Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-01 / 255. szám

HAZÁNK NEM RÉS, HANEM ERÖS BÁSTYA A BÉKE FRONTJÁN! A tanácstagok járjanak élen a békéért folyó harcban^ amelynek élén a Szovjetunió halad — mondotta Zombori Jánt*ü elvtárs Szeged Város Tanácsának keddi ,alakuló ülésén Az ódon szegedi városháza még soha oly tan jelentős napot nem ért meg• mint a keddi volt. Itt ültek össze az ok \áber 22-én megválasz­tott tanácstagok és meghívott vendégek> hogy megalakítsák a Szeged Városi Tanácsot. Az ünnepélyes ülés elölt a tana cstagok átvették dí­szes megbízólevelüket, azt az okmányt, mely ta.susítja, hogy a nép bizalma arra jelölte ki őket, hogy vezessék, iráityítsák a dolgozókat, intézzék azoknak ügyeit. Megteltek a tanácsterem széksorai a tanácsta­gokkal. Ott ülnek egymás mellett, kics't meghatottan beszélgetnek. Ért­hető, hiszen életük hatalmas fordulópontjához, életüknek új szakaszá­hoz érkeztek. Munkások, dolgozó parasztok> értelmiségiek. fejkendős asszonyok, lányok. fiatalok ülnek egyAtás mellett, nézegetve a piros­szegélyű, kékesszürke papírra nyomtatott rrtegbízóleveleu mely arról be­szél, hogy a demokrácia, a szocializmus épi'áse érdekében jó munkál vé­geztek eddig s ez a megtiszteltetés is ennek a jó mu nkának az eredmé­nye, A falakról vezetőink. Lenin, Sztálin, RákiXsi elvtársak képei néznek le rájuk s vörös alapon fehér betűs jelmondatok hirdetik az ünnepet. ,,A tanácsokkal erősítjük népünk egységét, növeljük a béketábor erejét!" — mondja el az egyik felirat s közvetlenül meTleitr a másik felirat. Alkotmányukból vett idézet elmond ja. hogy mi a" tanácsok lényege: „A helyi tanácsok munkájukban közvetlenül a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellenőr­zését az államhatalom helyi gyakorlásában." Ujabb győzelmet ünnepciiínk Megihatott csendben figyelt mindenki, amikor a Himnusa hangjai után Zombori János elv­társ, az MDP Szegedi Pártbizott­ságának titkára, a Magyar Füg­getlenségi Népfront Szegedi Bi­zottságának elnöke megnyitotta az ünnepi ülést. — Ujabb győzelmet ünnepe, lünk ezen a naipon — kezdte be­szédét. 31a kezdi meg működését a tanács, melynek létesítésére szoros egységben adta 1® szavazatát a tanácsváíasztá­sofe alkalmával a dolgozó nép. Zombori £lvtárs röviden visz­szapillantott a múltra, azokra az időkre, azokra az állapotokra, melyekből országunk, dolgoaö népünk a Párt, Rákosi elvtárs vezetésével kiemelkedett. Fel­emeltük az országot elesettségé­ből, újjáépítettük a romokból s Pártiunk vezetésével sorozatos győzelmeket értünk el. Hozzáfog, hattunk szocializmust építő öt­éves tervünk megvalósításához. Hatalmas terveink azonban új feladatok elé is állítottak ben­nünket és ezeknek a feladatoknak a végrehajtása érdekében fel kellett számolni a régi köz­igazgatást, mely — bár egyes kérdések megoldásánál végzett jó mun­kát — még sem volt alkalmas a ma,ga egészében végrehajtani közigazgatásunk előtt álló meg­növekedett. feladatokat. — A tanácsok megalakulása — folytatta — történelmi jelen­tőségű esemény. A tanácsok be­kapcsolják a legszélesebb töme­geket az államigazgatásba s döntő szervei lesznek a munkás­p araszt szövetség államának. Szeged dolgozó népe a taná­csokba a legjobbakat válasz­| totta, azokat, akik megmutatták eddigi munkájukkal, hogy jó harcosai a szocializmus építésének. Zomíbori elvtárs ezután a ta­nács és a tanácstagok feladatai­ról beszélt g mint legfőbb fel­adatot jelölte a meg a tanács­tagok számára, hogy járjanak élen a békéért folyó harcban, abban a harcban, melynek élén a dicsőséges Szovjetunió és an­nak nagy vezére, Sztálin elvtárs halad. Mindenki feláll a teremben s f.ergetes tapsviharral köszöntik, éltetik Sztálin elvtársat, a Pár­tot s mindannyiunk szeretett ta. nitámesterét, Rákosi elvtársat. A választások szegedi végeredményei Siklósi János elvtárs, a vá­lasztási bizottság elnöke ismer­tette ezután a tanácsválasztás szegedi eredményeit. E szerint szavazati joga Szegeden 66.732 lakosnak volt. Ezek közül lesza­vazott 63.931. A Népfrontra 61.287-en adták le szavazatukat. Ellene 442.en szavaztak, míg érvénytelen 2200 szavazat. A következő napirendi pont javaslat volt a végrehajtó bizott­ság tagjainak személyére. A kö­vetkezőiket javasolták a végre, hajtó bizottságba: Dénes Leó, Nagy István, Blison Gusztáv, Gerőné dr. Fazekas Erzsié bet, Zombori János, Bite Vince, özv. Far­ragi Mihályné, Molnár And­rás, Puszta LajYs, Hegedűs László, Farkas Istvánné, Tombácz Imre, I\»ovicz And­rás, Gera Andri'is és Szi­lágyi Kláiu. Az ülés egyhangú lelkesedés­sel elfogadta a jelölteket, akik azután néhány percre visszavo­nultak, hogy megválasszák az elnököt, a két alelnököt és a titkárt. A szünetben művészi élmény volt a „Bartók Béla" kó. ru? szereplése. Kertész Lajos ve­ziénylésével. Hamarosan visszatért a meg­választott végrehajtó bizottság s az elnök kihirdette a választás eredményét. Elnök: Dénes Leó; alelnö­kök: Nagy István és Tom. bácz Imre; titkár pedig Mison Gusztáv. | A Párt segit Papp Sándor elvtárs, a Megyei Tanács elnöke szólalt fel ezután. Méltatta beszédében a tanácsok megalakulásának hatalmas je­lentőségét. — Igy vált lehetővé — mon­dotta —, hogy bevonjuk a leg­szélesebb tömegeket az állam igazgatásába. Hatalmas ered­mény ez. Munkásosztályunk szövetség­ben a parasztsággal, a Párt, Rákosi elvtárs vezetésével vivta meg a harcot, mely ezt az eredményt is hozta. Bebizonyította a Párt és a dolgozó nép, hogy élni tu­dunk a Szovjetuniótól kapott szabadsággal. Papp Sándor elvtárs beszélt még azokról az eredményekről, melyeket a felszabadulás óta el­értünk, mind ipari, mind mező­gazdasági és kulturális vonalon. — Ezekből az eredményekből — folytatta — szép számmal könyvelhet el magának Szeged dolgozó népe. De a megnöveke­dett feladatokból is jó rész jut számukra és ezeknek a feladatoknak sikeres vég­rehajtása nem kis mértékben függ a most megalakult Vá­rosi Tanács jó munkájától. Harcoljanak a bürokrácia ellen, kezeljék rugalmasan az ügyeket s harcban az ellenség ellen meg­alkuvás nélkül küzdjenek a bé­kéért, erősítsék azt a béketábort, melyet a Szovjetunió, Sztálin elvtárs vezet. Nem vagyunk egyedüL 800 milliónyi tömeg ál mögöttünk. A Tanács sincs egyedül. Mindenkor mellette áll a Párt, hozzásegíti a feladatok eredményes megoldásához. Azoknak a feladatoknak a meg oldásához, melyek sikerrevitele olyan színvonalra emeli népün­ket, amilyen színvonalon ez a nép még soha nem volt a törté­nelem során. Szeged dolgozó népe megérett a hatalom gyakorlására Az üdvözlőbeszéd után Bite Vince elvtárs köszöntötte a Me gyei és a szegedi Pártbizottság nevében a megalakult Tanácsot. — A régi ellenforradalmi Szeged — mondotta — ma már csak rossz álom. A tanácsválasztások eredmé­nye is megmutatta, hogy Szeged dolgozó népe meg­érett a hatalom gyakorlásá­ra s most bátran elmondhatjuk, hogy az 1919-es Tanácsköztársa­ság példáját követjük. Bite elvtárs üdvözlőszavai után a szegedi üzemek küldött­sége vonult be a terembe, élen Komócsin Baiázsné elvtársnővel. Meleg, szívből jövő üdvözlő sza­vak: — Mi magunk a saját soraink­ból küldöttük el képviselőinket a tanácsba. Itt ülnek most azok Is a Városi Tanácsban, akiknek a mult rendszer még szavazati jogot sem adott. ígérjük a ta­nácstagoknak, hogy munkájuk­ban mindenkor segítjük őket. A termelőcsoportok nevében Boros Gyevi János üdvözölte a megalakult tanácsot s Ígéretet tett, hogy a szege­di termelőcsoportok novem­ber 7-re, a Szocialista For­radalom évfordulójára befe­jezik a mélyszántást. Az értelmiségi dolgozók üd­vözletét küldöttség élén dr. Sző­kefalvi Nagy Béla, Kossuth-dí­jas egyetemi tanár hozta él. A Szegedi Kenderfonógyár dolgozói nevében Bordács Eszter tett ígéretet, hogy a gyár dolgozói december 20­ra befejezik ezévi tervüket. Eljöttek az uttfcrők is, hogy üdvözöljék a tanácsot. Az ő ne. vükben Gergely Eva tett foga­dalmat: „Tudjuk, hogy jövőnk egyik biztositéka a tanács. Fogadjuk, hogy jó tanulás­sal, jó munkával segítjük a tanácsok munkáját!" Á városházi dolgozók nevében Berniczki Erzsébet köszöntötte a tanácsot, Papp Ferenc tanácstag pedig az alsóvárosi dolgozó pa­rasztok nevében fogadott jó munkát. Lacsán Mihályné a bé­kebizottságek üdvözletét hozta el, Halász László a kiskereske­dők, Dunai József pedig a kis­iparosok nevében kívánt a ta­nács munkájához sok sikert Szervezzük pndosafeto pártolifatásunkat Távirat Rákosi elvtársnak Molnár István elvtárs tanács­tag javaslatára a Városi Tanács hatalmas lelkesedéssel a követ­kező táviratot küldte Rákosi elv­társnak az alakuló ülésről: „RÁKOSI MÁTYÁS ELVTÁRSNAK, Budapest A Szeged Városi Tanács megalakulásának ünnepén, vala­mint abból az alkalomból, hogy most mult 10 éve szeretett Rá­kosi elvtárs fasiszta rabságból való szabadulásának, forró üdvöz­letünket küldjük és Ígérjük, hogy a Városi Tanács valamennyi tagja minden erejét és tudását ötéves tervünk mielőbbi megva­lósítására és a béke harcos megvédésére fordítja. SZEGED VAROS TANACSA" Az alakuló ülésről táviratot küldtek még a Magyar Népköz­társaság minisztertanácsának, valamint Csongrádmegye Taná­csának. Az alakuló gyűlést a Szeged Járási Tanács, a DÉ­FOSz szegedi járási titkársága, O ártszervezeteink előtt most igen fonto3 feladat áll: a november 6-ával kezdődő héten mindenhol megkezdődik a párt­oktatás. Kétségkívül tapasztaltunk az oktatás megszervezése terén igen pozitív jelenségeket. Tapasz­talatuk azt, hogy pártszervezeteink nagyrésze egyéb nagy feladatok mellett jól készítette elő az új ok­tatási évadot. De hiba volna, ha megelégednénk ezekkel az ered­ményekkel, hiba volna, ha annak örülnénk csak, hogy idén sokkal körültekintőbben szerveztük meg a pártoktatás megindítását, mint tavaly. Hiba volna ha itt megfeled­keznénk arról, hogy tavaly óta lényegesen növekedtek az előttünk álló követelmények az oktatás te­rén is. Éppen ezért kell felvet­nünk elsősorban azokat a hiányos­ságokat, amelyek egyáltalában nem jellemzőek a szegedi pártszer­vezeteink oktatási munkájára, de ha idejében nem tárjuk fel — ezekből a kis hibákból nagy hibák és mulasztások lehetnének. A hiányosságok elsősorban ab­ból adódnak, hogy még mindig sok helyen nem az egyes párttagok egyéni körülményeit, képzettségét és felkészültségét vizsgálják meg az oktatásban való beosztásnál, ha­nem gyakran különböző sablonok­ra, különböző sémákra akarják ráhúzni a pártoktatásban való be­osztás kérdését. Igy, több párt­szervezet vezetőit nem osztották be a pártoktatásba, várva valami­féle felülről jövő instrukciót erre vonatkozóan. Ahol ilyen eset elő­fordult, ott sürgősen ki kell javí­tani a hibát és a pártvezetőség tagjait a részükre megfelelő ok­tatásba kell bevonni. De olyan eset is előfordult, hogy vissza­minősített párttagokat magasabb­fokú oktatásiba vontak be, holott a visszaminősített pártagokat az alapfokú iskolára kell beosztani, hogy az itt végzett jó munkáju­kon keresztül bebizonyítsák: mél­tók a párttag elnevezésre és ezzel természetesen magasabb oktatásban való részvételre is. 4 Belváros II. pártszervezet­ben arra a helytelen állás­pontra helyezkedtek a pártvezető­ség tagjai, hogy párttagokat és pártonkívülieket együtt, — egy­azon fokú pártoktatásba akartak bevonni. Nem arról van itt szó, a pártonkívülieket mi ne akarnánk oktatni, de okvetlenül határt kell vonnunk párttagjaink oktatása és a pártonkívüliek oktatása között. Ha ezt összekeverjük, végsőfokon lebecsüljük az egész pártoktatást. De a pártoktatás lebecsülése az is, amit a Belváros IV. pártszer­vezetében tapasztaltunk. Itt a titkárelvtárs arra a kérdésre, ho­gyan állnak a propagandamunka előkészületei, azt felelte, hogy ő ezt nem tudja, mert ez az okta­tásfelelős feladata. Le kell szögez­nünk és meg kell értenünk, hogy párttagjaink elméleti színvonalá­nak emelése, a marxizmus-leniniz­mus elsajátítása egyáltalában nem resszortfeladat, nem a pártvezető­ség egy tagjának feladata! Az egész pártvezetőség — élén a titkár elv'ársakkal — felelős pártpropaganda jó megszervezd, séért. Bár nem döntő szervezési kérdés — de nem is utolsó — az, hogy al­kalmas helyet találjunk a szeminá­riumok. tanfolyamok megtartására. Tekinte'.be kell venni azt, hogy a hallgatók jól megkőzelíthecisék az előadások helyét és a helyiségek rendesen fűtve és világítva legye­nek. Az oktatás megindulásával feltét­lenül felvetődik minden alapszerve­zetünkben ai: oktatáshoz szükséges anyag, irodalom megszerzésének kérdése. A pátok'atásban résztvevő elvtársak fokozott igényeket támasz­tanak könyvtárainkkal szemben. Ez azt is jelenti, hogy alapszerveze'e­inknek a könyvtárak kérdését napi­rendre kell tüuniök. IVem szabad előfordulnia olyan, nak, mint a Móraváros II, pártszervezetben, ahol a morxista. leninista elméje*, vagy szépirodalom termékeit csak igen nagy kutatás után találjuk meg, de állandóan kí­nálják magukat az ócskábbnál-ócsi. kább irodalmi fércművek. — Az ok­tatáshoz szükséges brosúrákat és egyéb anyagot — mint mondottuk —. még jó néhány pártszervezetünk nem szerei-.tc be tagjai számára, hol­ott már csak néhány nap választ el bennünket a pártoktatási munka kezdetétől. Pártszervezeteink sürgő­I sen gondoskodjanak ennek a hiá­nyosságnak kiküszöböléséről, nehogy a tananyag hiánya következtében zökkenők álljanak be az oktatás megindításánál. A pártoktatás megindítását tá­masszuk alá komoly és elmélyült agitációs munkával is. Az ütemek, kerületek faliújságjain már a kö­zeli napokban jelenjének meg cik­kek az ott folyó pártpropaganda szervezéséről, előkészítéséről és megindulásáról. Az oktatás meg'n­dulása után a faliújságok számolja­nak be az üzem. a kerület, a hivatal dolgozóinak arról, hogy elméleti $zinvonal emelkedése hogyan függ össze a termelés emelkedésével. Ezek a cikkek minél konkrétebbek legye* nek. az érvek alátámasztására hoz­zanak fel a cikkírók számos meg­győző, ellenőrizhető helyi példát. És mondják e] azt is ezek a cikkek, hogy a több és jobb termelés szoro­san és elválaszthalalanul összefügg a békéért folyó harccal. Az üzo­mekben. a hivatali pártszervezetek­ben és a termelőszövetkezeti csopor­tokban az oktatási munka nyilvá­nosságának megteremtése érdekében a termelési felelősök és a,; oktatási felelősök szorosan működjenek ösz­sze, hogy így még konkrétabban ki­mutathassák: aki jó a tanulásban, az ió a termelésben is Tíékénk megvédése, függetlensé­günk és szabadságunk biztosí­tása érdekében magábavéve még nem elégséges népgazdaságunk fej­lesztése, néphadseregünk erősítése. Ahhoz, hogy a Szovjetun'ó-vezette hatalmas béketáborban jól megáll­juk helyünket, fel kell fegyverkez­nünk a marxista-leninista elmélettel, A marxizmus-leninizmus iránytűjé­nek kell kezünkben lenni ahhoz, hogy biztosan eligazodjunk a béké­ért folyó harc legkülönbözőbb, fel­adatai között is. a Dorozsmai Függetlenségi Nép­front táviratban, Bakó László református lelkipásztor pedig levélben üdvözölte. Az alakuló ülést Dénes Leó elvtárat zárta be. Őrizetbe vették adócsalás és árdrágítás miatt Örlei György vaskereskedőt A rendőrség őrizetbe vette és átadta az államügyészségnek Örlei György szegedi vaskereske­dőt, mert megállapították, hogy Mérey-utcai üzletében lévő, mint­egy százezer forint értékű árúját, túlnyomó részben számla nélkül szerezte be. Azt is megállapította a nyomozás, hogy Orlei sorozatos árdrágításokat követett el, ré­gebben beszerzett áruja után nem fizetett árkiegészítő adót és olyan árut is visszatartott, amely az ötéves tervben szereplő építkezésele sikeres befejezéséhez szükségesek. örleinek nemcsak nagyértékü, forgalmi adó nélkül beszerzett áru­raktára, hanem modern bérvillája, tehergépkocsija és más komoly értékei is voltak. Orlei bűnös üzleti politikája abban is megnyilvánult, hogy még a termelőszövetkezetek és a Ma­gasépítési NV részére sem szol­gáltatott ki raktári készletével arányban álló mennyiségű közszük. ségleti árut. Egyévi börtönre ítéltek el egy feketéző alsóvárosi asszonyt Feltűnt a hatóságoknak, hogy Flanka Ágostonná szegedi lakos, vasúti bérlettel sűrűn utazik fel Budapestre és minden alkalommal terjedelmes csomagokat visz ma­gával. A nála megtartott ház­kutatás során nagymennyiségű zsírt, rizst, babot és 55 kiló mákot, 557 drb tojást, 69 kiló szappant, 28 kiló tarhonyát, 207 kiló lisztet 60 kiló baracklekvárt, négy mázsa burgonyát,, 2 mázsa, fokhagymát, 140 kiló vöröshagymát, tíz mázsa búzát és 640 kiló árpát találtak. Ugye kedden került a megyei bíróság Hárs tanácsa elé. A bíró­ság megállapította Flankáné bű­nösségét és ezért egyévi börtönre, háromévi politikai jogvesztésire, ezer forint pénzbüntetésre, ezer forint vagyoni elégtételre ítélte, egyben elrendelte Szeged területé", ről 3 hónapra való kitiltását és az ítélet hirlaipi közléséi.

Next

/
Thumbnails
Contents