Délmagyarország, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-03 / 256. szám
PESTEK, 1950. NOVEMBER 3. Fáklyás, zenés felvonulással tüntetnek ma este Szeged dolgozói a béke mellett A nagvállomáson ünnepélyesen búcsúztatják Csongrád megye kongresszusi küldötteit Rozsnyai Mihály elvtárs üdvözli a béke csongrádmegyei küldötteit. Megjelennek erre az alkalomra a pártszervezetek, tömegszervezetek, üzemek küldöttei is, a Rendőrzenekar pedig térzenét rendez. | A Magyar Békekongresszust egyébként ma, pénteken este a Kongresszus megkezdésének előestéjén nagyszabású fáklyás felvonulással ünneplik Szeged dolgozói. A felvonulást a Párt vezetésével a DISz és a Szabadságharcos Szövetség rendezi. Ez az igen színpompásnak, nagymére. tűnek és lelkesnek ígérkező óriási tömegfelvonulás is Szeged dolgozóinak harcos békeakaratát juttatja kifejezésre és bizonyítéka lesz annak, hogy minden becsületes szegedi dolgozó meg akarja védeni békénket és fel akar zárkózni a Szovjetunió által Ma indulnak Szegedről Budapestre a Magyar Békekongreszszius csongrádmegyei küldöttei, akik a megye minden öntudatos dolgozójának békeakaratát viszik magukkal. A békegyűléseken igen nagy lelkesedéssel megválasztott küldöttek a Békekongresszuson kifejezésre juttatják majd a béke megvédésé, nek azt a harcos gondolatát, amely lelkesítette a gyűlések sokezer főnyi résztvevőit és akik legjobbjaikat választották meg a küldöttek soraiba. Hódmezővásárhelyről 1 órakor érkezik meg a vonat a küldöttekkel a szegedi nagyállomásra. Itt ünnepséget rendeznek számukra, úgyszintén a szegedi küldöttek számára is, akikkel együtt 2 óra 23 perckor indulnak to. váibb Budapestre. Az ünnepségen a Szegedi Pártbizottság nevében vezetett hatalmas béketáborba. A felvonuló csoportok a város öt különböző pontján — a nagyállomáson, rókusi állomáson, a Tisza-malomnál, Újszegeden a Temesvári-körútoi. és Fodortelepen — gyülekeznek. Innen indulnak el az ifjúsági énekkarok, zenekarok kíséretével, fáklyás, transzparenses. hosszú sorokban a Széchenyi-tér felé, ahol mind az öt felvonuló csoport a szovjet hősi emlékműveknél találkozik egymással. Itt fejeződik be Szeged dolgozóinak békefelvo. nulása. amely ezzel is kifejezésre juttatja, hogy valamenvnyien mély hálát érzünk a felszabadító szovjet hősök iránt és mindig hívek akarunk maradni a nagy Szovjetunióhoz, a világ népei béke/harcának nagy vezetőjéhez: Sztálin elvtársihoz. Megalakul Szegeden is a Természettudományi Társulat A békeharc jegyében Megkezdődtek Szegeden a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója ünnepségeinek előkészületei Szeged dolgozói már megkezdték az előkészületeket, hogy külsőségeiben is méltóképpen ünnepeljék meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulóját. A november 7-re tett munkafelajánlások jelentik a legméltóbb ünneplést, mert ezek erősítik leginkább a Szovjetunió által vezetett béketábort, de emellett ünnepségeken is kifejezésre akarják juttatni Szeged dolgozói, hogy tudják; a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentette számukra is a felszabadulás, az új élet lehetőségét, hiszen ekkor született meg a hős Szovjet Hadsereg, amely elhozta a magyar nép számára a szabadságot. a boldog emberj életet s legfőbb őre ma is békénknek. Már november 6-án, hitfőn az össze* üzemekben, hivatalokban, kerületekben ünnepi pártnapok lesznek, A tömegszervezetek műsoros ünnepségekkel készülnek a nagy napra és műsoraikat szombaton, vasárnap, illetve hétfőn tartják meg. Ezeken a műsorokon megemlékeznek a Nagy Otóberi Szocialista Forradalomról. de ezenkívül versekkel, dallal, tánccal köszöntik ezt a jelentős évfordulót, amely az idén egyben a békeharc egyik állomását is jelenti. Kedden» november 7-én délután 3 órakor Szeged dolgozói a Széchenyi-téri szovjet emlékmüveknél gyűlnek össze, I'tt a Szegedi Pártb'Eottság. majd a Városi Tanács, a tőmegszervezetek, fegyveres alakulatok és üzemek megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékműveket. Utána valamennyien a felsővárosi Dugonics-temetőbe vonulnak, hogy koszorút helyezzenek a szovjet hősök sírjára is. A-z emlékműveknél ezen a napon reggel 8 órától este 10 óráig a honvédség, az Államvédelmi Hatóság, a rendőrség és a Szabadságharcos Szövetség ad díszőrséget. Délben 12 órakor Szeged Város Tanácsa a városháza közgyűlési termében díszközgyűlést rendez. Ezen Tombáoz Imre elvtárs, a Magyar Függetlenségi Népfront szegcdi bizottságának titkára mond ünncpi beszédet. Este 6 órai kezdettel a szegedi Nemzeti Színházban díszelőadáson vehetnek részt a szegedi dolgozók. Itt Zombori János elvtárs, az MDP Szegedi Pártbizottságának titkára mond ünnepi beszédet, majd utána a honvédség, rendőrség, Államvédelmi Hatóság, a tömegszervezetek, üzemek legkiválóbb kultúrcsoportjai mutatnak be változatos- gazdag műsort. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára Szeged középületeit, lakóházait, és az űrietek kirakatait is ünnepien feldíszítik. Már sokfelé készülnek a városban a dekorációk, hogy méltóképpen várják a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulóját, amelyet az idén a béke megvédésének jegyében ünnepelünk meg. A BÉKEKÖLCSÖN JEGYZÉSNÉL a választás előtti jó munkájukkal kitűnt ládagyári fiatalok csatlakoztak az üzem dolgozóinak munkafelajánlásához, mely szerint ezévi tervüket november 7-re befejezik. Ezenkívül Simon József és Sebők Károly egyénileg felajánlották• hogy az Októberi Forradalom évfordulójára 140 százalékos teljesítményüket 150 százalékra teljesítik. Czombaton alakult újjá Budadapesten az Országos Természettudományi Társulat Ezt követi a napokban a vidéki Természettudományi Társulatok megalakulása. A Természettudományi Társulat feladata a tudományos világnézet és a tudományok tanainak a terjesztése. A tudományokra fontos szerep vár a régi és az új között folyó nagy küzdelemben. A magyar dolgozó nép hatalmag eredményeket ért el, mióta a Szovjetunió felszabadította hazánkat. Ma mar a munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal, szilárdan tartja kezében a politikai hatalmat és nagy léptekkel halad előre a szocializmus megvalósításának útján De gondolkodásmódjában még megvannak a burzsoá maradványok. A régi burzsoá-kapttalista gondolkodásmód és erkölcsi magatartás maradványai elleni küzdelemnek a leghatékonyabb eszköze a haladó természettudományi ismeretek terjesztése. Dolgozó népünknek meg kell ismernie a világot, a természetet, az embert a maga valóságában, mert csak ennek alapján szabadithatja fel magát azoknak az idealista, ál-tudományos tanításoknak hatása alól, amelyekkel a múltban félrevezették. Szegeden és környékén 1949 február óta a szakszervezet oktatási osztálya rendezett természettudományos előadásokat, amelyeket Hódmezővásárhelyre, Szentesre és Csongrádra is kiterjesztett. Ezidő alatt 501 előadást rendezett meg, 29.275 hallgatóval. Az előadásokon összesen 2083 hozzászólás hangzott el. A tudományos előadások megrendezését a közeljövőben a megalakuló Természettudományi Társulat veszi át, amelynek tevékenysége kiterjed Csongrád és Bácskiskun megye egy részére is. Á megalakuló szegedi Természettudományi Társulatra igen komoly feladatok várnak. Fel kell tárnia azoknak a kiváló magyar tudósoknak munkásságát, akiket a régi rendszer éppen haladó voltuk miatt igyekezett agyonhallgatni. Tudományunk e nagy nemzeti hagyományait össze kell kapcsolni a szovjet tudomány vívmányaival, eredményeivel. Be kell kapcsolni* munkájába minden becsületes m*. gyár dolgozót: nemcsak a tudósokat, mérnököket, orvosokat és tanítókat, hanem azokat a fejlett munkásokat és dolgozó parasztokat is< akik képességüknél fogva alkalmasak a népszerű természettudományos felvilágosító munka elvégzésére. Ennek a felvilágosító munkának hatalmas tömegmozgalommá kell válnia, amely átitatja egész népünket az új tudományos szellemmel. Természetesen ez a munka csak akkor lesz igazán eredményes, ha párosul az új világ felépítéséért folyó küzdelemmel. Hassa át a társulat felvilágosító munkáját a békéért folyó küzdelem szelleme. Meg kell győzni a töme. geket arról, hogy a tudomány az 6 szövetségesük a békéért folyó harcban. Rá kell mutatnia a Szovjetunió hatalmas építő munkájára, amely eleven cáfolata annak a hazug imperialista propagandának, hogy a háború meggyorsí'ja a tudomány fejlesztését. ]Vem a háború, hanem a béke, • békés alkotó munka a legjobb alapja a tudományok fejlődédésének. És éppen most, amikor az imperialista gyujtogatók egyre újabb provokációkkal fenyegetik szabadságunkat, függetlenségünket, kultúránkat, a természettudományos felvilágosító munka a legjobb szövetségese lehet népünknek, a békéért, hazánk függetlenségének meg. védéséért folyó küzdelmében. A Szegedi Természettudományi Társulat november 5-én tartja meg alakuló ülését. A természet'udományi előadásokat a Párt irányításával eizentúl a társulat rendezi meg és vezeti Csongrád megye és Bácsk'skun megye egy részének területén, Természetesen a Társulat felhasználja azokat a tapasztalatokat, amelyek az eddigi természettudományos elődások során összegyűltek Pártunk támogatása, iránymutatása s a rendelkezésre álló tapasztala'ok célszerű felhasználása biztosítékul szolgálnak arra. hogy a Szegedi Természettudományi Tár. sulat a dolgozó tömegek felvilágosító munkáját sikerrel végzi majd, Csonga Gyula Ünnepélyes keretek között avatták fel néphadseregünk sporttisztjeit Csütörtökön délben a főváros egyik laktanyájának nagyterme, ben folyt le a sporttisztképző tanfolyamot elvégzettek tiazttéavatási ünnepsége. Kocsis Sándort és Budai II. Lászlót, honvédségünk válogatott labdarugóit főhadnaggyá, Pásztcr István főiskolai világbajnokot, Karakas Géza pályaversenyzőt és Nyéki Imre úszóbajnokot alhadnaggyá avatták. (Folytatás lapunk szerdai számából) II. A jugoszláv munkásosztály súlyos anyagi helyzetéhez még hozzá kell tennünk teljes jogfoeittottságát és a Tito-banda raffinált terrorját, amely kegyetlenségében felülmúlja HitlerMussolini és Franco terrorját js. Valamennyi gyárban, üzemben, bányában és fakitermelő-te'epen szinte nyüzsögnek az UDB ügynökei- akiknek korlátlan joguk van arra. hogy bármilyen megtorló intézkedést tehessenek folyamatba a munkások ellen. A ,-Trepcse''-bányában például minden harmadik munkásra egy Rankovics-ügynök jut. , Titóék széles méretekben alkalmazzák a kényszermunkát. A munkásokat és paranz'okat százezrével erőszakkal mozgósítják kényszermunkára a bányákba, amelyek az új háborúra bujtogató amerikai és angol imperialis'ák számára adják a stratégiai nyersanyagot. 1949-ben csupán Bosznia. Szlovénia és Horvátország bányáiba 450.000 embert küldtek kényszermunkára. Ugyanebben a; évben 96 bányában 4 millió 253.977 kényszermunkaórát teljesítettek. A Lupoglava—S'alije vasútvonal építkezésére Titóék tízezernyi munkást mozgósítottak erőszakkal, főleg Rieka. Karlovac, Zagreb. Bjelovar és Dalmácia területéről. A második vál'lásra. amelynek júliusban és agusztusban kellett volna o't do'goznta, Titóék több mint 5000 munkás mozgósítását vet'ék tervbe. E: a terv azonban csúfos kudarcot vallott. Még az előirányzott lé'szám 5 százalékát sem sikerült mozgósítaniok. A zagrebi területről például Titóék 1000 helyett csupán 26 munkást 'tudtak előteremteni. Jugoszláv; munkásai és parasztjai nem akarnak Tito számára kényszermunkát végecni. Minthogy erőszakkal küldik őket oda. ezért haza-, vagy más területekre szőkítek és az erdőkben bujdosnak. A izökevények után Rankovics fegyve. JUGOSZLÁVIA MUNKÁSOSZTÁLYA A TITO-KLIKK FASISZTA RENDSZERÉNEK HARAPÓFOGÓJÁBAN res bandái országszerte valóságos hajtóvadászatot rendeznek. A munkásosztály leigázásában Tito véres rendszerének hűséges házőrző ebe és a Tito-fasisz'a termelési admisztráció készséges lakája a szakszervezeti gépezet, amely tele van ar, UDB provokátoraival és ügynökeivel. Ez a gépezet segédkezik abbanhogy a munkanap meghosszabbítása cs gazdasági nyomás útján még fokozottabban zsákmányolják ki a munkást. A szakszervezeti vezető szerveik a fasiszta hatóságok utasítására sűrűn alkalmaznak olyan rendszabályokat a munkások megbüntetésére, mint az élelmiszerjegy megvonása. 1949-ben a „Trepcse"bányában közel 8000 munkástólZenícében 4500-tól vonták meg az élelmiszerjegyefc. ezév első negyedében pedijr a ,,Resa''-bányában 6000 munkást és családját fosztották meg élelmiszerjegyeitől. A munkások megbüntetésének másik módjaként tömegméretekben alkalmazzák a levonásokat, amelyek sok esetben elérik a munkabér 60 százalékát is. Mindezek a tények arról tanúskodnak, hogy a titóista szakszervezetek. amelyeknek élén a Gyuro Szalai-féle elvetemült irockis'ák és provokátorok állnak, a jugoszláv munkások elnyomásának és kirablásának eszközeivé változtak. A munkások, a kommunista internacionalisták vezetésével egyre merészebben és határozottabban térnek át a fasiszta Tiio-klikk elleni aktív tömegharcra. III. A munkások egyre gyakrabban és szervezettebben szabotálnak a várakban, üzemekben, bányákban, vasutakon és fakitermelő telepeken. Rossz minőségű termékeket adnak ki a kezűikből, csökkentik a munka Irta: Rajkó Damjanov a Bolgár Kommunista Párt Központi Vezetősége Politikai Bizottságának tagja. termelékenységét és tömegesen hagyják ott a munkát. A Zrjanyenyine-i „Udarnyik" harisnyagyárban, ahol közel 250 ember dolgozik, naponként nagy tömegben állítanak elő erősen selejtes harisnyát. A Tito-féle szakszervezetek szócsövének, a ,-Rad" című lapnak ezév augusztus 11-i híradása szerint a ,,Rada Koncsár'' gyárban, amely villanymotorkat és más gépeket gyárt, 14.500 kilogram használhatatlannak bizonyult; 3233 transzformátorból 2482 használhatatlan lett. A zseleznyiki ,-Ivo Lola Ribar" üzemben ai: egészen új gépek nagy része megrongálódott. E gépek szerelésénél a munkások elrejtették és megsemmisítették azokat az alkatrészeké', amelyek nélkül a gépeket nem lehet üzembe helyezni A munkások egyre fokozódó ellenállása a vadállati kizsákmányolással szemben arra készteti a Titoklikket, hogy a szakmunkásokat a termelési folyamatot nem ismerő szakképzetlen munkásokra cserélje ki. Ez a termelékenység csökkentéséhez és ahhoz vezet, hogy az üzemekben rendszeresen nem teljesítik a termelési terveket. A „Borba" bevallja, hogy az egyik legnagyobb kőszénbányában, ,,Kreka''-ban, a munkások 72 százaléka csak 55 százalékra teljesíti a napi normát. A beocsini cementgyár munkásai még 50 százalékra sem hajtják végre a tervet. A szállítómunkások mind erélyesebb ellenállást tanúsítanak az ipari nyersanyag Amerikába, Angliába és más kapitalista országokba szállítása ellen. Számos tehervonatot hibás irányba küldenek. A Rieke-i kikötői munkások 1700 köbméter angliai kivitelre szánt hasábfát dobtak a ten. gerbe. A „Volkswille" című osztrák lap közleménye szerint a jugoszláv munkások által a Sztalacs—Nis vasútvonalon elkövetett szabotázs következtében felrobbant egy hadianyaggal megrakott vagon; a robbanás további tíz vagont megrongált. A Belgrád—Szkoplje vasútvonalon emiatt 14 órán át szüntelt a forgalom. A munkások Tito fasiszta klikkje elleni harcának egyik legjobban elterjedt formája a távolmaradás a munkáról, A >,Borba" cimű titóista lap szeptember 3-i számában beismeri, hogy a szmedorovoi kohóműben „minden ok nélkül'' naponta mintegy 400 munkás nem megy munkába. Egyes üzemekben- különösen az USA-kivjtelre termelő ércbányákban, naponta 500—1000 munkás marad el munkahelyéről. A „Rasa" bányában (Istria) 7000 munkásból átlagosan 950—1000 nem jelenik meg munkahelyén. Amint a titóista •,Rad" című lap beismeri, egyedül a belgrádi üzemekben 2 millió 230 ezer munkaóra veszett el a munkából való elmaradások miatt. Tito Splitben mondott beszédében elismerte, hogy 1949-ben naponta több mint 400.000 munkás nem jelent meg munkahelyén. Ezzel kapcsolatban 112 millió munkanap vésze' t el, vagyis az összes évi munkanapok 26 százaléka. Ht ezt a veszteséget dinárra számítjuk át, akkor hatalmas számot — 7 milliárdot kapunk. A Tito fasiszta diktatúrája ellen vívott harc során a munkások igénybeveszik a sztrájkokat is. 1949ben Titóék egyedül a horvátországi bányákban szervezett sztrájkok következtében 164.915 munkanapot vesztettek. A szlavóniai erdőmunkások sztrájkja következtében 6 hónap alatt 102.000 munkanap ment veszendőbe. Országszerte terjesztik az illegális irodalmat és a röpiratokat. A városokban és falvakban a házak falain gyakran jelennek meg forradalmi, Tito-ellenes jelszavak. Jugoszlávia munkásosztálya egyre hatékonyabb ellenállást tanúsít Tito fasiszta rendszerével és a háborús előkészületekkel szemben. A béke jugoszláviai hívei a következő jelszó jegyében egyesülnek: >,Népeink sohasem fognak harcolni a Szovjetunió ellen!1' Növekvő nyomor, pusztulás éa éhhalál: ezt hozta Jugoszlávia munkásosztályának a titóista árulók uralma. Tények biznoyftják, hogy a jugoszláv dolgozók nem akarnak megbékülni az amerikai és angol imperializmus gyarmati rabszolgáinak helyeztével, amelyre a Titoklikk kárhoztatja őket. Jugoszlávia népei harcra kelnek szabadságukért és nemzeti függetlenségükért. Ennek az ak'-ivizálódó harcnak az élén a munkásosztály ügyéhez, Marx-Engels-Lenin-Sztálin ügyéhez hü kommunisták állnak. A jugoszláv kommunista internacionalisták, akik hűségesek maradtak a marxizmus-leninizmushoz, a jugoszláv nép érdekeihez és a Szovjetunió, metf a népi demokratikus országok iránti barátsághoz, meg'eremtik igazi forradalmi Kommunista Pártjukat — a jugoszláviai dolgozók élcsapatát. Ennek a Pártnak a vezetésével, a jugoszláv népek, Tito fasiszta diktatúráját megdöntve felszabadulnak az amerikai és angol imperializmus gyarmati elnyomása alól és a demokrácia és szocializmus útjára lépnek. A dicsőséges harci hagyományokkal rendelkező hős jugoszláv munkásosztály nincs egyedül ebben a harcban. Vele van az egész világ munkásosztálya és vele vannak valamennyi ország haladó erői. élükön a nagy Szovjetunióval s a rcpek lángeszű vezérével és t»ní'ójával —« Ioszif Visszárlonovics SiiáLcaal.,