Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-31 / 303. szám

T><xakodás*al kezdték meg Sze­ged dolgozói az 1950.es esz­tendőt, az első ötéves tervünk esz­tendejét. Háromszázhatvanöt nap pergett l« azóta a naptárban s az éltelf napok mindegyike arról ad számot, hogy nem voh hiábavaló ez a bizakodás: Pártánk veze'ésé­vei dolgozó népünk óriási eredmé­nyeket ért el és még boldogabbá válik náhmk az étet. A» év első munkanapján reggel már a szokottnál korábban bené­pesültek a szegedi gyáraik környé­kei ée mire a munka megkezdő­dött, már ott hirdették a munká­sok lelkesedését az új jelmondatok a gépek felett Minden dekoráció egyet mondott: „Diadalra visszük az ötéves tervet!" Már az első nap új kiemelkedő munkaeredmények születtek, s mindenütt nemcsak megfogadták, hanem teljesítették is az ígéretet: „tovább visszük a sztálini-műszak lendületét". Való­ban fokozott munkaeredmények bi­zonyították, hogy Szeged dolgozói a Párt irányításával győzelemre akarják vinni ötéves tervünket, a béke megvédésének tervét. Nemcsak Szegednek, de az egész magyar iparnak nagy ünnepnapja volt január 7-e. Ezer metf eze* orsó perdült meg ezen a napon: megkezdte munkáját a Textilkom­binát fonóüzeme. A január második felébem meg­tartott ünnepi szakszervezeti na­pok sok dolgozónak jelentettek kü_ lön ünnepet is. Az élenjáró, lelkes ünnepségek közepette ez alkalom­mal kaptak élmunkásjeivényt és vették át jó munkájuk jutaimául as őket megillető nyereség-vissza­térítéseket Szeged tudomá­nyos éietének volt nagy eseménye a .moszkvai első szá­1 mú orvosi intézet [tanárának, Szapozs. •kov professzor elv­társnak látogatása és Január 27-én, 28-án tartott elő­adásai a Szovjetunió egészségügyé­ről. Munkások, a környező falvak és tanyaközpontok dolgozó parasztjai ültek várakozó érdeklődéssel és gyűlölettel február 2-án a szegedi törvényszék egyik tárgyalótermé­ben. A rögtönítélő tanács ezen a napon tárgyalta a lengyelkápolnai gyilkosok, a titóista kulákok bűn­perét. A kulákszervezet 5 tagját ítélte el a rögtönítélő bíróság: hár­mat halálra, kettőt pedig életfogy­tiglani fegyházra. A dolgozók meg­elégedéssel vették tudomásul a példás és igazságos [téletet. óriási tömeg kereste fej feb­ruár 5-től a Magyar-Szovjet Tár­sasság szegedi szókházát Itt nyílt meg ünnepélyes keretek között a „Nagy Sztálin harcos élete" ki­állítás. amelyet összesen mintegy 60 ezer ember nézett meg. A felszabadító Szovjetunió iránti hálánkat, szeretetünket fejezték si a Magyar-Szovjet Barátság Hó­napjának februárban megkezdődött ünnepségei. Ennek keretében mu­tatták be a szovjet filmgyártás ki­magasló remekművét, a „Sztálin­grádi csata" II. részét. Szeged min­den dolgozója óriási figyelem­mel fordult Rá­kosi elvtárs em­lékezetes irányt mutató február 10-i nagy beszéde felé, amelyet az MDP Központi Vezetősége ülésén mondott a politikai helyzetről és a Párt előtt álló feladatokról. A pártszervezetekben, üzemekben és hivatalokban csoportosan hallgat­ták a rádióból Rákosi elvtárs em­lékezetes szavait, amelynek útmu­tatásai politikai és gazdasági éle­tünk számtalan területén hozták már meg az eredményt. A Szovjetunió újabb nagy segít­ségét tapasztalhattuk február 17­én. amikor Szegedre érkezett Dub­jága elvtársnö, a kiváló szovjet sztahánovista szövőnő és egyrészt előadással, másrészt a Textilkom­binát gépei mellett adta át kivájó munkamódszereit a szegedi textil­üzemek dolgozóinak. A dicsőséges Szovjet Hadsereg fennállásának 32. évfordulóját ünnepelték február 23-án Szeged dolgozói is és mély­EGY ÉV GAZDAG EREDMÉNYEI UTÁN derűs kedvvel repülünk az új esztendőbe séges háláyal koszorúzták meg a Széchenyi-téri szovjet hősi emlék ­műveket, este pedig a Nemzeti Színházban rendezett műsoros ün­nepi gyűjésen tüntettek a Szovjet­unió által vezetett béketábor mel­lett. A magyar munkásosztály politikai érett­ségét és munka­készségét hir­dette a február 24-óa Szegeden hatalmas érdek­lődéssel meg­nyílt újítókiállitás, amelynek ren­geteg látogatója volt, különösen az üzemek dolgozói köréből, s több ötlettel egészítették ki maguk a látogatók is a kiállított gazdag anyagot. Már március elején városszerte nagy lelkesedét sel kezdődtek meg a munkaversenyfelajánlások április 4-e, hazánk felszabadításának 5-ik évfordulója alkalmából. \ Textil­kombinát dolgozói hívták ki első­nek felszabadulási munkaversenyre a szegedi üzemek összes dolgozóit. Ritka művészi élményben voit része március 10-én Szeged dol­gozóinak. A világhírű „Pjatnyic­kij" orosz népi ének- és tánc­együttes érkezett Szegedre, s fe­lejthetetlen, közel 3 órás esten mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban. Viharos lelkesedést váltottak ki műsorukkal, de ezen­felül értékes útmutatással szolgál­tak kultúrcso portjainknak. Szeged ifjúsága nagy tömegben vonult fel március 15-én a Klauzál­téri békezászlóhoz, hogy megem­lékezzék az 1848-as szabadságharc­ról. Az ifjúság ebben az esztendő­ben 1848 forradalmi hagyományai­nak méltó folytatásaként a Szov­jetunió által vezetett béketábor, Pártunk politikája mellett tett hi­tet ée az egységes ifjúsági szerve­zet megalakítása mellett tüntetett. Az idén kiosztásra került Kossuth­díjakból újabb szegedi tudósok is részesültek. A Szegedi Pártbizott­ság Szeged város kommunistái, a város dolgozói nevében lapunk út­ján üdvözölték az új Kossuth-dijas szegedi professzorokat; Rédei László, Fodor Gábor. Szabó Zoltán. Hetényi Géza. Kalmár László, Sző­kefalvi Nagy Béla egyetemi taná­rokat. Még ebben a hónapban újabb szovjet vendé­günk is volt: Krajevszki elv­társ, a Budapesti Orosz Intézet igazgatója tar­totta meg első előadását a Szegedi Egyetemen. Március második felében mind­inkább általánossá vált az április 4-ére, hazánk felszabadulásának nagy ünnepére való lelkes készü­lődés Szeged üzemeiben, hivatalai­ban egyaránt. „Közeledik április 4-e: mind többen térnek át a két­gépes rendszerre a Szegedi Ken­derfonóban" — „Lelkes munkafel­ajánlással készül az Ujszegedi Lá­dagyár április 4-re" — „Élenjár­nak 3.2 április 4-i munkafelajánlá­sok teljesítésében a sztahánovis­lák" — „Túlteljesítik április 4-i munkafelajánlásaikat a Magyar Kender és Szegedi Kender legkivá­lóbb dolgozói" — „A Gyufagyár dolgozói termelésük minőségétiek javításával készültnek április 4-re" „Ujabb nagy eredmények szület­nek április 4-e közeledtére a sze­gedi üzemekben" — hirdették nap­ról-napra a lapunkban megjelent cikkek címei ennek az új, lelkes mozgalomnak kiemelkedő szegedi eredményeit. Felszabadulásunk nagy napjára a kiváló munkateljesítmények mel­lett külsőségeiben is méltóképpen készültek fel Szeged dolgozói a vi­rág- éa zászlódiszbe öltözött a vá­ros az évforduló napjára. Már az előtte való napon nngy­szabású fáklyás felvonulással kezdődtek meg a felszabadulási ünnepségek és erre a napra esett az április 4-re teljesített mimkafelajánlások legjelentősebbike: határidő előtt 2 hónappal befejeződött a szegedi Textilkombinát szerelési munkálata. Rég nem látott ünnepnapja volt Sze­gednek április 4-e. Megelevenedett az egész város és derűs vidámság uralkodott mindenfelé. Piros virá­gok díszlettek a kábátokon, s öröm­mel áradtak a sűrű tömegek a Széchenyi-térre, az ünnepség szín­helyére. Az egész teret, de még a környező utcákat is benépesítették a dolgozók, s nagy figyelemmel hallgatták végig az ünnepi nagy­gyűlés előadójának. Köböl József elvtárs, az MDP Központi Vezető­sége tagjának beszédét. Az ünnep­ség után helyezték el a Sztálin­parkban a Lenin-Sztálin szobor alapkövét, hogy hirdesse majd itt a Tiszaparton a szobor Szeged né­pének soha el nem muló háláját tanítómestereink iránt. Felszabadulási ünnepségünk után sem állt meg, az a lekes munkaverseny, amely április 4­ével indult meg. A dolgozók még aznap megfogad­ták, hogy túlteljesítik elért ered­ményeiket, s még jobb eredmények­kel készülnek május elseje ünnep­lésére. A május elsejei munkatel­jesítmények elérésére az Ujszegedi Magyar Kender hívta versenyre a csongrádmegyei üzemek dolgozóit és napról-napra mind többen csat­lakoztak a versenyfelhíváshoz. Sze­ged egyetlen üzeme sem akart ki­maradni a versenyből, de a dol­gozó parasztság is elhatározta, hogy követi példaképét, a nagy­üzemi munkásságot. A szegedi „Dózsa" és „Alkotmány" termelő­csoport, majd utána a többi ter­melőcsoportok és Igen sok egyéni­leg gazdálkodó dolgozó paraszt is bekapcsolódott munkaversenybe. május elsejei Április végén Szegedre is el­jutottak a stock­holmi békefe'hí­vást tartalmazó •vek. Az MDP Szegedi Pártbi­zottsága aláírá­sa után megin­dultak a tömeges aláírások Szege­den és óriási tömegmozgalommá vált a békefelhívási aláírásgyűjtés. Az üzemek dolgozói versenyben írták alá az íveket és termelésük fokozásával erősítették meg alá­írásukat, de csatlakoztak hozzájuk a hivatalok dolgozói és a dolgozó parasztság is. Az aláírásokkal egy_ időben megalakultak a békebizott­ságok is és Szegeden közel 700 békebizottság kezdte meg műkö­dését. Elérkezett a világ proletáriá­tusának nagy napja, május el. seje, amelyre olyan nagy lel­kesedéssel és ki­váló munkatel­jesítménnyel ké­szültek az ország többi dolgozói­hoz hasonlóan a szegedi dolgozók is. Változatos szabadtéri műsorok, számtalan szórakozási lehetőség várta a május elsejei felvonulókat, akik a béke megvédése jegyében ünnepeltek az idén. Közel három óráa színpompás felvonuláson, vö­rös zászlók tömege alatt tettek hi­tet a Szovjetunió, Pártunk és a világ béketábora mellett. Minden felvonujócsoport új színekkel, újabb és újabb ötletekkel élénkí­tette a Rákosi-hídon át mindegyre hullámzó lelkes, derűs, színpompás menetet. Újszegeden késő estig szórakoztak, táncoltak, daloltak együtt a dolgozók és színes kul­túrműsorok szórakoztattak őket. Ismét ünnepnapra ébredtek má­jus 28-4n Szeged dolgozói: ekkor zajlott le a szegedi Pártértekezlet és választották meg az új Pártvá­laaztmányt. A Pártértekezlet Sze­ged kommunistáinak, de a párton­kívüli dolgozóknak is ünnepnapja volt, amit bizonyított az is. hogy már előzőleg a munkafelajánlások egész sorát tették ebből az alka­lomból. Csongrád megye ifjúsága június 8-án Szegeden tartotta meg kü'­döttválasztó gyűlését és legjobb­jait küldte a Dolgozó Ifjúság Szö­vetségének alakuló kongresszusára. Június 16-án részt is vettek vala­mennyien a DISz Országos Kon­gresszusán és a csongrádmegyei fiatalok, köztük a szegedi ifjúság harcos békeakaratát tolmácsolták. Július 16-án egyébként nagy változás követ­kezett be, nem­csak Szeged, de egész Csongrád megye dolgozói­nak életében: ünnepélyes ke­retek között megalakult a Cson­grádmegyei Tanács, a dolgozó nép államhatalmának képviseleti szerve. A DISz alakulási kongresszusán résztvett külföldi küldöttek közül Vu-Sü-Csien elvtárs, az új Kina Demokratikus Ifjúsági Szövetségé­nek egyik vezetője és Louis Tre­meilat elvtárs, a Francia Ifjúsági Szövetség Központi Vezetőségének tagja Szegedre is ellátogatott és a város ifjúsága lelkes nagygyűlé­sen köszöntötte őket a Klauzál­téri békezászlónál. Június közepére beérett a do'­gozó parasztság munkájának ered­ménye és megkezdődött a rozs, majd nemsokára a búza aratása is. Ezzel együtt mindenfelé a ha­tárban, a klerikális reakció és a kulákok aknamunkájának ellenére is, sikeresen, lendületesen haladtak előre a nyári mezőgazdasági mun­kálatok. Benn a város­ban ezalatt a kultúra vetésé­ben gyönyörköd­hettek és válo­gathattak Sze­ged dolgozói, az edtdigj éveknél sokkal nagyobb ünnepélyességgel megrendezett könyvnapokon. A könyv eljutott Szegedről a falvakba is, hogy ott ls erős fegyverként szolgáljon a eZocialzmus építéséhez. meiőcsoport: az aláóyárosi „UJ Élet" és » baktói „Felszabadulás", További megerősödésünk, eddigi eredményeink biztosítása és bé­kénk megvédése érdekében hívta fel szeptember 28-án Népköztársa­ságunk kormánya a Békekölcsön jegyzésére a dolgozó népet. „Szi­vesen Hozok áldozatot az ötéves tervért, a békéért" — ez a hangu­lat uralkodott a felhívás után Sze­geden is és a dolgozók tömegei tették magukévá a Békekölcsön, a béke megvédése ügyét. Már az első napon este 6 óráig 355.450 forintot jegyeztek a szegedi dol­gozók. A békekölcsönjegyzés né­pünk nagy gyözeímével végződött itt Szegeden is. ugyanúgy, mint az egész országban és minden dol­gozó öntudatban megnövekedve készült békeharcunk újabb állomá­sára a dolgozó nép államinak újabb megerősítésére: a tanárvá­lasztásokra. E közben ünnepelte meg a Szovjetunió által vezetett béketábor iránti hűség jegyében' Szeged népe október 11-én a vá­ros felszabadulásának 6-ik évfor­dulóját. Másnap Révai József elv­társ, Szeged országgyűlési képvi­selője látogatott el hozzánk és a Széchenyi-téren közel 60 ezres tö­megben hallgatták a dolgozók be­szédét, egyben lelkesen tüntettek ötéves tervünk, békénk megvédése, a tanácsivá!asztá9ok sikere mellett. A tanácsvá­lasztásokra ün­nepi, boldog hangulatban ké­szültek fel Sze­ged delg zói és október 22-én győztes csatát vívtak a béke­fronton: dierűs, boldog tömegek szavaztak a tanácsokra, ötéves tervünkre, a békére és ünneplő tö­megek vonultak fel szavazásra a szegedi falvakban is. Ünnepelt, dalolt, táncolt, örült minden dol­gozó ezen a napon, amelyen még jobban megszilárdította a dolgozó nép hatalmát és a Szovjetunió ál­Széles tiltakozó mozgalom indult tal vezetett béketábor erejét, meg Szegeden is az imperialisták koreai orvtámadás® ellen és az üzemek dolgozói békeröpgyűlése­ken, de egyben a termelés fokozá­sával juttatták kifejezésre a ko­reai nép iránti szeretetüket Ezt üz érzésüket iuttatták kifejezésre a július 15-i összevont nagy párt­napon is, ahol dr. Zöld Sándor elv­társ, belügyminiszter beszélt a béke megvédéséről és a jobboldali szociáldemokrata kártevők akna­munkájáról. Nagy lendülettel in­dult meg és gazdag eredménnyel zárult Szegeden az a gyűjtés, ame­lyet a Koreába induló magyar tá­bori kórház javára kezdeményez­tek. Szeged egyetlen dolgozója sem akart kimaradni a koreai nép megsegítéséből. Július végén már őrölték az új búzát Sze­gedin, a ké­nyé rcsata győ­zelmes eredmé­nyeként, s a dolgozó paraszt­ság nagy lelkesedéssel fogadta meg: csatlakozik a mindszenti ós szegvári dolgozó parasztok ver­senyfelhívásához és augusztus 15-re befejezik a terménybegyüjtést. Augusztusban a • koreai hét je­lentett újabb erőpróbát, de a sze­gedi dolgozók megátlták a sarat és a koreai műszak minden napján fokozódó munkateljesítményekkel bizonyították be, hogy tudnak és akarnak harcolni a békéért. Alkotmányunk első évfordulóját Szeged Város Tanácsa díszközgyű­lésen ünnepelte meg, a város dol­gozódnak háláját pedig üdlvözlő táviratban tolmácsolták Rákosi elvtárshoz. Az üzemek dolgozóinak ünneplését a rövid háziműsorok mellett elsősorban a még kiválóbb munkateljesítmények jelentették. Az idei me. tógazdasági ter. , melési eredmé­nyek is mind­jobban meggyőz­ték a dolgozó parasztságot a termelőszövetke­zeti gazdálkodás előnyeiről, s ennek következménye­ként alakult Szegeden két új ter­November elején fáklyás, zenés felvonulással tüntettek Szeged dol­gozói a béke mellett és ünnepé­lyesen búcsúztatták küldötteiket, akik a Magyar Békekongresszuson képviselték a szegedi dolgozók harcos békeakaratát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáról a sze­gedi üzemek és kerületek ünnepi pártnapok keretedben emlékeztek meg s ezeken tüntették ki a ter­melésben élenjáró dolgozókat. A Széchenyi­téri szovjet hősi emlékművekhez nagy tömegben vonultak a dol­gozók s koszo­_ rúzták meg a felszabadító Szovjetunió iránti hála kifejezéseképpen. Este a Szegedi Nemzeti Színházban rendeztek ünnepi díszelőadást. De nemcsak ünnepségekkel, hanem jobb és többtermeléssel is ünne­pelték november 7-ét a szegedi dolgozók. Az újszegedi Ládagyáf például erre a napra fejezte be idei tervét. Ragaszkodé, hálás szeretettel ünnepeltük meg idén is Sztálin elvtárs születésnapját. Az ünnep­lés igazi lényegét ezalkalommal is munkaeredményeink jelezték. Ezrn a napon avattuk fel az újjáépült, korszerűsített szegedi gyermek­klinikát és ezen a napon indult meg a villamosjárat Szeged és Dorozsma között. Az itt felsorolt néhány kiemel­kedőbb esemény jelzi az elmúlt év nagy útját, de közelről sem ad tel­jes képet erről az évről, amelyben mind politikai, mind gazdasági és kulturális vonalon olyan nagy fej­lődést értünk el Pártunk vezetésé­Méltó eseménnyel zárult Szegeden az 1950-es esztendő« a Lenin—Sztá­lin-szobor fclavct'ásóval. Az ő szel­lemükben, az ő iránytmutatásukkal indulunk az új 1951-es esztendőbe, újabb sikerek, népünk újabb győzel­mei. a még boldogabb élet felé. *

Next

/
Thumbnails
Contents