Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-09 / 286. szám

SZOMBAT, Í950 DECEMBER 9. 5 Kisöpörték az ellenséget a földművesszövetkezetből AZ ÉVI KÖZGYŰLÉSEK X megye földművesszövetkezeteiben a legtöbb helyen már megtartották az évi rendes közgyűléseket. A közgyűléseken megválasztották az új vezetőséget. Rájuk bízták; úgy segítsék a község egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai munkáját, hogy azok minél többet tudjanak termelni maguknak, adni országunknak. Nagy jelentőségű volt a földművesszövetkezet életében, további előrehaladásában az is, hogy a földművesszövetkezet tagsága felülvizsgálta a földművesszzövetkezeti vezetők és tagok munkáját. Éberen leleplezte B földművesszövetkezetben az ellenséges befolyás alatt álló elemeket, az időközben befurakodott kulákokat, akik nem riadtak vissza semmiféle fondorlattól, hogy a földművesszövetkezetbe bejutva ott bomlasztó munkát végezzenek. Ruzsajáráson a földművesszövetkezet tagsága 9 régi földművesszövetkezeti vezetőt mellőzött az új vezetőségválasztáskor. A ruzsajárási dolgozó parasztok ugyanis csak olyan dolgozó parasztokat választottak be a földművesszövetkezet új vezetőségébe, akik eddigi munkájukkal méltóan rászolgáltak a bizalomra. Szoreg dolgozó parasztsága a földművesszövetkezet közgyűlésén leplezte le Lengyel Péter kulákot, aki megtévesztve a jóhiszemű dolgozó parasztságot, mint a dolgozó paraszt „barátja" furakodott be a földművesszövetkezetbe. Nem tudta magát sokáig álcázni, a szöregi parasztság ébersége leleplezte s a közgyűlésen eltávolította tagjai sorából. Földeákon is a támadás középpontjába állította a földművesszövetkezetet az ellenség. Fejes Emilia és Fejes József kulákcsemetéket a közgyűlés kizárta a földművesszövetkezet tagságából. Ugyancsak eltávolította a földművesszövetkezetből R a t k a i Lajos volt vezetőjegyzőt, aki jelenleg a dolgozó nép megkárosítása miatt börtönbüntetését tölti. Szentesen Borzsik Elek, volt bankigazgatót, Csanádalbertin ifj. Konczos Jánost és ifj. Krupa Mihály kulákokat leplezte le a közgyűlés. De kizárta a közgyűlés azokat a földművesszövetkezeti vezetőket is, akik a kulákokzó parasztság bízott rájuk. Csongrádon két vezetőségi tagot váltottak le. A fenti példák világosan megmutatják, hogy az ellenség, a kulákság minden eszközt megragad arra, hogy valamiképpen ártalmára legyen fejlődésünknek, A földművesszövetkezeti közgyűlések példája legyen intés mindenkorra, hogy különös gonddal ügyeljünk földművesszövetkezeteink tisztaságára és az ellenséget a legnagyobb éberséggel leplezzük le. Igy tudjuk BECSÜLETES TÁMOGATÁST A minisztertanács felhívja az állami szerveket, hogy az állattenyésztés és takarmánytermelés fejlesztéséről szóló határozat végrehajtásánál adjanak meg minden támogatást a termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak, a dolgozó parasztságnak, az állattenyésztés és az állategészségügy dolgozóinak, hogy a határozat előírásait maradéktalanul teljesíthessék. Csongrád megye termelőcsoportjaiban nagy visszhangra talált a minisztertanács határozata. A növény termeltető, állattenyésztő brigádok tagjai nekigyürkőznek a nagy í'eiaclat megvalósításának. Nem egv helyen jelentették ki már vasárnap, mikor olvasták az újságot: ,,ha becsülettel megkapjuk a támogatást, becsülettel teljesítjük a feladatot." Termelőcsoportjaink a becsületes támogatást a Tenyészállatforgalmi és a Vágóállatforgalmi Vállalattól is elvárják. E két vállalattal az utóbbi időben több nézeteltérése támadt termelőcsoportjainknak, mert mind a Tenyészáliatforgalmi, mind a Vágóállatforgalmi Vállalat munkájában mulasztások történtek, melyek nyomán a termelőcsoporlok több izben megkárosodtak. Kétségkívül az utóbbi hónapokban több hiányosság mutatkozott e két vállalat munkájában. Előfordult, hogy a Tenyészállatforgalmi nem közölte a törlesztéseket az OSzH-val és így még most is fennállnak a tartozások egyes [ermelöcsoportoknál. A fábiánsebestyéni Petőfi termelőcsoportot pedig olyan süldők árával terhelték meg. amelyeket a csoport meg sem kapott. A szegvári Gorkij-tszcs-ből 29 darab süldőt már május 1-én el kelleit voina szállítani —, de a Vágóállatforgalmi még most sem intézkedett, hogy elvigyék a süldőket. Jeliemzó az Allatforgalmi NV felületes munkájára az is, hogy november 28-án értesítést küldött a fábiánsebestyéni „Ifjú Gárda" termelőcsoportho2, hogy 20 db. süldőt december 1-én hajtsanak fel átvételre Szentesre. Megütközve vették az intézkedést a csoport tagjai, mert elszállítani való süldőjük nem is volt. Bizonyosan a kis'rirálysági „Ifjú Gárdá"-val tévesztette össze a vállalat a fabiánsebesíyénieket. E két vállalat hibáját tetézi még az is, hogy alkalmazottai több izben a termeifk-soporthoz való kiszálláskor fennhéjázva beszélnek a csoporttagokkal, valósággal lenézik őket. Az ilyen körülmények és cselekmények megrendítik a tszcs bizalmát az állami vállalatokkal szemben, s egyes esetekben jogosan mondják, hogy mind a Tenyészaliatforgalmi, mind a Vágóállat! ,rgalmi Vállalat tudatosan akadályozza a fejlődésüket. A minisztertanács felhívása szól e két állami vállalatnak is. Ha a határozatbar név szerint nincsenek is Kiemelve, de megtalálhatják a magukra vonatkozó részt. Itt az ideje, hogy fordulat következzék c-. munkájukban. ? a vezetőknek mindent. meg kell tenniök, hogy valóban ez a fordulat meg is történjék, mert ellenkező esetben mind a Tenyészállatforgalmi. mind a Vágóállatforgalrú NV nemcsak a tszcs-k fejlődésének, hanem a minisztertanács határozata megvdtósi'ásának is akadályozóivá lesznek. kai cimboráltaik ahelyett, hogy becsülettel megállták volna helyüket, elvégezték volna azokat a feladatokat, amelyeket a dolgocsak a földművesszövetltezetet még erősebbé, a falun dolgozó parasztság egyik legnagyobb segítőjévé, támogatójává tenni. Az é!eniárók példáiét követve becsülettel teljesítik begyű jtési kötelezettségüket a délszláv dolgozó parasztok A terménybegyüjtés sikeres végrehajtása napjainkban a falusi osztályharc egyik döntő területe. Mint az egész országban, így Csongrád megyében is, napról-napra nagy számmal tesznek tanúbizonyságot a dolgozó kisés középparasztok arról, hogy most a takarmáuybegyüjtésben is éppen úgy, mint a Kenyérgabonabegyüjtés idején kötelezettségét 220, takarmánygabonát 108, burgonyabegyüjtési kötelezettségét pedig 100 százalékra teljesítette. Ferencszálláson Fehér János tanácstag augusztusban 100 százalékra teljesítette kenyérgabonabegyüjtését. Most. mint tanácstag, példát mutatott a takarmánygabonabeadásban ls; 150 segeik túlteljesítésével szolgálják! százalékra teljesítette beadását, országunk erősítésének, békénk i Élenjár a példamutatásban ifj. védelmének ügyét. Itt elsősorban említhetjük a tanácstagokat. Az algyői Tóth Pál két holdas dolgozó kisparaszt kenyérgabonabegyüjtését 152, a takarmánygabona-, a burgonyabeadási kötelezettségét pedig 106 százalékra teljesítette. Nem maradt el tőle falubeli társa, Gonda János 8 holdas kisparaszt sem. Ö a kény érgabonabegyüjtésből 120, takarmánygabonából 116, szén a begyüjtésből pedig 110 százalékot teljesített. Röszkén Vér István tanácstag mutat jó példát. Keiiyérgabonabegyüjtési kötelezettNYERSBORGYUJTO ES KERESKEDELMI VÁLLALAT VIDNYÜLBÖRT FELVÁSÁROL SZÁRAZON ES NYERSEN KIRENDELTSÉG: SZEGED, KÖZVÁGÓHÍD Mátó István Kövegyen Kenyérgabonabegyüjtési kötelezettségét 410, a takarmánygabonát pedig 000 százalékra teljesíttette. Nem maradtak el a példamutatásban, az élenjárók követésében Csongrád megye délszláv dolgozói sem. Dcszken elsőnek követte a tanácstagok példáját Tucakov Jócó középparas/.t, ugyanígy Frányó Ferenc. Becsülettel tett eleget a kötelesség teljesítésében Vukos/ájev Jócó is Mikor a földmű vessző ve'kezetben átadták takarmánygabona jukat a oegyüjtőnek, Kijelentették látják, nogy mit támogatnak gabonájukkal ezért szíveién adják. Késiért minden támogatási, megadni a békéért vívott sarcban népi demokráciánknak. Ez csak néhány név a sok közül, ai'k Követve Csongr'd megye élenjáró dolgozó parasztjainak példáját, becsülettel tettek eleget kötél' sségük teljesítésének. A m°gy>'i k' 'agereJmSejték — mindamellett, hogy egyre többen vannak azok, akik nemcsak teljesítik, hanem tű! is teljesítik kötelezettségüket —, meg mindig szomorú képet, komoly lemaradást mutatnak. Községi pártszervezeteink és a tanácsok fordítsanak még nagjohb gondot a begyűjtés munkájára. Fordítsanak még nagyobb gondot különösen Bordánv MarosA dolgozó parasztok teljesítik — a kulákok szabotálják Dorozsmán a tengeribeadást (Tudósítónktól.) A terménybegyüjtés — harci kérdés. A példamutatás pedig a népnevelés egyik fontos eszköze. A dorozsmai Községi Tanácsnak is vannak jó példával elöljáró tagjai, — A tengeri begyűjtésével kapcsolatban merültek fel problémák — mondotta Huszár Jánosné vb-elnök —, de a nehézségeket megoldjuk. Kisgyüléseken ismertetjük jelentőségét és népnevelőinken keresztül tudatosítjuk fontosságát. A tengeribeadásban maguk a tanácstagok járnak elől jó példával. Fekete István 2 mázsa 86 tele, Sándorfalva s a többi elma- kil0 helyett 3 mázsa 81 kilót radt községek pártszervezetei és tanácsai, mert az ő eredményük még mindig nagyban rontja a járások átlagos eredményét. adott be. Péter Mátyás 234 kiló helyett 4 mázsa 29 kilót Kétszáz százalékkal teljesítette túl beadási kötelezettségét. Illés Antal középparaszt tanácstag három mázsával adott be több tengerit, mint az előírás. De a jó példák mellett igen nagy számban vannak olyanok, 3kik lemaradtak. Legtöbbjük — kulák, akik nemrégen még a gőgtől beszélni sem tudtak. Vass János kulák sem teljesítette beadási kötelezettségét, pedig Dorozsma népe úgy ismerte, mint aki disznóval, paprikával és mindennel kupeekedett, hogy jobban kizsákmányolhassa a dolgozókat. Mcst a magyar dolgozók államával szembeni kötelességének izonban nem tesz eleget, tílés Vendelné. Ottljk Illés sem tartják szem előtt a dolgozó nép érdekeit. A nép azonban vigyáz reájuk és nem tűri, hogy érdekei ellen bárki így cselekedjék. Nagy Fereng Gazdagon meghozza hasznát a szerződéses paprikatermelés Szegeden és környékén is most folynak a termelési szerződéskötések és egyre több dolgozó paraszt köt termelési szerződést. A lapokból és a népnevelőktől megtudták, hogy sokkal előnyösebb a szerződéses termelés, amely számos előnyt biztosit a szerződéstkötők számára. Bő termés esetén is a szerződésben leszögezett rendes napi árat kapja meg a termelő a termeivényeiért. Ezenfelül kamatmentes előleget kaphatnak, a lekötött terület után pedig mentesül a begyűjtési kötelezettség alól. Szeged környékén a dolgozó parasztságnak különösen előnyös a paprikára kötött termelési szerződés. Ha a termelő 15 mázsa paprikát ad be, akkor 10. ha pedig 20 mázsát, akkor 15 Száza, lékkai többet kap. Ez csupán 15 mázsa paprikánál például 247 forint 50 fillért, 20 mázsa után pedig kereken 300 forintot jelent. Vass János, Szentháromság-utca 67 szám alatt lakó középparaszt például két hold paprikára kötött termelési szerződést. — Jó az a szerződéskötés — mondta, mert igy nem kell a paprikát kicipelni a Valéria-térre és ott várni jó, vagy rossz időben egyaránt, mint azelőtt. Sokszor kétszer, háromszor is kivittük a paprikát a piacra, mire valamire való árat kaptunk érte. De ha véletlenül sürgősen kellett a pénz, akkor a felvásárlók úgy lecsavarták az árát, hogy még a munkabérünket sem kaptuk meg élte. Szélpál . András, Pásztor-utca 47 szám alatti két és fél holdas paraszt is két hold paprikára kötött szerződést. — Amikor értesültünk a szerződéses termelés előnyeiről — mondja Szélpál Andrásné —, az első dolgunk az volt, hogy lekössünk két holdat. Megkapunk minden segítséget a földművesszövetkezetek útján. — Éppen az este beszélgettem a férjemmel, hogy mennyivel előnyösebb szerződéses alapon paprikát termelni. Most a két holdon, ha közepes termés is lesz, akkor is körülbelül 8—9000 forint a jövedelmünk. Ebből az összegből már szépen fel. ruházkodhatunk és vehetünk egyetmást, ami éppen a ház körül szükséges. Az igaz, hogy több munka van vele, mint mondjuk a búzával, vagy rozzsal, de a haszon között is nagy a különbség. Ha búzát vetünk, legjobb esetben csak 1280 forintot jövedelmezne, ami viszont nem lenne elég mindenre. Bakacsi János, Alföldi-utcai dolgozó paraszt is paprikára kötött szerződést, Szögi Ferenc a» Alsóvárosi feketeföldeken. Hajdú Balázs a Katona-utcában, Varga Imre a Mátyás-téren, pedig olajlenre. Ok is aközé a többszáz dolgozó parasztok közé tartoznak, akik látják a szerződéses termelés előnyeit. Rájuk, de velük együtt minden népnevelőre vár az a feladat, hogy a dolgozó parasztság minél szélesebb rétegében tudatosítsák a szerződéses termc'és nagy előnyeit, jövedelmezőség, et.