Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-05 / 282. szám

2 KEDD, «Mfl. PBCEMBEg I. f uratból Jalenlőaégében messze fa. ülmúl minden megalőzö történelmi •áltoiást. A szocializmus építése tehát nemcsak a kommunisták ügye, hanem egész dolgozó népünk, valamennyiünk közös ügye, nem­zeti ügy. Az ötéves terv első évének ered­ményei máris mutatják azokat a változásokat, amelyek népgazdasá­gunkban a szocializmus fejlődését és annak ütemét siettetik.' Az 1950. évi beruházások volumcnje 38.3 százalékkal meghaladja az előző évit és az 1950. évi beruházási terv 80 százalékos túlteljesítését jelenti. Az iparban foglalkoztatott munká­sok száma egy év alatt csaknem 200.000-rel emelkedett s komoly fejlődés mutatkozik a munka ter­melékenysége terén is. 1950 harma­dik negyedében a gyáriparban az egy főre eső termelés értéke 19.4 százalékkal volt magasabb, mint a megelőző év azonos időszakában. Nagy Imre ezután részletesen foglalkozott a szocialista munka­verseny, Sztahánov-mozgalom fejlő­désével s hangsúlyozta, hogy ezek fejlődése milyen hatalmas gazda­sági hasznot jelent népgazdaságunk számára. Hangsúlyozta ezután, hogy a ta­nácsokra nagy és fontos feladat há­rul az állami tervek végrehajtása, valamint a helyi erőforrások fel­tárása és kihasználása terén. Beszélt ezután azokról a nagy­azahású azervezetl változásokról, | amely a szocializmus építése során népgazdaságunk terén ment végbe. Iparosodásunk gyors ütemét mutat­ja, hogy a nagyipar, a gyáriparral és az állami építőiparral együtt, 1949-ben a nemzeti jövedelemből 42.1 százalékig részesedett, de már 1050-ben a várható eredmények alapján 48.9 százalék, 1951-ben pe­dig (a 'terv szerint) 51.8 százalék lesz a részesedése, amelyen belül 25.4 százalék esik a nehéz iparra. 'Á népgazdaság szocialista szek­torának jelentékeny megerősödését és növekvő súlyát mutatja, hogy a szocialista szektor részaránya a nemzeti jövedelemben az 1949. évi 54.8 százalékról 1950-ben 69.6 szá­zalékra, 1951-ben pedig 74.6 száza­lékra emelkedik. Nemzeti Jövedel­münk az 1950. évi várható ered­mények és a jövő évi terv szerint 179 százalékkal volt több, mint 1940-ben. 1951-ben 24.4 •/•-kai fogja meghaladni az 1950. évit. Egy év leforgása alatt a bérek éa fizetések 17 százalékkal emelkedtek, ugyan­akkor a falu vásárló ereje ls több­százniillió forinttal növekedett. Beszélt ezután a Jövö évi költ­•égvoiés nagyszerű feladatáról, majd a legnagyobb beruházást is­mertette. Részleteiben ls foglalkozott a Jö­vö évi költségvetéssel, a szocialista iparosítás, a mezőgazdaság, a kul­túra terén, majd így folytatta: — Az előttünk felevő költség­vetés arról tanúskodik, hogy kormányzatunk, a békeszerződés előírásai és a mai lehetőségeink keretei között messzemenően gondoskodik honvédelmünk meg­szilárdításáról. Elismeréssel adózuAk ezért kormányzatunknak és biztosít­hatjuk, hogy dolgozó népünk to­vábbi áldozatokra is kész hon­védelmének, biztonságának meg­szilárdítására, fejlesztésére, hogy néphadseregünk szellemében, fel­készültségében és felszerelésé­ben, ha szükséges, méltó küzdő­társa lehessen a hazánkat fel­szabadító dicső szovjet hadse­regnek. Foglalkozott ezután a mar­shallizált országokkal és elmon­dotta, hogy Angliában a mult év szeptemberétől ez év októbe­réig az árak 21 százalékkal emel­kedtek, de 1938-hoz viszonyítva az emelkedés már 175 százalék. SáÓlt Ausztriáról, ahol a dolgo­zók széles tömegeinek életszín­vonala a hivatalosan megállapí­tott létminimum 50 százaléka alá süllyedt. — Igy kormányozza Ausz­triát a klérus és a szociál­demokrácia, mondjuk a íe­ketc-sárga reakció — mon­dotta. A két rendszer — a szocializ­mus ós a kapitalizmus, a terv­ország és a marshallizált orszá­gok gazdasági helyzetének és eredményeinek mérlege, kétség­telenül a szocializmus rendsze­rének. a Szovjetunió és a népi demokráciák táborának növekvő gazdasági erejét, nagy fellendü­lését és fölényét mutatja. Beszélt ezután a békeharcról és hangsúlyozta, hogy a békevi­lágmozgalcm, világtörténelme', formáló erő, amely térdre tudja és térdre is fogja kényszeríteni az imperialista támadókat. — Népi demokráciánk építése, népgazdaságunk fejlődése, a szo­BlaLieta építés során elért ered­ményeink azt bizonyítják, hogj jó úton járunk. Azon az úton, amelyet Pár­tunk. Rákosi -elvtársunk szá­munkra előír" meggyőződése, hogy költségvetésünk ezen az úton hatalmas lépéssel visz előre bennünket újabb sikerekre, dol­gozó népünk javára, hazánk fel­virágzására. Ezért a költségve • tést Pártom és magam nevében elfogadom. — fejezte bo nagy tapssal fogadott beszédét Nagy Imre. Ezután az elnök szünetet ren­delt el. Szünet után Molnár Imre al­elnök nyitotta meg az ülést, majd Gyöngyösi János, a Független Kisgazda Párt főtitkára szólalt fel/ Gyöiijtyöil Jánoi felszólalóin Gyöngyösi János azokról a célkitűzésekről beszélt, amelye­ket a Függetlenségi Népfront maga elé tűzött és foglalkozott azzal, mennyiben váltotta való­ra a nép kormánya ezieket az Ígéreteket, Szólt gazdasági életünk meg­szilárdulásáról, azokról a hatal­mas építkezésekről, amelyeket költségvetésünk előirányoz, majd így folytatta: — Amikor az ember ezeket a hatalmas építkezéseket, gyáripa­ri alkotásokat a most már egy­re inkább nagy táblában, a mo­dem, nagyüzemi termelés mód­szerei szerinti, gépekkel meg­művelt zöldelő mezőket látja, ak­kor ébred igazán tudatára annak, hogy a Magyar Függetlenségi Népfrontban létrehozott munkás­paraszt szövetség milyen más, mint a mult idők a'.ka'mi jellegű politikai megállapodásai A munkás-paraszt szövet­ség szerves alkotó része an­nak az építésnek, amely a szocializmus jegyében folyik. — Ha így, gondolatban az al­kotások és eredmények során vé­gigrohanunk — mondotta —, önkénytelenül felmerül a kér­dés, vájjon ki hitte volna el mindezt hat évvel ezelőtt. Egyet­len egy emberről tudok, akinek szilárd volt a hite és meggyőző­dése a magyar nép és a magyar föld elpusztíthatatlan erejében, akinek szilárd volt a hite és meg­győződése a romok között is a magyar nép sorsának jotíbrafor­dulásában, aki már akkor is ren­dületlenül hitt abban, hogy a fel­szabadult nemzeti erők összefo­gása, az újjáépítés és alkotás érdekében le feg küzdeni minden belső és külső akadályt és ne­hézséget, aki világosan látta a magyarság feltámadásához ve­zető utakat és már akkor látta az elérhető nagyszerű eredmé­nyeket. — és ez az egyedüli magyar ha­zafi és politikus Rákosi Mátyás elvtárs volt. öt a magyar nép bölcs tanítójá­nak és hivatott nagy vezérének nevezzük, értsék meg Népköztár­saságunk belső és külső ellensé­gei egyaránt, hogy ez nemi hízel­gő é3 sallangos jelző, hanem az egész dolgozó nép szive dobba­nása és hálás elismerése. Ezután a Népfront kulturális célkitűzéseiről beszélt, majd így folytatta: — Sehol annyira nem érvényesül a klasszikus tanítás, hogy ép test­ben ép lélek, mint a szocialista ál­lamban. Érthető ez, hiszen a szo­cialista tanitás alapelve, hogy leg­főbb érték az ember, Különösen a gyermekek testi és lelki nevelésé­re vigyáz a demokrácia, akár a szeme fényére. Mi nemcsak azért vagyunk a béke pártján és gyűlöljük a hábo­rút, mert a sok megpróbáltatáson keresztülment magyar népnek, mint Európa és a világ minden hadviselt népének már elege van a háború­ból. de gyűlöljük elsősorban azért is. mert megakasztaná az alkotó munkát, tönkretenné eddigi ered­ményeinket és meghiúsítaná, hogy elvégzeit munkánk gyümölcsét él­vezhessük. Ezután a szovjet-magyar barát­ságról szólva hangsúlyozta, hogy a szovjet-magyar barátság a segítségnek, a baráti együttmű­ködésnek hosszú sorozatán épiilt fel. éppen ezért megin­gathatatlan. De a béke "gye még szorosabbá fűzi bennünk ezt. — Mi hiszünk a békében, hisz­-zük. hogy egy harmadik világ­A román művészek egész sora látogat el hozzánk a román-magyar barátsági héten Budapest után vidéken is szerepelnek a vendégek 186 tagú kuUúregyüttessel A magyar-román barátsági hét alkalmából a román politikai és kulturális élet vezetőitől álló kormánydelegáció, élmunkáskül­döttség és kulturális küldöttség érkezik Magyarországra. A Ba­rátsági Hét során a mágyar kö­zönségnek alkalma lesz megis­merkedni a Román Népköztársa­ság kulturális eredményeivel és a román kultúra haladó hagyo­mányaival. „A Román Népköz­társaság művészete" címmel a Budapesti Nemzeti Szalonban ki­állítás nyílik meg, amely bemu­tatja a román festészet, szobrá­szat kimagasló alkotásait, a ro­mán népművészetet és a legjobb politikai karikatúrákat. A Ba­rátsági Hét során Magyarország­ra érkezik a Román Országos Szakszervezeti Tanács 186 tagú tánc- és énekegyüttese. A Ma­gyar Szinház felújítja Davidoglu román szerző „Bányászok" című nagysikerű darabját, román szer­zők művei jelennek meg magyar kiadásban. A rádió a hét folyamán bő román zenei anyagot ad. Alfréd Mendelssohn zeneszerző és karmester, Constantin Silves­teri karmester hangversenyeken és rádióiban mutatják be a román zeneirodalom alkotásait. Paly Zenaida mezzoszoprán és Stefa­nescu Goanga bariton, a Buka­resti Állami Operaház művészei ária- és dalesttel szerepelnek, valamint fellépnek a budapesti Operában is. Jianu Vasile fuvola­művész, a Fővárosi Zenekar ro­mán hangversenyén fog szere­pelni. A kultúrdelegációban sze­repel Mihail Beniuc költő és mű­fordító, a magyar költészet ki­váló román nyelvű tolmácsolója, Constantin Barashi szobrászmű­vész, Ligia Macovei festőművész­nő, Eugen Taru karikaturista és Dagobert Budholz zongoramű­vész. A Barátsági Hét programja december 9-én kezdődik, a művé­szeti kiállítás megnyitásával, de­cember 10-én este pedig az Ope­raházban lesz ünnepélyes meg­nyitó előadás. A román művészek Budapesten, üzemekben és vi­déken Miskolcon, Debrecenben, Özdon, Salgótarjánban, Pécsett és Békéscsabán lépnek fel. Az ünnepélyes záróhangversenyt a Budapesti Városi Színháziban i ártják meg. „Válasz a dolgozók kérdéseire" A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége agitációs és pro. paganda osztálya a népnevelök számára „Válasz a dolgozók kér­déseire" elmen brosúrát adott kl. A brosúra négy cikket tartalmaz, melyek a világ békemozgalmával, a békéért folyó küzdelem kérdé­seivel és az imperialisták leleple­zésével foglalkozik. Az első cikk a „békeharc ko. runk hatalmas mozgalma" címen ismerteti az egész világot átfogó békemozgalom eseményeit és a Szovjetúnió-vezctte béktábor meg­erősödésével foglalkozik. A máso­dik cikk azt tárgyalja, kinek je. lent hasznot az agresszív Imperia­lista politika. Az Írás bebizonyít­ja, hogy Truman kormánya, a Wall-Street mágnásainak sugalma. zására támogatja nz amerikai mo­nopolisták érdekében agresszív politikáját. A harmadik cikk Ismerteti az amerikai Kommunista Párt har­cát a reakció és a háború klrob. hántása ellen. Az amerikai Kom­munista Párt már a második vi­lágháborúban ts kivívta az egy­szerű amerikai dolgozók megbe. csillését — mondja a cikk. Mosl, amikor Amerikában a fasizmust készítik elő a monopóliumok urai, a Párt újból felveszi a békéért folyó harcot, amely élén a kom­munisták állnak. A negyedik cikk elme „A jobb­oldali szociáldemokraták a béke leggonoszabb ellenségei". A cikk írója tényekkel bizonyltja be, hogy a jobboldalt szociáldemokraták cinkosai a háborús gyujtogalók­nak, ügynökei az amerikai impe. rlallsláknak és mindenütt a béke ellenségei. A röszkeiek beadási versenyre hívják a megye összes községeit Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteletére Röszke község Tanácsának végrehajtó bizottsága megtárgyalt® a legutóbbi ülésén a termény beadás kérdéseit. A tanácskozás eredmé­nyeképpen a tanács a falu dolgozóinak nevében begyűjtési versenyre hívja ki a megye összes községeit Sztálin elvtárs születénapjának tiszteletére. A versenyfelhívásán vállalják a röszkeiek, hogy december 12-re a takarmánygabona, széna és Imrgonyabcadási kötelezettségüknek száz százalékig eleget tesznek. az új közlekedési rendelet Az új rendelet megalkotásánál * Szovjetunió élenjáró szocialista közlekedési rendjét vették példaké­pül. Az új rendelet a dolgozók ne­velésével kívánja megvalósítaná a közlekedési rendet és fegyelmet. December 9-én lép éleibe A Magyar Közlöny december 1-én megjelelt száma közli a belügymi­niszternek, a közlekedés és postaügyi miniszter rendeletét a közutakon a közlekedés rendjének és a rend fenntartásának szabályozása tárgyá­ban A görög kormány kilencszáz politikai fogoly elpusztítására készül A Demokratikesz közli, hogy az AverofMxSr 1 önbe zárt 900 politikai fogoly közük akiket a kormány kon­centrációs tálborba akar átszállítani, 720 tüdő-vészes, 53 idegbeteg. 26 a kínzások következtében bénult, 10 pedig rákos beteg. A lap szerint az átszállttá* előre megfontolt bűnoselekmény lenne, mert a foglyok legnagyobb részé­nek ez a halálát jelentené. A foglyok hozzátartozóinak kül­döttségét Ladakosz igazságügymi­niszter elkergette és durván megfe­nyegette őket, hogy ha mégegyszer eljönnek, börtönbe kerülnek roko­naik mellé. „Becsületszóra" szabadon bocsátják a japán háborús bűnösöket MacArthur főhadiszállása elhatároz­ta — jelenti az AFP—, hogy deccm. lier 14-én „becsületszóra" 8 újabb j don. akik jelenleg a tokiói Sugamó­' börtönben vannak. Többségükben a távolkeleti japán megszálló lyderő ' altisztjeiről van szó, akik hét—tiz ! évi börtönbzntetésüket töltik. Ez az újabb szabadonbocsátás | százötvenhatra emeli azoknak a há. j borús bűnösöknek a számát, akiket | MacArthur közegei „becsületszóra" szabadon bocsátottak. háború kitöréséit meg lehet akadá­lyozni — mondotta. Éppen a béke fontos érdekére való tekintettel vi­seli különösen szívén a magyar kormány néphadseregünk fejleszté­sét és hozzá még az ehhez szük­séges áldozatokat — mondotta Gyöngyösi János, majd a költség­vetést pártja és a maga nevében elfogadta. A Nemzeti Parasztpárt nevében Nánási László szólt hozzá a költ­ségvetés általános vitájához. Nánási László beszéde Megállapíthatjuk, hogy kormá­nyunk jól gazdálkodott az ország pénzével — mondotta Nánási László —, jól szolgálta hazánk fel­emelkedésének, az országépilésnek munkáját. Politikailag erősebb, szilárdabb lett dolgozó népünk egysége. Si­kereinkhez, termelésünk melkcdó­séhez ipari munkásságunk mellett bányászaink, értelmiségi dolgozó­ink. valamint dolgozó parasztsá­gunk lelkes és jól végzett munká­vá; járult hozzá. — ötéves népgazdaság: tervünk célul tűzte ki mezőgazdaságunk e>­niara lottságánaK mejs ül tetését is. Gcpá'domásaink száma az elmulr évben csaknem megkétszereződött. Drigozó parasztságunk szivesen ve­sz! ezeket igényybo. De előadódnak rr.íg a traktorok munkájává,' kap­csc atosan panaszok :s. Gépállo­másainknak. traktoristáinknak úgy kall dolgozatok, hogy dolgozó pa­rasztságunknak ezen a téren ne legye^ legkisebb panaszra sem oka. — A mezőgazdasági tudományos kutatómunka terén is szép ered­ményeket tudunk felmutatni. — A szocialista szektor mező­gazdaságunkban jelentősen megerő­södött. — Kormányzatunk a gazdasági segítség nyújtása mellett nem fe­ledkezett meg a falu népének, dol­gozó parasztságunknak kultúrális neveléséről sem. A falusi kultúrott­honok már eddig is százszámra épültek, ezeknek a száma a jövö évben ismét nagy mértékben nö­vekszik. A Magyar Dolgozók Pár!­ja és kormányunk minden terüle­ten felhasználta és következetesen alkalmazta viszonyainkra a Szovjet­unió tapasztalatait. — Elért eredményeinket annak köszönhetjük, hogy békében dolgoz­hattunk, békében élhettünk. — A költségvetés, amit most tár. gyaltunk. a dolgozó nép államának a költségvetése, amelynek minden fillére a dolgozó nép Magyarorszá­gának építését, fejlesztését, füg­getlenségének biztosítását, és a magyar dolgozó nép szabadságá­nak és békéjének megvédését szol­gálja. Ezért fogadja el az ország­gyűlés ezt a költségvetést öröm­mel és lelkesedéssel. A költségve­tést elfogadom. Balogh István, a Független Ma­gyar Demokrata Párt szónoka be­szélt ezután. Balogh litván beszéde A Függetlenségi Népfront meg­alakulásakor gazdasági programját ! az ötéves tervben foglalta össze —| mondotta beszéde elején, majd megállapította, liogy az a kormány, nz a parlament, amely gyárakai és hidakat épít, amely kulturális in-I tézményeket, egészségi központokat' létesít, az egész politikáját a Léké­re alapttja. Ezután így folytatta j Balogh István: —. Mindazok, akik hatalmi pozi­-.iók megvédése, érdekélten hábo­rút akarnak, ott sorakoznak fel Amerika oldalán. Es ha a világ két részre szakad, amelyből az egyik háborút akar, a másik, amelyhez mi is tartozunk, a békéért küzd, szent meggyőződéssel mondjuk: a béketábor legyőzhetetlen. Ha a kocka úgy esnék, hogy a béke tőüink ncru munkát, hanem küzdelmet, harcot követelne, a győzelem biztos tudatában — a Szovjetunióval az élen — azt is vállalnánk. 'A' költségvetést elfoga­dom. 'A' Magyar Radikális Párt nevé­ben Harrer l-'crenc szólalt fel. Harrer Ferenc beszéde során foglalkozott az 1950-es esz­tendő politikai és gazdasági ered­ményeivel. A békemozgalom fejlődéséről szólva kiemelte a Szovjetúnió és a népi demokráciák külügyminiszte­rei prágai értekezletének hatalmas jelentőségét és azt a küzdelmet, amelyet a Szovjetúnió képviselői az Egyesüli Nemzetek Szervezetében folytatnak a békevilágmozgalom vezérének és lelkének, Sztálin elv­társnak irányftásával. A költségve­tést a Magyar Radikális Párt nevé­ben elfogadta. Harrer Ferenc beszéde után az elnöklő Nagyisiók József. az or­szággyűlés alelnöke, a vitát bezár­ta. Az országgyűlés határozatilag kimondta, hogy az 1951. évi állami költségvetést általánosságban az egyes tárcák tú-gyalúsi alapjául elfogadja. Az országgyűlés legközelebbi ülé­sét kedden délelőtt 10 órakor tart­ja, amelynek napirendjén a minisz­tertanács, a belügy-, a külügy-, a honvédelmi., a népjóléti miniszté­rium költségvetésének részletes tárgyalása szerepel.

Next

/
Thumbnails
Contents