Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-24 / 273. szám

PÉNTEK. 1950. NOVEMBER 24. 3 A Textil kombinátba ti sikerre viszik a munkaverseny kampány szerűsége elleni harcot A Szegedi Textilkombinát dolgozói is meghallgatták annak idején Rákosi elvtárs beszédét, meg is beszélték többszörösen, de akármerröl közelítették meg a beszéd mondanivalóit, a kiértékelés csak egy lehe­tett: „mintha csak rólunk vette volna a példát Rákosi elvtárs!'' Kü -önösen az a rész ragadta meg a gyár dolgozóinak figyelmét, ami­kor Rákosi elvtárs arról beszélt, hogy „A munkaverseny nálunk még mindig kampányszerűegy-egy eseményhez, dátumhoz kapcsolódva fellobban és utána újra ellanyhul Munkaverseny — papíron A munkaverseny vonalán ebben «z üzemben megindulása óta, bű­nös mulasztások történtek. A gyár pártszervezete is egyszerűen tech­nikai feladatnak tekintette a mun­kaverseny szervezését, a murakaver­senyt magát, elsőrendű alkalomnak arra. hogy abból remekül lehessen különböző statisztikákat. kimutatá­sokát késziteni. Jelentésekben, be­szédekben nem egyszer puffant a frázis: „Nekünk 800 versenyzőnk van!'' — Aztán, ha valaki jól utá­nanézett a do'ognak, kisült, hogy ez a szám csak papiron van meg, ezeknek a dolgozóknak legalább fele azt se tudja, hogy versenyei. Legjobb esetben elismerte ezt a puszta tényt, de nem tudta, miért folyik a verseny, hol tart ebben a versenyben, s a valóság kereteiben mozog-e az esetleges vállalás. A Texiilkombinátnál az volt a divat, hogy termelési értekezleteken cte­egy felajánlási ailkalom előtt fel­álltak a dolgozók, s könnyen ki­vágták azt a 10—20, vagy esetleg még ennél is több százalék felaján­lást, A felcsattanó tapsot elkönyvel­ték, s nyugodt lelkiismerettel rá­bízták a véletlenre, vájjon tudják-e maid teljesíteni a felajánlást, vagy sem. Magyarul és egyszerű hétköz­napi nyelvre lefordítva úgy mondjuk ezt, hogy b.zony ennél az üzemnél hosszú időn keresztül ,,hasból'' tör­téntek a felajánlások. Persze, az öntudatos dolgozók ezeket a fel­ajánlásokat is igyekeztek sikerre­vinni. próbálták maguknak ki­számítani: Sikerült-e a dolog? — Hogy miért maguknak próbálták? Azért mert hivatalosan igen ritkán szereztek tudomást a felajánlások (.ikeréről, vagy sikertelenségéről. A munkaversennyel kapcsolat os fel­világosító munkát igen könnyen elintézte azelőtt a pártszervezet; „Sajnos, igen kevés párttagunk van, népnevelőinket az újjunikon meg­számolhatjuk. Ez az egy-két nép­nevelő úgysem tudna alapos, terv­szerű munkát kifejteni ezen a té­ren. Majd, ha öntudatosodnak a mi pártonkívüli dolgozóink! . .. Ar ról aztán igen kevés szó esett, váj­jon, hogyan gondolják ezt az ön­tudatosodást, ha ezekkel a párton­kívüli dolgozókkal senki nem fog­lalkozik, senki nem fáradozik azon. hogy öntudatra ébressze őket, A döntő fordulat Pár hónappal ezelőtt aztán döntő változás történt a Textilkombinát­ban. Megújhodott a pártszervezet, alkalmassá vált arra, hogy az üzem kommunistáiban felébressze a tuda­tot; Mindenért, ami ebben az üzem­ben történik, ők a felelősek, ők a felelősek azért, hogy a Szovjetunió­tól kapott gyönyörű gépeken úgy menjen a termelő munka, hogy azt joggal elvárja ettől az üzemtől a magyar dolgozó nép, melynek min­den tagja Soprontól Békéscsabáig, Miskolctól Pécsig büszke a Szegedi Textilkombinátra, arra a példa­képre- melyhez hasonlóak lesznek f: ötéves terv során felépülő üzemek. A pártszervezet most már meg­látta azt az igazságot, hogy a jó eredmények kulcsa a helyesen vég­zett felvilágosító munka, a terv­szerű agitáció. Nem kell azt gondol­ni, hogy most már több kommunista lett az üzemben. A párttagok és népnevelők sízáma pillanatnyilag ugyanaz maradt. A népnevelők szá­mának növelésére kellett venni az irányt. Ennek a munkának alapja Megtartotta első ülését a Békevilágtanács 1 A varsói Békevilágkongresszus Utolsó napján megalakított Béke­Világtanács tagjai — számszer int — 220-an csütörtökön délután tartották első ülésüket, amelyen megválasztották a tanács veze­tőségét. Már csak egy hétig köthető termelési szerződés Széleskörű felvilágosító munkára van szükség, hogy a dolgozó paraszlssg Kihasználja népi demokráciánknak a szerzödeskötóssel nyúffott nagy segítségét A termelési szerződéskötés végső rás és a Felszabadulás-utca 1 szám határidejétől, november 30-tól már csak néhány nap választ el ben. hűnket. Azok a szegedi és szeged­környéki dolgozó parasztok, akik már tavaly is kötöttek termelési E/erződést, tapasztalhatták ennek előnyeit és az őszi gabonafélesé­gek elvetése után első dolguk Az volt, hogy ismét termelési szer­ződéseket kössenek a földműves­Szövetkezetek útján a növényter­nieltetö vállalatokkal. Elsősorban a földművesszövetke. zetek vezetőségeire, tagjaira hárul Az a feladat, hogy tudatosítsák az egyénileg dolgozó parasztság köré­ben a termelési szerződés kötésé­hek jelentőségét. Feladata ez még különösen a DÉFOSz-nak, de a többi tömegszervezet falusi tag­jainak is. A szegedi földművesszövetkezet hovember 12-én tartott köz. gyűlésén foglalkozott a termelési Szerződéskötésekkel. A tagság kö. zül számosan felajánlást tettek és átlagban vállalták, hogy jó felvi­lágosító munkával 15—15 holdra biztosítanak termelési szerződést áz egyénileg,dolgozó parasztok kö­zül. A vállalásokat jórészben már tel­jesítették. A szentmihályteleki Ko­vács István például vállalta, hogy 15 holdra köttet szerződést. Kovács elvtárs a „pulftagitáció módsze­rével végezte ezt a munkáját és Vállalását túlteljesítette: 18 holdra kötöttek szerződést felvilágosító munkája nyomán, köztük a szent­mihályteleki Táncsics-köz 4 szám alatt lakó Nagy Imre, a Hósitó­htea S szám alatt lakó Bálint And­alatt lakó Német Vince is egy.egy hold paprikára. Sirián Gábor tiz hold zöldségre s öt hold gyümöl­csösre tett felajánlást és ezt az igéretét már valóra váltotta. Leg­szebb eredményt eddig Bánfi Fe­renc termelési felelős érte el, aki egymaga több mint 300 holdra biz­tosított termelési szerződést. Sor­rajárta az alsóvárosi dolgozó pa. rasztokat és megmagyarázta, hogy miért előnyös a termelési szerző­déskötés. Rávilágított arra, hogy az a dolgozó paraszt, aki termelési szerződést köt, mindenkor megkap­ja azt a pénzt, amennyiben a szer­ződés megkötésekor megállapodtak. Ez azt jelenti, hogy ha jobb a ter­més, több jövedelemhez jut. min-1 den szerződést kötött termelő. Nem felejtette el azt sem megmondan,, hogy a termelési szerződés kötésé­vel az állam tervszerű gazdálkodá. sát segíti elő. Arra is felhívta a meglátogatottak figyelmét, hogy ne hallgassanak a reakció, a kulák­ság rémhíreire, akik akadályozni szeretnék a szerződések megköté­sét, hogy gátolják felemelkedé­sünket. A felvilágosító munkába bele­kapcsolódik a DÉFOSz is. Ezen a héten a DEFOSz-szervezetekben aktivaértekezleteket tartottak é3 a népnevelöket utcacsoportokba osz. tották be. A népnevelők most fo­kozottabban láttak munkához, hogy a hátralévő idő alatt minél több dolgozó parasztot világosítsanak fel a szerződéskötés előnyeiről és a még mutatkozó hiányosságokat no­vember 30-ig pótolják. csakis az a káderkészlet lehetett, amit — mint minden üzemben — itt is a termelőmunkában kitűnt párton­kívüliek legjobbjai jelentenek. Újjászervezték az egész népne­velő munkát. Egy példán keresztül lehet legjobban megérteni a szer­vezőmunka lényegét. Sajtos Lajosné párttag, népnevelő. Beosztottak hoz­zá 12 pártonkívülit, akk között végzi népnevelő munkáját. Ezek között a pártonkívüliek között volt Rigó Antal is. Ö különösen érdek­lődött a népnevelő munka iránt, a békekölcsönjegyzés és a tanácsvá­lasztások idején is kiváló munkát végzett, úgyhogy most már nyugod­tan lehet tagjelöltje a Pártnak. Sajtos Lajosné csoportja így két­felé oszlik, csoportjának egy részéi már nyugodtan rábízhatja arra a népnevelőre, akit ő tanított, ő nevelt eddig. A továbbiakban mindketten arra törekednek, hogy a maguk — most már kisebb — csoportjában ismét kineveljenek egyet, aki méltó a tagjelöltségre, a népnevelő munká­ra. Igy ismét megfeleződik a cso­port, s most már négy népnevelő folytathatja tovább ezt a munkát, sokkal kedvezőbb körülmények kö­zött. . ' Eredmények A jó munkia eredménye nem is maradhatott el. A tanácsválasztások napján az üzem már 916 aktjv ver­senyzőt tarthatott nyilván, olyan versenyzőket, akik 2700 felajánlás­sal segítik elő azt, hogy az üzem minél előbb befejezhesse nem csupán az eredeti, hanem a módosított, fel­emelt tervet. A felajánlásokat most már nem bízták a véletlenre, hanem a terv teljesítetlen részét felbon­tották egyénekre, gépekre, munka­egységekre, munkacsoportokra. Igy minden versenyző dolgozó látta az előtte álló feladatokat, « enneK megfelelően tehette meg felajánlását. Nem kellett már a dolgozóknak egyénileg vesződni a saját felajánlá­suk kiértékelésével, minden hét ele­jén pontosan kiértékelve tanulmá­nyozhatják előző heti teljesítményei­ket. A verseny nyilvánostógának biz­tosítás* mellett igen kedvezően éreztette határát az a tudat, hogy Rákosi elvtám figyelmeztetésé nem maradt az üzemben pusztába kiáll­tott szó. Komolyan és szervezetten megindult az üzemben a munka­verseny kampányszerüsége elleni küzdelem, melynek kiemelkedő állo­mása az, hogy több dolgozó roár befejezte a1: évi módoesított. fele­melt tervét. Mindenki büszke az üzemben Vörös Etelkára, Joó Györgynére. Dobó Mátyásnéra, Balogh Ferencnére, Mityók Irmára, Ábrahám Jánosnéra, Palócz Klárá­ra és a többiekre, akik már az 1951. évi tervükön dolgoznak. Belátták azonban a dolgozók, na­gyon helytelen lenne, ha ennél az eredménynél megállnának. Ez azt je­lentené, hogy kampányt csináltak a munkaverseny kampányszerűsége elleni küzdelemből. Már hozzákezd­tek a jövő évi terv felbontásához és a tennivalókra vonatkozóan pontos lervezetet dolgoztak ki. Decem­ber 10-re üzemrészenként, műsza­konként, munkacsoportonként, s egyénenként felbontják a jövő évi tervet. A felbontott tervek alapján december 10—-20-ig mühelyértekez­leteket tartanak, ahol megbeszélik a lehető legaprólékosabban a jövő évi verseny szempontjait. Az itt meg­beszélt szempontok alapján decem­ber 20 és 31 között megkötik a jövő évi hosszúlejáratú versenyszerződé­seket. Elvtársi segítség az elmaradottaknak Nem feledkeztek meg azokról sem, ak'k a kellő technikai tudás hiá­nyában nem tudnának eredményesen versenyezni. Tudják, hogy Sztálin elvtárs így tanította; „A szocialista verseny elve: elvtársi segítség az elmaradottaknak az élenjárók ré­széről, hogy általános emelkedést érjünk el.'' A versenynek ezt az igen fontos elvét tartották be akkor, amikor műszakonként a legnagyobb tudású dolgozókból szakmai oktató­kat állítottak be, akik tervszerűen foglalkoznak az elmaradókkal, gyen­gébb dolgozókkal. A r.ormairoda a szakmai oktatók t-zámára minden hónap 10-ig kimutatást készít el, hogy műszakonként kik azok. akik gyenge teljesítményt érnek el. Ezek­kel a dolgozókkal a'zután a szak­mai oktatók egy hónapon keresztül tervszerűen és állandóan foglalkoz­nak, s a gyakorlat azt bizonyította be. hogy jelentős eredményeket ér­nek el. A Textilkomb nátban megértették Rákosi eivt-áTS szavait, s megfogad­ták a dolgozók, hogy sohasem té­vesztik szem elől ezt a figyelmez­tetést. A brjanszki mozdonygyárban. — A képen: V. Makszjmov, a szerszámműhely marómunkása egy műszak alatt több mint két normát teljesít. — A gyár munkásai a béke sztahanovista őr­ségére álltak és résztvesznek a békeműszakban. A SZOCIALISTA IPAROSÍTÁS ALAPVETŐ KÉRDÉSEI Pickler György elvtárs, az MDP központi előadóirodájának tagja — amint megírtuk — előadást tar. tott Szegeden a Pártoktatás Há­zában a szocialista iparosítás alap­vető kérdéseiről. Előadása elején arról beszélt, hogy a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom új korszakot nyitott meg az emberi­ség történetében. A proletáriátus vette kezébe a hatalmat, a gazda­sági élet irányítását és bebizonyí­totta, hogy csak a munkásosztály tudja l ikerrel vezetni a gazdasági építés útját. A Nagy Októberi Szo_ cialista Forradalom a szocialista építés útját nyitotta meg és ezt az utat a szovjet dolgozók példá­ján követik a népi demokráciák dolgozói, köztük a magyar dolgo­zók is. Megvilágította Pickler elvtárs, hogy a magyar dolgozók igen sok segítséget, útmutatást köszönhetnek a nagy Szovjetunió­nak. Igy például, amikor a Tito­banda megszegte Jugaszláviával kötött gazdasági szerződésünket, a Szovjetunió sietett nyomban se­gítségünkre és megakadályozta, hogy a jugoszláviai szállítások meg­szűnése miatt zökkenő következzék be iparunk fejlődésében. A Szovjet, unió más téren is állandóan se­gítségükre sietett, rendelkezésünk­re bocsátotta gazdag tapasztala­tait, a Sztahánov-mozgalom ered­ményeit, sót Magyarországra küld. te el legkiválóbb sztahánovistáit, hogy itt átadhassák munkamódsze­reiket. A Szovjetunió segítsége, iranyt­mutatása és Pártunk vezetésével a dolgozó nép öntudatos munkája nyomán népgazdaságunkban szerkezeti változás következett be a felszabadulás óta. Ellenségeink természetesen nem nézték jó szemmel fejlődésünket és mindent elkövettek, hogy megaka­dályozzák munkánkat. Nagy Fe­renc összeesküvése, a Rajk-banda romboló munkája, a MAORT.sza­botázs és a hasonló aknamunkák, mind egy célt szolgáltak: az im­perialisták háborús politikájának kiterjesztését, a dolgozó nép ha­talmának megdöntését. Miniden al­kalommal azonban egy-egy újabb kiemelkedő eredmény volt a vá­lasz ezekre az aljas támadásokra. A dolgozók mind nagyobb lelkese­déssel láttak a munkához, amikor a gyáripar teljesen a nép tulajdo­nába ment át, megszűntek a monopóliumok, államosították a hitelszervezete­ket és az ország vezető he­lyeire, legfontosabb posztjaira a dolgozó nép került. Már hároméyes tervünk so­rán, de az ötéves tervben még fokozottabban az iparosítás út­jára lépett Népköztársaságunk. Ez az iparosítás lényegesen kü­lönbözik a mult iparosítási po­litikájától. Azelőtt mindent csak Budapestre és közvetlen környékére tömöritettek. Most ezzel szemben több vidéki város — köztük Szeged is — egyre jobban fejlődő ipari várossá vá­lik. Az iparosítás biztosítja a dolgozó parasztság felemelkedé­sét is. Ehhez azonban elengedhe­tetlenül szükséges, hogy a szo­cialista építést ne csak a város­ban vigyük végbe, hanem a fal­vak is következetesen haladja­nak a szocialista fejlődés útján. Hangsúlyozta Pickler elvtárs, hogy iparosításunk alapvető fel­tétele a termelőeszközök fejlesztése. Elsősorban nehéziparunk fejlesz­tésére van szükség és ezen a té­ren is teljesen függetleníteni kell gazdasági életünket az im­perialista országoktól. Nem sza­bad. hogy készáru, vagy fél­készáru behozatal terén a kapi­talista országokra szoruljunk. Gépgyártásunk fejlesztésére, ezen belül pedig különösen a szer­számgépgyártás minél nagyobb arányú fejlesztésére van szük­ség. Külön kitért ennek során a bányászat fejlesztésére, amelynél fokozott gépesítést kell bevezet­nünk. Bányaiparunkra igen nagy, feladatok várnak, hogy kellőkép­pen hozzájáruljon szocialista iparunk minél jelentősebb továb­bi fejlődéséhez. Igen fontos aze­rep vár kohászati iparunkra is, mert a korszerű kohászat az ipar fejlesztésének egyik fontos feltétele. Pickler elvtárs részletesen be­szélt mindazokról a fontos té­nyezőkről, amelyek szocialista iparunk fejlődéséhez elengedhe­tetlenül szükségesek, így a munkaversenymozgalom kiszélesítéséről és ennek keretén belül a kampányszerűség felszá­molásának fontosságáról, az újí­tómozgalomról. a szakképzésről, az ipari tanulóképzésről. Előadá­sát gazdagon alátámasztotta adatokkal, példákkal. amelyek mind azt bizonyították, hogy már eddig is jelentős fejlődést értünk el s ezzel együtt nagy­mértékben emelkedett dolgozó népünk életszínvonala. A szocialista iparosításunk alapvető kérdéseit minden részle­tében világosan feltáró előadás végén Piokler elvtárs hangsú­lyozta, hogy még további nagy feladatok állnak előttünk, de Pártunk vezetésével és odaadó munkával biztosan haladhatunk előre a szocialista iparosításunk fejlesztésében, újabb nagyszerű eredmények elérésében. BEFEJEZÉSHEZ KÖZELEDNEK a roll Gázgyárban az átalakítási inuukák. Ennek során a Gázüzem igazgatósága és adminisztratív dol­gozói új. rendbehozott helyiséghez jutnak, s bővebb hely jut a Vil­lanytelep irodái szániára. (kidig ugyanis egy épületben volt a ké| — régi Gázgyárból alakult — vállalat.

Next

/
Thumbnails
Contents