Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-12 / 263. szám

TASÁRNAE, M». NOVEMBER 12. 7 Ax USA axt követeiig hogy Olaszország a költségvetés kétharmad résxét katonai célokra fordítsa Lapjelenlések szerint az •Egyesült Államok követelik, hogy a legfontosabb költségveté­si tételeket kizárólag fegyverkezési cé­lokra költsék az Eszakatlanti Szerződés fel­tételei szerint. Az Egyesült Ál­lamokból most visszatért Pac­ciardi honvédelmi miniszter a­római lapok szerint közölte a kormánnyal, hogy feltétlenül azonnal teljesitenj kell az Eszakatlanti Szövetség védelmi bizottsága washingtoni tanács­kozásán Olaszországra megálla­pított fegyverkezési kötelezett­ségeket. Ezek szerint Olaszor­szágnak a legközelebbi két-há­rom év alatt a kormány által már előirányzott összegeken té­lül 2.232 millió dollárt kell elő­irányoznia fegyverkezésre. Az USA-kormány semmiféle hitelt és semmiféle pénzügyi „se­gélyt" fegyverkezésre nem szán­dékozik nyújtani Olaszország­nak, mig a De Gasperi-kormány nem mutat készséget arra, hogy „belső tartalékokat" keres fegy­verkezésre. Pella miniszter ki­jelentette, hogy a kincstárban egyetlen lira sincs a már elő­irányzotton kivül, amelyet fegy­verkezésre lehetne forditani. Olaszország négy évre szóló katonai kiadásai eddig körülbe­lül 1.500 milliárd lirát tesznek ki. Az USA nincs megelégedve ez­rei az összeggel és követeli, hogy újabb 2.238 millió dollárt jrányozzanak elő katonai célok­Petain fogva marad A francia nemzetgyűlés 466 szavazattal 98 ellenében elvetet­te Terrenoire gaulleista képvise­lőnek azt a javaslatát, hogy he­lyezzék szabadlábra. az árulás miatt elitélt Pétain marsallt. ra, vagyis gyakorlatilag a fegy­verkezésre szánt összegek meg­kétszerezését. Az USA nem riad vissza az infláció kockázatától és a nép életszínvonalának további ka­tasztrofális esésétől sem. Az olasz évi költségvetésnek hiva­talosan körülbelül egyharmada katonai kiadásokból áll és most az USA azt akarja, hogy a költségvetésben szereplő összeg kétharmadát fegyverkezésre költ­sék és harmadik részét főkép­pen a rendőrség és a hivatali apparátus fenntartására tartalé­kolják. Az angol katonai összekötő vezetője bocsánatot kért a szovjet katonai összekötő misszió két tagjának jogellenes letartóztatása miatt A napokban Németország angol megszállási övezetében minden alap nélkül letartóztatták és be­börtönözték az angol megszálló cs-ipatok fő­parancsnoka mellett működő szov­jet katonai összekötő misszió Mih­ljajev és Jer'son nevű munkatársait­A szoyjri katonai összekötő misz­szió vezetője, Sztyepanov ezredes, erélyesen tiltakozott az angol ka. tonai hatóságoknál a szovjet misz­szió két munkatársával szemben tanúsított törvénytelen eljárás miatt és követelte, hogy • szigorúan tartsák meg a katonai összekötő misszióra vonatkozó egyezménye­ket.. Az angol katonai összekötő misz­szió vezetője kénytelen volt elis­merni a szovjet katonai összekötő misszió munkatársai letartóztatá­sának jogellenességét és ezért saj­nálkozását fejezte ki é* bocsánatot kéri. Egyúttal azt is kifejezésre juttatta, hogy azok a személyeik, akik résztvettek a szovjet katonai misszió munkatársainak letartóz­tatásában, büntetésben fognak ré­szesülni. Jugoszlávia dolgozói a Tlfo-klikk elleni fokozott EiarccaB ünnepeltén meg november 7-ét GYILKOSOK „Az internacionalizmus zászlaja aluli" című bukaresti jugoszláv lap leírja, hogy a jugoszláv dolgozók a Tito-klikk elleni harc jegyében ün­nepelték meg a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 33. évforduló­ja*. 'Á' jugoszláv dolgozók, ahol csak teliették, keresztül húzták Tilóék számításait. Csökkentették a terme­lést és akadályozták mindazt, ami a Tito-klikk és tengerentúli gazdáik háborús előkészületeire irányul. A jugoszláv dolgozók sikeresen! harcoltak a munkaerő erőszakos mozgósítása ellen is. Százezrek ma- | radnak ki nap-nap után a mnnká-1 bői, különösen azokból az üzemek­ből, amelyek hadianyagot gyárta­nak. A dolgozó parasztság is kiveszi ré­szét a Tito-klikk elleni harcból. A parasztok nem hajlandók odaadni gabonájukat. Sok helyen fegyveres összeütközésekre is sor került. Az őszi velcs terve teljesen meg bukott. Az Októberi Forradalom évfordu­lójának tiszteletére megsokszorozód­lak a kommunisták illegális csoport­jai is. Illegális békebizottságokat alakítottak. Ujabb tízezrek írták alá a stockholmi békefelhivást. gyorsan gazdagodó ipari tőkéseknek most féktelen haszonszomjukban a Icgcmberteler.ebb eszközök is jók voltak, hogy a munkásokat kizsák­mányolhassák. A XVlIj. század vé­gén, sőt még a XIX. század elején js, Angliában a nagy textilgyárak tulajdonosai tömegesen vásárolták meg a szó legszorosabb értelmében a kicsiny gyermekeket, hogy azután gyárbörtöneikben agyondolgoztassák Éket. A nagy gépipar hajnalhasadásának borzalmas viszonyairól megdöbbentő képet fest Marx Károly a „Töke"' című munkájában. Itt többek között idéz egy részletet, egy Fielden nevű gyáros könyvéből, mely leírja a gép­ipar első évtizedeinek borzalmas gyermekrabszolgaságát Anglia gya­potiperi vidékein; „Ezeken a helye­ken, távol a városoktól, hirtelen sok ezer kéz vált szükségessé, s különö­sen Lancashire-nek, az eddigi arány­lag ritkán lakott és terméketlen tar­tománynak volt mindenek elölt lakosságra szüksége. A kereslet, elsősorban a kicsi és gyors ujjak iránt nyilvánult meg. Rögtön meg­honosodott a szokás, hogy a londoni, birminghami és más plébánia — do­logházakból hozattak tanoncokat ('.). Sok-sokezcr ilyen kicsi, tehetetlen lényt 7-föl 13, vagy 14 éves korig szállítottak északra Az volt a szo­kás, hogy a tanoncokat a mester (az­az a gyermekrabló) ruházta, élelmez­te és egy a gyár közelében fekvő „tanoncházban'' szállásolta cl. Fel­ügyelőket szerződtettek, hogy mun­háiukcf ellenőrizzék Ezeknek a rabszolgahajcsároknak érdekükben állott a gyermekeket agyondolgoz­tatni, mert fizetésük attól a ter­mékmennyiségtől függött, amit a gyermekből ki tudtak préselni. En­nek természetes következménye a kegyetlenség volt, . , Sok gyári kör­zetben, különösen Lancashire-ben a legszlvfájdítóbb módon kínozták ezeket a szelíd és örömtelen lénye­ket. akiket a gyárosok számára szállítottak oda. Túlzott munkával halálra hajszolták . . . Korbácsolták, megláncolták és a legválogatottabb körmönfont kegyetlenséggel kínoz­ták őket. Sok esetben csonttá sová­nyodtak, miközben a korbács mun­kára kényszeritette őket. . . Derby­shire, Notingkamsliire és Lanca­shire szép és romantikus völgyei, a nyilvánosság szemei elől elzárva, a 'kínzás és gyakran halál szörnyű pusztaságaivá váltak! A gyárosok profitja óriási volt. Ez csak növelte far kasétvágy ukat. Megkezdték cz ,,éjjeli munka'' rendszerét, azaz miután a kezek egyik csoportját fá­radtra hajszolták a nappali munká­val. egy másjk csoportot tartatlak készenlétben az éjiéli munkára; a nappali csoport azokba az ágyakba vándorolt, amelyet az éjszakai cso­port éppen elhagyott és fordítva. Szájhagyomány Lanecshieriben, hogy „az ágyak sohasem hűlnek ki.'' A gőzgép alkalmazása hamaro­san a már gépre berendezett szövő­üzemekre is átterjedt. A XIX szá­zad elején mind inkább kihaltak. — sokszor családjaikkal együtt a Szó igazi értelmében lassan éhen­hallak — a még otthon dolgozó szö­vőmunkások. Az utolsó szalmaszál, amely látszat önállóságukat még fenntartotta, a kézi szövőszék is, végleg kihullott kezükből. Elkesere­désükben nem egyszer tömegesen rohanták mgg a gyárakat és össze­törték a gépeket Még nem értet­ték meg, hogy a gép csak azért gyötörheti őket, mert annak nem ők, hanem a kapitalisták gazdái, s hogy nem a gépekkel, liánom a tő­késosztállyal kell felvenniök a har­cot. Ebben az első időben a proleta­riátus még fejletlen volt, még nem tudta, hogyan kell kiharcolnia felszabadulását. A ,,Kommunista Ki­ál!lvány''-bcn a következőket ol­vassuk erről az időszakról: „A pro­letariátus különböző fejlődési fo­kokon megy keresztül. Harca a burzsoázia ellen létével kezdődik. Eleinte az egyes munkások, az­után egy gyár munkásai, majd egy szakma egy helyiségben dolgo­zó munkásai harcolnak az egyes burzsoá ellen, aki közvetlenül ki­zsákmányolja őket. Támadásuk nemcsak a polgári termelési viszo­nyok ellen irányul, hanem maguk a termelőeszközök ellen; elpuszti'­ják az idegen, versenvt előidéző árut, szétzúzzák a gépeket, fel­gyújtják a gyárakat, a középkori munkás már letűnt helyzetét igye­keznek visszaszerezni.'' Ezek a munkások még nem értet­ték. hogy hiába kívánkoznak visz­sza az o'fhoni munkához, a réti szö­vőszékhez, rokkához, — a kapitálisra gyáripar már nem engedi meg töb­bé. hogy önálló kistermelőkké le­gyenek, még ha csak látszatra ts. Az első időben még nem tudták, hogy az út innét csak előre vezethet cs a munkások felszabadulása az egész tőkés társadalmi rend megdön'ésé­vei következik be majd. Közben, azonban a gépek cgyil iparágról a másikra terjedtek át mindenütt kiszorították a kézimun­kát, t/gv, hogy az ipar valóságga. lorradalmasodoit. Mind ujabb éi újabb szakmák munkásai kerülte' be a gyáraliba A gőzgép alkalmazd sa miatt hamarosan gyors fejlő­désnek indult a bányaipar és vas­ipar. Persze ezekben az iparágak­ban, no meg a gépek elkészítéséhez a kapitalisták kénytelenek voltai főleg férfi munkaerőt alkalmazni Ezek a munkások szervezkedéshez fogtak. És kifejlődött, kiélesedett az osztályharc, megindult a nag\, csata az ipari munkások és a ka pi'alisták osztályai között. Ez volt éppen az, amire a kapita­listák nem számítottak, amikor t gépeket bevezették. Az ipari forra­dalom következtében világra jö'i a nagyipari proletariátus, amely ha­telmas gyárakben, hatalmas ipari központokban zsúfolódtak össze. De ezáltal mindinkább saját erejé­nek, sajáf osztályhelyzeténck tuda­tára ébredt és mikor a X/X. század­ban Marx és Engels a tudományo: szocializmust megteremtették, Euró­pa egy sor országában a munkásosz­tály képes volt már tanításukat mint a saját eszméit ismerni lel £ a döntő harc előkészítésére lorrc­dalmi munkáspártok szervezéséhe: fogott. Magyarországon a gépipar csal a XlX század 6<~-as évejben kez­dett jelentékenyebben elterjedni és rövidesen jti Szegeden is létrejö'­tek a város legrégibb gyárai: a ké' kendergyár és a gyulagyár Ezekrö] és a szegedi munkásosztály olst harcáról, majd a lap péntek számában logok néhány górt írni G FAZEKAS ERZSÉBET "Mikor Fielden a könyvét meg­írta (1836) az angol munkásosztály már kemény harcban állt a tökések­kel és kiverekedte a nők és gyer­mekek restére a 12 órás munkana pot. Ezért Fielden jobbnak akar­látszani mult századbeli gyáros­társa nál és a gyermekmunka kér­désében, ahol akkor már alaposar megváltoztak a viszonyok az osz­tályharc következtében, — kény telén vólt róluk lerántani a leplet. Az amerikai fasiszták hitlerista elődjeik min iájára gyilkol­juk a koreai szabadságharcosokat ée a békés lakosságot cgy­aránt. A kepén: szadista, amerikai tábornok, MaeArthur kato­nai alfal meggyilkolt koreaiak (elemeit nézi. Vereséget szenvednek Koreáian az amerikai és a Li-Szin-Mnit­esapaíok A néphadsereg jelentése a kinai önkéntesek ré&itvételériil Szinujzsuiv rádió közlése szerint a koreai néphadsereg főhadiszállása a következő jelentést adía ki: 'A'z Északnyugat-Koreában harcoló koreai néphadsereg legutóbb jelen­.ös győzelmet aratott. Kinai alakulatok is résztveílek a csatában. Ezek tagjai önként jelentkeztek, iiogy ellenálljanak Amerikának, tá­mogassák Koreát, megvédelmezzék otthonukat és hazájukat. Ezek az önkéntes alakulatok, amelyek a ko­,-caj néphadsereg főparancsnoksága alatt állnak, a néphadsereg katonái­nak oldalán harcoltak. A kinai népi önkéntesek támogatá­sával küzdő koreai néphadsereg On­•sung és Vunszan körzetében megfutamította Li Szin-Man rablőliadserege 2. hait.secégcso­portjának négy hadosztályát, valamint az amerikai hadsereg egy részét. Arra kcnyszeritet'e az amerikai betörőket és Li-Szin-Man ban­dáit, hogy a Csongesun folyó déli oldatára meneküljenek. A népi erők november első négy lapján megsemmisítettek 1480 ellen­séges katonát és több mint 1800 ha­difoglyot ejtetlek. 22 tarackot, 23 láncét türőágyn I. 20 mozsarat. 10 páncélöklöt, 4 hatvan milliméteres ágyúr. 2 gyorstüzelő ágyút, 31 ne­hézgéppuskát. 21 könnyű géppuskát, 113 géppisztolyt. 190 puskát és pisz­tolyt, 290 gépjármüvet, 17 harcko­csit.. 4 repülőgépet és két rádióle­tdókészüléket zsákmányoltak. Há­-oni ellenséges repülőgépet és 11 harckocsi} elpusztítottak és két to­"ábbi repülőgépet megrongáltak, 'A' november negyedikén végződött 11 nap harcaiban a népi erők meg­sebesítenek vagy elpusztítottak 404 •merikai katonát és Li-Szin-Man hábhadseregébfil 2180 embert. Fog­'vuleiiettek 270 amerikai katonát és r.i-Szin-Man bábhadseregéből 3478 •mbert. összesen több mint 0080 amerikai •s üszinmanista katonát semmisitet­'"k meg. vagv foglak el. A zsák­oánv: 1290 különféle puska. 295 kii­'•"nféle nagyméretű ágyú, 500 gén­4 repülőgép és nagymennvi­*eű katonai fe'szerelési anyag IIí­• „Penvéges rcnütőgép',t elnusztf­"'tok és kél másikat megrongáltak. Ezeket mege'őznleg a nyugati arc- j vonalon az amerikai támadó hadse­reg és Li-Szin-Man bandája Phcn­jan elfoglalása után tovább folytatva előnyomulását észak felé, elérte a Szinujzsutól délkeletre fekvő Anszi­tungot, mig egy másik hadoszlop a Jalu középső folyásánál fekvő Cso­zan közelébe érkezeti. A kinai népi önkéntes alakulat támogatásával a koreai néphadsereg október 25-én heves ellentámadást indított a nyu­gati arcvonalon cs még ezen a na­pon az Oncsungfól * északnyugatra fekvő Liaiigszuitungnál szétverte Li-Szin-Man hadserege 0. hadosztályának egyik zászló­alját. Október 29 én lliesin és Oncsung közölt felszámolták a 0. és 8. li­rzinmanista hadosztály 2—2 zászló­alját és ugyanezen a napon a (>. hudosztály egyik ezredél a Csozan­lól délre fekvő Kucsang melleit megfutamították. tízzel n Ll­Szin-Man hadsereg 6. hadosztá­lya megsemmisült. Október 31-én a néphadsereg Csiu­csang körzetében megsemmisitctlo az amerikai 1. lovashadosztálynak, valamint Li-Szin-Man hadserege 1. hadosztályának egv részét. Ezekben a csatákban a koreai nép­hadsereg visszafoglalta Csonzant, llirsun', Vtinszant, Zairsunt, Niungbliint, Szuncsunt, Tukcsunt és Niung­vont, valamint környékét s az arcvonalat a Csengcsun folyótól délre helyez­te át. Az amerikai és üszinmanista rsa­patok harcikedve igen nyomott. Egy ütközet elég ahhoz, hogy elveszítsék harcikedvüket. Igy a nehéz fegyve­rek nagy tömege került a koreai néphadsereg kezére. A koreai nép­hadsereg katonái és a kinai ncpi ön­kéntesek vitézül harcolnak és tcs't­véri barátság fűzi őket egymáshoz. A koreai néphadsereg harcosai el vannak szánva arra, hogy tovább nyomuljanak előre és mindaddig harcoljanak, atnig az amerikai tá­madókat és bábjukat. Li-Szin-Mant meg rlcm semmisítették. Priváttól kisebb keleti szőnyegeket vennék Pontos címet mérettel november 19-ig Lendvay hirdetőbe, Huda­pest, Teréz-körűt 22. „Kopott tárgytalan" jeligére.

Next

/
Thumbnails
Contents