Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-07 / 284. szám

CSÜTÖRTÖK, TWO DECEMBER 7. 5 A SZEGEDI EGYETEM TANÁRAI A BÉKÉÉRT Határozati javaslatot fogadott el az Egyetem kibővített tanácsának ülése a békeharc támogatásáról X Szegedi Tudományegyetem professzorai, tanszékvezetői szer­dán délben kibővített 'tanácsülésen vettek részt, melyen Kalmár László elvtárs, az egyetem Kossuth­dijas rektora elnökölt. A tanács­ülés Topalovics Pál kultuszminisz­tert kiküldött előadásában meg­hallgatta és megtárgyalta az új egyetemi szervezeti szabályzatot, melyet nagy lelkesedéssel üdvözölt. Többek felszólalása után dr. Buza László akadémikus, nemzetközi jo­gász a következő határozati javas­latot terjesztette elő: „A Szegedi Tudományegyetem professzorai, oktatószemélyzete és tudományos munkásai forró együttérzéssel csatlakozunk a var­sói békevilágkongresszus liatáro. zntaihoz, hogy elszánt és szilárd békeakaratunkat ezzel is kifeje­zésre juttassuk. Ez a kongresz­szus megmutatta a világ dolgozó, becsületes százmillióinak hatalmas békeakaralát. Megmutatta, hogy nemre, fajra, világnézeti állás­pontra való tekintet nélkül az emberek megtalálják azt a közös hangot, amely béke iránti akara­tukon keresztül egységbe ková. csolja a haladó emberiséget. Az egész világ békeszerető emberei­vel és a dolgozó magyar néppel együtt követeljük az atombomba használatának eltiltását, a fegy­verkezések csökkentését, a koreai rablóháborű beszüntetését, vala­mint az emberiség ellen irányuló legsúlyosabb bűncselekménynek, az űj háborús propagandának fel­számolását, s c vérgőzös propa. ganda felbujtóinak és terjesztői­nek fclclősségrevonásál. Mint a tudomány munkásai, minden erőnkkel tiltakozunk az ellen, hogy u tudomány eredmé­nyeit, amelyek az emberiség fej­lődését és boldogságát vannak hi­vatva biztosítani, a pusztítás és rombolás eszközeiként használják fel s ezzel a tudóst, ak) az em. beriség boldogságáért dolgozik, akarata ellenérc az emberiség gyilkossává tegyék. Számunkra különösen azért van jelentősége a békének, hogy mun­kánkkal zavartalanul szolgálhas­suk a jövőt, uz életet, a tudo­mányt, az ifjúság neveléséi. Népi demokratikus kormányunk és dol­gozó népiink támogatásával elért hatalmas sikereinket esak úgy tudjuk továbbterjeszteni, ha biz. tosítva van munkánk legfontosabb alapfeltétele: a béke. A tudomány, a haladás, az em beriség boldogabb jövője és ifjú Ságunk Iránt érzett felelősségünk arra kötelez bennünket, hogy munkásságunkat és tudásunkat teljesen a béke ügyének szolgála­tába állítsuk. A béke védelmének, hazánk fel­virágoztatásának iigye azt követe, li tőlünk, hogy tudományos kutaió munkánkat még tökéletesebbé te­gyük, ezen munkánkban még fn­EGYÜTT DOLGOZTAM MAKSZIMENKO ELVTARSSAL ... kozottabb mertékben támaszkod­junk az élenjáró szovjet tudo­mány eredményeire és tapaszta­lataira, s kíméletlen harcot foly­tassunk a kozmopolitizmus min­den behatolási kísérlete ellen. A béke védelmének szent ügye megköveteli tőlünk továbbá, hogy oktató és nevelő munkánkat to­vább javítsuk, az ifjúság számára minden támogatást megadjunk és ifjúságunkat áldozatos liaznszere. tetre, népiink iránti törhetetlen hűségre neveljük. Ezeket a feladatokat Itt Szege­den fokozott felelősségérzetiel teljesítjük, mert erre figyelmez­tetnek bennünket azok a mester­kedések és provokációk, amelye­ket itt közeliinkben folytainak az imperialista háborús uszítók bel. grádi fasiszla szövetségesei. Örömmel és lelkesedéssel ve­szünk részt abban a harcban, amelynek célja a békés fej'ődé­siink, az emberiség boldog jövő­je. amely harcnak az élén a ha. talmas Szovjetúnió cs nagy vezé­re, a bölcs Sztáiin jár. Tudjuk, hogy ebben a harcunkban mindig bizton számíthatunk a Magyar Dolgozók Pártjának támogatására és népiink nagy vezérének, Ráko­si Mátyás elvtársnak, bölcs út­mutatásaira." Az egyetem kibővített tanácsülé­se nagy lelkesedéssel fogadta cl a határozati javaslatot, melyet eljut­tatnak az Országos Béketanácshoz. Munhaérdemrendesek átadják tapasztalataikat A minisztertanács határozatának végrehajtásánál használjuk fel a magyaróvári Dózsa tszcs tehenésze tapasztalatát A Magyar Népöztársaság minisztertanácsa az állattenyésztésről és a takarmánytermesztésről szóló legutóbbi határozatában meg­állapítja, hogy állattenyésztésünk — különösen a Szovjetunió élenjáró szocialista állattenyésztéséhez viszonyítva — erősen elmaradott. Nagyon alacsony az állattenyésztés termelékenysége és szaporasága. Megállapí­tása mellett a minisztertanács megjelöli azokat a tennivalókat is, ame­lyek maradéktalan végrehajtása felszámolja az állattenyésztés vonalán tapasztalható elmaradottságunkat. Fontos feladatnak jelöli meg takar­mánytermesztésünk növelését is. A minisztertanács határozatában megjelölt feladatok végrehajtásának meg vannak az előfeltételei. Különö­sen «mezőgazdaságunk szocialista szektorainak dolgozói bizonyították be, hogy felül lehet múlni az eddigi eredményeket a szovjet agrobioló­giai, termelési és állattenyésztési módszerek felhasználásával. Ebben az évben kiváló eredményt elérő mezőgazdasági dolgozókat a Magyar Népköztársaság Munkaér­demrenddel tüntette ki. A kitünte­tett Munkaérdemrendesek most a Viharsarok hasábjain keresztül so­rozatosan ismertetik megyénk dolgo­zó parasztságával azokat a bevált módszereiket, amelyekkel sikerült kimagasló eredményeket elérniök. A Munkaérdemrendesek bevált mód­szereit megyénk dolgozó parasztsá­ga használja fel most a miniszter­lanác® határozatának végrehajtásá­ban, hogy az ott megjelölt felada­toknaik m nden dolgozó paraszt ma­radéktalanul eleget tudjon tenni. Nagy József, a Munkaérdemrend ezüst fokozatának tulajdonosa, a magyaróvári „Dózsa" termelőszövet­kezeti csoport tehenésze, a szarvas­marhatenyésztésben 16 tehén után átlag évi 4.076 liter tejet fejt és 100 százalékos szaporulatot ért el. Munkamódszereit a következő leve­lében közli; Először is megállapítottam, hogy mennyi az a takarmánymennyiség — irja —, amely az állat létfenntartá­sához szükséges. Számlásom a kö­vetkezőképpen alakult; alapul vet­tem 100 kilogram élősúlyt, erre 2-3 kilogram szárazanyagot, 50 deka keményítő értéket és 5 deka fehér­jét tartalmazó eleséget számítottam. Ahányszor több 100 kilogram volt a marha, annyiszor vettem ezt az élet­fenntartáshoz szükséges alapegysé­get. Kiszámítottam azt is. hogy egy li­ter tej termeléséhez kell 25 deka ke­ményítő, 5 ég féldeka fehérjét tar­talmazó eleség. Igy, ha egy tehén például naponta 15 liter tejet adott, akkor tizenötször vettem ezt a táp­lálási alapegységet. A takarmányadagnak a száraz­anyag kiszámítása szab határt. Egy marhának naponta legfeljebb 2—4 kilogram szálastakarmányt adjunk. Egy marha nap: vízszükséglete 30— 40 liter. Hogy mennyi vizet adjunk egy-egy marhának, az mindig at­tól függ. hogy mennyi ' zöldtakar­mányt tudunk neki adni. Szárazta­karmánnyal történő etetés esetén a marhának csak etetés után adjunk vizet. Dc, ha zöldtaikarmánnyal etet­jük, akkor etetés előtt js itassun*. Az etetésnél és az itatásnál nagyon fontos, hogy azt minden pap a meg­szokott időben percnyi pontosság­gal végezzük Elengedhetetlen felté­tel, hogy az istálló mindig tiszta és rendes legyen. A fejéshez a csoportban mindig csak azután kezdtem, ha előtte a te­hén tőgyét tisztára mostam és szá­raz ruhával szárazra dörzsöltem. Ez felér a tögy masszírozásával. Fejes­nél a legfontosabb, hogy mindig ügyeljünk arra, hogy a tejet az utolsó cseppig kifejjük, igen fontos fejés után a tögy masszírozása. Ez a fejést módszer nagyban elősegítette, hogy tehenenként 1—1 és félliter tejjel tudtam naponta többet fejni. Nagy József. Mosonmagyaróvár, ..Dózsa'4 tszcs, tehenésze. . I> imondhatatlanul kellemes ér­** zés fogott el, mikor megkap­tam az értesítést a vásárhelyi Ma­gasépítési Vállalattól, hogy három hétre felmehetek Dunapen telére ta­nulmányozni a legújabb sztaháno­vista falazási módszert. Ürömöm azonban akkor vált igazán örömmé, amikor megtudtam, hogy Makszi­menkó elvtárs is eljön hozzánk és személyesen mutálja be a nevéről elnevezett új, sztahánovista fala­zást. Mikor megérkeztünk ebbe a kis faluba", olyan hatalmas méretett láttuk az építkezéseknek, hogy szin­te káprázott a szemünk. Néhány hónappal ezelőtt még valóban csak kis falu volt ezen a helyen. Ez azonban csak volt. Most több mint negyven malterszagú, 4 emeletes épület és még számtalan kisebb­nagyobb építmény látványa tárult elénk. Olyan hatalmas munkatempó lüktetett a most épülő nagy erőmii és szocialista város félig kész épü­leteiben, amelyet csak a szocialista munka t"d létrehozni. T öbb mint 100 sztahanovista ' kőműves dolgozik az építke­zésen, Minket, vidéki sztahanovistá­kat egy akkor készült 4 emeletes épületben helyezlek el, amelyet tiszta ágyakkal, lepedőkkel, szekré­nyekkel és egyéb kényelmi beren­dezéssel láttak el Makszimenkó elvtárs négy szovjet kőműves sztahanovistával már az első este meglátogatott bennünket. Igazi kőműves. Meg is mondta, hogy kőműves családból származik. Kö­rülbelül 170—175 centiméter magas lehet. Erős termetű és mindig o'l­dám. Élénk mozgású és rendkívül barátságos Nagy érdeklődéssel kér­dezett bennünket a vidéki kőműve­sek helyzetéről, munkájáról. ered­ményeiről: — Tudomásom van or­ról — mondotta —• hogy az alföldi kőművesek kitűnő szakemberek. Ezt a kiváló képességüket fokoz­niok kell, úji'ásaikkal és munka­módszerük állandó fejlesztésével. Bár úgy tudom. hogy ezen a téren már jó kezdeti eredmények vannak. Makszimenkó elvtárs ezután el­mondotta, hogy mikor ezt n gyors­falazást módszerét bevezette, mint kőműveslegény, kis szövetkezeiben dolgozott, ahol a mesterek nem vol­tak megelégedve rredménveikkel; — Állandóan azon törtem a fejemet — mondotta —, hogyan lehetne köny­ityebb munkával nagyobb ered­ményt elérni, mig végre kidolgoz­tam ezt az új falazási módszert szalagrendszerre. D éggel nagy izgalommal lép­'Á tünk ki a munkahely térségé­re. Makszimenkó elvtárs tolmács segítségével megkezdte a brigádok szervezését. Négy-öt 21—2/ főből álló brigádokat állított össze. El­mondta, hogyan kell összedolgozni, hogy a munka zökkenőmenetes le­gyen. 0 is küztiink dolgozott. Hol egyik, hol másik brigádba állt be, hogy magyarázza. mutassa, hogyan kell dolgozni. Valamennyien tiszte­lettel figyeltük munkáját Nyugodt, pontos, de rendkívül gyors mozdu­latokkal végezte munkáját. Vala­mennyien kísérletet tettünk, hogy utolérjük, de egyőnknek sem sike­rült. Nem érkeztünk vele. Többen kijelentették a magyar sztahanovis­ták közül. hogy ilyen gyors munkát még sohasem látlak. l/ét hét alatt nyolc 4 emeletes épület készült el egy huszon­egy főből álló ,,MakszimCnkó-bri­gád'' keze nyomán. Ebben a brigád­ban 9 kőműves és 12 betanított se­gédmunkás dolgozott 8 óra alatt 180 köbméter falat raktak fel, vagyis' óránként 10 ezer téglát rak­tak be a faiba Az új munkamód­szernél nem kell ragaszkodni a kö­tött számhoz. Kisebb építkezésnél, mint a vásárhelyi irodaház építke­zésén• ezért alakítottunk 9 tagú brigádot. A Makszimenkó-falazási módszer lénvfgc, min/ általában minden Sztahánov-munkáé: Keve­sebb erővel, észszerűbb szervezéssel és munkával nagyobb eredményeket elérni. A mi építőiparunk az egész or­szagban. Csongrád megyében is el van maradva. A Szovjetunió, tudva azt. hogy milyen hatalmas •feladatok állanak az építőipar előtt, elküldte hozzánk kiváló sztaháno­vistáit, hogy segítsenek nekünk a fejlődésben; — Vigyétek el ezt a módszert az ország minden részébe szaktársaitoknak és valamer.nvi építőmunkásnak — mondotta búcsú­záskor Makszimenkó elvtárs —, hogy még több erőművet, gyárat, üzemet, kultúrházat, üdülőt és me­leg otthont építhessetek magatok­nak ifj. Verők János, sztahanovista kőműves­Hódmezővásárhely. A Román Népköztársaság mezőgazdasága a szocialista átalakulás útján Titónak nyolcszoros áron kellene visszavásárolni a kiszállított élelmiszereket A Nova Borba a Jugoszláviá­nak nyújtandó úgynevezett ame­rikai „segéllyel" foglalkozik és a többi között a következőket írja: Jugoszlávia már s:k nehéz esz­tendőt élt át, de soha a török iga óta nem veszélyeztette még a jugoszláv népek százezreinek életét az éhhalál. Soha nem kény­szerült Jugoszlávia arra, hogy élelmiszert és takarmányt hoz­zon be külföldről. Most a jugoszláv népeket éh­halál fenyegeti. A rossz táplál­kozás miatt több mint százezer ember hal meg tüdővészben. Az éhínség azonban nem elemi csa­pás, hanem Titóék rablógazdál­kodásának a következménye. Titóék, hogy az élelmiszerellá­tás kérdését megoldják, wa­shingtoni nagykövetjük útján 105 millió dollár összegű sürgős ..segélyt" kértek Aehesontól. Ugyanakkor azonban, amikor amerikai eleiniírzert ko,dumák, folytatják a jugoszláv él+mu'.e rek exportá'ásé.t Nyugat Nemet­c'szagba, az osztrák klerikális fasiszta te. •má;i\ nak és a görög monarcho-fasisz'áknak. Titóék a legértékesebb árut, leginkább a gabonát, húst, zsírt, cukrot stb. mintegy 120 millió dollár értékben potom áron nyugatra szállítottak. Ezeket az élelmiszereket most drága amerikai árakért keil meg­vásárolni. Jugoszláviának legalább 900 millió dollárra lenne szüksége, hogy a mai árak alapján megvá­sárolja mindazt, amit Titóék a néptől elraboltak és az imperia­lista államokba szállítottak. Tehát az Amerikától kért száz­ötmillió dolláros segítség Jugo­szlávia élelmÍ3zerszükségietének alig 11 százalékát fedezné. Titóék azonban a százötmillió dollárért úgysem élelmiszert, hanem hadi­anyagot, ágyukat, és repülőgé­peket akarnak vásárolni. Minden jugoszláv dolgozó tud­ja, hogy amióta Titóék ameri­kai kölcsönöket és hiteleket kap­nak, egyre kevesebb élelmiszer, ruhanemű, cipő van az ország­ban, ezzel szemben a terror ál­landóan növekszik. A jugoszláv nép elkeseredése cs gyűlölete ezért általános népi felszabadító mozgalommá szerve­ződik, amely veszéyezteti a Ti­io-banda rendszerét. Nem kétséges tehát, hogy az amerikai ..segély" igazi célja az, hogy letörje a jugoszláv népek felszabadító mozgalmát, mert veszélyezteti Titóék fasiszta rendszerét és komoly akadály az imperialista háborús uszitók terveinek megvalósításában is. A Román Népköztársaságban az 1945 évi március 6-í agrár-reform­mal felszámolták a nagybirtokosok osztályát, döntően megszüntették a romániai dolgozó parasztság ki­zsákmányoltságát. A demokratikus földreform kö­vetkeztében 918 ezer szegénypa­raszt kapott földet, 400 ezer új parasztgazdaságot létesítettek és 500 ezer kisparasztgazdasághoz újabb földterületeket csatoltak. A kulákok meg fékesése A Párt kezdeményezésére a kor­mány számos intézkedést hajtőt végre a földreform megerősítése érdekében és a további fejlődés biztosítására. Megerősítették a me­zőgazdasági bérmunkások szerveze­tét, hosszúlejáratú hiteleket nyúj­tottak a parasztságnak, megfelelő feltételek mellett vetőmagot és me­zőgazdasági szerszámokat biztosí­tottak számukra, hogy megvédjék őket a kulákok e'.len. Az aszály éveiben a Párt és a kor­mány gondoskodása, valamint a szocializmus nagy országának, a Szovjetuniónak felbecsülhetetlen segítsége millió és millió parasztot mentett meg az éhségtől és a ha­láltól. A dolgozó parasztságnak jutta­tott legnagyobb segítség a szocia­lista saektor megteremtése, egyre fokozódó terjesztése voif a mező­gazdaságban Ezt az állami gazda­ságok létes;trée. a fa'usi szövetke­zet; hálózat fejlesztése és a mező­gazdaság szocialista átalakításában különösen nagyjelentőségű gép- és traktorállomások hálózatának lé­tesítése tette lehetővé. Csak a saoeialistn mexőgaadoság szünteti meg a nyomort Az állami gazdaságoknak, a gép­es traktorállomáscknak segítségé­vel a dolgozó parasztság megtanul­ta, hogy az egyedüli út. amely a nyomorból és a sötétségből kivezet — a mezőgazdaság szocialista át­alakításának útia. A gép- és traktorállomások szá­mára rendkívül nagyjelentőségű volt a Szovjetunió segíttsege, amely traktorok és mezőgazdasági géoek küldésében, .valam nt egv hatalmas traktotüzem létesítéséhez szüksé­ges lehetőségek megteremtésében nyilvánult meg. Az 1950-e* évi állami t"rv tel­jesítése ismét javulást Hoz a dol­gozó parasztság élet,színvonalában. A gép- és traktoráliomások száma 137-re, összesen 34 százalékkai növekedett,. A traktorállomány 2800 darabbal, a cséplőgépek szá­ma 620, a traktorekéé 2100. a kulti­vátoroké pedig 1000 darabbal g -­rapszik ebben az cvben . 430 kollektív gnxasdaság Az c-szág valamennyi békesze­rető dolgozójának erőfeszítéséből 1949-ben megalakult a Román Népköztársaságban az első 5fi kol­lektív -azdaság. amelynek száma 1950 második harmadának végéig már 430-ra emelkedett. Uj traktojista és agrenómus ká­derek, mindinkább tökéletesített munkaeszközök, a dolgozó ma­rasztok lendülete, a Párt irányítá­sa és e városi munkások segítsé­ge lehetővé tet ék az országban még soha nem látcft terméseredmé­nyek elérését. A dolgozó parasztság, amelyet az egész munkásosztály szeretete övez, a Párt és a kormány támo­gatásával, lelkesedéssel indulj el a szocializmus útján, b zalommal te­kint boldog jövője elé és jó mun­kájával járul hozzá a béke meg­védéséhez. az egész román nép éle­tének felvirágoztatásához. Olasz városok a háborús politika ellen Milánó városi tanácsának példa, hívást intézett az olasz kormány­ját követve, Firenze és Velence hoz, kérve azt, működjenek együtt városi kormányzata határozottan azokkal az európai kormányokkal, kiállt a béke mellett és az atom- ; amelyek kifejezésre juttatják ag. bomba használata ellen. Velence godalmukat Truman háborús poli­városi tanácsa ezen túlmeuőcn fel- I tikája fölött.

Next

/
Thumbnails
Contents