Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-15 / 241. szám

jjjjjfflF. MM OKTÓBER tX, ^kommunizmus győzedelmes eszmei fegyvere t|,if»tt ötödik magyar kiadása — g^jatunió Koaunabta (boV\ ^k) Pártja Történet* Rövid .jjyiaa megjelenéaának 12. évJjjjjára m«»t Jelen* meg a mar*. fP • kincaaatárának új dlk ma a* pé'dányban "Lilla •Irtára • halhatatlan mflijgjl hatásaal volt a Szovjetunió ^níita (bolsevik) Pártja é. az kommunista vilájmozgalom Jl.po!i«ikal lejlódésára. összea munkásmozgalom azázJ tapurtalatát áa a Bolaevlk «ft fejlődésének áa harcainak törU alapián fejtett. Id a marxfz"jjninlzmus elméietát. Ez az an'jlopédlkus «fl k5zel 5° «nii6 pálLrban terjedt el az ogé«z világon (|, haladó emberi aág élcsapatának, harcoiainak nélkülözhetetlen kéijjuvvévé vált a szocial 1 zmuaárt. a áeaiokráciáért áa a békéárt vívott A felszabadulás óta 300 ezer péljíjvban vásárolták meg Magyaror"jíjoí a Bolsevik Párt Történetét, j uagvar viszonyok között, hatal(!! példányszám ez egy elméleti mű „inára. Már maga a tömageltarjeiíi ténye fényes bizonyítéka a ma. jyír munkásosztály és az egész doL rtiá magyar társadalom politikaiaméi fejlődésének. A Bolsevik Párt Történetében kifejtett eszmék vezé„Iték Pártunk vezetőségét helyes tájékozódásra a mindinkább bonyolító nemzetközi helyzet éa a kféle,iJJ osztályharc viszonyai között, sejtették a szükséges politikai vonal kidolgozásához és megvalósításához. A lenini-sztálini tanftások alapján (pult fel a m Pártunk is. felhasználni i Bolsevik Párt évtizedes t«Usztalatalt a pártépitéa terén. EgyBtt a többi kommunista- éa muntiipártokkal, alkalmazta a mi Pánink Is a lenini-aztálfnl-tanftáaokat, i: úitipusú kommunista tömegpárt ganéj éi szervezeti egységének kfbrácsolására, a jobb- éa balodali elhajlások és a beépftett ellenséges elemek ellen folytatotg harcban. A Bolsevik Párt Történetének tapasztalatai alapján irányította rá pártteietöségfink az egész Párt figyd" •ét a pártépítési munka fontosságára, a Párt és a tömegek szorosabb hpcsolatának kiépítésére. A leniniütálini tanítások alapján oldja meg Bírtunk a népj demokratikus átalaUás feladatait, eddig még a tőrtéstlemben nem ismert viszonyok kő'•ti — a proletariátus diktatúrájául megszilárdítását, a szocializmus Uépltését. Ennek szellemében voni'lbe a helyi tanácsokon keresztül 'uéles dolgozó tömegeket az állam fcrmányzásába, az államhatalom pkorlásába. ^ Bolsevik Párt Történetének eSTik legfontosabb tanulsága "'Bogy fa munkásosztály nem tőlt™ k o proletár forrad alom szeroe'fiíneí éj vezető/ének szerepét, ha [miilatta el a munkásmozgaélenjáró elméletét, ha nem ta, "'o el a marxizmus-leninizmus ""'V" Ennek a sztálini tételnek 'felelően Pártunk vezetősége az [!esz núrtmunkánk előterébe állftot'íPárt elméleti színvonalának az elméleti munka lebegek felszámolását, dereink elméleti képzésének 'fa a Bolsevik Párt Történetének J^nyozása. Nemcsak a pártisj."™, de a vezető- és a közép(ilft • Va'am!nt ar egyetemi hallja teológiai oktatási munká'áI a marxizmus-leninizmus tanfoCVényegében a B°isevik pár« l1|jai°^e't a tanulmányozására I* fdépftve. Az úi pártoktatási 5n a Bolsevik Párt Történetéig nauyobb helyet kell elfő1(! az fdeológiai kéozés terén. Kögg^r pártmunkás és egyetepa>(5 re"dszeres kiképzésének (i„ Jár|Bförténet a fö anyaga De !í,j( ,. a Eáritörténet tanulmányo(,.."Ariink a pártmurkások ^wionkivoli aktiv'sták. érte'miHrlJ'f^ tömegeire Is Minden '?! ^ "ok. párltagsáounh mi''"íTn,^066' eésrfnek rendszeresen l^fft kell a Bohetrik Párt Sli'-*!' Ennek a feladatnak Sh mdliáit magával tudja vinni, ha ntnes szoros kapcsolata m tömegekkel... A párt elpusztul, ha elszakad a tömegektől*. A ml nagy Pártunk la a lenini-sztálini tanítások nyomdokain haladva erősíti tömegbázisát a szocializmus felépítéséért fo. lyó harcában. Ennek a munkájának eredményét mutatják a Békekölcsön sikeres lezárása éa a széles Népfront alapján meginduló helyi tanácsválaazfások i*. Az SZK(b)P 'Története Rövid Tanfolyamának döntö Jelentősége van kádereink nevelésében a bolsevik pártszerüség, a forradalmi éberség, szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus szellemében. Megtanítja pártaktivánkat a bolsevik munkastílusra a különösen e munkastílus egyik legfőbb követelményének betartására; a kritika ég önkritika bátor kifejlesztésére a párt- és tömegszervezeti munka minden területén. A Párttörténetnek ez a nevelő hatása annál nagyobb, mert a Bolsevik Párt ideológiáját nem mint elvont tapítást veti fel, hanem a Bolsevik Párt harcának tükrében, mint az elmélet és gyakorlat egységének megvalósítását. A SZK(b)P Története Rövfd Tan. folyamának új magyar kiadása a* első javftott kiadás. Az első fordítás még a háború előtt készült. Ez és az 1945-ös jelenleg is használatban lévő fordftás nem tartalmaz ugyan súlyos elméleti és politikai hibákat, de sokhelyt hevenyészett, pontatlan és nem eléggé magyaros. Ezeken a hiányosságokon kivfll az új szerkesztést az is szükségszerűvé tette, hogy az utóbbi 5 év alatt nyel. vünk fejlődött s már több új szóval gazdagodott. ^ Pártunk vezetősége által megbízott szerkesztőbízottság tagjai alapos ellenőrzés alá vették a szöveget és kijavították az ott megmutatkozó hibákat. Ilyen komolyabb hibák közi tartozott például a kővetkező : ,y... Trockij és a menseoikek támogatták a likvidátor vezetőket ..mig az orosz szövegben Így van: „Trockij és a többi menseviklek". Vagy például a prágai konferenciával kapcsolatban az eredeti orosz szövegben sző van ,.a mensevikek kiSzésérőT', mlg a magyar fordítás a konferencia levezetését a men. sevikek ,,kizárásával" jellemezte. Sok helyen a fordításban hiányoz, tak egyes jelzők, amelyek új értelmet adtak, vagy jobban kidomborították az egyes szavak jelentőségét — például ,,súlyos csapás" helyett a régi szövegben csak ..csapás" volt, vagy „konkrét feladat" helyett osak ..feladat". Hasonló hibák elég eltér, jedtek voltak a régi szövegben. A szerkesztőbizottság tagjai megváltoztatták egyaa fontos és gyakran Ismétlődő fogalmak ét kifejezések fordítását i$, A régf szövegben szereplő .szocialista építőmunka" kifejezést az újban ..szocialista építés' váltja föl. Az „orugyija truda" — melyet eddig ..termelőeszközök"-nel fordítottak, most a munkaeszközök" kifejezést nyeri. A „metallurgia' fogalmát az eddigi „vas- é> fémipar" helyett „kohászaf-uuV fordítják. A szerkesztők igyekeztek az egész stflust magyarosabbá, egyszerűbbé tenni, különösen olyan esetekben, ahol a régi fordftás túlmereven ragaszkodott az orosz mondatszerkezethez és szórendhez. így az új kiadás — lényegesen javftott for. mában — hozzájárul ahhoz, hogy Sztálin elvtárs e zseniális müve pontosabb és könnyebben érthető fordításban kerüljön a magyar dolgozók kezébe. J^ Bolsevik Párt Történetének tanulmányozása csak akkor lesz igazán termékeny, ha nem mini a mult történetét, nem mint dogmák gyűjteményét fogjuk fel, hanem ösz. szekötjük a Pártunk és országunk előtt álló gyakorlati feladatokkal. Ez vonatkozik a Párttörténet tanulmányozására mind pártiskolákon, mind az iskolán kívül. Rákosi elvtárs a Pártfőiskola megnyitó ünnepélyén 1949 október 22-én tartott beszédében rámutatott az elmélet és gyakorlat szétválasztásának veszélyére a ml oktatási munkánkbán. Rákosi elvtárs utalva különösen a Bolsevik Párt Történetének tanulmányozására, megállapította: a gyakorlatlan elvtársaknál az a benyomás keletkezhet. hogy az elmélet inkább a múltra, mint a Jelenre, vagy a jövöre vonatkozik. ,,Ez a benyomás — mondta Rákos! elvtárs — megnehezíti számukra ax elmélet gyakorlati alkalmazását e jelenre ég méginkább a jövőre ... Ezért pártoktatásunk egész vonalán, de különösen a főiskolákon következetesen biztosítani kell azt, hogy a marxizmus-leninizmus elméletét ágy adják elő, hogy a tanulók szakadatlanul lássdk és tapasztalják az elmélet és a gyakorlat összefonódását, elválaszthat atlanságdf kölcsönös hatását. Ha ezt a tanítást módszert, mely az elméletet szakadatlanul az eleven élet tapasztalataival. gyakorlatával, vérével és húsával táplálja, előadóink jól alkalmazzák, akkor a tanulók hozzászoknak ahhoz, hogy a marxizmus-leninizmust annak tekintsék ami; erz eleven élet lüktető részének." Rákosi elvtársnak ez az útmutatása vezesse Pártunkat a Bolsevik Pár^ Történetének további tanulmányozásában és tanításainak megvalósításában. i Bíró Zoltán RANDEVÚ AZ OCEÁNON JTruman és MacArthar talál ke. zik egy csendesóceáni szigeten" — jelentik ax összes nyugati hírügynökségek ét azt is megmagyarázzák, mi teszi szükségessé ezt a randevút, A koreai helyzet megbeszélése, melynek során MacArthur jelentést tesz az elnöknek. A dolog már azért is érdekes, mert eddig azt szerették volna elhitetni velünk, hogy Koreában az Egyesült Nemzetek Szövetségének hivatalos hadserege visel háborút t ennek az együttesnek hadseregparancsnoka MacArthur, aki természetszerűleg csakis az ENSz-nek tartozik felelősséggel. Most aztán találgathatjuk, mi tör. tént: MacArthur kilépett az ENSz-ből ét belépett az USA-ba, vagy Truman hagyta ott az Egyesült Államok elnökségét és átiga. zoltatta magát az ENSz-be? Avagy falán — minden amerikai híresztelés ellenére — az az igazság, hogy az egész koreai rablóhadjárat a Wall Street ügye ét az Egyesült Nemzetek Szőve*tégét csak fügefalevélként 'asználják? Azfán jön egy ilyen csendesóceáni szellő, elfújja a fügefalevelet és egyszeriben fény derül a trumanok, macarthurok ét megbízóik teljes pucér ságárat Még szerencse, hogy mind a két főjenki kitűnően beszél ENSz-ül, különben kénytelenek lennének megtanulni egymás anyanyelvét, vagy — ami még rosszabb — valami amerikai tolmácsot szerződtetni,., A NÉPTANÁCSOK: A BÉKE ŐREI A Román Népköztársaságban a békéért éa a szocializmusért folytatott harc ujabb, nagyszerű fejezetét jeleinti az ország uj területi beosztása és a Néptanácsok megválasztásáról szóló törvény. A közelmúltban Bukarestben lezajlott Békevédelmi Kongresz. szus is ennek a két döntö jelentőségű alkotásnak a jegyében ment végbe. Valamennyi résztvevő hangoztatta, hogy a tömegek széleskörű bevonása az államgépezet működésébe, komoly lépést jelent a békeharc fejlődésének vonalán is. Az nj területi beosztán felszámolta a régi burzsoá földesúri rendszertől örökölt közigazgatási egységeket, B helyükbe a kerületi és körzeti rendszert teremtette meg. Az uj közigazgatás nemcsak felérnie, ben, hanem jellegében ls eltér a régitől, elsősorban abban, hogy biztosítja az állami szervek és a tömegek közvetlen kapcsolatát, tehát erősiti a szocializmus és a béke táborát. A tanácsok rendszerének megvalósításával a ezéles tömegek beleszólhatnak a közigazgatási és gazdasági kérdésekbe és döntő szavukat hallathatják. A Párt irányítása mellett a körzeti néptanács gondoskodik ezentúl a körzet gazdasági és kulturális fejlődéséről. Jugoszlávia dolgozó népe egyre szervezettebben lép fel a Títo-klíkk barbár terrorja ellen ty a,í» sjoiüáiia az új 250 ezer s?vlk Pán Története tanftia Bift '2, rnur>básos2tálv pártja nem , 6*óios tömegpárt, mely a Wí% ét az Osstet dolgozók A Nova Borba, a Csehszlovákiában élő jugo«zlév emigránsok lapja beszámol arról, hogyan szállnak szembe a jugoszláv parasztok Titóék terménybeszolgáltatási rendeleteivel. A dolgozó parasztság a leghatározottabban ellenszegül Titóék öszszes rendeleteinek és nem hajlandó teljesíteni az előírt gabonabeszolgáltatást. A dolgozó parasztság már az ősszel felkészült arra. hogy meghúsftsa a Tito-banda bűnös gazdasági „politikájának'' végrehajtását. Egyszerűen nem volt hajlandó sem szántani, sem vetni. Jugoszláviában mintegy kétmillió-hétszázezer hektár földterület maradt bevetetlenül. Az idei aszály és a bevetetlen területek miatt a terms rendkívül rossz volt. Minadmellett azonban, ha a megermett gabona az országban maradna, a lakosság szükségleteit kielégíthetné, Titóék azonban nem törődve a nép nyomorával, még a megtermett kevés gabonának jelentős részét is külföldre szállítják. Ecélból emelték a beszolgáltatandó gabona mennyisé gét, azonban e rablóhadjáratúk a dolgozó parasztság szervezett ellenállásával találta szembe magát Smlavonauha Poaeegán Titóék csak a legnagyobb terror Szlatinán 14.4 százalékban. Vinkov* cen 17.2 százalékban, a pakacl járásban pedig mindössze 8.25 százalékban végrehajtani. A dolgozó parasztok legszervezettebb ellenállása a karlováci járásban mutatkozott meg. Titóék bevallása szerint 5170 parasztgazdaság körül a kenyérgabona beszolgáltatási tervét mindössze 280 teljesítette, mfg 2008 parasztgazdaság eddig még egyetlen szem gobanág sem szolgáltatott be. A munkátok is vállvetve harcolnak a dolgozó parasztsággal a gabonabeszolgáitatás meghiúsításán. Különösen nagy segítséget nyújtanak ebben a gépés traktorállomások munkásai, akik hivatva lennének arra, Hogy a cséplőgépeket és traktorokat megjavítsák, ezj szabotálják és a cséplőgépek állandóan rossz állapotban vannak. Az idénymunkások, akiket kényszer útján toboroztak a cséplőgépek mellé, megszötek a munkából és ilymódon hátráltatták a cséplést. Amikor Titóék látták, hogy az idei beszolgáltatás, úgynevezett „felvásárlás'' teljesen megbukik, a legkegyetlenebb terrorintézkedéseket léptették életbe mindazok ellen, akikről megtudták, hogy bármi mó mert a dolgozó parasztság még jobban fokozta ellenállását. így például Cazinban a parasztok fegyverreI a kezükben léptek fel a rendőrség ellen és tóbb rendőrt agyonlőttek, sokat pedig megsebesítettek. Azok felett, akik résztvettek ebben a fegyveres felkeléeben, Szarajevóban ítélkeztek és húsz személyt halálra ítéltek. A parasztok Glinán is szembeszálltak a rendőrséggel, aminek tömeges letartóztatás lett a vége. Csupán egy alkalommal több mint kétszáz parasztot tartóztattak le. , Hrvatszki Leszkovacról érkező hfrek szerint felfegyverzett munkások és parasztok csoportjai az erdőkből folytatnak harcot a titóisták ellen. Titóék fosztogatásai miatt a Kordunban. Likában, Bajnában és Nyugat-Boszniában is nyílt lázadások törtek ki. Ezek a most még csupán helyi, de bátor lázadások és fegyveres felkelések világosan bizonyítják, hogy Jugoszlávia dolgozó népe egyre szervezettebben lép fel Titóék erőszakossága ellen. Ez egyben azt is bizonyítja, hogy a kommunisták és a forradalmárok illegális csoportjai megértették kötelességüket a nép és az ország iránt és az ellenállási mozgalomban napról-napra árán tuJWk « beszolgáltatást mind- don azabotálják a beszolgáltatást. — összo 13.7 százalékban. Podravszka | Ea azonban nem zegftett rajtuk, J többen vesznek riszt. Minden körzeti központban lesz fö- és középiskola, színház, mozi, sportpálya, lesznek modern egészségügyi intézmé* nyek, itt működnek majd a fogyasztási központok, amelyek a( város és a falu között az áracserét ellátják. Mind e tényekből világos, hogy; a körzeti Néptanácsoknak ismerniök kell a vezetésük alatt álló körzet lakosságának minden kívánságát. A Néptanács képviselőinek ezért állandó szoros kapcsolatot kell tartan iok a tömegekkel, tanácskozniok kell vaíük, bírálataikat, javaslataikat meg kell hallgatni. I A Néptanácsok és a nép széles tömegei közötti kapcsolatot biztosítja az a tény is, hogy a Néptanácsok tagjai maguk is egyszerű dolgozók, akik jól ismerik a munkástömegek vágyait, kívánságait, amelyek közösek az övéikkel és így napról-napra ugyanazért a célért dolgozhatnak: az életszínvonal emeléséért, a haza felvirágoztatásáért és a békéért. A Néptanácsok állandó bizottságaiban olyan emberek végzik és támogatják az államgépezet munkáját, akik állandó figyelemmel kisérik az élet minden jelenségét. Olyan emberek ezek, akik vigyáznak arra, hogy a népi demokrácia vívmányai el ne sikkadjanak, a háborús uszítók ügynökei és szekértolói ne veszélyeztethessék azt, amiért a világ százmilliói oly mérhetetlen elszántsággal és meg nem alkuvással harcolnak — a békéért. Minden kerület, körzet, város, község és azokban minden egyes Néptanács a békevédelem hatásos őrzője és oszlopa lesz. A béke nélkül nem működhetnek a nép képviseletei és a népképviseletek uj típusának éber és céltudatos működése szilárd alapot nyújt a békének. Köze! háromezer községi tanács alakul Október 22-én, népünk nagy ünne. pén közel háromezer községi tanácsot választ a falvak népe. Ezeknek közel 195 ezer tagja és póttagja lesz. 1152 olyan községben fog megindulni e naptól kezdve a közigazgatás munkája, ahol eddig közigazgatási szerv nem működött, tehát a legkisebb ügyben ls a lakosságnak kilométereket kellett gyalogolni a közjegyzői székhelyre. Most általában minden, legalább 300 lélekszámú község önálló közigazgatást kap, amelyet a tanács vezet és irányít. A leggyakrabban előforduló ügyekben nem a járás, vagy a megye, hanem maga a községi tanács fog intézkedni. A községi tanácsok működésének megkezdésével válik élő valósággá az Alkotmány rendelkezése; „A város és a falu dolgozó: vá. lasztott éi a népnek felelős küldőtlek útján gyakorolják hatalmukat**