy nem folytattak tervszerű, mondhatni súlypont-agi­tációt mindenegyes esetben azok felé, akiik feltűntek kimagasló tel­jesítményükkel, vagy közepes, de állandóan egyenletes, jó munkájuk­kal. Az üzemi pártbizottság, pél­dául csak most vett irányt arra, hogy a tjte legjobb szövőnővel, akik új normájukat már hosszabb idő óta jelentősen túlteljesítik, mint­egy 150 százalékot érnek el, fo­kozott mértékben foglalkozzanak a pártcsoportvenetőkön, illetve a nép­nevelőkön keresztül. Bizony érde­mes ezt megtenni, hiszen etek a dolgozók azon a ponton vannak, hogy teljesítményűik eléri a sztahá­novista cfm feltételeit! Ez a fokozott gondoskodás vonat­kozzék a feltörő, újabban kiemelke­dő dolgozóikra is. A Magyar Kender­ben bizakodnak, hogy hamarosan újabb sztahánovistáik is leszne«c, A kimagasló teljesítményt elérő dol­ga :ók maguk is vágyakoznak en­nek a megtisztelő címnek az eléré­sére, mintaihogy azt például Do­bák Pálné szövőnő és Hegedűs Jánosné keresztorsózó elmondották. De ahhoz, hogy ez bekövetkezzék, mind több dolgozó emelkedjék a legjobbak színvonalára, az szüksé­ge®, hogy a munikaversenyszervezés és ag'táció munkájában semmi el­lanyhulás ne álljon be, sőt foko­zódjék, a pártszervezet központi kérdésként kezelje továbbra is ezt a kérdést., a vállalatvezetőség és üzemi bizottság ezentúl is minden támogatást adjon meg a dolgozók­nak. Sztálin elvtárs születésnapjára megépíti öntözőberendezését a Táncsics-termelőcsoport szorgalommal ássák a csatornákat, s ép'tik a különböző berendezésé­ket, amelyek az öntözéses gazdál­kodáshoz szükségesek. Az építke­zést eredeti tervük szerint decem­ber 3l-re fejezik be a csoport tag­jai Legutóbbi taggyűlésük alkalmá­val azonban nagy lelkesedéesel el­határozták. hogy Sztálin elvtárs születésnapjának méltó megünnep­lésére az öntözéses berendezés na­gyobb építkezéseit december 21-re befejezik és versenyre hívják ki a megye valamennyi öntözéses be­rendezést építő terroelőcsoportját. A szegedi Táncsics termelőcso­port tagjai az utóbbi időben igen sokat foglalkoztak az öntözéses gazdálkodás kérdéseivel. Tízhetes kertészgazdasági tanfolyamot szer­veztek, amelyen valamennyien résztvesznek, hogy minél alaposab­ban és minél többen megismerked­jenek ezekkel a kérdésekkel is. A csoport tagjai az ősz folyamán el­határozták hogy az 1951-os évben már 28 katasztrális hold földön megkezdik iw öntözéses gazdálko­dást. Az elhatározást hamarosan tettek követték, s ma már nagy AZ ISKOLAI FEGYELEMRŐL (Tudósítónktól.) Két hete ért vé­get a közoktatásügyi és népművelé­si minisztérium közös, országos ér­tekezlete,, amely az iskolai fegye­lem megszilárdítását és a lemor­zsolódás elleni harcot jelölte meg feladatul mind a pedagógusok, mind pedig a DlSz-szervezetek elé. A szegedi „Móra Ferenc' általános gimnázium — ahol a fegyelem terén szintén komoly hiányosságok mu­tatkoznak — ezeket a feladatokat fokozottan magának érzi és esze­rint igyekszik is munkáját végezni. Az utóbbi években sokat foglal­koztunk már a "agy szovjet peda­gógusnak, Makarenkónak tanításai­val és így többek között megtanul­tuk tőle, hogy a fegyelem a nevelés­nek nem eszköze, hanem eredménye. Nekünk is, épülő szocializmusunk időszakában tanuló fiataljainkat öntudatos fegyelemre kell nevel­nünk, amelynek gyökerei a közösség­ben gyökereznek. Feladatunk, hogy ne a büntetéstől való félelem adja a kialakuló fegyelem alapját> ha­nem az egészséges közösségi szel­lem. Ezt a fegyelmet pedig elsősor­ban úgy tudjuk megvalósítani, ha Pártunk irányításával szoros egy­ségben dolgozik DlSz-szervezetünk a pedagógusokkal. Ha visszatekintünk a közelmúltra, megállapíthatjuk, hogy a „Móra Ferenc" gimnáziumban volt DjSz­szervezet, volt Szülői Munkaközös­ség és volt Pedagógus csoport, de mindegyik külön-külön csoportot alkotott és nem hozták összhangba munkájukat. Ezen ma már gyöke­res változás történt. Iskolánk igazgatója, Niktai Ferenc elvtárs — akit dolgozó népünk a Városi Tanácsba is megválasztott — az 1950—5l-es tanévben átszervezte egész .munkánkat és célul tózte, hogy a jövőben szorosan együtt­működjék a Szülői Munkaközösség, Pedagógus csoport és a D/Sz­szervezet. A Szülők iskolája egyik előadásában Niklai elvtárs ki is hangsúlyozta, hogy nem engedhető meg továbbra is az, hogy míg at iskolán belül szervezettség van, az iskolán kívül, teljes az anarchia. Ha jól akarunk nevelni, akkor a közös együttműködéssel el kell ér­nünk azt, hogy amit az iskolában felépítünk, azt a családi környezet­ben tovább építsék tanulóink. Iskolánkban a fegyelem megszi­lárdítása terén Rákosi elvtársnak <% november 27-i beszéde óta már némi javulás tapasztalható, de még mindig vannak hiányosságok. Ezek a hiányosságok főleg az agitációs munkákban mutatkoznak meg. Még mindig varrnak tanulóink, akik le­becsülik az egyéni agitáció jelen­tőségét, akik nem végeznek kellő fel­világosító munkát, a rendbontók, mulasztók és gyenge tanulók felé. Komoly fejlődés tapasztalható egy hónap óta ozz osztálygyűlések életé­ben. Egyre több gyűlésen merül fel tanuló ifjúinkban is az, hogy kipellengérezzék az ellensége hogy kritikát gyakoroljanak a fe­gyelembontók felé. Egy ilyen osz­tálygyűlés alkalmával követelte például az I. osztály tagsága azt, hogy a jampec és destrul/jv jfco­vits-et távolítsa el az iskola vezető­sége. Dc hasonlóan felléptek a DISz­fiatalok a rendbontó Dvorcsák Sán­dor és Hetényi Béla harmadik osz­tályos tanulók ellen is. Kérték, hogy a DjSz megfelelő büntetésben részesítse őket. Mi, tanulófiatalok a munkásokhoz hasonlóan nem tűrjük meg magunk között az ellenségei, nem engedjük, hogy államunk olyan ,,diákokra" költsön százakat, akik ha módjukban lenne egy kanál víz­ben megölnének bennünket. A DlSz-vezet ős ég újjáválasztásá­val kapcsolatban elhatáraA'uk. hogy iskolánkban is megszervezzük a tízes csoportokat és fokozott fi­gyelmet fordítunk az egyéni agi'á­cióra, mert látjuk azt, hogy csak igy tudunk majd eredménves mun­kát végezni, mind a tanulás, mind ifjúsági szervezetünk területén. Stammcr József Ma kezdődik a Bolsevik Párt útja előadássorozat Napj munkánk elvégzésében, nagy feladataink megoldásában elengedhetetlenül szükséges a marxizmus-leninizmus élenjáró elméletének iránytmutatása és annak a hősi példának a megis­merése, amelyet a nagy Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja nyújt számunkra. A Bolsevik Párt harci tapasztalatai gazdag anyagot adnak és nemcsak elméleti tudásunkat gazdagít­ják, hanem ezáltal gyakorlati kérdéseink megoldását is köny. uyebbé teszik. Ezért indította meg ismét a szegedi pártbizottság a Bolsevik Párt útja előadássorozatot, amelynek első részére ma, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel kerül sor a Korzó Moziban. A látoga­tási igazolványokat a meghívottak már valamennyien megkapták és igen nagy megtiszteltetésnek vették, hogy résztvehetnek eze­ken az előadásokon, amelyek még jobban elmélyítik bennük az új társadalom, a szocializmus. a kommunizmus építésének gondola­tát és világosan megmutatják, hogyan kell becsülettel harcolni, dolgozni a népért. A párttöríénct iránytmutató minden dolgozó számára, párt­tagoknak és pártonkívülieknek egyaránt. A most meginduló elő­adássorozat is az "tat világítja meg valamennyiünk számára a szocializmus felépítéséhez és egyben fegyvert ad kezünkbe a béka megvédéséért vívott harchoz. I A BéJtematiné ma, vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik a Szabadság Moziban. A szegedi Radnóti Miklós-gimná­zium diákjai mindent elkövettek, hogy ez a matiné minél jobban sikerüljön s előreláthatóan a vál­tozatos, színes műsor valóban résztvevőknek. A műsorban az is­kola népi tánccsoport/a és ba­lettkara szerepel, de ezenkívül Bán Sándor zongoraművész és Seh. Lengyel Mária énekművész­nő, valamint a rendőrzenekar szá­mai színesítik még az előadást. A békematinéra a Radnóti-gimná­zium diákjai minden szegedi dol­gozót szívesen látnak. Eljárás indul a terményüket elfeketéző kulákok ellen A terménynyilvántartó hivatal éwégi kimutatása szerint a földtu. lajdon után teljesítendő közellátási hozzájárulásnak kivétel nélkül a 0( „„ „. kulákok nem tesznek eleget. Nem gazdag szórakozást nyújt majd a'"kétséges, hogy a könnyen teljesít­hető kötelezettségüket azzal a szándékkal szabotálják hogy árt­sanak a népi államnak. Eljárás in­dult: Bóka Ferenc zákányi 58 hol­das kulák ellen, aki burgonya, ku­korica termelésének feleslegét és cukorrépáját elrejtette. A termény­feleslegeket legnagyobb részben el­feketézte. Hasonló mulasztást követett el Királyhalmán Papp István 45 hol. das, Kirí Imre 39 holdas kulák, Volford Lajos 35 holdas és Dobó Szilveszter 78 holdas királyhalmi kulák. Rácz Benjámin üllési kulák a burgonyáját rejtette el. Dobó Lajosné mórahalmi kulák oedig min­den felesleg termését elfeketézte. Eljárás indult özv. Márkus Já­nosné pákmonostori és Dékány Jó. zsef gajgonyai lakosok ellen, akik hagymát akartak engedély nélkül szállítani.

Next

/
Thumbnails
Contents