Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-08 / 235. szám

WSARNAP, 1950. OKTÓBER 8. Lüktető ÉLET a Szovjetunió helyi tanácsainak munkája nyomán r rSodálatos változásokat hozott a szerü sztálini korszak. Ha meg. í zűk a Szvjetunió térképét, azt f-iuk. hogy a érképet mindenhol ó«kák, csillagocskák és külö­- «inű kockák tarkítják. Ércbá­fakitermelő telepek, falusi "lieÍJműtelepek. rádióközpontok, 'Llloinások, erdőövezetek ezek, 8|L, alkotások, melyeket a nép lllaa* teremtett meg a semmiből. Lüktet® munka, lüktető élet minden­Szovjetunió életében terrsze­fisíz nyilvánul meg minden téren. Kik irányítják, UIJ tsietik a szovjet dolgozók lá­ng alkotó munkáját? Maga a nép. A szovjet nép maga választja meg vezetőit, akik irányítják a körzetek, területek, falvak és városok munká­ját, £Z( a hatalmas gazdasági és Jculturália munkát a helyi tanácsok végzik, A tanácsok készítik el a helyi költségvetést, _ irányítják az alájuk rendelt közigazgatási szer­ek tevékenyságét, óvják az állam­rendet, ügyelnek a törvények és a dolgozók jogainak tiszteletbentartá­lára, A küldöttek helyi tanácsának tevékenysége a nép akaratát, az Illan érdekeit juttatja kifejezésre. Nézzük, hogyan szervezi meg a he­lyi szovjet a maga tevékenységét. A voronyezsi kerületben lévé Szemjono Alekszandrovka falu tanácsába 25 küldöttet választottak. A küldöttek közül 18 kolhozpa­raszt, 2 agronómus, 5 tanító, ők a falu vezetői, akikre a nép rábízta a helyi tanác^ működésének irányí­tását. A falusi tanács minden hó­napban ülést tart. melyen eldöntik a gazdasági és kulturális építés fontos, időszerű kérdéseit. A tanács első ülésén megválasz­tották a végrehajtó bizottságot, mely elnökből, titkárból és öt tagból áll. A falusi tanács elnökéül Szpicin küldöttet választották meg, aki az­elítt traktorvezető volt, majd trak­lorműszerész lett. A mezőgazdasági bizottság elnökéül Jurijev agronó­miai választották meg, A tanács második ülésén azt tárgyalták meg, ogy miként készülnek fel a tanács körzetébe esö kolhozok az őszi mun­katokra és ezzel kapcsolatban %an küzdenek a minél magasabb ftmáseredmény eléréséért. A falusi tanácg elnöke és a mezőgazdasági bizottság minden kolhoznál tekin­ti be vette a vetőmag mennyiségét U minőségét. Meggyőződtek a me­2*sági felszerelések és gépek javításának menetéről is. Tanács­kozásra hívták össz® azoknak a kolhozoknak a vezetőit, amelyek nagy terméseredményeket értek el, hogy módszereiket a tanácson ke­resztül is átadhassák a többi kol­hozoknak. A tanács-küldöttek alaposan felkészültek a felmerülő kérdések tárgyalására és a tanács ülésén sorjában kifejtették nézetei­ket, javaslatokat tettek, hogy mit kell tenni a kolhozokban az őszi munkálatok sikere érdekében. Az ülés után a küldöttek választóik elé terjesztették az ülésen hozott határozatokat. Megszervezték az őszi munkálatok elvégzésére a szo­sialieta munkaversenyt, mely min­denkor a munkálatok határidő előtti befejezésének biztosítéka volt. A falusi tanács ülése Szemjono Alekszandrovka dolgozóinak lelkes helyeslése mellett dolgozta ki az ötéves terv megfelelő szakaszára eső tervet. melynek keretén belül új gazdasági és kulturális intézményekkel, gé­pekkel és üzemekkel fog gazdagod­ni a falu és a körzetéhez tartozó kolhozok. A falusi tanács vezeti a terv megvalósításának munkáját, szerve­zetten irányítja a nép kezdeménye­zését és alkotó erejét, mellyel a szovjet nép egyre növekvő jólétéért, a békéért, a boldog jövőért küzd. A törökök tizedet szedtek — a titóisták kilenctizedet Ág alábbi cikk a jugoszláv emigránsok lapjában a Nova Borbában jelent meg és egy jugoszláv sze­gényparaszt írta. „Egy éve sincs annak, hogy erő­szakkal a „szövetkezetbe1' hajtottak bennünket. A szövetkezetek meg­alakításakor a titóisták aranyhegye­ket ígértek nekünk, de a szövetke­zetekben hallatlan rabláson és ki­zsákmányoláson kívül egyebet sem tapasztaltunk. Elrabolták a terményeinket, a bú­zát, a sajtot, a tejet ég cserébe nem kaptunk semmit. Arra kény­szerítenek bennünket, hogy a szö­vetkezeti birtokon dolgozzunk és többnapos munkánkat saját t'tóista normáik alapján csupán egy mun­kanapnak számítják, ugyanakkor pe­dig a megbízható vezetőségi tagok munkanapjaikat a saját akaratuk szerint „szorozzák" be. A szövetkezetekben igen nagy az elégedetlenség és a parasztok az UDB kegyetlen terrorja ellenére is nagyszámban lépnek ki, úgyhogy sokhelyütt a titóisták kénytelenek a szövetkezeteket feloszlatni. így feloszlatták a szövetkezetet Dalyi­ban, ahol 40 gazdaság volt. Az UDB-sek bosszúból 11 parasztot letartóztattak és 7—8 hónapig tartó kényszermunkára küldték őket. A rablástól és a terrortól nem mentesülnek azok a szegényparasz­tok sem, akik nem léptek a szövet­kezetbe. A beszolgáltatási kötele­zettségek kiszabásánál a parasztok szükségleteit egyáltalán nem veszik figyelembe. Amennyiben valaki nem adja át a megállapított meny­nyiséget, a rendőrség összeszed min­den található holmit, az embereket börtönbe vagy kényszermunkára vi­szik. így például a Konyuha falu­ban lakó Radum Kelyanovic hadi­rokkant földművest azzal fenyeget­ték meg, hogy megvonják tőle a hadirokkantsegélyt és elrendelték, hogy ősszel másodszor is nyírja meg a birkáit, a gyapjút adja le. A dolgozó szegényparaszt szá­mára a titóista uralom rabság és kizsákmányolás akkor is, ha a szö­vetkezetben van és akkor is, ha nem szövetkezeti tag. Mint ahogy egy Andrijevics környéki szegény­paraszt mondotta; ,,A tőrök agák és bégek tizedet szedtek, a titóisták pedig kilenctizedet szednek be és éhen hagynak halni.1' A jugoszláv dolgozó parasztok el vannak szánva, hogy lerázzák magukról a titóisták uralmát és vé­get vetnek a rablásoknak. Borbás Lajos elvtárs beszél ma Csanyteleken Ma. vasárnap délelőtt 70 ór akor tartja mesr Csongrád me­gyében a Népfront első választói nagygyűlését. Csanytelek dol­gozói nagy lelkesedéssel készülnek erre a gyűlésre, amelyen béke­védelmünk soronkövetkező nagy feladatait tárgyalják meg. A Népfront választási * a-n; fűtése délelőtt 10 órakor kezdődik. °p egyszerre mindenkinek nagyon , m?ndanivalója akadt. Arról w szó. hogy milyen nagy megtisz_ J: ••:• a község bizalma a gmaga emeli maga fölé ... ul!u *ondolk°d°tt egész úton ha. Hb meg aztán otthon is- Munka íZ aZ ,evésnéh elalvás előtt. •„.szakadatlanul Az asszony tiLí"i . ?,y M gondozza majd ii ' tZ- Vohak- okik összesúg­tóv i. • m?iÖtt- h°éy .-no. a Mi­HnLZ ar lenni! 0tt akarl'a f azt o szép kis gazdaságát.. " •wwr« 30 holdas meg is áll'i­hogy.- ..Mihály/ Talán csak "akar iJyef csinálnV: Egé$s Juhos volt aznap; ,ZiA .fntségit! Miért vagyok én Mihály?! Mihály .. Mintha "poak mondaná... ! mondta, cSak úgy gondolat­P'obalgatta azt a megszóli'ást, "ónvŐ ° párttitkár szólította. Kor­Ki, • 'Jotárs! Megnyújtotta a ^l 'ho hívná valaki, aztán ^ 2u7l,ette- mintha felszólító­KiQ^at'a, ízlelte ezt a meg­ío|( m-! ,s eéyszercsak odatolako­a szó: tanácstag. Valami t! 'Tfiit és úgy helenyom!a i.ooe, hogy szinte meg­Wot/ ° ' sárga. Még rájuk is K«t,„ f. "storral, pedig sohn nem am o jószágot Ki is J m°ga elé hangosan: vagyok én pártember. Nem «vh en Kormányos elvtárs. Mi­Wy '"gyok én! Kormányos Mi­ucrB 1 * "hí ide született az eke ^ omeUé és itt is hal meg. 0 szája ize és dél­toiö'n ^ "án magtörtént az, ami Mt. fis°ha nem fordult elő T ',udta mo&iuni azt az egy taofj ' melyet mindig meg W Ff!;,""1^ amikor van otthon ^Ott a/f!ette a poharat: me&' A tanító jöft ismét az újsággal. Hogy olvasott-e már róla? A Béke­kölcsönről? Itt van a Szabad Nép­ben a kormány felhívása. Legelőször az aláírást látta meg. Egyik felöl Rákosi Mátyás• a má­sik felöl pedifi Dobi István. Aztán elolvasták mindketten a szöveget. Hol hangosan, hol meg csak úgy maguknak. „ .. . saját államának nyújtott kölcsöne, melynek révén saját sorsát fogja előrelendíteni,'' . . . ötéves tervünk fejlesztését, államhatalmunk további megerősíté­sét, „ béke ügyét szolgálja." — Arról van szó — mondotta a tanító —, hogy közösen elmennénk egy pár ismerőshöz és elbeszélget­nénk vélük erről a dologról. Nép­nevelőmunkái végeznénk. Kormányos Mihály Ismét azt akarta mondani, hogy 6 nem párt­ember, dc a tanító — mintha kita­lálta volna a gondolatot — elébe­vágott: — Magát tisztelik, szeretik az emberek. A maga szavára hallgat­nak .., Még nem csinált ilyet soha életé ben. Saját magának se kért köl­csön soha még egy fillért sem sen­kitől De nem is arról van szo, hogy most kér. Ad. Minél többet, minél előbb. S így mondta f min­denütt. A tanító csak hallgatta, ahogy beszélt a villanyról, a három új hídról, ami épült Szatymazon. a munkásházakról, melyeken már virí­tanak a piros cserepek, az új köz­ségházáról, meg jegyzőlakásról. — Az állam ezt mind nekünk adta. Örökre. Tőlünk csak kölcsönt kér, hogy aztán minél többet adhas­son! Jó darabot kellett menni egyik tanyából a másikba Aztán, tanító úr — kezdte Kormányos. — Nem azért, mintha akarnék. de, ha mégis ... izé. .. bekerülnék no, abba a tanácsba. Ott Vámhivatalnokok a szennyeszsákok között 1VAGY MEGLEPETÉSBEN volt részük a newyorü kikötőbe ért* gett .JBáthory" nevű lengyel hajó utasainak ég a hajósoknak. At amerikaiak ugyanis olyan arányú kutatási tartottak a tengerjárón, mint amilyenre még nem volt példa a hajózás történetében. A húsz amerikai oámhivatálnok vad motozásba kezdett, megnézték a hajó fenekén lévő szállítmányokat, kutatást rendeztek a kabinokban, a legénység kajütjei. ben. az élelmiszerkamrákban, végigturkálták az utasok poggyászait, a legénység ruhásszekrényeit, bemásztak az ágyak és a keverők alá, sőt még a szennyeszsákokba is benéztek. A MOTOZÁST sem a hajós társaság kiküldöttet, sem a JslenUeő újságírók nem nézhették végig. ' Vájjon mit kereshettek a szorgos amerikai odmMoatalnokoh á he­verők alatt, meg a szennyeszsákokban? Atombombát! ... És vájjon minek alapján adtak ki paranciot a kutatásrat Kiderült, hogy Truman elnök éppen a napokban irta alá azt a törvényjavaslaton amely megengedi a külföldi hajók átkutatását felforgató" elemek és atombombák keresése céljából. ADDIG JÁR a korsó p kútra... Át amerikai atomlovagok a meg­bolondult és megboldogult Forrestal méltó utódai, az atombombáról szóló hisztérikus üvöltözésükkel saját magukat ijesztették halálra. FÉNY ÉS ÁRNYÉK NEWYORKBAN így élnek a amerikai munkások volna az én hivatalom is az új köz­ségházán? — Ott. A következő tanyában a villany meg a hidak melletf, már arról is szólt Kormányos Mihály, hogy nem sanyargat már bennünket a község­házáról senki, „Ott magunkformák ülnek. Azok tudják a bajunkat, az­tán azon segítenek is." Csak nem hagyta valami. Ahogy mentek a következő tanyába, újre rákezdte. — Tudja, tanító úr. Visszsirnám ám az eke szervát. Nehéz ám arról lemondani. aki azt megszokta. A föld az hívja az embert.,. — Nem szakadna el tőle. Sőt, mindenki azt nézné, hogy magr. hogyan gazdálkodik. — De iskolám sincg elég. •— A múlt rendszerben volt a köz ségházc urainak elég. A nép ügyét mégse intézték. A maga iskolája az élet. Lehetne magának akár egyete­me, mégse választanák meg, ha nem tudnák, hogy jól vezeti őket — Ebben lehet valami .., * Egyetlen mondat beszélt róla c község jelentésében: „Kormányo: Mihály hatholdas kisparaszt szép tember 30-án befejezte az őszi mun kálatokat." Megszorul a nap a ház előtt, aho' beszélgetünk, barnítja a frissen bo­ronált rögöket, — Már holdvilág vott, amikor a. utolját boronáltam — mosolya, Kormányos Mihály, — De ez enne a módja. A jövendő tanácstag mu tasson példát. Odamosolyog erre az asszony is Régen elintézték ezt a kérdést egy más között Nem is esik erről szó Inkább arról, hogy: — A szőlőt is be kellene akkorrc keríteni. Kisülne a szemem, ha ren detlenséget találnának! Srirovictu János. 'Amerikában 56 hatalmas tröszt tartja kezében az USA egész gazda­sági és politikai életét. Tulajdono­saik — Ford, Dupont, Rockefeller, Mellen és mások — uz ország koro­názatlan királyai. Néhány ember kezében összpontosul a legnagyobb kapitalista ország hatalmag gazda­sága, Az élősködők e csoportja telm ben, vajban fürdik, s ugyanakkor milliók tengődnek nyomorban, szen­vednek „ munkanélküliségtől. A haladószellemű gajtó beszámol ezekről a hihetetlen ellentétekről s arrój, a nehéz harcról, amelyet nz amerikai munkások a fasiszta terror és reakció dühöngése közepette vív­nak elemi jogaikért. Az alábbi levelet a Daily Worker egyik olvasója intézte a laphoz. A levél így beszél a felhőkarcolók és bűzös nyomortanyák, a milliomosok és koldusok városában élő munká­sok helyzetéről. ,,A múlt hetekben Newyork ráros polgármestere kijelentette, hogy a Newyorkban segélyre szőreié 350.000 ember •száma tulajdonképpen >,nem is olyan nagy1'. Az „igen tfszÜelf* polgármester úgylátszik nem tudja, hogy a 350 ezer ember kétszerannyi, mint vala­melyik vidéki város lélelkszáma. Ezzel szemben Newyorkban, a ka­pitalista világ leggazdagabb és leg­nagyobb városában minden huszon­kettedik család nyomoroig. De a polgármesternek mindez közönbős. Mit számít neki sokszázezer ember szegénysége, nyomora, elkeseredése és éhsége? Ugyancsak Newyorkban nemré­gen 12 ifjú és fiatal nö azzal a kéréssel fordult a segélyosztályhoz, hogy adjanak sürgősen segítséget Slownnak, a néger hadviseltnek. Slown nemcsak munkanélküli, de nég csak lakása sincs. Már sokszor lyujtott be segélyezési kérvényt, de mindig eredménytelenül. Ugyancsak nunkanélküli társai elhatározták, •ogy együttesen sietnek segítségé­e. Elmentek a segélyosztályra és miután nem tudlak semmit sem el­rni, nem akartak eltávozni. Valamennyit letanéztatták is bíróság elé állították. A bíró mindannyiukat bűnösnek találta és harmincnapos börtönbüntetést java. colt. Vájjon milyen lehetőség vár az ímerikai fiatalságra? Erről számol >e Kathleen Crenin, a Daily Worker udósítója abban a cikkében, amely­ek ezt a címet adta; ..Figyelmez­e és az iskolák és kollégiumok most végző növendékeihez A nyu­tati partvidéken nem lesz' munka." — Két szakszervezet vezetői ki­mentették — írja —, hogy a ko­eai válság következ'ében az isko­ák és kollégiumok végző hallgatói e is álmodozzanak munkáról eb­ien az évben. Az amerikai kormány agresszió* olitikáját és fegyverkezési hajszá­it a nyomorban sínylődő dolgozó nerikai népnek kell megfizetnie. Hz amerikai vállalatok, ölhasználva a koreai intervenciót, ölemelték az élelmicikkek és más élkülözhetetlen közszükségleti cik­ek árát. Ennek következtében a olgozők általános életszínvonala — íilönösen a kisfizetésű munkásoké erősen csőkkent és a dollár vá­: rióereje jelentősen zuhant. „Fize­stek a felére csökkent'' — ezt a ímet adta a ..People's World" egyik kkének. — Mekkora a dollár vásárlóereje megkétszereződtek. Körülbelül ilyesí mértékben emelkedett a ruházati cikkek és a tüzelő ára. Emelkedett a lakbér is. így tehát a dolgozó embernek a hidegháború és a Mar­shall-terv munkanélküliséget é» • nélkülözések fokozódását hozta. Az amerikai munkások munka­béremelést követelnek és sztrájkba lépnek. Ezek a sztrájkok az ipar hol egyik, hol másik ágában lépnek fel Hiába üldözi a reakciós sajtó a sztráj kólókat, hiába bélyegzi őket ,,árulóknak" és „bomlasztó elemek­nek", a sztrájkmozgalmak száma egyre nő. A munkások ellenállásá­tól megvadult sajtó már-már halált kiált a sztráj kólók fejére. így pőldáu! a , Chicago Tribüné" című angol lap, a munkabéremelést követelő vasúti munkásokat ,,a koreai ellenséget segítő árulóknak" nevezte. „Véle* ményünk szerint — írta a lap — a vasutas szakszervezetek vezetői árulásukért .akasztófát* érdemel­nek.'1 A reakció dühöngése és az egyrí erősödő fasizálódás mélységes aggó­dalmat kelt. az Egyesült Államok lakosságának széles tömegeiben. A haladószellemü amerikai sajtó sürgeti egységes, demokratikus front létesítését, a békevédelmi mozgalom aktivitását. A Korea elleni amerikai agresszió kezdetén az Egyesült Államokban is megerősödött a béke híveinek aláírásgyűjtő mozgalma. Joseph North, a People-s Worldban „Iz egyik forgalmas newyork! utca sarkán című cikkében a következő képet rajzolja meg: — Az egyik forgalmag utcakeresz­teződésnél azt vettem észre, hogy egy fiatal nő áll ott. kezében az atombomba-elleni felhívással és ce­ruzával. Napjaink egyik legfonto­sabb és legfelelösségteljesebb fel­adalt végezte; azoknak az emberek­nek az aláírását gyűjtötte, akik ké­szek megvédeni a béke ügyét. — Ez felkeltette érdeklődésemet és figyelni kezdtem a járókelőket. Az emberek megálltak és figyelme­sen elolvasták a felhívást. A leg­többen aláírták az ívet. Később beszélgettem néhány emberrel azok közül, akik bekap­csolódtak az atombanditák elleni harcba. Az egyik férfi ezt mondtat ,,Én természetesen a háború ellen vagyok! Dehát van normális ember, aki háborút akar?" — Azt is megfigyeltem, hogy egyik-másik járókelő nem merte aláírni az ívet. mert félt a követ­kezményektől. Körülnézett és to­vábbsietett Ez a terror és a béke hívei üldözésének eredménye. Hozzá'ehetjük még azt. hogy az Egyesült Államokban Is napról­napra nagyobb azoknak az embe­reknek a száma, akik aktívan tilta­koznak Amerika koreai agressziója ellen és síkra szállnak a béke és demokrácia megvédéséért. II francia munkásosziály harca a déiemelÉsan A francia munkásosztály foly­tatja küzdelmét a béremelések­ért és az uj kollektív szerződé­sekért. A CGT vezetősége csütörtöki ülése után kiadott közleményé­ben megbélyegzi a munkáltatóik magatartását és hangoztatja, hogy a dolgozók egységes elszánt­sága elsepri a gyárosok elüenke* 1939-hez képest. Pontosan a: zését- Felhívja a szakszervezeti ele! — írja a lap. — Ma egy dol- harcosokat, hogy létesítsenek a írért annyit vásárolhattok, ameny- gyárakban egységakció-bizottsá. íyit 1939-ben 52 centért kap'atok. gokat a követelések kiharcolása Az élelmiszerárak azóta csaknem érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents