Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-29 / 301. szám

m&mar, tw®. december m. SZERETET ÉS HÁLA LÁNGJA... .Városom, te vagy szülőföldem, benned nőttem, kisebb hazám: engedd, hogy veled én köszöntsem Lenint, Sztálint a Tisza-partján! A szeretet és hála lángja öértük ilyen eleven. A szeretet és hála lángja forrott szoborrá Szegeden. A márványalap csillogása, mint a gyermekszem, úgy ragyog. Lenin és Sztálin szobormása nem hideg bronzból faragott. A szív melege olvasztotta s formálta hőség-vonalát. A szív melege alapozta s az őrzi majd örökkön át. A szabadsággal tudunk élni, nem biába ömlött itt vér... a bálatűz mindig fog égni bölcs Leninért, nagy Sztálinért! Szovjet emberek itt is segítenek LÖDI FERENC Ma araijuk fel Leiiiii-Sztálin-szobi*unkát Délután 2 órakor Révai Jóxsef elvtárs, népművelési miniszter mond ünnepi avatóbeszédet Szeged dolgozói ma, pénteiken pwatják fel a tanítómestereink jrári'U bála kifejezéseképpen emelt Lenin—Sztálin-szobrot. Az avatóiinnepség délután 2 órakor kezdődik a szobor­nál a Sztálin-parkban. Szeged dolgozóinak nagy ünne­pére leutazik Révai József elv­társ, népművelési miniszter, bogy ft Párt szavát tolmácsolja nz ünneplőkhöz és egyben, mint Szeged országgyűlési képviselő­je, kifejezésre juttassa a város minden dolgozójának háláját és szeretetét a nagy Szovjetunió s Sztálin elvtárs iránt, de egy­bec harcos elszántságát is a bé­ke nagy ügyének megvédésére. A szoboravatás ünneppé Iteszi R mai napot, nemcsak Szeged, de Csongrád megye valamennyi dolgozója számára, annál is in­kább, hiszen az országban először itt ál­lítjuk fel Lenin és Sztálin elvtársak szobrát. A szobor környékét már betek óta nagy gonddal hozták rendbe, virágágyakat ültetitek, zöld gye­pet létesítettek és vörös salak­kal borították be a környező utakat. Az igen ízlésesen áitren­dezett Sztálin-sétány parktük­reiből megkapó erővel emelkedik majd ki a mai szoborleleplezé3 után Tápai Antal, szegedi szob­rászművész Pincsuk és Taurit szovjet szobrászművészek alko­tásai alapján készült méltó munkája. Mai ünnepnapimkon este 7 órai kezdettel a szegedi Nemzeti Színházban díszelő­adásra kerül sor. Ezen a szegedi Nemzeti Színház művészei, a filharmonikus zene­kar, a rendőrzenekar, valamint Vasárnap délelőtt előadás a nemzetközi helyzetről a Vörös Csillag moziban A szegedi dolgozók körében is egyre inkább fokozódik az érdek­lődés a nemzetközi kérdések iránt. A dolgozók mindjobban felismerik. mennyire nélkülözhetetlen napi munkájuk sikeres elvégzése, a békéért foly fitos* harc érdekében a nemzet közi kérdések ismerete. Vasárnap délelőtt a szegedi dolgozók igen értékes előadást hall­hatnak o. nemzetközi helyzetről. Az előadásban megismerkedhetnek majd a világ dolgozóinak békcharcával, de megismerhetik, milyen eszközök­kel próbálják az imperialisták megakadályozni a nemzetközi, bókeharc sikerét s milyen aljas politikát 'üfy tatnak háborús célkitűzéseik meg­válás fása érdekében. f Az előadás vasárnap délelőtt 9 órakor kezdődik a Vörös Csillag (volt Korzó) moziban. A dolgozó parasztok legjobbjai képviselik a csongrádmegyei dolgozókat a SzövOSz országos kiildötigyűiésén Január 7-én és 8-án tartják meg Budapesten a földművesszövctkez'"­tek ír. Országos Küldöttgyűlését. Ez a gyűlés egy újabb fontos állomása lesz a földművesszövclkezeii moz­galomnak. Az ország valamennyi megyéjéből mintegy ."1)0 szövetke­zeti tag találkozik január 7-én és 8-án. Képviselik az ország közel 3 és félezer földművesszövetkezetét, a bennük tömörült mintegy másfél­milliós 'tagságot, Csongrád megyéből a megyei vá­lasztmány nyolc országos küldöttet választott. A 8 küldött a megye leg­jobb dolgozói közül, a szövelkezeti mozgalom, a békeharc legaktívabb 'tagjai közül kerül) ki. Gyáláról. a szocialista községből Terhes Edéné megy a küldöttgyűlésre. Ezt a meg­tiszteltetést a szocialista átépítés érdekélten kifejteit jó felvilágosító munkájával érdemelte ki. Hódmező. vásárhelyen a termelőcsoport szer­vezésében szép eredményt ért el Pálinkó István. Őt is jelölték az országos küldöttek közé. Székku­tasról Fejes Imre 10 holdas közép­paraszto'c választották. Fejes Imre minden mezőgazdasági munkában a tavaszi szántástól kezdve az őszi mélyszántásig példát mutatott. Be­gyűjtési kötelezettségének 100 szá­zalékig elegei telt. Kiérdemelte ezt a nagy megtiszteltetés}. Ott van a küldöttek közt B-ánfi Sándorné, csongrádi dolgozó pa. rasztasszonv is. 0 a legaktívabb asszonytagja a csongrádi földrnű­vesszöve'tkezetnek. Mint járási ügy­vezető végzett jó munkát Görbe Mihály, akinek jó munkája nyo­mán a makói járásban szemmellát­hatóan javult a földművesszövetke­zetek munkája. A küldöttek közt van az algyői Rákos Balázs nincs­'telen dolgozó paraszt, Simon Ist­ván apátfalvi középparaszt, Simon József kiszombori 4 holdas kispa­raszt. Valamennyien jó példát mu­tattak a terménvbegyüjlésben. Egye­nesen a cséplőgéptől vitték gaboná­jukat a szövetkezet raktárába, s el­sők közölt végezték el a szántás­vetést. de­Megjutalmazták a Sertéshizlalda élenjáró dolgozóit A Sertéshizlalda dolgozói cembcr 2l-én avatták fel kultúr­termüket. Ezalkalommal osztották ki a jutalmakaj a termelésben élen­járó dolgozóknak. Benkő László etető 200, Szabó Ferenc ács 150. Torma Józset etető £00, Temesvári András altiszt 150 Hegedűs József etetőgazda forint jutalomban vészesültek, üzem három újítója: Nagy Lajos 200, Gotsvald Béla 200 és Fogarasi István 205 forint jutalmat kaptak. A Szegedi fextiinagykereskedelmi Vállalat dolgozói lelkesen készülnék a Lenin —Sztálin-szobor leleplezésének ün­nepségére. Az emberiség nagy ta­nítói iránti szeretetüket juttatták kifejezésre a pamutosztály dolgo­zói: Király Jenő, Balatoni István Pusztai Károly- Csáki Béla és Szilá­gyi János, akik vállalták, hogy a pamutosztály áru t tú.óramentesen 200 1 elkészítik a leltározásra. Munkafel­As ajánlásukkal is kifejezésre juttatják a Szovjetunió iránti szeretetüket és hűségüket. Novak Ferenc tudósító. Szeged legkiválóbb énekkarai, népi tánccsoportjai szerepelnek a művészien felépített 'történel­mi távlatú műsorban. A kép a dunapentelei egyik építkezést ábrázolja, ahol Szemjon Szavolics Makszlmenko szovjet sztahánovista munkamódszerét ad. ja át a magyar kőműveseknek, jelen esetben éppen Csanádi Jánosnál} és Koós Istvánnénak. Még jobbat, többet termelünk 1951-ben — fogadták meg tervismertetö értekezleteiken a Szegedi Kender dolgozói Közeledik az év vége. 1950 sikerekben, eredményekben gaz­dag esztendő volt. Uj győzelmek születtek szerte üzemeinkben mindenütt a termelés frontján. Üzemeink javarészében nem is tartott tulajdonképpen ez az év dec. 31-ig, hiszen megelőzve az időt, hetekkel, sőt hónapok­kal előbb befejezték az évqt, teljesítették az évi tervelőirány­zatot. Legtöbb helyen már 1951­es tervükön dolgoznak. Most, hogy az új esztendő közeledik, amely új feladatokat hoz magá­val, újabb erőpróba elé állítja a dolgozóinkat, termelési érte­kezletek során értékelik ki üzemi dolgozóink ötéves tervünk első évében végzett munkájukat, be­szélik meg az előttük álló jöven­dő célkitűzéseket. A Szegedi Kenderfonógyár függetlenítenek a munkamódszer átadásra. Az 1951. évi tervelőirányzat 21 százalékkal nagyobb az idei­nél, értékben pedig 23 százalék­kal. Ez azt jelenti, hogy nem is annyira a mennyiségi termetes van nagyobbra előirányozva, ha­nem a minőségi. Ezek az előirány­zatok, mind globálisan, az egész üzemre vonatkoztatva. mind egyénekre számolva, reálisak, s egyévi megfigyelések alapján jöttek létre. Legfontosabb feladat a fo­nóüzemré-szekbea a gépállási idők csökkentésével a ma­gasabb termelékenyság, a gondosabb, jobb munkával pedig a fokozott minőség el­érése. Ezek a feladatok mind megvaló­síthatók, mert a pártszervezet dolgozói is már napok óta ké- i irányításával segítséget ujt szültek a tervismertető értfckez- : h02zá a vállalatvezetőség, a mű ­I szaki dolgozók és példát mutat­nak az üzem legjobbjai. Igv a letük.re. Az üzem párt- és tö­megszervezeti aktívái, a műszaki és a termelésben élenjáró dol­gozók már több nappal ezelőtt megkezdték munkatársaik elő­készítését ezpkre a nagyjelentő­ségű értekezletekre. Mire elér­kezett csütörtök, december 28-a, a dolgozók már tisztáiban voltak értekezletük jelentőségével. Délután 2 órakor kezdődött meg több helyen a délelőtti szalc­mányban dolgozók részére a tervismertető értekezlet. J Földi Mihály elvílárs, a Szegedi Kender vállalatvezetö­hplyettese ismertette a dolgozókkal az elmúlt év tervtelj esítésének eredményeit és a jövő évi előirányzatot. Beszéde elején rámutatott azok­ra a nagy összefüggésekre, me­lyek egy-egv üzem teljesítménye és az egész népgazdaságunk eredményessége között fennáll­nak. I Az előttünk álló r.agy célok érdekében, a béke megvédése, a szocializmus mielőbbi felépítése érdek éréi i95t-ben még többet, még jobbat év még olcsóbban kell termelnünk" — mondotta Földi elvtárs, majd beszámoló­jának tevábbi része nyomán a következő kép tárult az üzem dolgozói elé: A Szegedi Kenderfonógyár 78 százalékkal túlteljesítette az 1950-es tervelőirányzatot. Ez mutatja egyrészt a fejlődést, másrészt pedig azt. hogy még mindig jelentős tartalékok van­nak az üzemben, tehát még to­vábbi eredmények lehetségesek. Ujabb eredmények követ­kezhetnek be a gépállások csökkentése, a meglévő rann­kaerő jobb kihasználása, a munkamódszerátadás meg­javítása útján. Éppen ezért jövő évtől kezdve ezekre a területekre igen nagy gondot fordítanak, többek között 33 kiváló dolgozót napi 2 órára vizesfonóban Bódi Szilveszterné, a finomkártolóban Tóth Erzsé­bet, a szárazfonóban Ábrahám Jánosáé a cérnázóban Korsós Gizella, az előfonóban Szaima Imrérié, a direktfonóban Gyikó Józsefné és még sok más kiváló dolgozó, akik már most jelentő­sen előrehaladtak jövőévi terv­előirányzatuk teljesítésében Műszaki renalon is nagy segít­séget kapnak a dolgozók. Példa erre a beruházásokra és felújí­tásokra előirányzott évi összeg. 1950. évben a felújítási keivt 513. a beruházási keret pedig 1G0 ezer forint volt. Ezzel szem­ben a jövő esztendőben felújí fásra 775 c*er, beruházásra pedig 2 millió 100 ezer fo­rintot irányoztak elő. s ehhez még hozzájön 50 ezer forint szociális beruházás. Eze­ket a hatalmas összegeket kor­szerűsítésekre. új gépek beállí­tására, a villamos berendezés modernizálására. légnedvesítő berendezés építésére, genprálo­zásra, munkaszerszám'k felújí­tására, teherfelvonó építésére és más — munkatermelékenységet elősegítő — felújításokra és be­ruházásokra fordítják. A dolgozók nagy érdeklődés­sel hallgatták végig a beszá­molót. Feltárultak előttük eddi­gi munkájuk eredményei és hiá­nyosságai is. ugyanakkor meg­látták az előttük álló további feladatok nagyszerű voltát, je­lentőségét és azt a tennivalókat, melyeknek segítségével azokat végre is lehet hajtani. A tervis­mertető értekezleten igen sokan felszólaltak. Doleschal Vilmos ságát emelte ki. ug3anakkor vál­lalta az üzemrész munkavezetői­nek nevében a szárazfono hatás­fokának két százalékkal való emelését. Markovics Mária, a vizesfo­nó ifjúmunkása Ígéretet tett, hogy átveszi a legjobbak munkamódszereit és a lesze­dcsi időt öt százalékkal csök­kenti. Ábrahám Jánosné, a szárazfo­nó dolgozója vállalta, hogy 1951. évi tervét szeptember l-re befejezi. Balogh Lajosné nyujtcs azt ajánlotta fel, hogy jövő évben 2 gép hciyett 3 gépet szolgál ki és november 30-ra teljesiti évi tervelőirányzatát. Csillag Júlia fonó szeptember l-re fejezi be évi tervéit. Juszt József műve­zető pedig az előfonó nevében bejelentette, hogy az üzemrész 1951. december 10-re teljesiti tervét a 2 gépes rendszer to­vábbfejlesztése, a munkaverseny­mozgalom k'szélesítése, a mun­kafegyelem megjavítása, a mű­szaki előfeltételek biztosítása cs a gépállási idő 6 százalékos csökkentése segítségével. Koszo­rús István elvtárs, sztahánovis­ta felszólalásában köszönetet monddtt a Szovjetuniónak és a Pártnak azért a segítségért, me­lyet az eddigi eredmények el­éréséhez nyújtott, ugyanakkor kiemelte, hogy a jövőben Pár­tunk irányítására! és útmultatá­sával mégjobb munkát kell vé­gezni, hogy megvédjük a békét, biztosítsuk szabad, boldog éle­tünket. Ugyanilyen lelkes hangulat volt a Szegedi Kenderfonógyár többi üzemrészenek 'tervismerte­tő értekezletén is. Az üzem dolgozói egyem­berként vállalták, hogy meg­valósítják, végrehajtják jö­vőévi — a megváltozott vi­szonyokhoz megfelelően emelkedett — tervelőirány­zatukat. A simító, gömbölyítő és cérnázó üzemrész értekezletén 38 hozzá­szóló tett h tet a meg több. még jobb munka mellett. Már most több százat 'tesz ki azoknak a dolgozóknak a száma, akik je­lentős felajánlásokat tettek 1951. évre s egy évi hosszúlejá­ratú versenyszerződésükben vál­lalták a minőség megjavítását, a termelés fokozását, a munkafe­gyelem megszilárdítását, a se" lejt. hulladék és önköltség csök­kentését. Ezek a felajánlások bíztatást nyújtanak arranézve, hogy a Szegedi Kenderfonógyár dolgozói további jó munkájukon keresztül mutatják be szerete­az előfonó művezetője bejelen- j tűket és hűségüket a Párt iránt, tette, hegy műszaki vonalon; jobb munkával fejezik ki hálá­mindenber segítik a dolgozók; jukaf hazánk ragy barátja, a munkáját, felajánlásaik teljesi- Szovjetun ó iránt, ők :s tevékc­tését. Berta István, a száraxfonc művezetője a munkamodszerát­adás és észszeríisítések fontos­nyen hozzájárulnak a béketábor megerősítéséhez, 5 éves tervür.k sikeres megvalósításához.

Next

/
Thumbnails
Contents