Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-07 / 259. szám

2 KEDD, 1950. NOVEMBER 1. VÖRÖS OKTÓBER apám, Tizenhétben még kamasz rótt OlaszfOldee flzte a töke éa majdnem ottlialt a Ptaván aa űrt Magyarországért. Gyalázatna inalt, hogy söpörjelek véglf apám ma Ó*E és Ötvenkét éves, homlokán barázdát vágott a nyomorúság, a véres fasiszta téboly, a bamba, torzszQIOtt kor, a népkonyha zsizalkes ctki.. a plneelakás, a komor penészes falak, melyek eltakarták a Napot, mely vörffsen égett a Kárpátok mögOtt felégetve a szegénységet. Bevallom, nem hidtam rólatok Vörös Katonák, ez nem szégyen, otthon nem mondták: de ahogy nőttem belestem a kapun a rendőrségen éa kékrevert háta elém görnyed Hxrnöt év után la.., Ha tudnám kl volt, ma megcsókolnám, ha élne, mert tudom, kommnnisla volt. Hej, forradalom! október rózsája! tizenhétben, de nem a Plaván •.. Hej, Vörös Katonák! a világ ébredt a halhatatlan nagy Lenin nyomán. Irigylem, kl ott járt vele a döntő csaták barrikádjatn, kinek mellette szúrt a fegyvere s Iszonyút iitött énértem is. Hej, forradalom! még meg sem voltam, mikor Indnltál erre is, felénk .., az árulók lelépték hazám egén a fényt, mely tizenkilencben kigyúlt de nem téphették le rólad hatalmas Szovjethatalom! örök hála néktek dicső katonák, tl pártnevelte harcosok, kik meghoztátok mihozzánk ls a győzedelmes vörös csillagot. A boldog évek, hej, szaporodnak, nem számolom már, annyi van. Vörös Október! köszöntsön téged szabad hazámban tetterős szavam. LŐDI FERENC. A Nagy Októberi Forradalom jelentősége a szovjet nép műveltségének emelésében A kultúra élharcosai a békevédelmi harc élvonalában Irta: SZERGEJ KAFTANOV. a Szovjetunió felsőokt atásügyi minisztere. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megvetette az alapját az új, szocialista kul'iúra fejlődésének, amely nem kizsákmányoló osztályokat, hanem a dolgozók millióit hivatott szolgálni. A marxizmus-leninizmus eszméivel megtermékenyített szovjeti szocialista knltúra az egész- haladó emberiség harci zászlaja lett. A cári Oroszországban a lakosság háromnegyed része írástudatlan volt. A forradalom győzelme után a szovjet hatalom nyomban felszámolta »z írástudatlanságod Ez csupán az első lépése volt a széleskörű kulturális forradalomnak, amelyet azután a nagy Sztálin vezetésével újabb és újabb sikerek követtek. Kiépült az iskolák, technikumok, főiskolák szerteágazó hálózata, amelyekben feőbb mint 35 millió ember tanul. Ez teszi lehetővé, hogy a munkások és parasztok közül kinevelődjék az új értelmiség, amely oly nagy szerepet töltött be a háborűelötti sztálini ö'iéves tervek megvalósításában, nz ellenség feletti győzelem kivívásában, de még hatalmasabb feladatok állanak előtte, most, a szocialista építés befejezése és a kommunizmusba való átmenet időszakában. A sztálini természe'iátalakftási terv, a most meginduló hatalmas arányú építkezések, újabb alkotó lendületet követelnek a szovjet tudományos és műszaki értelmiségtől. Fz az értelmiség az egész néppel együtt máris bekapcsolódott a nagy építkezések munkálataiba. A Szovjetunióban a tudomány és a munka szorosan összeforrott. Ebben rejlik a szovjet tudomány hatalmas ereje. Igen jelentékeny feladatokat oldanak meg a művészek és az írók. A világviszonylatban is élenjáró szovjet irodalom a burzsoá országok irodalmától eltérően a nép életét, harcát, munka-hősiességét tükrözi vissza. Ugyanez elmondható a szovjet filmművészetről is, mely az utóbbi időben olyan kimagasló alkotásokkal gyarapodott, mint a „Berlin eleste", „Sztálingrádi csata", „Találkozás az Elbán", „Uj utakon", „Vidám vásár", „Kárhozottak összesküvése", „Titkos küldetés". A világ népei a szovjet filmművészeti alkotásaiban a kommunizmus nagyszerű eszméinek megtestesülését, a népek békéjéért és boldogságáért harcoló szovjeti emberek hatalmas alkotóerejének' megnyilvánulását látják. A szovjet kultúra, 'tudomány, iroHovember 7-én osztják ki az iskolai ösztöndijakat November 7-én, a Nagy Októberi Forradalom 33. évfordulóján Csongrád megye minden iskolájában ünnepélyes keretek között osztják ki az ösztöndíjakat az arra érdemes munkás és pnrasztszármazású általános iskolai tanulók részére. Ezalkalommal 11.800 forintot osztianak Szét a megye területén. A munkájukban kitűnt pedagógusok részére november 8-án ugyancsak ünnepségek keretében adják át a pénzjutalmakat. Erre a célra 80 ezer 260 forint áll rendelkezésre. Az újítók és a legkiválóbb pedagógusok 1000—1000 forint jutalmat kapnak, a kiemelkedő eredményt mutató nevelők pedig 600—600 forintot. dalom és művészet virágzásával, eredményeivel összehasonlítva, még jobban szembeötlik az a hanyatlás és bomlás, amelyet a burzsoá kultúra él ma át az imperializmus országaiban. Az imperializmus országaiban az igazi tudományt és kultúrát a reakciós eszmék, a faji megkülönböztietés tanai váltják fel. Azok a tudósok és értelmiségiek, akik még tegnap ingadoztak és nem tudták, hogy "melyik utat válasszák, ma már a leghatározottabban kije- Sztálin. lentik: eltiökélt szándékuk megvédeni a békét egy újabb háború borzalmaitól. A békeharcban ma őszszefogó tudósok nagy erővel szállnak szembe a sötétséggel és a rombolás erőivel. E nemes békeharcban a földkerekség minden becsületes emberét lelkesíti a Szovjetunó, a béke és civilizáció támasza, a szovjet nép és az egész emberiség lángeszű vezetiője, a haladás és kultúra zászlóvivője — í c Nemrégibea. amikor A. Szofronov, a Sztálin-díjas szovjet író, a moszkvai rádióban a szovjet írók békefelhivását olvasta, Maxim Gorkijaalt híres szavaival kezdte beszédét: „Kivel tartotok knltúra mesterei?" Valóban: kivel tartanak? Ha szétnézünk a világ kultúrfrontján, azt látjuk, hogy az igazi kultúra igazi mesterei mindenütt a béke, a béke őre, Sztálin elvtárs mögé sorakoznak fel. Nincs ma a világon jelentékeny író, számottevő kultúrpolitikus, aki a békevédelmi harc barrikádjának másik oldalán állana Valamennyiüket — mint nagy kommunista írót. Romáin Rollandof — méltán nevezhetjük a dolgozó és a békét akaró emberiség lelkiismeretének. A békeharc élvonalában küzd mindenekelőtt ILJA EHRENBURG, aki csaknem minden nemzett ás nemzetközi békeértekezleten hallatja félelmetesen szellemes és a háborús uszítókat leleplező szavát. Ehrenburg mögött hatalmas írói múlt áll. Könyvei s®erte a világon ismertek. De emellett ragyogó publicista és kiváló szónok. A béke rettenthetetlen harcosa. Szava bátorít és gyújt. Ki ne ismerné Wroclawban mondott híres mondását; ,,Ast mondják, hogy a fegyverek közt hallgatnak a múzsák, A mi dolgunk, iróké, művészeké, tudósoké, hogy beszéljenek a múzsák, mert akkor hallgatnak a fegyverek Franciaország legnagyobb ma élő prózaírója, LOUIS ARAGON művészetét a német megszállás alatt az ellenállás, a harc művészetével cserélte fel. Aragon szívvellélekkel kommunista; mélye® emberi tehát hitvallása a kultúráról is: „A kultúra álmok, munkák, emlékek, felfedezések kincsestára, olyan kincsestár, melyet felhasználhatunk arra, hogy előbbre oigyűk az embereket a haladás ég boldogulás Útján." Ezt a kincsestárat Aragon nemcsak gazdagította műveivel, hanem előljár védelmében is. Szavát a vi-. lág minden részén követik a béké. ért küzdő milliók. A népi demokráciák haladó kultúrájának, a békeharcnak egyik élen* járó bajnoka RÉVAI JÓZSEF, népi kormányunk népművelési minisztere, a legkiválóbb magyar kritikusok egyike. Senki mélyrehatóbban és pontosabban nem jelölte ki Petőfi és Ady. de általában az írók helyét a magyar társadalmi életben, mint Révai elvtárs. A nap mindem órájában szóban. írásban, tettekker harcol a béke nagy ügyéért. S mert a uzovejtkultúra eszmei magasabbrend őségén keresztül nézi a magyar, életet, tudja a gyakorlatba is átültetni azt a nagy lenini elvet, mely szerint az író csak akkor szolgálhatja a dolgozó népet, ha művészete az általános proletárügy szerves részévé válik. M. A. NEXÖ nyolcvanegy éve küzd a burzsoá kizsákmányolás ellen. Szegény munkás fiaként kezdte s ma Európa egyik vezető szelleme, A proletárszolidaritásnak ez a nagy költője, mint minden igazi nagy író, egyben a dán nép nemzeti sajátosságainak is pompáé ismerője. Előrehaladott kora nem akadályozza Nexöt abban, hogy ma is ne aiz éle® járjon a béke megvédéséért vívott harcban. Kortársa volt Barbusscnek, Romáin Rolandnak; barátja Maxim Gorkijnak. Élete bizonyíték arra. hogy az író, ha jgaizán író — a béke harcosa, K. SZIMONOV művei félelmet keltenek az imperialistákban, de szeretetet a dolgozó milliókban. Miként a Nagy Honvédő Háborúban együtt élt, szenvedett a rettenthetetlen hősökkel, úgy harcol most ls a békéért, a haladás ügyéért a háborús uszítókkal szemben. J^ forradalom 1917 októberében újabb lépéssel ha'-adt előre. „A válság megérett — írta Lenin 1917 szeptetmber 29-én —, az égés® forradalom jövője kártyára van téve. A Bolsevik Párt egész becsülete forog kockán." Október 7-én Lenin titokban Petrográdra érkezett. Október 8Ján találkozik Sztálin elvtárssal. Beszélgetésük több órán át tartott. Sztálin ismertette Lenin előtt a felkelés előkészítésének menetét. Lenin helyeselte a KB minden intézkedését. A FELKELÉS GYŐZÖTT! börtönökben és száműzetésben eltöltött hány ódás ok után átkerültem Leningrádba. Ott, as orosz munkások körében az egész világ proletariátusa nagy tarát ójának, Lenin elvtársnak, közvetlen közelében, a proletariátus és a burzsoázia hatalmas összecsapásának viharában, az imperialista háború körülményei között tanultam meg először, megérteni: mit je. Lenin Lenin a KB-hoz és egyéb szervezetekhez intézett cikkeiben és leveleiben konkréten kidolgozta « felkelés tervét: hogyan használják fel a csapategységeket és a hajóhadat, milyen fori'os pontokat szálljanak meg Retrográdban, hogy a felkelés sikerét biztosítsák. Sztálin ebben az időben Lenin legközvetlenebb munkatársa. A Párt Központi Bizottsága 1917 október 10-én és 16-án tartott történelmi ülésein elfogadta a fegyveres felkelésre vonatkozó lenini tervet- Sztálin elvtárs támogatta Lenint és határozottan elutasította Zinovjevnek és Kamenyevnek, a forradalom árulóinak, behódoló javaslatait. Sztáhn elvtársat 10-én választják a fegyveres felkelés vezetésével megbízott Politikai Iroda tagjává; október 16-án a KB megválasztotta Sztálin elvtárssal az élén a felkelést irányító Pártközpontot, A Pártközpont volt a petregrádj forradalmi katonai bizottság magva és a gyakorlatban irányította a fegyveres felkelést. — ... visszaemlékszem az 1917-es évre — írja Sztálin elvtárs — amikor a Párt akaratából odrija lenf a munkásosztály nagy egyik vezetőjének lenni. j^Jár a Bolsevik Párt Központi Bizottsága, Loniin és Sztálin Petrográdból irányították felkelés előkészítését az egész országban. Mindenüvé elküldték meghatalmazottaikat: a Donyec medencében VorosUov, Harkovban Artyom, Észak-Kaukázusban K'rov, Szamarában K"ganovics, IvanovoVoznyeszenszkben Prunze, az Uraiban Zsdánov dolgozott. Moszkvában a történelmi harcokat S~kyorcov-Sztyepánov, Jdroszlávszkij, Sirja'ov készítették elő. Petrográdban Lenin és SztáUn közvetlen vezetésével dolgoztak a Bolsevik Párt legkiemelkedőbb ' vezetői: Szyerdlov, D-serZsinszkSj. Kálinin, Molofov, Ordzsomkidse, Andrejev és mások. Október 24-én kora reggel Kerenszkíj parancsot adott a Párt központi napilapjának, a „Rabocsij Puty"-nak betiltására. Az Ideiglenes Kormány megkezdte a támadást a forradalommal szemben, de ugyanakkor reggel Sztálin elvtárs: „Mi kell nekünk?" című vezércikkében kiadta a felhívást az Ideiglenes Kormány megdöntésére, „FJérkesrtf a pillanat —• !rla Sztálin eüvtárs —, amikor, a további halogatás az egész forradalmat bukással fenyegeti. A földbirtokosok és tőkések mostani kormánya helyébe a munkások és parasztok új kormányát kell állítani." \ felkelés megkezdődött. 'A' Pártközpont tagfai — Sztálin, Szverdlov, Dzserzsinszkij — állandóan a FoTradalimi Katonai Bizottságban tartózkodtak. Kidolgozták a felkelési terv részleteit, kijelölték a telefon- és távirdaállomások elfoglalására a csapategységeket. A Bizottság osztagokat rendelt ki a hidak őrzésére, hogy fenntartsák a kapcsolatot a kerületekkel. Október 24-én, k'ésö este, Lenin Október 25-én ek reggelére H proletáriátte uralta a főváros taktikai szempontból minden fon* tosabb pontját. 'Á felkelés győzött. flyen szervezettséget 'fe pontosságot, ilyen különös kapcsolatot nem ismert egyetlen forradalom és egyetlen felkelés sem. Ezt í szervezettséget és fegyelmezett* séget a Lenin és Sztálin vezetésű alatt álló Bolsevik Párt Központi Bizottsága biztosította Lenin és Sztátin irányították Oroszországban az októberi felkelést, ők biztosították gyors- és határozott győzelmét, JJanminchárom 'éve 'áH fenn S szocialista szovjet állam. A szovjet nép a nagy Bolsevik Párt és Sztálin elvtárs vezetésével felépítette a szocialista társadalmat, szabad és boldog életet teremtve a Szovjetunió valamennyi népe száLenin és Sztálin Szmolnijban utplsó titkos szállásáról a Szmolnijba érkezett. Sztálin vázolta a helyzetet Lenin előtt. A felkelés minden szála Lenin és legközelebbi harcostársa, Sztálin kezébe összpontosult. mára. A Párt és a szovjet n"ép, élén a lángeszű vezérrel, vezeti az egész haladószellemű emberiséget az imperializmus ellen, a békéért és a boldog kommunista jövőért folyó harcában. A. Ovcsarova nyomán,