Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-03 / 281. szám

VASÁRNAP. T939. DECEMBER 3. 9 Élenjáró csongrádmegyei dolgozó parasztok felhívása a megye kis- és középparasztjaihoz az őszi munkálatok, a begyűjtés és a termelési szerződéskötések meggyorsításáért ^songrád megye őszi mélyszántásban, takarmánygabona be­gyűjtésben és termelési szerződéskötésben élenjáró dol­gozó parasztjai értekezletet tartottak a megye székhelyén, Hód­mezővásárhelyen. A megye községeiből az értekezletre össze­gyűlt dolgozó parasztok kiértékellék: hogyan áll helyt Csongrád megye dolgozó parasztsága az őszi mélyszántás, a begyűjtés és a termelési szerződéskötés teljesítésével a békeharc jelenlegi sza­kaszában. Megállapították, hogy még sok a tennivaló. Fokozni kell a begyűjtés ütemét, be kell hozni Csongrád megye terme­lési szerződéskötésben tapasztalható lemaradását. E feladatok tel­jesítése minden dolgozó kis- és középparaszt hazafias, állam­polgári kötelezettsége, S e kötelezettségek teljesítése a beikét vé­di, erősíti, elősegíti ötéves népgazdasági tervünk sikeres meg­valósítását. Mindezeket látva, elért eredményeinket kiértékelve, az érte­kezleten résztvevő, a termelő munkában kiváló eredményt elérő 22 csongrádmegyei dolgozó paraszt a következő felhívással for­dult megyénk valamennyi dolgozó kis- és középparasztjához: Csongrád megye dolgozó kis- és középparasztjai! Ötéves tem ünk sikeres végre-1 Csongrád megye dolgozó kis­haj tása. ragyogó jövőnk biztosi-1 és középparasztjai! Mutassuk SZTÁLIN ELVTÁRS ÚTMUTATÁSA HATALMAS FEJLŐDÉST NYITOTT MEG A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY SZÁMÁRA IS tása, békevédelmünk megkövete­li, hogy minden hazáját szerető becsületes dolgozó paraszt telje­sítse saját államával szemben fennálló hazafias kötelezettségét. Mi, 22 egyénileg dolgozó k»s­és középparaszt, akik élenjárunk a kenyérgabona, takarmányga­bona, őszi mélyszántás, szerző­déskötésben, összejöttünk, hogy megtárgyaljuk a gabonabegyüj­tés s egyéb más mezőgazdasági munkák állását megyénkben s az alábbi felhívással fordulunk me­gyénk dolgozó kis- és középpa­rasztjaihoi. A munkásosztály példamuta­tóan élenjár a termelésben, ami­kor munkafelajánlásaival határ­idő előtt teljesíti az ipar tervét, liogy hű szövetségesét, a dolgo­zó parasztságot minél több ipar­cikkel, mezőgazdasági géppel lássa el. Egyre több iskolát, kul­túrotthont, egészségházat, gépál­lomást, egyre több nemesített vetőmagot és műtrágyát, ezer és ezer kislakást kap a falu dolgo­zó népe. Mindezt a munkásosz­tály példamutató munkája nyo­mán értük el. Gépállomásaink jó munkával segítik a mezőgazda­ság dolgozóit a magasabb ter­méseredmény elérésében. Mi, Csongrád megye dolgozó parasztjai, eddigi munkánkkal komoly eredményeket értünk el, melyet népi demokráciánk, a Ma­gyár Dolgozók Pártjának állan­dó segítsége s útmutatása alap­ján értünk el. Kivettük részün­ket a gabonabetakarítás gyors befejezéséből, a békekölcsönjegy­zésből, egyemberként álltunk szavazatunkkal a tanácsválasztá­sok alkalmával Népköztársasá­gunk mögé. A vetőszántást és a vetést a tanácsválasztás napjára becsülettel teljesítettük. Közel állunk a mélyszántás befejezésé­hez. De békénk védelme azt kö­veteli meg tőlünk, hogy a ke­nyér- és takarmánygabona be­gyűjtés, az őszi mélyszántás, a szerződéskötés teljesítésével is eleget tegyünk hazafias kötele­zettségünknek és ezzel kemény csapást mérjünk az imperialista háborús uszítókra, akik a ke­nyér- és takarmánygabona be­gyűjtés, az őszi mezőgazdasági munkák nemteljesítőiben szövet­ségeseiket látják. Adjuk tudtára a háborús gyujtogatóknak és belső ügynökeinek, hogy ezrével vannak és lesznek dolgozó pa­rasztok, akik tettekkel mutatják meg, hogy őrt állnak családjuk és népük ragyogó jövője, békéje felett. Dolgozó parasztok! Kövessé­tek Szőke János 14 holdas mind­szenti középparasztot, aki ke­nyérgabona beadási kötelezettsé­gét 387 százalékra, takarmánybe­gyüjtési kötelezettségét 110 szá­zalékra teljesítette. Vangel Kál­mán szegvári 7.5 holdas dolgo­zó paraszt takarmánygabona be­gyűjtési kötelezettségét 200 százalékra, kenyérgabonabegyüj ­tési kötelezettségét közel százalékra teljesítette. meg, hogy Csongrád megye, hí­ven régi hagyományaihoz, ke­nyér- és takarmánygabonabe­gyüjtését még ez évben befejezi. Adjuk be felesleg gabonánkat, mert azt magunknak adjuk. Az, aki nem teljesíti kenyér- és ta­karmánygabonabeadását, az nem akarja családja békéjét. Mindannyian kössünk terme­lési szerződést! Nemcsak a ke­nyér- és takarmánygabonabe­gyüjtéssel van Csongrád megye lemaradva, hanem a termelési szerződéskötéssel is. A szerző­déskötés nemcsak nagyobb ter­mést, hanem több jövedelmet és ötéves tervünk sikerének biztosí­tását, békénk védelmét jelenti. Kövessük mindannyian Borsos László 16 holdas mártélyi kö­zépparaszt példáját, aki 5 és fél holdra, Tóth Mihály szegvári 11 holdas középparasztot, aki szintén 5 és fél holdra kötött termelési szerződést. Minden kis­és középparaszt a békét védi, ha termelési szerződést köt. Az ellenség, hogy akadályokat gördítsen iparunk nyersanyag­ellátása s a közellátás útjába, hogy gyengítse a munkás-pa­raszt szövetséget, a begyűjtés teljesítése, a termelési szerződés ellen agitál. Mi, Csongrád me­gye dolgozó kis- és középpa­rasztjai nevében kijelentjük, hogy megyénk egyetlen egy kis­és középparasztja sem akar az imperialistákkal tartani. Mi meg­mutatjuk népünk ellenségeinek, hogy megyénk dolgozó paraszt­sága teljesíti kenyér- és takar­mánygabona beadási kötelezett­ségét és termelési szerződést köt. Dolgozó paraszttársaink! Bizo­nyosak vagyuuk abban, hogy mindannyiónk békéje, családunk boldogsága, dolgozó népünk fel­emelkedésének útját választjá­tok. Ezért mindannyian eleget tesztek hazafias kötelezettsége­teknek, teljesítitek kenyér- és takarmánygabonabeadásotokat ég termelési szerződést köttök. Fel a béke védelmére, tegyen eleget minden csongrádmegyei dolgozó kis- és középparaszt ha­zafias kötelezettségének! A begyűjtésben, szerződéskö­tésben, mezőgazdasági munkák­ban élenjáró dolgozó kis- és kö­zépparasztok nevében: Hódmezővásárhely, 1950 de­cember 2-án. Takács Ferenc tlrmös Gergely Hajdú Sándor Körmendi István Botos Mihály Csanádi Dezső Biczók Dezső Lovas Sándor Kiss István Labédi István ifj. Varga János Doba Ferenc Kis Jakab Józsc* Égető Ernő Dobos Lajos Török Lajos Kallóg Mihály Kunisa József Lajos István Katona Lajosné Losonczi János Tcth Sándor Csongrádmegyei dolgozó parasz­tok. Rákosi elvtárs és a Magyar Dolgozók Pártja útmutatása le­hetővé tette, hogy a magyar nyelvészek is a béketábor harco­saiként és a szocializmus építői­ként vehettek részt a Magyar Tudományos Akadémia 125. év­fordulójának ünnepi hetén. A magyar nyelvtudomány dicső múltjára, nagy nyelvészeinkre. Révaira, Síiimönyira, Gomboczra ugyanolyan büszkeséggel emlé­keztek vissza a magyar nyelvé­szek. mint amilyen büszkeséggel gondoltak felszabadult dolgozó népünkre, amely nyelvtudomá­nyunk fényes jövőjének biztosí­téka. A magyar nyelvészeik felismer­ték helyüket a béketáborban és rombolás helyett az épí'ést, há­ború helyett a békét választot­ták. Lehetnek véleménykülönb­ségek tudósaink között tudomá­nyos kérdésekben, melyeket az akadémiai hét résztvevői Sztálin elvtárg útmutatásához híven „a vélemények harcának és a kri­tika szabadságának" jegyében vitattak meg, de minden tudós elsőrendű kötelességének kell lennie a békeharcnak. Nyelvésze­ink megvetéssel bélyegezték meg a fasizmus és a Horthy-rendszer letűnt áltudósait, akik fajelméle­tet hirdetve azt állították, hogy egyik nyelvnek el kell nyomni i a másik nyelvet, a hazug kul­túrfölény jelszavával. Ezzel szemben Sztálin elvtárg meg­mondta, hogy a „nyelvek egyen­lőek, a nyelveket fejleszteni kell. a nyelveket tanulmányozni kell" — és Sztálin elvtárs útmutatásai fegyverek a fasizmus és kapita­lizmus maradványai ellen foly­tatott harcunkban. Ma különösen a kozmopolita nyelvészek impe­rialista tévtanai ellen kell har­colnunk, akik szoros szövetség­ben állnak a klerikális reakció tudománytalan nyelvelméletei­vel, s tagadják azt a marxis; a igazságot, hogy a hangbeszéd a társadalmi érintkezés eszköze­ként szerves eredetű °s a nyelv a gondolkozástól elválaszthatat­lan. azaz „a nyelv és a gondol­kodás dialektikus egységet al­kot", — amint Sztálin elvtárs „Marxizmus és n ve Ív tudomány" című művében kifejtette. Ma avatják fel Apátfalván a szovjet mintájú első áruházszeríí töldművesszövetkezeti mintaboltot Az Akadémia nyelvtudományi vitája elősegítette Sztálin elv­társ döntő jelentőségű cikkeinek alkalmazását az egyes szakterü­leteken és hozzájárult a N. J. Marr magyar követői által el­követelt hibák gyors orvoslásához. A nyelvészek számos példával tá­masztották alá, hogy a nyelv nem felépítményjellegű és a nyelv nem osztályjellegü, hanem a társadalmi érintkezés essköze. A nyelvtörténet, a nyelvtar. és a nyelvkeveredés sztálini tanításai is a magyar viszonyokra alkal­mazva a gazdag vitaanyag ré­szeiként szerepeltek. Kiértékelték a nyelvészek azt a nemzetközi helyzetet, melyben Sztálin elvtárs nyelvtudományi cikkei napvilágot láttak: a béke­harc világviszonylatokban való megnövekedése idején és az im­perialisták dühödt háborús uszí­tásainak közepette juttatta nyug­vópontra Sztálin elvtárs a Prav­da nyelvtudományi vitáját. Sztá­lin elvtárs a leninizmus kincses­tárának gyarapítása által útat mutatott a marxista kutatók szá­mára. A nyelvtudományi vita aikalmából az általános nyelvé­szet. a nyelvtörténet, a magyar nyelvészet, a szlávisz.tika, az iro­dalomtörténet. a történelem, az ókori történet, a klasszika-filoló­gia. a kínai nyelv, az újlatin nyelvek és a régészet kutatói szólaltak fel és bebizonyították, hogy a nyelvészek és a rokon­szakok kutatói most már végér­vényesen szakítanak a magyar szellemtudományok felszabadu­lás előtti módszerével: a poziti­vizmussal és a szellemtörténet­tel és alkalmazzák a magyar tár­sadalomtudományokban a marx­ismus-Ieninizmust. Az Akadé­mia I. és II. osztályának ülései a nyelvészet területén folyamat­ban lévő elméleti és gyakorlati munkálatok egységének megszi­lárdítása felé jelentős lépéseket tettek előre. Akadémiánk ünnepi hetének nyelvtudományi beszá­molói és a hozzászólások arra mutattak, hogy a nyelvtudomány művelői elé kitűzött sztálini elv valcraváltása: „a marxizmus meghonosítása a nyelvtudomány­ban" most már megindulhat. Sebők Lajos Apátfalván i Nálunk, Magyarországon, földmű, vesszövetkezeteink — követve a szovjet példát — a szocialista keres­kedelem felépítésének és dolgozó parasztságunk fokozott áruellátása- I nak érdekében, nagy arányokban fejlesztik boltjaikat. A szövetkezeti boltok fölfejlesztéséhez kormányza­tunk igen jelentős támogatást nyújt. 'A' fölfejlesziés azt a célt szolgálja, hogy a faluban eddig ismert szűk, sötét, egészségtelen szatócsüzletek helyett 'tiszta, egészséges boltok áll­janak a falusi dolgozó parasztság rendelkezésére. S a dolgozó pa­rasztság ezekben az üzletekben ol­csón, jóminőségű ipari és egyéb cikkekkel tudja kielégíteni szükség­megyében mű­ködő földművesszövetkezetek ezideig 24 községben fejlesztették fel bolt­jaikat a szovjet szövetkezetekhez hasonló áruház-szerű üzletekké Ma este hangversenyezik Szegeden SMENDZIANKA bolgár zongoraművésznő Llaxeaatrorban : A szovjet falusi fogyasztási szö­vetkezetekről a „Pravda Szevera", az arhangclszki terület újságja cik- L.„,> „',„' ','„'1Í1"7 I ket közöl. A cikk írója elmondja, hogy a liszesztrovi falusi áruház jóiormán semmiben sem különbözik a nagy városi üzletektől. Az idei év első haf hónapjában az üzlet dolgo­zói 870.400 rubel értékű különböző árut adtak el. Eladásra került 10 hatalmas „Ural", „Rodina", Lenin­grád" tipusu rádiókészülékek, 30 gra­mofon, 95 nikkelezett ágy, 20 var. rógép és 75 ezer rubel értékű leg­különbözőbb búlor. A liszesztrovi falusi fogyasztási ^ A ^ szövetkezet kötelékébe tartozó többi üzletek Is jó munkál fejtenek ki. A lakosság egyre újabb és újabb bútorokat, kultűrcikkeket, gazda­sági felszereléseket és egyéb árukat ...... „ . .. ,,,,„, ... . r oldmuvesszovetkezeteink, főbolt­rcndel. Az Itteni szövetkezetek jel- . . , c..,r ., ,, „ , ... . „ ... 1 jaink folfejlesztéseben különösen ki­lemzo vonasa, hogy felfigyelnek a ... ,,c , . .... valt az apatfalvai foldmuvesszovet­A bolgár-magyar kultúresere egyezmény kerekében Regina Smendzianka, kiváló zongoramű­vésznő, a varsói Chopinrzcnever­seny győztese Szegedre érkezeit. Ma, vasárnap este 8 órai kezdet­tel hangversenyezik a Magyar­Szovjet Társaság székházában. Műsorán Chopin legszebb zongo­raművei szerepelnek. Látják asszonyok, most már lesz villamos ... fogyasztók Igényeire és idejében ki tudják azokat elégíteni. Megszervez­ték az egyéni megrendelések felvé. telét. A falusi fogyasztási szöveike­zet dolgozói áruikat még a földekre ls kiviszik. A szövetkezeti tagok és a falusi fogyasztási szövetkezel között szo­ros kapcsolat alakult ki. A szövet­kezet állandóan beszámol munkájá­ról. kezet főüzlete 'A' bolt forgalma 1949 szeptember hónapban 26.300 forint volt, december hónapban 41.750 fo­rint. Ez év szeptemberében a for­galom már 142.300 forintra emelke­det, november hónapra pedig 180 ezer forintra. Az apátfalva! földművesszövetke­zet főiizletét elért jó eredményéért a SZÖVOSZ megyei • központ javasla­tára a Szövetkezetek Országos Köz­pontja mintabolttá avatja. A megye A liszesztrovi falusi fogyasztási szövetkezet sikereinek a kollcktiva ! első mintaboltjának felavató ünnep. 1000 | összehangolt munkájában rejlik a ségét ma, vasárnap délelőtt 10 óra­1 magyarázata, kor tartják. (Tudósítónktól.) 1950 november 14-én nagy gyermekzsivajra lettem figyelmes, úgy délelőtt 10 órakor. Ugyanis kiabáltak a gyerekek: Feri bácsi jöjjön ki. Ott voltak Szálkái Albert, Sza­lai Mihály és még a Kapás gyerekek. Amikor kinézek, hát látom hogy a sze­ged—dorozsmai-út mentén munka alatt álló villamossíneken a budapesti vasú'i vonalon először jött át a villamos. Azt kisérték olyan nagy zsivajjal a telepen lakó gyerekek. Min­den házhoz bekiáll­tot'ck. Mire kinéz­tem. már nemcsak a gyerekek, hanem a szüleik is kint álltak csoportba verődve A A Szalai kocsis és a Kapás nagymama a gyermehehkel együtt örültek annak lá tó­ra. hogy nemsokára villamoson mennek ügyes-bajos dolgai­kat elintézni. Szalai József né — 70 éve ellenére — azt magyarázta a csoportbaverődött asszonyoknak. hogy hiába erőlködtek itt a telepen a klerikális kortesek. Azt magya­rázgatták, hogy az állam csak megígérte a villamost, de ezt soha sem fogja meg­valósí ani, ' mert mindez arra ment, hogy magához édes­gesse a népet. Most, mikor már látják, hogy a sínek leraká­si munkálatai egyre előbbrehaladnak és meglátták az első villamoskocsit, — igen lelohadtak. Ezzel a villamos­sal is tisztán látjuk, hogy Pártunk és sze­retett vezérünk. Rá­kost elvtárs amit megígért, azt meg is valósítja. A legöre­gebb asszony — Ko­csisáé — azt mondta, hogy ő soha sem hit­te volna, hogy ezt megéri. A történelem folyamán nem for­dult elő soha itt a dorozsmai-ú'on, hogy az állam ilyen épl'ke­zest és haladást ért volna el. Nagyot só. hajtva mondja Ko­csisné; ,,Hej, ha sze­gény uram ezt meg­érhette volna, hogy villamoson mehetett volna be Szegedre dolgozni. Mert sze­gény majd húsz évig volt ki- és behordó a Vass András-féle téglagyárban. Sok­szor alig birt kitá­molyogni, úgy el volt fáradva, mert bizony akkor, ilyenkor az őszi fagyokban is sokszor már reggel 5 órakor kezdtek és este 6—7 óráig dol­goztak." Erre én azt vála­szoltam: ..Bizony asszonyok, sokszor kér ük, de sokszor meg is ígérték. Ahány választás volt Dorozsmán, az volt a legelső tennivalójuk a „honatyáknak'', hogy villamost ígér­tek. És ígérték vagy 40 esz endeig. Sok­szor ki is mérték nz útját! A fasiszták azonban csak csalé­teknek használták A néo állama most meg valóravállot'a. Lát­ják asszonyok, most már van villanyvilá­gításunk, rövidesen elindul a villamos. NAGY FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents