Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-01 / 229. szám

TASABNAP, 1950. OKTttBER 1. A BOLSEVIZMUS HA TALMAS ESZMEI FEG YVERE Tizenkét évvel ezelőtt. 1938 októr 1-én jelent meg korunk egyik legkiválóbb alkotása. I. V. Sztálin klasszikus munkája: ,.A SzovjetXjó Kommunista (bolsevik) Pártjának törlénete- R5vld tnnlolyam.'' E könyv megalkotása legnagyobb oseméoy volt a Bolsevik Pár*, a sz»vjea nép, a testvéri kommunista pár tok és az egész hakdO emberiség eszmei életében. E munka sztálini szabatossággal és mélységgel fejti kei a Bolsevik Párt bőséges történektől tapasztalatait. SJ;t a dicsőséges utat, melyet e Párf, nagy vezéreintek és tanítóinak, Leninnek és Sztálinnak vezetésével tett meg az első kicsiny maxista köröktől és csoportoktól addig a hatalmas pártfg, ameily ma a munkások és parasztok első szocialista államát vezeti. A sztálini párttőrténet biztosítja, hogy a Bolsevik Párt. — a Párt, a munkásosztály és az egész nép legádázabb ellenségei ellen vívott harcban nőtt, erősödött és edződött meg eszmeileg. A Párttörténet arra tanítja minden ország kommunistáit, hogy „a munkásosztály pártja, a saját soraiban helyet foglaló opportunisták elíen vívott engesztelhetetlen harc nélkül, a soraiban helyet foglaló kapitulánsok megsemmisítése nélkül, nem őrizheti meg sorainak egységét és fegyelmezettségét nem töltheti be szerepét, mint a proletárforradalom szervezője és irányítója, nem töltheti be szerepét, mint az új, gzocialista társadalom építője'' (Pártlörténet, Szikra. 1949. 37. oldal). Bemutatta a Pártíörténet Marx, Engels. Lenin és Sztálin mindenekfölött diadalmaskodó tanításának szétszakíthatatlan egységét, teljességét és következetességét. Kifejti mindazt, amit Lenin és Sztálin vitt be a marxi elméletbe, azon tapasztalatok összefoglaló kiértékelésének eredményeképpen, amelyet a proletariátus osztályharca nyújtott az imperializmus, a kapitalizmus legfelső fokának feltételei kőzött. A Párttőrténet ismerteti a Bolsevik Párt világnézetét ideológiai, szervezési, taktikai és elméleti alapjait. Megjelenésével a Bolsevik Párt a marxizmus— leninizmus alapismereteinek igazi enciklopédiáját kapta. hatalmas eszmei fegyvert arra. hogy a népet Marx. Engels. Lenin és Sztálin nagy ügye iránti teljes odaadás szellemében nevelje. A Párttörténet történelmi tények alapján mutatja he a marxizmus—leninizmus halhatatan eszméinek diadalát. A sztálini Páritörténet megjelenése hatalmas arányú és egyre, növekvő eszmei és politikai fellendü-i lés kezdetét vetette meg a Kommu-| ntsta Párt ós a szovjet nép életében. A Párttőrténet Marx és Lenin nagyszerű eszméi, Lenin és Sztálin pártjának harcából vett példákon a szocialista társadalmi és államrendszer előnyeinek bemutatásán keresztül a kommunista ideológia, a teremtő szovjet hazafiasság szellemében neveli az állami és° pártkádereket. Megtanítja a kádereket, a lenini—sztálini munkastílusra, a kritika és önkritika bátor alkalmazására, a néptömegekkel való kapcsolatok szakadatlan fenntartására, a folytonos forradalmi éberségre. a magasrendű elvhűségre és pártszerűségre. Nemzetközi szempontból is óriási a Párttörténet jelentősége. A kapitalista országok kummunistái és minden dolgozója ebből a nagyszerű sztálini könyvből merít erőt a békéért, a szabadságárt és a szocializmusért vívott harchoz, a kapitalista rabszolgaság és az imperialista gyarmati leigázás ellen folytatott harchoz. A népi demokratikus országok dolgozói a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának hősies példáján tanulják meg legyőzni az ellenséget, építeni az új életet, a szocializmust A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának történetével foglalkozó lángeszű sztálini munka — hatalmas eszmei fegyver a kommunizmus győzelméért vívott harcban. Vlytíl te-vM eqy. ameúkai UatmáUax Tehát megint csak egyenruha van rajtad. Lehet, hogy akaratod ellenére kellett elhagynod szülőhazádat egy váratlan mozgósítási parancsra, de talán egyike vagy azoknak a számtalan amerikaiaknak, akiket a Kszabad munkavállalás" rendszere nem tudott ellátni munkával és akik mcst ilymódon akarnak kenyeret juttatni családjuknak, A koreai lövészárkok várnak. Mikor utoljára volt rajtad az egyenruha, minden becsületes ember bajtársaként üdvözölt, most azonban akárhová tedd is a lábad, gyűlölettel fogadnak. A koreai népi hadsereg katonái, akik azért hagyták el szülőházukat, hogy szörnyű nehézségek és nélkülözések közepette, fegyverrel a kezükben harcoljanak hazájuk függetlenségéért, egységesen lépnek fel ellened, Előbb-útóbb felteszed majd a kérdést; hogyan kezdődött mindez és mi ebben a te szereped? Azt fogják mondani neked. hogy Amerika védelméről, a béke védelméről, „ demokrácia megteremtéséről, az agresszió visszaveréséről, az Egyesült Nemzetek Szervezetének akaratáról van szó. Mindez aljas hazugság. Amerika védelme? Hatezer kilométerre a legközelebbi amerikai parttól... Csak nem képzeled, hogy a koreaiak meg akartak támadni titeket. A béke védelme? Kivel szemben? Talán a ,.rettenetes oroszok" támadásával szemben .,. Vájjon ki háborúzik mostanában a föld különböző pontjain? Malájában az angolok, Vietnámban a franciák, Koreában az amerikaiak és egyetlen egy helyen sem találsz orosz katonákat, A demokrácia megmentése? Talán a Csang Kal-Sek-féle demokráciáé, vagy Hirohito japán császár demokráciájáé, aki leüttette az amerikai hadifoglyok fejét és badllusháborút szervezett? Vagy Li Szin Man demokráciájáé. aki felettébb sajátságos „demokratikus" rendszert hozott létre Dél-Koreában, ahol egymás titán tiltották be az újságokat és feloszlatták az összes haladó pártokat; ahol egyre-másra tették el láb alól a haladó politikusokat és letartóztatták a parlamenti képviselőket, ahol ezer és ezer embert vetettek Ítélet nélkül börtönbe, kínoztuk a foglyokat és a választókat leütötték, miközben a választási helyiség felé tartottak. Az agresszió visszaverése, . , .. De hát kinek az oldaláról indult ki és ki ellen irányul? Koreában az egyetlen agressziós kezdeményezés Li Szin Manék és Trumanék részéről indult ki. Talán észrevetted, milyen sietséggel igyekezett Truman megakadályozni, hogy az északkoreaiak is kifejthessék n maguk szempontjait az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt. Azt el fogják hallgatni előtted, hogy Li Szin Man és belügyminisztere a rádióban mindenki fülehallatára hirdették ki, hogy ők kezdik a háborút. Vagy az Egyesült Nemzetek Szervezetére hivatkoznak. Tudd meg, az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmánya megtiltja a Egyesült Nemzeteknek, hogy bármely ország belügyeibe beavatkozzanak. Az okmány rámutat arra is, hogy viszály esetén mindkét felet meg kelj hallgatni — ami az adott esetben nem történt meg. Lehet, hogy igen érdekes érzés hatezer méter magasban repülni és koreai asszonyokra és gyermekekre bombákat hajigálni. így gondolkoztak a német fasiszta repülők is. Ők is azt hitték, hogy elkerülhetik a következményeket. Felelőtlen kalandba sodortak téged. mely előbb-utóbb — de inkább előbb — szörnyű útvesztőbe sodor; hiszen a világ minden becsületes embere összefog, hogy harcoljon ellened. És mielőtt végetérne ez a kaland, a legsúlyosabb szenvedések zúdulnak a te saját népedre. Ezért inkább mosf azonnal mondj nemet! ÉG A CÉG A TALÁLÉKONY üzletembernek, ha rosszal megy a bolt, minden eszébe jut, Nem ritka eset Amerikában, ka egy nadrágtartó-gyáros prospektusával együtt vastag albumokat küldözget szét tele hollywoodi filmcsillagok képeivel, vagy egy órakereskedő ingyen és bérmentve mellékel órája mellé egy játékautót. Mindez azt jelenti, hogy a cég ügyei rosszul állnak és a tulajdonosa fühöz-tához kapkod, csakhogy újra lábraállítsa ügyeit. CSOFOSAN megbukott az amerikai politikusok legújabb üzlete is, mégpedig az önkéntesek toborzása a koreai agresszióhoz. De mi nem jut eszükbe az amerikai politikusoknak és harcfiaknak, ha elvesztik a talajt a lábuk alól? Nyugat-Európa városait toborzó ügynökök száguldják be, hogy felcsípjenek egy-egy ,,önkéntest". És mi mindenre képesek már kétségbeesésükben, Erwin Bühr ausztráliai fiatalembernek például megígérték, hogy megkapja az amerikai állampolgárságot, ha elmegy Koreába, természetesen ,.amennyiben életben marad", NEM TUDJUK, hogy mit válaszolt erre az említett fiatalember, de azt tudjuk, hogy a Génua közelében állomásozó 157. olasz gyalogosezred katonáit is meglátogatta egy ilyen toborzó ügynök. Az olasz katonák kaszárnyáik egyik ablakának rácsára fejjel lefelé felkötöttek egy madárijesztőt és rátűztek egy cédulát ezzel a felirattal: „Az első koreai önkéntes''. AZ „ACTlON" című francia hetilap hírt ád arról az emlltésreméltó beszélgetésről, mely De Gasperi és egy francia diplomata között folyt le. ,,Mozgósítási hadjárdtunk egyetlen eredménye az volt — zokogott az olasz miniszterelnök —, hogy akaratunkon kívül előmozdítottuk a stockholmi békefelhivás aláírásainak gyűjtését". És valóban, a két hétig tartó olaszországi „önkénles toborzás" idején négy és félmillió ember írfa alá a békeíveket, Hát ez nem valami nagy &ker az amerikai üzletembereknek. Inkább tanulság. A KULTURA sírásói A Scanteiában Sebastin nagy cik. ben foglalkozik a nyugati burzsoá áltudósok, irodalmárok és művészek kultúraellenes magatartásával. Megállapítja, hogy az imperialisr ták az új háborút nemcsak politikai és gazdasági téren készítik elő, hanem széleskörű népbutító akciót is folytatnak. Azt hirdetik, 'hogy a háború elkerülheteetlen és az amerikai „dicső" kultúrát terjesztik világszerte. így például a hírhedt Carl Vogt amerikai tudós azt tartja „kivezető útnak", hogy az emberek millióit legyilkolják. Szerinte az emberiség szaporodása az oka a nyomornak, éhségnek és munkanélküliségnek. Az emberiségnek legalább a felét kt kell irtani, el kell pusztítani azokat, akiknek nincs munkájuk — hirdeti Vogt. Vogt nem az egyedüli, aki ilyen elveket vall. Hasonló „tudósok" garmadával vannak Amerikában. Frank Pearson és Harper a földkerekség lakosságát 900 millióra szeretnék csökkenteni. Freeman szintén a népesség növekedésében keresi a munkanélküliség é« nyomor okát. flz angol reakciós filozófusok sem akarnak lemaradni a versenyben, Az első vonalban találhatjuk Bertrand Russelt, aki ..rendszertelenséget" lát a népek szaporodásában és ezért vtlágkormányt szeretne felállítani. Ugyanezt a nézetet vallja Aldous Huxley angol író is. „Le a történelmi kutatással és tanokkal, le a múzeumokkal és könyvtárakkal" — írja Henry Miller, a legfelkapottabb amerikai író. Az amerikai, angol és francia burgalm egy ilyen kabátért. Kereken Megmondani még magának sem tudta, csak hozzávetőlegesen: öl év, vagy talán több. — Közben takargatta mezítelen lábát a szakadozo'tt lopokróccal, fázott az egyre erősebben lengedező tavaszi széltől. * Hasonlóképpen zajlott le a köveikező évi Szent György-napi „esztendős ünnep", is amit egyébként úgyis neveztek ezen a vidéken, hogy a >,Jézus nevenapja " , így mult el a harmadik, a negyefllk. az ötödik, s talán a 'tizedik i,esztendős ünnep" is. Jóska kívülről ismerte már a "agygazdákat, hiszen ez idő alatt !fgig szolgált közülük vagy húszat, tavasszal mégis hajadonfővel, mezít. ki a ..kenyérváró" dombra. Mar szenvedéllyé vált benne a "OTkabát utáni vágy, ha ismerőseinek v tm errö1' azok gúnyosan kine,, • legtöbbször ezt mondták: "ugyan-ugyan, te bolond hogv jön a csizma az aszialra. _ Á fenekedet akard be elsőbb, aztán gondolj te "yesmire. —" Az ilyen maró gúnyolódás súlyos sebeket ejtett Jóska szívében — jegyszer aztán maga is belátta, "aba minden, legjobb lesz, ha le. .szunk erről a bőrkabát nyavalyáik gyerekes dolog az egész'. v„ z. a história Jóska cmlékezetéen is lassan feledésbe ment. Meg. val i • a bőrkabátot, ha viccből aaki említette neki, nem beszélt uia. csak ennyit mondott: „Nem Snk.«Va10 aZ' nem Í11Ík " , * í. laggyűlés éppen végeiért. Soh- °na ,,ózsef elvtárs jó párttag. ttir,a-Stn Hiányzik a taggyűlésekről, be?,;18 van. hozzászól' a titkár "számolójához, vitázik az elvtársakkal, legtöbbször arról magyaráz, hogy náluk az esz'tergaműhelyben hogyan emelték az átlagteljesítményt 120 százalék fölé. hogyan lett ő szta. hánovista. Mit jelentett a 'termelésben az újfajta késköszörülési rendszer, s a hozzászólások végén Kato_ na elvtárs mindig felhívta dolgozó társai figyelmét, hogy kövessék példáját az esztergaműhelynek, 'termeljenek többet, még fokozottabb mértékben alkalmazzák Bikov elvtárs módszerét. Ezen a taggyűlésen mindenki érezte, hogy valami változás történt Katona elvtárssal. Nem szólalt fel, nem beszélt az esztergamühely eredmé. nyeiről, pedig nem ártott volna, ha most is többlermelésre, jobb munkára biztatta volna az elvtársakat. A taggyűlés be sem fejeződött még egészen. Katona elvtárs hazafelé indult. Egyedül men't, agyában hány_ kolódtak a gondolatok. Ólt csengtek fülében még mindig a titkár elvtárs szavai, mintha még most is hallotta volna: — „Elvtársak! Holnap reggel Békekölcsönt jegyzünk, újabb áldozatokat hozunk ötéves tervünk sikeréért, újabb csapást mérünk az imperialistákra. Bebizonyítjuk, hogy nemcsak akarjuk a békét, de ha kell, áldozatokat is, — ha úgy kivánja a helyzet, gazdasági áldozatokat is hozunk érte." Katona elvtárs ezeknek a szavak, nak a jelentőségével tisztába volt. érezte, hogv neki is példát kell most mutatni, min't mindig. De mi lesz a bőrkabáttal? Ez a gondolat mint éles fájdalom nvilalt végig testén. — Tépelődött magában, eszébe jutott' a levél, amit anyjának irt. visszaemlékezett a sorokra, a befejezésre. „Elsején édesanyám az új kabátba megyek haza!" S most ebből nem lesz semmi. 'Amikor ezt a levelet írta. úgy érezte, mintha egyedül körülötte forogna a világ, dagadt a melle akkor, amikor arra gondolt, hogy most ő lesz a legboldogabb ember Csepelen. Milyen szép is lett volna ez így. Szinte hangosan mondja magának Katona elvtárs, amint egyedül hazafelé tart a taggyűlésről; örömet szereztem volna a menyasszonyomnak is, — Most dugába dőlt minden. Azt mondta a titkár, hogy példát kell mutatnom. Békekölcsönt kell jegyeznem, ha azt akarom, hogy 'továbbra is biztonságban, s nyugodtan dolgozhassak. Értem, hogy mit mond, igaza van neki. De mégis a bőrkabát, az nem olyan egyszerű dolog, nem lehet arról csak úgy máról-holnapra lemondani. Döntenem kell, melyik a fontosabb, a bőrkabát-e, vagy a Békekölcsön. így éleződött ki a kérdés Katona elvtársban, ez volt, amire nem tudott választ adni, nem volt szíve kimondani maga előtt, akármilyen jól is tudta, hogy mindennél fontosabb a Békekölcsön. Hiszen a bőrkabát még gyerekkori álma volt, anyjának is megígérte, hogy ha „nagy lesz, neki is lesz bőrkabátja." Erről az igére'tről jut eszébe, a kenyérváró domb, mintha még most is látná rajta azt az „esztendős ünnepi" piacot, magát is látja, amint szemeli a bőrkabátosokat Most mintha újra hallaná, rég elfelejtett mondását: — „Talán az, — az a bőrkabátos öt pengőt adna értem" — Katona elvtárs most egyszeriben emlékezik arra az esetre, amikor először állt a kenyérváró dombon, s hallotta anyjától, "hogy: „Fiam, gyerünk haza, rossz emberek ezek, nem adnálak nekik még egy hőrkabá'iért sem." Most, hogy eszébe jutottak ezek a dolgok, szinte lassított járásán, épp hogy csak meg nem állt, Az előbb még a múltban kalandozott, most előretekintett. — A ke, nyérváró dombnak már csak a híre van meg, vájjon mi lenne akkor, ha nekem most oda kellene állnom oda kellene állni azoknak is, akik ma már velem együtt a Rákosi Művek esztergályosai, akkor, akkor., . Ez itt a kérdés. A titkár elvtárs mondotta, hogy az imperialisták pontosan ezt akarják. Azt akarják, hogy én, Katona Jó. zsef, a volt „pipaszárlábú gyerek", most a Rákosi Művek esztergályosa, újra álljak oda a kenyérváró domb. ra. A Ruházati Bolt zsúfolt kirakata mögött kirajzolódott szeme előtt a kopár dombtető, rajta a villámsújtotta nyárfával, s körülötte néhány, szál elsárgult kutyatejjel. Ez volt az, ez a domb az. Válasszak: ez kell-e nekem, vagy a bőrkabát. — Választottam, Most egyik seír kell. — Mennyire igaza volt a titkár elvtársnak. Szégyenlem magam, hogy erre én csak most jöttem rá. Katona elvtárs éppen lakása elé ért. Körülnézett, azt akarta látni hogy van-e a közelben valaki isme rős, akinek elmondja: „Holnap én Katona József, a Rákosi Művek esztergályosa kétezer forintot jegyzek Ezzel biztosítom, hogy a bőrkabáto' valóban megvásárolhassam és ezzel biztosítom, hogy továbbra is eszter gályos lehessek Ismerős nem akadt a közelben Katona elvtárs maga elé mondhat, ta: azt sajnálom már csak, hogy eze ket nem mondtam el a taggyűlésen. zsoá irodalmat mint a lepra lepi el a halál kultusza, Egy amerikai iró egyik könyvének a „Leköpöm a airolokat" címet adta. Jean-Paul Sartio egyik könyvében megállapítja, hogy a hitleristák ugyanolyan emberek, mint a főbbiek. Egy másik francia író a hazaárulást dicsőíti. Amíg a Szovjetunió laboratóriumaiban és egyetemein a diákok és kutatók a természettudományok titkaiba igyekeznek behatolni, az amerikai egyetemeken és kutatóintézetekben a diákokat tömeggyilkolásra és tömegirtásra buzdítják. A Detric Camp táborban a civilizáció kannibáljai pestis-, kolera- ég sárgalázbaktériumokat tenyésztenek. Theodor Rosenburry, a tudományos kutatás fővezére, azzal dicsekszik, hogy a járványok terjesztésével milliós embertömegeket tudnak kivégezni. A szovjet emberek puszta terüleieket tesznek termékennyé, erdősítési, villamosítási terveket készítenek a szárazság megszüntetésére, tudományos kutatásokat végeznek az emberi élet meghosszabbítására s ugyanakkor az amerikai imperialis. ták mindent pusztává akarnak változtatni, az egész világot hatalmas ten,etővé akarják fenni* A koreai terrorbombázások, gyermekek és asszonyok legépfegyverezése, a hazafiak kegyetlen elpusztítása: íme. ezek a példái az amerikai civilizációnak és eredményei annak a nevelésnek, amelyet az amerikai fasiszta kultúra biztosít az amerikai népnek. A világ népei felelősségre fogják vonni a halál ideológusait, úgy fogják bevégezni életüket, mint a hitlerista háborús gyilkosok, múlj a kultúra sírásói, A kultúra, az ember életéhez, békéjéhez és haladásához kölött igazi kultúra, győzedelmeskedni fog az egész világonl — fejezi be cikkét Sebastian. Uj város a kujbisevi vizierőmü megépítendő gátjánál A Kujbisevi vizierőmü megépítendő hatalmas gátjának közelében nagy város nő ki a földből. Néhány év múlva a Volga-menti város nevet kap majd és megjelenik a térképen. Máris kirajzolódnak az új város első háztömbjének körvonalai. A háztömb 7 soklakásos házból Ili. Több ház fala már a tetőszerkezetig felépült. A lakóházak mcl>ett 7 osztályos iskola épül. A terv szerint a lakóházakat és az iskolát újévig kellene befejezni, íz építkezések dolgozói azonban elhatározták, hogy rövidebb határdőt tűznek maguk elé. Az építkezések terüle'én hatalmas a munkalendület. Tiz napra olőlrt munkateljesítményt két-három nap alatt végeznek el. Mar 'enki ismeri már Szemjon Kondaovnak, a fiatal földkiemelő gépkezelőnek nevét. Kondakov Tnrkméniából érekc:ef; a Volga partiéra. Egyhónapi- munkafeladatot Hz •lap alatt végzett eh Nem messze a város énitkezísé'ő! kikötő épül. Odáig érnek m-3'd a „kujbisevi tangu-" "artjai.