Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-01 / 279. szám

A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi kongresszusa hálafávirafot intézett Rákosi elvtárshoz Ma Szegedre érkezik Yuan Han-Csin pekingi professzor MI. ÉVF. 27!). SZÁM. ARA 50 FIIXER PÉNTEK, 1950 DECEMBEn 1. JÖVÖÉVI JÓ TERMÉSÜNKÉRT — A BÉKÉÉRT 'Aki ma Csongrád megye ha­tárában jár, a szépen zöldülő vetések, nagy hasábokban fel­forgatott mélyszántások közt csak itt-ott talál elmaradt, szán­tatlan földsávot, ahol még nem végezték el a mélyszántást. Ez az elmaradt rész Csongrád megye mélyazántási előirányzatának csupán 2—3 százalékát teszi ki, de hozzátehetjük, hogy özeken a földeken ia ott puffog a traktor, vagv már beleakasztották dol­gozó parasztjaink az ekét. Mind­ezt megállapítva, bátran, anél­kül, hogy önelégültek lennénk, vagy túlzásba esnénk, mondhat­juk, hogy ha most állami gazda­ságaink, termelőszövetkezeti cso­portjaink, s az egyénileg dolgozó parasztok mindent beleadnak a munka befejező' lendületébe, egy­két napon belül, ha csak erős esős idő be nem álil, befejezzük a mélyszántást. Csongrád megye dolgozó pa­rasztsága tehát most újabb győ­zelem előestéjén áll. Még néhány holdat kell felszántani — és el­készítettük tavaszi növényféle­ségeinknek a magágyat, megve­tettük jövőévi termésünk alap­ját. Az a tény, hogy december 1-én csupán 1—2 százalék vá­laszt el bennünket a mélyszán­tás 100 százalékos teljesítésétől, bizonyítja, hogy az ezévi mező­gazdasági feladatok végrehajtá­sában a mélyszántás befejezése a legnagyobb győzelem lesz. A legnagyobb győzelem, de nem­csak azért, mert az ország me­gyéi közül ebben a munkában az elsők között állunk, hanem azért is, mert ugyanezt a munkát az elmúlt évben erre az időre csak 83 százalékig tudtuk teljesíteni. Az idei munkánk nemcsak több, hanem jobb is. Ezt bizonyítják az ekék után felborult nagy ha­sábok, amelyek arra engednek következtetni, hogy ezidén a gépállomások traktorosai, de a dolgozó kis- és középparasztok is mélyebbre eresztették az ekét, mint tavaly, jobb minőségű mun­kával végezték el a mélyszán­tást. A tavaly őszi mélyszántásról mondotta Rákosi elvtárs a Köz­ponti Vezetőség ülésén elhang­zott beszédében: .,A mi megelé­gedett parasztságunk a népi de­mokrácia segítségével lelkesen, pontosan és idejében elvégezte mindazokat a mezőgazdasági munkálatokat, amelyek jórész­ben ki tudták védeni, vagy csök­kenteni az aszály hatását." — Csongrád megye dolgozó pa­rasztjaínak lelkesedése, pontos és jó munkája most sem maradt el. Sőt, mint megállapítható, előrébb állunk, mint tavaly ilyenkor. Hogy előbb állunk, az senkiben sem szabad, hogy el­bizakodottságot keltsen. Előre, kell tekintenünk és látnunk kell, hogy az ötéves terv célkitűzései nagyobb követelményeket állíta­nak elénk minden eddiginél. A terv céljait megvalósítani csak szüntelen előretekintéssel, előre­haladással tudjuk. Sőt nz ötéves terven belül előttünk áll a mi­nisztertanács határozata növény­fejlesztésünk kétéves tervéről, amelvnek most kezdjük a máso­dik évét. Minek köszönhető, hogy ma. december etaején újabb győ­zelem, a mélyszántás befejezésé­nek előestjén állunk? Elsősor­ban kétségkívül annak, amit Rá­kosi elvtárs mondott február 30-i beszédében, mikor a szocia­lista építés terén tapasztalt fel­lendülésről beszélt: ,. Esősor­ban annak köszönhető, hogy Pártunk figyelmét a termelés kérdésére összpontosította." Szá­mok. teljesítések bizonyítják ezt Csongrádtól Makóig, Pusztamér­gestől Pitvarosig, ahol a párt­szervezetek vezetői irányították, vezették ezt a munkát, 3 már egy héttel előbb befejezték mélyszántást. A siker alapja az is, hogy ez évben már állami gazdaságaink és termelőszövet­kezeteink területei megnőttek, megnagyobbodtak és a földeken dolgozó parasztok a gépállomá­sok traktorosaival karöltve be­csülettel végezték munkájukat, szocialista munkaversenyben tel­jesítették a mélyszántást. De nem utolsó sorban abból szüle­tett ez az eredmény, hogy növe­kedett az egyénileg dolgozó pa­rasztok öntudata, Pártunk, né­pi demokráciánk iránti ragasz­kodása. Csongrád megye falvai­nak népe ezt a munkát is, mint az őszi vetést, a békekölcsön­jegyzést harcnak, a béke megvé ­dése harcának tekintette és vi­lágosan látja, hogy a mélyszán­tással is hazánk erejét nö­veljük s egy újabb ütést mérünk az imperialistákra g a déii ha­tárainkon túl csaholó Tito-fa­sisztákra. Aktiv katonája volt ennek a békoharcnak minden kommunista dolgozó paraszt, de különösen élharcosa volt ennek a harcnak valamennyi csongrád­megyei traktorista. Erről ad számot az a 108.374 hold föld, amelyen ezév őszén traktorok végezték el a mélyszántást. Ez a terület mélyszántási előirányza­tunk mintegy 55 százalékát te­szi ki. Az ipari dolgozók példa­mutatással jártak elől Csongrád megye falvainak népe előtt. A traktoristák jó és gyors, aka­dályt nem ismerő munkájukkal még szorosabbra vonták a mun­kás-paraszt szövetséget. Lendü­letet adtak a mélyszántás sike­res befejezéséért folyó munká­nak, amelyben egész Csongrád megye dolgozó parasztsága együttesen harcol, mert az ala­pos népnevelő munka nyomán meglátta, hogy a győzelem saját jövőjét, az ötéves tervet, a bé­két biztosítja. Mindent összegezve leszögez­hetjük: azért érkezett el Cson­grád megye dolgozó parasztsága most újabb győzelem előestjéhez, mert kézenragadta és vezeti a munkásosztály élcsapata. a Párt, amely a nagy Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjá­nak évtizedes tapasztalataival újabb és újabb győzelemre viszi a magyar népet. ötéves népgazdasági és kétéves növénytermelési tervünk mag­valósításáért, békénk megvédé­séért nemcsak a mélyszántást kell időre, becsülettel teljesíte­ni. Ezzel még nem biztosítjuk, csak ágyat vetünk jövőévi ter­mésünknek. Nem ülhetünk kar­batett kézzel, hanem továbbra is előre kell haladnunk. E haladás­nak pedig a termelési szerződés­kötés sikerébe kell torkolnia. Tudnunk kell ugyanis, hogy a szerződéses termelés eszköz a nagyobb terméshozamok elérésé­re, a fejlettebb agrotechnika al­kalmazására és a termésered­mények ingadozásának megszün­tetésére. Tervünk megvalósításá­hoz pedig elengedhetetlenül szükséges mindez. A mélyszán­tás jó elvégzésével még nem tet­tünk meg mindent. Szervesen kapcsolódik ehhez a munkához a jó termésért, a békéért folyó harcnak ez a következő láncsze­me, a szerződéses termelés. Eredményeink ezen a téren na­gyon gyérek. A mélyszántás tel­jesítése é3 a szerződéses terme­lés eddigi százaléka között ko­moly különbség van. S ez a kü­lönbség arra enged következtet­ni, hogy míg egyik téren párt­szervezeteink jó munkát végez­tek, a másik téren — és ez a | A jövő év költségvetése erős foékeakaratunk, építő munkánk és államkiztonságnnk szilárd védelmét fejezi ki — mondotta Olt Károly elvtárs pénzügyminiszter az országgyűlés csütörtöki ülésén Csütörtökön délelőtt ült ösz­sze az országgyűlés. Az új ülés­szak első ülésén megjelent Ki­szeljov elvtárs, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és a diplomáciai testület több tag­ja. Röviddel 11 óra után nagy taps közben foglalta el helyét az ülésteremben a magyar nép sze­retett vezére, Rákosi Mátyás elvtárs, az MDP főtitkára, Ró­nai Sándor elvtárs, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke, Dobi István, a miniszterta­nács elnöke és a kormány tagjai. Az ülést Drahos Lajcs elvtárs, az országgyűlés elnöke nyitot­ta meg. Napirend előtt Andics Erzsébet elvtárson, Kossuth­díjas egyetemi tanár szólalt fel. Korunk nem a zsarnokok, hanem a népek győzelmének korszaka — Kiélezett nemzetközi hely­zetben jött össze a Béke Hívei­nek nagy nemzetközi tanácsko­zása. Olyan nemzetközi helyzet­ben, amikor a világ egy része már lángokban áll és az a.gresz­szorok bombái gyermekek és asszonyok ezreit gyilkolják ha­tomra. Az amerikai imperialis­ák lángbaborították Koreát, agressziójukat ki akarják ter­jeszteni Kínára is. Esztelen, vad világuralmi ábrándjaik megvaló­síása érdekében lázasan készül­nek egy új világháború szörnyű­ségeit zúdítani az emberiségre. Andics Erzsébet elvtársnő ez­után az angol kormány alatto­mos mesterkedéseiről beszélt, mellyel megakadályozta a kül­dötteik nagy részének Sheffieldbe utazását, majd így folytatta: — A Békevilágkongresszus­nak sikerült a nemzetközi békemozgalom legsürgősebb tennivalóit úgy meghatároz­ni, hogy először teljesen vi­lágosak és egyértelműek, másodszor elfogadhatók a jószándékú emberek legszé­lesebb réetgei számára, a legkülönbözőbb politikai irányzatok képviselői számá­ra, ha azok őszintén akar­ják a békét, harmadszor: sikerült elérni, hogy a kidolgozott javaslatok valóban alkalmasak arra, hogy egy újabb háború megakadályo­zásának hatékony eszközei le­gyenek. A varsói kongresszus felhívta az Egyesült Nemzetek Szervezetét: ne hagyja magát az imperialisták eszközévé le­alacsonyítani. i Nagy szolgálatot tett a béke ügyének az a pontos meghatáro­zása az agressziónak, amit a kiáltvány nyújt: „Agresszió bűncselekményét követi el az az állam, amely bármely ürüggyel, bármely más állam ellen elsőnek vesz igénybe fegyveres erőt." A felhívás felszólítja vala>­mennyi ország parlamentjét, dol­gozzon ki békevédelmi törvényt, amelynek alapján az új háború­nak bármilyen formában való propagálását büntetni fogják. A kiáltvány a le gerelyes ebben szembefordul az amerikai had­sereg kegyetlenkedéseivel Ko­reában. A felsorolt javaslatok között különösen fontos helyet foglal el a szovjet delegáció ve­zetője, Fagyejev, a hírneves szovjet író által benyújtott ja­vaslat a fegyverkezés csökken­tésére. I A varsói Világkongresszus programjának végrehajtására megválasztotta nemzetközi ve­zető szervét: a Békevilágtaná­csot. A Békevilágtanács széle­sebb alapokon nyugszik, mint af Egyesült Nemzetek Szervezete, mert egyesíti az összes népek képviselőit, azokat is, amelyek nem tagjai az ENSz-nek. Korunk nem a zsarnokok el­nyomó és népgyiTkosok győzel­mének, hanem a népek győzel­mének korszaka. Békevédelmi törvény Kérem a magyar nép itt ösz­szegyült képviselőit, a magyar országgyűlést, tegye magáévá a varsói Békevilágkongresszus ha­tározatait, mert azok felölelik azokat a sürgős tennivalókat, amelyeknek segítségével, meg­valósításával elkerülhetjük egy újabb háború egyre fenyegetőbb veszélyét, megőrizhetjük a né­pek békéjét. Ugyancsak javaslatot teszel? egy békevédelmi törvény ki­dolgozására. amelynek ér­telmében népi demokratikus országunkban a háborús pro­paganda bármilyen fajtája büntetendő cselekménnyé válik. Andics Erzsébet felszólalását a képviselők hosszas, lelkes tapssal fogadták, majd a beter­jesztett javaslatokat egyhangú­lag elfogadták. Ezután Szabó Piroska elvtárs­nő, az Elnöki Tanács titkára, számolt be a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának az or­szággyűlés két ülésszaka közötti működéséről. Beszámolóját az országgyűlés tudomásul vette. OH Károly elvtárs népgazdaságunk fejlődéséről Ezután Olt Károly elvtárs, pénzügyminiszter beterjesztette az 1951. évi költségvetést és a költségvetésről szóló törvény­javaslatot, majd elmondotta ex­pozéját. Ismertette népgazdaságunk ed­lig elért eredményeit. A költség­vetés folyamatosan fejlődő tény­számai bizonyítják — mondotta —, hogy felszabadult népünk a munkásosztály vezetésével győ­zelmesen halad előre a szocia­izmus építésének! útján. Megál­apította, hogy rohamos fejlődés ttsősorban az ipari termelés nagyarányú bővülésében mutat­kozik meg. A gyáripar felemelt termelési tervét 6.9 százalékkal teljesítette túl. Hangsúlyozta, hogy a munkanélküliség felszámo­lása után ma már munkaerő­hiány mutatkozik. Olt elvtárs ezután a szénellá­tás kérdésével foglalkozott. Megállapította, hogy bányáink izéntermelése ma több, mint va­'aha, mégis kevésnek bizonyul népgazdaságunk nagy fejlődésé­hez viszonyítva. Szerszámgép­gyártásunkra vonatkozólag meg­állapította, hogy bár harminc­szorosán multa felül a háború előttit, a fokozott követelmé­nyekhez képest viszonylagosan kevésnek mutatkozik. Ezután mezőgazdaságunk fejlődésével kapcsolatosan megállapította, hogy a falusi lakosság anyagi és kulturális felemelkedésének mozgatója a mezőgazdasági szo­cialista szektorok erősödése. Erősen emelkedett a falu vásárlóereje is Mezőgazdasági termelésünk egészében véve — mondotta — jelenfősen emelkedett, annak el­lenére, hogy némely tömegfo­gyasztási cikkben a termés gyenge volt. Majd így folytatta: Ha figyelembe vesszük, hogy egy esztendő alatt a bérek és fi­zetések 10 százalékkal emelked­tek, megállapítható, hogy a mun­kások és alkalmazottak összes jövedelme 35—40 százalékkal haladja meg a mult évit. Egy év alatt sokszámilljó fo­rinttal növekedett a faln vá­sárló ereje is. Az itt-ott mutatkozó ellátási ne­hézségeket a reakció igyekszik kihasználni és spekulációval, árulialmozássa] zavart kelteni. Népünk kártevőivel szemben a továbbiikban is kíméletlenül fo­gunk eljárni. A fegyelem min­den vonalon való megszilárdítá­sával akadályozzuk meg, hogy a spekulánsok és sokszor a ke­reskedelmi szervezetekben meg­bújó ellenséges elemek tovább garázdálkodhassanak. Népünk növekvő jóléte tük­röződik vjssza közlkedésünk" adataiban is. A vasúti utas- és áruforgalom ezidén ősszel az 1938. évinek már kétszeresét érte el. A forint értéke tovább szilárdult 'A pénzügyminiszter ezután a* állami pénzügyi gazdálkodás (Folytatása a 2-lk oldalon). szerződéses termelés — ^ha­nyagolták, jóval lanyhábban vé­gezték a felvilágosító munkát. Nem vitték ki úgy, mint ahogy a mélyszántásnál tették, a szer­ződéskötés politikai és gazdasá­gi jelentőségét a dolgozók közé. Ahol ezen a téren is jó mun­kát végeztek, mint Márrélyon, Ujszentivánon, és a többi helyen, ott már a szerződéskötésben is elérték a százszázalékos té'jesí­tést. Pártszervezeteink vezetői ezen a téren is tartsák szem előtt Rákosi elvtársnak feb­ruár 10-én mondott szavait: „a kommunista jó munkájának pró­baköve a termelés eredménye, a jól végzett politikai munkát az emelkedő termelés számai ellen­őrzik. — A termelés emelésé­nek pedig döntő tényezője a szerződéses termelés. Ez most a soronkövetkező feladatunk. A mélyszántás egy-két napen belüli befejezésével s a ter­ménybegyüjtéssel párhuzamosan a szerződéses termelést is siker­re kell vinnünk, mert a mély­szántás győzelemre vitel* csak egy lépés a jövőévi jó termé­sünk felé. Ezzel csak részoen biztosítottuk a minisztertanács kétéves tervének megvalósítását s csak úgy lehetünk mind erő­sebb és erősebb bástya a béke frontján, ha a mély-hántás mel­lett. most a terménybegyüjtéssrt együtt a szerződéses fermeiést ia sikerre visszük.

Next

/
Thumbnails
Contents