Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-11 / 237. szám

A tanácsválasztással erősítjük népünk egységét, növeljük a béketábor erejét! Évi tervünket 105*5 százalékra teljesítjük A DÉMA Cipőgyár dolgozói csatlakoztak a Tisza Cipőgyár versenyfelhivásához 'A Békekölcsönt dolgozó népünk több mint 282 millió forinttal túljegyezte, összesen 137.6 százalékra teljesítette az előirányzott békekölcsönjegyzési tervet. Ezek a számok ékesszólóan beszélnek alrról a hatalmas megmozdulásról, melyet dolgozó népünk most a béke érdekében, ötéves tervünk biztos sikerének érdekében tett. Ezek a számok kifejezik a magyar dolgozó nép elszánt békeakaratát s egyben kifejezte azt a hatalmas önfeláldozást• amellyel készxk megvédeni épülő szocializmusunkat s képesek biztosítani az ötéves terv zavartalan teljesítését, mely egyre fokozódó életszínvonalunk további emelkedését segíti elő. A Békekölc són jegyzése 8-ával lezárult, de a dolgozók áltál az imperialistákra mért vereségek tovább szaporodnak. Ezf bizonyltja a szegedi bőripari üzemek dolgozóinak az a nagyszerű lelkesedése is, mellyel gyors egymásutánban a Tisza Cipőgyár vtisenyfelhívásához csatlakoznak. Örömmel csatlakozunk a Tisza Cipőgyár versenyfelhivásához Az elmúlt héten beszámoltunk arról, hogy a Szegedi Cipőgyár, a Szegedi Bőrgyár s a Szőrmeés Bőrruhakészítő ÁV dolgozói megtárgyalták a Tisza Cipőgyár versenyfelhívását. kidolgozták versenyfeltételeiket, csatlakoztak a versenyfelhíváshoz. Ezt a nagyszerű lendületet a DÉMA Cipőgyár dolgozói sem nézik tétlenül. Röviddel a versenyfelhívás megjelenése után. október 3-án üzemi értekezleten megtár. gyalták a dolgozók a felhívás jelentőségét s megértették, hogy ebben a versenyfelhívásban vállalt kötelezettségek teljesítése a Tisza Cipőgyár dolgozóinak részéről a szocialista mumkaver. seny győzelmének újabb állomása lesz. De ugyanakkor jelenti a külső és belső ellenség következő nagv vereségét s bőripari dolgozóink bebizonyítják, hogy mind a Békekölcsön jegyzésében. mind a termelés fokozott emelésében, minden áldozatot ké. pesek meghozni békénk megvédése érdekében. A DÉMA Cipőgyár dolgozód a keddi termelési értekezleten egy verseny tervezetet állítottak öszsze. amelyben a többek között ezeket írják: „Mi, a DÉMA Cipőgyár dolgozói a Tisza Cipő. gyár versenyfelhívásához örömmel csatlakozunk s vállaljuk, hogy a napi 780 pár cipőre fokozott cipőt gyártunk az ezévi tervünk J befejezéséhez szükséges 47.931' pár cipő helyett. Ezzel ezévi tervünket december 15-re befejez zük. az é'. végére pedig 10.569 pár cipővel többet készítünk el. mint amennyire az ötéves terv első évének kezdetén vállalkoztunk. Ezzel a többtermeléssel évi tervünket 105.5 százalékra teljesítjük." 10.569 pár cipő terven felül Az üzem dolgozói, élükön a szabászműhelv munkásaival, valamennyien vállalták, hogy a jövőbe- még sokkal fokozottabb gondot fordítanak az anyag tökéletesebb kihasználására. A versenytervezetben az üzem dolgozói vállalják, hogv megtakarított anyagból 4659 pár cipőt állítanak elő. Továbbá előállítanak meg 3410 pár női szandált is s ezt ugyancsak a nyersanyag jobb kihasználása teszi lehetővé. Ezenkívül vállaljuk — mondja a versenytervezet —. hogv ennek a versenynek a keretén belül gyártunk még 2500 pár strandcipőt, ugvancsak megtakarított anyagból. A versenyszempontok értékének összegezésével kitűnik, hogv a DÉMA dolgozói terven felül összesen 10 569 pár cipővel akarnak többet termelni, mint ameny. nyit ezévi tervükben előirányoztak. Ennek a íagyszerű vállalkozásnak a teljesítése már biztosítva van azáltal, hogy a 10.569 pár cipőhöz szükséges anyagot már az üzem dolgozói az eddigi fokozott anyagkihasználással megtakarították s minden műszaki előfeltétel biztosítva van ahhoz, hogy ezeket a cipőket el is készítsék. £» ősitik az anyagtakarékossági mozgalmat Az elmúlt hét keddjén tartott termelési értekezleten a szabászok vállalták: a jó munkamódszerek átadásával erősítik az üzemben az anyagtakarékossági mozgalmat. Ez a vállalkozás az üzem vezetőségének kiértékelése szerint a versenytervezetben vállalt kötelezettségek végrehajtásának 50 százai" át jeílenti, — a második 50 százalék sikeres teljesítését. túlteljesítését vállalták az üzem többi dolgozói s ígéretet tettek arra. hogy az eddig megtakarított anyagot terven felül feldolgozzák. ígéretet tettek arra is. hogy a versenv keretében gyártott cipők semmivel sem lesznek rosszebb minőségűek, mint az eddig legyártott exportcipők. Az üzem vezetősége teljes egészében kidolgozta a Tisza Cipőgyár versenyfelhívásának elfogadásával kapcsolatos versenypontokat, s ezt már a szerdai napon megküldték a Tisza Cipőgyár dolgozódnak. A versenyki. hívásban elmondották azt is. hogy a szegedi DÉMA Cipőgyár dolgozói éppen úgy magukénak érzik ezt az országot, éppen úgy magukénak tartják békénk védel mezesét, mint az ország bármelyik öntudatos dolgozója. A magyar és német fasizmus végnapjai Szegeden Exerklleancaxánegyvennégy szePtember végén már minden józangondolkodású ember számára világossá vált, hogy a hitleri iNémetország és csatlósai a háború^ elvesztették. A diadalmas Szovjet Hadsereg nemcsak északon és nemcsak a Balkánon nyomult előre ellenállhatatlanul, hanem hazánk te. rületén is maga előtt űzte a íasiszta fegyveres hordákat. Szegeden a felszabadulás előttt heteket az jellemezte, hogy egymást követték a városon át menekülő fasiszta katonai kötelékek. Fejveszetten menekültek, szinte repültek a városon át. Nyoma sem volt már magatartásukban a fölényeségnek, de megmaradt még bennük a pökhendiség és a raboló, fasiszta magatartás. Száguldva menekültek ugyan, de magukkal cipelték a tömérdek összelopkodott és rabolt zsákmányt. Szeged öntudatos dolgozói örömmel, bizakodástól eltelten , =o E™ - i szemlélték a gyűlölt német hortenneiesunkkel 08.0W par dáknak ezt az eszeveszett menekülését. Tudták, érezték, hogy közeledik felszabadulásunk ideje, közeledik egyre inkább a Tisza felé a diadalmas Szovjet Hadsereg. Megkezdődött a város kiürítése. A katonai kiürítést végre is "ajtónak, de a közigazgatási kiürítést csak részben tudták teljesíteni, mert a város tisztviselői körében akadtak szép számmal akik ellentálltak a kiürítési rendelkezésnek és szabotálták a Horthy-fasizmusnak azt a rendelkezését, hogy a gyárakat, üzemeket szereljék le és tegyék tönkre. Október 8-a 1944-ben épp úgy vasárnapra esett, mint most. Az izgalom a városban ezen a napon már a tetőfokra hágott. Kiadtál; a parancsot a város végleges katonai kiürítésére, a közúti híd és az előző légitámadá soktól erősen megrongált vasúti híd aláaknázva várt a felrobbantásra. A német katonai kötelékek most már özönével vonultak végig a városon, nyomukban a honvédség kötelékei. Mintegy két századnyi honvéd, ség maradt vissza utóvédként. Ezeknek jutott az a feladat, hogy késleltessék, ideig-óráig feltartóztassák a közeledő szov-. jet csapatokat. A harcok már a közelben folytak. Az ágyúk dörgése mind közelebbről hallatszott. Makó. Hód. mezővásárhely már a szovjet csapatok birtokában volt. Másnap, hétfőn, mintha _ biza kodás szállta volna me? újra a németeket. Nem rohantak olyan eszeveszetten, sőt a városban még vissza is maradtak. Minden is rendeztek a belvárosban és örömtől sugárzó arccal hirdették. hogy kedvezőre fordult számukra a hadihelyzet, mert a Balkán felől erős német hadsereg nyomul előre Szeged irányába. Igy a Szeged előtti térségben a szovjet csapatok bekerítés előtt állanak. Szeged öntudatos dolgozói mosolyogva fogadták, a németek bárgyú hiedelmét, őket nem tudta félrevezetni a göbbelsi propaganda, nekik jobb értesüléseik voltak. Tudták, hogv a Balkán felől nem erős német hadsereg, hanem Tolbudhin szovjet tábornagy erős hadserege nyomul előre Szeged felé. Nem a szovjet csapatok, hanem a menekülő német hordák állanak bekerítés előtt. A keddi nap igazolta is a szegedi dolgozókat. Ezen a napon a németek menekülése még fejvesztettebbé vált. Délután elszállították a Baross Gábor gimnáziumban elhelyezett, nagyobbrészt sváb menekültjeiket s az épületet felgyújtották. Felgyújtották a Szent Mihály-utcában elhelyezett gabona- és élelmiszerraktárakat is. Elkövették legnagyobb gazságukat is Szeged népével szemben. Este 8 órakor felrobbantották a közúti és vasúti hidat. Azt hitték, hogy ezzel késleletik a szovjet csapatok előnyomulását. amelyek már Sző. reg előtt állottak. Néhány légiakna lövést adtak le Szegedre, de miután ellenállás nem mutatkozott a város részéről, a tüzelést beszüntették. Hogy mennyire hiábavaló, oktatlan cselekedet volt a hidak fel. robbantása, az nyomban bebizonyosodott. Alig a két híd felrobbantása után már megjelentek bzeged utcáin a szovjet partizánok s ugyanekkor feltűntek Alsóvároson és a Somogyi.telepen a Szovjet Hadsereg előőrsei. Szerdán hajnalban bevonultak városunkba a Szovjet Hadsereg gyalogsági, tüzérségi és páncélos kötelékei. A város igazgatását, éién a kommunistákkal, a Népfront Bizottság vette a kezébe, amely azonnal megszervezte a közbzton. Ság fenntartására a polgárőrséget. Ezzel egyszersmindenkorra megszabadult Szeged a német megszál. lástól és megszabadult a 25 esztendős Horthy-fasizmustól. Szeged dolgozói mélységes hálá. jukat fejezik ki a nagy Szovjetúnió és a dicsőséges Szovjet Had. sereg iránt, amely villámgyors hadmozdulataival lehetetlenné tette a fasiszta hadak számára Szegeden az ellenállást, lehetetlenné tet. te számukra a nagyobb rombolást Dolgozók a Tanácsban Nagyistók József nek tetejébe még díszfelvonulást és pusztítást. A Kommunista Saifó Hónapját nagygyűléssel fejezték be Olaszországban A dolgotok széleskörű részvételével ezévben is megtartották Olaszországban a „Kommunista Sajtó Hónapját". Október 8-án ünnepségeket tarA Rómában tartott gyűlésen 500.000 dolgozó vett részt. Luigi Longo, az Olasz Kommurista Párt főtitkárhelyettese felhívással fordult az összegyültekhez. hogy folytassák harcukat az olasz nép jövőjéért, megerősítve a nép egysétottak a Kommunista Párt központi i géti a ékének és Olaszország füglapjának, az Uniténak tiszteletére. | getlenségének védelmében. A csongrádi Vörös Csillag termelőcsoport tagja, régi harcosa a dolgozó parasztság felemelkedéséért vívott küzdelemnek. Tizenhat holdas középparaszt családból származik. Nyolcan voltak testvérek. Házassága után 11 katasztrális holdon gazdálkodott Csongrádon. 1920-ban már az akkori Kisgazdapártban tevékenykedett, majd csatlakozott az ellenzéki Kossuth-párthoz. Ellenzéki tevékenykedése miatt 1927-ben szavazati jogától megfosztották. Ettől az időtől kezdve az 3.940. es évekig Csongrádon 15 hold bérelt földjén gazdálkodott. Közben a parasztságot igyekezett beszervezni a Kisgazdapártba. Munkáját az akkori rend urai állandó katonai behívásokkal igyekeztek megzavarni. 1940-től 3942-ig háromszor hívták be, több-kevesebb időre katonai szolgálatra. | A felszabadulás után Csongrádon megszervezte a Kisgazdapártot. Annak ellenére, hogy a Kisgazdapárt akkori vezetői baloldali magatartása miatt félre akarták állítani, a Kisgazdapárt megyei titkára lett és mint megyei titkár működött 1947-ig. Már az 1945-ös választáson jelölni akarták országgyűlési képviselőnek. Ez azonban a Kis gazdapártban meghúzódó reakció nyílt ellenállásába ütközött. Mandátumot csak a Kisgazdapárt megtisztítása után kapott. 3949-ben. mint a Függetlenségi Népfront jelöltjét az országgyűlés tagjává és alelnökévé választották. Jelenleg mint az országgyűlés alelnöke és a Csongrádmegyei Ideiglenes Tanács elnökhelyettese vesz részt Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja által irányított szocialista építőmunkában. — Nagy m egtiszte Itetésnék veszem — mondja most jelölése alakalmából —. hogv a dolgozd nép méltónak talált bizalmára a megyei tanácstagnak jelölt. Jelölésem alkalmával is ígérem* hogy minden erővel támogatva a Magyar Dolgozóik Pártja politikáját. a munkás-paraszt szövetség erősítésén keresztül veszení ki részem a dolgozók szebb é* boldogabb életét, anvagi és kulturális felemelkedését biztosít^ építő munkából. Rács Etelka iraktoristalány Rácz Etelka kékszemű, szőkehajú traktoristalány. a makói gépállomás egvik kiváló dolgozója. Apja egyszerű földmunkás volt. Két hónapja sincs, hogy meghalt. Azóta a kis, kékszemű, szorgoskezű traktoristalánv tartja el beteg édesanyját, meg íyolc kisebb testvérét. Az édesÉ

pja elvesztése anyagi gondok lé állította a családot, de Rácz Etelka mégis 500 forint Békekölcsönt jegyzett. Észrevette, hogv nem szabad kevesebbet íratnia, mert őszintén, igazán óhajtja a békét és ezért a béke győzelmi' nek kivívásához neki is hozzá kell járulnia minden erejével. Rácz Etelka minden nap olvassa az újságot, tudja tehát, hogy az amerikai imperialisták milyen gaztetteket szőnek a dolgozók milliói "en, a szabadságszerető népek ellen. Koreában fegyverrel a kezükben harcolnak a nők müliói. ő a felajánlott Békekölcsönnel válaszol az imperialisták gálád támadásaira. Rácz Etelka pártonkívüli, de Pártunknak, a Magyar Dolgozói; Pártjának célkitűzéseit magáévá teszi minden megnyilatkozásával. lelkes, szorgalmas munkájával. Tudja, hogy a dicső szovjet Vörös Hadsereg felszabadító harca és a Párt irányítása nélkül a magyar dolgozó nép ma sem volna szabad Ezért szereti a Szovjetuniót és ezért ragaszkodik a Párthoz. 1948 óta tagja a SzIT-nek. a múlt évi választások alkalmával 5 napig önkéntes munkával segített a választási munka lebonyolításában, ezzel járult hozzá a Népfront győzelméhez. 1950 január 15-én a szegedi MINSa iskolába küldik ifjúmunkás társai. A tanfolyam végeztével a SzIT területi titkára lesz. Ezé* március 18-án ^'"ntkezik munkára a makói gépállomáson. Látja. hogy a gépállomás udvarán ott áll egy traktor. Régóta szeretett volna már traktorista lenni. Most itt van az alkalom rá. Azonnal fel is ült rá. Rövid idő alatt megtanulta a gép vezetését. Érzi, hogy neki traktoristalánynak kell lennie. Nem sokkal később már egyedül vezeti a traktort és megy ki a földekre szántani, segíteni a dolgozó parasztságot! Azóta a férfiakkal egyenrangúan vezeti a traktort és egyenrangú nőként építi boldogan. felszabadult lélekkel a dolgozók szocialista hazáját. Jó munkájáért kitüntetésképpen őt is jelölték a esongrádmegyei tanácstagok listáján. Tudjuk azt. hogy Rácz Etelka híven képviseli majd dolgozó né. pe érdekeit. Feihivás Szeged dolgozó asszonyaihoz Ma hat éve, hogy a dicsőségei Szovjet Hadsereg felszabadította városunkat. Szeged dolgozó aszszonyai, — emlékezzünk meg méltóképpen ezen a napon a hős szovjet katonákról, akik életüket áldozták a ml szabadságunkért* Látogassátok meg és virágozzátok fel sírjaikat, hogy ezzel is kifejezzük szeretetünket és há. Iánkat a szovjet hősök iránt. MNDSz városi titkársága