Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-01 / 279. szám

PWRRAR. T«W DECEMBER T. Az USA arcátlanul megakadályozta Formoza felszabadítását — jelentette ki Kina megbízottja az ENSz közgyűlésén •u-Siu-Csuan, a Kinai Népköz­társaság képviselője a Biztonsági Tanács november 28-i ülésén emlé­keztetett az 1943 december 1-i kai­rói nyilatkozatra, amely szerint az USA "kötelezettséget vállalt Taivan Visszaszármaztatására Kínának. Még Truman is kénytelen voit elismerni 1950 (január 5-én, hogy Taivan kinai 'terület. Ennek ellenére az USA arcátla­nul kijelenti: fegyveres erőivel megakadályozza Taivan felsza­badítását. Azzal az érvvel kapcsolatban, hogy Taivan státusának eldöntését a japán szerződés megkötéséig el kell halasztani, Vi-Siu-Csuan kije­lentette, hogy a történelmi tények és a japán fegyverletétel eldöntötte Taivan státusát, amely elválasztha­tatlan része Kínának, Vu-Siu-Csuan az USA-nak a tai­vani kérdéssel kapcsolatos mester­kedéseiről megjegyezte. hogy az ENSz nevét a Taivan elleni agresz­s/ió törvénvesttésére használja fM. Bármilyen határozatot is hoz­zon az ENSz, mindez lényegé­ben egy Kinát jogosan megil­lető terület elfoglalását, az USA Taivan elleni agressziójának támogatását fogja jelenfeni — mondotta. Vu-Siu-Csuan felhívta azokat az országokat, amelyek készek követni r.z Egyesült Államokat. hogy ne hagyják magukat megtéveszteni és ne kaparják ki a gesztenyét a tűz­ből az USA számára. Vu-Siu-Csuan idézve az USA ka­tonai terveivel kapcsolatos ameri­kai sajtó.ietentéseket, bizonyította, hogy az USA kormánya Korea és Taivan ellen egyidejűleg valósítva meg az agressziói, jelentékenyen kiszélesítette a koreai háború mé­reteit. Kina következetesen támogatott minden békejavaslatot. A koreai há­ború azonban kiszélesedik és a Csendesóceán biztonsága inog az USA agresszív ténykedése kövelkez­tében. Az USA igyekszik a világ népeit tévedésbe ejteni. „— Az Egyesült Államok népe és az egész világ né­pei nagyon jól tudják, hogy Tai* \an felszabadítása teljesen Kina belügye és a kinai nép nem tűrheti a Kina elleni egyenes fegyveres ag­ressziót" — mondotta. Ezután Vi-Siu-Csuan kijelen­tette: az amerikai imperializ­mus ellenségesen viszonylik a kinai nép minden győzelmé­hez. Az USA imperializmus ha­lálos ellensége a kinai népnek. Rámutatott, hogy MacArthur megsérti a potsdami egyezmény!, újjáéleszti a japán fasizmust, le akarja igázni a japán népet és vele együtt Ázsia többi népét is. A továbbiakban Vu-Siu-Csuan megállapította, hogy vietnámi inter. venciójával az Egyesült Államok rendszeresen fokozza a Kinai Nép­köztársaság katonai bekerítését. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom Szovjetunióban történt győzelmének, az antifasiszta máso_ dik világháborúnak és a kínai nép nagy forradalmának eredménye­képpen, kelet minden leigázott nemzete megszerveződött. Befejezésül a kínai küldött a kö­vetkezőket javasolta: 1. Az ENSz Biztonsági Tanácsa nyíltan ítélje el az USA kormá­nyát a Kina és Taivan területe el­len irányuló fegyveres agresszió­jáért, valamint koreai fegyveres in­tervenciójáért és foganatosítson konkrét lépéseket, hogy az USA el­len szigorú szankciókat alkalmaz­zanak. 2. Az ENSz Biztonsági Tanácsa haladéktalanul hozzon intézkedé­seket, hogy a Csendesóceán béké­jének biztosítása céljából az USA teljesen vonja ki fegyveres agresz­sziv erőit Taivan szigetéről. 3. Az ENSz Biztonsági Tanácsa hozzon hatékony rendszabályokat az USA erői kh.vnásának biztosi, tására Koreából és minden más országból és arra, hogy Észak- és Dél-Korea népének tegyék lehető­vé, hogy maguk szabályozzák Ko rea belügyeit, a koreai kérdés bé­kés rendezése céljából. A kínai küldött után Chauvel, francia küldött elégedetlenségét fe­jezte ki azzal kapcsolatban, hogy Vu-Siu-Csuan felemlítette Vietnám kérdését, amely nem szerepel a na­pirenden. Malik elvtárs rámutatott, hogy az USA, Anglia, Franciaország képviselői habozás nélkül, bármi­lyen tény, vagy bármityen állítólag megtörtént tényt felhoznak, amely véleményük szerint érdekes, még akkor is, ha ezek a tények nem állnak közvetlen kapcsolatban az 1 adott napirendi ponttal. Ennélfog­va — jeletette ki Malik elvtárs — a francia küldött megjegyzése nem helyénvaló. Ezzel a tanács ülése végetért. VÖRÖSMARTY MIHÁLY Három néptrfivalési ügyvezstö. munkája FORDÍTSUNK TÖBB GONDOT A FALUSI KULTÚRMUNKA SZERVEZÉSÉRE A Szabad Föld Téli Esték meg­indulásával a községekben fokozó­dott az osztályharc. A reakció, a megvert kulákság bomlasztani akar­ja szervezett kultúrmunkánkat is. Éppen ezért fokozott éberséggel kell kezelni a falusi népművelési mun­kát. A jó eredmények mellett hiányos­Ságokat is tapasztalunk a járási népművelési előadók részéről. A szegedi Járási Tanács népművelési előadója. Dancs László, két hónapja nem látogatta meg a zsombói ügy­vezetőt, Szakái Andrást, aki így elszakadt a járástól és a megyétől is. Ztwnbá község hibáinak Dancs elvtárs is részese. Zsombón a község dolgozói kérték a Megyei Tanácsot, hogy en­gedélyezze a Szabad Föld Téli Es­ték tartását. A Megyei Tanács en­gedélyezte és utasította a scegedj Járási Tanács népművelési előadó­ját. értesítse ki a zgombói ügyveze­tőt A járási e őadó soká küldte kl sz engedélyt, viszont a zsombói ügyvezető, Szakái elvtárs is, elha­nyagol ia a szervezést g ennek ered­ménye lett- hogy későn indult be a Szabad Föld Téli Este. Az első elő­adást — azt is a második számú anyagból — most kedden tartották meg g a^on is csak 25 dolgozó vett részt. Ugyanakkor a községben nép­nevelő értekezletet tartottak. A hibák ellenére az első elő­adás azt mutatja, hogy a köz­ség dolgozói érdeklődnek a Sza­bad Föld Téli Esték iránt. Az előadást Veres Károly tanító tartotta az „Urak országából dolgozók hazája" cimű anyag­ból. Résztvett az előadáson a Községi Tanács elnöke, Sztar.ko­vics Erzsébet, de ott voltak a termelőszövetkezet tagjai is, köztük Szabó Mihály feleségével együtt, Maróti János mezőőr. Gyuris István dolgozó paraszt összehasonlítást tett a mult és a jelen között és örömmel álla­pította meg, hogy most 31 la­kás épül a községben. A „Bé­ke" tszcs tagjai élénken hozzá­szóltak a kérdéshez. A tanulság ebből az, hogy a járási előadók több segítséget adjanak a községi és a tanyai Felemelték a rostlen és rostkender jövő évi szerződéses termelői árát A dolgozó parasztok a szerző­déskötés révén újabb előnyökben lyett 19 forintot kap a termelő. A dolgozó parasztoknak 14 má­részesülnek. Az 1951. évi szerző- ssán felüli rostlen átlagtermésért­déses rostlen és rostkender szer- j 14-től 16 mázsáig I. o. hat fo_ zödéses árát felemelték, ezenki- 1 rint> n. 0. négy forint, III. o. há_ vül jelentős többtermelési jutal­mat is kapnak a jó termésered­ményt. elérő dolgozó parasztok. A rostlen felemelt ára első­csztályú minőségűnél az idei mázsánkénti 66 forinttal szemben a jövő gazdasági évben 82, a másodosztályú 58.50 forint he­lyet 73, míg a harmadosztályú rostlen mázsája után 61.50 forintot kap a termelő az idei 49.50 forint helyett. A negyed-1 osztályú termé3 mázsájáért 37 forint helyett 33.50 forintot fi­zetnek. Az elsőosztályú rostkender má­zsájáért az idei 36 forint helyett a jövő gazdasági évben 40 fo­rintot. a másodosztályú mázsá­ja után 27 forint helyett 30 fo­rintot, a harmadosztályú rost­kender után pedig 17 forint he­rom forint. 14-től 18 mázsáig I. o. tiz fo­rint, II. o. hat forint, III. o. négy forint. 14-től 20 mázsáig I. o. 14 fo­rint, II. o. nyolc forint, 20 mázsán felül I. o. húsz forint, II. o. tiz fo_ rint mázsánkinti julatmat adnak A rostkendernél a szerződő dol­gozó parasztok 20 mázsán felüli termés után szintén jutalomban ré­szesülnek' 26-tól 30 mázsáig a/ I. o. rostkender mázsája után 3 fo­rint, II. o. után pedig két forintot kapnak. A harminc mázsán felüli termés után már csak az I. o. ré­szesül jutalomban. 36 mázsáig hat forint, 42 mázsáig 9 forint, 42 má­zsán felül pedig mázsánként i2 forint jutalom jár. ügyvezetők munkájához, vi­szont a zsombói ügyvezető is jobban szervezze meg saját mun­káját. Emellett végezze el a reá háruló adminisztrációs munkát. Szatymaat községben Molnár István ügyveze­tő jól szervezte meg az előadáso­kat. Legutóbb 80 dolgozó vett részi az Estén. Itt ezúttal az volt a hi­ba, hogy az előadó minden előze­tes bejelentés nélkül távolmarad, az előadásról és így az ügyvezető­nek, kellett megtartani az előadást. Az előadó Herczeg Ferencné telt volna. 'A'z előadás után itt ia jó vi'ta ala kult ki. Hat hozzászóló volt. Csa­nádi Sándor a tanácsok munkájá­ról beszélt. Balogh Józsefné elmon­dotta, hogy szívesen megy a közsé­gi 'tanácshoz ügyes-bajos dolgainak elintézésére, Háló ' József kispa­raszt, Pohác Sándorné felszólalá­sai is igen értékesek voltak Vér Gyula, DÉFOSz elnök a Szabad Föld szervezéséről beszélt. Helyte­len volt azonban az a kijelentébe, hogy a vita folyamán „kicsinyes dolgokról" nem érdemes beszélni, helytelen megállapítása volt az is, hogy a kisparasztok ne menjenek be a DÉI OSz-irodába a „kis" dol­gokkal, hanem rendeljék meg a Szabad Földet és abból mindent megtudnak. Helyes, hogv a dolgozó parasztok megvegyék a lapol, de azért járjanak be' a DÉFOSz-'irodá­ba és beszélgessenek el problémá­ikról. Az előadás hallgatói kérték a Megyei Tanácsot, hogy adjon dia­pozitív vetítőgépet. A tanács már intézkedett: a gépei megkapják és nemsoká szállítják is. Tátin község népművelési ügyvezetője a legelső Szabad Föld Téli Esléket vasárnapra szervezte meg. Ezen az előadáson 200 dolgozó vett részt. A következő két előadást kedd este rendezték, de ezen a napokon ke­vesebben voltak. Vannak eredmé­nyek is:.- a tápai kulturcsoport ké­szül a falusi téli kullurversenyre is. Száztagú kulturcsoporltal akar­nak benevezni. Eddig őtventagú énekkaruk és hósztagú tánccsoporl­jttk működik. Nagy segítséget nyújt a kutturmunkában az Államvédel­mi Ilalóság is. A község most ka­pott könyvtárat és már tizenöt ál­landó olvasót szerveztek be. A falusi ügyvezetők ezekből a példákból is tanuljanak és vizsgál­ják-meg munkájuk-ól, liogy az eset­leges hibákat kijavítsák és így szervezhessék a Szabad Föld Téli Estéke* s a kulturvcrscnyt. A magyar történelem nagyszc­rű korszakának, mely az 1848-as forradalomhoz vezetett, Petőfin kívül Vörösmarty a legje­lentősebb költője, akinek mos't ünnepeljük születése 150-ik évfor­dulóját.' Vörösmarty költészetében kifejeződnek mindazok az erők, melyek 1848-at Magyarországon előkészítették. Ezek az erők első­sorban a nép körében élnek, — de részesek bennük a haladó ne­messág, s különösen az értelmi­ség legjobbjai is. Mintegy fél év­századot él Vörösmarty; — aki a tizenkilencedik század első esz­tendejében született s ez a fél év­század nálunk is megérleli az el­határozást az emberekben: to­vább nem hajlandók úgy élni, ahogyan századokon át éltek. A régi, a feudális termelési rend fenntartása már csak a fönemes­ségnek, a nagybirtokosságnak ér­deke. A középbivtokos nemesség már jóval 1848 előtt tűrhetetlen­nek érzi az ország elmaradottsá­gát, — az ország elvadult tájain, a elhanyagolt birtokokon emberte­len nyomorban él a jobbágyság, s az elmaradottság, a lassú züllés, a feudális birtok végkép nyilvánva­ló csődje már az egész középbir­tokos réteg pusztulását készíti elő. Meg kell változtatni ezt a helyze­tet, át kell alakítani az országot, le kell bontani a feudalizmus épü­letét! — ezek azok a feladatok, melyeket a kor minden haladó embere halaszthatatlanoknak érez. A nép forradalomra készül, — a nemesség pedig lassú, óvatos re­formokkal igyekszik modernizálni az országot. Kossuth azonban lát­ja, hogy az igazi, a gyökeres ál­alakulás csak forradalom útján érhető el, s ez a felismerése teszi meg őt a nép vezérévé, a magyar forradalom vezérévé. V/orösmarty Mihály kisnemesi * családból származik, — apja gazdatiszt, s a napoleoni háborúk utáni nehéz gazdasági viszonyok között keservesen él családjával. Vörösmarty mar gyermekkorában tanuja lehet mindazoknak a ne­hézségeknek, melyek a változás vágyával és reményével töltik el az országot, ő maga nem tartozik ugyan a forradalmárok közé, de mégis, amikor belátja, hogy a nép csak ezen az úton rázhatja le magáról a multat: hűségei és lel­kes harcosa lesz műveiben a ma­gyar forradalomnak. S 1849 után, az ő verseiben szólalnak meg a legtisztábban a vesztes forradal­mat sirató nép érzései, — az ő versei fejezik ki legmélyebben a zsarnokság, az elnyomatás eszten­deinek ntinden panaszát, vádját, sőt kétségbeesését. De ugyancsak ö az, aki e kétségbeesés hangjain lúl a jövő reményére, a nép maj­dani ünnepnapjainak távlataira is rámutat, Vörösmarty költészeiét álszövik mindazok a gondolatok és eszmék, melyek korában a haladó embere­ket foglalkoztatták. Abban a for­radalmak felé haladó korban új bizakodás töltötte el Európái, mely a reakció nyomását készült már lerázni magáról. Vörösmarty az egész emberiség, az egész tár­sadalom nagv kérdésein töpreng például az olyan verseiben, ami­lyen a „Gondolatok a könyvtár­ban", s mélyen áté'i a kor kétsé­geit, ellentmondásait. De a hala­dásba, a nép jövőjébe vetett hite mindig lehetővé is teszi MAsaArs, hogy feloldja ezeket az ellent, mondásokat. Nem fordul el p szo­morú valóságtól, mint a kor szá­mos költője, akik a romantika ál­mai közé menekülnek a mindt®­nap sivársága elől. "IVagy költők, a realista művé* -*-1 szek valóság-szeretete cl Vö­rösmartyban, ezért is utasítja el magától, a „Merengőhöz'' című versében, az ábrándozás „kanosa­iul festett" egeit. Pedig kevés olyan költőnk van, akinek képze­lete hatalmasabb távlatokat tudott volna nyitni, mint az övé, — akár nagyszerű hőskölteményében, a Zalán futásában, — akár mesejá­tékában, a Csongor és Tündében, mely a népi képzelet tündéri gaz­dagságából és szinességéből merfli ihletét. De Vörösmarty mindenütt meglátta a kizsákmányolt nép nyomorát, s ostorozta ezért a „népzsarolókat". Hitt a szegé­nyek, az elnyomottak testvérisé­gében, melyben bízva, a nép majd szembeszállhat ellenségeivel. És hitt abban, hogy a társadalomban „egy újabb szellem kezd felküz­deni", melyért minden fáradságot és áldozatot vállalni érdemes. Ha­talmas erővel emelt vádat a gyar. niatosító kegyetlenség ellen, mely „szíjjal ostorozza" a ti, „aki feke­tén született." Költészetének magas eszmeisé­gével egyidejűleg, lírájában a leg­gyengédebb, a legemberibb hango­kat tudta megszólaltatni. A ma­gyar költészet eljövendő korsza­kaiban is változatlan frisseséggel és szépséggel fognak csengeni azok a csodálatos sorok, melyekkel Szép Ifonka hervadását festi. És milyen meghatottan tudja kifejez­ni a gyermek-halál fölött érzett gyászt, — mily tiszta szavakkal üld szólni a szerelemről 1 Nagy elbeszélő költeményeiben monumentális képek, csatajelene­tek vonulnak föl, s bizonyítják b« számunkra, hogy az igazán nagy költő hangja a harc bemutatásá­hoz éppúgy idomulni tud, mint a magánélet érzéseinek megszólalta­tásához. A haladó, a néppel együttérző Vörösmarty azonban ma, a mi számunkra elsősorban a pat­riotizmus, az igazi hazafiság meg­szólaltatójaként fontos. Vörösmar­ty hazafisága haladó hazafiság volt, mivel a bécsi udvar gyarma­tosító önkénye, a Habsburg-reak­ció elnyomó halalma ellen irá­nyult. Vörösmarty lesújtó bírála­tot mondott a kor kozmopolitái­ról, a nyugatot majmoló, s a ha­zait megvető arisztokratákról. 'A' híres Védegylet kérdésében, mi­kor a magyar ipar fejlesztéséért küzdött Kossuth Vezetése alatt a haladó társadalom: Vörösmarty is hallatta a hangját. S Szózatában a hazaszeretet, a legszebb, legörö­kebb hangjait szólaltatta meg, Révai József elvtárs mutatott rá, milyen féltő, milyen felelős gonddal kell haladó multunk öröksége felé fordulnunk. Ez az örökség Vörösmarty művében kü­lönösen fénylőn és gazdagon áll előttünk. A másfélszáz éve sziile­te.tt nagv költő ezért érdemli meg a magyar népi demokrácia fi­gyelmét és szeretelét. Sfftér István. Öwj WlÁJ nyuydíiasoU sent aUaihaU Umacadni a jiaiatőU'ól A béketúbor melletti harcos lelkesedéssel választotta meg küldötteit a szegedi MÁV nyugdíjasok MSz'F-szervezete A szegedi MÁV nyugdíjasok tói kaptuk a következő levelet: .,Kedves Elvtársak! A MÁV nyugdíjas csoporl vezetősége kéri az elvtársakat, hogy az alanti cikket legyenek szívesek a legközelebb megjelenő lap­ban kitenni. Tudtul akarjuk adni. a köznek ezáltal, hogy a Horthy­éra alatt a reakciós rendszerben nevelkedett öreg MÁV nyugetijasok is, a Szovjetunió cs a béke mellett tevékenyen vesznek részt cs öreg­ségük ellenére sem akarnak lemaradni a fiataloktól. NÉMETH ISTVÁN nyugdíjas csoport főbizalmi" Cikkükben a szegedi MÁV nyugdíjasok arról számolnak he, hogy az alsóvárosi vasúias kultúr­házban ünnepélyes keretek között tartották meg a Magyar-Szovjet társaság kongresszusára küldötteik megválasztásait,, A nagytermet, sőt még a karzatot is megtöltötték a MÁV nyugdíjas MS-.T alapszerve­zet tagjai, A termet ízlésesen fel­díszítették Lenin. Sztálin és Rákosi elvtársak arcképeivel, harcos jel­mondatokéval, az MSzT jelvényeivel Az idős nyugdíjasok fiatal szívvel lettek li/tet a dicsőséges Szovjet­unió és az általa vezetett békemoz­galom mellett. Nagy lelkesedéssel fogadták meg., hogy nemcsak védik a Fékét, hanem — ha kell — har­to'oi akarnak érte. Sándor elvtárs, a MÁV Igazgatóság ÜB. titkára mondott beszédet a Szovjetunió által ve:etett béketábor harcának jelentőségéről. A taggyűlés egyöntetű lelkesedés­sel választotta meg küldötte i: Iva­zi FeFcnc, Németh István. Csöke Mihály. Czimer Jenő. Bánki Béla, Kurucsai Lajos, özv Lengyel Jáno-­né. Porpáczi Dezső. Gyömbér Sán­dor, Tamaskovics János és Ficsor Jánosné MSzT tagokat. Vé-'d vala­menny en az Internacionálét éne­kelték el. A SZEGEDI Jutafonó dolgozói csütörtökön délután a természet, tudományt előadás sorozatában ,.Az anyag szerkezetéről" hall­Az ünnepélye^ küldöttválasztó , Ittalak előadást. Az előadást » gyűlésen Jun,g Andor elvtárs MSzT , dolgozók számos hozzászólása Központi Vezetőségi tag é» Szilágyi köveit®.

Next

/
Thumbnails
Contents