Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-09 / 260. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1959. NOVEMBER •• DJSZELŐADÁS A BELVÁROSI MOZIBAN ' \ Belvárosi Mo®I dolgozói is nagy lelkesedéssel ünnepeltek az Októberi Szociahsta Forradalom 33-ik évfordulóiát. November 7-én tilsaelőadást rendeztek. A szovjet himnusz hangjai után Szoó György Szavat, majd Király József méltatta a Forradalom jelentőségét. Á zsúfolásig megtelt mozi közönsége percekig éltette Sztálin és Rákosi elvtársakat, a Magyar Dolgozók Pártját hitet tett a béke mellett is. Az ünnepély után a „Van hazájuk" című szovjet fűmet vetítették. ^^ A Az Urológus szakcsoport ü Délmagyarországi Sebész Szakcsoporttal együtt november 4-én ás 5-én. vándorgyűlést tartott Szegeden. Az ország minden részéből mintegy 120 szakorvos Vett részt az értekezleten. A vándorgyűlésen főleg a vesegümőkórról ég a vesegi'imőkór \ összefüggéseiről tárgyaltak a pt "üléssel és az egyes megbetegedj sekkel kapcsolatban. Az elöadt 'k részletesen ismiertettók a BzoV 'jetunió orvostudományának tapas ztalatait, amelyek nemcsak a bekigség gyógyításában, hanem elsősorban a betegség megelőzése terén nyújtottak nagy segítséget. v i Az előadóit- hangsúlyozták: a nyugati reakciós tudósok azt állítják, hogy a tíidő- és vesegümőkór mindig más és más fajt támad meg és most a négereken van a sor. A szovjet tudósok tapasztalatai alapján a vándorgyűlés leszögezte, hogy a gümőkór Oka a nyomor. A Szovjetunióban megszűnt a kizsákmányolás, a nép jólétének növekedésével párhuzamosan a giimőleóros megbetegedések száma is a- minimumra csökkent. A TEXTILKOMBINÁT DISz fin fúlj ni felkészüllek az őszi oktatásra. Még tien a hélen hat politikai kiírt és egy Szabad Ifjúság olvasóköri Indítanak. A DÉLMAGYARORSZÁG Nyomda dolgozói az ü~em kultúrtermének plörsarnókdhati kiállítóit rendeztek a minőségi munka megnyitása érdekében. Bemutatják a nyomdában előállított legjobban siIcériih nyomtatványokat, folyóiratokat, plakátokat, könyvkötészeti munkákat. A kiállítás a selejtes, gondatlanul készVrtt darabokat ts bemutatja. Á SZEGEDI MÁV szakszervezeti 'énekkar november 8-án délelőtt sze_ repelt a rádióban.A Népköztársaság dalát, n Sztálini aratást. Ifjú harcoíok dalát és még más szovjet dalokat énekeltek Kertész Lajos vezényletével. A SZABADSÁGHARCOS Szövetség a Vörös Csillag launlóotthonban november 5-én IMI órás oktatást indított be. A tanfolyamon 68 hallgató vesz részt. rA SZEGEDI PaprikaMdolg-osótelep MNDSz asszonyai a Nagy Ok. lóberi Szocialista Forradalom 33. évfordulójára műsoros előadással készültek. Az MNDSz énekkara magyar és szovjet népdal okai énekel', az MNDSz kttlítir csoportja pedig jeleneteket és szávaiatokat adott elő. > A GYUFAGYÁRBAN nyolcszemélyes műszaki brigád alakult. \ brigád felajánlotta, hogy november 7-re, a Nagy Októberi' Szocialista Forradalom tiszteletére az egyik üzemrészben felszerelik a gépeket. Igy november 8_án az új üzemrész 50 százalékos kapacitással meg tudott indulni. VASÁRNAP ÜNNEPÉLYES KERETEK KÖZÖTT megalakult a Szegedi Tüdőgyógyász szakcsoport. A szakcsoporthoz Csongrád és Rácskiskon megye területén működű tüdőosztályok. tüdőgyógyintézetek és tiidőbeleggondozók tartoznak. A szakcsoport megalakulása lényeges minőségi változást hoz a betegség elleni küzdelemben résztvevő orvosok szakmai és politikai munkájában. 'A KENYÉRGYÁR 'dolgozói november 4-én kultúrműsorral egybekötött idrsasvacsorát rendezlek. A kuUúrcsoport jeleneteket és énekszámokat adrt't elő. UJ, NAGY HARISNYAGYAR épül az egykori budapesti Fittexgyár épülettömbje helyén. Az építőmunkások száziai dolgoznak, hogy átépítsék a gyártelepet,' amely a magyar harisnyagyártás nagyteljesítményű üzeme lesz és a belföldi harisnya szükséglet kétharmadát fe* dezi. HÉTFŐN MEGNYÍLT a Valéria férrn a 60-as számú Vasbolt, ahol edény, vasáru és szerszámfélékkel látják el a vásárlókat. A Pclőfi-lclcpen napokban nyitnak új húsárudál. MINDEN SZEGEDI ISKOLÁBAN november 7-én délelőtt műsorral egybekötött ünnepélyt rendeztek a Nagy Ofí'óberi Szociális'a Forradalom tiszteletére. PÁRTÉLET * A Pártoktatás Háza nagy segítség a tanuláshoz PÁRTUNK POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK 1949 október 20 i határozata rámutal párttagságunk marxista-leninista képzettségének állandó fokozása szükségességére. Megjelöli azokat az eszközöket is, amelyeknek segítségével párttagságunk ideológiai nevelése még eredményesebb lesz. Ennek a nagy fontosságú határozatnak a végrehajtását segftik elő az országszerte létrejött Pártoktatás Házai. Közel egy esztendeje, hogy működik Szegeden is a Pártioktatás Háza és ez az idő elég volt arra, hogv felismerjük: milyen dönlő segítséget nvujt párttagságunk nevelésében a Pártoktalás Háza. A Pártoklatás Iláza berendezészi, előadótermei, könyvtára biztosítja, hogy minden, ami szükséges a jó tanuláshoz a tanulásban r 'szívevük rendelkezésére áll. Számos elvtársnál fordul elő, hogy otthon nem tud nyugodtan tanulni, vagy a gyerekek lármája miatt, vagy mert nincs könyv — és egyéb körülmények is megnehezíthetik a tananyaggal való alapos foglalkozást. Pedig a marxizmus-leninizmus elméletét megismerni, elsajátítani csuk akkor lehet, ha elmélyedünk egy-egy anyag tanulmányozásában, ha jól átgondoljuk a tanultakat. A TANULÁSBAN RÉSZTVEVŐK sok esetben nem tudnak jól eligazodni a tananyagban. árért a marxizmus - leninizmus tanulása nagyszerű feladat, sokrétű és c legnagyobb tudományt tanulmányozni sokszor segítség nélkül nehezen megy. A pártpropagandisták, az iskolavezetők minden lehetőséget megadnak a tanulás eredményességéhez, de hét közben a tanulás folytán felmerülhetnek problémák, amelyek nem világosak, megoldásuk pedig feltétlen fontos. Ha ilyen esetben önmagunk, minden segítség nélkül próbáljuk a helyes tájékozódást megtalálni, megesik, hogy nem egészen világos következtetésekre jutunk. Vagy előfordulha't, hogy az anyag alapvető lényege helyett az anyag megértése szempontjából kevésbhé lényeges kérdéseket állítunk tanulásunk homlokterébe, s ezeket boncolgatjuk. A Pártoktatiás Házában dolgozó fejlettebb elvtársakat fpl kell keresni ilyen esetben, akik segítséget nyújtanak s megmulatják a helyes szeniponloka't, megoldjak a problémát, a tanulásunknál napirenden lévő anyaggal kapcsolatban. DE A PÁRTOKTATÁS HÁZÁBAN működő elméleti tanácsadó és előadói iroda is igen megkönnyíti a szegedi elvtársak tanulását. Az elméleti tanácsadó olyan kérdésekre ad választ, amelyek nem világosak tanuló párttagságunk és propagandistáink körében. Hiba volna azt gondolni, hogy nem merülnek fel vitás kérdések politikai iskolánkon, amelyek eldöntése alaposabb tanul- I mányozást igénvei. Az 1949—50-es oktatási évadban is 97 esetben kértek elvi kérdésekre felvilágosítást alap. és középfokú szemináriumainkról. Most bizonyára sokkal több esetben fordul elő ilyen kérdés, mert az idei oktatási anyag lényegesen színvonalasabb, mint tavaly volt, több kérdés adhat alkalma'i vitára. Propagandistáink, ha egy-egy felmerült elméleti kérdésre nem tudnak választ adni, haladéktalanul juttassák el a kérdést az elméfe'ci tanácsadóhoz, vagy személyesen jöjjenek be konzultációra. Az elméleti tanácsadó működése főként háromirányú: 1. A politikai iskolákról, egyéni tanulóktól és konferenciákról, vagy egyéb területről beérkező elméleti kérdéseket írásban megválaszolja, 2. Személyes konzultációt tart propagandistákkal, vagy egyéni tanulókkal. Attól függően, hogy hol vetiödik fel tisztázásra váró elvi kérdés és milyen jelentőségű, — ha szükséges sajtón keresztül felel a kérdésre. 3. Nyilvános konzultációkat tart üzemekben, tszcsékben, hivatalokban, ahol a párttagság, vagy a dolgozók olyan elméleti kérdéseke'! vetnek fel, ame Ivek érintik az egész alapszervezeti tagságot. MAGASSZINVONAI.U ELŐADÁSOKAT TARTUNK a Pártoktatás Házában, pártveze'iöségeink, propagandistáink, konferenciavezetőink és egyéni tanulóink részére. Ezek az előadások elősegítik a soronkövelke zö témával való olaposabb foglalkozást. Megkönnyítik pártvezetőségeink, propagandistáink, egyéni tanú lóink munkáját. Ezért fontos, hogy egy-egy ilyen előadáson valamenynyien jelenjenek meg azok, akik ré szére szól az előadás. Mert ezek az előadások és a Pártoktatás Háza egész működése pártpropagandánknak központi kérdésévé kell válnia. — Igen nagy kitünte'iés az. ha elvtársakat a Pártoktatás Házában tartandó előadásra hívnak meg, ahol Pártunk politikájának eszmei alátá. masztiását ismerik meg, ahol segítséget kapnak ahhoz, hogy az elméletet a gyakorlattal összekössék. AKKOR TÖLTI BE az eddiginél is jobban hivatását a Pártoktatás Tláza, ha pártvezetőségeink megfelelő módon foglalkoznak vele. Pártivezetőaégejnk részéről toibb helyen mutatkozik olyan jelenség, hogy nem értékelik kellőképpen ezt a nagyfontosságú szervet. Nem gondoskodnak a Pártoktatás Háza-felelős beállítása, ról, vagy ahol beállították, ott nem ellenőrzik munkáját. Pedig a Pártoktatás Háza-felelős feladata igen sokrétű és komoly munka. 'A' felelős gondoskodik arról, hogy a Pártoktatás Házát az alapszervezetek jól és észszerűen használják fel. Figyelemmel kiséri a Párloktatás Háza programját, amit a sajtó is közöl, és amit a felelősök előtti kiilön ismertetnek. Nekik kell megszervezni, hogy az alapszervezet tanulói igénybevegyék a Pártoktatás Házát, ha a helyzet ezt megkívánja. Ellenőrizzék, hogy az alapszervezeti propagandistái, egyéni tanulói megjelennek-e a részükre tartott előadásokon, tanulócsoportokon. Tehát több figyelmet kell fordítani és alaposabb ellenőrzés'! kell gyakorolni alapszervezeti vezetőségeinknek a Pártoktatás Háza-felelősök munkája felett. Mint látjuk, pártszervezeteink igen fontos felada'm a Pártoktatás Házával való alapos foglalkozás. Tegyék szorosabbá kapcsolatukat a Pártoktatás Házával, amely nélkülözhetetlen abban a törekvésünkben, hogy tagságunk elméiéti képzettségét Politikai Bizottságunk multévi határozatának megfelelően a kivánt mértékben emelni tudjuk. Siklós János Miért nem értékellék ki a napközi otthonok közötti versenyt? ,,'Á munkaverseny a szocializmus építésének kommunista módszere" — mondotta Sztálin elvtárs egyik beszédébe®. Sztálin elvtársnak ezt az útmutatását követték üzemünk napközi otthonának dolgozói, amikor november 7-e méltó megünneplésére versenyre hívták a szegedi napközi otthonok dolgozóit. Ezt a versenyfelhívást. amely a tisztaság, rend, díszítés és a gyermekek fokozottabb ég jobb ellátását tűzte célul, valamennyi szegedi napközi otthon — a Szegedi Kenderfonóét kivéve — elfogadta. A versenykiértékelést november 6-án kellett volna elkészíteni a versenybizottságnak. Most szeretnénk rámutatni az itt megmutatkozó hiányosságokra, ami sajnos nemcsak itt• hanem más téren is megmutatkozik. A versenykihívásokon értékes munkafelajánlásokat tesznek dolgozóink, de sok esetben ez csupán felajánlás marad. Számtalan alkalommal bejegyzik különböző füzetekbe felajánlásaikat. de semmi több! Hogy ezeket a vállalásokat teljesítettük-e. vagy nem, ezzel nagyon sokszor nem törődik senki. Ugy látszik, ez alkalommal is a szegedi üzemek napközi otthonainak dolgozóiból megválasztott kiértékelő bizottság ebbe a hibába esen. Ugyanis november 6-án a megbeszélt időben egyetlen bizottsági tag sem jelent meg a megbeszélt helyen. Most kérdezem, mikor értékeli ki ez a bizottság munkaversenyünket? Bakos Erzsébet a Szegedi Falemezgyár üzemi tudósítója. MÁS VAGY MÁR DOROZSMA... Kiskundorozsma megnőttél, megttépültél, amióta először láttalak! Akkor 1900-at irtunk. Gyuris Mihály bácsi vendége voltam, ő vezetett végig rajtad, hogy gyönyörködjem benned. Elmondom, milyen voltál akkor.Háromnegyedrészben kis viskókból álló szegény falu, ahol tengernyi kubikoscsalád nyomorgóit. Soványak voltak és rongyosak. Télen fagyott burgonya és takarmányrépa került a fekete kenyér mellé az asztalukra. Tavasszal elindultak munkát keresni. Tolták a szegénységgel megrakott nyekergő talicskákat. tlres zsebbel indultak el és úgy is tértek vissza. Fukar voltál és koldus, fukar és kodus volt a földed is, amely nagyrészben egy-kétholdas semmittermö parcellákból állott. A kisemberek földje volt ez. A zsiros föld a zsiros parasztoké volt. Azt nem láttam. dc latiam Gyuris Mihály hatgyermekes kubikos paraszt földjét, amely se trágyát, se mélyszántásI soha nem kapott, csak arra volt jó, hogy megsanyargassa a családot, amely szinte a tjz körmével művelte meg. Lihegő< sovány lovak és egész testükben reszkető tehenek vonták a rozoga faekéket, amelyeknek tompa vasára vastagon fonódott rá a drótkemény tarack, hogy minduntalan kidobja a földből. Szenvedés volt és keserűség a szántás, amerre jártam. Az eke szarvát inkább tolni kellett, mint fogni, ha pedig néha ránehezedett aki fogta — hogy mélyebbre kényszerítse —. nyomban megálltak az erőtlen állatok. Ilyenkor percekig kellett pihentetni őket, hogy végleg ki ne essenek az igából. Megszokott dolog volt egy hétig szántani két-három hold földet. Valóságos „senki földjének'' látszott a határnak ez ja része, amelyet mintha nem szorgos termelőkezek, hanem értelmetlen munkára fogolt rabok müveitek volna meg, haszontalan időtöltésből. Az ilyen gyeftrán megmunkált földbe szórt vetőmag vagy a varjak prédája lett, vagy ott száradt el a kőkemény hantok között, a gabona pedig aratásig sem nőtt meg annyira, hogy a nyulak megbújva járhassanak benne. Ezen azonban soha senki sem próbált elgondolkozni és következésképpen nem az évszázados elmaradottságban látfák a szörnyű nyomorúság okát. hanem a nép számára előre meghatározott ,,isteni sors" akaratában. Ezt pedig mindenkinek vallásos kötelessége, csendes megadással és reménnyel elviselni. mert úgy tudták. hogy ezen keresztül vezet az út az örök élet, a túlvilág kapujához. Ilyen volt a határ és így) festettél Te magad is, Kiskundorozsma! Szegénylakta utcáidat önmaguktól keletkezett határvonalak jelezték. Ezen belül csak az ördögűzés misztikuma öntött erőt az éhségtől meggyötörtekbe. Az utcáid éppen olyan élettelenül terültek el, mint az udvarok, amelyeknek síri csendjét semmi sem zavarta meg Malac nem visított, liba nem gágogott, egyetlen kakas nem kukorékolt. Még a kóbor kutyák is elkerülték ezt a részt. Csak a mocsaras árkok poshadt vizéből, a járványok zöldmohás, pocsolyás fészkeiből hallatszott a tenyérnyi békák egyhangú brelcegése. Az úttestet elborító kátyúkat tavasztól őszig járdára hajtva kerülték el a kocsik A kulákokból álló vezetőség mit sem törödött Veled. Ök a nagyutcán laktak, amelynek árkaiban a baromfifalkák százai zsibonglak. A rendezett utca burkolatán könnyen gördültek a tarkára festett féderes kocsik. Ragózott üléseiken, meleg takarókba burkolva ültek az elhízott, tajtékpipás kulákok Kényelmüket csak a sztlajul ágaskodó paripák megfékezésének gyönyöre szárnyalta túl. Akkor történt, hggy a korareggelt összeírásra dobolták a községházára a kubikosokat. Ötvenet készültek elindítani munkába, valahová a Duna vidékére. Seblében összesereglett vagy ötszáz rongyos falicskás. Gyuris Mihály bácsi is köztük volt,.. Késő délutánig az összeírás még meg se kzdődöft Többszázan már ej is mentek, amikor végre estefelé megérkezett a főszolgabíró. Nagy, görbebottal szállt le a kocsiról. A járdán állók egymást taposva húzódtak félre. Á főszolgabíró megállt és botjával kétrészre választotta szét a várakozókat. A különben engedelmességhez szokott Gyuris Mihály nem tudta követni a bot gyors szétválasztó mozdulatait és ott maradt a két csoport között. Olyan dermedten állt. mintha gyökeret eresztett volna a lába. A főszolgabírót elborította a méreg; — Te vén szamár, nem akarsz mozdulni, spekulálsz, vagy talán alszol? No• majd én felkeltelek mindjárt — kiáltotta nyitott torokkal és akkora ütést mérf rá, hogy kettétört a botja, A kezében maradt darabot ráadásul hozzávágta, hogy dühét csillapítsa, majd úgy rendelkezett, hogy a jobboldalon állók munkába mennek, a baloldaliak pedig elmehetnek haza. * Szegényes útravalóval ment el munden munkába induló csoport és ha megérkezett ,,munkahelyére, ott ,találta már a prédára éhes kocsmát, az úgynevezett „ munkás kantint" . amelynek pénzéhes eazdája a ragadozók módjára csapolt le az üres tarisznyával álló, kiéhezett áldozatokra. ö hitelezett, az elsö béeelszámolásig. Kikötésképpen közölte azonban, hogy csak azoknak nyújthat hitelt, akik az élelmicikkeken és dohányféléken felül italt is fogyasztanak. Hogy ezt természetesnek és méltányosnak találja mindenki, arról egyes bandagazdák gondoskodtak, akik etekintetben előre megállapodtak a vérszopó kantinosokkal. Fogyott a pálinka, fogyott a verejtékezők keresete és agyonkinzott karjaik ereje. Még meg sem kapták az első keresetüket, amikor azt meghaladó összeggel tartoztak a bűzös kocsmának. Akik vonakodtak elfogyasztani az elébük tett ocsmány pálinkát, azokat a hitelmegvonás komoly veszélye fenyegette. Igy nem volt más választás, mint meginni mindent, amit elébük tett a lélekkufár, aki hajszálpontosan tudta. mekkora összeget kúpnak majd a kiéhezett munkások, ennek megfelelően erőltette rájuk az alkoholt. Később már önként is hódoltak a szenvedélynek és annyit ittak, amenynyi csak felfért a hifeltáblára. Ittak nyakló nélkül, hogy ne gondoljanak a gondra. A mámor és kábultság érzése minden erejük megfeszítésére bírta rabjait. Álmatlanul töltötték el az éjszakákat az undorító borgőzzel telt áporodott szagú kantinban. • * » Mint mindenhová, ide is jutott a munkásnyúzó kocsmárosok megszokott figuráiból. Mire Gyuris Mihályék megérkeztek, ott állt már a cigánysátorra emlékeztető kocsmabódé. Oldalát és tetejét ócska kátránypapírral borították be. belső berendezése pedip gemmiben sem különbözött külsejétől: hosszú karókra szegezett deszkaasztal, rajta odaláncolt, kopott kanalak, csorba, vastag poharak és két szeggej odaerősített kajsza bádogtányérokkal várták a ,,vendégeket". A bódétól néhány lépésnyire _ négy magas póznára feszített ponyva alatt a légylepte konyha állt. Nem volt a szemétdombnak olyan undorító hulladéka, amely ne lett volna megfelelő arra, hogy meg, főzzék és szétmérjék• az éhes kubikosoknak, akiknek minden keresete erre a poshadt moslékra és mérgező, hamisított italokra ment el. Ősszel lerongyolódva, piszkosan, eltetvesedve fértek vissza. * Ilyennek maradtál meg emlékeimben Kiskundorozsma és mostanában mégis az történt, hogy egyre sűrűbben gondoltam rád. A viszontlátás vágya volt ez. Igy esett meg, hogy ma újra itt vagyok. Semmi kétség, te vagy az-' öreg Dorozsma, olvastam nevedet az útjelző táblán, hallottam, amikor neveden szólított az autóbusz kalauza és láttam a népdalokban annyiszor megénekelt szélmalmodat. Gyuris Mihály házatájára is rátaláltam, de nem láttam egyetlen szomorú arcú kubikost, nem láttam a mult egetverő szegénységét. sivár, iires utcákat és nem láttam a hajdan rettegett zergetollas úri figurákat sem. Más vagy már, Dorozsma, más a határod is. Fáradt barmok helyett traktorok hasítanak új barázdát, vetögépek keresztezik egymást. A keskeny földparcellák helyén a termelőcsoportok látóhatárig tet^edő földjén zöldéi a kenyér. És amint itt állok a piros drapériákba öltözött, fellobogózott Tanácsháza előtt, csendcsen beszélve hozzád, amint kérdem ezerszer is, hogy mi keltett új életre, hogy szabadultál meg a múlt nyomasztó nyomorától, vidám gyermeksereget látok közeledni a szépen feldíszített emeletes iskola felöl, ajkukon vidáman zengő nótaszóval: „Elvtárs! Sztálin nevével...'' A Te értelmes válaszod volt ez, Kiskundorozsma. Megértettem! ORMOS JÁNOS