Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-29 / 253. szám

VII. ÉVF. 253. SZÁM. Ma délelőtt 10 órakor küldöttválasztó békenagygyülés a Klauzál-téren Besxél: dr. Jóboru Magda elvtársnS, államtitkár ARA 50 FILLÉR VASARiNAP, 1050. OKTÓBER 29. Rákosi Mátyás elvtárs beszéde a Központi Vezetőség ülésén BÉKÉNK MEG VÉDÉSÉRŐL,NÉPI DEMOKRÁCIÁNK ÉS PÁRTUNK TOVÁBBI ERŐSÖDÉSÉRŐL Kedves Elvtársak! Központi Vezetőségünk ülése olyan Időre esik, amelyet a nemzetközi helyzet fokozódó feszültsége és egyben a nemzeközi békemozgalom erősödése jellemez Belpolitikailag népi demokráciánk egy sor sikerre mutathat rá, amilyen a győzelmes tanácsválasztás, a milliárdos Békekölcsön. ötéves tervünk első évének eredményes végrehajtása. Ugyanakkor muta koenak az egészséges növekedés velejárójaként bizonyos átmeneti nehézségek. Beszámolómban ismertetem e kérdéseket s azokat a feladatokat is. melyek Pártunk és dolgozó népünk számára ebből a | nemzetközi és belső helyzetből adód' nak. Az Imperialisták fokozzók nyomásukat a csatlósaik felé A nemzetközi helyzetet az utolsó hónapokban az jellemzi, hogy az Egyesült Államok vezetése alatt álló imperialista blokk a „hidegháború"-t egyre inkább ..meleg háborúdra akarja átvál oztatni. A szocializmust építő államok gazdasági és politikai megerősödésére, a Szovjetunió-veiette békefront sikereire az amerikai imperialisták a harmadik világháború előkészülete nek meggyorsításával felelnek. Ezért fokozódó nyomást gyakorolnak csatlósaikra, a marshalllzált országokra, hogy azok Is fokozzák fegyverkezésüket, A „New Statesmari' cfmü liberális angol lap négy héttel ezelőtt igy Irt erről: .•Amerika azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a világuralom megszerzésére felfegyverzi Németországban ugyanaizokat a csoportokat, amelyek az utolsó világháborút okozták, olyan békét kőt Japánnal, amely teljesen szabad kezet biztosit a régi Japán hadurainak, egyben úgy szervezi át a Nemzetek Szövetségét, hogy az minden körülmények között az nemcsak saját hadiiparukat és had- I amerikai politikát támogassa és a seregüket fejlesztik lázasan, de I szovjet politikát elutasítsa." A gyarmatosító csak területet hódithat, de nem verheti le egy nép szabadságvágyát Ennek a támadó, világuralomra tő- dító katonáit. Erre közbelépett a rő politikának egyik megnyilvánulá- hadi cenzúra, amely csakhamar sa az, ami Koreában töriénik. Az Egyesült Államok gondosan készítették elő ezt az agressziót s meg voltak győződve, hogy LiSzln-Man könnyen elfoglalja számukra Észak-Koreát. Mikor délkorcai csatlósaik seregét a Koreai Népköztársaság csapatai szétverték, a meglepett amerikai imperialisták először saját hadügyminiszterüket okolták, aki szerintük nem fegyverezte fel eléggé LiSzin-Manékat. A hadügyminiszter annak bizonyítására, hogy a támadás gondosan volt előkészítve, egyszerűen nyilvánosságra hozta azoknak a hadianyagoknak imponáló listáját, amelyet Dél-Koreába küldött. Azt is közölte, hogy Ll-SzinManék félmilliárd dollárnyi segélyt is kaptak. 'Á kezdeti kudarcok igazi okai hamarosan napvilágra kerültek. Maguk a Koreában lévő amerikai haditudósítók kezdték megírni, hogy a délkoreai nép gyűlöli Li-Szin-Mant, akit „vén szörnyetegnek" hfvtak, a kormányzást „a mészárosok uralmának" nevezték és lelkesedve fogadták Kim-Ir-Szen bátor, felszabaolyan alaposan működött, hogy a „szabad" amerikai sajtó nem hozhatta le Nehru indiai miniszterelnök javaslatát, amely a koreai kérdés békés megoldását célozta. Az amerikai imperialistáknak nem a tartós békét, a koreai nép önállóságát és függetlenségét blztosifó megoldás kellelt. ök gyarmatosítani akarják Koreát s ezért utasfeottak el minden indítványt, amelyet a Szovjetúnió, a népi Kina, vagy India a békés megoldásra tettek. Közben mozgósították minden erejüket s mikor emberben és anyagban óriási fölénybe kerültek, megindították az ellentámadást. A koreai hazafiak hősiességét és önfeláldozását még az ellenség is kénytelen elismerni. A fasiszta gyarmatosító kísérletek és a gyarmati népek felszabadító harcának tanulsága azt mutatja, hogy a gyarmatosító csak területet hódíthat meg, de nem verheti le egy nép szabadságvágyát. Ezt tapasztalták Koreában a japán imperialisták és már most tapasztalták az amerikai gyarmatosítók, akiknek hátában a hős partizánok tízezrei folytatják elszánt harcukat. Amerikának néma népek képviselőinek szövetségére, hanem csatlósok szövetségére van szüksége hogy ez a politika olyan szövetségeseket eredményez, mint BaoDai, Csan-Kai-Sek és Ü-Szin-Man és ez hozzájárul ahhoz, hogy a kommunisták <a népi függetlenség és a szociális haladás bajnokaiként léphetnek fel." A cikk elége. deüenül azzal a megállapítással végzi: „Az elnyomás csak elodázza a kérdést addig az ideig, amig a kommunizmus lesz az egyedüli dút." Ez a felismerés az amerikai imperialisták előtt is feldereng. Az amerikai nagytőke folyóirata, az „U. S. News ct World Report" példáid ez évi szeptember 22-i számában kénytelen volt megállapítani, hogy „az Egyesült Államok kommunistaellenes hadjárata azt jelenti, hogy azokban az országokban, ahol a kommunisták állnak a függetlenségért vivott harc élén, az Egyesü'-t Államok szembeszállnak a nép követelésével." Érthető tehát, ha az amerikai imperlal'slák világhódító és gyarmatosító terveiket Igyekeznek inkább az Egyesült Nemzetek zászlaja mögé rejteni. Ezért akarják most úgy átalakítani az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy az számukra necsak készséges szavazógép te£yen, de a csatlósok hadseregével ls rendelkezhessenek. Az Egyesült Nemzetek Szövetségének megalakulása a második világháború szenvedéseitől olgyötört emberiség legnagyobb reménysége volt. Azt várták tőle, amit létrejöttekor igért, bogy egységesen és keményen fogja elutasítani a szétzúzott fasizmus minden feltámadási kísérletét, erőteljesen támogatni fogja a demokrácia, az emberi 'Á kezdetben elszenvedett kudarcokért most úgy állnak bosszút az amerikai megszál'ók, hogy térdig gázollak a koreai hazafiak vérében. Ázsia népei, de az egész haladó világ felháborodással látja, hogy az új gyarmatosítók vadságban és embertelenségben felülmúlják mindazt, amit a gyarmatok véres története eddig feljegyzett. A koreai nép hősi önvédelmi harca, szörnyű szenvedései különösen Ázsiában gyakorolnak mély hatást. Alexander Weríh, az ismert angol polgári uiságiró erről szeptember elején azt irta: „Korea gyorsan jelképpé fejlődött egész Ázsiában. Akár azz>al végződik, hogy az amerikaiakat a tengerbe szórják, akár a koreai nép vértanuságával, egész Ázsiát az Egyesült Államok ellen mozgósítja." Hasonlót állapit meg az angol nagytőke lapja, a The Economist is a koreai bombázásokkal kapcsola'ban. Az amerik3i imperiaüs'ák ezzel a felháborodással szemben úgy akarnak védekezni, hogy világhódító terveiket egyrészt mint ,,a kommunizmus terjedésének meggátlását" állítják be, másrészt a nemzetek szövetsége mögé bújnak. A liberális angol folyóirat, a New Statesman, ez év augusztusában azt irja erről: „Ázsiában a kommunizmus meggát'ásának fogalma azt jelenti, hogy támogatják az elnyomást, a bozzánemértést, a korrupciót, a reakciót és. ezzel eltaszítják magúktól az ébredő hazafias erőket, amelyek függetlenséget és szociális változást óhajtanak. •. Az ázsiai eseményekből már megtanulhattuk, haladás ügyét. Az amerikai imperialisták világhódító törekvései az0nban egészen más Irányt adtak az Egyesült Nemzetek Szervezetének. A Marshall-tervvel és egyéb rendszabályokkal anyagi függőségbe hozták az Egyesűit Nemzetek egy sor államát. Az Egyesült Nemzetek országainak jelentékeny része, mint Anglia, Franciaország, Belgium, Hollandia, Ausztrália, a Délafrikai Unió és a többi, maga is gyarmattartó, sőt nem egyszer rabszolgatartó állam és helyenként, mint Vietnámban, Malájban, véres gyarmati háborút folytat az Egyesült Államok segítségével. Ezek az országok természetesen szembenállnak a Szovjetunióval, a nép felszabadításának bajnokával és a világuralomra törekvő, gyarmatosító Amerika mögé sorakoznak fel. A Nemzetek Szövetségének egy sor olyan kormány a tagja. amely az amerikai dollárok, vagy az amerikai szuronyok nélkül nem sokáig ülhetne népe nyakán. Ezek a kormányok szolgaian követik az Egyesült Államok minden utasítását Ezek képezik azt a többséget, amelyről minden érvetalhattuk, milyen készséges eszköze az amerikai agressziónak és hírverésének a Nemzetek Szövetsége. Amikor az amerikaiak koreai kegyetlenkedése miatt szerte a világon nagy volt a felháborodás — abból a célból, hogy eltereljék erről a figyelmet és hogy az Egyesült Államokat a szabadság bajnokainak tün-i lés lepattan és amely gépiesen (tessék fel, hirtelen napirendre tűz. szavazza meg az Egyesült Államok követeléseit. Minél kevésbbé képviseli valamely kormány saját népének érdekeit, minél gyűlöltebb és ellenszen. vesebb otthon, annál megfelelőbb Amerika számára, mert annál szolgaibban teljesíti utasításait. Ezért is ragaszkodik Amerika olyan görcsösem Csang-Kai-Sekhez és ezért akadályozza meg a hatalmas kinai nép igazi képviselőinek felvételét. Amerikának nem a népek képviselőinek szüvetségére, hanem csatlósok szövetségére van szüksége. Rá kell mutatni arra is, hogy a Nemzetek Szövetségének Szervezete lehetővé teszi az Egyesült Államok kis csatlósainak segítségével a többség akaratának elutasítását. Amikor például a koreai kérdésben India képviselője bizonytalan és radikálisnak egyáltalán nem nevezhető közvetítő megoldást ajánlott, ezt a javaslatot annyi ország támogatta, amelynek lakossága jóval meghaladta az Amerika-vezette Imperialista tábor lakóinak számát. Ennek dacára a közvetítést az Egyesült Államok apró csatlósai segítségével el tudta utasítani. . Ml is tapasztalhattuk, hoqy a Nemzetek Szövetsége az amerikai agressziónak ós hírverésnek készséges eszköze Az Egyesült Nemzetek Szövetségének fejlődése azzal fenyeget. hogy az amerikai imperializmus egyik fedőszervévé, vak eszközévé válik. Mi, magyarok is nemrégen tapaszték Magyarország, Románia és Bulgária ügyét. Azt állították, hogy, ezek az országok megsértik a sza< badságjogokat. Kierőszakoltak egy megbélyegző határozatot, mely feU szólította az Egyesült Nemzetek Szövetségének tagjait, hogy igyekezzenek adatokat gyűjteni, melyek azt bizonyítanák, hogy mi megsértjük! a szabadságjogokat Nagyon csábító feladat volna sor* rávenni azokat az országokat, melyeknek kormányai ezt a javaslatot megszavazták és külön-külön megmutatni, hogy áll náluk a szabadság ügye. Én csak egyetlen egyet ragadok ki* Az ellenünk szavazók között ott volt a moonrchofaslszta Görög- ' ország Is. Hogy hogyan áll náluk a szabadság ügye arról egy tényt idézek, melyet a reakciós svájci „Die Tat" című újság ez év július 29-i számai közöl. Egy szemtanú leírja, mit látott a görög Makronizosz szigetén, a politikai foglyok táborában 'Azt mondja: „Láttuk a tüzes vas okozta friss égési sebekeú, az eltört kezeket és térdeket és ami a legszörnyűbb, a néma férfiakat, akiknek a gégéjét zúzták szét." Még hozzá kell tennem, hogy rz a monarchofasiszta Görögország elhatározta, hogy csapatokat küld ti koreai szabadságharcosok ellen. A magyar népi demokrácia kormánya helyesen cselekedett, amikor a Nemzetek Szövetségének erre az amerikai Imperialisták által kezdeményezett határozatára jogi és erkölcsi Igazának tudatában éles és szilárd tiltakozással és elutasítással válaszolt. A mi déli határainkon ágál és provokál az amerikai imperialisták ügynöksége9 a lito-kormány •A ml déli határainkon ágál és provokál az amerikai imperialisták ügynöksége. a Tito-kormány. Ez a maga módján igyeksz'k segédkezni amerikai gazdáinak. Különösen a háborús uszítás és kardcsörtetés terén fejtenek ki Titoék nagy tevékenységet. Ennek megfelelően az imperialista sajtó hol aláhúzza azt, hogy Tito hadserege erősebb. mint a környező békés országoké együttvéve, hol ped'g ennek ellenkezőjét, hogy a népi demokráciák meg akarják rohanni Jugoszláviát. Most azonban az imperialis'ák qagy gondban vannak Jugoszlávia miatt- amelynek gazdasági helyzete olyan válságosra fordult, hogy a kapital'sía országok sajtója ls az egész rendszer megingásáról beszél. A Tito-banda a gazdasági válságért és zűrzavarért az idei szárazságot teszi felelőssé. Nálunk. Magyarországon is vol't az idén száraz Jg, semmivel sem k'sebb, mint Jugoszláviában. Tudvalevő, hogy a legfontosabb mezőgazdasági területek a magyar határ mentén húzódnak. A szárazság teljesen egyforma volt Makón és Nagvkikindán, Szegeden és Szabadkán. Baján és Zomborban, Pécsett és Eszéken Ennek dacára nálunk távolról sem okozó t olyan bajokat, mint Jugoszláviában. mert a ml megelégedett parasztságunk a népi demokrácia segítségével lelkesen, pontosan és Idejében elvégezte mindazokat a mezőgazdasági munkálatokat, amelyek jórészben ki tudták védeni, vagy csökkenteni az aszály hatását. Egészen más a helyzet Jugoszláviában, amelynek kormánya imperialista zsoldosokból, kémekből és provokátorokból, a dolgozó nép ellenségeiből áll. A Tito-banda már tavaly ősszel elharácsol'a a jugoszláv parasztoktól a jó ve'őmagot. a mezőgazdasági munkák idején százezrével hurcolták el a parasztokat erdőirtásra, vagy mint az idén, az aratás kellős közepén a hadseregbe. Ezek az elkeseredett jugoszláv parasztok természetesen nem törték magukat a termelésnél és még kevésbbé a termésbeadásnál. Ez az oka annak, hogy a százezrekre rugó titóieta janicsárhad nyomása dacára Jugoszlávia élelmezési helyze'e és egész gazdasági élete az aratás utáni hetekben már katasztrófádra fordult. Természetesen az elkeseredett ipari munkások sem dolgoznak úgy, mint nálunk. Fokozza a gazdasági zűrzavart az, hogy Titóék a parasztoktól az aszály dacára, az aratás után la erőszakkal ("'rekvirálták a termés jelentős részét és azonnal imperialista gazdáik országába exportálták. Egyre erősödik a jugoszláv dolgozók ellenállása Ttlo bandáiéval szemben • Rendkívül tanulságos az a látvány, ami a jugoszláv válsággal kapcsolatban az imperialista országokban mutatkozik. Ugyanaz az amerikai sajtó, amely kéjjel uszít a szocializmust épitő országok ellen, amely napról-napra vérgőzö" jelentéseket közöl a koreai néppel szemben elkövetett kegyetlenségekről, most már n©jn kertel, hanem féltő aggódással ir arról a válságról, amelybe Titp és bandája került. Félreveri a harangokat és nyíltan követeli Titonak, mint az amerikai imperializmus fontos szövetségesének azonnali megsegítését. Nagyon sokan vannak a jugoszláv dolgozók kőzött akiket két évvel ezelőtt Titonak sikerült megtéveszteni azzal, fiogy 8 lí kommunista, aki csak „félreértésből" került ellentétbe a felszabaditó Szovjetunióval. Az elmuti két esztendő keserves tapasztalatai ezeket a jóhiszeműeket is meggyőzhették arról, hogy nem holmi fél, reértésrol volt itt szó, hogy Tito és cinkosai már akkor is, akárcsal; most, az imperialisták aljas és alattomos ügynökei voltak. Ennek a felismerésnek megfelelően egyre erősödik a jugoszláv dolgozók ellenállása Tito bandájával szemben, szaporodnak a hirek az ipari munkások és parasztok szabotázsalről és egyre gyakrabban fegyveres ellenállásukról is. Mi a legnagyobb rokonszenvvel és megértéssel kisérjük ezt a harcot, amelyet a jugoszláv dolgozó nép, az amerikai imperialisták szocialista mezbe öltözött aljas segédcsapataival folytat és számunkra nem kérdéses, hogy ez a harc előbb, vagy utóbb, de a jugoszláv nép a szabadság és a szocializmus híve'nek győzelmével fog végződni. A marshalllzált országoknak America ezt a ánlgatia: kevesebb kenyerei, több ágyút Ml itt közvetlenül déli határainkon Iá*hatjuk, hogy a dolgozó nfp életszínvonalának milyen gyors süllyedésével, a népszabadság milyen gúzsbakötésével jár az, ha egy országot az amerikai imperialisták szolgálatába állítanak. Tnbbé-kevésbbé hasonló jelen seggel találkozunk mindazok ban nz országokban, amelyeket Amerikának sikerült uszályába vonni. Mindenütt azt látjuk, hogy * fokc zott hadikiadások miatt egyrf