Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-28 / 252. szám

* Rákosi elvtársnak az MDP Központi Vezetősége október 27-i ülésén tartott beszámolóját a rádió ma, szombaton este 7 érakor közvetíti VIL ÉVF. 252. SZÁM. ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1950. OKTÓBER 28. MILLIÓK EREJE Rohanva követik egymást ezekben • napokban a világpolitika esemé­nyei. Most, amikor már mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy az imperialisták a hidegháborúról át­tértek a közveden agresszióra, az egész világon új, hatalmas lendüle­tet vett a béke megvédéséért folyta­tott küzdelem. 'A' tőkés országok dolgozói is konkrét tényeken ke­resztül győződhettek meg arról, mi­lyen nagy különbség van az impe­rialisták szavai és tettei között. Sza­vakban hirdetik a békét, s míg a rá­dió, sajtó nagy hangon szaval a bé­kéről, Koreában folyik az imperia­lista rablóháború, kórházakát, isko­lákat, lakóházakat döntenek romok­ba, emberi életeket oltanak ki az imperialista bombák. A zöld aszta­lok mellett arról folyik a tanácsko­zás, hogyan támasszák fel a német hadiipart, hogyan adják ismét a náci banditák kezébe azt a fegy­vert, melyet nem is olyan régen csavart ki kezükből a hős szovjet nép. Álszent szemforgatással, béke­javaslatokat terjesztenek be az ENSz-ben az imperialista küldöttek. Arra természetesen féltékenyen ügyelnek, nehogy elfogadásra ke­rüljön olyan javaslat, melynek vég­rehajtása valóban biztosítaná a bé­két. Béke. Ettől a szótól félnek leg­jobban az imperialisták, mert ez nemcsak azt jelenti számukra, hogy befagytak a bőséges profitlehetősé­gek, hanem azt is, hogy egyre mé­lyül korhadt gazdasági rendszerük válsága, egyre nehezebb összetartani azt a tákolmányt, mely Így is nap, mint nap inog a dolgozó népmilliók csapásai alatt. Békéről beszélnek az agresszorok s közben folyik az őrü­letes fegyverkezési hajsza. Moch, a francia nemzetgyűlésben benyújtotta törvényjavaslatát a katonai szolgá­lat idejének felemeléséről. Harold Holt ausztráliai bevándorlási minisz­ter törvényjavaslatot terjesztett be, hogy töröljék el azt a törvényt, amely szerint a bevándorolt szemé­lyeknek nem lehet katonai szolgá­latot teljesíteni. A végtelenségig lehetne sorolni Szokat a tényeket, melyek mind­mind azt bizonyítják, hogy az im­perializmus újabb merényletet ké­Bzit elö • világ dolgozó népei ellen, hogy újabb véresőt, borzalmakat akar zúdítani a világra. Napról­napra tapasztalhatják azonban, hogy most sokkal nehezebb eldobni a gyújtogató csóvát, mint bármikor eddig a történelem során. A világ népeinek mostmár elég erejük van ahhoz, hogy lefogják a gyilkos ke­zet. A Szovjetúnió, a Kommunista Pártok s Sztálin elvtárs személyében olyan vezérre leltek, aki irányítja, vezeti, összefogja a közös célért, a béke megvédéséért folytatott harcot. A'z erő, sok százmillió dolgozó ere­je legyőzhetetlen. Nem elsősorban a fegyverek erejéről van itt szó, ha­nem arról az erőről, ami az élet sokmilliónyi posztján minden órá­ban, minden percben megnyilvánul. A munka frontján az üzemekben, a földeken, az Íróasztalok, tervező­asztalok mellett csúcsosodik ki ez az erő olyan alkotásokban, mint a most épülő szovjet erőmüvek, a budapesti földalatti, a Dunai Vasmű — s hogy egész közeli példát említsünk — a szegedi Textilkombinát. Elpusztítha­tatlan alkotó erő ez, mely új világot épít. Ennek az erőnek harcos sereg­szemléje lesz az a kongresszus, amit november 13-tól tartanak a Lon­don melletti Sheffieldben a béke hívei. Mérföldköve lesz ez a kon­gresszus a békeharcnak, rendszerezi a harc módszereit s alkalmat ad ar­ra, hogy a világ minden tájáról ösz­szesereglett békeharcosok kicserél­jék tapasztalataikat, erőt gyűjtsenek a soronlévö feladatok végrehajtá­sára. Minden dolgozó — így a magyar dolgozók is — tudatában vannak a Béke Világkongresszus felmérhetet­len jelentőségével. Tudják, hogv ez a kongresszus csak úgy teljesítheti hivatását, ha előkészületei az egész világon olyan tömegmozgalommá válnak, ami visszarettenti az impe­rialistákat attól a gonosztettől, me­lyet úgy hívnak: harmadik világhá­ború. Tudják a dolgozók, hogv már azoknak a gyűléseknek is figyel­meztetőknek kell lenni, melyeken megválasztják az ország, a város, község, üzem békeküldöttek Ma­gvarországon november 4—5-én tart­ják meg a Magyar Trékekongresszust, melven megválasztják azokat a kül­dötteket. akik a magvar dolgozókat képviselik a Vlláskongresszuson. Erre a Magyar Békekongresszusra készül most az ország dolgozó néne. Szerte ax országban, igy Csongrád megyében és Szegeden is vasárnap békenagygyűléseket rendeznek, me­lyeken megválasztják azokat a kül­dötteket, akik képviselik a Magyar Békekongresszuson az üzemek mun­kásait, dolgozó parasztokat, értel­miségieket, dolgozó kisembereket, mindenkit, aki híve a békének. Sze­geden a Klauzál-téren, Vásárhelyen a Vörös Csillagban, Szentesen a színházteremben, városokban, közsé­gekben a legnagyobb befogadóképes­ségű helyeken gyűlnek össze a dol­gozók, hogy ennek a nagygyűlésnek a keretében is kifejezzék: békét akarnak s készek a béke megvédé­sére. Ezeket a szavakat nemcsak or­szágos, hanem megyei és szegedi viszonylatban is ezernyi harcos tett támasztja alá. Ma minden kalapács­ütés, minden méter felrakott fal, minden vetés a szövőgépeken, min­den talpalatnyi felszántott föld a bé­ke ügyét szolgálja. S dolgozóink úgy végzik ezeket a munkákat, hogy minél jobban szolgálják vele a béke ügyét, minél erősebbé tegyék ezál­tal is azt a tábort, melynek élén a Szovjetúnió áll. A békebizottságok beszámoló gyűlésein egyszerű embe­rek szólalnak fel és mondják el, mit jelent számukra a béke, hogyan akarják megóvni a békét attól a tá­raadástól, melyet az imperialista rablók készítenek elő ellene. Leve­leket írnak a dolgozók a békebizott­ságokhoz s megírják ezekben a le­velekben, milyen munkát végeznek, mik a terveik. Csak egy idézet a sokszáz levélből: „A béke ellenségei arra a földre pályáznak, amelyért annyit dolgoztam és szenvedtem. Mint ahogy többi dolgozó paraszt­asszonytársam, én is munkámmal válaszolok az imperialistáknak. Már befejeztem az őszi szántás-vetést és a mélyszántást is" — írja Martók Jánosné fáiiánsebestyéni paraszt­asszony. A' Csongrádi Bútorüzem dolgozói is jobb munkával készülnek a Bé­kekongresszusra. Elhatározták, hogy békeműszakot szerveznek s kima­gasló eredményekkel tüntetnek a bé­ke mellett. Hajdú Mihály asztalos például 200 százalékkal, Helbocsá­nyi István pedig 206 százalékos eredménnyel ünnepelt. Balla Imre maroslelei középparaszt is ígéretet tett, hogy a Békekongresszus napjá­ra 19 holdján befejezi a mélyszán­tást. Ezt az igéretét máris valóra váltotta. „Minden emberre szükség van — mondotta —, hogy szilárdan helyt tudjunk állani a béke front­ján." A Szegedi Kenderfonógyárban is a gépek mellett folyik a békecsata Papp Józsefné a Békekongresszus tiszteletére kétgépes rendszerre tért át. Goldea Lászlóné pedig megfo­gadta, hogy a Békekongresszus nap­jára teljesíti ezévi tervét. — Ezer­nyi formában fejezik ki a dolgozók, mit jelent számukra a béke ügve Az üzemekben, gépállomásokon bé­kesarkokat készítenek, szebbné' szebb faliújságokon mozgósítanak n békeharcra, családokat látogatnak és elbeszélgetnek a békéért folytatott küzdelem kérdéseiről, megbeszélik mit csináljanak, hogv még nagyobb ünneppé avassák a Bckeknngresszu* nanját. A gvárakban, földeken egy­másután születnek meg a hatalmas munknteliesítmények: a béke ered ménvei. Ezekhez az eredményekhez hasonlók születnek az egész ország­ban. az egész világon. A Szovjet­unióban olyan munkateljesítmények­kel készülnek a dolgozók a Világ­kongresszusra. olyan eredményeket érnek el, melyek egyedülállóak a világon. Kinától Csehszlovákiáig, Al­bániától Mongoliáig. mindenütt, ahol szabadon élnek a dolgozók többter­meléssel, a jövő fokozottabb ütemű építésével köszöntik a Békekon­gresszust, összefogott a világ minden be­csületes embere a pusztítás ellen, az új háború ellen. Tudják, hogy a háborús veszély nagy, de nem el­háríthatatlan. Á dolgozók összefo­gott, egxséges ereje képes arra, hogy keresztülhúzza az imperialisták gya­lázatos számításait, képes arra, hogy kicsavarja a gyujtogatásra lendült csóvát a háborús provokátorok ke­zéből. Millió és millió név sorakozik már a stockholmi békefelhívás alatt s ezek a milliók képviselőik út ián mindannyian ott lesznek a schefiel­di Világkongresszuson, odakiáltva a háborús uszítóknak, hogy a népek akarata ellenére nem lehet háborút csinálni. De, ha az imperializmus mégis megkísérelné a véres kalan dot, akkor szembetalálja magát ezek nek a millióknak, százmillióknak erejével, mely elsöpri a föld sziné­RA. A béke hivei az első pillanattól leleplezték a háborús uszitók tevékenységét R Béke Hivei állandó Bizottsága Elnükségének nyilatkozata A" Béke Hivei Állandó Bizott­ságánál; elnöksége prágai ülésé­ről kiadott közlemény kiemeli, hogy október 25-i és 26-i ülésén megtárgyalta a Béke Hivei H. Világkongresszusa napirendjére vonatkozó javaslatokat, amelye­ket több országos békebizottság és fontos személyiségek nyújtot­tak be. A közleményben az elnökség megelégedéssel üdvözli ezt a szé­leskörű részvételt és elhatároz­ta, hogy továbbítja a világkon­gresszus napirendjére vonatkozó javaslatokat a Béke Hivei IL Világkongresszusához. Az elnök­ség ezt a határozatot abban a meggyőződésben hozta, hogy a békéért folytatott közös és el­szánt harc érdekében valameny­nyi felfogás megférhet egymás mellett a kongresszuson beliiL A közlemény továbbá megál­lapítja, hogy Angliában megtör­téntek a kongresszus világfon­tosságának megfelelő intézkedé­sek a munka biztosítására és ezért üdvözli a brit békebizott­ságot. A továbbiakban a közlemény hangsúlyozza: A béke hivei az első pillanat­tól fogva leleplezték a háborús uszitók tevékenységét és éber­ségre hivták fel a népeket. A mostani viszályok sulyosbbitják az országokat fenyegető ve­szélyt, a béke hivei tudatában vannak, hogy olyan erők fejlőd­tek ki a világban, amelyek meg­akadályozhatják a háborút, ha a népek egységbe tömörülnek és elszánt akarattal megvédik a békét. A sheffieldi Béke Világ­kongresszus munkája eredmé­nyével nagyjelentőségű hozzájá. járulása lesz az egész világnak a béke biztosítására irányuló | erőfeszítéseikhez. Csongrád megye számos községében alakultak meg a tanácsok Csongrád megye számos községé­nek volt nagy napja pénteken. Ezen a napon alakultak meg a tanácsok. A vasárnap nagy lelkesedéssel meg­választott tanácstagok összejöttek, hogy ünnepélyesen kezükbe vegyék a község ügyeinek intézését és irá­nyítsák a dolgozó nép sorsát. Az ünnepi ülésen nemcsak a tanács tagjai vettek részt, hanem a község dolgozó népe is ott volt, hogy sze­mélyesen is meggyőződjön: jó ke­zekbe került sorsának irányítása. Gyálarét szocialisia község tanácstermében a község legjobb dolgozói sereglettek egybe. Hatalmas tapsvihar fogadta Csamangó Mihálynak, a választási bizottság elnökének azt a bejelenté­sét, hogy Gyálarét szocialista köz­ség dolgozóinak 100 százaléka egy­ségesen a Népfrontra adta le szava­zatát. A végrehajtó bizottság elnöké­vé Gyuris Józsefet, elnökhelyettessé Takács Sándornét. titkárrá Agai Gusztávot választották. A végrehaj­tó bizottság tagjai közé beválasztot­ták Farkas Dezsőt, a Szovjetónió­ban járt parasztküldöttség tagját, a termelőcsoport DISz-titkárát. A'z alakuló ülés végén a követke­ző táviratot küldték a magyar nép nagv vezérének: „Rákosi Mátyás elvtársnak, Buda­pest. Tanácsalakuló ülésünkről har­cos üdvüzletünket küldjük szeretett vezérünknek. Megfogadjuk, hogy még fokozottabb termeléssel, éber­séggel harcolunk békénk me'gszilár­dílásáért. Gyálarét szocialista község tanácstagjai." Sándorfalván a kulturház udvarán már 9 óra előtt gyülekezni kezdtek a falusi dolgo­zók. Az „őrgróf" egykori cselédei örömünnepre ébredtek, összegyűl­tek, hogy kezükbe vegyék a hatal­mat és azt onnan soha többet ki ne adják. Ünnepélyes a hangulat, amikor a nép küldöttei a tanácstagok elfog­lalják helyüket a szépen feldíszített teremben. Dolgozó parasztok, gépál­lomási dolgozók, értelmiségiek ül­nek egymás mellett, de ott látni az első sorokban a nőket is, A Népfront elnöke. Nagy Péter elvtárs veszi át a szót. A választást törvényesnek nyilvánítja és üdvözli a nép akaratából megválasztott ta­nácstagokat. Hosszú, szűnni nem akaró tapssal éltetik a tanácsot, a Pártot, s a nagy Szovjetúnió). amelv 'ehetővé tette, hogv hazánk az urak országából a nép országa legyen. Az elnök ezután a végrehajtó bi­zottság tagjaira tett javaslatot. Dol­tozó paraszt, traktoros, pedagógus, dolgozó nő, rendőr van a jelöltek között. Rövid szünet következik s a szünet alatt a végrehajtó bizottság megválasztja nz elnököt, elnökhe 'vettest és a titkárt. El is foglaliák "a'amennvien az elnöki asztalnál a helvrt. Azután a járási tanács ki­küldötte köszönti a tanácsot s a égrehajtó bizottság tarriait. Az MNDSz nevében Gémes Pálné három Tsszonvfársával együtt a sóndorfnl­vt MNDSz-asszonvok üdvözletét nd­•n és szép virágcsokrot nvujt az •'onnan megalakult tanácsnak. A többi tömegszervezetek ís el­küldték képviselőiket és bizalmukat fejezték ki a tanács működése iránt, egyben ígéretet is tettek, hogy min­denben támogatják a tanács munká­ját. Balástya község dolgozói is összegyűltek, hogy ténylegesen kezükbe vegyék a hatalmat. Vasárnap a szavazók 98 százaléka adta szavazatát a tanács­ra. Az egész községben összesen csak heten szavaztak a Független­ségi Népfront ellen. Á szépen feldíszített iskola nagy­terme zsúfolásig megtelt a balástyai dolgozó parasztok küldötteivel. Min­denki ünneplőruhát vett magára. A dolgozók ott őrzik közükben a pi­rosszegélyes megbízólevelet. Balás­tya népének minden rétegét képvi­selik a tanácstagok. A dolgozó pa­rasztok között ott Iáitjuk az értel­miségi dolgozók küldötteit, a kis­iparosokét, az első sorban fejken­dős, bekecses parasztasszonyok ül­nek. arcuk kipirul az izgalomtól. A tanács tagjai megfogadták hogy a Párt irányításával hű építői lesz­nek a nép országának és mindig a dolgozó nép érdekeit tartják szem előtt, hogy megfeleljenek a dolgo­zók irmuk megnyilatkozott bizalmá­nak. Mórahalmon is ünnepi díszt öltött a kultúrház. Az eső ellenére is közel 200 dolgozó jelent meg a tanács alakuló gyűlé­sére. Itt is éppúgy, mint a többi községekben, a dolgozó parasztok, a gépálomási dolgozók, az értelmisé­gi dolgozók legjobbjait választották be a tanácsba. A községi tanács el­nöke Pálinkó Lajos lett, a község volt jegyzője, aki nem is olyan ré­gen még kubikos volt Szegváron. A végrehajtó bizottság megválasztása után több hozzászólás hangzott el. Mindannyian elmodották: azt vár­ják: biztos kétzzel segítse őket a tanács mindennapi munkájukban, azon az úton, amelyet a Párt, Rá­kosi elvtárs mutat mindannyiunk számára. Rákosi elvtárs nevének említésére viharos taps tör fel a dolgozók kö­zött. Nagy tapssal éltetiik a Pártot, Sztálin és Rákosi elvtársakat A dol­gozók közül többen felszólalnak. Jó munkát kívánnak a tanácsnak és egyben támogatásukról biztosítják a tanácstagokat munkájukban, mint Tanács Lajos is, a mórahalmi gépál­lomás dologzója. A Mórahalmon állomásozó hon­védség részéről Mészáros Ferenc po­litikai tiszt üdvözölte a tanácsot, ígéretet tett: a tanács és a dolgozó parasztok nyugodton dolgozhatnak, építhetik szocialista hazánikat. mert éberen őrködnek eredményeik és a béke felett. Azután Gera János DlSz-ifjú szó­lalt fel; „Örülönk, hogy az ifjúság közül 's sokan kerültek a tanácsba, ígérjük hogy a Komszomol példáját követve vesszük ki részünket a béke megvédéséből." Kübekházán az ötéves terv első évében 80.000 forintos költséggel újjáépített köz­ségháza tanácstermében volt az ala­kuló ülés. A dolgozók nagy lelkese­déssel választották meg a tanács végrehajtó bizottságának tagjait. A végrehajtó bizottság elnöke Mász Ilona lett. A földművesszövetkezet Sztálin elvtárs kicsinyített mellszob­rát adta át ecután Gera György, majd az MNDSz képviselője hatal­mas fehér szekfűcsokrot , közepén vörös csillaggal nyújtott át a ta­nácsnak. Ószeniivánon a zsúfolásig telt kultúrházban Kádár Jenő, a végrehajtó bizottság elnöke beszámolójában elmondotta, hogy a felszabadulás óta a községet bekap­csolták a villanyhálózatba, ártéui ku­tat. bekőtőútat, telefonközpontot, mázsaházat kapott és az iskolát is újjáépítették. Deszken a kultúrotthonban több mint 400 dol­gozó paraszt jelent meg — köztük sok délszláv dolgozó —. a gépállo­más dolgozói, tszcs-tagok, egyéni gazdálkodók. Savanya Imrét, a .,Kossuth"-tszcs tagját választották meg a végrehaj­tó bizottság elnökévé, öt délszláv dolgozó szerepel a tanácstagok kö­zött. Novgov Ljubomir délszláv kö­zépparasztot pedig beválasztották a végrehajtó bizottságba. Jovocsin Milicia délszláv tanító­nő felszólalásában kérte a tanácsta­gokat, hogy munkálkodjanak to­vábbra is a magyar és délszláv dol­gozók testvéri kapcsolatának elmé­lyítésén. A magyar és délszláv dolgozók együtt éltették a népek nagy tanító­ját. Sztálin elvtársat, a Pártot és Rákosi Mátyás elvtársat. Mindszenten a községháza nagy tanácstermében gyűltek össze pénteken délelőtt a megválasztott tanácstagok: egyéni­leg dolgozó kis- és középparasztok, gépállomási, termelőszövetkezeti dolgozók, valamennyi tömegszerve­zet képviselői, hogy résztvegyenek a tanács megalakulásán. Az ünnepi gyűlésen Api~ó Lajos elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja községi pártszervezetének titkára mondott beszédet. Szavait többizben szakí­totta meg a jelenlevők lelkes tapsa, amellyel éltették a Pártot és sze­retett vezérünket, Rákosi Mátyás elvtársat. A tanács megalakulása u'án megválasztották a végrehajtó bizottságot. Elnök Szunyi Jánosné dolgozó parasztasszony, a titkár pedig Csik Sándor, volt vezetöjegy­zó lett. VB tagokul: Gy. Kis Imre kisparasztot, Apró Lajos. Kiss Mi­hály kubikosokat, Szolnoki Mária DISz-fiatalt, Samu Rózába, Gyap­jas Lajos dolgozó kisparasztokat és Bere*nai Mihály rendőrörsparancs­nokot választották. A DISz-fiatalok részéről Gdl István üdvözö'-te a ta­nácsot, hangsúlyozta, hogy a DISz szervezete és minden tagja azon lesz, hogy a tanács munkáját se­gítse. (Folytatása a 3-lk oldalon).

Next

/
Thumbnails
Contents