Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-12 / 238. szám

A szavazócédiila fegyver a békeliarcbaw? — Szavazz a Népfrontra? Minden állani szent kötelessége, hogy megmentse az emberiséget a háborn szörnyűségeitől Visinszkij elvtárs kifejtette a Szovjetunió álláspontját a Biztonsági Tanács gyengítésére irányuló amerikai akcióról Az ENSZ közgyűlésének politi­kai bizottsága a kedd délutáni ülésen folytatta a vitát az amerikai és a chilei határozati terezetröl, amely úgynevezett „egyesült ak­ciót" követel „a béke védelmére". A kubai és holland megbízott után Visinszkij elvtárs szólalt fel. Ismertette a békéért folyó harc élén haladó Szovjetunió politikáját. Kijelentette, minden állam szent kötelessé­ge, hogy megmentse az embe­riséget a háború szörnyűségei­től. A béke kérdése — mondotta — az emberek száynillióit mozgatta meg az egész világon és a béke kö­vetelésének hulláma egyre szélese­dik. A Szovjetunió, híven békesze. retö külpolitikájához, melyhez fennállása óta tartja magát, évről-évre javaslatokat terjesz­tett elő az Egyesült Nemzetek Szervezetében a nemzetközi béke és biztonság megszilárdí­tására. — A békéért folyó küzdelem ne. hóz — folytatta Visinszkij elvtárs — sok akadályt kell leküzdeni. Is­merni kell ezeket az akadályokat. A héthatalmi határozat tervezet szerzői nyilván azt gondolták, hogy meghatározták a békéhez vezető úton tornyosuló akadályok jellegét és ezeknek az akadályoknak eltá­volítását szolgáló módszereket. Acheson szeptember 20-i felszóla­lásában megtett javaslatát válasz­nak szánta a probléma első felére. Dulles október 9-i felszólalásában megpróbált válaszolni a másod1' kérdésre, arra< hogy hogyan távr. lítsák el az akadályokat a béke útjából. Csakhogy — tette fel kérdést Visinszkij elvtárs — meg­felelnek-e ezek a válaszok a ki­alakult helyzetnek és nem rejte­nek-e magukban valami nagy hi­bát? Acheson ugyanis azt állította, hogy a szovjet kormány emel aka­dályokat a béke útjába és fenye­geti a békét. Amennyiben az ame­rikai javaslat szerzői saját céljaik érdekében koholmányokat terjesz­tenek a Szovjetunió állítólagos agresszív politikájáról, emlékeztetni kell I. V. Sztálin­nak Roy Howard számára 193(1­ban adott nyilatkozatára, amely szerint a Szovjetúnió senkire sem próbálja erőszak alkalma­zásával rákényszeríteni a ma­ga rendszerét, mert a politikai és társadalmi változások kér­dése minden népnek belső ügye, a forradalom exportjának gon­dolata pedig értelmetlen. Elhangzottak olyan nyilatkozatok — folytatta Visinszkij elvtárs , hogy az amerikai tervezet olyan „pillér" volna, amely támogatja az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Ebből az következik, hogy az ENSz-nek nincs olyan pillére, amelyre támaszkod­hatnék. A szovjet küldöttség azonban nem érthet er"et ezzel az érve­léssel. A héthatalmi javaslat célja az. hogy gyengítsék a Bizton­sági Tanácsot, csökkentsék hatáskörét és megfosszák a Bónyalpnr dolgozói! Leplezzétek le az u j háborúra uszító propagandái B Banyászljjari Colgozúlt RenuelKözi Szüvaiségssiek Budapesten ü ösczö elnöksége natáiozati javas aíot fogadott el a báxe mogvedfise erüekéüsn A Bányászipari Dolgozók Nemzetközi Szövetségének el­nöksége szerdán, tovább folytat­ta. a vitát Selahin elvtárs, szov­je>t delegátus beszámolója felett. Henri Rosier. a Belga Bányász Szakszervezet titkára a belga dolgozók békeharcát ismertette. A következő felszólaló Jen­Bi-Szao. a Kínai Bányász Szak­szervezet Központi Bizottságá­nak tagja hangoztatta, hogy a kínai nép felszabadító harcában a kínai bányászok is jelentősen részt.vesznek. 450.000 bányász irta alá a stockholmi békefellú­vást. A kínai bányászok a ter­melés frontján elért eredménye­ikkel is támogatják a nemzetkö­zi békeharc táborát: a kínai bá­nyászok kétszáz százalékkal több nyersanyagot termelnek, mint a Kuomintang-uralcm ide­jén. A délutáni ülésen Henri Ro­sier határozati javaslatot ter­jesztett be. A Bányászipari Dolgozók Nemzetközi Szövetségének elnöksége elítéli az angol­amerikai imperialisták há­borúselőkészületeit. felhábo- . rcdottan tiltakozik az ame­rikaiak koreai intervenciója. Formóza megszállása, a kí­nai városok bombázása. a bé­kés lakosság és a szociális és kulturális intézmények ellen intézett bombatámadá­sok ellen, valamint az angol­francia és holland kormá­nyok gyarmati háborúi el­len. A firenzei alakuló ülé­sen elfogadott jelszót: .,Egy grr.m szenet, egy gram ér. ret srin adunk az imperia­lista háborúhoz" — valóra kell v"'tani — Bányaipar dolgozói, bá­nyászcsaládok — mondja ez­után a felhívás —. követel­jétek az atomfegyver betiltó, sát. a fegyverkezés csökken­tését. küzdjetek minden agresszió ellen, lépjetek fel erélyesen a koreai amerikai beavatkozás, valamint az in­donéziai. vietnámi és maláj­földi gyarmati ^iborúk el­len. Leplezzétek le az új há­borúnk uszító propagandát A támadóknak felelnlök kell A kinai külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozata. és a propaganda szószólóit. Legyetek éberek a jobbolda­li szakszervezeti vezetőkkel és Tito ügynökeivel szem­ben. akik nyiitan az angol­amerikai háborús politika szolgálatába álltak. Küzdje­tek az ellen, hogy a béke­termelést haditermelésre ál­lítsák át. Őrködjetek a nem­zetközi szövetségbe tömö­rült dolgozók egysége felett, vigyázzatok erre nz egység­re. mint a szemetek fényére. A beterjesztett határozati ja­vaslatot a tanácskozás résztve­vői egyhangúan elfogadták, ez­után rátértek a második napi­rendi pontra: Henri Martel. a Nemzetközi Szövetség elnöke számolt be arról, hogvan hajtot­ták végre a firenzei alakuló gyű. i lés határozatait. Rámutatott, hogy a firenzei alakuló gyűlés óta a kapitalista országokbn a dolgozók életszám­vona'a jelentősen csökkent. A bányászok egyre élesedő harccal válaszolnak. Csak Fran­ciaországban sztrájkjaik követ­keztében egy év alatt 20 millió muhkanapveszteséget okoztak a bányatulajdonosoknak. Belgium, ban Lipót király visszatérése el­len 120.000 bányász sztrájkolt, augusztus 22 én pedig 80.000 bá­nyász fejezte ki sztrájkkal fel­háborodását a Belga Kommunis­ta Párt elnökének. Lahautnak meggyilkolása miatt. Olaszor­szágban Vallardo bányászai sztráikukkal megakadályozták a Dánya bezárását. Szácilia kénbá­nyáiban 8.000 munkás sztráj­kolt, Carbonia 13.000 bányásza 56 napig állt sztrájkban. A gyarmati és félgyarmati orszá­gok bányászai is hasonló harci szellemről tettek tanuuságot.. Részletesen beszámolt ezután arról a küzdelemről, amelyet a francia bányászok folytattak a békéért, jogos követeléseik meg. valósításáért. Beszámolója végén hangsúlyozta hogv a kapitalista gvarmati és félgyarmati orszá­gok bányászai erőteljesen har­colnak továbbra is jogos követe­léseikért s ez a harcuk szorcs kapcsolatban áll a békéért folyó küzdelmükkel, rr """" béke fenntartásával kapcso­latos alapvető kötelezettsé­gétől. Visinszkij elvtárs utalt arra. hogy Dullesnek a bizottságban tett nyilatkozata négy közvetett kövtfkezletéet tartalmazott: 1.: a „vétó" következtéiben a Biz­tonsági Tanács nem cselekedhet gyorsan, vagy egyáltalán nem cselekedhet; 2. a ..vétó" követ­keztében a Biztonsági Tanács nem rendelkezhet a gyors és ha­tékony eljáráshoz szükséges fel­világosításokkal; 3. a ..vétó" kö­vetkeztében a Biztonsági Tanács és általában az ENSz nem ren­delkezhetik. fegyveres erőkkel; 4. a „vétó" következtében a Biztonsági Tanács, vagy az ENSz nem akadályozhatja meg az agressziót. Dullesnek eziekből az érveiből vonják le azt az ál­talános következtetést, hogy szükség van a vétó kiküszöbölé­sére. Az ENSz nehézségei nem az egyhangúság elvéből szár­maztak. hanem abból, hogv a béke helyreállítását célzó javaslatokat az angol-ameri­kai tömb meghiúsította. Ez a tömb olyan határozatok meghozatalára törekedett, ame­lyek saját érdekeiket és az ame­rikai monopóliumok érdekeit mozdították elő. Az USA nem folyamodott a vétóhoz, mert ren­delkezésére állt a többség a Biz. tonsági Tanácsban, amely az USA utasításait követte. Rámutatott Visinszkij elvárs arra, hogy minden olyan kísér­let. amelynek célja, hogy a köz­gyűlést azzal a hatáskörrel ru­házza fel. amely egyedül a Biz­tonsági Tanácsot illeti meg; nyílt megsértése a® alapokmány, rak. Ennek pedig a legsiralma­sabb következményei lehetnek az általános béke szempontjából. Visinszkij elvtárs törvényellenesnek bélyegez­te a tervezetnek azt a sza­kaszát. amely előírná, hogy az ENSz tagállamai tartsa­nak készenlétben katonai erőket. amelyeket — mint az ENSz egy. ségét. vagy egységeit — a Biz­tonsági Tanács, vagy a közgyű­lés ajánlása alapján haladékta­lanul fel lehetne használni. A Szovjetunió ellenzi a javaslat által ajánlott fegyveres erők megteremtését, mert ez benyo­mulást jelentene olyan hatáskör területére, amely hatáskör kizá­rólag a Biztonsági Tanácsot ü­leti meg. Végül Visinszkij elv­társ rámutatott arra. hogy a D. pont. amely kollektív rendsza­bályok alkalmazását szolgáló bi­zottság megteremtését irányozza élő. szintén törvényellenes, mert egy ilyen bizottság katonai jel­legű értesüléseket gyűjtene és ezzel megsértené a Biztonsági Tanács jogkörét. Visinszkij elvtárs felszólalása után az ülést berekesztették és folytatását október 11-re tűzték ki." i Filmkritikapályázat a „Berlin eleste" cirnü filmőlr A magyar filmszínházak csütör­töktől kezdve jálssák a „Berlin cl­este"-t, a magyarra szinkronizált hétrészes szovjet színes f ilmalka'ás első részét, A MOKÉP és az Uj Magyar Könyv­kiadó kritikai pályázatot hirdet. A pályázat 20-án indul. A birálóbizoti­ság elsősorban aszerint bírálja a kritikát, hogy írója mennyire tudta visszaadni; Miért tetszett neki a film, milyen érzést váltott ki belőle és hogyan hatott munkájára, A kritika terjedelme legfeljebb négy gépelt oldal lehet. A beküldés határideje november 15. A pályázat nyertesei között a következő dijahat osztják ki. I. dij: 20 mozijegy és 100 forint értékű könyv. //. díj: 12 mozijegy és 60 forint értékű könyv. Hl. dij: 6 mozijegy és 60 forint ér. tékű könyv. A pályaműveket a következő címre kell beküldeni :MOKÉP Propaganda Főosztálya Budapest, Erzsébet-krt. 45, tsám. A Kinai Népköztársaság kül­ügyminisztériumának szóvivője hétfőn nyilatkozatot tett közzé, az ENSz közgyűlésének a koreai kérdésre vonatkozó október 7-i határozatával kapcsolatban. Ez a határozat lehetőséget nyújt az Egyesült Államok tá­madó csapatainak, hogy meg­szállják egész Koreát és kiter­jesszék a koreai támadó hábo­rút. Az amerikai kormány bitorol­ja az ENSz nevét a koreai tá­madó háború kiterjesztése ér­dekében. Az USA kormánya régóta próbálta kiterjeszteni a támadó háborút és ezért a fele­lősséget neki kell viselnie, de a többi, az Egyesült Államok segítőtársaként szereplő ország sem vonhatja ki magát a fele­lősség ráeső része alól. Ennek a határozatnak az el­fogadása ellent mend az egész koreai nép és a világ népei akaratának. A kinai nép határozottan til­takozik a koreai támadó háború kiterjesztéséről szóló jogtalan „határozat" ellem, amelyet az ENSz közgyűlése az Egyesült Államok mesterkedései következ­tében fogadott el. A Kinai Népköztársaság köz­ponti népi kormánya többször kijelentette, hogy a koreai kér­dést. békés uton lehet és kell is megoldani. A Szovjetunió és a négy más ország javaslata az egyetlen igazságos javaslat, amellyel békés uton meg lehet oldani a koreai kérdést és biz­tositami Korea függetlenségét, egységét é3 demokratizálását.^ A kinai nép támogatja a Szovjet­unió javaslatát, Anglia, Ausztrália és hat más állam javaslatának törvénytelen ! nyéért elfogadása előtt az amerikai tá­madó erők egyréaze a Li-Szin­Man bábkormány csapataival együtt már átlépett a 38. azé* lességi fokon. Jelenleg ezek a* erők aktív lépéseket tesznek, hogy szélesein benyomuljanak a 38. szélességi fok mögé és meg- v kíséreljék a támadó háború lángját a kínai határokhoz ter* jeszteni. Az amerikaiak , támadó hábo* ruja Koreában kezdetétől fogva komolyan fenyegette Kina biz­tonságát. Az amerikaiak koreai támadó erői többször megsértet* ték Kína határait a levegőben, lőtték és bombázták a kinai la-. kosságot, megsértették a kinai hajózás jogát nyílt tengeren, erőszakosan átkutatva kinai ha­jókat. Ezekről a háború kiterjesz­tésére irányuló kísérletekről mindenki tud. Jelenleg, amikor az amerf* kaiak nagy erőkkel igyekeznek átlépni a 38. szélességi fokot, a kinai nép nem maradhat közöm­bös azzal a helyzettel szemben, amely az Egyesült Államok és segítő társai Koreába való be­nyomulása révén jött létre: a háború kiterjesztésével szem­ben. Csu-En-Laj, az Állami Köz­igazgatási Tanács elnöke kijelen­tette: a kinai nép szenvedélye­sen szereti a békét, de a béike védelmében sohasem ijed meg a támadó visszaverésétől. A kínai nép határozottan fel­lép a koreai kérdés békés meg­oldása védelmében éa a koreai háború kiterjesztése ellen. A ki­nai nép szilárdan állítja, hogy a támadóknak felein iök kell a támadás kiszélesítésére irányuló kísérleteik minden következmé­A magyar fiatalok találkozója a kárpátukrajnai magyar kolhozparaszt­küldöttség komszomolistáival Szerdán délután több mint 1500 fiaibal vonult fegyelmezett sorok­ban, vidám nótaszóval a MÉMOSz székház disztermébe, hogy találkoz­zon a kárpátukrajnai magyar kol­hozparaszt-küldöttség fiataljaival, a lenini Komszomol tagjaival. Szűcs Lajos elvtárs, a DISz fő­titkára megnyitó beszédében üd­vözölte Popovics Demeter elvtár­sat, aikt egyik harcos vezetője vott a Kommunista Ifjúsági Szövetség­nek és a komszomolistáknak. A megjelentek szűnni nem akaró viharos tapssal és éljenzéssel ünne­pelték a Szovjetuniót, a világ dol­gozóinak vezérét, Sztálin elvtársat és a lenini Komszomolt. Ezután Popovics Demeter elv­társ, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának tagja, a küldöttség vezetője szólt az ifjúsághoz. Rámutatott arra, hog Kárpátuk­rajna a múltban Európa egyik leg­szegényebb vidéke vo'-t. Népe gyar­mati sorban tengődött. Az ottani fiatalságnak sem volt boldog, sza­bad élete. — Ennek a rendszernek örökre vége. A dicsőséges Szovjet Hadse­reg a nagy Sztálin elvtárs vezeté­sével felszabadított bennünket. Né­pünk még soha sem vo'-t olyan bol­dog, mint ma. A 200 milliós szov­jet nép családjában a mű kárpát­ukrajnai magyarságunk is megta­lálta az öt megillető helyét és épp­oly boldogan él, mint a többi szov­jet nép a nagy szovjet hazában. Azok az ukrán és'magyar mun­kások és parasztok, akik közösen harcoltak a szabadságért, most kö­zösen építik a kommunizmust. Dol* gozó parasztságunk megértette, hogy lépést kell tartania a napról­napra fejlődő szocialista iparral és ezért rálépett a Lenin.mutatta útra, a kolhozok útjára, amelyen Sztálin elvtárs vezet bennünket. Kiemelte, hogy a sikerek dühödt félelmet váltanak ki az imperialis­ták körében. Ha — folytatta emelt hangon — az imperialisták kiprovokálnák a háborút, leverjük őket, ahogy le­vertük Hitlert és Horthyt . Viharos taps dübörgött fel ezek­re a szavakra és hosszan zúgott a kiáltás: „megvédjük a békét." Nagy öröm számunkra látni, hogy Magyarországon is a város és falu dolgozói, az értelmiség, a fia­talság azon az úton halad, amely Lenin. Sztálin Bolsevik Pártjának útja, Sztálin elvtársunknak és Rá­kosi Mátyás elvtársunknak az útja. Bizonyos vagyok abban, hogy a magyar dolgozó nép felépiti a szo­cializmust éppúgy, ahogy mi, a Szovjetunióban felépítjük a kommu­nizmust. A beszéd végén a, megjelentek fel­állva, dübörgő tapssal és viharos éljenzéssel, hosszú percekig ünne­pelték a Szovjetuniót. Sztálin elv­társat, a Magyar Dolgozók Párt­ját, Rákosi Mátyás elvtársat, a hős lenini Komszomolt és éltették a szovjet-magyar barátságot. 40—60 PERC HELYETT - PERC Szoviel uápeH alkalmazásával jelentésen csökkent a teherautók rakodási ideje a kavicsszáü tásnöl Építőiparunk tavaly még szállí­tási nehézségekkel küzdött. Teher­gépkocsiparkja nem tudott meg­felelni a megnövekedett követelmé­nyeknek. A megalakult Épület, anyagfuvarozó Vállalat a szállítós | megkönnyítésére, kitűnő minőségű, nagy teljesítőképességű Ziss.teher­gépkocsikat, a rakodási munkák gépesítésére nagy kapacitású rako­dógépeket, exkavátorokat és serle­Az Épületanyagfuvarozó Vállalat dolgozói a gépesítés alkalmazásá­val jelentős mértékben lecsökken­tették a rakodási időt és a kocsik állási idejét. Négy köbméter kavics felrakása a Szovjetuniótól kapott gépek alkalmazásával 40—60 perc­ről 3—4 percre csökkent. A rako. dás meggyorsításával párhuzamo­san csökkent a teherkocsik állási ges rakodógépeket kapott a Szov-1 ideJ'e s így biztosítani tudják a te­jetimiótói, Iherautő^aríc .teljes klhas®nálá*át,

Next

/
Thumbnails
Contents