Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-29 / 277. szám

SZERDA, 1950. NOVEMBER 29. SZEGED BEFEJEZTE A MÉLYSZÁNTÁST A szegedi járásban Oszentiván vezet a mélyszántásban, Röszke a terménybegyfíjtésben, Algyo a termelési szerződéskötésben Ax elmaradt községekben fokozott felvilágosító, népnevelő munkára van szükség A szegedi járás területén egyre jobban fokozódik a verseny, a mélyszántás mielőbbi befejezéséért a dolgozó parasztság között. A néhány napos esős idő után most újra nagy lendülettel kezdtek hozzá dolgozó parasztjaink a munkához. Szeged város területén tegnap, kedden teljesen befejezték a mélyszántást. Az utóbbi néhány nap alatt Algyö dolgozó parasztsága ifi szépen teljesítette feladatát, mert eddig 95 százalékig végezte el a szántást. A járásban (Jszenüván jár az élen, ahol már napokkal ezelőtt befejezték a mélyszántást. A második helyen Röszke dolgozó parasztsága végzett. A harmadik helyre Szeged került, majd utána Szöreg és Uj széni ván következik 93 és 92 százalékos eredménnyel. A járásban, a legutolsó helyén Tá<pé kullog, az eddig elért 44 százalékos eredményével. Tápé dolgozó parasztságának példát kell vennie a környező falvak parasztjaitól és mindelj erejüket latba kell vetniük, hogy ezt a hatalmas lemaradást mielőbb behozzák. A mélyszántásnál elért eredmények mellett azonban még mjndig mutatkoznak hibák a terménybeadás és a termelési szerződések kötésénél. Egyáltalán nem mutatkozik meg a versenyszerűség. Sok helyen a pártszervezetek vezetősége sem foglalkozik kellőképpen a kérdéssel. Nem ad megfelelő irányítást a tömegszervezetek aktíváinak és így a DÉFOSz. a DISz. az MNDSz és a többi tömegszervezetek népnevelői sem tudnak olyan felvilágosító munkát végezni, mint amilyet a feladatok megoldása megkíván. Súlyos hibák várnak kijavításra Kisteleken, Kübekházún és Ottömösön A tcrménybeadásnál különösen nagy hjbák mutatkoznak Kisteleken, ahol a dolgozó parasztság a szemes takarmány beadását eddig csak 33, a szálastakarmány beadását 27, a a burgonya beadását pedig csekély 3 százalékra teljesítette. Itt maga a pártszervezet vezetősége sem foglalkozik kellőképpen a dolgokkal. Nem ad megfelelő irányítást és támogatást a tömegszervezeteknek, pedig a pártszervezet vezetőségére hárul az a feladati, hogy®, saját munkája megjavításával megfelelő támogatásban és irányításban részesítse a tanácsot. A népnevelőknek pedig fokozottabb munkát kell végezniük a begyűjtés sikeréért. Nem véletlen ez az aránylag gyönge eredmény. A népnevelőknek kell felismerniök az ellenséget cs kíméletlenül le kell leplezuiök a dolgozók előtt. Magyarázzák meg a dolgozó parasztságnak, hogy akkor, amikor a piacon literre árulják a gabonát és kosarakban a fölösleges burgonyát, az ellenség malmára hajtják a vizet és közellátásunk veszélyeztetésével az ellenség érdekeit szolgálják. A begyűjtés terén nagy hiányosságok mutatkoznak még Kübekházán i's. Itt a földmüvesszövetkezet vezetőségének kell felfigyelni azokra a jelenségekre, amelyek nagyban gátolják a községet a begyűjtés becsületes végrehajtásában Szilbe, risz András, a szövetkezet termény, felvásárlója a forgalom, illetve a munkaidő alatt nem egy alkalommal bezárta a raktárt és amig a kocsik sera nőtt a raktár előtt, ő a saját Ügyeit jntézte. Azok a dolgozó parasztok, akik nyolc-tíz kilométerről vitték be a terményeiket, kénytelenek voltak visszafordulni és a most folyó fontos munkák végzése mellett alaposan meggondolják, hogy mikor menjenek be ismét fölöslegesen. Szilberisz Andrásnak ez a bűnös mulasztása, amellyel sorozatosan otthagyta a felvásárló helyét — egyenlő a szabotázzsal cs a szövetkezet vezetőségének kell megszüntetnie ezt az állapotot. Ez a mulasztás ugyanis nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Kübekháza mind a kukorica, mind pedig a burgonyabeadása terén 25, illetve a 33 százalékával az utolsók között kullogjon. Hasonló hiba mutatkozik Öttömösön is, ahol a szövetkezet, vezetősége úgy határozott, hogy a terményeket csak a hétnek bizonyos napján veszik át. Ez a helytelen határozat hozta magával, hogy ölt ömösön a dolgozó parasztság csak 58 százalékban teljesítette a kukoricabeadási kötelezettségét, a szemestakarmányból pedig 17 százalékot adott be. A szövetkezet vezetőségére hárul az a feladat, hogy átszervezze az eddigi munkáját, Helytelen ezt a kérdést úgy elintézni, mint ahogyan az öttömösi földmüvesszövetkezet vezetősége tette Kijelentették, hogy „más napokon nem érünk rá". Lehetővé kell tenni ők a dolgozó parasztságnak, hogy mindennap teljesíthessék a terménybeadást és ne kelljen 20—24 kilométeres utat megtenni fölöslegesen. Ha a pártszervezet vezetősége jó munkát végez, egészen biztos, hogy az eddigi eredményt sikerül a dolgozó parasztságnak rövid időn belül megjavítania. A példamutatók A terménybeadás terén járási viszonylatban Röszke dolgozó parasztsága jár az élen. Eddig a község a takarmánygabona beadásánál 146, a kukorica beadásánál 190, a széna beadásánál 62, a burgonya beadásánál pedig 38 százalékot ért el. A népnevelők továbbra is szorgalmasan végzik felvilágosító munkájukat, hogy a községben minél többen legyenek olyanok, mint Kiss István, aki 100, Barna Ferenc, aki 120 és Papdi József, aki 105 százalékra teljesítette szálastakarmánybeadási kötelezettségét. A községben jó példával jár elöl a burgonyabeadásban Horváth József, Vágó János, aki 100—100 százalékban és Csányi János, aki 150 százalékban lett eleget kötelezettségének. A deszki parasztságnak a takarmány beadásában Dadanov György 198, Novgov Mátyás 106, Birkás Hona pedig 108 százalékos eredményével mutat példát. Különösen meg kell javítani munkájukat a dorozsmai, a deszki, a sándorfa'.vi, szatymazi, az újszentiváni és a zsombói pártszervezetnek és a tömegszervezeteknek. hogy a begyűjtés terén javíthassanak az eredményeken. Szeged város dolgozó parasztjai- a szemesfakarmány beadásában száz, kukoricában 9? százaléknál tartanak. A burgonya és a szálastakarmány beadásánál mutatkoznak hiányosságok, amelyeket a legrövidebb időn belül ki kell javítanunk. A A szegedi járás népnevelőinek még öntudatosabb munkát kell végezniük, s rájuk hárul az a feladat, hogy megértessék a dolgozó pa. rasztsággal a terménybeadás szükségességét. De a parasztságnak is példát kell venni Tápai Ferenc, Tapai János, Gombos György, Gera András. János és Antal szatymazi dolgozó parasztokról, akik minden beadási kötelezettségnek százszázalékban tettek eleget. Tudnia kell minden dolgozó parasztnak, hogy a terménybeadás hazafias kötelesség, amellyel erősítjük a békét és biztosítjuk a szocializmus mielőbbi felépítését Algyő, lljszenliván, Kiihpkháxa a sserxódétthötés élén Közeledik a termelési szerződés megkötésének végső határideje ;s. Csütörtökig lehet még szerződést tótini és azt a járás népnevelőinek tudatosítanak kell a hátralévő rövid időben, mint ahogyan a szerződéskötések előnyeit a dolgozó parasztsággal már sok helyen tudatosították, Ennek következtében már értek is el eredményeket. Ezek az eredmények azonban még távol állanak a száz százaléktól és most a Párt népnevelőire, a földművesszövetkezetek, a DÉFOSz, a D1S:. az MNDSz és a többi tömegszervezetek népnevelőire még fokozottabb munka vár, mint edd g. A szerződéskötésben 95 százalékkal Algyő jár az élen. Ujszemiván 85, Kübekháza pedig 80 százalékot ért el. Szeged dolgozó parasztjai eddig 70 százalékra teljesítették az előirányzott szerződéskötést. Ezt eredményt Szeged dolgozó parasztjainak is — saját érdekükben — fel kell javitanök a határidőre és mindent el kell követniök, hogv november 30-ra a 70 százalékot százszázalékra emeljék fel. Nagyon lemaradt még Pusztamérges 61, Szöreg, Sándorfalva 53, Mórahalom 40 százalékos eredménnyel. Utolsó helyen állnak Várostanya, Zsombó. Zákány, Bordány és Csengele 15—20 százalékkal. ]Ve hallgassunk a kulákokra Népnevelőinknek a hátralévő néhány nap alatt az eddiginél sok| kai jobb munkát kell vézeniök. Meg kell magyarázni a dolgozó parasztságnak, hogy a szerződés megkötése is az ő érdekeit szolgálja. Rá kell világítani arra, hogy a szerződéskötéssel jó árat biztosít parasztságunk a termeivényeinek, a ha több a termés, több a jövedelem. De rá kell világítaniok arra is, hogy a termelési szerződés megkötésével az állam tervszerű gazdálkodását segítjük elő. Dolgozó parasztjainknak nem szabad a reakcióra, a kuláfcságra hallgatnia, akik rémhíreikkel akarják elijeszteni a parasztságot a szerződéskötéstől, amely fejlődésünket segít' elő. Dolgozó parasztjaink tapasztalhatták már, hogy a Párt mindent a dolgosó nép érdekeiért tett és akkor, mikor felhívta a dolgozó parasztság figyelmét a mélyszántás időbeni elvégzésére, a terménybeadás tökéletes teljesítésére és a termelési szerződések megkötésére, az egész magyar dolgozó nép érdekeit. a béke megvédését és szocialista hazánk mielőbbi felépítését akarta biztosítani. Csütörtökön Szegedre érkezik Varencov elvtárs, a kiváló szovjet geológus A Tudományos Akadémia Ünnepi Hete alkalmából Magyarországra érkezett szovjet tudósok közül Varencov elvtárs, a geológia és ásványtan kiváló professzora, Szegedre is ellátogat a Magyar-Szovjet Társaság vendégeként. Előreláthatóan csütörtökön jön Szegedre és előadást is tart a szegedi dolgozóknak. Varencov elvtárs előadása igen érdekesnek Ígérkezik nemcsak a szakemberek számára, hanem minden dolgozó számára is. mert a tudomány és a mindennapi élet kapcsolatára mutat majd rá. Varencov elvtárs a Szovjetunió többi tudósához hasonlóan — amint Budapesten kijelentette — munkáját nem egymagában végzi, hanem szoros együttműködésben más tudósokkal, más tudományágak művelőivel, de ezen túlmenően a közvetlen termelés szakértőivel, ipari vezetőkkel és szakmunkásokkal is. Ez a munka mindig összhangban van a népgazdaság előirányzott terveivel, így a szovjet geológusok jelszava, amelynek jegyében munkájukat végzik: több szenet, több olajat, több vasat, több fémet. A Szovjet TudoTnányos Akadémia elnöke, Vavilo-tf elvtárs, mondotta egyik beszédéiben — amint Varencov elvtárs úlózte budapesti nyilatkozatában —, hogy ma mar nem népsizerű az olyan tudós, aki csak elvont szaktudományos eredményeivel dicsekszik Ez gyökeresen, alapvetően új vonása a szovjet tudománynak. Ezek a gondolatok vezetik Varencov elvtárs munkásságát is, amelyet csütörtökön közelebbről megismerhetnek Szeged dolg- zói. Előadását csütörtökön délben 12 órakor az Ady-téri egyetem, nagy előadótermében tartja meg a Magyar-Szovjet Társaság egyetemi szervezete és a természettudományi kar rendezésében. Az előadásra minden érdeklődőt szívesen látnak. Teremtsünk méltó környezetet Lenin és Sztálin elvtársak szegedi szobrának A Csongráifmegyeí Népből! központ dolgozói kedden délután termelési értekezletet tartottak, ahol az osztályok dolgozói — követve az ipari munkásság példáját —, felajánlást tettek Sztálin elvtárs 71-ik születésnapjára. A felajánlásból egyetlen dolgozó sem maradt ki. Különösen értékes a szakmai számfejtők, a számlalikvidáció, az ellenőri csoport és a szállítási osztály dolgozóinak vállalása, akik ígérték, hogy észszerűsítéssel, a munka jobb megszervezésével jelentős összeget takarítanak meg a dolgozó nép államának. Szeged dolgozói nagy örömmel és lelkesedéssel várják a Lenin— Sztálin szobor elkészülését, amely az első ilyen emlékmű lesz az országban. Szeretetiel figyelik a Sztálin-sétányon épülő talapzatot, hogy az arra kerülő művészi alkotás minél előbb hirdesse minden szegedi dolgozó háláját, ragaszkodását felszabadítónk a nagy Szovjetúnió és tanítómestereink: Lenin, Sztálin elvtárs iránt. 'A' dolgozók lelkesedése mar akkor megmutatkozott, amikor a Nagyszegedi Pártbizottság felszabadulásunk ötödik évfordulóján tartott városi díszközgyűlésen indítványozta a szobor felállítását. Nyomban megalakult a szoborbizottság, amely azután az üzemi munkásság kezdeményezésére megindította a szoborhoz szükséges összegyűjtését. A szoborbélyegcke'c nagy tömegek vásárolták, mert minden becsületes dolgozó ezzel is hozzá akart járulni, hogv valóban magáénak mondhassa a felszabadítóink iránti hálánk kifejezésének ezt a nagyszerű alkotását. A szobornak azonban méltó környezetet is akarnak teremteni a dolgozók, hogy minditr friss virágok, zöld pázsit és üde park vegye körül Lenin cs Sztálin elvtársak szobrát, A szoborbizottság ezért a parkosítás érdekében most újra kibocsátja a szoborbclyegeket, hogy a szükséges összeghez minden dolgozó hozzájárulhasson. Tartsuk valamennyien kötelességünknek, hogy méltó környezetet teremtsünk az emlékmű számára, amely pompás megnyilatkozása lesz a béketábor pénzösszeg társadalmi úton való őre iránti szeretetünknek FOKOZOTT MERTEKBEN TAKARÉKOSKODUNK A NYERSANYAGGAL, A KOKSZAL, A VILLANYÁRAMMAL fogadiák meg a Fémipari Egyesülés vasöntődéjének dolgosát tékben fokozták és túlteljesítést népgazdaságunkat, ők akkor taNaértek el. a selejt felment 14, sőt rékoskodni fognak. Va'kolatlan falakkal, kis helyen terül el a szegcdi Fémipari Egyesülés III. A./ telepe, — régi nevén Bárkányi vasöntöde. — Volt tulajdonosának, a Szegeden közismert Bárkányi Ferenc pfeifferista, fasiszta tőkésnek kisebb gondja is nagyobb volt annál, semhogy törő. dött volna az üzemmel, annak fejlesztésével' előtte csak egy cél lebegett; minél több hasznot harácsolni. A fejlődés szele azoban elfújta a harkányiakat és a hasonlókat, mint haszontalan szemetet, s ma már a Bárkányi vasötöde is népgazdaságunk, a dolgozók szolgálatában áll. Persze, azért azt még nem mondhatjuk el, hogy az államosított vasöntődében most már minden a legtökéletesebb rendben folyik, nincsenek hibák. Voltak és vannak, s ezek nagyrésze a lökés időkből visszamaradt fogyatékosságok következtében áll fenn. Ezek kö:ül az egyik legszembeötlőbb volt még a közelmúltban is a magas selejt, s jelenleg is az a meglehetős magas önköltség, a nagy koksz- és villanyáramfogyasztás az olvasztásnál. Bárkányiék idejében ez az állapot így is maradt volna, legfeljebb a lökések drágábban készítették volna az öntvényeket, leszorították volna a béreket, lábbal tiporva így a dolgozók érdekeit, de megvédve a magukét. Ma azonban nem így folyik már az élet a vasöntödében sem. Kezdjük mindjárt a mennyiségi termelésnél. Az üzem a közelmúltban jelentette büszkén, hogy befejezte idei opera'ív tervéi. Szép eredmény volt ez. s annak köszönhető, hogy a dolgozók a pártszervezel iránvilásával mind öntudatosafoban vesznek részt a szocialista munkaversenyben. Megmutatták ezt a november 7-j felajánlások teljesítései ia, melyek során a vasöntöde részleg már erre a napra végrehajtotta 1950-es tervét. Eddig tehát' minden rendben volna, ha — és éppen erről van szó — nem lenne selejt. De bizony van. Miközben az öntöde dolgozói a még valamivel magasabb százalékra is. Igy tartott ez az állapot egészen Rákosi elvtárs beszédéig, de azóta azfán gyökeresen megváltozott. A pártszervezet és vezetésével az üzem dolgozói megszívlelték bölcs tanítómesterünk útmutatását, felismerték termelésük szűk keresztmetszetét, s megindult a harc a selejt elten. — Elhatároztuk rögtőn a beszéd után, hogy nem tűrjük ezt a magas selejtet — ismertette Böröcz élvtárs párttitkár, a selejt eileni fokozott. tervszerű harc megindítását. — Megbeszéltük a tagsággal, a népnevelőkkel, majd a1: üzem pártonkívüli dolgozóival, hogy körültekintőbb. jobban megszervezett, gondosabb munkát végzünk. — Az elhatározást tett követte. A cél megvalósításában egyaránt résztvett az üzem minden dolgozója. Nem maradt igy el az eredménry sem — Ma már sikerült elérnünk, hogy a régi 14 százalékos selejt megs:ünt, — moudo.ta örömmel Fogas János művezető. — Az öntödei selejt most már mindössze 7 százalék körül mozog. de még ebbe Ennek szemmellátható jele többek között az, hogy készül az újfajta ,,kupoló.'' — Ez a kupoló nem egyéb, mint olvasztó kohó — ismertette Csókást Sándor csoportvezető, a készülő alkotmányt. — A régi tulajdonos. Bárkányi mjt sem törődött azzal, hogy az olvasztókohók, amelvek most is működnek, meglehetősen elavultak. Nekünk ez már nem lehet jó. Tizenöt nap múlva elkészül az újfajta kupoló. mellyel egy-egy öntés alkalmával 7—8 százalék kokszot és mintegy 10 százalék villanyáramot takarítunk meg Ujabb lendületet nyert a takarékosság jelszava alatt a a selejt elleni küzdelem is. Olasz Imre átképző tanfolyamot végzett volt segédmunkás, br.gádvezető elmondotta, hogy legfőbb törekvés a selejt további csökkentése. „Legutóbb már csak két és fél százalék selejtöntésünk volt, do elhatároztam, hogy még ezt is lejjebb szorítom, legalább mástél százalékra. Bele is veszem ezt az elhatározásomat a hosszúlejáratú versenyszerzödésembe" — jelentette ki. Győri Ferenc brigádvezetö « eredménybe sem nyugszunk bele. hároni' százalékra szorítja % jelenJói látja a kérdést Fogas elvtárs is. Nem elég ínég ez az eredmény sem. Nem elég elsősorban a:ért, mert még ez a selejt is jelentékenyen emeli az önköltséget, de emellett még más káros hatása is van. Az újraöntéseknél újabb kokszot, villanyáramot kell fogyasztani fölöslegesen, a selejt miatt. A közelmúltban jelent meg Pártunk és a minisztertanács határozata a szénbányászat fejlesztésével kapcsolatban Ezt, követte az országos bányászértekezlet, s a bányák dolgozóinak „széncsatája", melyek mind azt a célt szolgálják, hogy bányaiparunk el tudia látni egvéb nagyméretekben kifejlődött iparágaink szén- és energiaszükségletét. Felfigyeltek erre a vasötődében is. Ugy gondolták, ha bányászaink mennyiségi termelést jelentős mér- többtermeléssel segítik ezen a téren legi hét százalékos selejtjét, mint ahogy elmondotta — azért, hogy ezzel is hozzájáruljon az önköltségcsökkentéshez. a takarékossághoz. Az üzem esztergályosai is szétnéztek saját portájukon, s ök >s még nagyobb takarékosságra hatá. roztá.k el magukat. — Megfogadtuk — mondotta Kúszó András esztergályos ifjúmunkás — hogy takarékoskodunk az árammal. Nem égetjük feleslegesen egy pillanatig sem munkahelyünkön, az esztergapadoknál az égőket. A vasötőde dolgozói tehát mind biztosabb léptekkel járnak a helyes úton. Eredményeik vannak és még szebbek elérését tű:fék ki célul, s ezek be is következnek, ha továbbra is szilárdan, öntudatosan haladnak a Párt által megmutatott úton, mely a szocializmushoz, békés, boldog jövőnkhöz vezet. (k. b.)