Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-16 / 266. szám

CSÜTÖRTÖK, 1950. NOVEMBER 10. 3 Tito, a fasiszta diktátor ny illan beismerte, hogy a háborús uszítók fizetett lakája Az utóbbi héten a belgrádi fasiszta diktátor több megnyilat. kozásban leplezetlenül, minden teketória nélkül beismerte, hogy az imperialisták fizetett lakája. November 7-én, Titó nyilatko zott a New York Times tudósítójának. Titó, miközben újabb júdástallérokért könyörgött, akaratla. nul is beismerte, hogy rémuralma milyen végzetes gazdasági szakadékba taszította Jugoszláviát. Sürgősen szükségünk van élelmezési cikkekre — mondotta —, majd Tito ezután beismerte, hogy Jugoszláviában még nem vetették el az őszi búzát, megállapította, hogy közlekedési eszközökben, elsősorban teherautókban igen nagy hiányt szenved. A küipóltikával kapcsolatban be. jsmerte, hogy a nemzetközi politi ka minden kérdésben teljesen a/ amerikai imperializmus vonalát követi. Kijelentette, hogy Jugoszlávia minden esetben tartani fogja magát az ENSz szavazógép döntéseihez, magasztalta h Marshall-tervet, amelyről megállapította,- hogy „sok országot megsegített." Beismerte azt is, hogy nyugatról fegyvereket kap, -,jó feltételekkel". Bejelentette, hogy a nemzetközi viszony érdekében „rövidesen szabadon bocsátják Stepinac érseket, akit ugyan a nép háborús bűnösnek tekint." A beszélgetés után a New-York Times tudósítója megállapította, hogy Tito Jugoszláviájában, „kétségkívül egyre polgáribbá válik a helyzet." A New-York Herald Tribüné belgrádi tudósítója igen jellemzőnek tartja, hogy a Truman ellen megkísérelt merénylet után Tito azonnal „meleg szerecsekívánatait" fe. jezte ki az USA elnökének. A lap ezzel kapcsolatban' megállapítja, hógy ..a szóbaiifórgó ' héten Titonak ez1'a második barátságos gesztusa volt Truman felé." Mult vasárnapi beszédében elsősorban Truiranra és Achesoiira célózva, dicsérte a nyugati vezetőket, akik készek őt ..segíteni", semmint, hogy Jugoszláviát „szétzüllesztve" lássák. Amerikának fontos a fasiszta rendszer A lap ezzel világosan utalt arra, hogy Tito is tudatában van annak, hogy milyen fontos fasiszta rendszerének fennmaradása az imperializmus szempontjából. Az ATI reakciós trieszti hírügy. rökség belgrádi tudósítója megállapítja, hogy az „amerikai-jugoszláv viszony immár kitűnő". Külön rámutat a tudósító arra is, hogy milyen kedvező hangnemben foglalkozik a jugoszláv sajtó nyugattal, elsősorban Amerikával és Angliával. Az angol-jugoszláv kormányok viszonyára egyébként jellemző a Reuter legújabb jelentése arról, hogy Nagybritannia haladéktalanul ötmillió fontsterling összegű kölcsönben részesíti a Titorendszert. Nyilatkozatában „Tito örömmé; üdvözölte, hogy még ebben az évben újból felveszik a kapcsolatokat Nyugat-németország és Jugoszlávia között". A tudósító szerint Tito hangsúlyozta, készen áll arra, hogy a földközi-tengeri országokkal, így Olaszországgal és Görögországgal tárgyaljon. „a közös érdekekről." A belgrádi fasiszta bandavezér egyébként a DPA tudósítójának egyenesen beismerte, hogy a sokat reklámozott jugoMagyar kereskedelmi küldöttség Moszkvában November 14-én Szobek And • rás, a Magyar Népköztársaság külkereskedelmi minisztere vezetésével magyar kereskedelmi küldöttség érkezeit Moszkvába. A küldöttséget a repülőtéren M. G. szláviai „szocializmus" mit jelent, Losakov, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterének helyettese, A. A. Pavlov, a Szovjetunió amikor kijelentette, hogy „bizonyos üzemek államosítása nem látszott hasznosnak, ezeket az üzemeket visszaadjuk volt tulajdonosaik kezébe. Ez már meg is kezdődött". Nyilatkozatában Tito — hogy semmi félreértés ne ma. radjon — végül kijelentette, hogy Jugoszlávia támogatja a# USA koreai agresszióját, mondván: „Jugoszlávia a koreai viszályban j támogatja az ENSz többségi határozatának végrehajtását. külkereskedelmi minisztériuma kelet- és középeurópai főosztályának vezetője. N. P. Buszigjn, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi megbízottjának helyettese és N. I. Kuzminszkij, a Szovjetunió keresk vlehni mini-tatén urna protokolosztályának vézetője fogadták. A küldöttség fogadására ugyancsak megjelentek: Szkjadán Ágoston, a Magyar' Népköztársaság moszkvai követe "3 a moszkvai magyar nagykövetség tagjai. Castera kommunista képviselő tiltakozott a francia nemzetgyülésben a fasiszta merényletek ellen A francia nemzetgyűlés jobboldali többsége 365 szavazattal 181 ellenében elnapolta Castera kommunista képviselő interpellációs kérelmét a Jacques Duclos elleni auchi merénylet ügyében. Castera képviselő interpellákérelmében hangoztatta, e gyalázatos merényleten ctos hogy kivül, amelynek során tizen megsebesültek, ez év eleje óta 26 merényletet követtek el különféle demokratikus szervezetek ellen. Castera követelte a fasiszta alakulatok felosztását, a bűnösök kinyomozását és letartóztatását. Tito csatiatokat ajánlott Amerikának a Kína elleni agresszióra Tito legutóbb egy amerikai lapnak adott nyilatkozatával, amely szerint „Jugoszlávia csapatokat is hajlandó adni, ha az ÉNSz támadónak nyilvánítja A magunk urcii lettünk, s mindjobban gyarapodunk" 2öbbszőrösére növekedett állatállomány, gazdag jövedelem Dózsa" termelacsopoi iban a szegedi „. Rákosi elvtárs mondotta a Központi Vezetőség október 27-i ülésén: „A mezőgazdaság szocialista szektorának fejlődése tervszerűen ha' l a d." ' : A Rókusi-feketeföldeken tavaly tavasszal 11 taggal alakult meg a Dózsa termelőcsoport. Öntudatos dolgozó parasztok, napszámosok, kubikosok fogtak közösen a munkához, láttak neki a csoportos földművelésnek. Netn bánta meg egyikük sem. Ma valamennyi boldog, mosolygós ember. Tavaly tavasz óta magukon tapasztalhatták a társasgazdálkpdás előnyeit. Szépen felruházkodtak, emberibb életük lett. és mentesültek minden kizsákmányolástól. — A magunk urai lettünk s mindjobban gyarapodunk — mondják örömmel a csoporttagok. Valóban, a megalakulás óta hatalmas fejlődést, gyarapodást érlek el. Szaporodott a föld, a jószágáliomány és szép hasznot hozott a csoportnak. Eper elvtárs is elfelejtette már a tavaly megmutatkozó kezdeti nehézségeket, amelyekkel meg kellett küzdeniök azért, hogy idáig jussanak. Boldogan újságolja a raktárajtó előtt, hogy milyen eredményeket értek el az eltelt másfél év óta: Sertések, lovak, borjak, apröjószagok — Ugy élünk itt valamennyien, hogy nincs okunk panaszra. Tavaly ősz óta 114-re szaporodott fej a tagok száma. A 105 hold föld helyett az idén már 248 hold termését takarítottuk be. — A tavalyi húsz sertés helyett ma már 260 szaladgál az ólban. Tavaly két lovunk volt, ma már nyolc segít elvégezni a munkát. De van 13 tehenünk, sőt 12 borjúnk is. A bekerített baromfiudvarban alig férnek a gyönyörű „parlagi" fehér baromfik. — Azokból 270 van — mondja az egyik csoporttag. — Pedig már jócskán ettünk valamenynyicn az aprójószágból is. Tavaly csak 50 volt az egész udvarban. . Ezekből is szép haszna van a csoportnak, mert a tyúkok szorgalmasan tojnak és a tojást eladjuk. kint dolgozók a munkából. Vállukon ásó. Még a nap le sem ment az égről, de ők már eleget tettek, — ahogy mondják — „a mai napnak." Nem kell már látástól-vakulásig dolgozni a kulákrak. mint azelőtt. Most tíz hold gyümölcsöst készítenek elő. Tavaly még csak terveztek, álmodoztak a gyümölcsösről, az idén már meg ts valósítják. Néhány év múlva pedig szedik majd róla a gyümölcsöt, amely szintén szép jövedelmet hoz a csoportnak. Azonkívül négy és fél hold epreserdőt is létesítenek, mert selyemhernyót akarnak tenyészteni. Jó foglalkozás lesz ez majd az öregeknek és a selyemre is nagy szüksége van az államnak. Hazudtak a kulákok Simonek József most augusztus elsején jött vissza a csoportba. Tavaly már itt volt három napig, de felült az ellenség szavának és kilépett. — Kiléptem — mondja kissé szégyenkezve —, mert hiltem az ellenségnek, a kulákoknak. Azt mondták, hogy nem lesz ebből semmi és ha lesz is, csak év végén kapok pénzt. Azóta százszor is megbántam, hogy itt hagytam a csoportot. Nagyon örülök, hogy visszavettek, mert társaimmal együtt gondtalanul élhetek. Elszámoláskor kapok körülbelül hatezer forintot. De sokat kellene ezért a pénzért a kuiákr.ál dolgozni látás tói -vakulásig! Tel ott ruhára, csizmára, fehernemüre Lajos Sándor a régi alapító tagok közül való. Cscportbalépése előtt két hold földje mellett ő is eljárt kubikolni, vágy elment a kulákhoz napszámba. Most félévi elszámoláskor ruhát, csizmát, kabátot, fehérneműt vásárolt magának, de ellátta ruhaneművel a feleségét is. O is megelégedett sorsával és amint mondja, „nincs az a pénz, amiért itthagyná a csoportot." — Látom, hogy milyen szépen fejlődünk és szaporodik a vagyonunk. Tavaly nehéz volt, az idén már vígan végeztük a munkát, jövőre meg még könnyebb lesz, még nagyobb eredményeink lesznek. A nagykapu felől egész kocsisor ta.it befelé az udvarba. Mindegyik tele dagadt korpászsákokkal. A raktár előtt hangos „hó"-val állítják meg a lovakat és a csoport tagjai megkezdik a zsákok behordását. Kell a takarmány s közte a korpa is az állandóan növekvő, szép hasznot hozó jószágállománynak. (k. 1.) Kínát a koreai háborúban" — leleplezte bandájának aljas, áruió szerepét és azt, hogy imperialista gazdái érdekében nyilt agresszióra is kész. A párisi rádió a nyilatkozattal kapcsolatban kiemeli, hogy a nyilatkozat egybeesik az ENSz agresszor meghatááiozására vonatkozó döntésével. Ezt a javaslatot a jugoszláv küldöttség dolgozta ki. A párisi rádiónak ez a kijelentése felfedi a belgrádi fasisztái; ENSz-beli szerepét. A nyilatkozat világosan bizonyítja, hogy Tito fokozatosan beékelődik a nyugati támadó háborús tömbbe. Letartóztatást hullám a parasztok között A nyugati sajtó belgrádi tudósítói kénytelenek beismerni a Tito-fasizmus fokozódó rémuralmát. Tito bribékjei a parasztokat -letartóztatják, börtönbe vetik, házaikat, szerszámaikat elkobozzák, csak azért, mert képtelen az egész termésüknél nagyobb mennyiségű be szolgáltatási kötelezettségnek eleget tenni. A Le Monde, a francia nagyburzsoázia lapja megállapítja, hogy Jugoszláviában egyre nagyobb a nyomor. a téli ínség pedig végzetessé válhat Tito állandóan gyengülő belső helyzetére. A jugoszláv nép esetleg „akcióba léphet" — irja a lap, majd utal arra. hogy az imperialistáknak mindenképpen tar tani ok kell belgrádi ügynökeiket, mert súlyos veszélyt jelentene számukra a Tito-rendszer bukása. AMERIKÁBAN NEM SZŰNT MEG az ember kereshette em9 ahol szörnyű körülmények között árusítják a gyermekeket hivatásos gyermekkereske Az egész angolszász világban divattá vált a gyermekek adás-vétele. Indítóoka a nyerészkedési szándékon kivül, az elkényeztetett amerikai nőknek abban az igyeke :etében rejiik, hogy a szülés és csecsemőápolás gondjainak megkerülésével jussanak gyermekhez. Gyermek kereskedők feketepiaca A gyermekpiacon árubakerüli) gyermekek főleg olyan szülőktől származnak, akjk a nagy nyomor miatt szívesen szabadulnak meg a fc'.eslegt.s ' ,,kenyérpusztítótól'', különösen ha e;zel helyzetükön anyagilag is lendíthetnek. Miuián az Egyesült Államokban lábrakapott örökbefogadási divat, a kínálatnál nagyobb keresletet eredményezett. Hangos köszönéssel jönnek átalakult a feketepiac, amelynek szállítói dők. Kislány 20G0 — kisf iú ISOO font Ezek szívesen fordultak az USA déli államainak árvaházaihoz, ahol olcsó „gyermekanyaghoz'' jutottak. Angliában is előnyös helyzetet találtak, Itt ugyanis, távoleső vidéki helyeken 1946 óta,: úgynevezett „üdüiőotthönok" működnek, ahol minden rendű és rangú nö hajlékot talál bizonyos „méltánylást érdemlő esetekben". A gyermek megszületése után. a többit az igazgatóság in.ézi el. Az anya 20—30 íon'of kap „fáradozásáért", a: üdülőotthon vezetősége azonbat) a már ,,leszállításra alkalmas" korú kislányokat 2000, kisfáikat 1500 fontért adja át az ujfundlandi gycrmékpiac hivatásod kútárainak. Nemrégen lepleztek le egy gazdag brazíliait, aki vagyonát leánykereskedelemmel alapozta meg. A nyomo:ás kiderítette, bogy ..áruját" a gyermekptacon szerezte be. Hollywoodban bevett szokás, hogy filmtársaságok gyermekeket bérelnek. Dc még it't is felháborodást kelteft Lora Lee MitcheH esete, akit mindig szerencsétlen éhező gyermekek ábrázolására használtak. Éheatetés, naponta korbács Hogy lesoványodott arcának vonásai jól tükrözzék viss a a szenvedést és félelmet, „tulajdonosa" éheztette és naponta korbácsolta. Csak ez az embertelen bánásmód birta a rendőrséget a beavatkozásra. Elnyomói ílott „árú" A legszörnyűbb sors aiokat a gyermekeket sújtja, akiket iulafdonosa'k eltorzítanak. Az elnyomorított gyermekek mutogatást? ezeknek az emberiességükből k'vctkőzöit „örökbefogadóknak" tekintélyes bevételt biztosít, olyan amerikaiak zsebéből, akiknek ízlése Amerika rothadó kultúráját tükrözi vissza.