Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-15 / 241. szám

f Rákosi elvtárs vezetésével előre a Népfront győzelméért! •— in. ÉVF. íf «• SZAM ÁRA 50 FILI.FR VASÁRNAP, 1050 OKTÓBER 15. A dolgozó nép jelöltjei Jtofflbalon reggel megyénk vtro­. ^ & falvainak utcáin falraga­0jj jelentek meg. Az üzemekbe ^et5 munkások, a járókelők cso­rtckba verődve álltak már a ko. Reggeli órákban a frissen ragasz. plakátok körül és a falvakban U szinte kisgyúlésszerü csoporto­pi'ások alakultak ki. Nincs olyan ember megyénkben, aki ne a leg­cagyobb érdeklődéssel olvasta vol­ta ezeken a falragaszokon a Ma­par Függetlenségi Népfront je. leltjeinek nevét, azoknak neveit, aki­tét a lakosság kitüntető bizalma ál. Ht majd október 22-e után a helyi tanácsokba. Az országban 220 ezer név m ilyen plakátokon. Ott van­Mi a munkások mellett a dolgozó parasztok, a középparasztok leg. jobbjai is, az értelmiség, az alkal­mazottak, a kisiparosok és egyéb foglalkozásúak közül a legjobbak, a tanácstag tisztségébe legalkalma­jabbak. A dolgozók minden réte­ge képviselve van tehát ezek kö. lőtt a nevek között. Amikor szombaton reggel a Já. rókelók megálltak a falragaszok elótt, közöttük szinte mindenki ta­lált a jelöltek között ismerőst So­kan ott magyarázták a többieknek, begy ezzel, vagy azzal a jelölttel a múltban ők együtt küzdöttek, együtt szenvedtek és nem egy ed­mondta, hogy valamelyik jelölttel ö éppen egy üzembe, egy munka­helyen dolgozik. Elmondta azt Is, hegy az az ő jelöltjük és azt sem felejtette el kihangsúlyozni, hogy azért jelölték az Illetőt, mert ki­tűnt a munkában, mert nemcsak a faját érdekeit tartotta szemelőtt, hanem minden dolgozó társáét is. A listák olvasásakor különösen tok megjegyzés hangzott el a nők felé. A nök, akik a múltban a ki­zsákmányoló rendszer emberszámba w alig vett páliái voltak, akik kö­>ül szinte múzeumi dísztárgy számba ment akkor egy-egy képvi­selőnő, most a listákon igen nagy számban szerepelnek. A női jelöl­tek nagy száma mellett igen ko­moly érdeklődést váltott ki a lis­táit olvasásakor az is, hogy fiatal f® és lányok neve tömegesen aaerepel a jelöltek aorában. A tanácstagok Jelölése a do'.gozők véleménye aiapján történt. A köz­ségekben, de a városokban is mlr ke'-ekkel ezelőtt beszéltek az embe. rck a"ól. hogy kit és miért tarta­tSDak alkalmasnak a helyi tanácsba íalá beválasztásra. Például Kátai JM kitelekl dolgozó paraszt an. ^^ején — ez még szeptember 'í5z<Dén történt mikor a tanács­tataszíásókról esett szó. ezt mond­tl; Kovács István a környék egyik forgalmasabb embere. Meg le­1 nél"i annak vetését, soha sincs 'f egy szál gaz sem, mindig fór a mezőgazdasági munkák fsében és jó példát mutatott a ff begyűjtésben is. Ha meg­fi: a tanyája környékét, a gaz. fsi épületeit, as udvart, a ker­,fk'jra;i látjuk, hogy úgy megy mde", mint a pinty. Kovács széd mindenét a Icgpílddsabb ff 'ártja. Én a magam részé­ff0' vogyofc abban, hogy <> t, m ügyét is rendbetartand." Kisteleken, hanem me­gyeszerte, országszerte így beszél­tek, igy vitatták meg a dolgozók azt. hogy kit Jelölnek a helyi ta­nácsba. Ennek alapján állította ősz sze a Magyar Függetlenségi Nép­front a listát. Most, amiöta már egy-egy dol­gozó parasztról, vagy a városban valamelyik dolgozóról tudják a mun. kahelyén, a házban, ahol lakik, hogy a helyi tanács Jelöltje lesz, kérdésekkel fordulnak hozzá, fel­világosítást tanácsot kémek ügyeik­ben. A választás október 22-én lesz, de a helyi tanács leendő tagjainak munkája már megkezdődött, jóval 22-e elótt. A Népfront kisgyülésein, ahol a tanácstagjelöltek felszólal­tak — vagy éppen ők tartották a kisgyülést —, az egyéni beszélgeté­seken keresztül már most a válasz­tások előtt is teljesítették a tanács­tag egyik feladatát, a választóikkal, a dolgozó társaival való szoros kapcso'ait tartását. De még tovább kell mennünk és le kell szögeznünk nzt is, hogy a tanácstagoknak a nép érdekében végzett munkája nemcsak most, a tanácsválasztások előtti napokban kezdődött meg, hanem mdr évekkel, egyes esetekben év­tizedekkel ezelőtt is, A listákon szereplő dolgozók — hiszen éppen azért szerepelne^ a listán — egész életükben a népért dolgoztak. Ci a népért dolgoznak majd. mint a helyi tanácsok tagjai is — mos* már új körülmények között, új le­hetőségekkel a kezükben. Halmi Gyuláné, a Szegedi Ken­derfonógyár dolgozója, aki a sze­gedi Városi Tanácsba van jelölve, igy nyilatkozott: „1942 óta vagyok üzemi dolgozó. Én fs éreztem az elmúlt rendszer könyörtelen kizsák­mdnyőtdsdt, elnyomását• Mosf, ami­kor látom, milyen megbecsülésben van része a dolgozóknak, milyen hatalmas mértékben megjavult az életünk, tisstdn látom, mit kell ten. nem a Városi Tanácsban, mit kdl végeznem eddigi eredményeink megvédése érdekében. Tudom, a tanács rendszer megvalósít asa újabb csapást jelent az imperialis­tákra, de csak akkor, ha én és a többi dolgozó társaim is, akik W jai lesznek a tanácsnak, olyan lel­kiismeretesen végzik munkájukat, mint ahogyan azt a béke megvéoé­se megkívánja. Munkánkban kö­vetjük majd a Szovjetunió tanács­rendsezrének példáját, s a szovjci dolgozók példája nyomán sikerrel végezzük majd el a dolgozó néplö' kapott feladatainkat." Nagyistók József dolgozó pa­raszt, aki szintén jelölt, igy látja feladatát: „Igen nagy meglLi-tclm­tésnek veszem, hogy a dolgozó nép méltónak talált bizalmára ^ s megyei tanácstagnak Icőtt. Jelölc. sem alkalmával Is ígérem. hogy minden erőmmel támogatva a Ma­gyar Dolgozók Pártja politikáját, a munkás-paraszt szövetség erősíté­sén keresztül veszem ki részem a dolgozók szebb és boldogabb éle-ál, anvagi és kulturális felemelkedései biztosító épitő munkából" A dolgozók véleménye a helyi ta­nácsok jelöltjeiről, a tanácsok­ba jelöltek véleménye mun. kájukról >s mutatja azt, hogy ez­zel a választással valóban alapvető fordulat történik nálunk, a közös­ség ügyeinek igazgatsban. Még to­vább szilárdul a dolgozóknak a nép államához való viszonya. Mondottuk, íio'gy szombaton reg­géb a kifüggesztett falragaszok iránt kivétel nélkül mindenki ré­széről legnagyobb érdeklődés mu­Sseged dolgoséi! Válasstópolgárok! 1050. október 22_e ünnepnap Sze­ged város dolgozói számára. Váro­sitok dolgozói ezen a napon vá­lusztják meg új hatalmi szervüket, u helyi tanácsot. A Magyar Függet­lenségi Népfront szegedi bizottsága felhívja a hazájukat szerető szegedi munkásokat, parasztokat, értelmisé­gieket, dolgozó kisembereket, ifja­kat és nőket az október 22 i vá!asz. táson való részvételre s arra, hogy szavazatukat a Magyar Függetlensé­gi Népfront jelöltjeire adják le. A lanácsválaszlúson való részvé­tel egyet jelent népi demokráciánk eddigi eredményeinek elismerésével s egyben újabb lépést jelent a szo­cializmust építő szegedi dolgozók életében a szocializmus építése út­ján. A tanács megválasztásával Sze­ged dolgozói felszámolják a régi vi. 'ágból még megmaradt bürokrati­kus közigazgatási rendszert, amely hosszú Időn keresztül a volt urai kodó osztályok kezében eszköz volt Szeged dolgozóinak elnyomására. A helyi tanács megválasztása egyet jelent a széles szegedi dolgozó tö­megeknek az államhatalom Irányí­tásába és e'lenőrzésébe való bevo­násával. Október 22_én városunk dolgozói n tanácstagok személyé­ben olyan egyéneket választanak ve­zetőül. akik hazaszeretetükben, a szocializmus építésében, üzemekben, 'öldeken és a hivatalokban Sz»ged dolgozóinak az elmnlt ' 6 esztendő folyamán pé'dakéoel vollak. A he­lyi tanács megválasztásával tovább erősödik a munkásosztály hatalma, a munkások és dolgozó parasztok megbonthatatlan szövetsége. A he­lyi tanács megválasztásával á'lam­"nparátnsnnk lerü'elén új élet kez. dodik és valóra válik Alkotmá­nyunknak az a pontja, amely ki­mondja, hogy „minden hatalom a lolgozó népé." Szeged dolgozói! Mun­kásak! P a r .. « s t o k.! Ér­telmiségiek! Dolgozó kis­emberek! Erősítsétek dol. gnzó népünk hatalmát ok­tóber 22-én, szavazzatok a Népfrontra! A választáson való részvétel sza­vazás lesz ötéves tervünk további célkitűzései, n szocializmus ép!lése mcLett. ötéves tervünk első évé­ben megerősödött a falu szocialista szektora, a termelőszövetkezeti moz­galom. A kereskedelem területén Is nagy eredményeink vannak s ma már az állami kereskedelem látja el jómlnőségü árúval Szeged dolgo­zóit. A felszabadulás óta eltelt hat év nem hosszú Idő, mégis három és öléves tervünk eredményeként olyan célokat valósítottunk meg Szeged városában, amire a mult rendszer hosszú évtizedeken kérész­iül nem volt képes. Felépítettük a néniét fasiszták és magyar béren­ceik által felrobbantott közúti hi­dunkat. Felépítettük az ország leg nodernebb textilüzemének, a szege­di Textilkomblnátnak n fonódal ré­széi. Uj munkásbérházakai építet­tünk a Faragó.utcában, Ujjáépítet­lük a lerombolt gyermekklinikát s modern gyógyászai! eszközökkel szereltük fel. Dolgozóink kultúrigé­nyelnek kie'égílésére, szociális hely­zetének javítására Is nagy gondot "ordítottunk az elmúlt évek alatt, 'lyen és elekhez hasonló ragyogó -redmények vannak mögöttünk, öt­éves tervünk további célkitűzései Is. szocialista énilísüiik meggyorsítását szolgálják, ötéves tervünkben to­vább Iparosítjuk Szegedet. UJ ttzem­-észeket építünk és n régi üzemein­ket korszerűsítjük. Tovább építjük i szegedi Tcxtilkombiná'ot 60 mii lió forint beruházással, korszerűsít­iük a meg'évő gépparkot és beren­dezést. A Víz. és Csatornamű Köz­ségi Vállalat kebelén belül egy új vfzmfiüzemet létesítünk a Kossnlh Lajos.sugárút környékén, amelynek gépeit már az 1951 es tervévben be­szerezzük. Korszerűsítjük a Közsé­gi Kenyérgyárat, a Jéggyárat, Tej­feldolgozó üzemeL Biztosítjuk, hogy fejlődő iparunk számára komoly szakértelemmel bíró szakmunkások legyenek. Ezért nagy gondot fordí­tnak a szakmunkásképzésre és az átképzésre. Közlekedésünk tnegjavf. tása érdekében az ötéves tervben be­kapcsoljuk hálózatunkba a szeged­környéki községeket és városokat. Rövidesen befejezzük a villamos­vasút kiépítését Dorozsinára. Még az ötéves tervben kivezetjük n vil­lamost Szőregre és Tápéra. Az 1952­es tervévben meghosszabbítjuk az alsóvárosi vonalat a Hattyas.sor végéig és az 1953-as tervévben a villamosjáratot kivezetjük Uj Pető­fi-telepig a baklói úton. Az autó­busz községi vúl'alat megindítja az aulóbnszforgalraat Hódmezővásár­hely és Szeged között és kibővítjük a Szeged—Csongrád közötti járatot. Régi ntak karbantartására és új n lak építésére az ötéves tervben 6 millió forintot ruházunk be. Tovább erősítjük, fejlesztjük me­zőgazdaságunkat, annak szocialista szektorát, a termelőszövetkezeti csoportokat. Biztosftjnk a jó taiaj­m(íveléshez szükséges gépi erők be szerzését, mezőgazdaságunknak ne­mesitett vetőmaggal és műtrágyával való ellátását. Irányt veszünk arra, hogy termelőszövetkezeti csoportja­ink belterjes gazdálkodásra való át­térésével biztosítsuk Szeged város' dolgozóinak zöldsésfélévcl va'ó el-1 látását. Uj bekötőutakat építünk a Szegedhez tartozó községekben. Do­niaszéket önálló községgé fejleszt, jük. községházát építtetünk. Nagy­összegű beruházásokat fordítunk állatállományunk apaál'attal való ellátására. A takarmányozás hlztosí­lására nagy gondot fordítunk, ezért 1000 hold legelőt fásítunk és bizto­sítjuk annak öntözését is Mezőgaz­dasági tudományos kutatóintézetün­ket fejlesztjük, szakirányú könyv­tárakat létesítünk a Szegedhez tar. tozó községekben, tanyaközpontok­ban és a mezőgazdasági jellegű ke­rti 'c 'ékben. Kulturális és szociális Intézmé­nyeink továbbfejlesztésére s újak építésére nagyösszegfi beruházáso­kat fordftnnk. Egy központi nagy kultúrházat építünk 4 millió forint beruházással. Továbbépítjük a sze­gedi szabadtér! színpadot és tovább javítjuk a Nemzeti Színházat. A szegedi fudománvegyetem épületei, nek rendbehozatalára 600 ezer fo­rintot. kol'égtumnk és Inail tanuló­otthonok rendbehozatalára sz'ntén 600 ezer forintot ruházunk be. To­vább folvtatjnk Móraváros víztele­nítését 300 ezer forintos bombázás­sal. OvodH építünk1 a Petöft Sán. dor-sugárúton és a Vásárhelyi-su­gárúton, a Mátyás-teret parkká, a Szabadság-teret játszótérré építjük át, azonkívül parkosítjuk a Nagy, körutat. Népfürdőt létesítünk Pe­tőfi-telepen. sportpályák és a fe­dettuszoda építésére 600 ezer forin­tot ruházunk be. Megjavítjuk a vá­ros vízellátását, új el átó hálózatot építünk a Kossuth Lajos.sugárúton, a Petőfi Sándor sugárúton, Újszege­den a Temesvári-kőrúton. Bölcső­déket és napköziottbonokat építünk az ötéves tervben. Mindezeket az október 22-én választott tanács va­lósítja meg. Szeged dolgozói! Mun. kások! Parasztok! Értel­miségiek! Dolgozó kisem­berek! Biztosítsátok öt­éves tervünk további cél­kitűzéseinek megvalósí­tását, október 22-én sza„ vazzatok a Népfrontra! A választáson való részvétellel kemény választ adnnk a békés épí­tőmunkánkra törő, háborúra uszftó gyilkos amerikai Imperialistáknak, bérenceiknek s a közvetlen szom­szédságunkban lévő aljas Tlfó-ban­dának. Alig mult el 5 éve, hogy a világtörténelem eddig ismert legna. gyobb katasztrófája, a második vi­lágháború végetéri. Ennek ellenére a hitleri faslzmns nyomdokain járó amerikai Imperialisták, csatlósaik és a Tltó féle banditák lángra akar­ják lobbantani a világot. Az Impe­rialisták vérbeboritották Koreát b a többi szabadságszerető népek sza­badságharcát Is fegwerrel, terror, ral akarják vérbefojfanl. Agresszió­juk elleplezésére fel akarják hasz­nálni az Egyesült Nemzetek Szerve­zetét. Ezek a fegyveres orvtámadá­sok nemcsak a koreai és a többi szabadságszerető népek ellen Irá­nyulnak, hanem a Szovjetunió a népi demokráciák és Szeged dolgo. zóí ellen is. A ml országunk a dol­gozóké. mi békét akarunk, építeni akarunk. Nem avatkozunk más or­szágok ügveitye, de nem tflríük el, hogy az imnerlaiisfák beavatkozza­nak a ml belső ügyeinkbe. Hazán­kat megvédjük, erősítjük néphadse­regünket Ezért állunk sziklasztlár. dan a békéért, szabadságért és a demokráciáért élvonalban küzdő ha­talmas Szovjetúnló békepolitikája me'lett. a szabadságszerető népek nagy 800 milliós táborába. Szeged dolgozóinak a választáson való egy­séges részvétele legyen válasz a há­borús gynftogatóknak. Matassák meg Szeged dolgozói, hogv egysége­sen, munkára és harcra készen áll­nak a Magyar Dolgozók Pártja, a Magvar Függetlenségi Népfront és népünk szeretelt vezére, Rákosi Má. lyás mögött. Szeged dolgozói! Mnn. kások! Parasztok! Értel­miségiek! Dolgozó kisem­berek! Erősítsétek a bé­kefront szegedi szaka­szát, október 22-én sza­vazzatok a Népfrontra! Elindultak az ifjúsági békestaféták a Béke Híveinek II. Világkongresszuséra A Demokratikus Ifjúsági Világ­szövetség három nagy nemzetközi ifjúsági békestafétát indított kelet­ről nyugatra és északról délre a Béke Hivei II. Világkongresszusá­nak Scheffieldben megtartandó ta­nácskozására. A keletről nyugatra haladó staféta egyik ága október 9-én indult el Bulgáriából. _ egy másik ága Lengyelországból indul el, áthalad Csehszlovákián, Német­országon, Hollandián, Belgiumon és Franciaországban csatlakozik a Bulgáriából elindult első ághoz. Az északról dé'-re haladó stafé­ta Finnországból indul el, az egyik Svédországon, a másik Norvégián halad keresztül majd egyesülnek és igy folytatják útjukat AgHa felé. Az ifjúsági békestaféta 16 orszá­gon halad át. Utvonala, mely több­tizezer kilométer, hóboritotta he­gyeken, hatalmas síkságokon ve­zet keresztül. A városokban és falvakban a Béke Híveinek helyi bizottságai ün­nepélyesen fogadják a békeüzene­tet vivő ifjúsági stafétákat. tiatkozott meg. Megmutatkozott az „érdeklődés" természetesen az el­lenség részéről is. őket is érdekük — és tegyük hozzá —. idegesitik is egyúttal ezek a listák. Ok is tud­ják és mi se feledkezzünk meg róla egy pillanatra sem —, hogy az a tény. hogy a helyi tanácsokba a munkások, a dolgozó parasztok, az értelmiségiek, a kisemberek leg­jobbjai lesznek, azt is jelenti, hogy ezután még alaposabban, még gyor­sabban. még megsemmisítőkben csapunk le mindazokra, akik a fej­lődésünket bármi módon is gátolni akarnák. Amint mondottuk, a tanácsokba jelölt dolgozóknak a község érde­kében végzett munkája nem a lis­ták megjelenésével és nem októ­ber 22-vel kezdődik meg. De most a listák megjelenése után kétség­kívül fokozódik ez a munka. Egé­szen biztos, hogy az eddiginél még több dolgozó társuk fordul hozzá­juk a kérdésekkel, kérésekkel és az sem vitás, hogy az ellenség is igyekszik majd rájuk irányítani támadásának tüzét. De ahogyan a mi jelöltjeink eddig is megállták a helyüket, eddig is teljesítették be­csülettel kötelességüket a közösség iránt és amint nyilatkozataikból is kitűnik, a jövőben is odaadóan akarnak dolgozni a közösség érde­kében — most, a tanáosválasztá. sok napjáig is meg fogják állni a helyüket. Fokozottan belekapcso­lódnak a már eddig is végzett fel­világosító munkába, megmagyaráz­zák dolgozó társaiknak a tanácsok, a tanácsválasztás jelentőségét, ők is hozzájárulnak ahhoz, hogy októ­ber 22-- valóban az egész ország, nak —- Így megyénknek is öröm. ünnepe legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents