Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-25 / 274. szám

SZOMBAT, 1S5A. NOVEMBER 25. s CSONGRÁD MEGYE DOLGOZÓ PARASZTJAI A BÉKÉÉRT X dolgozók soraiban szerte áz országban hatalmas visszhan­got keltett a Béke Híveinek II. Világkongresszusa. Üzemi mun­kások, dolgozó parasztok, ugyan­így az értelmiségiek százezrei, milliói egyetértenek azzal, amit p kongresszus kiáltványa mond: „Az emberiséget a háború fenye­geti. A háború egyaránt fenye­geti a gyermekeket, nőket, fér­fiakat ... A békét nem lehet ki­várni, — a békét ki kell harcol­ni!!! A békéért harcoló mil­liók hatalmas táborába lel­kesen kapcsolódik bele Cson­grád megye dolgozó népe is. Az a tény, hogy megyénkben kö­zel 300.000 ember irta alá a stockholmi békefelhívást, már maga is bizonyítja, hogy Cson­grád megye népe a világ sok százmillió dolgozóival együtt megértette: a dolgozók, minden békeszerető ember közös szilárd békeakarata, meg tudja hiusitani az imperialisták háborús terveit. ?T;"ien csongrádmegyei dol­gozó tudja, hogy a béketábor megerősítéséhez legjobban mun­kánkkal járulhatunk hozzá. Ezért tettek felajánlást a dolgo­zók nagyszámmal. Az ipari mun­kások mellett megértették a fal­vak dolgozó parasztjai is, hogy ma a munkahely a békeharc színhelye. Azért inditottak har­cot munkafelajánlásaikon ke­resztül a mélyszántás, a begyűj­tés, a termelési szerződéskötés sikeréért, tudván azt, hogy ez­zel népi államunkat, az egész béketábort erősítik. „A békét megvédeni ugy tud­juk, ha teljesítjük az állam irán­ti kötelezettégünket", — mon­dotta Nagy Sándomé kjszombo­ri 15 holdas középparaszt. Ezt tartotta szemelőtt Lovas Sándor ambrózfaivi 11 holdas dolgozó paraszt is, amikor a kenyérga­bonabegyüjlési kötelezettség 145 százalékos teljesítése után 1000 százalékra teljesítette túl takar­mánybeadási kötelezettségét, Ugyanakkor a szénabeadásban 120 százalékot ért el. Nem aka­rom — mondotta —, hogy gyer­mekeink megismerjék a háború borzaimait, a nyomorúságot. Ma már boldogan élünk. S ezt a boldog életünket még boldogab­bá akarjuk tenni. Aki pedig el akarja tőlünk venni mindazt, amit a Párt vezetésével eddig el­értünk. az drága árat fizet vál­lalkozáásért." A békeharc jegyében folyik a tnélyszántás munkája is szerte a megyében. A fasiszta háború ál­dozatai, apák, férjek, testvérek emlékei küldik harcba az ipari dolgozók oldalán Csongrád me­gye dolgozó parasztjait is a há­ború ellen. Mikor a mélyszántást végezte Oláh Imre makói dolgo­zó középparaszt, kijelentette: ,wHa visszagondolok a háború borzalmaira, a dolgozó családok nyomorúsága ira, görcsösebben fogom az eke szarvát, még mé­lyebbre eresztem az ekét. Jobb minőségű munkát adok a föld­nek, hogy többet teremjen s a többterméssel népi államunkat, a béketábort erősítsem." Nemcsak Oláh Imre eresztette mélyebbre az ekét, hanem ezrek és ezrek Csongrád megyében. Nagy számmal voltak olyanok, akik lóval tervezték a mélyszán­tást, de traktorral végeztették el, mert összehasonlították a ló és a gép munkáját s a gépi mun­ka mellett állottak ki, mert lát­ták, hogy ez jobb minőségű munkát ad, a traktor után jobb termés fakad majd tavasszal az elvetett magból. A gyors munka mellett tehát nagymértékben ügyeltek a minőségre is. Igy ér­hettük el, hogy Csongrád me­gyében az elmúlt héten 25 szá­zalékkai nőtt a mélyszántás mennyisége és az együtt járt a munka minőségének javításával. •A. gépi szántás aránya pedig 40 százalékról 55-re emelkedett. A dolgozó parasztok békeharca azt eredményezte, hogy Cson­grád megye ma már a mély­szántásban országos viszonylat­ban a megyék versenyében az elsők között jár. Bizonyítja ez az eredmény azt, hogy az ipa­ri munkások példájára a dolgo­zó parasztok is megtalálták és világosan látják a békeharc leg­megfelelőbb formáit. „A magyar nép békeakatfata nagy erkölcsi erő, amely mun­kásainkat új hőstettekre, pa­rasztságunkat a termelés foko­zására, tudósainkat új felfedezé­sekre, művészeinket új alkotá­sokra ösztönzi", — mondotta a magyar bákeküldöttség vezetője, Andics Erzsébet elvtársnö a II. Békevilágkongresszus hétfői ülé­sén. Hogy mennyire buzdítja a termelés fokozására dolgozó pa­rasztságunkat a békeakarat, visszatükrözi a termelési szerző­déskötések eredménye. Vala­mennyi csongrádmegyei dolgozó paraszt tudja, hogy a szerződé­ses termelés több és jobb ter­mést hoz. Ezért igyekeznek mi­előbb megkötni a tavaszi nö­vényféleségek termelésére a szer­ződéseket. Ezért végezik el a ta­vaszi növények alá jóminőségű munkával a mélyszántást. A dolgozó kis- és középpa­rasztok ezreinek neve sorakozik a termelési szerződési íveken. Párttagok, tanácstagok és pár­tonkívüliek egyaránt jélentkez­nek nap, mint nap a földműves­szövetikeretekben, hogy szerződést kössenek. Eredményesen kapcso­lódnak be ebbe a munkába a dol­gozó kisparasztok mellett a kö­zépparasztok is. Makón például Körösi Sándor középparaszt hat­féle növényre kötötte meg a ter­melési szerződést. De nem elé­gedett meg azzal, hogy maga kötött, hanem népnevelő mun­kára jelentkezett a helyi párt­szervezetnél s azóta háziagitá­ciót folytat jó eredménnyel, mint mondja: „a magam részéről napjainkban így akarom kivenni részemet a béketábor megerősí­téséből." A faivak népének békemozgal­mát a pártszervezetek segítségé­vel szervezi és vezeti min­denütt a falusi békebizottság. De aktívan kapcsolódtak be eb­be a munkába a tömegszerveze­tek is. Megértették feladataikat a béke megvédésével kapcsolat­ban és teljes erővel kapcsolód­nak be a békemozgalom kifej­lesztésének munkájába. Elsősor­ban mozgósították saját tagjai­kat és munkafelajánlást tettek a kongresszusra. Békebizottságaink, tömegszer­vezeteink eredményeit megálla­pítva nem szabad elmenni a hiá­nyosságok, a hibák mellett sem. A békefelajánlások megtételéig eredménnyel vitték a munkát. Szerveztek, lelkesítették, irányí­tották Csongrád megye dolgozó parasztjainak lelkes hangulatai, de a felajánlások után má.s ten­nivalójuk is akadt, amit többfe­lé elhanyagoltak. Elmulasztot­ták a békefelajánlások teljesíté­séneik ellenőrzését. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy még mindig mutatkoznak hiá­nyosságok a szerződéskö­tésben és a terménybe­g.vüjtésben több községben. Nem népszerűsítik a békeharcban, a terménybegyüjtésben, a szerző­déskötésben, a mélyszntás telje­sítésében jó eredményt elért dol­gozókat. Ez pedig a békebizott­ságoknak is, ugyanígy a földmű­vesszövetkezeteknek is feladata. Még élesen visszaemlékszünk, milyen lendítőerőt adott a nyári begyűjtésnek az élenjáró ter­ménybegyüjtők népszerűsítése a becsű let táblán. Ha most egyes helyeken ki is írják a jó begyűj­tők, az élenjárók neveit a köz­ségháza előtt, vagy a földműves­szövetkezetnél, az legtöbb he­lyen egy hétig, vagy kettőig is nem változik. Pedig napról-nap­ra újabb és újabb neveket írhat­nának fel szerte Csongrád me­gyében, mert újabb és újabb dolgozó kis- és középparasztok bizonyítják be a terménybeadás­sal, a mélyszántás befejezésével, a termelési szerződéskötéssel, hogy tőlük telhetően a legjob­ban akarják kivenni részüket a békéért folyó harcból. Napról-napra emelkedik a mélyszántás teljesílésszázaléka, gyűlik a gabona, a szálastakar­mány, burgonya és kukorica a földművesszövetkezet raktárai­ban. Mind több és több holdra kötnek termelési szerződést a falvak dolgozói. Ez mind azt mu­tatja, hogy a Magyar Dolgozók Pártja által vezetett csongrád­megyei dolgozó parasztok szi­lárdan állnak őrt a maguk poszt­ján. Jó munkával, a mélyszán­tás időelőtti teljesítésével ke­mény öklöt mutatnak a déli ha­tárainkon túl acsarkodó imperia­lista-csatlós Titó-banda felé. Bi­zonyítják ezzel is Csongrád me­gye dolgozó parasztjai, hogy ki­veszik részüket abból a nagy küzdelemből, amelyet a magyar dolgozók a világ összes békesze­rető népeivel együtt vívnak a Szovjetunió vezetésével, — a bé­kéért. A Magyar Kender MSzT-szervezete készül az MSzT Országos Kongresszusára A Magyar Kender MSzT-szerve­zete nagy lelkesedéssel készül az MSzT Országos Kongresszusára. A dolgozók nagyrésze — eddig 900­nál több munkás — már tagja a Magyar-Szovjet Társaságnak, de ezzel nem elégszik meg az üzem MSzT vezetősége. Ugy tervezik, hogy az MSzT Országos Kongresz. szusára az üzem minden munkását beszervezik a Magyar-Szovjet Társa, sá^ba és 150 Uj Világ előfizetőt szerveznek be. A Magyar-Szovjeti Társaság veze­tőségének nem les: nehéz dolga, hiszen eddig is jó munkái végeztek. Az üzemi pártszervezet minden támogatást és irányítást megadott az MSzT-nek. Igen sok agitációs ta­pasztatot szereztek a tanácsvá­lasztások idején azzal, hogv a Párt népnevelőivel együtt, karöltve, agi­tációs és felvilágosító munkál vé­geztek az MSzT tagok is. „Ezek a tapasztalatok nagyban megerősítet­ték a szervezetet'' — mondja Zom­bori Rózsi, a'i üzem MSzT t ikára. A Párt most kiemeli a tanácsvá­lasztás idején kitűnt aktívákat. Balla László MSzT tagot mnst ja­vasolják tagjelöltnek, mert jó agi­tációs munkát végzett a tanácsvá­lasztások idején és ezt a munkáját eddig sem hanyagolta el. Az MSzT-tagok most az MSzT Or­szágos Kongresszusa elölt még foko­zottabb mértékben végzik felvilá­gosító és tagszerző munkájukat. Az ÜJem dolgozói előtt beszélnek ar­ról, hogy a szovjet emberek milyen eredményekkel járnak élen a béké­ért vívott harcban. Érvül hozzák fel azt is, hogy milyen nagy jelentősége van a s'iovjet-magyar barátságnak, hegy milyen jó eredményeket ért el például Prágai Györgvné. a Magyar Kender és az ország minden üzeme. a szovjet példák alapján. Tudatosít­ják a dolgozók előtt, hogy a magyar munkások a szovjet emberektől ta. nulták meg a sztahánov-mozgalmat, az újítómozgalmat, a versenymozgal­mat, az anyagtakarékosságot» az ön­költség- és selejtcsökkentést. Éppen ezért fordulnak nagy ér­deklődéssel a Magyar-Szovjet Tár­saság felé az üzem dolgozói. Tanul­ni akarnak a szovjet emberektől, meg akarják ismerni a szovjet em­bereket. A dolgozók — még azok is, akik nem MSzT tagok — szívesen ves :nek részt a csoportos moziláto­gaíasokon, a szovjet filmek kiér­tékelésén. Szívesen olvassák az Uj Világot, mert érdekli őket a szovjet emberek élete és munkája. A fil­mekből és az Uj Világból is sokat tanulnak. A szovjet ifjúmunkások példáját követi Kovács Erzsi, a Ma­gyar Kender egyik ifjúmunkása. o tiat olvastam már a Komszomo­listákról, a szovjet fiatalokról, Ök az én példaképeim, a termelésben és egész életemben.1' — mondja. Dö­mösi Mária, aki a békemüszakbau 149 százalékot ért el, a szovjet fil­mekből és szépirodalmi könyvekből tanulta meg. hogy az idő jó kihasz­nálásával mennyire emelheti terme­lését. Most az MSzT Országos Kon­gresszusán a küldöttek majd beszá­molnak eredményeinkről. Ezért ké­szül most a Magyar Kender MSzT szervezete is olyan nagy lelkesedé®, se' a kongresszusra. Az üzemben már megtartották a küldöttválasztó tag­gyűlést, kilencszáz MSzT tag köziil 15 küldött ismerteti a Magyar Ken. der dolgozóinak eredményeit és munkáját, a városi küldöttválasztó gyűlésen. ,,Reméljük — mondta Zombori Rózsi — hogy a 15 tag közül legalább egy résztvesz az MSzT Országos Kongresszusán is.'' A vonalkésések megszüntetésével is támogatni akarjuk a hős bányászok széncsatáját! A MÁV Szegedi Igazgatóságának versenyfelhívása Rákosi elvtárs beszéde . majd l mázzuk és erre kérjük a budapes­most a minisztertanács határozata a szénbányászat fejlesztéséről ki­hatott az élet, a termelő munka minden területére. A dolgozóknak központi problémájává vált, hogyan tudnák segíteni azokat, akik a bá­nyák mélyén hősi küzdelmet foly. tatnak azért, hogy megnyerjük a széncsatát. Minden becsületes dol­gozó belátta, hogy takarékoskodni kell minden gram szénnel, fel kell kutatni és ki kell küszöbölni mind­azokat az okokat, melyek azt eredményezik, hogy a szükséges­nél több szén fogy el. Ilyen ok például a vasútnál a vonatok ké­sése. Egyetlen, késő vonat végett több szerelvénynek kell vesztegel­ni, ami az egyéb károkon kívül azt is jelenti, hogy ezeknek a szerel­vényeknek a mozdonyait ez alatt az idő alatt hiába fűtik s minden takarékossági igyekezet mellett mázsák mennek veszendőbe a ré­szünkre kincsnek számitó szénből. A hibát a felismerés után lehet és kell is orvosolni. Ezt célozza a MAV Szegedi Igazgatóságának alábbi versenykihívása: ,.Az őszi csúcsforgalom lebonyo­lítása még nem ért véget teljesen, azonban az eddigi kiértékelések sze­rint munkánknak egyik fő gátlója a vonalkésések, különösképpen a személy- és munkásvonatokat véve figyelembe. Ennek megjavítása érdekében versenyre hívjuk ki a budapesti Igazgatóságot, melynek jó munká­ja az egész ország vasúti vérkerin. gésének alapja. 1. Ezért továbbiakban mi is kö­telezettséget vállalunk, hogy a bu­dapesti Igazgatóság által megadott 611, 719, 711, 919 és 913 számú vonatokat késés nélkül fogjuk te­rületünkről a budapesti területnek átadni. Ezzel szemben szocialista köte­lezettség víllalására kérjük a bu­dapesti Igazgatóság dolgozóit, hogy a 610 0, 722 7:2. 9lü is 914-es számú vonatot késések nél­kül adják át Szeged igazgatósága, nak. A felsorolt vonatok rendessége melleit szocialista munka verseny ti Igazgatóságot is. A fenti 6 vo­nalot azért jelöltük meg, hogy súlypontot képezzünk, mert ennek a hat vonatnak késése Igazgatósá­gunk területén 88 csatlakozó to­vábbi vonat késését idézi elő. Fenti vállalásunkkal az őszi for­galom és a téli forgalom sikeres lebonyolítását szándékozzuk biz. tosítani és teljesíteni akarjuk és fogjuk Sztálin elvtárs útmutatá­sát, mely szerint „menetrend a vasút részérc vas-törvény." Továbbá a vonittok rendes köz. lekedésének biztosítása a hős bá­nyászok széncsatáját is nagymér­tékben elősegíti, mert a rendes közlekedés esetén a felesleges med­dő" teljesítmények, gőztartások, gép. ácsorgások megszűnnek és nagy­mennyiségű szenet takarítunk meg. 2. A kiértékelés módjában meg­egyezünk abban, hogy minden szom­baton 24 órakor lezárjuk az előző heti eredményeket és azokat ki­értékelve a versenytársnak hétfőn 14 óráig táviratilag megküldjük. Kiértékelés módja a hat vonat, nak heti összesített késése perc­ben, osztva vonatok számával. (Pél­dául 120 perc, hat vonat, egyenlő 20 perc késés.) Ezzel a versenykihívásunkkal is válaszolunk az imperialisták tá­madására. aknamunkájára, mellyel egy harmadik világháborút sze­retnének kirobbantani és ezzel ed­digi szocialista építésünket, vas­utunkai is romba akarják dönteni. Egyben válasz és harcos kiállásunk a béke védelmében és elmélyítése szeretetünknek és hálánknak a nagy Szovjetunió iráni. Ezzel a versenyvállalásunkkal is Pártunk és Rákosi elvtárs mellett leszünk tanúbizonyságot és bebi. zonyítjuk, hogy méltók (vagyunk Pártunk bizalmára. Előre Pártunk vezetésével, a vonatkésések megszün­tetése útján is a szocialista vasút megteremtéséért. Rajczi Kálmán pol. oszt. vez., Kcmpl József szaksz. ter. titk., Turnnl Lajos igazgató. II HARC A BABONÁK ELLEN" A Természettudományos Társulat szegedi csoportjának első előttdasa A természettudományos gondol­kodás minél szélesebb körben való elterjesztését szolgálja a Magyar Természettudományos társulat sze­gedi csoportjának vasárnap megin­duló előadássorozata. Az első elő­adást vasárnap délelőtt fél 10 órai kezdettel a Szabadság Moziban tartják meg és ezen dr. Ágoston György elvtárs, a Pedagógiai Fő­iskola igazgatója beszél „Harc a babonák ellen" címmel. Az előadásnak külön érdekessé­ge lesz az, hogy filmvetítéssel kap­csolják össze és itt mutatják be Szegeden először a „Tyihoszti cso­da" című filmet, amely szemlélte­tően leplezi le az imperialisták és a klerikális reakció ismeretes cseh­szlovákiai szemfényvesztését a dol­gozók megtévesztésére és békés munkájuk megzavarására. Ezenkí­vül még két természettudományos szervezésével a töhbi vonatokol is j kisfilmet mutatnak be „A termé­késés nélküli továbbításra siorgal- szet csodái" és „Időjóslás" címmel. Az előadásra belépődíj nincs és minden érdeklődőt szívesen látnak. November 27-!g vegyük ót a burgonyát A Városi Tanács kereskedel­mi osztálya felhívja a dolgozók figyelmét, hogy a népből tokban leadott burgonya megrendelő la­pokra á burgonyát november hó 27-ig bezárólag vegyék át, mert későbbi jelentkezést nem vehetünk figyelembe. Folyik a parkosítás Budapesten A főváros 40 különböző pont járt végeznek parképűési munkálatokat a Főkert dolgozói. A Vár egyik sétányánál 15.000 négyzetméter gyeptéglát helyeznek el s így üde, cö'.d terület övezi majd a Vár körüli részt Ezenk viil fenyőfákat, örökzöldet és sövény­cserjéket is ülteti ide a Főkert.

Next

/
Thumbnails
Contents