Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-26 / 250. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1950. OKTÓBER 28. 4 TfálastMatn: PISTA TRAKTORISTA LESZ, NEM URASÁGI CSELÉD Sövényháza község iskoláját éppúgy, mint a többi környékbeli falusi c's tanyai iskolát, gyorsan feldíszítettek. Vörös és nemzeti színű zászlók, díszes plakátok, zöld ágak dí»:jt.k az épület külsejét és a belsejét is. Jtt szavaznak Sövényháza kettes szavazókörzetének dolgozó parasztjai Az iskolához odalátszik a régi sövénybáai urasági major. A köiülötte elterülő legelön rengrieg birka legel, A sövényházi Szántó Kovács termclőcsoport falkája. A major is az övéké, saját tulajdonuk. Örömmel és boldogan járnak oda dolgozni a csoport tagjaj, a régi urasági cselédek, akik régen még álmodni sem mertek volna arról, hogy valamikor ez a Pallavicini-major és a körülötte elterjedő szántóföldek, legelök. az ó birtokuk lesz. Nem gondolták, hogy a hosszú urasági épület, mely a múltban szinte veszlőhelyiil sfcolgált nekik, egyszer boldog otthonuk lesz A hosszú épületektől balra, az újjáépített. széle6 bekötőút mellett hatalmas téglarakások, cement- és kavicsdombok állnak. Néhány hónap múlva ezek helyén áll a. teljesen uj gépállomás. Zsótér István 13 holdas középparaszt, amint hazafelé tart a választásról, hosszan elnézi erteket a rikító, vörös téglarakásokat, s csak annyit mond: „Milyen jó lesz nekünk, rövidesen gépállomásunk is lesz," Aztán még azt is elmondja, hogy hat családja van a legidősebb fiú éppen 16 éves. „Most van abban az időben, amikor — ha a mult rendszerben élnénk — cselédnek kellene adnom." Azt is hozzátejti, hogy ő négy évvel fia'alabb volt. amikor apja először adta oda urasági kanásznak Apja maga is urasági cseléd volt. A 13 hold földet a felszabadulás uján kapta. S most már sajátmagának dolgozik — hat gyermekével és feleségével boldogan él. — Eljöttem azért, hogy szavazatommal biztosítsam: Pista ne urasági kanász, hanem úgy, ahogy akarja, traktorista legyen és erre — úgy gondolom — egyik legnagyobb bistoÁték jó szavazatom. Én nagyon bizom a tanácsok munkájában. mert ezekben a munkások, meg mi vagyunk benne. sejátmagunkra szavaztunk. Aki nem adta le szavazatát a Népfrontra, az nemcsak a mi ellenséglink, de sajátmaga ellensége is. Az bizonyára nem dolgozott látóstul vakulásig az uraság földjén, nem arátfa a Pállavicini gróf búzáját tizenegyedén, sohasem érezte bordáin az intéző ütését s rúgását. — Én a múltban többet szenvedtem, mint a ..Krisztus a kereszten". Heteket dolgoztam az urasági csőszöknek, hogy szánalomra bírja:: őket s ..beprotezsáljanak'' valamelyik intézőhöz, hogy az harmados vagy negyedes kukoricaföldet adjon. Volt, amikor hiábavaló volt a négy ötnapos robof, mégsem kaptam veteményfőldet, akkor mentem tovább addig, amíg valami ,,jószívű" intéző meg nem szánt s nem adott valami munkát, * Zsótér Istvánnak valóban tlyer, volt az élete a múltban De nemcsak atz övé hanem mindenkié, aki munkásnak, vagy parasztnak született ebben az országban. De ezek az jdök már csak az emlékezetekben élnek, lassanként már onnan is ki vesznek. Zsótér Imtvánnak is már egyre többet kell gondolkodnia azon. hogyan hívták azokat az intőtöket uradalmt igazgatókat, akiknek nevei még a felszabadulás utáni években is úgy álltak emlékezetében, mintha már azokkal született volna. Ma már Zsótér István és a többi paraszttársa sem ezeken gondolkodik, hanem azon. hogy a gyerek traktorista legyen-e. vagy orvos vagy tanár, merthiszen nagy választék van. A múltban legfeljebb csak aközött választhattak, hogy urasághoz. bérlőhöz, vagy kulákhoz menjenek-e cselédnek. Ezért szavaztak most a becsületes dolgozó parasztok valamennyien a Népfrontra (ci. j.) fi szegedi levéltár is fegyver a dolgozók kezében Egy ország törtenete az ország egyes vidékeinek, megyéinek városainak történetét foglalja magában. Mégis, a helytörténeti irodalom mindeddig meglehetősen elhanyagolt területe volt a múltban a tőrténe. lemírásník. Kisebb munkák ugyan itt-ott megjelentek etéren is, de ezek rendszerint csak az uralkodó osztály vózetőszerepét dicsőí'ik. igazolják, de igen keveset foglalkoznak a dolgozó tömegek életével, küzdelmeivel, szenvedéseivel. A helytörténeti Írásbeli adatokat a megye, illetve a város levét< árában őrzik meg. Szeged város levéltára — habár hézagosan is —r tartalmazza acokat az írásbeli adatokat; leveleket, okmányokat, monográfiáikat, amelyeket Szeged várossá emelése ó a összegyűjtöttek. Szegedet — mjjt ismeretes — IV. Béla király emelte városi rangra. A levéltár azóta sok viszontagságon ment keresztül. Törökdúlás, árvizek és egyéb természeti csapások — mind-mind hoatájárultak ahhoz, hogy az időközben csak gyéren öszszegyüjtött anyag nagyrésze is veszendőbe menjen. A XIX. század végén és a XX. század olején három kiváló történés; állott a szegedi levéltár élén; az 1880-as években Szűcs Mihály, a 90-es években Reizner János és a 900-as évek elején Kulinyi Zsigmond. Meglehetősen gazdag anyagot gyűjtöttek össze, utódaik azonban kevés gondot fordítottak a levéltár fejlesztésére. Számottevő monografta Szegedről nem is jelent meg azóta. Bármilyen hézagos is auonban a szegedi levéltár gyűjteménye, azért mégis találhatunk benne olyan leveleket, okmányokat és egyéb írott anyago', amelyekből képet kaphattunk városunk régi életéről. Á levéltár a legrégibb időktől a török uralomig. 1526-ig mindössze 50 oklevelet őri;. De hiszen ez természetes is. A váron urat azokban az időkben csak azokat at; okmányokat helyezték el a levéltárba, amelyeket a saját osztályszempontjukból fontosaknak tartottak azokból is csak anyit, amennyit — ha szükség volt rá — köpnyen el is szállíthattak akkor, ha ellenség közeledett a város felé, vagy természeti csapás köve'kezett be például árvíz, amelyből a régi S):eged gyakran kivette a részét. A XIX• ásásod elejéről való levél ári évkönyvben olvassuk, hogy abban az évben a Tisza vize olyan magasan állt. hogy a levéltár szobáiba is behatolt s egy méter magasságig emelkedett o'-t. Em'att feljebb kellett rakni az iratokat a polcokon. Az árvizek tehát igen gyakran sújtották Szeged város lakossági' már az 1879-i nagy árvíz előtt is. A levéltár régi okmányain meg is látsdk a víz nyoma. De az okmányok megmutatták azt is, hogy ennek a városnak hosszú történetében is állandóan folyik az osztályharc. Újszegeden zsellérek lázadtak fel a XlX. század elején. A török uralom után ugyanis zsellérek telepedtek le Újszegeden, akik egy évszázadon át hiába kértek a várostól földet. A város vezetősége c*ak árverés útján adott bérbe földet, a zsellérnek pedig nem volt pénze, hogy bért fizessen Végül is 1802ben fellázadt az újszegedi pórnép. Követelte az őt megillető jobb életet. A lázadást azonban még csirájában elfojtották, a vezetőket bebörtönözték s maradt minden a régiben. A nsellérnép munkájára szüksége volt a város vezetőségének. Annyira szemérmetlen volt az akkorj városvezetőség, hogy 1932-ben írásban adta ki, hogy a zsellérség még pénzen sem válthatja meg a földet, illetve a fojtogató robotot. Azt mondták a város urai. hogy akkor nem legz. aki az utakalt és a hidakat megépítse és karbantartsa. A múlfazázadbeli újszegedi zsellérség is a régi Szegednek ahhoz a társadalmi rétegéhez tartozott, amelyből a későbbi sfzegedi gyári ég Ipari munkásság kialakult. 1907-ben a fogadalmi templom felállításával kapcsolatban a környező házaik telkeit kisajátította a városi tanács — amint a régj írásokból olvassuk. Ennek a hírére Szegeden egyszerre magasra szöktek a telekárak Meglepő azonban — amint más írásokból kitűnik —, hogy a kisajátítandó telekért a városi tanács egész alacsony árakat fizetett. Természetesen kivételek voltak a városi tanács tagjainak ottlevő telkei. amelyekért éppen a tízszeresét fizette annak, amit más egyszerű szegedi polgár telkéért fizetett. Érdekem írásokat az 1918 i forradalmi időkből találunk a levéltárban. Zadravecz Istvánnak, a későbbi hírhedt tábori püspöknek egy kézirata van a kezünkben. A püspök egy cikkének a kézirata ea, amely egy akkori folyóiratban, a ,,Tüz"-ben jelent meg. A cikik a többi kőzött a következőket mond ja; „Előre megjósoltam ezt az Ítéletet. amelyet az istentelen háború felett tart ma az isteni nép; a vi lágforradalmat.'4 Érdekes adatok járulnak hozz; ahhotz. hogy páter Zadravecznek. ennek a nagystílű kalandornak jellemképét egész élesen megrajzolhassuk. Páter Zadravecz helyezkedett. amikor az orosz proletraiátus megdöntötte a földesurak és kapitalisták hatalmát, helyezkedett, amikor a forradalom már hazánik földjén süvített és — elhelyezkedett a véres Horthy-fasizmus bekövetkezésekor is Tudjuk hogy páter Zadraveczet a Horthy-rendszer tábori püspök; rangra emelte s egyike lett a Horthy-fasizmus leghűségesebb, legodaadóbb támaszának. • Ma már a városi levéltár ada'ai is a dolgozók érdekeinek szolgálatában állanak. Fegyvert jelent a levéltár ÍR a dolgozók birtokában. Tanulóifjúságunk szorgalmasan látogatja a levéltárat és felhasználja a múlt idők írásos bizonyítékait tanulmányaihoz, a maxista-leninista történelmi szemlélet szolgálatában. Minél több szakmunkást ÖTSZAZASOK Az „Ötszázasok" cimű film a Csehszlovák Állami Filmvállalat játékfilm pályázatán dijat nyert. A filmet ma, csütörtökön mutatja be a Belvárosi Mozi és a jövő csütörtökig tartja műsorán, A film cselekménye napjainkban játszódik le Csehszlovákiában egy motorkerékpárgyárban. A műhelyekben és a tervező irodákban öreg szakmunkások és fiatal tanoncok törik a fejüket azon hogy hogyan lehetne minél tökéletesebb gépeket gyártanjok Kitűzik célul ait, hogy az eddigi 250-es gépek helyett 500asokat bocsátanak a dolgozók rendelkezésére. Ez persze nem valami könnyű feladat és csak akkor valósitható meg, ha áldozatkész, lelkes munkások és mérnökök vállalják a megvalósítását. Ilyen áldozatkész. lelkes munkásokat és mérnököket látunk a filmen. A felsőbb ipari szerv küldötte azonban megbolygatja a munka tervszerű menetét. Egy amerikai tipusú motrkerékpárt állít eléjük példaképpen amelyet úgy mutat be nekik, mínfha az a hazai készítményeknél gokkal megbízhatóbb lenne. Mindjárt javasolja is, hogy az új 500-asokat ezzel az amerikai szerkezettel készítsék el. A gyár összes dolgozóinak szívügye. hogy minél jobb és olcsóbb motorkerékpár készüljön, ezért önként vállalják, hogy akár túlórában is, de mindkét fajtát legyártják — próbára. Majd eldönti a megbízhatósági verseny, hogy melyik a jobb, melyikre van szükség Megindul tehát a lendületes munka. A néző előtt feltárul egy termelő üzem élete. A fecsegőket a lógósokat és azokat, akik a személyi torzsalkodást a termelő munka fölé akarják helyezni, humoros jelenetek figurázzák ki a filmben. Rövidesen felsorakoznak az új gépek egymás mellett. Eljön az ünnepélyes nap. a próba napja. Megindul az izgalmas motorkerékpárverseny, A versenyen a hazai tipusú 500-asok minden akadályon, rossz utakon hepe-hupás talajon, gyorsan keresztüljutnak és mind a négy gép egyszerre ér a célba Az amerikai típusokból azonban csak egy gép érkezik meg, a többi lemarad. A munkások örömrivalgásban törnek ki. Örülnek jó munkájuknak, a szép eredménynek, a szocializmust építő csehszlovák dolgozó nép győzelmének, A tőkés társadalmi rendben a profit növelése érdekében gyekeztek a tőkések egy-egy üzemen belül a munkamódszert gazdaságosabbá fejleszteni, de a munkáik egészségének rovására, a kizsákmányolás érdekében. A minden iron yaló haszonnövelés hajszájáén nem a technikai eszkőzök tökéletesítését. a dolgozók szakmai oktatását helyezték előtérbe, hanem a munkások tesli erejének kiuzsorá.ását a legembertelenebb hajcsáreszközökkel Nem gondoskodtak a munkahely legelemibb egészségügyi lerendezéseiről sem. A szocializmus építésének alapvető törvénye a munka termelékenységének emelése, de úgy, hogy az a munkásság testi és szellemi képességeit fejlessze, anélkül, hogy egészségének rovására menne. Ezt a célt valósítja meg a Szovjetunió szocialista termelési módjának mintájára a Szovjetunió segítségével épült, ötéves tervünk első reprezen atív textilipari beruházása. Európa egmodernebb pamutfonodája, a szegedi Textilkombinát. lla összehasonlítjuk az átkos tőkés örökségből itt maradt ;ötet. zsúfolt, levegőtlen, poros, egészségtelen hely ségekben elhelyezett szegedi textilüzemek berendozéseivel a mi üzemünk tágas- legmodernebb porelszívó és légtisztító berendezéseit, a télen-nyáron automatikusan gépi erővel biztosított egyenletes hőmérsékletet és az éjjelnappal egyenletes megvilágítású munkahelyeket, világosan áll elő tünk a szocialista termelési mód, amely a munkaerő védelmén keresztül viszi eiőre a termelékenység emelését. Ilyen modern technikai adottságok mellett kézenfekvő az a feladat, amely üzemünk fizikai és műszaki dolgozóira hárul, hogy oz üzemünkben dolgozó fiatal munkaerők az élenjáró szovjet munkamódszerek segítségével a munka termelékenységének magas fokát tervszerűen sajátítsák el. Ennek érdekében már az induláskor is — eltérően a régi tőkés felfogástól. amely szerint a textiliparban elegendő a betanulásra 4, esetleg 6 hét — a fiatal, gépeknél még nem dolgozó szakmunkás jelölteket nyolchónapos tanfolyamon képeztük ki. A tanfolyamon megtanulták a gépek alapvető technikai leírását, az alapvető munkafogásokat. A mikor az iskolán kiképzett fiatal munkaerők egy bizonyos ideig gyakorla i munkában valósították meg mind. amit elmé. letben megtanultak, újabb lépés következeit; hathetes, munkaidőn kívüli szákmunkás továbbképző tanfolyamokon bővítjük tudásukat. Megtanulják magasabb fokon a gépek~ szakszerű kezelését, a hibaforrások kiküszöbölését, az apróbb gépbeállításokat. Igy vált lehetségessé. hogy ma már üzemünk nem egészen egyéves szakmunkásai közül a legkiválóbbak látják el az előmunkásnői teendőket Az országban hat szaktársnönk először tért' át nagyoló elófonógépen a kétgépes rendszerre. Az a célunk, hogy 1951 végéig mind a 280 munkás elvégezze a szakmunkás továbbképző tanfolyamot. Ezeket a tanfolyamokat üzemünk műszaki értelmisági dolgozói, vezetik elméleti és gyakorlati vonalon egyaránt. A ianácsválasetások tiszteletére a racionalizálási iroda dolgozói november 7-ig szovjet mintára kemplex brigádot alapítanak az élenjáró fizikai dolgozók és műszaki értelmiségiek bevonásával. A kiváló dolgozók munkamódszereinek kielemzésével cs a srovjet szakirodalom tanulmányozásával összeállítják munkahelyenként azt a munkamódszert, amellyel gazdaságos módon a legnagyobb termelés érhető el. Az fgy kidolgozott munkamódszerre megtanítanak 4—5 kiváló dolgozót, ák;k terváaerüen átadják munka, módszereiket. Tervbe vettük, hogy a III. negyedév jó önköhségcsökken'ési eredménye után üzemünk részére várható nyereségvisszatérítésből filmfelvevő és vetítő berendezést vásárolunk és dolgozóink szakmai továbbképzését üzemünkben a legjobb munkamódszerről készített ok'atófilmmel segítjük elő. Igy érjük el, hogy 1951-ben a termelékenységet 42 százalékkal növeljük az 1950-es évhez viszonyítva. Mindezek az eredmények bizonyítják, milyen óriási különbség van a munkaerő megbecsülése területén a szocializmus felé haladó országokban a tőkésrendszerrel szemben Ezeket az eredményeket' és terveket lehe'ővé tette az hogy a munkásosztály kezébe vette a hatalmat és Pártánk vezetésével a Szovjetunió útmutatásait követve, hala. dunk a szocializmus építésének útján. Róna Imre. a Textílkombinát vállalatvezetője. Idén is bemutatja tavalyi nagysikerű darabjait a szegedi Nemzeti Színház November 2-án a Filmcsillagot játszák A Szegedi Nemzeti Színház bérié tezőinek száma az idén lialálmos méretekben megnövekedett a tavalyihoz képest, A dolgozók széles rétegei közül sokan kapcsolódtak be olyanok a bérietezésbe, akik az. előtt nem jártak rendszeresen színházba. Az új bérlők részéről mind többen küldenek most levelet a színházhoz, tegye lehetővé, hogy a tavalyi nagysikerű előadások közül többet az idén megnézhessenek. A dolgozók kérésére a Szegedi Nemzeti Színház veze'ősége elhatározta, hogy sorrayeszi tavalyi nagyskerü darabjait. Az első ilyen elő. adást a jövő héten csütörtökön, november 2-án rendezik meg. Ezalkálómmal A. Raszkin.- „Filmcsillag'' cimű húromfclvonásos operett, jét játsszák Dunajevszkij zenéjével, A darab Rajz János rendezésében a tavalyi szereposzlással kerül színre, A színház minden idei bérlője bérleti kártyája felmutatása melleit jogosult kedvezményes jegy váltására• Természetesen nemcsak arra a helyre váltha'ja a jegyet, ahova bérlete egyébként szól. hanem bár. melyik tetszésszerinti helyre a kedvezményes bérleti áron. A Tfczamenti ÁSIanií Erdőgazdaság dolgozói túlteljesítették a tanácsraSasztásokra tett felajánlásukat Az Erdőgazdaság dolgozói felajánlásukban vállalták, hogy az őszi erdőszántást október 22-re ütemterv szerint. 100 százalékra tel. jesitik. Ezzel szemben 123 százalékra teljesítették. A magbegyüjtést 60 százalékig kivágták teljesíteni, ezt viszont 143 százalékra teljestették. Most, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulójára váUalták, hogy: 1. az ütemterven felül az őszi erdősítési kötelezettségükből 20 százalékot elvégeznék, 1 2. a facsemeteiittetés költségeit 10 százalékkal csökkentik,3. a megbegyüjtés terén vállalták, hogy az ütemtervet 30 százalékkal túlteljesítik és a begyűjtött magvakból kétszer annyit vetnek el, mint ami elő van irányozva, 4. a 87 kat. holdon újonnan létesülő csemetekert talajmunkálatait november 7-re 80 százalékban elvégzik, holott ezeket a munkákat csak december 31.re kellene befejezni. November 7. tiszteletére a Tiszamenti Állami Erdőgazdaság valamennyi- dolgozója tett munkavállalást. Fzzel elősegítik, hogy az erdőgazdaság által vállalt felajánlást teljesíthessék . Szocialista jövőnkért való harcunkhoz az MHK-mozgalom erős, egészséges és edzett embereket nevel! Vegyél Te is részt benne!