Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-14 / 240. szám

MunkásnBfc! Tervelipjc túlteljesítésével [innPneii*tpu a twáfiSrt választását! ^csoport-tagoknak, egyénileg dolgozóknak „» Zábolotnyi Irén kolhoztag " " hogyan termelt 115 mázsa kukoricát hektáronként nerekegyhá^án Vágó Ferenc bolyán igyekvő egyénileg (7L,A paraszt, mint legtöbben ::fjonnan földhözjuttatottak faüL Szerette mindig idejében ^ezoi a mezőgazdaság-: miau­itokat fey van most az őszi 'íjtás-vetéssel is. Megfogadta. még jóval a tanácsválasz­előtt elveti a búzával '"•Ütt valamennyi őszi növény. • jérét. Mindig azon volt afel­:!i • óta. hogy kapott föld­Sa a legtöbbet hozza ki. minél i3sabb terméseredményt ér­^el, mind a maga, mind nép­Waságunk hasznára. 'Hétfőn délelőtt ő is ott szor­rókodott a derekegyháziakkal r^tt az állami gazdaság bejá­felállított díszkapu alatt. ,.3i zeneszóval fogadták a kár­•auikrajnaí kolhozparasztkül­r'séget. Sokat hallott már a rielőcsoportokról és figyelme . írói-napra fokozódik, különö­i mióta az őszi belépők dől­ni kezdtek a csoportok föld­'.,. Hallotta a Szovjetunióból ijátért parasztküldöttség tag­iak beszámolóját, de hétfőn :éz többet akart hallani a kői­fokról. maguktól a kolhozpa­ftoktól. azoktól. akik hat éta élnek már • uoeialUta Saovjetunióban. Amerre csak mentek a küldőt­ök a kláramajori állami gazda­•ig földjén, ott járt a nyomuk­Ua Vágó Ferenc mindenütt. Fü­>X hallgatózott. Hallgatta, mit r-rdanak a gazdaság dolgozói, tsk. a környező falvak termelő­i ..vetkezeti tagéinak a küldött­éi tagjai. Többször is szólásra xtotta száját, de valami min­a közbejött, csak hosszú idő t:ía jutott hozzá, hogy megkér­isze a küldöttség egyik tagját. Zúolctnyi Irént, akit két ízben •intettek már ki ; Szovjetunió­' In in munkájáért. -Mivel érdemelte ki a kitün­rést — tette fel az első kér­őn Vágó Ferenc. Zábolotnyi Irén készséggel ii'a meg a választ, mintha mim­nap megesett dologról be­ire: 115 mázsa kukoricát ter. teltem hektárohként — mon­iotta. Nemcsak Vágó Ferencnek, ha­t'a ekkor már a köréjük cso­•'•r.osuló kíváncsi dolgozó pa­: ;roknak is kerekre nyílt a sze. e terméseredmény hallatá­Hogyan érhette el ? — kér­-ték többen is egyszerre. - A nagyüzemi gazdálkodás • '^éget adott hozzá. rendelkeaéaemre koeiátotta a gépet, VWnakkor a tudományt fa. ;: tsdig jó munkát adtam hoz­« az eredmény nem maradt -tpnásután peregtek a kér­őit. - Hogyan csinálta, hány. fapált, hogyan szántott ve­'a a • Zabolotrvi elvtársnő szi­•-a magyarázott: ősszel 25 cm szántottunk, hogv a téli •s csapadék le tudjon szívód­talajba s bőven iegyen ned­a nyári ir Hegben a nö­Tavasszal boronál­; hogy ne párologjon el a .•f*?. amit összegyüitöttünk . Vetés előtt 12 cm mélyen sátoroztunk és négyzetesen .,;tujs el a magot. Ez azt ered­ete hogy keresztben s hosz­"f 's géppel tudtunk kapál­fájdult meg a derekunk L- Ideién, mert csupán a v';lcaszár körül kellett ki­a gazt. kapáláskor a kukorica ' 10 cm távolságra hamut ' aak. Ez a kelés után az el­.. • ágyazás A hamut az eső íjJS a talajba s a növény '..ff könnvel felszívhatják, kapálásnál tyúktrágvát fiunk. Ezt vizben oldottuk ; kozvetie- a kukorica tövé­' 'hik. Valósággal ^ "poljufc a kukoricát, °nya a gyermekét. szukseges ötször is kapálunk. Mi­kor pedig virágzásba indul a ku konca, mesterségesen végezzük el a porzast A sorok között ha­ladva összerázzuk a virág pórját. Ez 13 egyik alapja a jó termés­nek. Vágó Ferenc valósággal szív­ta magaba a szavakat. S mikor szohoz jutott, mindnyájuk gon­dolatat mondJa ki: A trágyázás a porzás sok munkát igényel A hamuszórás és tyúktrágyaléló­csolas torol-tőre nálunk kispa­rasztoknál azt eredményezné hogy más munkát hanyagolnánk el. mert nem győznénk, ha éjt­nappallá tennénk, akkor sem. Zábolotnyi elvtársnő hangsú­lyozta. hogy náluk a munka ja­varészét gép végzi és így bőven jut idő mindenre. Büszkén jelen­tette ki. hogy két héttel előbb, mikor elutazott Magyarország­ra az ő kolhozukban már a aaántáa-veléat teljea egéexében elvégeaiék, mert idejében le tudták takarí­tani a tavaszi növényféleségeket a földről. Idejében el tudták vet­ni az őszi gabonát, ami egyik alapja a jövőévi magas termés­eredménynek. — Hogy tudták ilyen rövid idő alatt letakarítani a kukaricaszá­rat? — szóltak többen is egy­szerre. — Mikor félérésben van a ku­korica — válaszolta Zábolotnyi elvtársnő — már akkor a cső fölött levágjuk a szárat, ami ek­kor még zöM s ezt lesilózzuk ál. lataink téli takarmányozására. Eres után pedig a kukoricát a megmaradt szárával együtt vág­juk ki és a kolhoz udvarába szál­lítjuk. ahol már öregek, ifjak Vigyük győzelemre az őszi szántás-vetés ügyéi Az elmúlt hónap során Csongrád A kézi vetésnél több magra " megyében új lendületet vett mezőgazdaságunk területén is a munkaverseny. Megerősödött a ter­melőszövetkezeti mozgalom. Ter. melócsoportjaink taglétszáma és van s.ükség, mint a gépi vetesnél és ennek ellenére bizonytalan a ke. lése. Art hisszük, nem kell külön bi. zuuyitaui, nogy nemcsak egyez dol. szántóterülete jelentősen megnőve- 'gozo parasztok maradisaga, a régi kedett: ez azt mutatja, hogy a htta való ragaszkodasa ' mutat szocializmus építése terén a falun kőzik itt meg. Oia jobban utánané­is haiudunk elóre. Mindez egy-egy j zunk, itt is megtaialjuk az ellenség győzelmi állomása megyénkben a |kezét a reakció újabb és újabb szocializmus építésének. E sike. rek és győzelmi állomások folyta, tisa volt a Békekölcsön jegyzésé­nek diadala, amely ismétellen meg­mutatta, hogy dolgozó para&ztsá. gunk is becsülettel igyekszik fel­egyaránt véezik a fasztág mun- zárkózni a munkásosztály mögé. káját. A traktor pedig ott van Bizonyította Csongrád megye dol­a kukoricaszed : nyomában, wánt. utána pedig már veti is magot. — Mi már ráléptünk a kolho­zok útjára — szóltak a derekesrv. házi Alkotmány, a fábiánsebes­tyéni Sallai termelőcsoport tag­jai. akik szintén ott álltak az ér­deklődők között Vágó Ferencben is megszületett a gondolat: Vi­lágosan látja már. hogv törek­vése. igyekezete csak akkor ve­zethet sikerre és úgv érhet el hasonló eredményt, mint a szov­jet kolhozparasztok, ha maga is termelőszövetkezetben dolgozik A termelőcsoportbeliek pedig az­zal búcsúztak, hogv felhasznál­ják Zábolotnyi elvtársnő munka, módszerét. FEL 4 BEKE VEDELWERE Békebizottságok hírei gozó népének békeakaratit, kész­ségét, hogy kész mindenkor áldo­zatot hozni a béke megvédése ér­dekében. Amikor büszkeséggel tekintünk vissza ezekre az eredményekre, nem szabad elhallgatnunk, hogy a termelő munka igen fontos szaka­szán. az őszi s/ántás-vetési terv végrehajtásánál több helyen lema­radás tapasztalható, hogy ezen a téren sokkal előbbre kellene len­iünk, mint ahol vagyunk. Megyénk dolgozó parasztjai csatlakoztak a jihartordaiak felhívásához és vil­alták. hogy az őszi munkák sike. res befejezésével ünneplik október mesterkedéset, megbotoljuk a kulák szaktanácsait" ugyanúgy, mint unogy megtalálhatjuk a reakció ke­zét abban iá, hogy vontatottan. ,aa. san halad megyénkben a minőségi tnageaere. Itt is találkozunk a ku­lák sületlen rémhíreivel: ,.Ne ves­setek minőségi magot — kürtöli a kulák szerteszét —, mert utána minden magot be kell adni és rotz. szat kaptok helyette." Ezzel szem­ben az az igazság, hogy semmi kö­telezettség nem hárul a termelő­re, hanem saját hasznát látja, mert a minőségi mag után a búza nagyobb szemeket hoz, jobb éa több sikértartalommal rendelkezik majd, erősebb lesz a gabona szára, nem lesz kitéve a megdólésnek ét biztosítva van a korábbi érése. Ez pedig azt jelenti, hogy kevésbbé, — sőt mondhatni, egyáltalán ninca kitéve, hogy a nyári hőségben megszoruljon a mag érés előtt Ai 22-ét. a tanácsválasztások napját nar bebizonyosodott tény. hogy a Ennek ellenére mégis azt kell meg- IKmőséSi ma8 termése két mázsával állapitanunk: nem úgy halad m | több, mint 1 szokványvetőmagé. munka, ahogy kellene. az oka ennek a lemaradás­Közeledik a tanácsválasztás «*ap­ja. A Sztálin-sétány békebizottsá­gának tagjai is egyre szorgalma­sabban végzik felvilágosító munká- munkát is jukat. Céljuk, hogy a választás napján a területükhöz tartozó, sza­vazati joggal rendelkező do'-gozók ki­vétel nélkül csoportosan menjenek el szavazni. Ha továbbra is ilyen szorgalommal dolgoznak, célkitűzé­seiket meg is tudják valósítani. nak? A városokbői és fal. vakból érkező jelentések azt mu­atják, a lemaradásban benne vin az ellenség, a kulákok keze. Amellett bogy maguk a kulákok több he­A kisgyű'.éseket a pártszervezet húzzák-halasztják a munki. tagjai, a népnevelők szervezik csu- ,.atok elvégzését, rémhíreket ter­pán s ők végzik a felvilágosító f1",te?ek ,ís .."aktanácsaik­A Maros-utcai békebi- kal. ékeznek "Ireveztni a dol. zottság tagjainak éppen Ideje 'en- B°\\ Pa™sztokat: ne Ubrca , s boJlálni a Téí^^^ növekedett feladatok végrehajtási, nemcsak ez az egyetlen oka Nem­A Ruházati Bolt két békebizott. sága a pártszervezet rendszeres útmutatásával és segítségével vég­zi munkáját- A kisgyü'-ések megtar. Nem helyes, hogy a rőkust bé­keblzottsúg t'itkára egyetlen érte­kezleten sem vesz részt, s maga he­lyett minden indokolás nélkül más. más békebizottsági tagot küld el az értekezletre. Hogyan végezhet jő munkát egy békeblzottsági tit tása mellett állandó pultagitádót, kár, ha nincs tisztában a fe'.ada­folytatnak. Megszervezték mind a nyolc árudéban a villám béke-fal i. ujságot is, amelyet az üzlet leg­szembeötlőbb helyén függesztenek ki. A faliujságcikkekre, amelyek a legjelentősebb eseményekről szól­nak, felhívják a vásárló közönség figyelmét is. A mozik békebizottságai Szeged valamennyi békebizottságát deko­rációs és faliujságversenyre hív­ták ki. AUandó, rendszeres segítséget nyújtanak a kerületi békebizottsá­goknak a felvilágosító, népnevelő munkában a Főiskola bérbizottsá­gának tagjai, hogy ezzel is előse­gítsék a kerületek jobb és eredme­nyesebb munkáját. A Maros-utcában Is megalakult a békebizottság, de amint az eddigi jelek is bizonyítják, ez a békebi­zottság csak papíron létezik, s egyetlen tagja sem végez munkát. tokkal. A reakció n©m nvugszik, sőt egyre dühödtebben támad. Igyck szik meggátolni a békebizottságok munkáját is- A békebizottságok a város minden részén megszervez­ték a faliújságokat. A kerületi bi­zottságok az utcán függesztik ki a szinesebbnél-szinescbb bdkeujságo. kat. A reakció most ezen a téren ij támadásba lendült. Az elmúlt na­pokban az Alföldi-utca és a Bécsi­körűt sarkán kifüggesztett újságról durván letépték az ellenség ügy­nökei a kifüggesztett faliújság­cikkeket. Az imperialisták ügynö­kei nem riadnak vissza attól sem, hozunk hogy a tekintélyes súlyt képező fa­liújságot — mint például az F.gye­tem gazdasági hivatal békebizott. ságáét — teljes egészében ellopják. Dolgozó népünk a jövőben még na­gyobb éberséggel figyelje az ellen­ség aknamunkáját, hogy leleplezé­sükkel is elősegítsük a békéért foly­tatott harc sikerét. csak ennek tulajdonítható hogy niég mindig csak 80 százalék kö. rtil tartunk az árpavetés teljesíté­sében, hogy még most sem közelí­tettük meg a százszázalékot a rozsvetésnél, pedig csak pár nap választ el bennünket a rozs vetés befejezésének határidejétől. Ezek teljesítmények azt mutatják hogy a falvak nem mozgattak meg minden erőt az őszi munkák mielőbbi befejezésére. A verseny, felhívások nyomán megmozdult a megye dolgozó népe, de a kezde­ményezést nem karolták fel a köz­ségek vezetői, de maguk a pártszer vezetek sem úgy, ahogy kellett volna. Nem álltak élére pártszerve, eteinek a versenynek, nem fejtettek ki a tömegszervezetekkel karöltve széleskörű felvilágosító munkát a ersenyszervezésére, a mozgósítás meggyorsítására. Több helyen bi­ony a munka jó megszervezését és az ellenőrzést is elmulasztották. Ez nemcsak azt eredményezte, hogy lemaradtak a vetés teljesíté­sében, hanem egymásután talál-! a szabótázscselekmények. kel. így Csáki Pál vásárhelyi 26 holdas kulák árpáját ocsúsan telít­ve. gyommaggal, vetette el. Széli Mihály sövényházi kulák ugyancsak isztátalan. üszkös árpát vetett. Nemkülönbek Katona Elek röszkei és Szűcs Lajos nagyszéksósi kulák sem. 200 forintos kamatmentes előleg " a sertéshizlalási szerződésre m. van vele. de meghoz­• dicset. Mi négyszer, ha A dolgozó parasztok a mult év­tapasztalatai alapján egyre^ooben jelentkeznek az idén sertéslnzla-ásj szerződéskötésre, Minden lekötött süldő után 200 forint kamatmentes előleget kap a szerződő. A legalacsonyabb átvéte­li ár aszerint, hogy milyen u!y ér el a hizlalt sertés, 5.80, 6-20 H letve 6 80 forint, amit minden ko­rü'jmények között megkap a hizlaló. Ha az átvételkor magasabbak a napi árak, akkor magasabb áron ve­szik át a sertést. Ezenkívül 156 kilóig 40 fillér. 156 kg-n felül minden kiló után 50 fil­lér prémiumot kapnak a szerződök. Nagy előny a hizlalók számára az is, hogy a leszerződött sertést már 106 kg. súlyban is átadhatják. Ma előadás az egyelemen a tanácsokról ságű, hogy Szeged dolgozói Is minél jobban megismerjék a tanácsok mun. káját. a tanácsok működésének je­lentőségét, a szocialista államszerva. zet kiépítését és új közigazgatásunk aaasi « , , ... . megteremtését. Erre az előadásra ez. ről szervezetéről és funkcióiról. mindcn do,áoz(5ját Sz'­I nktóber 22-1 tanácsválasztasok * közeledésekor különösen nagyfontos. I vesen látják Ma, szombaton délben 1 órakor a szegedi Tudományegyetem Ady-ter nagy előadótermében dr. Mártonja János egyetemi tanár az aLam­igazgatási tanszék vezetője tart e 6 adás, a helyi tanácsok ,e entosege­Több helyen, mint Algyőn. De­' rekegyházán, Hódmezővásár­helyen találkozunk olyan jelensé. gekkel, hogy kézzel szórják el a magot a kukorica tarlóra a úgy szántják le. Pedig rendelet szabályozza, hogy a vetést mindenütt géppel kell vé­gezni. Es ha dolgozó parasztsá­gunk teljesíteni akarja növényter­mesztésünk két éves tervét és 10 százalékkal fel akarja emelni 1951. év végére az 1949-hez képest a ter­méseredményt. akkor elengedhetet­len az Is, hogy géppel vessen. Ott hol felvilágosították dolgozó pa. rasztságunkut a kézzel való vetés helytelenségéről, mindenütt tudják, hogy az ilyen vetésnél az egyik mag mélyre kerül, a másik a föld tetején marad. Tehát egy része nem kel ki. a másikat pedig ki. eszik a madarak, amelyik pedig rendes mélységbe kerül a földbe, az együtt kerül le a g/ommagokkal. együtt kelnek ki és ez azt eredmé­nyezi majd. hogv a gyom elszívta az életet adó nedvet a kulturáltabb növénytől, a búzától, vagy rozstól. Ennek ellenére a azokványvető­magból a termelőnek csak 10 kiló­val kell többet adni az egy holdba kerülő vetőmagért. A kulik itt «a a dolgozókat, a nép államát aka-ja megkárosítani, el akarja ütni a magasabb és jobb terméseredmény, ől, akadályozni szeretné a növény­termelésünk kétéves tervében elő. irányzott 10 százalék emelkedés elérését Ook helyen azt mondják a dol­° gozó parasztok: igaerejükkel nem győzik a szántás-vetést, A tcpaitomas traktorai pedig egyidő­sen nem jutnama* c, uiiuuc..^,a. Ha megnézzük t . . látjuk, itt vannak hiányosságok. Mintegy 670 magán traktor van a megyében. Ha a közelmúlt hetek­ben ezt kihasználtuk volna olyan mértékben, mint ahogyan kellene, ezeknek a traktoroknak közel 190 ezer holdat kellett volna íelszánta­niok. Az ellenőrzésre hivatott szer­vek bűnös mulasztást követtek el. A szántás-vetési terv végrehaj­tása központi feladat. Annak kell hogy tekintse minden községi párt­szervezet és népnevelő, minden köz­ség vezetősége. A tanácsválasztásra való mozgósítással egyidóben vég. való mozgósítással egyidejűen vég­re kell hajtani ezt a munkát úgy, ahogy azt a bihartordaimk felhívá­sának elfogadásakor Csongrád me­gye dolgozó parasztsága vállalta. Annál is inkább végre kell hajtani, mert ezzel alapozzuk meg Jövő évi kenyerünket s ennek a munkának idejében való és Jó elvégzésétől függ az. hogy teljesíteni tudjuk-e növénytermesztésünk fejlesztésé­nek kétéves tervét. M i tehát a teendőnk, bogy a csorbát kiküszöböljük, a ké­sedelmet behozzuk ? Pártszervező, leinknek — a tanácsválasztásra való mozgósítással összekapcsolva — központi feladattá kell tenniök a szántás-vetési terv végrehajtó, sát. Még idő van rá Nyolc nap van hátra október 22-ig és ha ezidő alatt teljes erővel hozzálátunk tervszerű, fevilágositó munkával mozgósítani tudjuk a falvak és ta­nyák dolgozó parasztságit sikerrel fejezhetjük be ezt az igen fontol mezőgazdasági munkát. Pártbeli ét pártonkívüli nevelőink, a felvi­lágosítás és mozgósítás mun. kommunistákkal az élen, öntudatos dolgozó parasztjaink teljesitik kö­telességüket. Tegyék harci feladattá falusi pártszervezeteink a szántás-vetést s a dolgozó parasztság mozgósítá­sával együtt leplezzék le az ellen, séget, bátran verjék vissza a ku­lák minden támadását, vigyék győ­zelemre az őszi szántás.vetés mun­káját. Legyen ez egy újabb győ­zelmi állomás a Békekölcsön jegyzés diadala után, amely méltó folytatásf volt eddigi győzelme­inknek. Ezzel a munkával is járul, junk hozzá a helyi tanácsok meg. választásának sikeréhez, a Szovjet­| únió.vezette béketábor megerősíté­séhez. Nagy PáL

Next

/
Thumbnails
Contents