Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-25 / 274. szám
., I magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága jegyében készülnek országszerte az MSzT I. Országos Kongresszusára Nagysikerű termelési értekezleten beszélték meg feladataikat a Magyar Kender erőműtelepi részlegének dolgozói VII. ÉVF. 274. SZÁM. ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1950. NOVEMBER 25. DIÁDÁLT KELL ARATNUNK Kbzel egyhetes tanácskozás után Varsóban befejeződött a Béke Hívei n. Világkongresszusának történelmi jelentőségű eseménye. A tanácskozásoknak méltó befejezője az a két kiáltvány, amelyet a világ népeihez és az ENSz-hez intéztek. Ez a két kiáltvány visszatükrözője a Békevilágkongresszus mélyen emberi tartalmának, a becsületes emberek milliói békevágyának és békeakaratának. A kongresszus napjain a celszólalások egész sora hangzott el. A világ legkülönbözőbb népeinek küldöttei szólaltak fel, hozták el országuk üzenetét. Különböző nyelveken beszéltek, s a világ legkülönbözőbb részeiből jöttek, de ugyanazt fejezték ki valamennyien: népük békeakaratát, harcc.s békaszándékát és azt a szeretetet, bizakodást, amellyel a világbéke őre, a nagy Szovjetunió felé fordulnak. A világ békeszerető millióinak hangja és a világ békeszerető millióinak lelkiismerete szólt Varsóból. Figyelmeztető volt ez a hang mindenki számára, figyelmeztető felhívás azoknak a millióknak, akik elküdték képviselőiket, hogy megtanácskozzák a békeharc soronikövetkező feladatait. s a növekvő háborús veszély közepette bátran merjék odakiáltani a háborús uszítóknak: „Aki azt meri állítani, hogy a háború elkerülhetetlen — rágalmazza az emberiséget". Még erősebb és keményebb figyelmeztető volt azonban ez a kongreszszus, s a kongresszus minden felszólalása, de főként a felszólalásokat összegező két kiáltvány az imperialista háborús gyújtogatok számára, akik makacsul a népek békéjére, a békés alkotó munka megzavarására, boldog otthonok feldúlására törnek. Öt világrész emberei, öt világrész lakói, a köztük mutatkozó felfogásbeli különbségek ellenére tökéletesen és teljesen egyetértettek ezen a kongresszuson és egyértelműen foglaltak állást a béke gondolata mellett. Érthető is ez; hiszen becsületes embereknek nem is tehet más gondolatuk; mint a békés alkotás gondolata és minden jóérzésű embert egyaránt visszariaszt; borzadással tölt el az a kegyetlen pusztítás és vérengzés, amelyet az imperialista betolakodók folytatnak Koreában. Ugyanúgy felháborodással tölt el minden jóérzésű, világosan látó embert az a kegyetlen embertelen kizsákmányolás és elnyomás is, amelyet az imperialisták a gyarmatokon visznek végbe. Az imperialista országok durva, fasiszta politikájával ezért éppen úgy szembefordulnak a Szovjetunió és a többi szabad országok népei, mint maguk azok a becsületes dolgozók, akik ezekben az imperialista országokban élnék. A i USA kormányának, vagy csatlósainak, Angliának, Franciaországnak, Jugoszláviának, s a többieknek, nép -'nyomó poliiika jávai saját népük fordul szembe mind nagyobb tömegben. Ezért olyan egységes és ezért ol/an leküzdhetetlen a mi hatalmaserejű béketáborunk, amelynek élén a Szovjetunió viszi a béke harcos zászlaját. A világkongresszus az ENSzhez intézett felhívásában a többi között leszögezte, hogy a népeknek joguk van a szabadságra és a függetlenségre. Ez a gondolat jellemezte egyébként a bék(kongresszus minden tanácskozását: az emberi szabadságnak, függetlenségnek és ami ezzel öszszefügg, a békének, a békés alkotásnak gondolata legalapvetőbb emberi joga. Ezért követelték a koreai hadműveletek beszüntetését, úgyszintén az amerikaiak beavatkozásának megszüntetését a Kínához tartozó Formozaszigetén, ezért ítélték el azokaí a kísérleteket, amelyek Németország felfegyverzésére és Japán efegyverzésének szabotálására irányulnak, ezért követelték az atomfegyver minden válfajának s a bakteorológiai. vegyi, méregtartalmú, rádióaktiv hadieszközök és a tömegpusztításra alkalmas fegyverek betiltását és ezért követelte, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon a rendőrterror minden áldozatát, a béke harcosait, akiket üldöznek az imperialista országokban. Ezekben a követelésekben a kiáltványban és a felhívásban egyaránt benne volt a magyar nép, a magyar dolgozók millióinak hangja is. Küldötteink útján mi is hozzájárultunk ahhoz hogy a Világbékekongresszus valóban igazi kifejezője legyen a világ minden becsületes embere békeakaratának és annak az elszántságnak, amelyet a béke megvédése mellett tanúsítanak. A kongresszuson elhangzó szavaknak a meghozott határozat és kiáltvány erejének súlyát azok a tettek adták meg, amelyeket az itthonmaradt dolgozók vittek végbe, hogy erősítsék a béketábcrt. A Szovjetunió hatalmas területén, a győzelmes Kínában, s a mind szebbé épülő népi demokráciákban fokozott munkateljesítményekkel, még lelikiism jretesebben végzett munkával adtak nyomatékot a tanácskozások hangjának. Az imperialista országokban az elnyomott népek soraiban, az elnyomás ellen fellángoló újabb tiltakozásokkal, sztrájkokkal, tüntetésekkel mutatták meg, hogy biztos alapra támaszkodik a varsói békekongresszus és a küldöttek valóban széles tömegek nevében, széles tömegek erejéből megizmosodva hallatják szavukat. Történelmi jelentőségű fontos állomást jelentett a Világbékekongresszus az egész emberiség életében, fejlődésében. Határkő volt, de olyan határkő, amelynél egy pillanatra sem szabad megpihenni, hanem újabb erőt merítve kell továbbhaladnunk azon a nem mindig sima. sokszor akadályokkal megnehezített, de biztos és egyenes úton, amely a bske, az emberiség boldog jövőjének, a szocializmus építésének útja. Erős és magabiztos nép jár előttünk ezen az úton: a harcokban megedzett szovjet nép milliói, amelyek segítenek leküzdeni az akadályokat és példát is mulatnak arra, hogyan kell saembesaállni a nehézségekkel. A ránk váró feladatokkal azonban nekünk magunknak kell megbirkóznunk s ellenségeinket, akik gátolnak az előrehaladásban, nekünk, magunknak kell legyűrnünk. A háborúra spekuláló imperialisták féltve figyelik, hogy magyarországi barátaik, cinkosaik, a kulákok, jobboldali szociáldemokraták és a klerikális reakció hívei hogyan kísérlik meg — bár egyre ügyetlenebb ül és kevesebb sikerrel — elgáncsolni előrejutásunkat. De dolgozó népünk is mind jobban figyel ezekre az ellenségekre és sorra akadályozza meg szándékukat, sorra veri visszia aljas kísérleteiket. Erőt adott a további küzdelemhez a varsói kongresszus, mert megmutatta, hogy .a világ népei halalmas erőt képviselnek, ha összefognak és a Szovjetunió vezetésével következeiéBUDAPESTRE ÉRKEZTEK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA SZOVJET VENDÉGEI Mihaul Dubinyin akadémikussal az élen ma repülőgépen Moszkvából Budapestre indult a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának küldöttsége. A szovjet tudósok részt vesznek a Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 125. évfordulója •alkalmából rendezett ünnepségeken, amelyeket november 26-a és december 2-a között tartanak meg. Dubinyin akadémikus, a szovjet küldöttség vezetője a TASzSz-iroda munkatársának ezt mondotta: „Űrömmel vettük magyar karlársaink szívélyes meghívását, hogy vegyünk részt a Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 125. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. A Magyar Tudományos Akadémia, amely a Magyar Népköztársaság kihirdetése óta az élenjáró tudományos eszmék igazi központjává vált, teremtő kapcsolatokat tart fenn a szovjet tudósokkal es a népi demokratikus országok tudósaival. Magyarországi tartózkodásunkat felhasználjuk arra, hogy megismerkedjünk a magyar tudósok elért eredményeivel és tapasztalatcserét folytassunk a Szovjetunióban folyó tudományos kutatásokról. A küldöttség tagjai közül hárman pénteken délben repülőgéppel megérkeztek Budapestre. A repülőgépről leszállt szovjet tudósokat, M. Dubinyin akadémikust, Sz. Kiszeljov történészprofesszort és N. Varencov biológus professzort Rusznyák István professzor, a Tudományos Akadémia elnöke üdvözölte. A szovjet tudósok nevében M. Dubinyin akadémikus mondott köszönetet a szívélyes fogadtatásértA küldöttség két tagja, Szfcrjabin akadémikus, biológus és Mardzsanisvili matematikus vasúton érkeznek Budapestre. Szegedi tudósok felszólalásai és előadásai a Magvar Tudományos akadémia ünnepi heten A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi hetén valamennyi szakosztály ülést tart. Az előadások egész sora hangzik el, ahol tudósaink legújabb kutatásaikról számolnak be. Az ünnepélyes megnyitó beszédet vasárnap dr. Rusznyák István, az Akadémia világhírű professzora mondja, majd az első előadást dr. Fogarasi Béla professzor tartja „A dialektikus materializmus világnézetének szerepe a tudományos kutatásban és a Magyar Tudományos Akadémia feladatai" címmel. A szakosztályok ülései hétfőn kezdődnek. Ezeken több szegedi, ismert tudós is előad. Az orvostudományi osztály ülései keretében csütörtökön délután 4 órakor dr. Ivanovics György Kossuth-díjas professzor „A vírusok kimutatásának és mennyiségi meghatározásának néhány aktuális kérdése" címmel, ugyanaznap délelőtt dr. Straub F. Bruno, jelenleg budapesti, azelőtt a Szegedi Egyetem professzora „Az izomműködés problémájának újabb fejleményei a struktura-fehérjék vizsgálata alapján" címmel, másnap délelőtt 9 órakor pedig dr. Hetényi Géza, Kossuth-díjas belgyógyászprofeszszor „A fekélybetegségek pathogezise" címmel tart előadást. A matematikai és természettudományi osztály üléseinek keretében csütörtökön délelőtt dr. BUÜÓ Ágoston főiskolai tanár „Matematikai módszerek a molekula-fizika egyes területein", pénteken délután pedig dr. Szőkefalvi Nagy Béla, Kossuth-díjas matematikus professzor „ Saját értékfeladatok per. turbációs számítása" címmel tartja meg előadását. A kémiai csoport ülésén dr. Bruckner Győző, jelenleg Budapesten előadó szegedi professzor „Vizsgálatok a dien-szintézis köréből" címmel hétfőn délelőtt beszél. Nagysikerű termelési értekezleten beszélték meg feladataikat a Magyar Kender erőműtelepi részlegének dolgozói Igen nagysikerű termelési értekezletet tartott a Magyar Kender erőműtelepi üzemrészlege, A dolgozók ennek az értekezletnek keretében megbeszélték az elért eredményeket éppúgy, mint a munka közben előadódott hibákat, hiányosságokat, valamint azt is, hogyan küszöböl- kIT"c.sökkenUk jék ki ezeket a hiányosságokat. Bossányi elvtárs beszámolóját élénk vita követte és már csupán a felszólalók hatalmas tömege is bizonyítja, hogy a dolgozók megértették, miről van szó, megértették, hogy a 800 milliós béketábor minden tagja 'tőlük is azt várja, hogy még fokozottabban álljanak helyt a termelő munkában. 'A' dolgozók nagy lelkesedéssel fogadták el a javaslatot, hogy december 2-ig tartsanak újabb békeműszakot, melynek keretében még kiemelkedőbb 'teljesítményekkel tegyenek hitet a béke nagy ügye mellett s adjanak méltó választ az imperialista agresszorok nak. Lelkesítette a dolgozókat az a tuda'f, hogy ismét megmutatkozott a varsói Békevilágkongresszuson a béke táborának mérhetetlen ereje a/ az erő, mely képes arra, hogy gátat vessen a gyujtogalóknak. Egymásután álltak fel a dolgozók és tették meg felajánlásaikat. Bódi elvtárs az esztergályosok nevében azt a felajánlást tette, hogy a profilirozáshoz szükséges munkákon kívül még a közbeeső karbantar'ási munkákat is elvégzik s munkájukat úgy szervezik meg, hogy 5 esztergályos el tudja végezni azt a munkát, amit eddig 6 végzett. Tóth László a szövőlakatosok nevében beszélt és megígérte, hogy a gépállási órák számát 10 százaiékVcrrasztó Lajos villanyszerelő a takarékosságra hívta fel a figyelmet s azonnal jó példával is jár elől. Azt fogadia meg, hogy a jövőben felhasználják a profilirozás alkalmával kikerült régi anyagokat. A Sebestyén kőműves brigád nagy taps közepette jelentette be, hogy a december 10-re előirányzott munkát november 30-ra befejezik. Ugyancsak nagy taps követte Börcsök András felszólalását: A gépszerelőcsoport nevében vállalom, hogy a tizenkettes akna első felét 2 nappal a kitűzött határidő előtt befejezzük s a munkában lévő szövőgépeket a békeműszak végére üzemképesen átadjuk a szövődének. Szilágyi János a csőszerelők nevében vállalta, hogy a kettes számú kazán összes csőszerelési munkálatait 3 nappal a kitűzött határidő előtt befejezik. A felszólaló elvtársak kiértékelték a munknverseny eredményeit. Elmondották, hogy sikerrel zárult az a felvilágosító munka, amit annak érdekében inditottak el, hogy az üzemben minél többen megkössék a hosszúlejáratú versenyszerzödéseket. Kovács II. István és Kardos Miklós számoltak be ennek a munkának az eredményeiről s felhíviák a dolgozók figyelmét, hogy a következő évi hosszúlejáratú versenyszerződéseket minél előbb kössék meg. Simon Ferenc az ipari tanulók nevében szólalt fel és ígéretet tett, hogy a jövőben ínég jobb munkát végeinek, meg jobb eredményeket érnek el a tanulás vonalán s fokozott figyelmet szentelnek a takarékosságnak. Hosszú, lelkes taps fogadta Szalai Éva beszámolóját, ö a bölcsőde helyzetéről szólt. Arról beszélt, hogy további 14.000 forintot fordítanak a bölcsőde további korszerűsítésére. 4000 forintért ruhát, 10 ezer forintért pedig bútorokat vásárolnak. 'A' felsoroltakon kívül még igen sok dolgozó szólalt fel, felajánlva több, jobb munkáját. Senki nem sietett haza az értekezlet után, hanem ifi is, ott is kis csoportok verődtek össze, felelevenítették a termelési értekezlet tapasztalatait s megállapították: ilyen nagysikerű termelési értekezlet még nem volt. De azt is hozzátették: „Ilyen eredményeink sem voltak eddig! ..." sen szállnak szembe békéjük akadályozóival. Ez a legfőbb tanulság számunkra, magyar dolgozók számára is és egyben azt a feladatot tűzi elénk, hogy még szorosabbra vonjuk erőinket, még szilárdabban álljunk a béke magyarországi frontszakaszán. Pártunk nagy feladatok megvalósítására vezeti dolgozó népünket, de ezeknek a feladatoknak a megvalósításához, amelyek még boldogabb és nyugodtabb életünket biztosítják, legfőképpen béke, a népek békéjének, alkotó munkájának biztonsága szükséges. Ezt látják a szovjet dolgozók milliói, akik a háborús uszítók ármányaira válaszolva a munka újabb és újabb hőstetteit viszik végbe. Ezért kell nekünk, magyar dolgozóknak is a munka újabb hőstetteivel, újabb és újabb termelési sikerekkel továbbszilárdítiani Népköztársaságunk gazdasági erejét, az egész emberiség boldogsága és a béke érdekében. Készüljünk fel, sőt nyomban lássunk hozzá az újabb feladatok elvégzéséhez, az újabb nagyszerű munkahőstettek megkezdéséhez és bízzunk abban, hogy a népek, akik a béke oldalán, az élet, a szabadság oldalán állnak, diadalt aratnak a békéért vívott harcban. „Diadalt kell aratniok — amint Tyihonov elvtárs mondotta Moszkvában a Béke Hívei n. összszövetségi Ertekezletén —, mert velünk van valamennyi nép, a bókéért küzdő valamennyi harcos reménysége — Sztálin, a béke nagy; lángelméje!"