Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-20 / 295. szám

«ERT)Á, 1M0, DECEMBER M. ^ 5 KIS FEHÉR ÁGYAK KÖZÖTT Sztálin elvtárs születésnapján adják át rendeltetésének a korszerűen felszerelt, 185 ágyas szegedi új gyermekklinikát A HARC MÉG NEM BÖLT EL 1944 szeptember 3-án lebombázták a szegedi gyermekklinikát az imperialista repülők. A gyermekklinika körüli épületek szönyegbombáxást kaptak. A gyermekkl&fka is — az alagsor kivételével — nxmbadőlt, a berendezés teljesen megsemmisült. Emberéletben csak azért nem esett kár, mert a klinikát már korábban kiürítették. Hatmillió forint építkezésre A klinika újjáépítése a hároméves terv keretében indult meg 1948-ban. A kisebb épület még abban az évben elkészült, 1949 első felében pedig fel is szerelték és átadták rendeltetésének. Népgazdaságunk ennek a kisebb épületnek felépítésére 920.000 forintot fordított, a berendezés pedig 200.000 forintba került. A főépület építkezéseit is megkezdték 1948-ben, de ezt csak 1950 elején fejezték be. Itt az építkezésre négymillió 177.000 forintot fordítottak, a főépület berendezésére pedig 500.000 forintot. A gyermekklinika építkezése és felszerelési költsége tehát megközelíti a hatmillió forintot. Az újjáépített klinika nagyban meghaladja a régi klinika befogadóképességét. Az új főépület kétemeletes, az új, ragályos betegek számára épített kisebb (elkülönítő) épület szintén kétemeletes. Az ágylétszám 185, tehát 80 ággyal több, mint a régié. Egészséges betrgelhelyezés Az új klinikán a térkihasználás, a beosztás is sokkal jobb. A termek építésénél és a felszerelésénél nagy része volt dr. Waltner Károly professzornak, aki régi tapasztalatai alapján az orvos szemével nézte az építkezéseket és hasznos tanácsokkal látta el az építkezés vezei tőit. Igy megszűntek a nagy kórtermek és ezzel kiküszöbölték a klinikán belüli fertőzési lehetőséget. Az épület belső frontján erkélyek biztosítják a levegőzést és napozást a gyermekeknek. A régi klinikának egyik nagy fogyatékosságát küszöbölték ki azzal, hogy az új klinikán modern, „koraszülött" osztályt is létesítettek. A régi klinika egyetlen röntgenkészülékével szemben most három lesz, egy a fertőző, egy a belgyógyászati és eSy a járóbeteg osztályon. Két röntgengépet már munkába állítottak. a harmadikat pedig most szerelik. A klinika a dolgozók gyermekeié Az. új klinika nemcsak berendezésében és felszerelésében különbözik a régitől, hanem abban is, hogy az új gyermekklinikán minden dolgozó gyermekét a legnagyobb gonddal és felelősségei kezelik. A múltban viszont a munkások gyermekei csak hosszas huza-vona után kerülhettek be gyógyításra. SZOVJET ZENEMÜVEK — szovjet lemezekről A Szovjet Zenei Hét keretében a Zenrkonzervatórium nagytermeben a „Horizont'' szovjet lemczu'iyagát'ck felhasználásával zenei bemutatót rendezett a Magyar-Szovjet Társaság. A számos művészi, eredeti szovjet lemezfelvételről bemutatták a 19. század realista orosz zenéjének haladó hagyományait, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tömeg. dalait, csasztuskákat is a híres szovjet népi együttesek, a Pjatnyickij, Oszipov, Alexandrov-együttesck népdalfeldolgozásait: zenekari műveket, operarészleteket, Sztálin-dalokat. Az est keretében a hallgatóság Musszorgsskij, Balqkircv, Borodin, Sosztakovics, Blar.ter és más kiváló orosz és szovjet szerzők müveivel ismerkedett meg, elsőrangú szovjet előadóművészek, iéy Lev Oborin, Dávid Ojsztrcch, Lcmesev, Mikajlov, jvanov előadásában. A bemutatott műveket Király József egyetemi gyakornok ismertette. Salamon Ferenc elvtárs, az MSzT városi titkára bejelentette, hogy az MSzT a továbbiakban is rendez hanglemezes szovjet sencismcrfetőket a dolgozók gzámára. 1948-ban már 457 gyermeket gyógyítottak meg ezen a klinikán, 49-ben 745 kisgyermek hagyta el egészségesen és vidáman a klinikát. 1950-ben pedig 948 gyermek kapta vissza egészségét Az emelkedő létszám egyáltalán nem azt mutatja, hogy népi demokráciánkban egyre több a beteg gyermek, mert a gyermekhalálozások száma ugyanakkor lényegesen csőkkent 1944 óta. Ez a szám éppen ellenkezőleg arra mutat rá, hogy az ország legkülönbözőbb vidékeiről a dolgozók minden rétegének gyermekeit hozzák kezelésre. Egyre több és több vidéki gyermeket kezelhetnek a gyermekklinikán. A klinika felépítéséig ezeket a gyermekeket kevésbbé korszerűen és szakszerűen felszerelt kórházakban kezelték. Korszerű gyermekgyógyász, képzés Ahogy épült a klinika, folyamatosan adták át az egyes termeket a kezelésre szoruló kisgyermekek részére. A klinika teljes felszerelését a mult héten fejezték be. Most már teljes befogadóképességével: 185 ággyal korszerű központi fűtéssel, hatalmas konyhai tűzhelyekkel ás a legkülönfélébb korszerű orvosi műszerekkel felszerelt gyermekklinikát Sztálin elvtárs születésnapján, december 21-én adja át ünnepélyes keretek között az egészségügyi minisztérium a szegedi és szegedkörnyéki beteg gyermekek részére. Népi demokráciánk minden támogatást megad az orvostudomány fejlesztésére. Az új gyermekklinikán nemcsak a gyermekek legkorszerűbb kezeléséről gondoskodnak, hanem a jövő gyermekgyógyászainak kiképzéséről is. Az 1950-ea évben 83 orvostanhallgató tanulja meg a gyermekgyógyászatot a klinikán. A klinika orvosai tudományos kutató munkát is végeznek, ezenkívül gyermeknevelési és a betegségeket megelőző előadásokat tartanak üzemekben és az egyes szakszervezetekben. A azovjet gyermekgyógyászat tapasztalatai nyomán Népgazdaságunk hatalmas öazszegeket költött a gyermekklinika felépítésére. A klinika orvosai és ápoló személyzete pedig azt a szempontot tartja szem előtt, hogy minél tökéletesebben gondoskodjanak a jövő nemzedéke egészségéről. Éppen ezért fordul a klinika gyógyító személyzete is a legélenjáróbb tudomány, a szovjet tudomány felé, ezért tanulmányozzák a szovjet gyermekgyógyászat eredményeit. A meggyógyított gyermekek szülei és a nehéz betegségből felgyógyuló gyermekek is hálával és szeretettel gondolnak Pártunkra a Szovjetunióra, amely lehetővé tette a korszerű klinika felépítését és berendezését, annak a sztálini elvnek alapján, hogy legfőbb érték az ember. (n. m.) Ax elmúlt hét eredményei a kukoricabegyüjtésben feljavították Csongrád megye begyűjtési teljesítését. A „kukorica-hét"-en már eddig is több község behozta lemaradását. Községeink sorra jelentik: elértük a százszázalékot. Ásotthalom 246, Öttömös 162, Mórahalom 191, Szatymaz pedig már 415 százalékról számol be. Egyetlen napon, vasárnap mintegy 35386 kilogram kukoricát gyűjtöttek be községeinkben. Dolgozó parasztjaink mindjobban felismerik, hogy a kirkoricabegyüjtés is szerves része a békéért folyó harcnak. Ezért teljesítik kötelezettségüket. Ahhoz azonban, hogy Csongrád megye eleget tegyen vállalásának, hogy a „kukoricahét" előirányzatát túlteljesítse, még szívós munkára van szükség. A begyűjtés vasárnapi sikere megmutatta, hol van még javítani való a munkánkban, hogyan kell eredményesebben tovább dolgoznunk. Ha mindenütt úgy tekintették volna a begyűjtés ügyét, mint Apátfajván. akkor 'a győzelem jórészt már most a kezünkbe volna. Itt Langó Mátyás tanácstag, népnevelő először felajánlotta a még kint lévő kukoricamennyisége begyűjtését, versenyre hívta a község valamennyi népnevelőjét s azután indult népnevelő munkára. Az ilyen tanácstag, népnevelő szavára szívesen halt* gatnak a dolgozó parasztok. De nem lehet eredményes a munka olyan községben, ahol a kukoricabegyüjlést nem tekintik központi, egyetemleges feladatnak. Sövényházán Orosz, Imre föidművesszövetkezeti ügyvezető és Wolford György termelési felelős hirtelen „elutazott" a községből s a dolgozó parasztok bezárva találták a raktárt, ahova már kora reggel kocsikkal indultak el, hogy begyüjtsók kukoricájukat. Meg kell értenünk, hogy a kuko rica be gyűjtési harc nem egy-két ember ügye a községben, hanem mindenkié, aki további előrehaladást, békét akar. A harc még nincs eldőlve. Sőt a kukoricabegyiijtésünk abba a szakaszába érkezett, amikor a legnagyobb erőfeszítésekre van szükség, ha győzni akarunk. Az a já népnevelő munka, amely magas színvonalra emelkedett a vasárnapi nap folyamán, a raktárakban egyre gyülemlő kukoricamenynyiségekben kell, hogy továbbra is diadalmaskodjon. De ne feledkezzünk meg továbbra sem a kulákság elleni még szívósabb harcról. Továbbra is a tanácstagok példamutatása, a népnevelő munka s a kulák elleni fokozottabb harc a „kukorica-hét" teljes sikerének forrása. CSOPORTRÓL — CSOPORTRA AKÁRMERRE LÉP AZ EMBER, A MAGÁÉBAN JÁR Mii lehet kérdezni « embereiktől egy olyan községben, . ahol a lakosság teljes egészében tagja a termelőosoportnak? Persze, sok mindent I Az új élet srámosabbnál-számosabb és újabbnál-újabb kérdéseket vet fel. De a legérdekesebb kérdés, amire a feleletet az ember leginkább várja az, hogy milyen különbséget, milyen változást látnék az ottaniak azóta, mióta Gyálarét termelőszövetkezeti falu lett. „Sok minden különbség, változás van itt elvtárs'' — mondja Becsej Mihály 58 éves gyálaréti paraszt, aki augu»;tus 1-én lépett a csoportba — ,.de egy van, ami igen fontos. Az, hogy az ember bárhol is jár a faluban, a határban, tudja, hogy a sajátjába" jár. Gyálán laktam én azelőtt is, gyálaréti voltam —, de igazán otthon csak most vagyok ebben a faluban." Uj. alapvetően új élet indult itt nyáron. Az embereket szoros szálak, a közös cél, a közös érdek közelebb hozta egymáshoz. Kőkös erővel végezték a nyári és őszi munkákat és az egyesített akarat most i* alkot Gyálán. Ott a falu végén, már csak a tető hiányzik mát agrorvómusa «aiktíőadást tart a fontos mezőgazdasági munkák szakszerű végzéséről. Azt mondják az elvtársak, hogy ezekről az előadásokról még nem hiányzott soha senki. El is hihetjük nekik, mert a gyálaréti paraS'-tok — szinte mohósággal akarják elsajátítani mindazokat az új ismereteket, melyeket új körülményeik között hasznosíthatnak. De nemcsak tanulnak, nemcsak elméletileg készülnek fel a munkára, hanem gyakorlatilag ls előkészítik a csopofí tátijait az új feladatok elvégzésére. Megszervezeték a brigádokat, két növénytermelőt, egy gyümölcs-, zöldség- és egy állat tenyésztő briesdat. A brigádokon belül pedig már alakulnak a munkacsoportok. Október 1-én belépett a csoportba Vörös Bálint kovács is. Azért —, mint njondja — mert így megtalálja * ámítását és tetszik yy/Á .WlWW^+rtrá+^vwrárá.. Szépen fejlődik a termelőcsoport szarvasmarhaálloinánya. Képlink azt mutatja, mikor Engl Ferenc tehenész a csoport bikáját „megjártatja". A háttérben a borjút melleit Vörös János tehenész áll. A bika melleit áll Farkas Dezső eli társ, a Szovjetunióban járt csoportelnök is. a nagy hizlalda felett, a tehénistállót átalakították, jószágkonyhát, darálóhelyiséíiet építettek. Mind — az utolsó lécig és szögig, _ kőművesmunkától az ácsmunkáig — mindezt ők maguk, saját erejükből. (rxálaréfen az emberek nem siránkoznak, hanem mosolyogva, bizakodóan megfogják a munkát- legyen az akármilyen. Most maguknak dolgoznak. Ezt mutatják eredményeik is. Minden részletes magyarázat helyett, röviden és közérthetően beszél a 27 forintos munkaegységük. És ha például Vecsernyés Jánost megkérdezi valaki, mennyit kerestek az idén, akkor azt Is megérti, m t jelent egy család stámára Gyálaré:en a termelőszövetkezeti faluban dolgozni, 580 munkaegységet keresett a Vecsernyés család, tehát pontosan 15.666 forintot. A csoport minden kötelezettségének eleget tett — a már említett építkezési és az itt fel nem sorolt egyéb fontos beruházások mellett. Most ar-a készülnek, hogy tavasszal, az eddiginél még jobb, még Szervezettebb munkát végezzenek. Hetenként kétszer a gépálloA csoport kováesmühclye. Vörös Bálint kovács (az üllőnél) ís Ifj, Barna István dolgoznak a műhelyben. neki a munka cZ új körülmények között. Ég munkája is akad bőven az építkezések és a gépek körül. Gyá'.aréten építenek, új életformát alakítanak ki, új müveit és jómódú emberekké válnak. A Szovjetunió példamutatásán, a kolhozparasztok tapasztalatain keresztül új lehetőségeket látnak meg, újabb és újabb lelkesedést nyernek ebből a soha ki nem merülő kincsesbányából. Farkas Do:sö elvtárs, aki a paraszt küldöttséggel nyáron a Szovjetunióban járt —, közvetlenül tolmácsolja a termelőszövetkezeti falu dolgozóinak az ot' látottakat és tanultakat. Farkas elvtárs — mikor felvetődik valami új, valami bonyolult kérdés, fellapozza nyáron Készített jegyzeteit — és a feleletet minden esetben megtalálja. „Igy láttam olt, igy csinálták ott' — mondja és a gyálaiaknak, a szovjet módszerrel mindig sikerült megoldani a problémát Mikor megállapítjuk, hogy a mi parasztja nk szeretik, tisztelik a Szovjetuniót — hoczá kell tennünk — Gyálarétről szólva —> hogy itt ez a szeretet és tisztelet még mélyebb, még közvetlenebb, hogy a gyálaiak — kilométerek százai ellenére is, amelyek elválasztják őket U nagy Szovjetuniótól — közel vannak ehhez a hatalmas országhoz é8 nagy néphez. De azt se felejtsük el — éppen Gyálarétről szólva —, hogy ha kilóméterek szerint szinte nincs is távolság köztük és a Tito banda terrorja alatt tartott Jugoszlávia között — egy kőhajításra van a határ — mélyen és őszintén e\ülölik a Jugoszláv nép hóhérait, az imperialisták lakájait. TifoékaL Gyűlölik, mert szinte saját szemükkel látiák nz ottani nép nyomorát, gyűlölik mert saját szemükkel látják azokat. ai: aljas provokációkat, melyeket Titóék elkövetnek a határon. Tudják és látják, hogy Titoék háborús pusztítást készítenek elő. A gyálaiak pedig békét akarnak, mert a 27 forintos munkaegység az új épületek építése, az új ezorialista falu kialakítása csak békében lehetséges. (b)