Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-03 / 281. szám

•ASAKNAP. IOM. DECEMBER S. 3 fások az év minden szakában a szükségletnek megfelelően történjelek. Áz 1952. évi január hó 1. napjától kezdődően tenyésztési célra csak termelési és tenyésztési ellenőrzés alatt álló vagy törzskönyveit leszármazásul egyedeikre lehet szerződést kötni. A szerződéses ár mindemkor magasabb legyen a piaci áraiknál. IV. 'Áz állati betegségek megelőzése és visszaszorítása érdekéiben az állattenyésztési terv célkitűzéseinek biztosítása végett megelőző intézkedésekkel és megfelelő kezeléssel a lehető egkiisebbre kell csökkenteni az állatbetegségeik kártételeit. , A földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy a fertő ző betegségek megelőzésére és elfojtására előírt rendszabályokat (fertőtlenítés, betegségek bejelentése, állatforgalmi korlátozások, hullatakarítás, stb.) az állami gazdaságok, állami vállalatok, temieőszlövetkez e t ok, valamint az egyénileg dolgozó parasztok maradéktalanul betartsák. 1. A mesterséges termékenyítéssel kapcsolatban meg kell szervezni és nagy arányban ki kell szélesíteni a meddőség elleni küzdelmet. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szarvasmarha- és lőállományát negyedévenként vemhességre meg kel vizsgálni és a szükséghez képest meddőségi kezeilés alá kell venni. Az egyénileg dolgozó parasztok szarvasmarha- és léálloanányában fellépő meddőséget működési körzetükben a mesterséges termékenyítő állomások, illetőleg az állatorvosi ambulanciák kezeljék. A szarvasmarháik járványos elvétélése ellen az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek elsősorban az elletőistállók létesítésével védekezzenek. 2. A szarva smarha-gümőkór elterjedésének megakadályozása érdekében évente kétszer tuberkul'inozni kell az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek állományát, a reagáló (tuberkulózissal fertőzött) állatokat a gazdaságon belül szigorúan el kell különíteni, közülük a gyenge termelőképességűekeit ki kell selejtezni, a reagáló állatok borjait pedig mesterségesen kel felnevelni. A sertésigümőkőr elterjedésének megakadályozására a gümőkóros állománytól származó tejet, továbbá mindennemű konyhahuliladékot vagy állati eredetű takarmányt csak előzetes felfűzés után szabad a sertések etetésére használni. A baromfi gümőikór kiküszöbölése érdekében az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek baromfiállományukat minden évben tuberkulinoztassák és a reagált állatokat húsra értékesítsék. 3. A quertespestis elleni védekezés terén irányt kell venni az élő vírussal történő oltás fokozatos kiszorítására és a kristályibtlyavakcinának minél szélesebb körben való bevezetésére. 4. A felneveílési betegségek (malacinfluenza, hurutois, tüdőgyulladás, borjak tüdő- és bélgyulladása) megelőzése céljából az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben az anyaállatok, az újszülöttek és a novendákállatok tartásában, takarmányozásában mutatkozó hibákat fokozatosan ki kell küszöbölni. Mind az anya, mind a növendékállat ele részére biztosítani kell a szabadban való mozgatást és a természetszerű tartást. Kerülni kell a fiatal állatok fárasztó hajtását, szállítását é® óvni kell őket a megfázástól. Gondoskodni kell a beteg állatok korszerű gyógyításáról. 5. Az állami gazdaságok és a t ermel ősz öv e tke ze t e k juhállományát évente kétszer rühösség Szempontjából át kell vizsgálni és az esetleg fertőzött nyájakat tnegfeleliően kezelni kell. Ugyancsak át kell vizsgálni rühpsség szempontjából az egyénileg dolgozó parasztok tíznél nagyobb létszámú juhállományát minden év május hó 1. napjáig. A fertőzött nyájakat kezeltetni kell. 6. A tenyészbésnaság és takonykor megelőzése céljából évente egyszer vérvizsgálatnak kell alávetni az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek lóállományát és a reagáló állatokat temyészlbémiaság esetén meg kell jelölni, takonykór esetén pedig ki kell irtani. 7. Az ország egész baromfiállományát évente egyszer védőoltásban kell részesíteni baromfipestis elten. Az évközben esetleg fellépő betegséget gócoltásokkal kell elfojtani. 8. Az áliami gazdaságok és a termelőszövetkezetek szarvasmarha-, ló- és juhállományát a legelőre való kihajtás elő t-t három-négy héttel lépfene ellen be kell oltani. Az egyénileg dolgozó parasztok szarvasmarha-, lóállományát —, ha ezeket fertőzött legelőre hajtják —, kihajtás előtt 3—4 héttel ugyancsak be kell oltani. Ha az álaimi gazdaságok, a termelőszövetkezetek, valamint az egyénileg dolgozó parasztok szarvasmarháit sercegő üszőkkel fertőzött legelőre hajtják, az állatokat kihajtós cl ott védőoltásban kell részesíteni. 9. Továbbá intézkedéseket kell végrehajtani a baromfitífusz, a mételykór. a bögölylárva, a gyomor- és tüdőférgessé'g visszaszorítására és kiirtására. Az állategészségügy érdekében 1951-ben tíz ambulanciát, 1952ben pedig egy állategészségügyi intézetet és 15 ambulanciát kell építeni. V. Áz állattenyésztési oktatás és a tudományos kutatás. a) Állattenyésztésünk minőségi fejlesztése és szaksaerű ellátása érdekében irányt kell venni arra, hogy az állattenyésztés és állategészségügy különböző területein foglalkoztatott szakmunkások és vezető káderek az alábbi szakoktatással rendelkezzen dk. 1. Alapfokú képzettséggel: Aa állattenyésztő, szaporító és árutermelő állami gazdaságok, valamint a termelőszövetkezetek állattenyésztéssel foglalkozó brigád és munkacsapat vezetői, az állami apaállatgondozók és az állategészségügyi szaksegédek. 2. Középfokú szakképzettséggel: A Járási Tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának állattenyésztési (takarmánygazdálkodást) előadói, törzskönyvezetői és körzeti ellenőrei, az állami gazdaságok tenyésztő, szaporító és árutermelő gazdaságaiban az állattenyésztő majorok ás a terme'öszövetkezetekben az állattenyésztő telepek vezetői, az ezernél nagyobb befogadóképességű ipari hizlaldák szakvezetői, az állattenyésztési és állategészségügyi technikusok. 3. Felsőfokú szakképzettséggel: A földművelésügyi minisztérium állattenyésztési főosztályának és az állami gazdaságok igazgatósága állattenyésztési osztályának előadói, a Megyei Tanácsok végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztályán az állattenyésztési csoport előadói, az állami gazdaságok megyei központjának állattenyésztési előadói és a nagyobb állattenyésztő állami gazdaságok és termelőszövetkezetek állattenyésztési vezetői, az ötezernél nagyobb befogadóképességű ipari hizlaldák szakvezetői. b) A célkitűzés megvalósítása érdekében a földmüvelésügyi miniszter gondoskodjék megfelelő számban magasszinvonailú tanfolyamok szervezéséről, megfelelő számú állattenyésztési és állategészségügyi technikum felállításáról, a mezőgazdasági akadémia, továbbá az agráregyetem rendes és levelező hallgatói létszámának a szükséghez képest történő felemeléséről, valamint az oktatók biztosításáról. Az 1951. és 1952. években öszssesen száztízezer dolgozót kell tanfoiyaimos oktatásban, 1800 dolgozót középfokú oktatásban, 800 dolgozót pedig felsőfokú oktatásban részesíteni. A földművelésügyi miniszter gondoskodjék az állattenyésztés és az állategészségügy területén dolgozó szakkáiderek és szakmunkások tervszerű beosztásáról, akadályozza meg az indokolatlan és káros személycseréket. c) A szakmai oktatás és a tudományos kutatás fejlesztése érdekében a Magyar Tudományos Akadémia és a földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy a tudományos munka segítse az állattenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztését, a termelési költségek csökkentését. Ennek elérése végett a kutatóintézetek oldják meg a következő feladatokat: 1. Állítsanak elő zöld száron érő, szárazságtűrő, bőtermő kukoricafajtákat ; nemesítsenek ki nagytömegű, nagy takarmányértékű és szárazságtűrő lucernát; dolgozzák ki azokat az agrotechnikai és trágyázási szabályokat, amelyeknek segítségével a rétek és legelők hozamát lényegesen emelni lehet; dolgozzák ki a szálastakarmánynövények olyan nagyüzemi öntözési módszereit, amellyel kat. holdankint legalább 100 mázsa szénatermést lehet elérni; állapítsák meg a tömegtakairmányo-k helyes felhasználásának módját; állapítsák meg a legjobb takairmányértékesí tési módszereket. 3. Az állategészségügy terén legyen főfeladatunk a brucellózis, a sertések fertőző gyomorés belgyógyászat, a felnevelési betegségek, a gümőkór és a sertéspestis megelőzésiével és lekü7#désével kapcsolatos alapvető okok tiszltázása, illetőleg ezeknek a betegségeiknek leküzdése. 4. A földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy a tudományos kutatók feladataik megoldása során szorosan működjenek együtt az állami gazdaságokkal és a termelőszövetkezetekkel. A kultatók nyújtsanak közvetlen segítséget az egyes állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek s a tudományos kutatás és gyakorlat együttműködésének eredményeként a szovjet állattenyésztési tudomány nyomán vessék meg a magyar állattenyésztési tudomány alapjait YI. A munkaszervezet megszilárdítása érdekében a termelőszövetkezetekben a végzeüt munka szerinti jövőd elemrészesedés, az állami gazdaságokban a he'yes munkabórezés, valamint általában a munka helyes megszervezésére és a jó állattenyésztési és takarmánytermelési eredmények jutalmazására a földművelésügyi miniszter valiásítsa meg a következőket: a) A termelőszövetkezetek állattenyésztési és takarmánytermelési munkaegységeit az ezévi tapasztalatok alapján módosítsa és az 1951. évi február hó 1. napjától gondoskodjék a módosított munkaegységek alkalmazásáról. Dolgozza ki a terv teljesítésének és túlteljesítésének esetére a termelőszövetkezeti tagok, a brigád és munkacsapat vezetők többletmunkaegységgel való jutalmazásának rendszerét. b) Az állami gazdaságok dolgozói részére — az Országos Munkabérmegállapító Bizo ttsággal egyetértésben — állapítson meg újl az eddiginél jobb teljesítménybérezést az állattenyésztési munkákra és azt legkésőbb 1951. évi január hó 31. napjáig léptesse életbe. A teljesítménybéreket — a természeti adottságok és a munkaviszonyok különbözőségének figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy a munkavállalóik szakszerűen és eredményesen végzett munkájuk után, jobb munkájuk minőségéhez, gazdaságosságához és a munka nagyobb termelékenységéhez mérten kapják fizetésüket. A terv túlteljesítéséért vezessen be külön jutalmazásit is. c) Az önköltségcsökkentés, a magasabb termelékenység előmozdítása, a munkafegyelem megszilárdítása és az egyéni felelősség fokozottabb érvényrejuttatása érdekében a* állattenyésztéssel kapcsolatos munkákat az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben brigádszervezetekben kell elvégezni. Az állattenyésztő brigádokat két-három év tartamára kell megalakítani. Nagyobb állatállománnyal rendelkező gazdaságokban az egyes tenyésztési ágakra (állatfajokra) külön brigádokat kell szervezni. A brigádokon belül az egyes tenyésztési feladatoknak megfelelően munkacsapatot kell alakítani. Kisebb állatállomány esetélben a gazdaságokban csak egy brigádot kell szervezni és az egyes állatfajok Tenyésztési feladatait a munkacsapatoknak kell végezniük. Az állatgondozó brigádtagokhoz az állatokat állandó jelleggel kell beosztani. Az állatállománynak takarmánnyal való ellátására, ahol az állatlétszám indokolttá teszi, „takarmány" brigádot, illetőleg munkacsapatot kell szervezni, amelynek feladatává keil tenni a takarmány termelést és a takarmány betakarítását, valamint annak előkészítését. d) A földművelésügyi miniszter gondoskodjék az állattenyésztési munka helyes megszervezéséről, valamint az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben az állattenyésztési tervnek brigádokra, a brigádokon belül munkacsapatokra s azon belül az egyes dolgozókra való felbontásáról. VII. Kitüntetések A „Magyar munkaérdemrend" különböző fokozataival, illalve a 3. Szarvasmarhahízlatás (állami gazdaságokban és termo lőszövetk özetekben) 4. Sertéstenyésztés állami gazdaságokban: „Magyar munka érdemérem"mel kell kitüntetni'az állami ^gazdaságok dolgozóit, a termelőszövetkezetek tagjait és a dolgozó parasztokat, ha az állattenyésztésiben kimaga^ó eredményeket érnek el. a) Az állami gazdaságok dolgozóinak és a termelőszövetkezetek tagjainak az alábbi eredményeket kell elérni ahhoz, hogy a kitüntetésekre érdemessé váljanak. Magyar munka érdemrend érem I. H. Hl 90 százalékos ellesi százalék mellett ezévi fejési átlag: liter 1. szarvasmarhatenyésztés. Állami gazdaságokban: 5000 4500 4000 3500 Termelőszövetkezetekben: 4500 4000 3500 3000 (borjúnevlésre szoptatás esetén 500 liter tejet kell számításba venni). 2. Borjúnevelés. A borjúnevelő — az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben egyaránt — érdemessé válik a Magyar Munkaérdemrend különböző fokozataira, illetve a Magyar Munkaérdeméreimre, abban az esetben, ha a gondozására bízott összes borjak 100, 95, 90, 85 százalékát a tenyésztés célját szolgáló szakszerű takarmányozással szerzett hibáktól mentesen, jól felneveli. Magyar Munkaérdem rend érem I. n. in. felnőtt magyar-tarka tinók átlagos napi súlygyarapodása 150 napi hízlalási idő alatt dekagram 140 130 120 110 Magyar Munkaérdem rend érem érem i. n. in. felnevelt 8 hetes malacok száma évenkint és súlya kg-ban zsírsertés 14 13 12 10 15 keresztezett sertés 19 18 17 15 17 hússertés 24 22 20 18 19 termelőszövetkezetekben: zsírsertés 13 12 11 10 15 keresztezett sertés 16 15 14 13 17 hússertés 20 19 18 16 19 Magyar Munkaérdem rend érem I. H. III. Egy éven át a havi átlagos súlygyarapodás legalább 20 százalékos takarmányértékesítéssel kilogram 5. Sertéshízlalás állami gazdaságokban: 25 23 20 18 termelőszövetkezetekben: 23 20 17 15 Magyar Munkaérdem Magyar Munkaérdem rend érem rend érem I. w. ni. I. II. III. gyapjuhozam anyajuhoknál és 100 anyára eső választó bárány kilogra mm 6. Juhtenyésztés állami gazdaságokban; magyar fésűs: 7.5 7 6.5 6 cigája: 5.5 5.25 5 4.75 Termelőszövetkezetben; magyar fésűs: 7 6.5 6 5.5 cigája: 5.2i5 5 4.75 4.5 7. Baromfitenyésztés; évi tojáshozam tyúkonként; állami gazdaságban: tyúk (lekhorn) tyúk (magyar) termelőszövetkezetben: tyúk (lekhorn) tyúk (magyar) 8. Lótenyésztés.. Kitüntetésre érdemessé válik a méncsikótelepi dolgozó, ha a gondozására bízott összes csikók 100—95—90—85 százalékát szerzett hibától mentesen jól felneveli. A ménesnél alkalmazott dolgozó, ha a gondjaira bízott kancát 95—90—80—70 százalékának megfelelő számú csikót " 45 140 135 130 145 140 135 130 130 125 120 115 130 125 120 115 Magyar Munkaérdem rend érem I. II. III. 220 200 180 170 170 160 155 140 200 185 170 160 160 150 140 130 kiváló tenyészállapotban választási korig felnevel. Az apaállatgondozó, ha a gondozására bízott ménekkel átlagosan legalább 75—70—65—60 kancát megtermékenyíttet. b) Az állami gazdaságokban a kitüntetésire jogosító eredményeket legalább az alább meghatározott számú állatnál kell elérni. Fejő, hizlaló és ellető kanász, juhász és baromfigondozó: munkacsapatvezető: brigádvezető, állattenyésztő, technikus, agronómus, gazdaságvezető Tehén, hízó- teny. hízó- anya- tyúk marha koca serlés juh 12 20 zsír 40 180 150 500 hús 30 30 40 100 250 1000 1500 50 60 300 400 2000 3ooo a borjúnevelőnek a kitüntetésre jogosító eredményeket 25 drb üszőnél, vagy bikánál kell elérnie. A kitüntetésre jogosító eredményeket — csikótelepi gondozónak 20 dirb csikónál — a ménesnél alkalmazott dolgozónak 10 kancánál, az apaállatgondozónak 3 ménnél, a munkacsapatvezetőnek 36 drb csikónál, a brigádvezetőnek 72 drb csikónál, az ál-