Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-31 / 254. szám

2 KCDD, IM®, OH'rOHEK II. éljenzés elcsöndesedett. Makra Jú­lia clvtársnö szavalta el nagy tet­széssel Lődi Ferenc; „Győzni fog ő" című verjét. Korek Józsefné elv­társnő tett ezután javaslatot a Vá­rosi Békebizottság nevében a Ma­gyar Békekor^resszus szegedi kül­dötteinek megválasztására. Minden név emlftésekof újból és újból fel­csattanó taps jelezte, hogy a béke­nagygyüfcs résictvcvői elfogadjálk a jelölést és Szegted dolgozóinak leg­jobbjai köriül küldenek a békekon­hályné, a DÉMA Cipőgyár élmun­kása, jelenleg a Városi Békebizott­ság titkára. Farkas Istvánné kender­gyári élmunkásnö. dr. Kalmár László, a szegedi egyetem Kossuth­díjas rektora. Molnár Antal Petőfi­telepi római katolikus plébános. Nyári Klára, a Magyar Kender szö­vőnője, Szanyi István építészmér­nök a Magasépítési Nemzeti Válla­latnál, Kispál Ibolya., a Szegedi Kender iljúmunkásn/Sje, Lőcsei Mi­halyné általános iskolai tanítónő, gresszusra. Szegted küldöttei ennek I Gáti Gyula férfisr/abó Molnár And'-. alapján a következők: Lacsán Mj.' rás egyénileg dolgozó kisparaszt. Minden gyermek olyan boldog legyen, mint a Sxovjetunió gyevmehei Tjz plrosnyakketidős úttörő lé­pett elő a választás után. mindegyt, kük Ikczcben egy-«-gy nemzetiszínű zászló. A zászló eg yik oldalára bé. kegalambot himeztel:, a másik olda­lon pedig vörös csillagban a köztár­sasági címer díszített, aranybetűs felirattal; /Megvédjük a békét! Szeged". Az úttörők mindegyik kül­döttnek átnyujtottalV egy-egy béke­zászlót, Zsulán Júlila. a Mérey-ut­cai általános Iskola úttörője pedig ezeket- mondotta: — A világ összes gyermekeinek békéjéért harcoljatok, hogy minden gyermek olyan boldog legyen, mint a Szovjetunió gyermekei, a pjonir pajtások. Éljen a világbéke legfőbb őre, a hatalmas Szovjetunió és mind­annyiunk szeretett• bölcs vezére, ta­nilója. akinek boldog jövőnkátg éle­tünket köszönhetjük; a nagy Sztá­lin, Molnár Károly az „Ifjú Gárda'­tanulóojttlion úttörője pedig így szólt: — Általatok küldjük jókivánsá­gainfxn a Békekongresszusra, s azt, hogy éljen Rákosi pajtás, aki bizton ve vefi a magyar dolgozó nép har­c'it a békés, boldog szocializmus­<trt. A kedves jelenet után határtalan lelkesedés fogadta Salamon Ferenc elvtárs javaslatát, hogy küldjön a békenagygyűlés táviratot Rákosi Má­tyás elvtársnak és a ,-Megvédjük a békét'-mozgalom Országos Tanácsá­nak. A távirat szövegének felolvasá­sa után hosszú percekie zúgott Rá­kosi elvtárs ég a Párt éltetése, majd Lacsán elvtársnő zárószavaival. a<: Internacionálé eléneklésével fejező­dött be Szeged dolgozóinak harcos békenagygyűiése. amelyen ismét hi­tet tettek a Szovjetunió által ve­zetett hatalmas béke'ábor mellett. A szegedi járás dolgozóinak békeeyiilése Dorozsmán Nagyszabású békegtyűltes zajlott le vasárnap Dorozsmán ls. Ezen a sze­gedi járás 26 községének küldíöttei mellett lelkes, nagyszámú tömeg vett részt. Papp Józsefné nyitotta meg a békegyűlést, az ünnepi beszédtet pe­dig Papp Sándor, a Csomgrádmegyel Tanács végrehajtő bizottságának el­nöke mondotta, — A mi ügyünk a béke —hangoz­tatta beszédében. — Mi nem va­gyunk pacifisták, mert a megalku­vó. gyáva nép szinte magára vonja az imperialisták támadó kedvét. A népek millióinak békeakaratát fejezi Jó tanácstag akarok lenni Kedves Elvtársak! En, a Szegedi Kender-gyár ifjúmunkása tanácstag lettom. Dolgozótársaim azzal a megtisz­telő feladattal bíztak m.eg, hogy bont a tanác&ban képviseljem az ő érdeküket és "a tanács többi tagjaival karöltve vigyem előre az egész magyar dolgozó nép ügyét. őszintén megvallva életem igen boldog napja volt, amikor beválasztottak a tanácsba. Tu­dom, hogv nem kis feladat a ta­nács tagjának lenni, de. én igyek­szem minden erőmmel feladato­mat a legtökéletesebben elvé­gezni. hogy munkatársaim ne csalódjanak bennem. Tudom, ha mindenben a Párt útmutatásait követem, jó munkát végzek majd. Tudom azt is, begy a tanácstag­nak élen kell járnia a termelés­ben. Éppen ezért most még ke­ményebben fogom meg a munka végét, hogy utolérhessem, sőt túlszárnyaljam azokat, akik az élenjárnak. Érz.°m. csak így lehetek jó tanácstag. Ács Efa a Szegedi Kender ifjúmunkása UJITÓMOZGALMUNK HÍREI Jólsikerüli öiletnap a Paprikafeldolgozótelepen Mintegy négyszáz dolgozó vett részt a szegedi Paprikafeldolgozó telep legutóbbi ötletnapján. Az új szezon beindulása óta ez volt az első ilyen összejövetel, s hoz­va lehet tenni, hogy igen jól si­került. A régi és újabb dolgozók közül egyaránt szép számmal fel­tek. 9 összesen tizenöt ér­tékes ötletet vetettek fel a külön, bözö üzemrészekből. Ábrahám Imréné például a jobb nyers­anyagszállításra vonatkozóan terjesztett elő javaslato-t. Csor­dás Györgynének a paprikamag­-e°yüjtésére volt jó öt­lete, Mártony István egy terveze­tet nyújtott be, melynek révén a paprikacsoanagolásnál jelentős -pírmegtakarítást lehet elérni, Kneip Istvánné javaslata pedig a dolgozók egészségvédelmét szol­áfta. Az ötletnap alkalmával a telepvezetőség jutalomban része, sítette a régebbi újítások és ész­usítések benyújtóit, de több dolgozónak szavazott meg a bi­zottság jutalmat az ötletnapon elhangzott javaslatáért is. Ezek a jutalmak 10 forinttól kétszázig terjedtek s nagyban serkentették a többi dolgezót is arra. hogy -cTzenek jó ötletekkel, újí­tásokkal és észszerűsítés-ekkel hozzájárulni a termelés fokozásá­hoz. i További szép eredményeket érnek el az Autófavító Vállalat ulítói A szegedi Autójavító ÁV négv újítójának igen értékes újításai szerepelnek az országos kiállítá­son. Ezek a dolgozók ahhoz a megtiszteltetéshez méltóan, hogy ujitásuk kiállításra kerül, igye­keznek továbbra is jó munkát végezni s újabb észsz.erűsítések­kel, újításokkal gazdagítani nép­gazdaságunkat. Ennek következ­tében az utóbbi időben is igen szép eredményeket értek el. Csur­gó László géplakatos például ed­ző-kemencét alakított át maort­gázra, ami igen jelentős önkölt­ségcsrökkentést fog eredményezni. Újításokra már országosan is fel. figyeltek s több üzemből érdek­lődtek fúc'le. Gárgyán Menyhért esztergályos olyan motorszerelő­állványt készitett el, mely nagy­mértékben megkönnyíti a szere­lők munkáját. Rigó László esz­tergapadra szerelhető gömbesz­tcrgáló készüléket s egy öt-késes revolver késtartót készített, mellyel fontos , szerszámgépet le­het pótolini. Berta Dezső hasz­nált, hulladékanyagból lágy-for­rasztó berendezést konstruált, mely nagyszerűen bevál-t s a leg­kényesebb javításokat könnyen el lehet vele végezni. Mindezek az újítók még sok már észszerű ­sítést is végrehajtottak, ami azt mutatja, hogy nem nyugszanak bele az elért eredményekbe s ál­landóan munkájuk megjavításán fáradoznak. Most készülnek fel mind a négyen az országos újító­kiállításra, ahonnan gazdag ta­pasztalatokkal visszatérve még jobb, még szebb eredményeket igyekeznek elérni. ki majd a most következő angliai Békekongresszus, amelyen ott lesz­nek a magyar nép küldöttei ls. A békeliarcban továbbra is szorosan fel akarunk zárkózni a Szovjetunió mögé, amely élén jár a békés népek­nek. hogy biztosítsa a békét s o^zel a fejlődést. Az egybegyűltek hosszan éltették a Szovjetuniót, Sztálin és Rákosi elv­társakat, majd egyhangú lelkesedés­sel választották meg a járás közsé­géinek küldötteit. Ezalkalommal nyújtotta át Földházi József elvtárs a DÉFOS; megyei vándorzászlaját a szegedi járás dolgozó parasztságá­nak, az őszi mezőgazdasági munkák­ban elért kiváló eredményeikérj. Mihályi József elvtárs, a DÉFOSZ járási titkára a záscló átvételekor a járás dolgozói nevében megígérte­hogy további jó munkával lesznek méltó tulajdonosai a vándorzászló­nak és járulnak hozzá a béketábor erősítéséhez. Bejelentette, hogy en­nek érdekében elfogadják a csanád­palotaiak versenyfelhívását. A bé­kenagygyűlés több hozzászólással fe­jeződött be, amelyek mindegyike a szegedi járás dolgozóinak elszánt békeakaratát tükrözte vissza. Lelkes hékegyülés Tápén Tápén a békevédelmi bizottság szombaton este tartotta meg béke­nagygyűlését Tóth Gyula, a béke­védelmi bhot'ság ti'kára tartott itt előadást a békeharcról s szavait többször szakította meg a hallgató ság lelkes tüntetése- am'nt kiáltot­ták: '.Harcolunk a békéért!'' A hozzászólások során Zakar Já­nosné, a tápai ,.Ady Endre" terme­löcsoport tagja munkatársai nevében megígérte, hogy a mezőgazdasági munkák idejében való elvégzésével, a mélyszántás határidőelő'ti befeje­zésével járulnak hoezá a békeharc sikeréhez. A tápai pedagógusok ne­vében Ács Zoltán, a DlSz nevében Márta Gáspár beszélt. A szegedi Já­rási Tanács nevében Bodó István dolgozó paraszt üdvözölte a béke­gyűlést. Több hozzászólás hangzót még el s m ndegyik felszólaló han­gozta'ta. hogy kötelességének érzi a Szovjetunió által vezetett békc'ábor­hoz való felzárkózást s minél lelkiis­meretesebb. jobb munkát, a beke­íront magyarországi szakaszának megerősítése érdekében. Huszonöt évvel ezelőtt halt meg Mihail Vasziljevics Frunze IJusvonöt évvel ezelőtt halt meg al g negyven éves korában Mihail Vasziljevics Frunze, a nagy bolsevik hadvezér, a polgárháború legendás hőse. akiről Sztálin e'.vtárs ( ezeket mondotta; .,Elvesztettük ko­runk egyik legtisztább, legbecsüle­tesebb és legrettcntheictlcnebb forra­dalmárát.'' Frunze életének négy évtizede harcokban, győzelmekben és dicső­ségben bő negyven év volt. Mihail Frunze elnyomott jobbágy-családból s;ármazoti. ismerte népének minden szenvedését, korán megtanulta gyű­lölni a cári Oroszország uralkodó osztályait. Iskoláit — nagy nehéz­ségek között— Vernijben, a mai Al­ma-Atában végezte, majd u'ána a pétervári politechnikai intézet hall­gatója lett. [yiár itj megismerkedik az új, ha­ladó. forradalmi eszmékkel, melyek felé egye növekvő lelkese­déssel fordul. Ennek eredményekép rövidesen csatlakozik a bolsevikok­hoz é.s válik a forradalmi munkás­mozgalom aktiv harcosává. Az 1905-ös forradalomban is részt vesz már és ez válik első nagy mozgalmi iskolájává. Vezeti a di­ákmozgalmat. amiért a cári rendszer száműzetésbe küldi. Lendületét és ügyének igazságába vetett szilárd hitét a száműzetés sem törheti meg. Hatalmas energiájával foly atia agi­tációs és szervezési munkáját a mostoha körülmények között is Csodálatos volt az az elszántság és hősiesség, kitartás és cél uda­toEKág, amellyel Frunze ve:e'te az ellenforradalmi és intervenciós erők elleni harcot- a fiatal szovjet áilam, a fiatal proletárál'.am megmentése érdekében. Frunzet mindig a legne­hezebb. legfelelősségteljesebb arcvo­nalszakaszokon találhatjuk meg. F.I­ső állomáshelyén, a 4. hadsereg pa­rancsnoka-ként, rövid idő alatt a sa­ját kezében egyesítette az arcvonal­szakasz vezetését és teljesen s;ét­íörte. megsemmisítette a -támadó Krlcsak ellenforradalmi csapatait. TV/I int a turkesztáni arcvonal pa­rancsnoka, hatattnas győze­icmsorcuatban verté szét Orenburg­!ól a pamiri fensíkig az interven­ciós és fehérgárdista bandtta-csapai tokát. Az Ö nevéhez fűződik Vran­gelnak, a forradalom utolsó hátbatá­madójának végső szétzúzása is. Vrangel veszedelmes ellenség volt. de Frunze zseniális hadvezéri és aiervezö tehetségével rövid idő alatt kiheverhetetlen csapást mért rá és megtisztította a szovjet államot 4 ..fekete báró" bandájától. Tjttunze nagyszerű bolsevik volt. Katonáival a legszorosabb kapcsolatban állt, érdekeiket a vég­sőkig véd-e. Bátorsága közismert volt. A legnehezebb helyekre maga vsvette katonáit. Állandóan képez­te magát. Mind a száműzetésben, mind pedig ak'kor. amikor 22 éves korában a cári rendszerben mint ha­lálraítélt a siralomházban volt; foly­tatta tanulmányait. A siralomház­ban is az angol nyelvet tanulta. Ren­díthetetlenül bízott ügyének győzel­mében és ügye győzött is! A polgár­háborúk és intervenciók után az uk­rajnai haderői, parancsnoka és az Ukrán Szovjet köztársaság clnöklte. lyetfesc lett 1924-ben a Szovjetunió szárazföldi és tengeri hadseregének lett népb'ztosa, vezet'e a Hadi Akadémiát és Ö gondoskodott a pa­rancsnokok kiképzéséről. 1925-ben a Szovjetunió Katonai Tanácsának lett elnöke és népbiz'osa. Az Ö nevéhez fűzödib a Vörös Hadsereg átszervez zésc. Döntő szerepe volt a hadsereg korszerű felszerelésének megszer­vezésében is. Frunze katonai-tudo­mányos munkássága hatalmas volt és mind a mai napig időszerű, -az általa kidolgozott problémák ma na^Y jelentőségűek. Az egész szovjet ország gyá. szólta. A szovjet népek hálá­val és szeretettel őrzik emlékét, mint olyan emberét, aki rövid élete claU igen sokat tett a dolgozók ha­zájának megteremtése és felvirágoz­tatása erdekében. Mj. szocializmust épí'ő magyar dolgozók is hálával, megbecsüléssel és igaz szeretettel emlékezünk Mihail Vasziljevics Frunzera és őrizzük emlékét azzal is, hogy tevékenyen vesszük ki ré­szünket a szocialúmus, a béke Ügyének és győzelmének érdekében folyó nagy harcból. Nem érdemes üzemi munkánk után még földmüveléssel is vergődni Rák-ősi elvtárs Köz-ponti Veze­tőség ülés-én elmond:t beszédé­ben vázolta többek körött azokat a nehézségeket is, melyeket az okoz, hogy az iparban foglalkoz­tatott, főleg új munkások jelen­tős része kisebb vagy nagyabb földterülettel rendelkezik, amit azután a gyárban végzett mun­kája rovására müvei, vagy pedig nem gondozza kellőképpen a föld­jét éppen a gyári munkája mi­att. Ha szétnézünk Szegeden az üzemi dolgozók között, itt is ta­pasztalhatunk hasonló jelensége­ket Itt is' vannak üzemi dolgo­zók — olyasféle „kétlaki" mun­kások —, akik még egy-két hold fö'ddel is vesződnek. újszegedi — mondják a Magyar Kender „kétlaki dolgozói lakiak" Legtöbben megszokásból művelgetnek kisebb földterülete­ket. Persze az ő esetükben is be­bizonyosodik, bogy dt, a körül­mény nem válik végeredményben sem a maguk, sem pedig a mun­kájuk hasznára. Jó példa erre többek között Almási József éj­jeliőr esete, aki már hosszú évek óta üzemi munkás. Másodmagá­val él. Felesége a Szegedi Ken­derfonógyirban dolgozik. Heten­ként közel 200 forintot keresnek, amiből telik élelemre és ruház­kodásra is. Mégis egészen az utóbbi időig még két hold földet ia művelgettek. Volt-e valami hasizna ebből Almásióknak? Bi­zony nem volt. Nem volt érde­mes bibelcdni a földdel. Vegyük például az Magyar Kender* Az itteni „két Blmási elvtárs husz kilója bánja a „földművelési" évtizedek óta dolgozik a Magyar Kenderben. — Bizony a mulutban rá vol­Munkaidő után mindig ro­hannom kellett az üzemből ki a földünkre — mondotta el Almási elvtárs. — Nem volt soha szabad­időm, mert mindig lekötöttek az időszerű mezőgazdasági munkák. Nagy strapa volt ez számomra, s ennek tiudható be az is, hogy utóbbi időben az, egészségi álla­potom romlott.. Lefogytam. Je­lenleg 64 kiló vagyok, pedig az­előtt 84 is voltam már, amikor nem dolgoztam a ..földben". Almási József saját -bőrén ta­pasztalhatta, hogy nem helyes, ha az ipari dolgozó teljesen szük­ségtelenül gyötri magát még a földműveléssel is. Ez a felisme­rés ösztönözte őt aztán arra, hoey lemon d ion a két. holdnyi föld műveléséről és átadja azt az újszegedi termelőcsoportnak. Szívás Gyfe'rav f ának esze-ágában s ncs kijárni kapálni A felszabadulás előtt meg le­hetett érteni, ha egy üzemi mun­kás még mezőgazdasági mun­kákkal is foglalkozol)-, hiszen csekély volt a jövedelme, nem volt elég a keresete. Erői beszól tain arra szorulva, hogy földmű­veléssel is vergődjek. Mintegy 30 év óta állandóan végeztem mezőgazdasági munkát az üzemi munkámon kívül. 1945-ben is — amikor még a gyár nem volt a mienk, hanem a tőkéseké —, rá­kényszerültem a földművelésre. Igényeltem egy hold földet a földosztáskor az akkor fogságban lévő fiam nevére. Ma már én is látom, hogy nincs szükségem er­re. Jól keresek én is. hetenként átlag 140—144 forintot. Jól ke­res a fiam is, akinek annakide­jén a földet igényeltem. Ö is itt dolgozik az üzemben, havonként 700 forintot kap a esze-ágában sincs kijárni a földbe kapálni. Nem is a szükség hajt rá a föld­művelésre, csupán megszckásból csináltam már az utóbbi időben. Most a-Ú-án Rákosi elvtárs be­széde után én is azt mondom, hogy nem érd.emes nekünk ipari dolgozóknak földműveléssel fog­lalkozni. nincs szükségünk arra. példáiul Szívós György, aki már bogy túlerőltessük magunkat. Tóth Vilmos segédmunkásnak két hold földje van Szöregen. Haszna az nem sok volt belőle, mert nem tudta kellő gonddal művelni, dolga viszont annál több volt vele. Az idén például az egyik hold nem termett semmi' a másikról is egy kis kuko­ricát takarított bc csupán. Ugyszól­ván semmi előnye nem származott abból hogy annyit vergődött a föld­del. Ö is úgy gondolja, legjobb lesz, ha levett magáról ezt a fölösleges gondot. — Eddig is éreztem, dc most már Rákosi elvtárs beszéde után világo­san látom, hogy kár nyűgöt venni a nyakunkba — mondotta —> mert nem más volt ez a föld. mint nyűg. Én is úgy gondoltam, legjobb lesz, ha megválc-k a földemtől, műveljék ezt azok. akiknek ez a foglalkozá­suk. Igy én s jobban járok s jobban jár népgazdaságunk is. Hiaten így az üzemben tudok jobb mun'kát vé. gezni és a föld terméshozama i» megnövekedik, mert alaposabb, jobb gondozásban részesül. Nagyon szívesen áladnám másnak Pintér Árpád egy hold jutta'ott földjének művelésébe ölte bele drá­ga szabadidejét. — Nagyon sok dolog van ezzel a földdel— mondotta. — Kertészked­tem rajta, szabad időm úgyszólván sohasem volt. Ma már nagyon szí­vesen átadnám másnak, akinek szük­sége van rá. Szépen keresek az üzemben, 150 forintot hetenként. Lehe'ne még nagyon sok példát (Sorolni, de már ezek az esetek is mutatják, hogy bizony nem érde­mes az ijzemi dolgozóknak termelő, munkájuk mellett még földet is mű­velni. Ma már nem szorulnak rá er­re az üzem; dolgozók. Eddig nem nagyon tudtak m|t kezdeni a föld­del. hiszen nem nyilt lehetőség ar­ra, hogy eladják, vagy más módon értékesítsek Most Rákosi elvtárs beszédéből Ragy örömmel értesültek arról, hogy módjukban lesz majd kisebb-nagyobb földterületüket elő­nyös áron bérbeadni, vagy eladni az államnak. Azoknak az üzemi mun­kásoknak. akik ma még rabjai a földnek, lehetővé válik majd a sza­badidejében a földdel való bíbelő­dés helyeit a pihenés, szórakozás, kulturális igényeinek kielégítése is. Koloszár Béla,

Next

/
Thumbnails
Contents