Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-10 / 261. szám

PÉNTEK, 1859. NOVEMBER 19. ' 5 Megalakult a Csongrádmegyei Tanács Csongrád Megyei Tanács ala­kuló ülését Hódmezővásárhelyen, n városi tanácsház gyönyörűen feldíszített közgyűlési termében tartotta meg. Az ülést Kiss Im­re elvtárs, mint a választási bi­zottság elnöke nyitotta meg és üdvözölte a megjelent tanácsta­gokat, az üzemek, az állami gaz­daságok, a gépállomások és a tszcs-k küldötteit, majd bejelen­tette, hogy a választás az egész megye területén rendben zajlott Je és a nép akarata Pártunk és kormányzatunk mellett egyönte­tűen nyilvánult meg. Ezután Jegyinak János elv­társ, a csongrádmegyei Pártbi­zottság titkára, mint a Függet­lenségi Népfront elnöke üdvözöl­te az alakuló ülés résztvevőit. — Pártunk és a magyar dol­gozó nép megbízásából azt a fe­lelősségteljes és nemes feladatot kaptuk — mondotta —, hogy Csongrád megye dolgozó népét a tanácsokon keresztül közelebb hozzuk a közigazgatási ügyek intézéséhez, fokozottan bekap­csoljuk a szocializmus építésébe. Az október 22-én megtartott 1a­nácsválasztásokon a magyar dol­gozó nép, benne Csongrád me­gye dolgozói is egyemberként sorakoztak fel a Függetlenségi Népfront zászlaja alatt Pártunk vezetésével, a békének megvédé­sére. Dolgozó népünknek ez az egységes kiállása, a Népfront je­löltjeire leadott minden egyes szavazata bizonyítja azt, hogy a magyar dolgozó nép el van szán­va arra, hogy minden erővel és eszközzel megvédje a békét. Jegyinák elvtárs ezután rámu­tatott arra a kiélezett nem­zetközi helyzetre, amelyben a választások lezajlottak és amely­ben a Megyei Tanács megalakult. — A Megyei Tanács feladata komoly és felelősségteljes mun­kát követel. A helyi ügyek inté­zése mellett az országos ügyek­nek az intézése is jórészt most már a megyei és a helyi taná­csokra hárul. A Megyei Tanács tagjainak ugy kell dolgozniok, hogy rászolgáljanak arra a biza­lomra, amellyel őket dolgo­zó népünk erre a felelősség­teljes helyre állította. — A magyar dolgozó nép ha­talmas békekongresszusán ismét hitet tett a béke megvédése mel­lett. A dolgozó magyar nép egy­re világosabban látja a szo­cializmus építésének és a bé­ke megvédésének összefüg­gését. A választott tanács tagjainak ugy kell dolgozniok, hogy a bé­ke védelmének kérdésében min­denhol az élen járjanak. Amikor a béke megvédéséről beszélünk és valóban meg akarjuk védeni a békét, akkor azt úgy tudjuk a leg­jobban tenni, ha üzemeinkben fokozzuk a termelést, szántó­földjeinken behozzuk a mélyszán­tásban való lemaradásunkat, vé­gül, de nem utolsó sorban be­hozzuk azt a íemaradást, amely a megyében még meg van a ter­ménybegyüjtés terén. Remélem, a Megyei Tanács munkáját ugy fogja végezni, ahogy azt tőlünk Pártunk és az egész dolgozó ma­gyar nép szeretett vezére, Ráko­si Mátyás elvtárs elvárja. Eh­hez a munkához kívánok a ma­gam és a Függetlenségi Nép­front nevében sok sikert. Sztálin elvtárs és Rákosi elv­társ nevének említésekor az alakuló ülés résztvevői hatalmas éljenzéssel, tapssal éltették a vi­lág dolgozóinak és a magyar népnek nagy tanítómestereit. Bata István altábornagy a kormány nevében üdvözli a Megyei Tanácsot A megbízó levelek felmutatá­sa után Jegyinák elvtárs meg­alakultnak jelentette ki a Cson­grád Megyei Tanácsot és javas­latot tett a végrehajtó bizott­ság tagjainak megválasztására. A Megyei Tanács tagjai Papp Sándort, Nagyistók Jó­zsefet, Kiss Imrét, dr. Boros Kálmánt, Jegyinák Jánost, Tatai Istvánt, Dénes Leót, Oláh Mihályt, Nagy Károly­nét, Antal Jánost, Reményi Jánost, Sütő Károlyt és Kérdő Máriát egyhangúan a végrehajtó bizottság tagjai­vá választották. Áz elrendelt szünetben a vég­rehajtó bizottság tagjai vissza­vonultak az elnök, az elnökhe­lyettes és a titkár megválasztá­sára. A végrehajtó bizottság vá­lasztási eredményeit az alakuló ülés résztvevőivel Jegyinák elv­társ közölte. A VB tagsága elnökké Papp Sándort, elnökhelyettessé Kiss Imrét, titkárává dr. Boros Kálmánt választotta. Miután az elnökség elfoglalta helyét az emelvényen, Bata Ist­ván altábornagy, vezérkari fő­nök népi demokratikus kormá­nyunk nevében üdvözölte a meg­alakult Megyei Tanácsot. Távirat Rákosi elvtársnak ben köszöntötte a megalakult Megyei Tanácsot. Az úttörők üd­vözletét a jelenlévők hosszas tapssal jutalmazták. Papp Sándor VB elnök ekkor javaslatot tett a Rákosi elvtársnak intézett távirat szövegére. A távirat szövege a következő: A nagy tapssal fogadott be­széd után Arany Tóth Sándor a tanácstagok nevében tett Ígé­retet a jó munkára. A táviratok, majd az üzemek, állami gazda­ságok ég tszos-k üdvözlő szavai után Sinkó Antal elvtárs a Cson­grádimcgyei Pártbizottság nevé­Drága Rákosi elvtárs! Csongrád megye tornác salakul <j üléséről forró szeretet* el üdvö­zöljük. Világosan látjuk eddigi eredményeinket és azt is, hogy kiknek fáradságos munkájával és irányításával érte el azokat dolgozó né­pünk. Ennek tudatában teszünk ígéretet arra, hogy a Megyei Tanács is és ennek minden tagja úgy fogja a ráháruló nagy felada'okat vé­gezni, hogy azzal népünk boldogabb jövőjét biztosítsuk. Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy új közigazgatásunk szilárd alapokra való helyesésével, népgazdaságunk megerősítésével, a béke megvédé­séért, a külső és a belső ellenség elleni küzdelemmel tudjuk hálánkat leróni a nagy Szovjetunió iránt és elérni azt az eredményt, melyet Pártunk és kormányunk tőlünk joggal elvár. Papp Sándor VB elnök. betartsák és azokat megvalósít­sák. Látjuk feladatainkat — mondotta — és erőt merítünk eredményeinkből, a béketábor erejéből. A Párt segítségével minden feladatát Csongrád me­gyének megoldjuk. A Megyei Tanács alakuló ülése a Köztársasági Induló eléneklé­sével ért véget. Vasárnap összaktivaértekezlet a Kálvin-téren Vasárnap délelőtt fél 10-kor a Szegedi Pártbizottság összevont pártaktivaértekezletet tart a Kálvin-téri párlházban. Az értekezleten résztvesznek az üzemi, hivatali és kerületi alapszervezetek titkárai, az instruktorok és a pártválasztmány tagjai. Az ifjúság napján a békeharc fokozásáén Végül Papp Sándor, minf a végrehajtó bizottság elnöke, kö­szönte meg a végrehajtó bizott­ság és a tanácstagok bizalmát és tett ígéretet, hogy az ünnepnapok elmulta után most már a hétköznapok mun­kájában oldják meg a fel­adatokat. Irányt vesznek arra, hogy az ötéves terv minden előírását öt esztendővel ezelőtt, 1945 no­vember 10-én alakult meg a világ fasizmus elleni harcban egységbe­kovácsolódott haladó ifjúságának nemzetközi szervezete: a Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetség, hogy egységbeforrassza és harcra vezeti a világ fiataljait fajra, nemzetiség­re, felekezetre, világnézetre való tekinte'c nélkül a tartós békéért, a népek nemzeti függetlenségéért, de­mokráciáért, az ifjúság jobb jövő­jéért. Ma már 84 nemzet több mint 00 millió fiatalja sorakozik fel emögé a zászló mögé, s lelkes osz­taga az imperialisták ellen har­coló Szovjctúnió-vezette hatalmas béketábornak. A világ fiataljai ma mindenült ezt a napot a béke érdekében vég­zett elszánt erőfeszítésekkel ünnep­lik. Még soha nem fenyegette az embcrisége't olyan hatalmasméretű pusztító veszedelem, mint amelyet a gyilkos amerikai imperialisták terveznek, s amelynek elsőszámú áldozatául az ifjúságot szemelték ki. 'A világ fiataljai ma mindenfelé a békeharc hőstetteit viszik vég­hez, ezzel szállnak szembe az im­perializmus pusztításaival és az el­ső sorokban veszik ki részüket a béke híveinek hatalmas küzdelmé­ből. Munkájával harcol a békéért sokmillió fiatallal együtt a Szegedi Kender ifjúmunkása, Tóth Erzsé­bet is, aki már október 30-án a jövöévi júliusi tervét teljesítette, vagy a Lemezgyár ifjúmunkása Mészáros Anna, aki sztahánovista oklevelet kapott. Az ifjúsági na­pot még fokozottabb munkával, a munka még jobb megszervezésével ünneplik mindenült fiataljaink. A csongrádmegyei fiatalok az üze­mekben, a falvakban, a Néphadse­reg ifjú katonái között, gépállo­másokon, állami gazdaságokban, termelőcsoporlokban, iskolákban és egyetemeken röpgvűlések»t tar­tanak s kifejezik szilárd békcaka­ratukat. Világosan áll az ifjúság előtt Rá­kosi elvtárs szava: „Az ifjúság leg­jobbjai forduljanak a bányák felé s példamutató munkájukkal támo­gassák a bányászokat, a széncsaták hőseit." Ila több a szén — több lesz a gép, a villamosáram, a szük­ségleti cikkek, gyorsabban tudjuk fejleszteni mezőgazdaságunkat. Vi­lágosan meglátta ezt az a tíz fe­rencszállási parasztfiatal, aki Rá­kosi elvtárs beszédére bányásznak jelentkezelt. Az iskolákban egyre fokozottabb jótanulással harcolnak a diákok a békéért. A november 7-i felaján­lásban szép eredményt ért el pél­dául a Radnóti-gimnázium negye­dik osztálya. De nem telt el egyet­len nap sem, hogy ne tudatosítsák a béke megvédésének feladatait, hogy ne lepleznék le az imperia­listák újabb gaztetteit. 'A világ ifjúságának harcos ün­nepén további harcba indul fiatal­ságunk Rákosi elvtárs útmutatá­sainak megvalósítására. Ne legyen egyetlen szervezet sem. ahol ne születne harcos elszántság a hon­védő szellem elmélyítésére, ne gyen egyetlen építőmunkás és fa­lusi szervezet, ahonnan ne indul­na el legalább egy fiatal a dunai Vasmű építésére vagy a bányák felé. Minden szervezetben fokozzák a munkaversenyt, kövessenek el mindent az anyagtakarékosság ér­dekében, falun: a terménybegvüj­tési és mélyszántási verseny érde­kében, az iskolákban és az egye­temeken a tanulmánvi fegyelem megszilárdítása érdekében. Ne felejtse el egyetlen fiatal sem, hogv csak a kézzelfogható harci tettek viszik előre a héketábor harcát. Napi munkájával a béke katonáivá kell válnia, minden fia­talnak a maga őrhelyén. Ne felejt­sük el, hogy a magvar nép leg­jobbjai, köztük az ifjúsági kikül­döttek is közvetítik a magvar nép, a magyar ifjúság harcos hékcaka­ratát, a Béke Hívei II. Világkon­gresszusán. „Jó munkámmal csak egy töredékét tudom törleszteni annak, amit a Pártnak és a Szovjetuniónak köszönhetek" Beszélgetés Makra Gyulával, a Szegedi Kender uj sztahánovistájával, a szakma legjobb dolgozójával 1950 november fi-a, amikor a sze­gedi üzemekben kiosztották a szta­hánovista okleveleket és jutalmakat az arra érdemes, jó munkát végző dolgozóknak, nagy örömet hozott Makra Gyula kézigerebenczönek, a Szegedi Kender dolgozójának is. Ö is sztahánovista lett . . . ötszáz fo­rint jutalmat kapott, elismerték jó munkáját, példaképül állították őt is a többi dolgozó elé. A keserves mult Nem volt könnyű az út idáig Mak­i'a Gyula számára sem. Most 41 éves, huszonkét esztendeje dolgozik a Szegedi Kenderben, de igazán csak azóta élt, amióta a dicsőséges Szov­jet Hadsereg számunkra is elhozta a szabadságot. Azelőtt . .. Még vissza­emlékezni is rossz rá. Gyermekévei teli voltak megaláztatással, csaló­dással, bánattal. Iskolába sem igen tudott járni, két elemit végzett csu­pán, mert édesapját háborúba vit­ték, s anyja nem tudla eltartani. Azután rikkancs lett, majd a Var­ga kötélgyárba került kerékhaj'tó­nak. Sorsán az sem sokat változta­tott, hogy apja visszatért a háború­ból, hiszen résztvett a 19-es forra­dalomban és a horthv-'terror idején ezért nyolcévi börtönre Ítélték. Dol­gozott még a „Ferraria" vasiizem­ben, ahol ugyanolyan kegyetlenül kizsákmányolták, mint mindenütt. Tizenkilencéves volt, amikor beke­rült a szegedi kenderfonógyárba. Multak az évek, egyik a másik után. Az élet egyhangú volt, legfeljebb a gondok, melyek egyre szaporodtak, s egyre több oldalról jelentkeztek, tették változatossá. Dolgozott, kemény munkát vég­zett a felszabadulás előtt is Makra Gyula. Látszatja azonban nem igen volt, szűkös volt a kereset, ru­hára, cipőre nem igen lehetett gon­dolni, csak ha megvont magától mást és keservesen kuporgatta a pénzét. Nem vol't semmi, ami jobb munkára ösztönözte volna Makra Gyulát és többi dolgozótársát. A ké­zigerebenezőhen dolgozott akkor is és napi termelése állandóan ÍR kg köriil mozgott hónapról-hónapra, évről-évre. Makra Gyuláé lett a gyár Ma ötven-ha'tvan kilót termel na­ponta Makra Gyula. Ugyanazzal az anyaggal dolgozik, nem igen válto­zott a technikai felszerelése sem. De valami mégis döntően megválto­zott, s ez a körülmény és az ember. Megváltozott a körülmény, Makra Gyuláé és többi dolgozótársáé lett a gyár, megváltozott Makra Gyula, egyre öntudatosabb dolgozó lett, aki tudja, hogy saját jövőjéért har­col. — Ahogy teltek az évek a felsza­badulás után, egyre világosabban láttam azt, hogy szebb, jobb élet fe­lé haladunk, magunknak dolgozunk. — Igy magyarázta Makra Gyula a lelke mélyén végbement változást. — Érdemes volt dolgozni, érdemes volt arra törekedni, hogy többet és job­bat termeljünk... magunknak! És így is lelt. Makra Gyula mind szebb eredményeket ért el a terme­lés frontján. Egy éve már az is le­hetővé vált, hogy 200-as brigádot alakítson, összefogtak négyen és el­határozták: Megdöntik a régi. el­avult technikai normákat. A brigád Makra Gyula vezetésével valóra is váltotta ezt a célkitűzését, s Makra Gyula ma már országosan a szakma legjobb dolgozója. Eredményeinek titka — Mindig arra törekedtem, hogy a legészszerűbben beosszam a mun­kaidőmet, az egyes mozdulatokat, hogy ki tudjak használni minden percet. Állandóan javítottam mun­kamódszeremet, s így tudtam a jó minőség mellett magas százalékomat elérni, anélkül, hogy egyáltalán .megerőltettem volna magamat — mondotta el jó eredményének „tit­kát" Makra Gyula. Ürömmel vesz részt a Szegedi Kender új sztahánovistája a szocia­lista munkaversenyben, mert átérzi annak nagy jelentőségét. Jól tudja, hogy ötéves tervünk sikeréért, nép­gazdaságunk megerősítéséért is har­col. amellett, hogy neki egyénileg is haszna van a jobb munkájából. — Ha rágondolok, hogy a múlt­ban semmibe sem vettek, a mult 'tőkés urai csak a spicliknek kedvez­tek és a saját érdeküket nézték és ha rágondolok arra, hogy ma meg­becsülnek, értékelik a munkámat, nem tudok eléggé hálás lenni a Szovjetűnió és Pártunk iránt, s ilyenkor mindig újabb lendülettel kezdek bele a munkába — jelentet­te ki öntudatosan Makra elvtárs, megmagyarázva ezzel, hogy munká­ja miért mulat állandó felfeléivc­lést. Méltó akarok lenni a párttag büszke cimre Makra Gyula kézigerebenezö tag­ja a Pártunknak. — Méltó akarok lenni a párttag büszke címre — mondotta Makra elvtárs. Ezért igyekszek továbbra is élenjárni a termelésben, ezért igyekszem munkamódszerem átad­ni a többieknek, s ezért is veszem ki részem a társadalmi munkából. S valóban Makra elvtárs az új nor­máját 's jelentősen túlteljesíti. Az el­múlt hetekben 164, 172, 150 száza­lékokat ért el. Egyik munkatársát, Fodor Józsefet is s®giti példamu­tatásával, magyarázatával, s ez ma már ugyanolyan százalékokat ér el mint ő, pedig még néhány héttel ezelőtt 130—135 százalékra ter­melt csupán átlagosan. Mint tziaik­szervezeti bizalmi, s elsősorban anint népnevelő tanitja dolgozó tár. lehes­bak közé kerüljön, é'ü7-cm sen!" Egyre szebbé válik az élete Boldog, lelkes ember Makra üyti­la. Hű a Pártjához és a Szovjetunió­hoz: „Akármennyit dolgozok, csak egy kis töredékét tudom törlesz­teni annak, amit kaptam." Ezt mondotta, amikor kérdezték, hogy mi készteti őt mindig a jobb mun­kára. S ez igy is van. Makra Gyti­la sztahanovistának szép az élete. Ebben az évben már tellett a fize­téséből ruhára bútorra, mindenre. Több, mint kétezer forintért kony­habútort, közel hétszáz forintért tűzhelyet, 1400 forintért rádiót és még három öltöny ruhát vett ma­gának — a sok egyéb apróság mel­lett. Hetenkint átlagosnn kétszáz forintot keres, do feleség® is haza­visz 110—120 forintot hetenkint. Nem hiába mondotta Makra Gyula: .. . csak egy k s töredéket tudok törleszteni." Mikor megkapta sztahánovista oklevelét, s nyilvánosságra hozták, hogy ő a szakma legjobb dolgozója, elhatározta, hogy méltó lesz erre a büszke cimre és lelkesedése re­ményt is nyújt erre. Kövessék a többi dolgozók is a példáját. Mak­ra Gyula esete is bizonyitia: a Icg­sait és végez felvilágosító munkát egyszerűbb dolgozó is kicmelked­közöttük — no, meg kisgyiiléseket bet társai közül, sztahanovista, ki­is szokott tarani. Több, jobb mun kára biztatja a dolgozókat, gyak­ran mondogatja nekik: „Igyekezhe­tek, hogy ti is sztahanovisták le­gyetek és hogy gyárunk a legjob­váló munkás lehet, ha szereti épuiő szocializmusunkat, megszépült éle­tünket, követi a Párt hivó szavát és sziklaszilárdan halad a további felemelkedés felé vezető úton. A hulladék csökkentését, a termelés emelését vállalták a Szegedi Textilkombinát dolgozói hosszúlejáratú versenyszerződéseikben A szegedi TextilkombinS't dolgo­zói mind nagyobb számban kötnek hosszúlejáratú versenyszerződéseket. Az üzem dolgozóinak mintegy 90 százaléka írta már be felajánlását a díszes versenyvállalási lapjába. A gyűrűsfonóban Gulyás Rózsa ifjú­munkás vállalta, hogy a hulladékot naponta 5 kilóról négy kilóra csök­kenti. Ezévi tervét pedig december 25-re befejezi. Molnár Eszter fonó­nő raásfélkilóval csökkenti a hulla­dékot, gépét állandóan tisztántartja és a formahibás kopszok számát tíz százalékkal csökkenti. Módra Júlia azt írta be vállalási lapjába, hogy tervét december 27-re befejezi és emellett elvégzi a továbbképző tan­folyamot.

Next

/
Thumbnails
Contents