Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-01 / 229. szám

VASÁRNAP, 195 í. OKTÓBER 1. 3 Vállaljuk i míndeii ^yálaréti dolgozó paraszt jegyez Békekölcsönt A szocialista község dolgozói versenyre hívták Röszkét. — Vállalták az őszi munkák határidő előtti elvégzését is ' Még este fél 8 sincs, de máris gyülekeznek a szocialista község. Gyálarét dolgozói, az általános iskola udvaréul, folyosóján. A község dolgozói már régóta egvüvétartoEÓnak érezték magukat, hiszen mindannyian a felszabadulás után kaptak földet Mindegyikőjük egyformán küzdött a keskeny földsávon, míg meg nem győződtek arról, hogy a felemelkedés útja a nagyüzemi gazdálkodás. Amióta mindannyian beléptek a termelőcsoportba és Gyálarét szocialista község lettméginkább egybeforrt az egész falu dolgozó parasztsága. Ez az egybeforrás. együvétartozás igen gyakran megnyilvánul a gyálaréti dolgozóknál. Szinte úgy élnek a község dolgozói, mintha egy nagy család lennének. És nem is tévedünk, ha azt mondjuk, hogy Gyálarét egyetlen nagy család. Most is minden házból, minden családból legalább egy. de kettő is, eljött erre a pártnapra, hogy közösen beszéljék meg problémáikat, együtt határozzanak a legközelebbi teendőkről. így legalább a falu dolgozói együtt határoznak a falut érintő jelentős kérdésekben. Már együtt vannak a dolgozó parasztok. Csamangó elvtárs, a párttitkár tart beszámolót. Már beszámolója elején azzal kezdte, amit most minden becsületes dolgozó elsőrendű kötelességének tart — a békekölcsonjegyzéssel. — Nem nézhetjük tétlenül mi eem, hogy az amerikai imperialisták a háború előkészítéséből a nyilt támadásra tértek át — mondja Csamangó elvtárs. — Az a cinizmus, amellyel a csatlósállamokat Amerika belekényszeríti a háborús készülődésbe és fegyverkezésibe, arra kell. hogy figyelmeztessenek bennünket, nem nézhetjük ölhetett kézzel tétlenül, hiszen ez a készülődés, fegyverkezés a béketáíbor, a békeszerető milliók ellen készül. A magyar nép el van szánva arra. hogy minden erejével harcoljon a békéért. A gyálaréti dolgozó parasztok feszült érdeklődéssel hallgatják Csamangó elvtárs szavait. — A béke frontját kell erősítenünk a Békekölcsön jegyzésével is — folytatja Csamangó elvtárs. — A béke megvédéséhez erő. szilárd gazdasági hatalom, anyagi eszközök kellenek. Éppen ezért minden béliét szerető dolgozni akaró igaz hazafinak elsőrendű kötelessége most, hogy az általa jegyzett összeggel is a békét és szocializmust építő országunkat erősítse. A gyálaréti dolgozók érzik, tudják. hogy eiz nekik is szól. Nekik, mint a szocialista község dolgozóinak, élen kell járni a a békekölcsönjegyzésben is, hiszen eddigi eredményeiket, életszínvonaluk emelekedését is csak úgy érhették el. hogy békében, nyugodtan dolgozhattak, ők nyugodtan akarnak dolgozni továbbra is, hiszen olyan jó hallgatni a Hofherrek pufogását, amint kettős-hármas ekével szántják a földet: az ő földjüket, amely nekik terem s amely a felszabadulás előtt az uraké volt. Ez a gondolat tükröződik viszsza a Szovjetunióban járt Farhas Dezső arcán is. amikor feláll és javaslatot tesz. hogy Gyálarét dolgozó parasztjai csatlakoz,mnak a szőragi versenykihíváshoz. A dolgozó parasztok egyöntetű lelkesedéssel fogadták el a javaslatot. Mev is foga'mazták a választ, amely a következőkéopen hangzik: ..Mi. Gyálarét, szocialista község dolgozói a mai pártnapon megvitattuk Szőreit község versenyfelhívását és elfogadjuk azzal a módosítással, hogy a határidő előtt nem négy nappal végezzük cl cz őszi árpa és búza vetését, hanem október 12-re A mélyszántást pedig november 10-re százszázalékig befejezzük." Mindenki helyeselt, mindenki jónak találta a verseny elfogadását. Az arookról le lehetett olvasni: mindenkiben ée a munkakedv, hogy a vállalásokat a meghatározott időre be is fejezzék. Farkas Dezső ismét szót kért és kihangsúlyozta, hogy Gyálarétnek, mint szocialista községnek, a békekölcsönjegyzésben is élen kell járnia. 'Éppen ezért javasolta, hivják ki versenyre a szomszédos Röszkc községet .az alábbi szempontok szerint: 1. A község terüleién lakó minden család jegyez Békekölcsönt. 2. tUi, gyálaréti népnevelők, vállaljuk, hogy felvilágosító munkával elérjükí minden gyálaréti dolgozó paraszt keresetéhez és anyagi erejéhez mérten az ötéves terv sikeres megvalósítása és a béke megvédése érdekében Békekölcsönt jegyez. 3. Az őszi árpa és búza vetését határidő előtt, október 12-re, a mélyszántást pedig november 10-re százszázalékig elvégezzük, Gyálarét, 1950 szeptember 30. Gyálarét dolgozói nevében a Békebizottság. A dolgozók egyhangú lelkesedés, sel, viharos tapssal hagyták jóvá a javaslatot, azután mindenki ment haza. hogy reggel korán keljenek. A népnevelők felvilágosító munkára indulnak, az ifjúság egy része pedig szemelőtt tartva a most elfogadott versenypontokat és az őszi szántásvetési munkák időbeni elvégzését, a határba indul árpát, búzát vetni. Az élenjáró munkásosztály küldöttei a Békekölcsön teljes sikeréért Kifogadta a vásárhelyi városi békebizottság a szegediek versenykihívását A * Megvédjük a békét"-mozgalom Szegeit városi bizorttsága a békekölcsönjcWyzés még átütőbb sikerének érdekéiben versenyre hívta ki Hód. mezőváíisárhely városi békebizottságát. A "versenykihívást a vásárhelyi bízottság elfogadta, és vállalta, hogy a területi békebizottságok aktivizálásával, a békeaktivák számának nő. vetésével fokozza a békekölcsöngyüjtés ütemét. Egyben tudatosítják a tanácsválasztás jelentőségét, hogy Hódmezővásárhely minden lakója 100 százalékig támogassa szavazatával az október 22-én megválasztásra kerülő Városi Tanácsot. Szeged város és a szentesi járás vezet a békekölcsönjegyzésben Csongrád nbegyében óráról-órára nő a Békekölcsön lejegyzett összege, 'A' csongrádbnegyei városok versenyében Szegied az első. Szegedet Hódmezővásárhely követi a második helyen. A harmadik helyet Makó tartja biztosan. Mögéje sorakozik fel Szentes, majd Csongrád, A csongrádmegyei városokban fokozni kell a jegyzés iramát, hogy méltán álljunk meg az ország többi élretörő városai között, A járások eredményei alapján egészen más a sorrend. Első helyen a szentesi áll, őt követi a csongrádi, majd a szegcdi és makói járás következik. BOLDOG ÜNNEP A KÖLCSÖMJEGYZÉS Moszkva dolgozódnak életében mindig nagv ünnep volt a tervkölcsönjegyzés. így volt ez a legutolsó jegyzés alkalmával is. Az üzemek, intézetek és iskolák gyűléseken bizonyították be. hogy lelkesen támogatják a tervkölcsönjegyzést, a további jólét biztos zálogát. A moszkvai Sterp i molot fémkohászati gyárban az 1. számú Martin-műhely acélöntői csillogó szemékkel foglaltuk helyet a gyűlésteremben. Meghallgatták a minisztertanács felhívását, maid Jeroskin acélöntő emelkedett szólásra. Beszéde ércesen futott végig a teremben. A szavak belefúródtak az emberek gondolatába. Mindenki azt gondolta, amit Jeroskin: — Egész szívemmel üdvözlőm az új tervkölcsön kibocsátását. Jó munkánkkal és rubeljeinkkel a szovjet állam hatalmát akarjuk erősíteni. ígérem, hogy ezután még jobban fogok dolgozni. Erre a tervkölcsön, a kommunizmus eljövendő győzelme ad erőt — fejezte be beszédét Jeroskin. Az üzem egyemberként jegyezte le a tervkölcsönt az első órában. A karaszui kerület gyapottermelői is hatalmas lelkesedéssel fogadták a tervkölcsönjegyzést. A kolhozokban és a szovhozokban örömmel adták rubeljeiket a dolgozók. Az Ahunbabajev-kolhozban Mirzajev kolhozparaszt ezeket mondotta a gyűlésen: — A Nagy Honvédő Háború éveiben géppisztollyal a kezemben védtem hazámat, a szocializmus országát. Védtem boldog életünket, a munkához való jooot és szeretett Sztálin elvtársunkat. Most békében dolgozom, építek és meggyőződtem arról, hogy a szovjet hazámat nagyon szeretem. A mi országunkért képes vagyok mindent megtenni. Ezért jegyzek én is tervkölcsönt. Építeni akarjuk kolhozunkat, boldogságunkat ési jövőnket. A szovjet ember öntudatával beszélt .Mjrzajev elvtárs. De ezeket mondotta Mamalájijev elvtárs, a „XVIII. pártkongresszus" nevű kolhoz egyik brigádvezetője is: — Kötelességemnek érzem azt, hogy ebben az évben minden hektárról 100 mázsa gyapotot termelek. 14 százalékkal fokozni akarom eddigi eredményeimet. A tervkölcsönjegyzég ezt kívánja tőlem, de ezt kívánja minden dolgozótól. | Az üzemi munkásság hatalmas lelkesedése magával ragadta az egész országot. Tudósok. művészek, mérnökök és tanárok jegyezték rubeljeiket a szovjet állami tervkölcsönre. A szovjet Zeneszerzőik Szövetségének ülésén száznál több moszkvai zeneszerző vett részt. Mindannyian kötelességüknek tartották a tervkölcsönjegyzést. A szovjet Tudományos Akadémia ülésén I. T. Bardin mondott lelkes beszédet. Hangsúlyozta, hogy a tudósok és művészek segíteni akarják a kommunizmus felépítését és ezért jegyeznek tervkölcsönt. * A szovjet dolgozók, ilyen nagy lelkesedéssel jegyzik a tervkölcsönt. Tudják, hogy a kölcsön még szebb és boldogabb életet ad számukra. Szocialista jövőnkért való harcunkhoz az MHK-mozgalom erős, egészséges és edzett embereket nevel! Vegyél Te is részi benne! i MIIwiiiwiiiim i Ma, vasárnap fellobogózott teherautókon vidám, éneklő üzemi munkások keresik fel a falvak és tanyák dolgozó népéi, A falu járók, mint a felszabadulás óta már anynyiszor, ismét segítséget nyújtanak a falvak és tanyaközpontok pártszervezeteinek, tömegszervezeteinek. Az üzemekből kora reggel elinduló népnevelők feladata, nogy a kölcsönjegyzés közben is neveljék a dolgozó parasztokat, erősítsék a munkás-paraszt szövetséget, a béke ügyét. A falujárók csak akkor végezhetik Igazán sikeresen felvilágo. sitó munkájukat, ha a helyi népnevelőkkel egyiitt látogatják meg a dolgozó parasztokat. A falujárók feladata nem az, hogy helyettesítsék a helyi népnevelőket, hanem az, hogy erősítsék a helyi népnevelő gárdát és emeljék a népnevelő munka színvonalát. A falusi dolgozók szívesebben fogadják a városi népnevelőket, ha ismerős, helybeli emberekkel kopogtatnak be hozzájuk. Falujáróink együtt menjenek a Békekölcsön sikeréért azokkal, akik ott a községben már pél. dát mutattak a jegyzésben. Vonják be az agitációba a tervkölcsön nyerteseit Is. Fordítsanak gondot arra, hogy az agitációban résztvegyenek a békebizottságok tagjai is. Nélkülözhetetlen feltétele a jó népnevelő munkának a példamutatás. Falujáróink vigyék magukkal a jegyzésükről szóló igazolást és azzal is bizonyítsák be a dolgozó parasztoknak, hogy nem vizet prédikálnak .,. Oda kell hatniok, hogy példamutatóan álljanak ki a béke ügyéért a kölcsönjegyzésben falusi és tanyai népnevelő társaik is, akkor biztos sikerrel jár felvilágosító munkájuk. 'A' falvakban és tanyákon folyó Békekölcsön jegyeztetésnél a népnevelők elsősorban a he. !yl agitációs érveket használják lel. Beszéljenek a hároméves és az ötéves terv világraszóló nagy létesítményeiről, mutassanak rá arra, hogy honnan indult el 1945-ben és hova fejlődött népi demokráciánk. De főként azokkal a létesítményekkel támasszák alá népi demokráciánk fejlődését, amelyek ott, az illető faluban találhatók meg. Csongrád megye faival, lánya, központjai, gépállomásokat, traktorokat, bekötőutakat, villanyvezetéket, iskolákat, egész, ségházakat, kultúrházakat, lakásokat és sok minden egyebet kaptak hároméves és ötéves ter. vünktől. Népnevelőink községenként, városonként részletezve megtalálják az ötéves terv első évi beruházásait,— amelyek részben már megvalósultak, részben folyamatban vannak, vagy az év végéig megvalósulnak — a Csongrádmegyei Népnevelő folyó évi szeptember havi különkiadásában. A meggyőzésnél használják fel azokat a példákat, tényeket, amelyek a dolgozó parasztok Szebb és jobb életéről tanuskod. nak. Ilyen érveket nem kell nagyon keresni. Ott vannak a falu mindennapi életében. Csak meg kell nézni, hány falusi parasztfiúból lett katonatiszt, traktorvezető, meg kell nézni, milyen sokan vásároltak új ruhát, sőt rádiót, kerékpárt azok közül, akik álmodni sem mertek É múlt rendszerben ilyesmiről. A falujárók és a helyi népnevelök, kölcsünjegyeztetök feladata, liogy mcglnkább tudatosítsák a falvak dolgozóiban: nekik Is minden erejükkel védelmezniük kell ezt a fejlődő és virágzó életet az amerikai imperialisták és ügynökeik támadásaitól. Ne. kik is harcolniok kell a békéért, harcolniok kell az őszi me. zőgazdasági munkák jó és gyors elvégzése mellett azzal Is, hogy győzelemre viszik a Békekölcsön ügyét a falun. Tudatosítaniok kell, hogy a Békekölcsönnel ötéves tervünk végrehajtását gyorsítjuk meg, a dolgozó parasztság életszivonalának további emelését segítjük elő. A Békekölcsönnel erősítjük néphadseregünket, békés munkánk és eredményeink védelmezőjét. Az eddigi falujáró munka egyik hibája volt Csongrád megyében, hogy a falvak és tanyavidékek pártszervezetei helyenként mit sem törődtek a városból érkező falu. járók munkájával. Nem adtak melléjük helyi népnevelőket, s fgy azok csak félmunkát végezhettek. Ezt a hibát most nem szabad megismételnünk. A másik nagy hibája volt a falujáró munkának, hogy a városból kiérkező üzemi munkások inkább arra törekedtek, hogy minél több családo't látogassanak meg, ahelyett, hogy alapos felvilágosító munkára törekedtek volna. Ennek a hibának a következményét a tavalyi tervkölcsönjegyzésnél láthattuk. Sok dolgozó paraszt nem értet, te meg akkor a tervkölcsön jelentőségét és csupán 50, vagy 100 forintot jegyzett, falnjáró. Ink pedig megelégedtek ezzel. A Békekölcsön sikeréért folytatott munkából kl kell küszöbölni ezt a hiányosságot. Nem az a cél, hogy a falujárók ro. hamtempóban végigjárják az egész községet és néhány perces „hivatalos" beszélgetéseket folytassanak az egyénileg dolgozó parasztokkal. A falujárók célkitűzése az legyen, hogy barátilag elbeszél, gessenek a falubeliekkel, ha szükséges, akár hosszabb Időt is cltültsenek egy-egy dolgozó parasztcsaládnál és beszéljenek velitk mindazokról a kérdésekről, amelyek érdeklik őket. Vessék fel a békeharc, az őszi munkák, a közeledő tanácsválasztások kérdéseit, beszéljenek ötéves tervünk eredményeiről és nagyszerű 'távlatairól, beszéljenek arról, milyen jelentősége van a Békekölcsönnek, így a dolgozó parasztok meg fogják érteni, hogy miért fontos a Békekölcsön és ehhez mérten fognak jegyezni is. A kulákmesterkedést minden vonalon vissza kell utasítani. Őrködniük kell falujárólnknak azon Is, hogy a kölcsönjegyzés szigorúan az önkéntesség elve alapján történjék. A munkás-paraszt szövetség jegyében, az élenjáró munkásosztály küldötteiként mennek ki falujáróink a: községekbe és a tanyavilágba. A békéért, a Békekölcsön sikeréért való harc a feladatuk. Végezzenek olyan munkát, amely méltó ehhez a nagy és megtisztelő feladathoz. VLADISZLÁJEV MILÁNNÉ délszláv parasztasszony a békéért.,. Szélesedik a békekölcsöntjegyzők egyéni versenymozgalma Megyei lapunk szombati száma közölte Vida Szűcs Eszter, a szegedi Textilkombinát békekölcsönjegyző népnevelőjének egyé ni versenyfelhívását .és már is tömegesen csatlakoznak ehhez a felhíváshoz Csongrád megye népnevelői. Szőregen elsőként Vladiszlájev Milánné, Mendebaba Szlávna délszláv dolgozó parasztasszony csatlakozott, aki maga is 500 forint Békekölcsönt jegyzett családjával és mint békebizottsági tag. most is példaadóan előljár, hogy Szőreg minden dolgozóját csatlakozásra hívjon fel a békekölcsönjegyzésre. — Amikor kormányunk békekölcsönjegyzési felhívását elolvastuk — mondotta —, mi. MNDSz-asszonyok, mindjárt elhatároztuk. hogv ebből a munkából mi vesszük ki a részünket elsőként. hiszen mi, asszonyok, különösen tudjuk, hogy mit jelent békében, vagy háborúban élni. A békekölcsönjegyzéssel a béke erőit támogatjuk és egyben választ adunk a túl a határon dühöngő Titofasiszta rendszernek, amely a délszláv nép létérdeke, békéje és a mi békénk ellen tör. Amikor csatlakozok Vida Szűcs Eszter versenykihívásához, egyben párosversenyre hívom Kasza Jánosné asszonytársamat, valamint a megye minden békekölcsönjegyző dolgozóját. Vladiszlájev Milanné eddig 1500 forint Békekölcsönt jegyeztetett a község dolgozó parasztjaival. de ezt a munkát a mai nagy agiációs napon is tovább folytatja, hogv elérjék azt. hogy r.e legyen Szőregen egyetlen dolgozó sem, aki ne csatlakozna a békekölcsönjegyzéssel a béka erősítéséhez. Jó felvilágosító munkával akarják a szőregi békekölcsönjegyzők elérni, hogy ebben a községben se támogassa — a békekölcsönjegyzéstől való távolmaradásával — egyetlen dolgozó sem a Tito-fasiszt'a háLorús uszítókat.