Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-08 / 235. szám

4 •ASARNAP, 1950. OKTÓBER «. SZENTI VA NÉJ1 ÁL OM Új színpadon, átalakított színházben mutatta be csütörtökön este a Szegedi Nemzeti Szinház Shakespeare jólismert és igen kedvelt vidám, regényes színmüvét, a Szentivánéji álmot. Az előadás helyes célkitűzése az, hogy a mult művészetének ezt az értékes kincsét megismertesse az új, a népi közönséggel. Az előadás érdeme pedig elsősorban az, hogy a darab klasszikus, többszáz évvel ezelőtt időszerű mondanivalóját az új, a mai művészet hangján keresetül mcghamisítatlanul adja vissza, Ugy, hogy ezek a mondanivalók ma is időszerűek ég a darabban lévő eszmei és művészi gazdagságot maradéktalanul tolmácsolja az új közönségnek. Az előadáson meglátszik, hogy gondosan előkészítették — annak ellenére, hogy színpadi próba aránylag kevés volt. A rendezés elgondolásai frissek, kerülik a darabban igen s"k helyen szinte felkínálkozó formális megoldásokat, Körmöczí László körültekintő rendezése nagyban hozzájárul a jó előadáshoz. Sikertilt ennél a darabnál a rendeső és a színészek között olyan összhangot, olyan valóban operatív kapcsolatot létesíteni, aminek az eredményei többek között megmutatkoznak az előadás nagy sikerében is. Mielőtt még a szereplőkről egyenként szólnánk, szólni kell arról, hogy a Szegcdi Nemzeti Szinház tagjai álálában sokat fejlődtek .Itt nemcsak egyszerűen szűkebb értelemben vetf szakmai kérdésre gondolunk, nem egyszerűen a színpadon való „fizikai mozgás'' javulására, hanem gondolunk elsősorban arra, amit a Szentivánéji álom előadásán is tapasztaltunk: a színészek ábrázolásában, a mű eszmei mondanivalója, harmonikus egységbe olvad a színészek által használt kifejezési formákkal. Ez a kritériuma elsősorban annak. hogy egy előadásról azt mondhassuk; jó elöadág volt. Természetesen ez az összhang nem jött magától, A mi színészeinknek is a marxizmus-leninizmus lr nulmányozása, a szovjet színművésze! tapasztalatainak fokozatos elsajátítása és feldolgozása adja meg az alapot ahhoz, hogy megteremtsék játékukban a harmóniát, hogy alaposan megértsék ég céltudatosan felhasználják előadásukban a mű mondanivalóját, * A szereplök közül többen kitűnő alakítást adtak. Nem sorrendben, — de elsőnek említjük Barsi Béla Zuboly-át. Azért is. mert egészen k'iűnö játékot ad, de azért is, mert Bc.rsi fejlődésének komoly dokumentuma ez az alakítás. A .,Moszkvai jellem" Potapovja óta ez a tehetséges színész a formalista sallan. gok jelentős részét levetette magáról. — Persze még nem mindet. Ezt mutatja a péntelci előadás is, amikor a harmadik felvonásban már alig volt hangja, mert az jeletekben „agyonkiabálta" magát. Vagy a csütörtöki előadáson az egyébként kitűnő monológ is erre utal. A szamárfüleket kereső kezeket ha fél perccel előbb leveszi, a jelenet teljes egészében eléri hatását, — de ő a hatás elérését a kezekkel való minél kiadósabb játékban látta. Persze esek apróságok — de jellemző apróságok — és tegyük hozzá, olyanok, amelyek rövidesen tel. jesen kiküszöbölődnek Barsi játékából. Lengyel Erzsi Puck szerepét jobban játszotta, mint Süli Manyi. A huncutság, az évszázadok patináján keresztül is friss shakcspeaTei humor Lengyel Erzsinél élfí és ható. nevettető erővé vált. Igaz, SWi Manyi is megnevettette a közönséget, de mondhatjuk „operetli" esz. közökkel. Megkérdeztük csütörtökön a második felvonás után az egyik nézőtől, hogy mi nevettette tneg Puck játékában. Azt telelte: „Az, hogy olyat* vékonyan nyávogott-" De ettől függetlenül SüU Ma. nyi Puck.jdban is volt sok pozitívum. Kőszegi Teseusa szép, nagyvonalú. A szerelmes lányok, Mácsai Emmi (Hermina) és Ambrus Edig (Heléna) változatosan és érdekesen játszanak, fnke László Oberon szerepét szépen' mondta, néhol azon. ban a kelleténél stilizáltabbak a mozdulatai. Koós Olga Titániát finoman játssza és igen nagy érdeme, hogy tündér létére nem ,,tün. dériskedi" el a játékot. A kézművesek jelenetei végig mulatságosak és általában egyik szereplő Sem túloz. Pt-otf azonban még akad felesleges ide-oda rdngás. Darvas Ernő jó Egeus, Felylnczi Viktor megállja a helyét Lisctnder szerepében, Miklóssj György Demetriusa szintén vidám alakítás, de nem teljesen Shakespeare Demetriusa. Helyenként úgy érezzük, hogy nem egy athéneí ifjú beszél és vivódík a város közelében lévő ligetben, hanem valamelyik szegedi szüknadrdgos fiatalember mondjuk, alkalmasint az újszegedi nagy pia. tánfák alatt. Ocskay Kornél meg. jelenése igen alkalmas FUosztrát ünnepélyrendező Szerepére. Hyppolita amazonkirálynő szerepét Andrási Ilona megértette. Titánja szerepét hárman játsszák, akik közül Koós Olgáról már irtunk, Fodor Terézröl és Horváth Julidról pedig majd írunk. Puck kettős szereposztása és a hármas szereposztású Titánia kHW'ő alkalom arra, hogy színészeink összemérjék „erejüket". Bizonyára ennek a versenynek az lesz az eredménye, hogy az előadás napról-napra csiszolódik. A díszleteket az első és második felvonásban Sándor. Sándor tervezte, a zenekart Paulusz Elemér dirigálta. Százhefvenhárom és félmillió forint költséggel épülnek szülőotthonok, bölcsődék és napközi otthonok az ötéves tervben A felszabadulás előtt a csecse, mohai and óság 13—14 százalék volt. ma már 10 százalék alá csökkent. Népjóléti kormányzatunk az angolkor elleni küzdelem keretében megszervezete a csecsemők állandó D-vitamin ellátását. A bélhurut elleni küzdelem során pedig a rászoruló eseosemők csaknem 80.000 liter anyatejet kaptak. 1945-ben 52 szülőotthon működött 445 ággyal. A hároméves terv végére a szülőotthonok szá. ma 98-ra, az ágyak száma 968ra emelkedett. Az ötéves terv 173 és fél millió forintot irányoz elő szülőotthonok. bölcsődék és napközi otthonok létesítésére. Uj szülőotthonok, főleg a bánya, és tanyavidékeken épülnek. Az ötéves terv végén az országban 155 szülőotthon működik majd. 1954 végére a bölcsödékben 6000-el több csecsemő, a napközi otthonokban 7600 al több gyermek számára lesz férőhely. Megszervezik az anya- és ose. csemővédelem vonalán a szakorvosi ellátást vidéken is. Az ország 49 járásában a járási egészségügyi központok tagjai rendszeresen ellátogatnak azokba a falvakba, ahol nincs orvos. A szakorvosok megvizsgálják és ta. nácosal látják el az anyákat és csecsemőket. Ennek az országnak mi vagyunk az örökösei . • • Bordány községben az úttörők is bekapcsolódtak a Békekölcsön /egyzésébe (Tudósítónktól.) Bordány község dolgozó parasztsága is megértette és magáévá 'otte a békekölcsönjegyzési szükségességét Ezt bizonyítja az a lelkesedés, amellyel dolgozó parasztjaink kezdték meg ? jegyzést. özv. Németh Kálmánná két. holdas kisparaszt családjával együtt először 1400 forintot jegyzett és utána még 100 forintot adott a béke megvédése és megszilárdítása érdekében. — Szívesen adok a demokráciának — mondotta a népnevelőknek —. mert már eddig is sokat kaptam és még -okat is kapunk a demokráciától. Villany ég rövidesen a faluiban és az életszínvonalunk is állandóan emelkedik. De nemcsak Némethné. hanem a hfísméa valamennyi dolgouója szívesen jegyez és örömmel vár. ja a népnevelőket. Ki&pataki Lajos háromholdas kisparaszt 100 forintot jegyzett és kijelentette: — Szívesen adom, mert tudom. olvan. mintha magamnak adnám. És akkor, amikor az állam kér kölcsönt tőlünk, azt sokszorosan vissza is adja nekünk. Uj hidat, gyárakat kapunk ezért a pénzért. A gyárakban új munkalehetőség nvilt a dolgozóknak és maholnap teljesen felszámoljuk a munkanélküliséget. Kálmán Vince kisparaszt 200 forintot jegyzett. — Azért adom — mondotta —. mert ezzel az egész magyar dolgozó nép s a magam fa családom rfaxfre ta biztosítom a békés felemelkedést. Tudom, mit jelent számunkra a béke és éppen ezért jegyeztető örömmel. A felnőttek mellett az úttörők is kiveszik részüket a jegyzésből. Ezek közül kiemelkedik Sípos Zsuzsa és Sípos István, akik 100 —100 forintot jegyeztek ezekkel a szavakkal: — Mi tudjuk és érezzük, miért jegyeztünk Békekölcsönt — mondották boldogan. — Megtanultuk a.z iskolában, hogv ennek az országnak mi vagyunk az örökösei. Ránk vár ez az ország, amely Rákosi pajtás vezetésével. a Szovjetunió támogatásával és a dolgozók szorgalmas munkája nyomán napról-napra szebb lesz. Ezzel szemben a kulákság igyekszik szabotálni a jegyzést. Hatalmas vagyonuk mellett, szemtelenül csak 100—200 forintot hajlandók jegyezni. Ezzel i« kimutatják, hogy nem akarják a békét és a háborús uszítók szekértől ói. Példa erre Ocskó Istvánné. akinek 32 hold földje és szeszfőzdéje van. Újságpapírba 80 forintot csomagolt be és egészen szemtelenül dobta oda a jegyzésgyüjtők elé az asztalra s kijelentette, hogy nem hajlandó többet adni! Ocskónét mindenki ismeri a faluban és nagyon jól tudja mindenki róla, milyen aljas munkásnyúzó volt világéletében és nem becsülte és ma sem becsüli a munkás embert. Bordány község becsületes dolgozó kis- és középparasztjal azonban továbbra is lelkesen íe. gveznek. mert tudják, miért teszik : harcolnak a békéért és harcolnak minden külső és belső ellenséggel szemben, olyanokkal, mint Ocskómé és társai. Szűcs Antal líöszöníük a öliiMtssönl^zölcnelc., Mi, úttörők nagyon Jól tudjuk, hogy a világ két táborra szakadt. Az egyik a béke tábora, a másik pedig az imperialisták tábora, amely új háborúra készül. Mi js a béke'áborhoz tartozunk és éppen ezért igyekszünk minden erőnkkel a békét védeni. Eddig tanulással szolgáltuk a béke ügyét, most anyagilag is hozzájárultunk a béke megvédéséhez, örülünk, hogy így is elősegíthetjük a béke megvédését. Szüleink is őrömmel Jegyeztek Békekölcsönt, mert tudják, minden fillér a mi jobb jövőnket biztosítja. Köszönjük azoknak az üzemi dolgozóknak és parasztoknak, akik kölcsönt jegyezlek, hogy forintjaikon keresztül számunkra is biztosították a békét és a felemelkedést. Köszönetünkéi és hálánkat jó tanulással fejezzük ki. Damjanich János úttörőcsapat, Deszk. — Na, helyben vagyunk — mondta Torony Róbert társának, miközben felmutatott az egyik házszámtáblára a Nagykapu-utca sarkán. — Nagykapu-utca 1. — belűzte a másik, majd várakozással tekintett Torony Róbertre, És valóban Torony Róberttől nagyon sokat várt, — Milyen kitűnő ember ez a Róbert, milyen nagyszerűen tud ö népnevelni — mondogatta magában irigykedve. — Az én elvem, minél kevesebbet beszélni, de hatásosan — magyarázta Torony Róbert társának. — És ami n fő. legyen csattanója a dolognak. A csattanó az igen hatásos vaIc.n.i. Amikor már minden érved kiioayolt, akkor bökd ki a csattanót és akhor kész, megvan a siker. A másik áhitattal hallgatta, Milyen okos lehet ez az elvtárs — gondol'a magában. Még az esti agitációs Iskolára se jött el, csak éppen cz utolsó előadásra. Hiába, aki képzett, aki sokat tud, annak könynyebb a dolga. Vele az'án lehet maid eredményt elérni. Képzeletben már fel is sorakoztatta a jegyzési wre a százasokat, meg az ezreseket. Nagy volt a csodálkozása, amikor Toronyi Róbert kerek pcrec kijelentette: Tét mégy jobbra, én meg balra. Az első pillanatban még azt hitte, valami jó kedve lehet ennek a Torony Róbcr'nek, talán még énekelni is r.'í.cr. De már a másik pillanatban rájött, hogy bizony komoly a dolog. Torony egyszerűen cserbenhagyja. — Az én elvem, minél többet, rr.ir.il gyorsabban. A felét te járod le, a másik felél meg cn — mor.d'a Torony, — 16y feleannyi idő alatt végzünk. — Ezzel elvette társától a listái, ahova a címeket Írták, bicshálával szépen kettévágta és máris indulni nk — Dekát Torony elvtárs — mondta hé cégbeesetien a másik — ez mégsem lehet. Én most agitálok először, táncsak nem hagysz cserben? — Méghogy én cserben hagynálak? — mondta sértődötten Torony. — Hál nem elmondtam az érveimet, még a módszereimet is átadtam. Aztán közöltem veled a haditifkot is. amit még senkinek se mondtam el. Legyen csattanója a dolognak, ez az én harci taktikám... S Te még megsértődsz? S különben is csak úgy tanulhat az ember, ha önállóan végzi munkáját, nem támaszkodik man. kókrn. Érted ugye? Most induljunk. Ezzel faképnél hagyta az ujdonr sült népnevelöt, aki az első pillanatban szóhoz sem tudott jutni. Később. amikor már Torony az első ház kapuja előtt megállt, akkor is csak ennyi jött ki a száján; — Legalább elmondta volna a csattanót. Torony Róbert becsapta maga u[án a kaput, a másik meg elindult s iörte a fejét, mj is lehet az a eloltaná. * — Vájjon hol láttam már ezt az embert. .. töprengett Torony Róbert. miközben ott ült n szobában s várakozott. — Kovács Pál... ez a név állt a listán. A házszám is egyezett Lehetetlen, hogy rossz helyen járnék. De az biztos, hogy már láttam valahol ezt az embert. Az az ember pedi« éppen most jött ki a fürdőszobából. Torony Róbertnek már nem volt alkalma tovább fürkészni az arcát, mert az csupa heb volt. — Ne haragudjon, hogy kissé megvárakoztattam — mondta a szappanhabos. — de el kell mennem hamarosan s szeretnék megborotválkozni. — A. dehogy haragszom ... sőt — mondta Torony Róbert. — Tudniillik úgy áll a dolog, hogv én -« maradok sokáig. Mennem kell, sok helyre el kell még vinnem ma a világosságot, az ömudato'. Ja úgy! — csodálkozott a habosarcú ... Torony Róbert kényelmetlenül fe. TORONY RÓBERT CSftTTflNÓJA szengelt a széken. Kellene már valamit csinálni. Gyorsan határozott. Ünnepélyesen felemelkedett a székről, megigazította nyakkendőjét, megköszörülte a torkát és beszélni kezdet. — Hát ugye talán nem is kell azt magának hangsúlyozni.,. ugye . .. ezt maga is tudja. . . ugye a béke... a béke az valami nagyon jó dolog. És kell a béke. . . Az utolsó szavakat már erőteljesebben mondta, majd szinte kiabálva, nekitüzesedvc folytatta: — Igenis kell a béke ... Nekem is kell, meg ugye magának is . . . Képzelje el, mennyivel nyugodtabban lehet igy borotválkozni. Mert mi lenne, ha közben arra kellene gondolni, mikor szólal meg a sziréna. Meg képzelje, akkor talán nem is tudna mindennap megborotválkozni cz ember. — Nem bizony — mondta a haboscrcú, miközben jót húzo'-t a borotvával a nyakán. Ez a jelenet újabb érvet adott Torony Róbertnek. — S az ember élete sem lenne biztonságban, ugye? — Nem bizony — mondta a másik Torony Róbert most már diadalittasan kiáltott fel; — Nos. ezért kell a béke, S ezért kell nekünk karcolnunk a békáért. Harcolni ...érti... kiáltotta nekitüzesedvc. — Ez aztán remek csattanó volt — gondol a magában — s máris nyúlt a zsebbe s előkotorta a jegyzési ivet. — Mennyit írunk fel? — kérdezte magabiztosan. — Biztosan hallott már róla, a Békekölcsönről van szó. .. Közben a habosarcú már fél ar cáról leszedte a habot. — Vájjon honnan ismerem — töprengett magában Torony Róbert. De nem sokáig, mert a másik megzavarta. — Nos, valóban, a Békekölcsönről hallottam, de én nem tudom, mi célf is szolgál. Meg az'án visszakapjuk-e és hogyan? Aztán azt sem tudom, érdemes-e jegyeznem, hiszen mit ér az én kis pénzem, mégha ezret is jegyeznék. Csak csepp a tengerben. Abból még nem lesz béke ... — Hü a mindenit — mormolta maga elé Torony Róbert. — Itt aztán nehéz lesz népnevelni. Aztán csak állt szó nélkül és tanácstalanul. A hcbosarcú most a bajusza körül foglalatoskodott a bora'vával s elfintorította az arcát. Torony Róbert megkönnyebbült. — Nem . . . mégsem ismerem — állapította mag s kissé megkönnyebbült. Most már rendbejött valahogy, de még mindig nem tudott semmi okosat mondani. — Hát nézze — szólalt meg ismét a habosarcú. — Mondtam az előbb, hogy sietek. De mosl mégis azt mondom, szívesen elbeszélgetnék magával, mert tudja, engem nazyon érdekel a Békekölcsön. Hát beszélgessünk . , Olvasta a mai Szabad Népet? Torony Róbert most aztán végkép nem tudta, mit szóljon. De nem is volt rá szükség, meri megelőzték — Látja ezt a szép bútort? Tudja, mikor veftük? A felszabadulás után. Tudja mi az én foglalkozásom? Üzemi munkás. És mi voltam a felszabadulás elöti? Akkor is üzemi munkás, de most megbecsülnek, megkapom a munkám u'án járó bért Torony Róbert még mindig mozdulatlanul állt. Mondani akart valamit, de a másik félbeszakította. — Persze, nemcsak az én élelem javult meg, hanem eszeké, meg százezreké . .. Építünk, békében, boldogan .,. Felépítettük az új hidat. az új gyárat ... tudja, itt van a közelben. A mult héten Kisterenyén voltam. Új termelőcsoportot alakítottak A gépállomás négy új traktort kapott. Az ötéves terv második évében már a mi üzemünkben is lesz napköziotthon, bölcsőde . ,. Persze, hogy felépüljön, ahhoz béke kell. De ki akar háborút? Ezt maga is tudja, az imperialisták. Mert mit csinálnak például Koreában? Ott van egy nép, amely éppúgy dolgozott a jobb életért, mint mi. És az imperialisták el akarják venni ennek „ népnek a szabadságát, lerombolják az iskolákat, kórházakat . .. Na és azt hiszi, mi kivétel lennénk? Nem . . . Mit kell tehát tennünk? Erősödnünk kell. Erősítenünk kell néphadseregünkéi, új gyárakat kell építenünk... Érti ugye? Én is megértettem ezt. Azért jegyeztem 800 forintot.. . Torony Róbert zavarában kiejtette kezéből a jegyzési ivet, meg a listái is. amelyen ott díszelgett Kovács Pál neve is. Kovács Pál udvariasan lehajolt érte. Amikor felemelkedett, szigorú tekintettel mérte végig Torony Róbertet. — Én az elv'ársat egyszer sem láttam az agitációs iskolán ,.. Torony Róbert most már mindent megértett A simára borotvált, baiu. szo.s, feketehajú elvtársban felismerte az iskolavezetőt. Egyszer látta esak. az utolsó előadáson, — Na. ezt jól kifogtam — állap' lotta meg magában. Már éppen távozni akart, amikor Kovács Pál viszszatarto'ta. — Most pedig menjünk áf a másik Kovács Pálhoz, itt lakik a földszinten Talán még sikerül pótolni valamit cbból, amit az iskolán elmulasztott.