Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-30 / 278. szám

I CSÜTÖRTÖK, 1980 NOVEMBER M. Sztálin elvtárs megsemmisített egy irányzatot a tudományban, amely útját állotta minden haladásnak Sztálin elvtárs nyelvtudományi cikkeit hessélték meg as Akadémia Ünnepi Hetén Beszámolók a szovjet útmutatásokon fejlődő magyar haladó tudomány gazdag eredményeiről Az Akadémiai Ünnepi Héten tar­tott előadások sorozatában részt­vett Kuo Mo Zso, a Kinai Népköz­társaság Tudományos Akadémia el­nöke. Németh Gyula és Hevesi Gyula akadémikusok részletesen foglalkoztak a sztálini nyelvelmé­lettel és a szovjet tudomány nagy átalakító szerepével. Kuo Mo Zso beszámol arról, hogy Kínában is vannak Marr „tanítvá­nyok." Tekintve, hogy ez a tan a Szovjetunióból származott, nagy tekintélyre tett szert! Kínában és útját állta a nyelvtudomány fejlő­désének. Ez a tanítás valóban nem felel meg a kínai nyelv fejlődése történe­tének és jelenlegi helyzetének. A 475 milliót számláló kínai népnek tökéletes egységes nyelve van, amely kiszolgálja a: ország minden tár­sadalmi osztályát és tökéletesen alátámasztják Sztálin elvtárs néze­teit. A kínai nyevvel kapcsolatos kér­dés egyúttal a kínai írás kérdése is — mondotta Kuo Mo Zso. A régi társadalmi rendszerekben egészen a mai napig, az uralkodó körök monopilizálták a kultúrát. Az írás helytelen úton haladt — mondotta — azt teljesen át kell formálni. — S itt teljes felelősséggel ki­jelenthetem: a kínai írás nem fogja megváltoztatni transzkripciójának formáját. Nem lesznek a kínai írásban robbanásszerű változások, cppen úgy, ahogyan a kínai nyelv­ben sem lesznek. Németh Gyula bevezetőjében ar­ról szólt, hogy Sztálin elvtárs cik­kel alapjában szétzúzzák Marr is­kolájának tanításait), újra bebizo­nyítva azt a régi igazságot, hogy a rövidlátó szakemberek téves irányzatát egy mélyenjáró, átfogó elme akkor is korrigálhatja, ha nem céhbeli. Sztálin elvtárs megsemmi­sített egy irányzatot a tudomány­ban, mely útját állotta minden ha­számutikra elsőrendű szükségesség. Hevesi arra is ráfért, hogy a tudo­mány fejlesztésének szocialista ter­vezése az országos tematikai tudo­mányos kutatási terv kidolgozásával kezdődik — mondotta ezután. En­nek a tervnek kidolgozása rendsze­rint két oldalról ..felülről és alul­ról" történik. Egyrészt az Ipar megadja a maga szükségleteit, igé­nyeit a tudományos kutatással szem­ben, másrészt a tudományos intéze­tek fi.gyelembevéve eddigi eredmé­nyeiket és perspektíváikat, teszik meg javaslataikat arra, hogy milyen irányban tartanák meg célszerűbb kutatásaik folytatását Ugyanekkor az ipari üzemekben most minden­felé a vállalatvezető mellett kiala­kuló műszaki tanácsokban olt lát­hatjuk a kutató intézetek munka­társait és vezető tudósalt. összefoglalva az elmondottakat, műszaki tudományaink, szocialista építésünk követelményeinek megfe­lelő továbbfejlesztése érdekében a következőkben látnám legközelebbi feladatainkat — mondotta Hevesi Gyula: 1. Műszaki tudományos kutatá­saink terén is érvényre kell jutnia a dialektikus materializmus mód­szerei tudatos alkalmazásának. lég összefüggéséről beszélt. Feltét­lenül szükséges, hogy a gyakorlati eredmények lejussanak az üzemek­hez. A Magyar Tudományos Akadé­mia műszaki osztályának keddi ülésén megjelent éa felszólalt M. Varencov, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának küldötte, aki a Szovjet Tudományos Akadémia baráti ajándékait adta át a magyar geológusoknak. Az átadott nagy­értékű könyvek azokról az ered­ményyekről számolnak be, amelyek a szovjet kutatók munkáinak nyo­mán születtek. Vadász Elemér előadásában rá­mutatott a hasznosítható ásványi nyersanyagok kutatásának jelentő­ségére. Sümegi József, Harusitzky Fe­renc és Tokodi László tartottak ez­után előadást. Az Akadémia matematikai és fermészet­tudományi osztályúnak előadásait a nagyszámú hal Iga­Sebészeti Klinika igazgatója éa Anders professzor, a Német Tudo­mányos Akadémia küldötte is. A kémiai csoport keddi ülésén Osztrovszkij György, A eopronhorpájcsi telep gya­korlati példáiból bebizonyoso­dott, hogy a növények nem a va­lószínűségi számítás alapján ke­reszteződnek, hanem érvényesül a szelektivitás. Ezt a tényt is­2. Fokozni kell műszaki tudomá- <fág soraiban végighallgatta Mardszantsvili szovjet tudós, Nien Csj Ce és Csou Pej Jüan nyos intézeteink munkájában a szocialista tervszerűséget és töre­kednünk kell a tudományos kuta­tást nemcsak tematikailag, de a le­hető legnagyobb megközelítéssel idöbeiileg is helyesen tervezni. 3. Kl kell dolgoznunk ég rendsze­resen tökéletesítenünk a műszaki tudományos kutatás egységes és az összes szakterületek között össze­hangolt országos tervet, az ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően. 4. Aktívabb tevékenységet kell kifejtenünk a tudományos kutatás eredményeinek, a termelésben való gyors bevezetése érdekében. Ezért szorosabbá kell tennünk a tudomá­nyos intézetek és az üzemek kö­ladásnak, s egyúttal lerakta a z5!ti kapcsolatot a Szovjetunió ta­jÖDŐ fejlődésének alapjait, meghatá­rozta a legfontosabb elveket, ame­lyen a marxista nyelvtudomány fel­épülhet. Sztálin elvtársnak sorrend szerint első tétele, hogy a nyelv nem fel­építmény a társadalom gazdasági rendjének alapján, ahogyan Marr gondolta — mondotta Németh Gyula. Sztálin elvtárs felteszi a kérdést; milyen hatása volt az orosz nyelvre azoknak a rendkívüli társadalmi és termelési átalakulásoknak, amelyek Oroszországban Puskin halála óta máig végbementek, a hűbéri és a kapitalista rend felszámolásának és a szocialista rend bevezetésének és megadja rá a feleletet: Semmi külö­nösebb hatása nem volt. A nyelv lényegében ai: maradt, ami volt; az orosz nyelv ez alatt az idö alatt semmilyen törést sem szenvedett és a mai orosz nyelv szerkezetét te­kintve alig különbözik Puskin nyel­vétől. — Nem kétséges, — mondotta — hogy mindnyájan egyetértünk Sztá­lin elvtárssal, midőn megállapítja: Marr túlértékeli a jelentéstant, sőt egyenesen vissza él vele. Nyelvtudományunk jövőjére vo­natkozólag is lc kell vonuunk a tanulságot Sztálin elvtárs cikkeiből. Hevesi Gyula akadémikus a mű­szaki osztály iiléíén előadást tar­tott .,A tudományos kutatás és a termelés kapcsolata' címmel és többekiközött megállapította, hogy a felszabadulás előtt hazánkban országosmérefű, a népgazdaság egy­séges fejlesztését célzó rendszeres műszaki tudomán kutatás nem volt — mondotta Hevesi Gyuta Mégsem kellett a felszabadulás után sötétben tapogatódzva hozzá­fogni a műszaki tudományos kutatás nagyszabású fejlesztéséhez. mert világító fáklyaként állt előttünk a szovjet tudomány, amely az elmélet és a gyakorlat legszorosabb dialek­tikus egységében együtt fejlődött és együtt haladt a szocialista gazda­sági építéssel. A Magyar Dolgozók Pártja veze­tésével ugyanolyan utakon és ütem­ben haladunk a szocializmus felé, mini ahogyan tfrra példát számunk­ra is megadta a szoviet nép. Ebből közvetlenül következik, hogy szocia­lista építésünk sikerének biztosítá­sára rekjink s olyan tudományt kell tercmienünk. mint aminő' a szovjet tudomány. Ezért a szovjet tudomány jellegének, módszerének pasztalatal alapján. 5. Az üzemekkel való együttmű­ködésben kutató intézeteink igye­kezzenek a termelés tapasztalatait, kínai professzorok, valamint Hristov bolgár "professzor. Tudósaink az anyag belső szerkezetére vonatkozó vizsgá­latokról számollak be. Gombás Pál, kétszeres Kossuth"díja3 tu­dós, fizikus, az Akadémia alel­nöke, Neugebauer Tibor, Kos­suth-díjas fizikus, Kónya Al­bert, a miskolci egyetem tanára és Fényes Imre debreceni pro­fesszor tartottak előadást. A biológiai és agrártudomá­nyi osztály második ülésnapján a koreai küldöttség két tagja, Pa.k Den Aj és Li Taj Don, Marcel Prenant francia akadé­mikus és Hermán Meuse! német különösen a sztahanovista módsze- tudós is megjelent. rekeit kutató munkájukban ielhasz­nálni és a termelésben felmerülő, tudományosan megoldandó fontos problémákat tematikai terveikbe be­leilleszteni. 6. Fokozni kell a műszaki tu­dományok terén elért eredmények általános népszerűsítését. Javas- ^ lom, hogy a műszaki osztály minden ' j?Qn j4rhat. tagja vállalja évente legalább egy­két népszerű, tudományos brosúra megírását, a maga szakterületéről és hívja fel á: osztály ugyanerre az ország valamennyi élenjáró tudo­mányos munkását. Előadását azzal fejezte be. hogy műszaki tudományunk fejlesztésé­ben szükséges továbbra is híven követni a szovjet tudomány példá­ját. Hevesi Gyula előadásához igen sokan szóltak hozzá. Marcel Prenant, francia tudós hazája tudósainak egyre elviselhe­tetlenebb helyzetét ismertette. Az amerikai imperialisták nyomására a francia kormány eltávolította Jo_ liot Curiet az atomkutatás kor­mánybiztossága éléről. A tudomá­nyos kutatómunkához az anyagi segítség egyre nagyobb mértékben csökken. Nyyilvánvaló, hogy meg akarják fojtani a tudományos ku­tatást, amennyiben az nem szol. gálja a háborús előkészületeket. Kónyi Árpád sztahánovista a tudományos kutatómunka és a gya­korlat közötti kapcsolat megjaví­tásáról beszélt. Terjencsik Sándor kohómérnök az oxigénes befuvási eljárás ered­ményeiről számolt be. Bass Emil, a malomipari gépek kérdéseivel foglalkozott. Példákkal támasztotta alá, milyen nagyfontos" ságú a fizikai dolgozók kezdemé­nyezése a tudományban. Gelei Sán­dor hangsúlyozta, hogy a helyes kutatómunka előreviszi az ipart és hozzájárul ötéves tervünk sikeré­nek biztosításához. Visi István (Ganz-hajógyár) a és szervezetének tanulmányozása tudományos kísérletek és a terme­Sedlonayr Kurt a délelőtti ülés előadója saját gyaikorlati munkájából vett példákkal iga­zolta, hogy a szovjet agrobioló­giai módszerek alkalmazásával növénynemesítésünk új és a ré­ginél sokkal eredményesebb uta­Az ülésen felszólalt Marcel Prenant, francia biológus, el­mondotta: tavaly az a nagy öröm és megtiszteltetés érte, hogy elmehetett a Szovjet­unióba és magával Liszemkóval beszélhetett. Most egy évvel ké­sőbb örömmel látja, mint viszik át a gyakorlatba Micsurin és Liszenko tanításait a magyar agronómusok. Az előadáson résztvett bioló­gusok, növénynemesítők kegye­lettel emlékezteik meg Fleisch­mann Rudolfról, a kompolti nö­vénynemesítő-telep nemrégen el­hunyt híres vezetőjéről. A hozzászólók beszámoltak arról, hogy a magyar biológu­sok és növénynemesítők már megkezdték a harcot a reakciós biológiai elméletek ellen és egy­re nagyobb eredménnyel térnek rá a haladó micsurini biológia útjára. a Magyar Tudományos Akadémia, I merte fel Micsurin és Liszenko, levelező tagja, a Tervhivatal alél-! Bátran léphetünk a szovjeté ' agrobiológia útmutatásai alap­ján a „tiszta vonalak" tenyész­tése helyett már az első hybrid­nemzedékből való szelektálás út­jára. Jobban, tudatosabban kell fel­használni az irányított felneve­lés adta lehetőségeket is. Mint Liszenko mondja: ,.RosJ? agrotechnikával nem javíthat­juk a gyenge fajtákat, sőt még a jó fajtákat is néhány generá­ció alatt elrontjuk." Az Akadémia biológiai és ag­rártudományi osztályának az Akadémia ünnepi hete alkalmá­ból rendezett előadássorozata keretében Só Rezső, az Akadé­mia levelező tagja ,,A viljamszl talajfejlődési elmélet és a nö­vényföldrajz kapcsolatai" cimen tartott előadást. A mezőgazdaság feladata —• mondotta —, hogy a kultúrnövé­nyek számára fejlődésük egész időtartamára biztosítsa a talaj­ban a víz és a felvehető táp­anyagok legnagyobb készletét és a talaj termőképességét meg­őrizze, sőt fokozza. Viljamsz mezőgazdasági rend­szere a termelés szocialista szer­vezésének legfőbb követelménye: a munka legnagyobb termelé­kenysége szolgálatában áll. \'iljam*z egész ólétól a nóp szolgálatába állította Bebizonyította, hogy a talaj ter­mékenysége nem a természeti erők időre szóló ajándékai, ha­nem a benne és a rajta élő szer­vek életműködésének eredmé­nyei. De azt is bizonyította, hogy a szocialista gazdálkodás a ta­laj fokozott termelékenységéhez vezet, ö maga írta: ,.Mi a ter­mészet igazi uraivá válunk, mert fejlett mezőgazdasági tudomá­nyunk megtanított bennünket tárgyilagosan szemlélni a ter­mészet törvényeit és felhasznál­ni őket szocialista hazánk jelen és jövő nemzedékeinek érdeké­hen. Ez csak ott lehetséges, ahol osztatlanul uralkodik Marx, En­gels, Lenin és Sztálin mindent legyőző elmélete". Minálunk is meg kell valósulnia a Viljamsz és a® élenjáró szocialista agro­biológia részéről ajánlott tudo­mányos és gyakorlati mezőgaz­daság rendszerének. nöke, a magyar vegyipar ^érde­seit elemezte. A további előadók Schlattner Je­nő, dr. Varga József akadémikus, Gloétzer József, Jónás Géza, dr. Freund Mihály akadémikus, Szi­get László ét Aixinger István vol­tak. Az Akadémia matematikai és természettudományi osztályának csütörtök délutáni ülésén Mardzsa­nisvili szovjet matematikus tart előadást „Néhány additív problé­máról" címmel. Bíró Ferenc felhívta a figyelmet az új mechanikai megmunkálási műveletre, amellyel percek alatt lehet előállítani olyan fogaskereke­ket, melyeknek előállítása a múlt­ban több órás művelelet jelenteit. Dr. Gillcmot László, Kossuth-dí­jas akadémikus a vasipari kutató intézet igazgatója ismertette a pre­cíziós öntés tés a porkohászat kér­déseit. A precíziós öntéssel igen nagyméretű anyag-, idő- és munka­crőmegtakarílások érhelők eL A szovjet tapasztalatok felhasználása révén megvan a lehetősége annak, hogy ezt az eljárást Magyarorszá­gon is bevezessük. Zorkóczy Béla miskolci műegye­temi tanár a hegesztett szerkezetek alkalmazásával elérhető gazdasági megtakarításokról beszélt. Dr. Mihailich Győző, Kossuth-dí­jas akadémikus a „korszerű építési szerkezetekről és eljárásokról'' tar­tott előadást. Rámutatott, hogy az építőipar terén a felszabadulás óla eiért néhány év történelmi idő volt. Ez alatt a rövid időszak alatt az építőipar többet fejlődött, mint az eimult rendszer több évtizedo fo­lyamán és jelenleg a legjobb úton halad a nagyüzemi gyáriparra tör­ténő áta'akulás felé. Dr. Széchy Károly Kossuth-d'jas mérnök a korszerű vasszerkezetek kérdésével foglalkozott. A vasszerkezetek gvártá&q terén nagyon szép eredményeket értünk cl a felszabadulás előttihez képest. Se'dmayr Kurt előadásában a gyakorlati nBvénynemcsílés micsurini alapjait 5 pontban foglal­ta össze: 1. a kiinduló anyag kiválasz­tása, alapos fajismeret alap­ján; 2. a keresztezés! munka terv­szerű irányítása; 3. a hibridek irányított neve­lése; 4. a céltudatos szelekció; 5. az új fajták gyors és szak­szerű elszaporítása. | Hatszázötven hold szerződéses paprika Szegeden Á paprika mellett különösen jövedelmező a gyapot, dohány, olajlen szerződéskötése Az egyénileg dolgozó szegedi kis- cs középparasztok mind na­gyobb számban kötnek termelési szerződést, a sok munkát igény­lő, de jól jövedelmező növé­nyekre, így gyapotra, paprikára és napraforgóra. Szegeden eddig 580 dolgozó paraszt szerződött 650 hold pap­rika termelésére. A 21 holdas napraforgó szerződéskötési elő gozóinak szerződéskötési verse­nyében Bánfi Ferenc került az első helyre, aki megmagyarázta a dolgozó parasztságnak, hogy a gyapot, a dohány, az olajlen termelése nagyon jövedelmező és ezek a növények jól megte­remnek. Egymaga 424 holdra gyűjtött termelési szerződést. Tápai József halholdas szege­di kisparaszt 2 holdon 124 má­irányzat helyett 27 holdra szer- Zga paprikát termelt. Most az elsők között volt, aki szerződést kötött. ződfek, A fölSművesszövetkezet dol­Az orvosi osztály rák - konferenciájának második napján a daganatos betegségek ko­rai felismerésének és kezelésének kérdéseit vita'lták meg a kliniku­sok. Dr. Molnár Béla, Zoltán Imre é- Ratkóczy Nándor professzorok beszámoltak a korai felismerés leg­fontosabb kérdéseiről. Ezután számos magasszínvonalú hozzászólás hangzott el. Többek között felszólalt Gheorghe Lupu. a Román Tudományos Akadémia képviselője. Hozzászóltak a kérdéshez P. I. Szapozskov professzor, B. V. Pet­rovszkij professzor, a III. számú 3ó munkájukért- díszoklevelet" kaptak a MÁV fűtőház dolgozói A vasúton még be sem fejező­dött az őszi forgalom, a dolgozók máris hozzáláttak a téli forgalom zavartalan menetét biztosító előké­születekhez. Igen nagy szervező mun­ka szükséges ahhoz, hogy télen is sikerrel eleget tudjanak tenni azok­nak a feladatoknak, melyeket a szo­cializmus építése, az ötéves terv a vasút dolgozói elé tűz. A tütőház dolgozói belátták en­nek a szervező és felvilágosító mun­kának fontosságát, s már az őszi csúcsforgalom idején hozzáláttak a téli forgalom előkészületeihez. Ezekkel az előkészületekkel a sze­gedi fűtőház országos viszonylat­ban elsőnek lett kész. Jó mun­kájuk elismeréséül a minisztérium, tói dicsérő elismerést és díszokle­velet kaptak a fűtőházi dolgozók. A dolgozók megfogadták, hogy még jobb munkát végeznek és ugyanolyan sikerrel fejez k be a téli forgalmat, mint arailyen sikert és eredményt értek el az előké­születek megtételében.

Next

/
Thumbnails
Contents