Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-24 / 248. szám

UIMV UH. OETÚBEB M. TI 5 A Szovjetunió ipari termelése 1950 első kilenc hónapja alatt 22 százalékkal haladta meg az 1949-es év első kilenc hónapjának termelését A Szovjetunió statisztikai hivatalának jelentése A Szovjetunió minisztertanácsa fneHeát működő Központi Statiszti­kai Hivatal közzétette a Szovjetunió népgazdaságunk fejlesztését célzó állami terv teljesítésében 1950 har­madik negyedében elért eredmények­föl szóló jelentését. A szovjet ipar. a mezőgazdaság, a közlekedés fejlődését, a beruházá­sokat. az áruforgalom fejlődését és a nép anyagi és kulturális színvona­lának emelkedését 1950 harmadik negyedében a következő adatok jel­lemzik­1. Az ipari termelési terv teljesítése •j A minisztériumok a termelési •tervet 1950 harmadik negyedé ben az ipar össztermelését te­kintve. a következőképpen teljesí­tették: Vas- és kohászati ipari minisz. térium 101. szénipari miniszté­rium 102, olajipari minisztérium 104. villamoséi-"művek minisz­tériuma 99. vegyipari miniszté rium 105, elektromosipari minisz­térium 105. telefon, távbeszélő, távirókészülékeket gyártó ipar minisztériuma 102. nehézgép­gyártási minisztérium 103, gép­kocsi és traktoripari minisztéri­um 103, szerszámgépgyártási mi­nisztérium 103, gép- és műszer­gyártási minisztérium. 99. építő­és útépítőgépgyártás minisztéri­uma 101. közlekedési gépgyártás minisztériuma 102. mezőgazdasá­gi gépgyártás minisztériuma 101. építőanyagipari minisztérium 106, fa- és papíripari minisztéri­um 95, könnyűipari minisztérium 105. gyapottermelési minisztéri­um 119. halipari minisztérium 93, hús- ég tejipari minisztérium 101. élelmiszeripari minisztérium 105. a szövetséges köztársaságok he­lyi- ipari és helyi fűtőanyagipari minisztériuma 107, a közlekedést utak minisztériumának iparüze­mei 104, az egészségügyi minisz­térium iparüzemei 102, a füm­ügyi minisztérium iparüzemei 311) a kézműipari szövetkezetek 101 százalék. Az 1950 harmadik negyedének termelési tervét a Szovjetunió ipara össztermelését tekintve egészében 103 százalékban telje­sítette. Az 1950. év kilenc hónap­jára vonatkozó ipari termelést tervet szintén túlteljesítették. A harmadik negyedévben je­lentős mennyiségben termeltek a terveken felül vasúti síneket, transzformátor- és dinamógyár­táshoz szükséges acélt, vascsöve­ket. vasérceket, színesfémeket, kábeleket, szenet, olajat, ben­zint. _ petróleumot. Diesel-motor hajtásához szükséges üzemanya. got. tehervagonokat, gépkocsi­kat. golyóscsapágyakat, fémvá­gó esztergapadokat, traktorokat. Önhajtású kombájnokat, faültetö gépeket, szövőgépeket, égetett szódát, kaucsukot, festéket és más vegyianyagokat, cementet. Imha tetőfedő anyagokat, kerék, párokat, gramofonokat, varrógé­peket. órákat, fényképezőgépeket, pamutot, len-, gyapjú, és s.elyem­finyavokat. műselvmet. húst. kol­bászféléket. növénvi olajat, cuk­rot. teát. bort. pezsgőt, sört, ci­garettát ós sok más iparcikket. A népgazdaság szükségleteihez Viszonyítva — azaz az egyes iparágak minisztériumainak vil­lany telepeit figyelembe véve. a villamo-enargiatermelés torvét a harmadik negyedévben túlteljesí­tették. Néhány iparágban bizo­nyos lemaradás állapítható meg. 2 Az ipari lerme'és növekedése A legfontosabb iparcikkek ter­melése 1950 harmadik negyedé­ben 1949 harmadik negyedéhez viszonyítva a következőképpen változott: (Az 1950. évi harma­dik negyedév eredménye száza­lékban az 1949 harmadik negyed­évéhez viszonyítva) öntőt tvas 118. acél 117. hengerelt vas 114. vasúti sín 118. vascső 114. réz 106. cink 121. ólom 120. szén 111. olaj 112. benzin 120. petróleum 110. Diesel-motor üzemanyag 141. természetes gáz 112. villa­Triosencrgia 115. főútvonalon köz­lekedő villamosmozdonvok 142, főútvonalon közlekedő teherva­gonok 111. teherautó 130. sze­mélvautó 144. autóbusz 138. go­lyóscsapágy 137, kohászati fel­szerelések 117, kotrógépek 122. vátoi cinál gőzturbinák 162. emelődani és önműködő rakodógép 110, rilla­mosmotorok 110 kilowattig 116. villamosmotorok 110 kilowatton felül 114, fémvágó esztergapadog 114. szövőgépek 117. számolóigép 100. traktor 139, aratócséplőgép (kombájn) 149. traktorvontatásü eke 150, traktorvontatásö vető­gép 179. traktorvontatásü kulti­C or 174. égetett szóda 114. kai­ált szóda 116. műtrágya 126. f.estékfélék 135, szintétikus kau­csuk 116. autógumi 128, meg­munkálásra alkalmas fa 106. pa­pír 121. cement 124. ablaküveg 107. pala 117. puha tetőfedő­anyag 115. tégla 124. stzalbvány­házak 117. kerékpár 133. rádnő­vevőkészülék 127, gramofon 105, varrógép 126. óra 133. fényképe­zőgép 193. pamut 156 pamutszö­vet 103. lenanyagok 132, gyapjú­szövet 110. selyemanvagok 121. bőrcipő 125. gumi lábbeli 114. harisnya és zokni 127, hús 153, kolbászfélék 136. vaj 105. növé­nyi olaj 140. cukor 137. cuk­rászikészítménysk 130, konzerv­félék 131, tea 125. szappan 139. cigaretta 117. bor 187. pezsgő 148, sör 137. A Szovjetunió egész ipará­nak össztermelése 1950 ki­lenc hónapja alatt a mult év megfelelő időszakához viszo­nyítva 22 százalékkal. 1950 harmadik negyedében pedig 1949 harmadik negyedéhez viszonyítva 24 százalékkal emelkedett. Az élenjáró technológiai folya­matok' és tökéletesebb feldolgo­zási módszerek bevezetése, vala­mint az anvagveszteség és a hul. ladékok mennyiségének csökken­tése sok iparágban 1950 harma­dik negyedében lehetővé tette a nyersanyag-, az üzemanyag, és a vil 1 amosener giafé:hasznáiás to­vábbi csökkentését. Az ipar túlteljesítette az ön­költség leszállítása terén a har­madik negyedévre kiszabott fel­adatot. I 1950 harmadik negyedében pz ipari termelés önköltsége hét százalékkal csökkent. 3. A kolhozok, a gép- és traktorállomások és a szovhozok a gabananeműek és az ipari nö­vények betakarításának befejezé­se előtt állanak. A Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő Állami TermÓ3beeslő Osztály adatai szerint 1950-ben a gabo­naneiműek össztermése egyenlő volt a multévi színvonallal, noha Észak-Kaukázus egész .sor kör­zetében é3 az ország néhány mis körzetében kedvezőtlen volit az időjárás a gabonaneműek számá­ra. A gyapot össztermése idén többszörösen meghaladja a mult­évi termést. Magasabb a multéri­nél a cukorrépatermés is. Jó és kielégítő a termés más ipari nÖ­véivekben te hu^o-nvályn is. Idén sokkal rövidebb idő alatt végezték el az őszi terményfélék ve­tését. Október 15-ig 2.3 millió hek­tárral nagyobb 'icrülelen vetettek őszi veteményeket. mint 1949 év ugyanilyen időpontjában. Az ugarszántási munkákat na­gyobb méretekben és rövidebb idő alatt végezték el, mint 1949-ben. A kolhozok és szovhozok földjein ok­tóber 19_re 7 millió hektárral na­gyobb területű ugart szántottak fel, mint 1949 hasonló időponjában. Növekszik és erősödik a mezőgaz­daság' technikai felszereléssel való ellátása is. Idén 9 hónap alatt a mezőgazdaság 130 ezer traktort (15 lóerős traktorokra átszámítva), 33 ezer kombájnt (ezek között tf> ezer önhajtású). 60 ezer tehergépkocsit, 1.300 000 egyéb mezőgazdasági gépet és eszköz"! kapott. A kolhozokban je­lentősen emelkedett a mezőgazdasá­gi munkák gépesítése. A gép- és traktorállomások 1950 eddig eltelt időszaka alatt a kolhozokban 18 szá­zalékkal több munkát végezlek, mint 1949 hasonló időszaka alatt. A kol­hozokban 23 százalékkal több gabo_ naneműt arattak és csépeltek kom­bájnokkal, mint 1949-ben. 'A' kolho­zok és a szovhozok a közösségi ha­szonállattenyész-tés fejlesztésének há­roméves tervével kapcsolatos felada­tot teljesítették és tovább növelték jószágállományuka't. A kolhozokban a közösségi állatállomány 1949 ok_ tóber 1-től 1950 október l-ig a kö­vetkezőképpen növekedett: szarvas­marha 11 százalékkal, ezen belül tehénállomány 19 százalékkal, a ser­tésállomány 41, juh- és kecske 15, ló 17 százalékkal. A kolhozok ha. romfiállománya 63 százalékkal emelkedett. A Szovje'runió szovhozügyi mi­nisztériumának szovhozaiban a jó­szágállomány 1949 október 1-től 1950 október l-ig a következőkép­pen növekedett: szarvasmarha 15 százalékkal, ezen belül a tehénállo­mány 17 százalékkal, • sertésállo. mány 39, a juh- és kecske 13, és a ló&Uomúny 20 százalékkal. 4. A vasúti, folyami és tangerl szállítás teherforgalmának növekedése A vasúti szállítás a napi átlagos 'teherszállítási tervet 1950 harmadik negyedében 102 százalékra teljesí­tette. Az átlagos vasúti teherszállítás az 1950 év harmadik negyedében 13 százalékkal növekedett 1949 harma­dik negyedéhez viszonyítva. 1950 harmadik negyedében a folyami szállítás 103 százalékra teljesítette tervét. A folyami szállítás teherforgalma az 1950. év harmadik negyedében 1949 harmadik negyedéhez viszonyít­va 20 százalékkal növekedett. A tengeri szállítás 97 száza­lékra teljesítette teherszállítási tervét. A tengeriszállitás teher­forgalma az 1950. év harmadik évnegyedében 1949 harmadik év­negyedéhez viszonyítva 7 száza­lékkal növekedett. 5. A népgazdaság beruházásainak növekedése A Szovjetunió népgazdasági- mezőgazdasági terméket adtak nak beruházásai 1950-ben jelen­tékenyen növekedtek 1949-hez vi­szonyítva. 1950 első kilenc hó­napjában a beruházások össz­mennyisége 1949 első kilenc hó­napjához viszonyítva 125 száza­lék. Az egyes iparágak beruházá­sai a mult év első kilenc hónap­jához viszonyítva a következő­képpen alakulnak: kohászati ipar 114, szénbányászat 108, olajipar 130, villamoserőmüvek 134, gép­gyártás 111, épitőanyagipar 116, könnyű, és élelmiszeripar 113, gép- és traktorállomások és szov­hozok 168. szállítás 125, lakóházépítés 120 százalék. 1950-ben az élenjáró techniká­val felszerelt építőipar tovább fejlődölt. A végrehajtott épitő­és szerelőmunkálatok összmeny­nyisége az 1950. év első kilenc hónapja alatt az 1949. év első kilenc hónapjához viszonyítva a következőképpen alakult: gép­gyári üzemek építési minisztériu­ma 111, szénipari minisztérum 114, olajipari minisztérium 121, villamoserőmüvek minisztériuma 139, nehézipari üzemek építésé­nek minisztériuma 119 százalék. 6 Az áruforgalom fejlődése Az 1950. év harmadik évnegye­dében a szovjet kereskedelem to­vább fejlődött. Az állami és szö­vetkezeti kereskedelem kiskeres­kedelmi áruforgalma az 1950. év harmadik évnegyedében az 1949. év harmadik évnegyedéhez viszo­nyítva 33 százalékkal növekedett. Az 1950. év harmadik évne­gyedében az élelmiszereladás 1949 harmadik évnegyedhez vi­szonyítva 30 százalékkai növeke­dett. Az egyes cikkek eladása az alábbi növekedést mutatja: hús­termékek 33, állati zsiradék 52, növényi zsiradék 12, hal 17, cu­kor 32, cukrászkészitmények 40 százalék. Az iparcikkek eladása még nagyobb mértékben növeke­dett, mint az élelmiszereladás. 1950 harmadik évnegyedében iparcikkből 37 százalékkal adtak el többet, mint 1949 harmadik évnegyedében. Az egyes cikkek eladásának növekedése a követ­kező : pamutszövetek 33, gyapjú­szövetek 36, selyemszövetek 39, konfekciókészitmények 41, kötött-szövöttáru 33, női és fér­fi harisnyák 48, bőrcipők 50, há­ziszappan 52, pipereszappan több mint kétszeres és illatszerészeti készítmények 34 százalék. A ke­rékpáreladás 1950 harmadik év­negyedében az 1949. év harmadik évnegyedéhez viszonyítva 40 szá­zalékkal növekedett. Motorkerék­párokból több mint másfélszer adtak el többet, mint a mult megfelelő évnegyedében. Zseb- és karórákból 10 százalékkal, varró­gépekből 40 százalékkal és rádió­készülékből 27 százalékkal töb­bet. A kolhozpiacokon a mult év­hez viszonyítva ugyancsak több el a lakosságnak. 7. A munkások és alkalmazottak létszámának éa a munka termelékenységének emelkedése Á Szovjetunió népgazdaságá­ban dolgozó munkások és alkal­mazottak létszáma 1950 harma­dik évnegyedében 2,400.000-rel volt több, mint 1949 harmadik évnegyedében. Az iparban, a me­ző- és erdőgazdaságban, az épít­kezéseknél és a szállításban dol­gozó munkások és alkalmazottak létszáma majdnem 2 millióval és a tanintézetekben tudományos kutató és gyógyintézetekben dol­gozók létszáma 300.000-rel növe­kedett. A vasúti ipari és bányászati tanintézetek elvégzése után 220 ezer fiatal képesített munkás ke­rült az iparba, az építéshez és szállításhoz a harmadik évne­gyedben. 1950 harmadik évnegyedében az iparban és az építkezésnél to­vább növekedett a munka terme­lékenysége. Az iparágak túlnyomó többsé­ge teljesítette a munka termelé­kenysége emelésének 1950 har­madik évnegyedére megállapított állami tervét. Az ipari munká­sok munkájának termelékenysé­ge 1949 harmadik évnegyedéhez viszonyítva több mint 12 száza­lékkal növekedett. A növekedés a gépiparban 20, a kohászatban 6 és a szénbányászatban több mint 8 százalék. Az építésben dolgozó munkások munkájának termelékenysége ugyanezen idő alatt 8 százalékkal növekedett. 8. Kulturaf e jle szt és és egészségvédelem 1950-ben a főiskolákat és tech­nikumokat, a magántanulókat ia beleértve 500.000 fiatal szakem­ber végezte el. köztük 236.000 mérnök, technikus, agroaiómus, közgazdász és más szakember az ipar. építkezés, szállítás, mező­gazdaság és az államgépezet szá­móra, valamint 264.000 tanító, orvos és más kulturális és egész­ségügyi szakember. A folyó tanévben a főiskolákra és technikumokra a magántanu­lókat is beleszámítva, újból kö­rülbelül 800.000 hallgatót vettek fel. Ebből a főiskolákra 350.000 és a technikumokra 450.000 hall­gatót. A könyvkiadás 1950 első kilenc hónapjában a mult év megfelelő időszakához viszítva 16 százalék, kai emelkedett. 1950 nvarán 5 millió gyermek és serdülőkorú ifjú pihent út­törőtáborokban. gyermekszana. tóriumokban és túrista menedék­házakban. 1 • Jelentős mértéikiben kibővült a szanatóriumok és üdülők háló­zata. A folyó év harmadik évnegye­dében körülbelül 15 millió emiber vette igénybe a munkásoknak és alkalmazottaknak járó fizetése* szabadságot. Tudósok, pedagógusok, diákok készülnek a II. Országos Békekongresszusra A II. Országos Békekcngresz­szusra országszerte lelkes, jó munkával készül a magyar nép. A magyar dolgozók ismét egysé­gesen bizonyítják be, hogv azilár. dan sorakoznak fel a Magyar Dolgozók Pártja. Rákosi Mátyás mögé a béke védelméért a Szov­jetundó-vezette béketáborban. Ezt fejezik ki jó munkájukkáV teljesítményeik emelésével és az­zal is, hogv soraikból a legjobba­kat választják ma''-1 meg kül­dötteknek a bókekongressziusra. A Magyar Tudománvo* Aka­démia tudósai a kongresszus tiszteletére folyó munkáikat ha­táridő előtt végzik el. .,A tudomány a békéért folyó harciban" címmel több tanul­mányt írnak, hogy ezzel is erősít­sék népünk bé'keharoát. A pedagógusok és az isiicolák tanulói október 23-ától — hétfő­től szerdái? — valamennyi fő­városi iskolában békegyűléseket rendeznek. Az iskolai békegyűlé­sek során mindazokban az isko­lákban. ahol még nem alakítottak békebizottságot, megválasztják ezeket. Szerdától péntekig a pedagó­gusok valamennyi kerületben bé. -evűtoseket tartanak, melyeken T-xv-tiatározzák további felada­taikat a békéért íolvó harcban. A' iskolák tanulói békedolgo­ratokat készítenek. Valamennyi iskolában elkészítik a konerresz­szus tiszteletére a béke faliújsá­gokat, amelyeken az iskolák ta­nu1 ói kijelentik, ho«y szüleik bé­k eh arcához jót múlással csatla­koznak. A legjobb tanulók foko­zott- segítséget nvujtanak a gyen­gébben tanulóknak tanulmányi eredményeik megjavítására. H magyar nép nagy ünneppé lette a választások napját A TASaSa Iroda a magyar helyi tanácsolt rálasatásáról A Magyar Népköztársaság he. Iyi tanácsainak választásai az egész országban a magyar nép hatalmas lelkesedésének közepet­te folytak le. Budapesten, a fő­városban délután fél négyig a vá­lasztók nyolcvanegy egész ötti­zed százaléka leszavazott. \ fő­város harminchét választókerü­letében délután négy óráig min­den választó leszavazott. Hasonló lelkesedéssel vettek részt a választásokon az ország más városainak és falvainak dol­gozói is. A Bác9-Kiskun megyé­ben fekvő bácsalmási járásban délután két óráig valamennyi vá­lasztó leszavazott. Majdnem min­den választó teljesítette hazafias kötelességét Nógrád és Zala me­gyében is. Baranya megye há­romszázhuszonnyolc falujában, Fejér megye negyvenbárom falu­jában, Pest megye negyvenegy falujában, Vas megye százöt ía­lujában, a Borsod-Abauj megyé­ben fekvő mezőcsáti járás vala­mennyi falujában, Győr-Sopron megye sok falujában befejeződött a szavazás. A nép a választások napját nagy ünneppé tette. A főváros terein népünnepélyeket rendez­tek. Elméleti szinvonalunk emelését segíti elő flnyag­és Adatszolgáltatás rendszeres olvasása

Next

/
Thumbnails
Contents