Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-07 / 284. szám
{CSÜTÖRTÖK. TN.IO DECEMBER 7. 3 A szocializmus építésének egyik főkérdése az anyagtakarékosság C7rszűgos Textilipari ankét a Szegedi Textilkombinátban Már a külsőségekből is látszott, hogy nagy ünnepre készült a Szegedi Textilkombinát. A fonoda homlokzatán végig vörös lobogókat lengetett a szél s még az utcára is kihallott az indulók pattogó üteme. De különösen a kultúrtermet díszítették fel gyönyörűen az üzem dolgozói, hiszen itt ültek össze az ország többi textilüzemeinek képviselőivel, hogy ,,Népszava-szerda'' keretében megbeszéljék, mit kell tenni az anyagmegtakarítás fokozására. Az ország minden részéből éppúgy, mint a fővárosból elküldték a textilüzemek — főképp a fonóüzemek — legjobb dolgozóikat, sztahanovistákat, élmunkásokat, technikusokat, mérnököket, hogy átadják tapasztalataikat és átvegyék azokat a jó módszereket, melyeket eddig még a saját üzemükben nem hasznosítottak. Elküldte erre az igen nagyjelentőségű értekezletre küldöttéi Pártunk KözpontiVezctősége, Csongrádmegyei Pártbizottsága, a Szegedi Pártbizottság, a SzOT országos ás megyei központ, a könnviiipari minisztérium, a textilszakszervezet, de eljöttek azok is, akiket talán a legjobban vártak a Textilkombinát dolgozói; a szovjet küldöttek. Hatalmas taps fogadta az elnöklő Járainé elvtársnő bejelentését: „Eljöttek értekezletünkre a szovjet textilipari dolgozók képviselői, Vologyin elvtárs, mérnök és Szergej Ivanovics Altuchov textilipari szakértő." A •jelenlevők hatalmas lelkesedéssel választották be a két szovjet elvtársat az elnökségbe, melynek soraiban helyet foglallak a résztvevők legjobbjai, köztük több országoshirü sztahanovista is. Az anyagtakarékos§ági mozgalom alapja a politikai felvilágosító munka gyár dolgozói nevében Hacsek Mártonné mondotta el, hogyan szervezték üzemükben az anyagAz elnöki megnyiló után Konner János elvtárs, a Népszava munkatársa vázolta az értekezlet célkitű. léseit, majd Nagy Imre elvtárs tartotta meg beszámolóját, melynek bevezetőjében kitért arra, milyen nagyfontosságú az anyagtakarékossági mozgalom, milyen nagyra értékelték ezt a mozgalmat nagy ve— Sziiséges mindenekelőtt a politikai felvilágosító munka, •nely nélkül ennek a mozgalomnak alapja nem lenne. .ím • • i Szükséges az anyagnormák segéd- takarekossagl mozgalmat. anyag és hulladéknormák pontos kidolgozása, valamint a gyárak pontos munkatervezete, statisztikája, hogy a mozgalom mérhető és zetőink Lenin, Sztálin, Kalinin, Mo. kiértékelhető legyen. Mindezek mel. esetben lotov elvtársak, akik több behatóan tanulmányozták mozgalomnak kérdéseit. A továbbiakban Nagy elvtárs az anyagtakarékossági mozgalom gyakorlati kérdéseire 'tért ki részletesen. Megállapította, hogy az anyagtakarékosság szempontjából legfontosabb kérdések közé tartozik a gyártandó anyagok tervezésének pontossága. Különösen fontos szerepe van ebben a mozgalomban a mestereknek, akiknek nevelni kell a hozzájuk beosztott dolgozókat, mert csak abban az esetben ér el jó eredményeket az üzem, ha a dolgozók nemcsak tudatában vannak az anyagtakarékossági mozgalom fontosságának, hanem azt is tudják, hogy egyes anyagoknál mennyi hulladék lehetséges abban az esetben, ha lelkiimertes, jó munkát végeznek. Külön kihangsúlyozta Nagy elvtárs a dolgozók szakismerete állandó frijfjjzjésének. szükségességét, valamint a gépi berendezések fokozott karbantartását, illetve felújítását. Az anyagtakarékossági mozgalom fejlesztésének szervezési teendőit a következőkben foglalta öszsze: lett szükséges a megfelelő ellenőrennek a | zés: meggyőződni arról, hogy a statisztikában kimutatott eredmények pontosak legyenek. Eddigi eredmények Nagy Imre elvtárs beszámolója után hozzászólások következtek. Elsőnek Fehér Imre, a könnyűipari minisztérium kiküldötte szólt hozzá és bejelentette, hogy az anvagtakarckossági mozgalomnak máris vannak eredményei. A pemutfonodók anyagfakaré. kossága országos viszonylatban négy és fél százalékkal javult. 'A' minisztérium erre az eredményre támaszkodva igyekszik fejleszteni a mozgalmat, hogy még nagyobb eredményeket érjünk el. A közeljövőben brosúrát ad ki a minisztérium „Anyagtakarékossággal a szocializmusért" címen, mely részletesen tárgyalja a mozgalommal kapcsolatos ' kérdéseket. " Intézkedést adott ki, hogy minden üzem értékelje ki a dolgozók anvagmeglakarításban elért eredményeit s tudatosítsa is ezeket az eredményeket. Az önköltségcsökkentés szovjet tapasztalatai Szergej Ivanovics Altuchov elvtárs emelkedett ezután szólásra. Az értekezlet résztvevői még az eddiginél is nagyobb figyelemmel hajoltak jegyzeteik fölé, hogy minél részletesebben le tudják rögzíteni maguk és dolgozótársaik számára azokat a tapasztalatokat, melyeket most közvetlenül a szovjet textilipar tapasztalatainak gazdag kincsesbányájából kapnak. Altuchov elvtárs alapjaiban és a lehető legaprólékosabh elemzéssel közelítette meg a kérdést. — A termelési érték alapvető és domináló része — mondotta bevezetőjében — a nyersanyag. 'X nyersanyag- és segédanyagfelhasználás feltételei a következők: Az első azon kivánság és törekvés, hogy minél több és szebb nle.só szövetet tudjunk adni a dolgozóknak, csökkentve annak önkült. ségét. Az önköltségcsökkentést főleg a gazdaságos anyagfelhasználás és hulladékcsükkentés terén kell elérni. Második feltétele a termelési folyamat helyes betartása és gondos ellenőrzése. A harmadik feltétel a berendezés műszaki állapotának jó karbanléte. Íme három feltétel, melyek betartásával jelentős nyersanyagmegtakarítás és hulladékcsökkentés érhető el. Részletesen taglalta ezután Altuchov elvtárs ezt a barom föltételt. Kihangsúlyozta, hogy' a félgyártmányok gondos előkészítése a termelési folyamat pontos szervezése útján az osztályozástól a fonógépekig terjedjen. Meg kell javítani a műszaki és minőségi ellenőrzést és a félgyártmányok vonalán teljesen lti kell küszöbölni a selejtet. A gépeket normális műszaki állapotba kell hozni és szigorúan karban kell tartani. El kell érnünk, liogv kiküszöbölődjenek a nem termelő és rezgőorsók, javítsuk meg az alkatrészek és segédanyagok minőségét, hozzuk rendbe, illetve biztosítsuk a munkatermekben a szellőztető és nedvesítő berendezéseket. Különösen nagy figyelmet fordítsunk a dolgozók nevelésére, oktatására. Felhívta a figyelmet a munkaraódszerátadásra és a sztahanovista-brigádok felmérhetetlen jelentőségére. Ylgjék el a Hfíeill jó tapasztalatokat Részletes és aprólékos, számadatokig menő tanácsokat adott a különböző termelési műveletek végzésére, pontosan meghatározta, milyennek? kell lenni a jó keverésnek. osztályozásnak, előkészítésnek stb. Elmondotta, hogy nemrégiben két gyárat látogatott meg Magyarországon, a győri és a soproni textilüzemet és megállapította, hogy éppen a gyártási folyamatok helytelen szervezése következtében ennél a két üzemnél az utóbbi időben emelkedett a hulladék százaléka, csökkenés helyett. Ugyanaltkor örömmel jelentette ki, hogy a Szegedi Textiikombinát dolgozói jó munkát végeztek és már ezalatt a meglehetősen rövid idő alatt elérték a gépek tervezett teljesítőképességének 89 százalékát. Felhívta az értekezlet résztvevőinek figyelmét, vigyék magukkal azokat a jó tapasztalatokat. melyekkel az itteni gyár rendelkezik s akkor bizonyos, hogy a nyersanyagmegtakarrítás terén az ország minden üzeme jó eredményeket tud elérni A Szegedi Textiikombinát műszaki dolgozói nevében Csepregi elvtárs szólalt fel ezután s részletesen beszámolt azokról az eredményekről, melyeket az anyagtakarékossági verseny nyomán elértek. A legfontosabb és legelső tennivalónak tartották a verseny nyilvánosságának biztosítását, valamint a hulladékok felhasználására a technikai lehetőségek megteremtését. A munkamódszer-átadás iöiitonNi'iga Gyimesi Gusztáv, a Kőbányai Fonó dolgozója, szólalt fel ezután, majd a Hazai PamutáruTíz anyagtakarékossági súlypontot kerestek az üzemben és ezekre a területekre felelősöket állítottak be. Ezzel a módszerrel igen jó eredményeket értek el. Varga Sándorné, a Gyapjúmosó sztahánovistája, arra hívta fel a figyelmet. hogy külön kell tartani és kezelni a sodrott és sodraflan hulladékot. Elmondotta, hogy Sztálin elvtárs születésnapjára azt ajánlotta fel, hogy munkaniódszerátadással üzemében megszünteti a 100 százalékon aluli teljesítéseket. Karcali András, a Győri Fonóból, Bertus Lászlóné a Szegedi Jutafonógyárból, Győri Sándor i a Csepeli Posztógyárból, valamint Glaucher Mártonné a munkamódszerátadás fontosságára hívták fel a figyelmet. Grimm Katalin, a Kelenföldi Textilgyár dolgozóinak nevében beszélt. Elmondotta. milyen nagy segítséget jelent munkájukban az, hogy tüzetesen áttanulmányozták Rákosi elvtárs október 27-i beszédét. Beszélt az eredményekről, arról, hogy igen sok munkás dolgozik üzemünkben már egy-egy nap megtakarított anyagából. Tárnics István, a Kistext dolgozója a felvilágosító munka fontosságára hívta fel a figyelmet. Semmel Imréné, a Szegedi Kender dolgozója ismertette, hogyan igyekeznek a Szegedi Kender dolgozói is kivenni a részüket az anyagtakarékossági mozgalomból. Matusek Béla Győrből, igen szellemes és egyszerű újítás jelentőségére hívta fel a figyelmet. Major Istvánné, a Magyar Pamutipar dolgozója, a műszaki dolgozókkal való közös munkálkodás jelentőségét domborította ki. Igen nagy taps fogadta U Katalinnak, a Szegedi Textilkombinát fiatal sztahánovistájának a felszólalását. Ezsiá3 elvtársnő elmondotta, hogy másfélkét évvel ezelőtt még annál a kuláknál dolgozott, akinek a volt birtokán épült fel a Textilkombinát. Küzdelem a liampán^szeráifig ellen Kőhalmi Konrád, a Lőrinci Fonó dolgozója, Ígéretet tett, hogy hasznosítják az itt tapasztaltakat. Eberhalmi Péterné saját munkamódszerét ismertette, melynek segítségével elérte, hogy már 1952. évi tervén dolgozik, lakab József, a Budai Pamutfonó tapasztalatait ismertette és felhívta a figyelmet a Kovaljovmczgalom jelentőségére. S. Tóth Erzsébet, a Hazai Pamutfonó dolgozója felszólalásában figyelmeztette a Lőrinci Fonó dolgozóit, hogy a tőlük kapott fonalban több a hulladék. mint szabadna. Fenyvesi Dömötörné, a Pamuttextil és Kovács István a Komáromi Lenfonó dolgozójának felszólalása után Döbrenlei Károly, a textilszakszervezet főtitkára emelkedett szólásra és összefoglalta az ankét tapasztalatait. Elsősorban is feltette a kérdést: Az anyagtakarékcssági 4. Az üzemek műszaki vezetői, az anyagtakarékosság szem előtt tartásával állítsák össze munkaprogramjukat. Műszakilag legmeg. íelelőbb típusok gyártására tegyenek javaslatot a minisztérium felé. hogy az üzemben az anyagtakarékosság szempontjából a legelőnyösebb anyagkihasználást biztosithassák. 5. Az anyagok keverését úgy hajtsák végre, hogy a lehetőség szerint a minőségen belül mindenkor egyöntetű, maximális mennyiségű tételeket állítsanak össze, hogy ezáltal is az anyagtakarékosság es. jobb fonal hozamát biztosítsák. A műszaki vezetők a gépeket úgy lássák el anyaggal. hogy lehetőség szerint hosszú Időn keresztül hasonló fonállal, (fonálszámnial? és minőséggel fussanak azok. mert a. legjobb gép beállítása és a jobb gépkihasználás csak ennek segítségével biztositható. 6. Brosúrát kell kiadni a fonó. dákban eddig ismert összes takarékossági lehetőségekről és módszerekről. hogy a mozgalom tapasztalatait általánosítsák. A brosúrát a szakszervezettel közösen kidolgozva a minisztérium adja ki. 7. Az anyagnormák segédanyagnormák mellett ki kell dolgozni a hulíadéknormákat is, iparáganként. Meg kell tervezni minden egyes gyártási folyamatnál és árufajtáknál a megengedhető hulladékmenynyiséget. melyet egyénenkénti lebontásig vezetni kell. Az eredményeket állandóan ismertessék az; üzemekben. Minden üzemben pontos. áttekinthető- anyagmegtakarltásl statisztikát kell vezetni. 8. Az ankét megállapítja, hogy as nnyagtakarékossági mozgalom széleskörű kiterjesztésével ki kell szélesíteni a munkamódszerátadási mozgalmat. Ez az egyik legfontosabb feltétele annak is, hogy az: ipar dolgozói normájukat száz számozgalom miért időszakos, miért zaIékra. ll!etve s?áz százalék felett kampányszerű ? Ennek a kérdésnek kapcsán rátért azután arra, hogy mindenféle munkaversenynek közös alapja va-n: a munkafegyelem. A munkaverseny minden tényezője erre épül fel. A munkafegyelem megszilárdításával tudjuk azt elérni, hcgv az auyagtakerékosság valóban a legszélesebb mozgalom lesz. S ezt el kell érnünk, mert a szocializmus építésének egyik főkérdése az a nyagtakarékoáság. Róna Imre vállalatvezető olvasta fel ezután az értekezlet határozati javaslatát, melyet az értekezlet résztvevői egyhangú lelkesedéssel elfogadtak. Határozati javaslat Az 1950. december 6-án, a Népszava.szerda keretében megtartott fonóipari anyagtakarékossági ankét megállapítja, hogy a textiliparban az anyagtakarckossági mozgalom a Győri Állami Fonoda dolgozóinak kezdeményezésére ez év áprilisában és májusában indult meg és a mai napi); a népgazdaság számára jelentős eredményekről számolhat be a nyersanyagok fel. használása terén. A Magyar Dolgozók Pártja útmutatása alapján a minisztertanács a textiliparról szóló 1950. szeptem. beri határozata a nyersanyaggal való takarékos gazdálkodást a textilipar legfontosabb kérdésévé tette. Előírta. a nyersanyagnormák szakágankénti kidolgozását és felbontását vállalatokra, üzemekre, egyénekre. Előírta azt is, hogy a tervtúlteljesités csak az anyagtakarékosság által nyert nyersanyagból eszközölhető. Az ankét megállapítja, hogy a fejlődő takarékossági mozgalom ellenére még igen sok területen a tennivalók sora vár megvalósításra. Ezért a következő határozatot hozza: 1. Széleskörű felvilágosító mun. kán keresztül tudatosítani kell a dolgozók tömegével az anyagtaka. rékossag nemzetgazdasági jelentőségét: termelési értekezleteken, bizalmi csoportértekezleteken. Meg kell tárgyalni munkahelyenként az anyagtakarékosság lehetőségeit és módszereit. 2. Az ankét szükségesnek tartja, hogy az anyagtakurekossági mozgalom további kiszélesítéséhez a műszaki értelmiség nyujtion elv. társi segítséget a dolgozóknak. Dolgozzák ki a fonás jobb technológiáját, küszöböljék ki az anyagok szakadékonyságát. javítsák meg az előkészítést, a gép karbantartó. sí*. Minden tekintetben biztosítsák az anyagtakarékosság és a ~zncia. lista munkaverseny műszaki feltételeit. 3. A könnyűipari minisztérium adjon utasítást arra vonatkozóan, hogy a mintatervező irodák a futó és tervezés alatt lévő cikkeiket eddiginél nagyobb súllyal vizsgálják felül az anyagtakarékosság felhasználása tekintetéhen. tudják teliraiteni. A munkamódszerátadás jelentőségét üzemeink nagyrészben általában lebecsülik. Nem fordítanak kellő súlyt a megszervezésére és ellenőrzésére. Ennek következménye, hogy a mun. kamódszeráíadásra beállított instruktorokat nem használják fel kellőképpen. Ez£rt az ankét felhívja a vállalatvezetőket és az üzemi bizoltsdgokat, .hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a ínunkamódszerátadási mozgalomra és terjesszék ki a selejt- és hullaüékcsökkóntés módszereinek átadására is. A munkamödszerátadásban legjobb eredményt elérőket népszerűsítsék. neveiket, fényképeiket, módszereiket a műhely vörös sarkában ki kell függeszteni. 9. Mindezeknek a feladatoknak & végrehajtásához szükséges még * dolgozók munkafegyelmének további megszilárdítása, a mozgó gépátadás biztosítása. Ezek végrehajtásán keresztül válik lehetővé terveink túlteljesítése a megtakarított anyagból. Igy járulhatunk hozzá az MDP és nagy tanítónk. Rákosi elvtárs irányítása mellett a szocializmust építő hazánk. népgazdaságunk megerősítéséhez, a Szovjetunió és a bölcs Sztálin.vezette béketábor további megszilárdításához. Nagyszabású Béke-mattné vasárnap délelőtt a Szabadság Moziban Vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel az állami Radnóti Miklósgimnázium ifjúsága és békevédelmi bizottsága Sztálin elvtárs 71. születésnapjára vállalt felajánlásaként nagyszabású békematinét rendez. A matinéra már hosszú ideje nagy lelkesedéssel készülődtek a fiatalok. Tudják, hogy a matiné kiállás lesz a béketábor nagy vezetője, Sztálin elvtárs és a nagy Szovjetunió mellett. A műsor keretében fellép Bán Sándor kiváló, zongoraművész, Sch. Lengyel Mária énekművésznő, az államrendőrség zenekara. Az iskola népi 'lánccsoporfés balettszámait Mezei Károly táncművész, a Szegedi Állami Nemzeti Színház baletlméstere koreografálta és tanította be. A megnyitó beszédet Lackón Mihályné elvtársnö. a Városi Békevédelmi Bizottság titkára mondja. A matiné iránt máris hatalmas érdeklődés nyilvánult meg. mind a dolgozók, mind az ifjúság körében. 'A' közel kétórás műsorra a jegyek elővételben a Radnóti-gimnázium igazgatói irodájában péntek délig kaphatók, vasárnap pedig az előadás előtt korlátozott számban még a pénztárnál. MacArthur szorongatott serege megkezdte Phenjan kiürítését A szovjet sajtóban közölt koreai jelentések elmondják, hogy a koreai néphadsereg csapatai tovább folytatják előnyomnlásnkai. Az amerikai parancsnokság kísérletei — írja Krajnov a Literaturnaja Gaze'ia szemleírója —, hogy a Vonszan—Phenjan körzetétől északra védelmi vonalat alakítsanak ki, meghiúsultak. A 8. amerikai hadsereg vezérkarának hivatalos szóvivője kijelentette, hogy az amerikai csapatok Phenjan kiüría ki. iésére készülnek, az United Press1 szállókra. tudósítója pedig közli, hogy ürítés már meg is kezdüdöli. Az United Press megjegyzi, hogy az amerikai tengerészgyalogság első hadosztályát és más csapatrészeket a keleti partvidéken „egv újabb Dunkerque veszélye fenyegeti". A koreai néphadsereg előrenyomuló alakulatainak nagy támogatást nyújtanak a partizánok. Az amerikai közlések szerint a koreai partizánok az ellenség hátában a néphadsereg hadműveleteivel összehangolva mérnek csapásokat a meg-