Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-08 / 235. szám

WSARNAP, 1950. OKTÓBER 8. Lüktető ÉLET a Szovjetunió helyi tanácsainak munkája nyomán r rSodálatos változásokat hozott a szerü sztálini korszak. Ha meg. í zűk a Szvjetunió térképét, azt f-iuk. hogy a érképet mindenhol ó«kák, csillagocskák és külö- «inű kockák tarkítják. Ércbáfakitermelő telepek, falusi "lieÍJműtelepek. rádióközpontok, 'Llloinások, erdőövezetek ezek, 8|L, alkotások, melyeket a nép lllaa* teremtett meg a semmiből. Lüktet® munka, lüktető élet mindenSzovjetunió életében terrszefisíz nyilvánul meg minden téren. Kik irányítják, UIJ tsietik a szovjet dolgozók láng alkotó munkáját? Maga a nép. A szovjet nép maga választja meg vezetőit, akik irányítják a körzetek, területek, falvak és városok munkáját, £Z( a hatalmas gazdasági és Jculturália munkát a helyi tanácsok végzik, A tanácsok készítik el a helyi költségvetést, _ irányítják az alájuk rendelt közigazgatási szerek tevékenyságét, óvják az államrendet, ügyelnek a törvények és a dolgozók jogainak tiszteletbentartálára, A küldöttek helyi tanácsának tevékenysége a nép akaratát, az Illan érdekeit juttatja kifejezésre. Nézzük, hogyan szervezi meg a helyi szovjet a maga tevékenységét. A voronyezsi kerületben lévé Szemjono Alekszandrovka falu tanácsába 25 küldöttet választottak. A küldöttek közül 18 kolhozparaszt, 2 agronómus, 5 tanító, ők a falu vezetői, akikre a nép rábízta a helyi tanác^ működésének irányítását. A falusi tanács minden hónapban ülést tart. melyen eldöntik a gazdasági és kulturális építés fontos, időszerű kérdéseit. A tanács első ülésén megválasztották a végrehajtó bizottságot, mely elnökből, titkárból és öt tagból áll. A falusi tanács elnökéül Szpicin küldöttet választották meg, aki azelítt traktorvezető volt, majd traklorműszerész lett. A mezőgazdasági bizottság elnökéül Jurijev agronómiai választották meg, A tanács második ülésén azt tárgyalták meg, ogy miként készülnek fel a tanács körzetébe esö kolhozok az őszi munkatokra és ezzel kapcsolatban %an küzdenek a minél magasabb ftmáseredmény eléréséért. A falusi tanácg elnöke és a mezőgazdasági bizottság minden kolhoznál tekinti be vette a vetőmag mennyiségét U minőségét. Meggyőződtek a me2*sági felszerelések és gépek javításának menetéről is. Tanácskozásra hívták össz® azoknak a kolhozoknak a vezetőit, amelyek nagy terméseredményeket értek el, hogy módszereiket a tanácson keresztül is átadhassák a többi kolhozoknak. A tanács-küldöttek alaposan felkészültek a felmerülő kérdések tárgyalására és a tanács ülésén sorjában kifejtették nézeteiket, javaslatokat tettek, hogy mit kell tenni a kolhozokban az őszi munkálatok sikere érdekében. Az ülés után a küldöttek választóik elé terjesztették az ülésen hozott határozatokat. Megszervezték az őszi munkálatok elvégzésére a szosialieta munkaversenyt, mely mindenkor a munkálatok határidő előtti befejezésének biztosítéka volt. A falusi tanács ülése Szemjono Alekszandrovka dolgozóinak lelkes helyeslése mellett dolgozta ki az ötéves terv megfelelő szakaszára eső tervet. melynek keretén belül új gazdasági és kulturális intézményekkel, gépekkel és üzemekkel fog gazdagodni a falu és a körzetéhez tartozó kolhozok. A falusi tanács vezeti a terv megvalósításának munkáját, szervezetten irányítja a nép kezdeményezését és alkotó erejét, mellyel a szovjet nép egyre növekvő jólétéért, a békéért, a boldog jövőért küzd. A törökök tizedet szedtek — a titóisták kilenctizedet Ág alábbi cikk a jugoszláv emigránsok lapjában a Nova Borbában jelent meg és egy jugoszláv szegényparaszt írta. „Egy éve sincs annak, hogy erőszakkal a „szövetkezetbe1' hajtottak bennünket. A szövetkezetek megalakításakor a titóisták aranyhegyeket ígértek nekünk, de a szövetkezetekben hallatlan rabláson és kizsákmányoláson kívül egyebet sem tapasztaltunk. Elrabolták a terményeinket, a búzát, a sajtot, a tejet ég cserébe nem kaptunk semmit. Arra kényszerítenek bennünket, hogy a szövetkezeti birtokon dolgozzunk és többnapos munkánkat saját t'tóista normáik alapján csupán egy munkanapnak számítják, ugyanakkor pedig a megbízható vezetőségi tagok munkanapjaikat a saját akaratuk szerint „szorozzák" be. A szövetkezetekben igen nagy az elégedetlenség és a parasztok az UDB kegyetlen terrorja ellenére is nagyszámban lépnek ki, úgyhogy sokhelyütt a titóisták kénytelenek a szövetkezeteket feloszlatni. így feloszlatták a szövetkezetet Dalyiban, ahol 40 gazdaság volt. Az UDB-sek bosszúból 11 parasztot letartóztattak és 7—8 hónapig tartó kényszermunkára küldték őket. A rablástól és a terrortól nem mentesülnek azok a szegényparasztok sem, akik nem léptek a szövetkezetbe. A beszolgáltatási kötelezettségek kiszabásánál a parasztok szükségleteit egyáltalán nem veszik figyelembe. Amennyiben valaki nem adja át a megállapított menynyiséget, a rendőrség összeszed minden található holmit, az embereket börtönbe vagy kényszermunkára viszik. így például a Konyuha faluban lakó Radum Kelyanovic hadirokkant földművest azzal fenyegették meg, hogy megvonják tőle a hadirokkantsegélyt és elrendelték, hogy ősszel másodszor is nyírja meg a birkáit, a gyapjút adja le. A dolgozó szegényparaszt számára a titóista uralom rabság és kizsákmányolás akkor is, ha a szövetkezetben van és akkor is, ha nem szövetkezeti tag. Mint ahogy egy Andrijevics környéki szegényparaszt mondotta; ,,A tőrök agák és bégek tizedet szedtek, a titóisták pedig kilenctizedet szednek be és éhen hagynak halni.1' A jugoszláv dolgozó parasztok el vannak szánva, hogy lerázzák magukról a titóisták uralmát és véget vetnek a rablásoknak. Borbás Lajos elvtárs beszél ma Csanyteleken Ma. vasárnap délelőtt 70 ór akor tartja mesr Csongrád megyében a Népfront első választói nagygyűlését. Csanytelek dolgozói nagy lelkesedéssel készülnek erre a gyűlésre, amelyen békevédelmünk soronkövetkező nagy feladatait tárgyalják meg. A Népfront választási * a-n; fűtése délelőtt 10 órakor kezdődik. °p egyszerre mindenkinek nagyon , m?ndanivalója akadt. Arról w szó. hogy milyen nagy megtisz_ J: ••:• a község bizalma a gmaga emeli maga fölé ... ul!u *ondolk°d°tt egész úton ha. Hb meg aztán otthon is- Munka íZ aZ ,evésnéh elalvás előtt. •„.szakadatlanul Az asszony tiLí"i . ?,y M gondozza majd ii ' tZ- Vohak- okik összesúgtóv i. • m?iÖtt- h°éy .-no. a MiHnLZ ar lenni! 0tt akarl'a f azt o szép kis gazdaságát.. " •wwr« 30 holdas meg is áll'ihogy.- ..Mihály/ Talán csak "akar iJyef csinálnV: Egé$s Juhos volt aznap; ,ZiA .fntségit! Miért vagyok én Mihály?! Mihály .. Mintha "poak mondaná... ! mondta, cSak úgy gondolatP'obalgatta azt a megszóli'ást, "ónvŐ ° párttitkár szólította. KorKi, • 'Jotárs! Megnyújtotta a ^l 'ho hívná valaki, aztán ^ 2u7l,ette- mintha felszólítóKiQ^at'a, ízlelte ezt a megío|( m-! ,s eéyszercsak odatolakoa szó: tanácstag. Valami t! 'Tfiit és úgy helenyom!a i.ooe, hogy szinte megWot/ ° ' sárga. Még rájuk is K«t,„ f. "storral, pedig sohn nem am o jószágot Ki is J m°ga elé hangosan: vagyok én pártember. Nem «vh en Kormányos elvtárs. MiWy '"gyok én! Kormányos MiucrB 1 * "hí ide született az eke ^ omeUé és itt is hal meg. 0 szája ize és déltoiö'n ^ "án magtörtént az, ami Mt. fis°ha nem fordult elő T ',udta mo&iuni azt az egy taofj ' melyet mindig meg W Ff!;,""1^ amikor van otthon ^Ott a/f!ette a poharat: me&' A tanító jöft ismét az újsággal. Hogy olvasott-e már róla? A Békekölcsönről? Itt van a Szabad Népben a kormány felhívása. Legelőször az aláírást látta meg. Egyik felöl Rákosi Mátyás• a másik felöl pedifi Dobi István. Aztán elolvasták mindketten a szöveget. Hol hangosan, hol meg csak úgy maguknak. „ .. . saját államának nyújtott kölcsöne, melynek révén saját sorsát fogja előrelendíteni,'' . . . ötéves tervünk fejlesztését, államhatalmunk további megerősítését, „ béke ügyét szolgálja." — Arról van szó — mondotta a tanító —, hogy közösen elmennénk egy pár ismerőshöz és elbeszélgetnénk vélük erről a dologról. Népnevelőmunkái végeznénk. Kormányos Mihály Ismét azt akarta mondani, hogy 6 nem pártember, dc a tanító — mintha kitalálta volna a gondolatot — elébevágott: — Magát tisztelik, szeretik az emberek. A maga szavára hallgatnak .., Még nem csinált ilyet soha életé ben. Saját magának se kért kölcsön soha még egy fillért sem senkitől De nem is arról van szo, hogy most kér. Ad. Minél többet, minél előbb. S így mondta f mindenütt. A tanító csak hallgatta, ahogy beszélt a villanyról, a három új hídról, ami épült Szatymazon. a munkásházakról, melyeken már virítanak a piros cserepek, az új községházáról, meg jegyzőlakásról. — Az állam ezt mind nekünk adta. Örökre. Tőlünk csak kölcsönt kér, hogy aztán minél többet adhasson! Jó darabot kellett menni egyik tanyából a másikba Aztán, tanító úr — kezdte Kormányos. — Nem azért, mintha akarnék. de, ha mégis ... izé. .. bekerülnék no, abba a tanácsba. Ott Vámhivatalnokok a szennyeszsákok között 1VAGY MEGLEPETÉSBEN volt részük a newyorü kikötőbe ért* gett .JBáthory" nevű lengyel hajó utasainak ég a hajósoknak. At amerikaiak ugyanis olyan arányú kutatási tartottak a tengerjárón, mint amilyenre még nem volt példa a hajózás történetében. A húsz amerikai oámhivatálnok vad motozásba kezdett, megnézték a hajó fenekén lévő szállítmányokat, kutatást rendeztek a kabinokban, a legénység kajütjei. ben. az élelmiszerkamrákban, végigturkálták az utasok poggyászait, a legénység ruhásszekrényeit, bemásztak az ágyak és a keverők alá, sőt még a szennyeszsákokba is benéztek. A MOTOZÁST sem a hajós társaság kiküldöttet, sem a JslenUeő újságírók nem nézhették végig. ' Vájjon mit kereshettek a szorgos amerikai odmMoatalnokoh á heverők alatt, meg a szennyeszsákokban? Atombombát! ... És vájjon minek alapján adtak ki paranciot a kutatásrat Kiderült, hogy Truman elnök éppen a napokban irta alá azt a törvényjavaslaton amely megengedi a külföldi hajók átkutatását felforgató" elemek és atombombák keresése céljából. ADDIG JÁR a korsó p kútra... Át amerikai atomlovagok a megbolondult és megboldogult Forrestal méltó utódai, az atombombáról szóló hisztérikus üvöltözésükkel saját magukat ijesztették halálra. FÉNY ÉS ÁRNYÉK NEWYORKBAN így élnek a amerikai munkások volna az én hivatalom is az új községházán? — Ott. A következő tanyában a villany meg a hidak melletf, már arról is szólt Kormányos Mihály, hogy nem sanyargat már bennünket a községházáról senki, „Ott magunkformák ülnek. Azok tudják a bajunkat, aztán azon segítenek is." Csak nem hagyta valami. Ahogy mentek a következő tanyába, újre rákezdte. — Tudja, tanító úr. Visszsirnám ám az eke szervát. Nehéz ám arról lemondani. aki azt megszokta. A föld az hívja az embert.,. — Nem szakadna el tőle. Sőt, mindenki azt nézné, hogy magr. hogyan gazdálkodik. — De iskolám sincg elég. •— A múlt rendszerben volt a köz ségházc urainak elég. A nép ügyét mégse intézték. A maga iskolája az élet. Lehetne magának akár egyeteme, mégse választanák meg, ha nem tudnák, hogy jól vezeti őket — Ebben lehet valami .., * Egyetlen mondat beszélt róla c község jelentésében: „Kormányo: Mihály hatholdas kisparaszt szép tember 30-án befejezte az őszi mun kálatokat." Megszorul a nap a ház előtt, aho' beszélgetünk, barnítja a frissen boronált rögöket, — Már holdvilág vott, amikor a. utolját boronáltam — mosolya, Kormányos Mihály, — De ez enne a módja. A jövendő tanácstag mu tasson példát. Odamosolyog erre az asszony is Régen elintézték ezt a kérdést egy más között Nem is esik erről szó Inkább arról, hogy: — A szőlőt is be kellene akkorrc keríteni. Kisülne a szemem, ha ren detlenséget találnának! Srirovictu János. 'Amerikában 56 hatalmas tröszt tartja kezében az USA egész gazdasági és politikai életét. Tulajdonosaik — Ford, Dupont, Rockefeller, Mellen és mások — uz ország koronázatlan királyai. Néhány ember kezében összpontosul a legnagyobb kapitalista ország hatalmag gazdasága, Az élősködők e csoportja telm ben, vajban fürdik, s ugyanakkor milliók tengődnek nyomorban, szenvednek „ munkanélküliségtől. A haladószellemű gajtó beszámol ezekről a hihetetlen ellentétekről s arrój, a nehéz harcról, amelyet nz amerikai munkások a fasiszta terror és reakció dühöngése közepette vívnak elemi jogaikért. Az alábbi levelet a Daily Worker egyik olvasója intézte a laphoz. A levél így beszél a felhőkarcolók és bűzös nyomortanyák, a milliomosok és koldusok városában élő munkások helyzetéről. ,,A múlt hetekben Newyork ráros polgármestere kijelentette, hogy a Newyorkban segélyre szőreié 350.000 ember •száma tulajdonképpen >,nem is olyan nagy1'. Az „igen tfszÜelf* polgármester úgylátszik nem tudja, hogy a 350 ezer ember kétszerannyi, mint valamelyik vidéki város lélelkszáma. Ezzel szemben Newyorkban, a kapitalista világ leggazdagabb és legnagyobb városában minden huszonkettedik család nyomoroig. De a polgármesternek mindez közönbős. Mit számít neki sokszázezer ember szegénysége, nyomora, elkeseredése és éhsége? Ugyancsak Newyorkban nemrégen 12 ifjú és fiatal nö azzal a kéréssel fordult a segélyosztályhoz, hogy adjanak sürgősen segítséget Slownnak, a néger hadviseltnek. Slown nemcsak munkanélküli, de nég csak lakása sincs. Már sokszor lyujtott be segélyezési kérvényt, de mindig eredménytelenül. Ugyancsak nunkanélküli társai elhatározták, •ogy együttesen sietnek segítségée. Elmentek a segélyosztályra és miután nem tudlak semmit sem elrni, nem akartak eltávozni. Valamennyit letanéztatták is bíróság elé állították. A bíró mindannyiukat bűnösnek találta és harmincnapos börtönbüntetést java. colt. Vájjon milyen lehetőség vár az ímerikai fiatalságra? Erről számol >e Kathleen Crenin, a Daily Worker udósítója abban a cikkében, amelyek ezt a címet adta; ..Figyelmeze és az iskolák és kollégiumok most végző növendékeihez A nyutati partvidéken nem lesz' munka." — Két szakszervezet vezetői kimentették — írja —, hogy a koeai válság következ'ében az iskoák és kollégiumok végző hallgatói e is álmodozzanak munkáról ebien az évben. Az amerikai kormány agresszió* olitikáját és fegyverkezési hajszáit a nyomorban sínylődő dolgozó nerikai népnek kell megfizetnie. Hz amerikai vállalatok, ölhasználva a koreai intervenciót, ölemelték az élelmicikkek és más élkülözhetetlen közszükségleti cikek árát. Ennek következtében a olgozők általános életszínvonala — íilönösen a kisfizetésű munkásoké erősen csőkkent és a dollár vá: rióereje jelentősen zuhant. „Fizestek a felére csökkent'' — ezt a ímet adta a ..People's World" egyik kkének. — Mekkora a dollár vásárlóereje megkétszereződtek. Körülbelül ilyesí mértékben emelkedett a ruházati cikkek és a tüzelő ára. Emelkedett a lakbér is. így tehát a dolgozó embernek a hidegháború és a Marshall-terv munkanélküliséget é» • nélkülözések fokozódását hozta. Az amerikai munkások munkabéremelést követelnek és sztrájkba lépnek. Ezek a sztrájkok az ipar hol egyik, hol másik ágában lépnek fel Hiába üldözi a reakciós sajtó a sztráj kólókat, hiába bélyegzi őket ,,árulóknak" és „bomlasztó elemeknek", a sztrájkmozgalmak száma egyre nő. A munkások ellenállásától megvadult sajtó már-már halált kiált a sztráj kólók fejére. így pőldáu! a , Chicago Tribüné" című angol lap, a munkabéremelést követelő vasúti munkásokat ,,a koreai ellenséget segítő árulóknak" nevezte. „Véle* ményünk szerint — írta a lap — a vasutas szakszervezetek vezetői árulásukért .akasztófát* érdemelnek.'1 A reakció dühöngése és az egyrí erősödő fasizálódás mélységes aggódalmat kelt. az Egyesült Államok lakosságának széles tömegeiben. A haladószellemü amerikai sajtó sürgeti egységes, demokratikus front létesítését, a békevédelmi mozgalom aktivitását. A Korea elleni amerikai agresszió kezdetén az Egyesült Államokban is megerősödött a béke híveinek aláírásgyűjtő mozgalma. Joseph North, a People-s Worldban „Iz egyik forgalmas newyork! utca sarkán című cikkében a következő képet rajzolja meg: — Az egyik forgalmag utcakereszteződésnél azt vettem észre, hogy egy fiatal nő áll ott. kezében az atombomba-elleni felhívással és ceruzával. Napjaink egyik legfontosabb és legfelelösségteljesebb feladalt végezte; azoknak az embereknek az aláírását gyűjtötte, akik készek megvédeni a béke ügyét. — Ez felkeltette érdeklődésemet és figyelni kezdtem a járókelőket. Az emberek megálltak és figyelmesen elolvasták a felhívást. A legtöbben aláírták az ívet. Később beszélgettem néhány emberrel azok közül, akik bekapcsolódtak az atombanditák elleni harcba. Az egyik férfi ezt mondtat ,,Én természetesen a háború ellen vagyok! Dehát van normális ember, aki háborút akar?" — Azt is megfigyeltem, hogy egyik-másik járókelő nem merte aláírni az ívet. mert félt a következményektől. Körülnézett és továbbsietett Ez a terror és a béke hívei üldözésének eredménye. Hozzá'ehetjük még azt. hogy az Egyesült Államokban Is naprólnapra nagyobb azoknak az embereknek a száma, akik aktívan tiltakoznak Amerika koreai agressziója ellen és síkra szállnak a béke és demokrácia megvédéséért. II francia munkásosziály harca a déiemelÉsan A francia munkásosztály folytatja küzdelmét a béremelésekért és az uj kollektív szerződésekért. A CGT vezetősége csütörtöki ülése után kiadott közleményében megbélyegzi a munkáltatóik magatartását és hangoztatja, hogy a dolgozók egységes elszántsága elsepri a gyárosok elüenke* 1939-hez képest. Pontosan a: zését- Felhívja a szakszervezeti ele! — írja a lap. — Ma egy dol- harcosokat, hogy létesítsenek a írért annyit vásárolhattok, ameny- gyárakban egységakció-bizottsá. íyit 1939-ben 52 centért kap'atok. gokat a követelések kiharcolása Az élelmiszerárak azóta csaknem érdekében.