Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-28 / 276. szám

KEDD, 1950. NOVEMBER 28. előadása volt a kohászat legfontosabb problémáiról. Ezután arról beszélt Rusznyák elvtárs, hogy az eltelt két év az új problémák egész sorát vetette tel. Döntő fontosságú a tudományos káderek nevelése. A Tudományos Akadémia feladatait pontoséin meg kell határozni, mert az eddigi munkánk egyik hiányossága, hogy az orsttágban minden tudományos munkának eHenőrzését és irányítását az akadémia vállalta és éppen ezért nem fordíthatott kellő gondot az elvi tudományos feladatok megoldására. — Az elkövetett hibáknak egyik fóoka az — folytatta —, hogy kutatóink nagy részének marxista-leninista képzettsége még nagyon hiányos. Ugyanez az <oka annak is, hogy számos tudósunknak viszonya a Szovjetunió élenjáró tudományához még nem kielégítő, inkább csak formális. Ideológiai fejlettlenségiink következménye az is, hogy tudományos életünkben még mindig nem tudott kialakulni a vita, az építő kritika szelleme. A mult még ezen a területen is kísért. A Magyar Tudományos Akadémia egyéves működésének hibáit és eredményeit vizsgálva megállapította. hogy a mérleg pozitív. — Mi tette lehetővé a magyar tudomány megújhodását? — vetette fel a kérdést. — Elsősorban az a tény. hogy mi szabad országban élünk, olyan országban, amelyet aíz a hatalom szabadított fel, amely az igazi tudomány hazája. Eredményeinket soha nem tudtuk volna elérni, ha nem láttuk volna magunk előtt a szovjet tudomány ragyogó példáját, ha nem élveztük volna léptennyomon a Szovjetunió tudósainak segítségét. A magyar tudomány ügyének legnagyobb pártfogója: Rákosi elvtárs Tudományos életünk fellendüléséhek döntő belső tényezője ugyanaz az erő, amely népköztársaságunk íninden nagy vívmányának kezdeményezője volt; a magyar munkásosztály és annak Kommunista Pártja, a Magyar Dolgozók Pártja, élén szeretett vezérével, a magyar nép büszkeségével, Rákosi Mátyással. Amikor nehézségeink voltak,- amikor hibákat követtünk el vagy amikor fanácsra volt szükségünk, mindig ott volt a Párt, mindig ott volt Rákosi elvtárs, aki a magyen tudomány ügyét sajátjának tekinti és annak legnagyobb pártfogója. Ezután arról szólott!, hogy az akadémia ünnepi hete egybeesik a békéért folyó hari egyik csúcspontjával. — A mi tudósaink is személy szerint aktivan résztvesznek a népek, köztük a magyar nép békeharcában. Egész, tudományos munkásságunk a béke. a civilizáció, a kultúra szolgálatában áll, a nép anyagi és szellemi kultúráját van hivatva megerősíteni, elmélyíteni. Tudatában vagyunk annak, hogy akár biológiai, akár matematikai kérdésekkel fogunk is foglalkozni, akár a társadalmi alap és felépítmény viszonyát vizsgáljuk, tevékenységünk lényege arra irányul, hogy a felszabadult, a folyton erősödd magyar nép ne rés, hanem erős bástya legyen a béke frontján, ahogyan azt Rákosi Mátyás kifejezte — mondotta befejezésül Rustznyák István elvtárs. ladva, óriási távlatokat nyit meg. — Szeretnénk a magyar tudósokkal és az egész világ haladó tudósaival kicserélni tapasztalatainkat és arra törekedni, hogy a tudomány valóban a nép tudománya nagyméretű aranyozott keretbe foglalt vörös lapra sajátkezőleg festett rá. A Román Tudományos Akadémia nevében Gheorghe Lupu üdvö zölte a megalapításának 125. évét legven, amely a béke ügyét szol- ; ünneplő Magyar Tudományos Akagalja, hogy az egész emberiség kul- | démiát, majd Aszón Hadzsioiov túrája hatalmas fejlődésnek indul- akadémikus a Bolgár Tudományos ion és egyre magasabb fokot érjen Akadémia üdvözletét tolmácsolta, cl. Kuo-Mo-Zso ezután a jelenlévők lelkes tapsa közben átnyujto'ita az üdvözlet kínai szövegét, amelyet A Bolgár Tudományos Akadémia küldöttének felszólalása után Jozef Macurek, a Cseh Tudományos Akadémia üdvözletéi adta át. Fogarnsi elvtárs a dialektikus materializmus szerepéről és az Akadémia feladatairól Darvas József* A tudomány munkásai hű és elszánt védelmezői legyenek a béke ügyének Rusznyák István nagy tapssal fogadott beszéde után Darvas József vallás- és közoktatásügyi miniszter köszöntötte a 125 éves Magyar Tudományos Akadémiáit és alz ünnepi hétre eljött vendégeket. — Azzal, hogy a Szovjetunió elhozta népünknek a szabadságot, aii akadémia számára is megteremtődött) a lehetőség, hogy új történelmi körülmények között, új feladatokkal, de visszatérjen a régi haladó eszmélthez — mondotta többek között). — Mit vár a nép és a nép állama b tudósoktól? Azt várja, hogy munkásságukkal fáradhatatlanul szolgáliák a nép ügyét, a szocialista építés ügyét. Olyan becsület és olyan gondoskodás soha nem övezte nálunk a tudomány munkásait,^ mint ma. Szocialista építésünk határtalan fejlődési lehetőséget biztosított a tudomány számára. Ezt a lehetőséget megragadni, a haladó tiudomány új és új eredményeivel szolgálni országunk szocialista építését, ez a nép, a haza iránti kötelessége ma minden becsületes magyar tudósnak, — Népünk azt várja a tudomány munkásaitóf, hogy hű és elszánt védelmezűl legyenek a béke ügyének. Az imperialista országokban a tudósok a 'tőke kiszolgáltatottjai és a tudomány eredményei nem az életet, nem a haladást, nem az emberek boldogságát szolgálják, hanem a halált és a pusztfiást. A tudomány ilyen felhasználása ellen küzdeni, a tudomány elaljasítása és barbarizálása ellen harcolni, a haladó tudomány eredményeivel a békét, a haladást, a szg^adságQt védelmezni, — kötelessége ez minden becsületes magyar tudósnak. A tudomány fegyver. Tudósainknak azért kell harcolni, hogy ez a fegyver a gyilkosok kezéből az építők, az életet szépítők kezébe kerüljön! — 'A' 125 éves, de megújhodott Magyar Tudományos Akadémia akkor végez jó munkát, ha ebben a szellemben viszi előre a magyar tudományt. Két oszlop az, amelyre bizton támaszkodhat. Az egyik: a mult hagyományai, a másik: az élenjáró szovjet tudomány. Ha a Magyar Tudományos Akadémia szilárdan támaszkodik erre a két oszlopra, feladatait úgy tudja betölte1 ni, hogy soha el nem muló szereI tet és büszkeség övezi munkája í újább évtizedei':. A Szovjet Tudományos Akadémia forró üdvözletét küldi Darvas József miniszter beszédét hosszantartó lelkes taps fogadta, majd M. Dtibinyln akadémikus, a szovjet küldöttség vezetője olvasta fel a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának üdvözletét: „A szovjet tudósok nagy érdeklődéssel kisérik a Magyar Népköztársaság tudományának rohamos fejlődését, valamint a Magyar Tudományos Akadémia tudományos hatató intézeteinek vivmányait és sikereit — szól az üzenet, Az élenjáró szovjet tudomány képviselője a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének tudományos akadémiája szoros összeköttetésben áll a többi országok tudósaival és különösen a népi demokráciák országainak tudósaival. A szovjet tudósokat a marxizmus-leninizmus nagy eszmél lelkesítik. Minden munkájukkal a kommunizmus építését szolgálják és állandóan szem előtt tartják Ioszif Viszszarionovics Sztálinunk, korunk legnagyobb tudósának, az egész világ dolgozói vezérének bölcs szavait, amelyek szerint igazi élenjáró tudomány az a tudomány, amelyet semmi sem választ el a néptőt, amely nem különíti el magát a népiől, amely kész a népet szolgálni, kész a tudomány összes vívmányait a nép rendelkezésére bocsátani, amely a népet nem kényszerből, hanem önként, szívcsen szolgálja. A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 125, évfordulója alkalmából a Szovjet Tudományos Akadémia forró üdvözletét ktildt az összes magyar tudósnak, akik. tudásukat és tapasztala laikat a nép szolgálatába állítják és a néppel együtt önfeláldozóan dolgoznak a szocializmus felépítésén és nagy feladatainak megvalósításán". Dubinyin akadémikus a jelenlévők percekig tartó lelkes, viharos tapsa közben nyújtotta át az üdvözlet orosz és magyarnyelvű szövegét tartalmazó gyönyörű vörös bőrbe kötött diszalbumot, amelynek fedőlapját a Szovjetúnió Tudományos Akadémiájának képe díszíti. Rusznyák István elvtárs, az albumot átvéve, kezet szorított Dubinyin akadémikussal, miközben a jelenlévők fergeteges lelkesedéssel éltették a magyar és a szovjet nép barátságát, Sztálin és Rákosi Mátyás elvtársakat. Dubinyin akadémikus végül bejelentette, hogy a szovjet delegáció a Magyar Tudományos Akadémiának könyveket hozott ajándékba, amelyeket a szakkörök ülésein adnak át. Kinal, román, bolgár, cseh tudósok üdvözlete Rusznyák István elvtárs, az 'Akadémia nevében köszönetet mondott az üdvözletért és a könyvajándékér'i, majd Kup-Mo-Zso, a Kínai Népköztársaság miniszterelnökhelyettese, a Kinai Tudományos Akadémia elnöke tolmácsolta a Kinai Tudományos Akadémia üdvözletét. — Kinai népünk, akárcsak *a magyar nép — felszabadult — mondotta. — Kínában ' a tudományos kutató munka marxizmus-leninizmus fényével a nép szolgálatának útjára lépett és ezen az úton haFogarasi Béla elvtárs, akadémikus tartotta meg ezután előadását. A dialektikus materializmus szerepéről beszélt a tudományos kutatásban, majd a Magyar Tudományos Akadémia feladatairól szólt. — Eljött az ideje annak — mondotta —, hogy a MTA munkásságát a dialektikus materializmus világszemléletére alapozza, a marxista materializmus elméletét és a dialektika módszerét a konkrét tudományos kutatásban alkalmazza. Ez tudományos életünk felvirágzásának legfontosabb Ideológiai feltétele. Ilyen nagy feladat megoldása, megvalósítása, tudományos életünknek egy egész periódusára kiterjed. A múltban a reakció béklyóbaverte a tudomány szabad fejlődését s egyik fegyvere e téren a haladó filozófia, az élenjáró elmélet elnyomása volt. „A magyar nép idegenkedik az elront gondolkodástól" — írták hivatalos tudományos kiadványokban. Ez nem egyéb, mint a magyar nép s a magyar tudomány megrágalmazása! „A magyar gondolat antimaterialista" — állították. Ez annyit jelentene, hogy a magyar gondolat tudományellenes. Ez is a magyar gondolat, a magyar tudomány megrágalmazása. Bár • materialista elmélet fejlődését elnyomták, természettudósaink túlnyomó többsége mégis ösztönös materialista volt. Ma arról van szó, hogy ezt az ösztönös materializmust a kór követelményeinek megletető módon dialektika* materializmussá fejteszszük tovább. Heg kell tannlnnnk • materialista elméletet éa dialektika* módszerét Ehhez természetesen állandó, rendszeres, tervszerű munkát kell folytatni, ; Meg kell szervezni a szaktudományok és a marxista filozófia, a marxista-leninista társadalomtudomány művelőinek összemflködését. Igen fontos, hogy a dialektikus materializmus kérdéseit ne csak általánosságban, elvont formában tegyük fet és tárgyaljuk. A szovjet tndomány példáját követve meg kell tanulnunk a materialista elméletet és a dialektikus módszert és egyes tudományszakok sajátos területén, azok anyagán kidolgozni és alkalmazni. A dialektikus materializmus szerint, az igazság ismérve, próbaköve az elmélet és gyakorlat e kapcsolatának, vezérfonalként kell áthatni egész tudományos munkánkat. A reakciós idealizmusnak ét azzal kapcsolatos metafizikus mö(jl szernek, antidialektikus szemlélet" nek tudományos életünkben megié vő maradványai ellen a dialektikus materializmus bevált fegyvereivel harcot kell folytatni, szintén nem elvont formában, hanem a konkrét tudományok területén. A vitás, tudományos kérdéseket a sztálini elv alapján, a vélemények harcában, szabad vitákban kell megoldani. A dialektikus materializmus ej. sajátítása és a tudományban való érvényesítése, alkalmazása tudományos fejlődésünkben, elodázhat tatlan szükségletté vált, amp|" ugyanannyira következik a tudományos kutatás mai állásából" mint a népi demokrácia és a tudo! mány mind szorosabbá váló kap. csolatából. Legyen szabad ezzel kapcsolatban népünk bölcs vezérének, Rákosi Mátyásnak szavait idéznem: „Az értelmiségi munkára ugyanolyan megtermékenyitően hal a marxizmus-leninizmus elmélete mint a politikára, vagy a társadal' ml munka és fejlődés egyéb teriileleire". Ez teljesen érvényes nem utolsó sorban a tudományos munkára is. — Bízunk abban, hogy népünk és a tudomány javára sikerrel fogja az előtte e téren álló feladatókat megoldani és ezzel az emberi haladás, a szocializmus, a béke ügyét szolgálni. Távirat Rákosi elvtárshoz Fogarasi Béla elvtárs előadása után a nagygyűlés hatalmas lelkesedéssel táviratot intézőit népünk forrón szeretett Vezéréhez, Rákosi Mátyás elvtárshoz: „A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 125. évfordulóján tartott nagygyűlése forró szeretettel üdvözli önt, a magyar tudomány nagy pártfogóját. Az ön vezetése, a Magyar Dolgozók Pártja útmutatásai tették lehetővé számunkra, hogy ezt az évfordulót szabad népköztársaságunkban ünnepelhessük. Tudományos életünkre is hatalmas, megtermékenyítő hatással van az a történelmünkben páratlan lendülettel folyó mnnka, mellyel dolgozó népünk épitl az új, gazdag, szocialista hazát, ' Égy érvet ezelőtt az ön szerető gondoskodása és bülcs útmutatásai tették tehetővé akadémiánk megújhodását Ml magyar tudósok, nta a régi rendben nem Is álmodhat-, tunk. Akadémiánk megújhodása és a tudománynak nyújtott hatalmas erkölcsi és anyagi támogatás tehetővé teszik, hogy minden erőnke) és tehetségünket, az előttünk álló és a szocializmus építése szempont, jáhól oly fontos feladatoknak szem telhessük. Jubileumi ütésünk alkalmával megfogadjak önnek, hogy tovább fokozzuk erőfeszítéseinket hazánk szocialista építése érdekében és as, ön vezetésével a nagy Sztálin álmutatásalt követve, kivesszük a részünket a békéért folyó harcban, Fogadjuk, hogy a Szovjetúnió tu. dományns akadémiája példáját kö. vetve minden erőfeszítésünkkel ha, zánkat és a haladó békeszerető emberek nagy táborát fogjuk - szol. gálái. A Magyar Tudományos Akadt, mia nagygyűlése", • Az ünnepi hél megnyitó ünnepolyan fettételek mellett végezhetjük , sége Rusznyák Isiván zárószavaival munkánkat, melyekhez hasonlóról' ért véget. Mntífc elvtárs javaslatára az ENSz elhalasztotta a tibeti kérdés tárgyalását Az ENSz közgyűlésének főbizottsága november 24-i délutáni ülésén minden vita nélkül egyhangúlag jóváhagyta azt a javaslatot, hogy a különleges politikai bizottságtól a Politikai Bizottsághoz tegyenek át két kérdést-: Jeruzsálem nemzetközivé nyilvánítása kérdését éa a Szovjetunió panaszát a Kinai Népköztársaság légi határainak megsértése ügyében az amerikai légierő által. Ezután a főbizottság megkezdte Salvador javaslatának tanulmányozását. Ez a javaslat indítványozza, hogy a jelenlegi ülésszak napirendjébe iktassák be a ,,tibeti kérdést". J. A. Malik elvtárs, a Szovjetunió küldötte kijelentette, hogy Tibet Kina elválaszthatatlan része. A szovjet küldöttség úgy véli, hogy az adott kérdésnek bármilyen magvitatása az ENSzben jogellenes beavatkozás Kina belügyeibe. Sőt ezen túlmenően, megsértik a kinai népet, amely több évszázados elnyomás után végre ura lett saját házának és most rendet teremt ebben a házban. A szovjet küldöttség úgy véli, hogy ezt a kérdést nemcsak elhalasztani, hanem törölni kell — mondotta Malik elvtárs. A főbizottság további vita után egyhangúlag úgy határozott, hogy Salvador javaslatának tanulmányozását elhalasztja. 196 ssásalék A nehézipari minisztérium jelentése szerint az országos bányászszakszervezet tiszteletére rendezett széncsafában az ország szénbányászai 196 százalékra teljesítették az első műszak termelési előirányzatát, szemben a november 7-i eredménnyel, amikor az első műszak eredménye 182 százalék volt. A TUDOMÁNYOS SZOCIALIZMUS MEGTEREMTŐJE Ma, november 28-án 130 esztendeje, hogy megszületett Friedrich Engels, a proletariátus nagy tanítója, a lánglelkű forradalmár, aki egész életét a munkásosztály javáért, a dolgozók és elnyomottak felszabadításáért folytatott harc szolgálalába állította. Engels Marx Károllyal együtt a tudományos szocializmus, a marxizmus megalapítója volt. Felbecsülhetetlen érdemük, hogy tudományosan bebizonyították a kapitalizmus pusztulásának és a kommunista társadalom diadalának szükségszerűségét. Ezzel a szocializmus az addigi meddő ábrándozásból reális tudománnyá vált. Rámutattak arra, hogy a kommunista társadalomhoz vezető út a proletárforradalmon és a proletariátus diktatúráján át vezet. Marx és Engels azt tanflották, hogy a proletáriálus nem tud győzni és nem tudja felépíteni az új, osztálynélküli társadalmat, ha nem teremti meg a saját munkás, kommunista pártját. A tömegek gyakorlati tapasztalatai alapján fejlődtek tovább Marx és Engels tanai. Mindig hangsúlyozták, hogy elméletük nem dogma, hanem vezérfonal a cselekvéshez. Engels a tudományos szocializmus megalapozásához és kidolgozásához hatalmas lépésekkel segítette hozzá az emberiséget, de sohasem feledkezett meg rámntatnl arra, hogy ebben a tudományos hőstettben ' az első hely nagy barátját, Marx Károtvt Illette meg. Engels már Marx-szal való találkozása előtt ts forradalmár volt a tudományban. Ezt bizonyítja „A munkásosztály helyzete Angliában" cfmfl munkája Is. Marxszal 1844 augusztusában találkozott Engels Párlsban és ettől az időtől kezdődik alkotó együttműködésük. ,,A szent család" és „A német Ideológia" című munkájukban az új forradalmi materialista világnézet alapjait vetették meg. A tudományos szocializmus első rendszeres teljes kifejtése a Kommunista Kiáltvány volt Marx és Engels egyaránt kér. telbetetlrn volt az opportunisták elírni harcban, amelyek behatoltak a munkáspártokba és igyekeztek a kicsinyes, reformista politika útjára "tereint. Kíméletlenül ostorozta Marx és Engels a proletariátus diktatúrájának ellenfelelt, a szocializmusba való békés belenövés hivrlt, mint a munkásosztály legnagyobb ellenségeit. Engels megkezdett harcát folytatjuk ma. amikor minden becsületes. a béke megvédéséért harerakész dolgozó sfkraszáll ,,a demokratikus szocializmus" mai hirdetőt, mint Bevin. Schumaeher és Saragat e'Ien, ak'.k a demnfcrstikns szocializmus álarca mögött Igyekszenek megmenteni a kapitnlfzgpust. Ezek az amerikai ügynökök mnnkásárulnsban messze feiiilmutfák azokat, akikről kíméletlenül lerántotta Marx és Engeis a leplet. Engels behatóan foglalkozott Oroszországgal az érlelődő fórra-, da'om országával és örömmel, büszkeséggel üdvözülte a marxizmus oroszországi úttörőit a „munka felszabadítása" csoportot. A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, — amelyet türelmetlenül várt és megjósolta róla, hogy fordulópontot Jelent a világ történelmében — már nem érte meg. A Lenin-Sztálin pártja állal vezetett munkásosztály megvalósította Marx és Engels tanításait. Ennek a tanításnak szellemében haladunk ma a szovjet nép milliót Sztálin elvtárs vezetésével » kommunizmus megvalósítása « és mutatnak utat a világ minden dolgozója, így a dolgozó magva' nép számára is. Bármennyire tombol a burzsoázia rothadó osztálya, bármennyire igyekszik » kapitalizmust megmenteni, nem tudják visszafordítani a történelem kerekét és nem tudják megakadályozni a kommunista társadalom törtéue'mlleg szükségszer diadalát.