Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-28 / 252. szám

' SZOMBAT, 1950. OKTÓBER M. HTflInK" Rákosi elvtárs beszédét közvetíti a rádió! Üzemek és hivatalok dolgozói csoportosan hallgassák meg a beszédet a lakásukhoz legközelebb eső kerületi pártszervezetnél Eredményeinket az Októberi Forradalomnak köszönhetjük Dolgosok levelei november hetedikéről A szegedi Szemek dolgozói lel­kesen készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfor­dulójának megünneplésére. Vala­mennyien átérezték ennek a napnak a jelentőségét és értekez­leteken elhatározták, hogy ezt a nagy ünnepet több és jobb mun­kával ünnepük meg. Hozzánk beküldőit leveleikből kitűnik a lelkesedés, a szeretet és az a hála, amelyet a Szovjetunió Iráni érez­nek, 107701 110 százalékra emelem teljesítményemet Héja János, a Szegedi Jutagyár dolgozója a kővetkezőket írja; ,,Áz Októberi Forradalom évfor­dulója nemcsak a szovjet nép ün­nepe, hanem az egész világ dolgo­zóié. köztük a miénk is. Felszaba­dulásunkat mi is a forradalomban győztes szovjet népnek köszönhet­jük Aa Októberi Forradalom adta meg nekünk is a kultúrális és poli­tikai fejlődésünk lehetőségét. Én már régen itt dolgozom ebben a gyárban. A felszabadulás előtt bizony a gyár külföldi urai a legkegyetlenebbül zsákmányoltak ki bennünket és még arra sem méltatták a dolgozókat, hogy tisztességes mosdót építtesse­nek nekik. A felszabadulás azonban gyökeres változást hozott a mi üze­münkben is. Van kultúrtermünk, mosdónk és érezzük azt, hogy meg­becsülnek bennünket Az üzemben számos dolgozó — köztük én is —, élmunkásjelvényt kapott kiváló mun­kájáért. Ezen keresztül is érezzük, hogy ez az ország most már válóban a miénk, a dolgozóké. Az életszínvo­nalam a felszabadulás előttivel szem­ben óriásit emelkedett. Én tudom, mindezt a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak köszönhetem. Ezért hálám kifejezéseképpen az eddigi 107 százalékos átlagteljesítményem 110 százalékra emelem a Forradalom 33 évfordulójának méltó megünnep­lésére Igy akarom ünnepelni azt a napot, amely ünnep a világ vala­mennyi becsületes dolgozójának." fl Forradalomnak küszSnhg'Kik Nagyon sajnálom, hogy fiatal ko­rom miatt nem vehettem részt a ta­nácsok megválasztásában, de tudom, hogy a tanácsok nekünk, ifjúmunká­soknak js új lehetőségeket nyitnak meg. Éppen ezért még fokozottabb mértékben és lelkesedéssel kapcso­lódom bele ebbe a felajánlási moz­galomba. melye! élenjáró dolgozóink indítottak az Októberi Forradalom évfordulójának méltó megünneplés sére. Tudom nagyon jól. hogy azt a bodog. gondtalan életet, amelyben ma élünk és azt a fényes jövőt, amely ránk vár. elsősorban a felsza­bad} ó Szovjet Hadseregnek és Sztá­lin elvtársnak köszönhetjük. Az Ok­tóberi Forradalom eredményeit mi, magyar dolgozók, ifjúmunkások is élevezzük. Nagy megtisztel tetéenek tartom azt is. hogy hamarosan, mint a Párt tagja vehetem kj részemet a szocializmus építéséből és úgy ér­zem, ezzel felelősségem és köteles­ségeim is megnövekedtek. Ezért vál­lalom, hogy november 7-ig termelé­semet 8 százalékkal emelem. 90 szá­zalékos elsőrendű árut és 10 száza­lékos másodrendű árut termelek, a hulladékot pedig a minimálisra csök­kentem le. Boldog örömmel készü­lök november 2-ára is. Rákosi elv­társ kiszabadulásának évfordulójára és minden ifjúmunkástársammal együ't arra törekszem, hogy ebből az alkalomból is munkám termelé­kenységének növelésével álljak helyt a béketábor rám eső szakaszán. Dovály Erzsébet, a Magvar Kender dolgozója. Tűk) munkával ünnepeljük az évfordulót -Én, a Tiszamenti Fűrészek NV valamennyi dolgozója nevében írom ezl a levelet. •Mi is. mini a többi üzemek dol­gozói több munkával készülünk a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 33. évfordulójának megünnep­lésére. Munkával, felajánlással akar­juk hálánkat és szeretelünkel kife­jezni a nagy Szovjetunió iráni, mert számunkra is lehetővé lette a szabadságot, felemelkedést. Mi az üzem dolgozói tudjuk, hogy mind­azt az eredményt, amit eddig elér­tünk, közvetve az Októberi Forra­dalom hős hareosainak köszönhet­jük. Éppen ezért felajánlásainkat úgy teljesítjük majd, hogy azokkal méltóképpen fejezhessük kl azt a hálát és szeretetet, amely bennün­ket a Szovjetunióhoz és a világ dol­gozóinak hős tanító jáhos, Sztálin elvtárshoz fűz. Egyben ezzel Is hatal­mas csapást akarunk mérni az imperialista háborús uszítókra, hogy Rákos! elvtárs bölcs irányítása melleit megszilárdított békében épít­hessük ki szocialista hazánkat. DÉKANY ANTAL a Tiszamenti Fűrészek dolgozója Szabad ós boldog emberek lettünk A Nagy Októberi Szocialista For­radalommal kezdődött meg a prole­táriátus győzelme, mert Lenin és Sztálin elvtársak a Nagy Októberi Forradalom győzelmével nemcsak a cári orosz elnyomott dolgozókat szabadították fel. hanem remenyt és erőt öntöttek a világ proletáriátu­sába is, harcaik megvívásához. Nekünk, magyaroknak és a II. vi­lágháborúban a dicsőséges Szovjet Hadsereg áltál felszabadított népeké nek is nagy ünnep az Októberi For­radalom 33. évfordulója. A hős Szov­jet Hadsereg felszabadított bennün­ket és lehetővé vált számunkra, hogy hazánkat, a hároméves tervben a romokból felépítsük Igy a szegedi híd. Közép-Európa legmodernebb fo­nóüzeme: a kombinát az összes romgyárak felépítése, mind az Októ­beri Szocialista Forradalmat di­csőítik. Nem megyek azonban to­vább, hanem a mi ütemünknél mara­dok. Tavaly február elsején még csak 69-en dolgoztunk az üzemben. Ma már többszáz dolgozót foglalkoz­tat üzemünk. A régi kizsákmányolt dolgozók helyett seabad és boldog emberek lettünk, munkánk után tisz­tességes fizetést kapunk Én i* bol­dog és megelédegett vagyok, mert tudom, hogy életszínvonalam állan­dóan emelkedik és nem vagyok kité­ve annaik, hogy egyik napról a má­sikra kikerülök az utcára, mert nem lesz munka, vagy nem tetszem a tő­késnek. De nemcsak én, hanem így van ma valamennyi magyar dolgozó és mindezt a Nagy Októberi Szocia lista Forradalomnak kögzönhetem. Ezért hálából felajánlom hogy a Forradalom 33. évfordulójának tisz­teletére felemelem termelésemet a jelenleg gyártott cikkből 71 he­lyett 76-ot készítek el hetenként. Ezzel akarom méltóképpen megün­nepelni a Forradalom évfordulóját, ezzel akarom a bókét erősíteni és ezzel akarok csapást mérni a hábo­rús uszítókra Tóth Fehér Gyula, a Ruházati NV dolgozója. Ezek a levelek Is bizonyítják, hogy a szegedi üzemek dolgozói valóban hatalmas ünnepnek tart­ják az Októberi Forradalom 33. évfordulóját és munkafelajánlú­sokkal, több termelésükkel teszik még ünnepélyesebbé azt a napol, amely felemelkedésünket, szabad­ságunkat és boldog életünket hozta magával. Szeged békehareosainak seregszemlej e Szeged öntudatos dolgozói, mun­kások, dolgozó parasztok, néphez hű értelmiségiek egyaránt munká­jukkal napról-napra bebizonyítják, hogy hű harcosai akarnak lenni a Szovjetűnió által vezetett roppant­erejű béketábornak. Most különö­sen nagy lendületet ad a dolgozók munkájának, amellyel a béketábor erejét növelik, az a ludat, hogy kö­zeledik a Magyar Békekongresszus és közeledik a Béke Híveinek II. Világkongresszusa is. Mindkét kon. gresszus a békeharcosok nagy se­regszemléje lesz, amelyen ismét megmutathatják a világ dolgozói, liogy egységesen szállnak szembe a háborúra uszító amerikai Impe­rialistákkal és csatlósaikkal, akik meg akarják akadályozni a békés, ulkotó munkát. A Béke Hívet II. Vllágkongresz­szusán olt lesznek a magyar nép képviselői ls. Ezeket a képviselő­ket a Magyar Országos Békekon­gresszuson választják meg a kül­döltek. köztük Szeged dolgozóinak küldötteit Is. Ezeket a küldötteket ünnepélyes keretek között választ­ja meg Szeged népe most vasár­nap a Klauzál-téren délelőtt 10 órakor kezdődő békenagygyűléseu. Az üzemek, hivatalok, kerületek dolgozói tömegesen, csoportosan vonulnak fel a békenagygyűlésre, s mindenfelé már javában folyik a lelkes készülődés. Bészt akarnak venni ezen a gyűlésen, hogy újból hitet tegyenek a Szovjetűnió állal vezelctt béketábor melleit s meg­hallgassák dr. Jóború Magda elv­társiul, államtitkár, az Országos Béketanács elnökségi tagjának be­szédéi, amelyben meghatározza a békeharc előttünk álló fontos fel­adatait. Szeged békehareosainak nagy seregszemléje lesz ez a va­sárnapi békenagygyűlés, amelyről a szegedi dolgozók méltó képvise­lőit küldik fel a Magyar Békekon­gressznsra. Egyetlen dolgozó sem maradhat távol erről a békenagy­gyfilésről, akinek fontos magának, csaladjának és egész népünknek a békéje, még boldogabb jövője és ötéves tervünk nagyszerű felada­tainak megvalósítása. levél a CsitlaglácHÓiát Szeged üzemi dolgozói számára igen nagy élményt jelent Kornej­csuk ..Csillagl'árna" című darabjá­nak megtekintése a Szegedi Nem­zeti Színházban. A dolgozók szer­kesztőségünkből intázett levelekben mondják el élményeiket, észrevéte­Mi sem felejtjük el, mivel tartozunk a nagy Szovjetuniónak A deszki délszláv dolgozó parasztok méltán ki akarják venni réssüket November 7-én lesz 33. évforduló­ja az Októberi Szocialista Forra­dalomnak. Ez a nap a világ min­den dolgozójának jól agyábavéső. dött, hiszen ettől a naptól kezdve nézhetnek az elnyomottak, kizsák­nyoltak milliói bizakodva a nagy Szovjetunió felé. A felszabadult né­pek milliói hálával gondolnak Le­ninre. Sztálinra, az elnyomottakba pedig rendíthetetlen hitet öntenek a-ok az eredmények, amelyeket a szovjet nép elérti az Októberi For­radalom óta. A magyar dolgozó néppel együtt sorakoznak fel hazánkban is a nem­zetiségi dolgozók, dolgozó parasz­tok a béke zószla'a alá. A deszki délszlávok éppen úgy tud­ják, mit jelent Számukra is az Ok­tóberi Szocialista Forradalom, mjnt a magyar dolgozó nép. Ha 33 évvel ezelőtt a világ egyhatodán nem szü­letett volna meg a Szovjetunió, most a délszláv dolgozó parasztok ee volnának egyenjogú szabad pol­gárai hazánknak. Csakis a bölcs lenini—sztálini nemzetiségi politi­kának köszönhetik a nemzetiségi dolgozók, hogy szabadon vehetik ki részüket a gzociaizmus építésé­ből. Jevrenov Cvetko. a deszki gép­állomás délszláv dolgozója így nyi­latkozik; ,,Azt hogy mindenben egyenjogúak vagyunk a magyar néppel. azt. hogy békében élhetünk és minden pálya éppen úgy meg­nyílt előttünk, mint a magyarok előtt, az Októberi Szocialista For­radalomnak köszönhetjük. Ezért nem felejtjük el mivel tartozunk a nagy Szovjetuniónak és a bölcs Sztálinnak.*' Deiszken 120 délszláv dolgozó él. A Horthy-fasifizta rendszerben váj­jon álmodhatlak volna-e, hogy egy­szer még ők is egyenjogúak lesz­nek a magyarokkal, remélhették-e, hogy az ö küldötteik képviselik egykor még az ő ügyei­ket? — Nem gondolhatták, hiszen még a magyar népnek sem volt em­berhez méltó élete. — De miután a Szovjet Hadsereg feSzabadíiotta hazánkat és a nép vette kezébe sorsának intézését, minden nemzeti­ségi dolgozónak — aki velünk együtt becsületesen kiveszi a részét a szo­cializmus épi égéből — egyenlő jo­got biztosit a dolgozó nép állama. A múltban nemcsak a deszki dél­szláv dolgozóknak, de általában a hazánkban élő nemzetiségeknek sza­vazati joguk sem volt, mert Hortihy­ék szerint „politikailag megbízha­tatlanok voltak". a békehareból Most nemcsak a szavalati joguk van meg az idegen anyanyelvű dol­gozóknak. hanem a maguk külön küldötteik képviselik ügyüket a ta­nácsban. A deseki községi tanács­nak öt délszláv tagja van: Novkov Jubin, Májokovjev Vadul. Rusz Da­nica, Vukoszávjev Nemantty. Vuko­szávjev Demeter. A jövőben ók kép­viselik a deszki délszlávok ügyeit. A deszki délszlávok élnek joga­ikkal. Most mindegyiknek van sza­vazati joga Deszken. El is mentek októljer 22-én és kivétel nékül min­den délszláv dolgozó paraszt lesza­vazott a békére, a még jobb, szebb életre. Minden békegyülésen jelen vannak és hozzászólásaik azt bizonyítják, hogy mélyen elítélik Tito rendszerét. Addig, amíg a Magyarországon élő délszlávok sza­badon. boldogan élnek, addig Tito, a Jugoszláviában élő jugoszlávokat megfosztja legelemibb jogaiktól is és elrabolja utolsó jószágukat, élel­miszereiket s a jugoszláv dolgozó népet kiszolgáltatja az amerikai imperialistáknak. Erre mutatott rá az október 15-én megtartott nagy­gyűlésen is Rusz Márkó, deszki szerb dolgozó paraszt fia. aki kifej­tette. hogy Magyarországon össze­hasonlíthatatlanul jobb a magyar és szerb ifjúságnak, mint Jugoszláviá­ban. Konkrét példának hozta fel. hogy a szerb iskolát — amit a múltban elhanyagoltak, mert az úri Magyarországnak nem jutott pénze a rendbehozásra — most kijavíttat­ták és tiszta, egészséges szerb isko­lában tanulhatnak a délszláv dol­gozók gyermekei anyanyelvükön. Elsősorban az Októberi Szocialista Forradalomnak ég a szocializmust építő népek békepolitikájának kö­szönhetik ezt. Degzkről most tízen is járnak délszláv fiatalok felsőbb Iskolába, amíg a múltban esetleg egy vagy egy sem tehette be a lábát felsőbb iskolába. Az ifjúsági gyűléseiken a szerb ajkú ifjak mindig kifejezésre juttatt ják megvetésüket, Tito népelnyomó politikájával szemben, de ugyanak­kor hálájuknak adnak kifejezést a magyar dolgozó nép iránt, amely megbecsüli és egyenjogúvá tette a hazánkban élő idegen nemzetiségű dolgozókat. A deszki délszláv dolgozó parasz­tok is igyekeznek kivenni részüket a béketábor erősítéséből és a béke megvédéséből. Egyetlen egy szerb dolgozó paraszt sem ma­rad le még egy barázdahasítással sem a magyar dolgozó parasztok mögött, inkább az elsők, mint az utolsók között végeznek el minden mezőgazdasági munkát. Vukoszávjev Nemantty dolgozó paraszt például így nyilatkozik: ..Szívesen veszem ki a részem minden munkából, csak­hogy ezzel is a békét erősíthessem és békében élhessek, dolgozhassak, mind a saját jólétem, mind az egész ország jobblétének érdekében." leiket a darabról. Balázs Teréz elv­társnő a Dohánygyárból a követke­zőket irta: — Amikor megnéztem a .,Csillag­tárná"-*, a mi ötéves tervünk vonult el gondolatban a szemeim előtt. En, gem különösen megkapott az a rész. amikor Pável Krugljak bányai önök rádöbbent hibáira. s bányászruhába öltözött, maga is beállt a bányászok közé és arra törekedett, hogy hely­rehozza helytelen magatartásával elkövetett súlyos hibákat. Rádöbbent arra, hogy előbbi munkájával és ma­gatartásával gátlójává vált a szocia­lista fejlődésnek és amig más bá­nyák gyönyörűen fejlődtek, termelé­si eredményeik állandóan emelke­dett addig az ő bányája minden té­ren lemaradt a többitől. Az ott dol­gozó bányászok minden szociális segítséget nélkülöztek, tárnáik elha­nyagolt állapotban voltak, régi és elavult módszerekkel dolgoztak és emiatt lemaradtak a többiektől. Ná­lunk. Magyarországon is sokat ta­nulhatnak ebből as üzemvezetők és mühelylönökök, különösen azok. akiknél esetleg hasonló hibák mu­tatkoznak. A legnagyobb tanulság azonban szerintem ebből a darabból az, hogy mindenki lemarad, aki a fejlődést gátolja és a rni törvényünk, a kommunisták törvénye az állandó fejlődés előrehaladás, örülök, hogy láttam a darabot, nagyon sokat ta­nultam belőle és minden dolgozótár­samnak beszélek majd róla. November másodikán bevezetik a légiforgalom téli menetrendjót A MAS*OVLET november 2-tfl élet belépteti belföldi téli menet­rendjét. A Budaipest—Szeged—Békéscsa­bai járat 8-20-kor hagyja el a fő­várost, visszafelé pedig 10 órakor indul. Októbor 31-én. november 1-én és november 2-án forgalmi korlátozá­sokat vezetnek be. Október 31-én elmarad a Buda­pest—Szeged légijárat. U?abb három tufaj érkezett a Szovjetunióból Szegedre Csütörtökön délután újabb há­rom kettősterhelésű tutaj érkezett' meg a Tiszamenti Fűrészek AV sze­gedi telepérc. Ez mar a második' KnrM,r Dezső szállítmány és igy rövid idő alatt! K ** 1 6 S többszáz köbméter fa érkezett le Szegedre a Szovjetúnióból vlziúton. Ez a szállítmány is jó időre bizto­sítja az állandó munkát a Fűrész­telep dolgozói számára. A most ér­kezeit famennyiségből épülctfa­anyngokat gyártunk, amely lénye­gesen meggyorsítja majd ötéves ter­vünk egyik legfontosabb iparának, az építőiparnak vcrsenylcndülctét. Az eddig leérkezett famennyiség csak kis része annak a mennyiség­nek, amelyeket az elkövetkező Idők-, ben a Szovjetúnióból kapunk, azért, hogv ne szoruljunk rá az imperia­listák importjára és zavartalanul, j minden akadály nélkül lehessünk eleget azoknak a követelményeknek, amelyeket ötéves tervünk az építő­iparunktól megkíván. Veszedelmes feketevágók felett ítélkezett pénteken a megyei bíróság 'Á közoRátást veszélyeztető, so­rozatos bűncselekményekkel vádol­va került a megyei bíróság Hárs­tanácsa elé Császár József volt szegedi hentesmester, nagyvágó és három bűntársa: K'szner Mihály, hentesmesterek és iá. Bíró Mihály szegedi lakosok. Az államügyészség azzal vádol­ta Császár Józsefet, aki hentesipa­ráról korábban lemondott már, hogy nyolc darab, közöttük hat 100 kUón aluli, tehát olyan sertést vá­gott le, amelyeknek vágású* a ren­deletek szigorúan tiltják. A levá­j gott sertések húsát szétmérte, en­nek egyrészét Kisz»er Mihály és Kopasz Dezső vették meg eladásra. A rendőrség tudomást szerzett a feketevágásokról, kinyomozta a tet­teseket és Császár Józsefet őrizetbe vette, átadta az államügyészségnek. Az ügyet szokatlanul nfagy 8f­deklődés mellett tárgyalta pénte­ken a megyei biróság, amely pél­dás büntetéssel adott elégtételt a dolgozók államának. Császár Józsefet, aki ma is va­gyonos, volt nagyvágó két évi fegyházra, 2000 forint pénzbüntetésre és 2000 forint vagyoni elégtéte'-re ítélte. Iparának gyakorlásától 2 évre eL tiltotta és Szeged területéről 3 hó­napra való kitiltását rendelte el. Suiyosbbió körülménynek kell te­kinteni, hogy Császár üzletszerűen, egyéni haszonlesésből és akkor kö­vette el a bűncselekményeket, ami. kor minden becsületes dolgozó tel­jes odaadással küzd az ország meg­erősítéséért. Kiszner Mihály és Kopasz Rezső kcntcszncstcreket 5—5 havi fogház, ra és 1000—1000 forint pénzbünte­tésre, id. Bíró Mihályt pedig, aki a vágásoknál segédkezett, 2 havi fogházra ítélték el.

Next

/
Thumbnails
Contents