Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-21 / 246. szám

A Tanács: Minden hatalom a dolgozó népé ! Dolgozók a tanácsban Fel a béke védelmére Dolgosok a tanácsban Jegyinák János Olyan a város, mint egy óriás méhkas Zombori János Jegyinák János elvtárs gyakran ellátogat, a megye üzemeibe is. A napokban résztvett a szegedi Textilkombinát dolgozóinak egyik meg. beszedésén. Képünkön Jegyinák János elvtárs a Tcxti1 kombinát nagy. szerű gépeit tekinti meg. Jegyinák János elvtárs dolgozó parasztsziilőktől származik. Édes­apja földműves napszámos volt. Jegyinák elvtárs az elemi iskola elvég­zése után a mezőhegyest állami birtokon dolgozott, mint napszámos. Tl­zenhároméves korában répamunkát végzett a gróf Nádasdy uradalomban, majd aratómiinkás lett. Ilyen körülmények között élt 16 éves koráig, ami­kor a Mezőhegyes! Cukorgyárba keriiit. mint ifjúmunkás. Itt az üzemben hallott először a munkásmozgalomról. Idősebb dolgozótársai megmutatták számára az utat, amelyen a dolgozóknak járniok kell, hogy kivivják ma­guknak az emberhez méltó életet. Az 1938—39-es években résztvett a cukorgyári munkások őszi sztrájkjaiban, amely a dolgozók javára dőlt el. Többízben a sztrájkban való részvétel miatt internálással fenyegette meg a Horthy .rendszer. Többször behívták katonának, de 1944-ben a szovjclellcnes hábo­rúban résztvevő hadseregből megszökött, hazakerült és a felszabadulás után belépett a Magyar Kommunista Pártba. Miután pártiskolát végzett, ifjúsági szervező, majd a helyi szervezet titkára lett. Később a mezőko­vácsházi járási Pártbizottság titkáraként működött, majd a Csongrádme­gyei Pártbizottság termelési felelőse lett. Ma mint a Csongrádmegyei Pártbizottság titkára vezeti és irányítja a megye politikai és gazdasági éleiét. A Népfront Jegyinák elvtársat a Megyei Tanács listavezetőjeként jelölte. Jegyinák elvtárs harcos múltja és n dolgozók érdekében végzett inai tevékenysége biztosíték arra, hogy megyénk dolgozói méltó jelöltre adják le szavazatukat. „ EZ VOLT A MULT! Emberszámba sem vett dolgozó lányok sorsa ax előkelő uriassxonyoknál A „Szegedi Uj Nemzedék" 1939 május 7-i számának „Van — de pincs" című cikkéből valók az aláb­bi részletek: Néhány nap előtt a katolikus há_ zinsszonyok egyesülelében előkelő úriasszonyok népes gyülckezele bon­colgatta, forgatta azt a sokrétű, nem díszes, de igen szükséges 'témát, amely csaknem olyan mindig ké­zenfekvő, akár a mostanság levegő­b"n lógó „zsidó-kérdés", de amely, hez hivatalos kézzel hozzányúlni még eddig senkinek sem jutott eszébe, mert — csak „cselédkérdés'' a neve . ., Maholnap nem lesz cselédkérdés... Mert nem lesz cseléd sem. Nem mintha a magyar föld nem szülné úgy, mint eddig a megfelelő anya­got, egészséges, sudár, dologra al­kalmas fiatal lányok seregét, de nem lesz maholnap a keresztény magyar középosztálynak módja arra. hogy háztartási alkalmazottat tarthasson magának I Mert ma — a cselédbé­rek egyszerűen — megfizethetetle­nek. A napokban kényszerű körül­mények mostohasága folytán egy órát töltöttem az egyik helybeli el_ helyező intézetben. Elöltem, saját szemem láttára szegődött el egy­másután két falusi ártatlanság, 17 évesek, havi 23, mondd: huszonöt pengőért. ... Mi indoko.ihat.ia. hogy eev minden íanultsá? nélküli, csupán a legegyszerűbb házimunkát végző úgv ahogv 16—17 eszten­dős kis fruskának, legven bá­torsága kimondani a havi 25 pengőt, amelyhez természetesen az OTI 4 pengője is csatlakozik és amelyhez kap az illető harma­tos virágszál kosztot, lakást, fű­tést, világítást és mosást... Ki. ni itt a hibás, hogy a dolgok rdá'* fajultak, he—o maholnap a legtöbb előkelő hivatalnoki csa­lád kénvtelen lesz végleg lemon­dani arról, hogv a megszokott úri színvonalat, fenntartva, akár ha oory lő esztendős kis minde­neslányt is tarthasson magának. * Ezekkel a felháborítóan undo­rító mondatokkal az „előkelő úri­asszonyok" sajátmagukról, gon. tío'kodásukról festettek kitűnő képet. Még csak annyit: A cikk végén azt javasolják, hogv ho­zassanak felvidéki cselédlányo­kat, aikikkel lenyomhatnák a sze­gedi munkabéreket. „A középosztály színvonalát megtartani — írták —, van olyan szociális kötelesség, mint a jól ondolált „háztar­tási alkalmazott" kisasszo­nyokat abban istápolni, hogy minden selyemruhájukhoz megfelelő szinü selyemharis­nyát viselhessenek." Jellemző az akkori népelnyo­mó, uri társadalomra, hogy a kí­vánság teljesült is és amint a „Szegedi Uj Nemzedék" egyik későbbi száma beszámolt róla, valóban hozattak Szegedre felvi­déki lányokat szomorú cseléd­sorba. Ez volt a mult uri társadalma s annyit hangoztatott szociális érzése, amelynek mélyén a dol­gozók megvetése, emberszámba sem vétele rejlett. Gondoljunk erre most különösen, amikor a tanácsokban a dolgozó nép leg­jobbjai, köztük a dolgozó nak foglalnak helyet, hogy mindig a legnagyobb megbecsülés legyen ebben az országban a munkának, a dolgos munkáskezeknek. A MAV dolgozói nemcsak a szolgálali kötelezettsé­güknek tesznek elegei, hanem éberen vigyáznak a dolgozó nép vagyonára is. Ezt bizonyítja a szegedi Igazgató­sághoz beküldött Kois József fő­motorvezető jelentése is: „Jelentem, hogy október lő.én a 925. sz. vonatnál a 271—272 sz. szerel vényben 12 I-re megálltam, mert a vá gányoktól körülbelül 250 méterre egy tanyában füstöt és 'tüzet vettem ész­re. A tanya melleit lévő összerakott fa, rőzse, kukoricaszár és kerítés égett. A vonat személyzetével és négy-öt utassal odaszaladtunk és a 'tüzet homokkal elfojtottuk. 'A'z ebből származó késést Kunhalom állomásig behoztam. A tanya tulaj­donosának neve, Ivopány István Átokháza, 458. szám." Kois József főmotorvezető Pénteken este már a választások napjával kapcsolatban tartottak a békebizottságok röpgyüléseket A röpgyüléseken a dolgozóknak az volt az álláspontjuk, hogy nemcsak igyekeznek minél előbb leszavazni, hanem lelkes népünnepséggé teszik ezt a napot. A békebizotságok tag- j jai megszervezték, hogy a körzetük- \ be tartozó házak kifogástalanul fel \ legyenek díszítve. Nézzük meg, hogy áll a vasárnap-; ra való készülődés Dimitrijevjcs Eutinné elvtársnő, békebizottsági titkár körzetében. az Alföldi-utcá­ban. EHHEZ A BÉKEBIZOTTS ÁG­HOZ ötven család tartozik. Á^t-jke­bizottság tagjai sorrajárták a csa­ládokat. személyesen hívták meg a kisgyülésre — meggyőzve minden­kit a kisgyűlés jelentőségéről — el­mondották, hogy a Icmácsválasztás­ról lesz szó Már ezálkálommal is clcpos népnevelőmunkát végezlek. Ennek köszönhető az, hogy az utóbb megtartott békegyűlésen — kivéve a betegeket — a körzet lakói vala­mennyien ott voltak. Nemcsak a vá­lasztások jelentőségét értékelték ki. hanem ott a gyűlésen megszervez­ték a választás színhelyére való Ünnepélyes felvonulást is. Dimitrijevics elvfársnő már szer­zett egy gyönyörű vörös zászlót is. Ezt viszik majd az élen és a zászló alatt menek szavazni, a kezükben, gomlyukjukban piros szekfüvcl. pi­ros virágokkal. De Dimitrijevics elv­társnőnek még újabb ötlete is tá­madt Rögtönzött zenekart is kelle­ne összeállítani. Sokkal szebb lenne a felvonulás zeneszó mellett. A ke­rületben sokan vannak olyanok, akik különböző hangszereken játszanak. Csak az probléma most még. hogy nincs mindenkinek hangszere. De Dimitrijevics elvtársnő ma estérc már ezt is elintézi. A békebizottság tagjai egyébként pénteken este még­egyszer személyesen meglátogatták az idősebb, vagy beteg lakókat és megállapodtak abban, hogy ők is leszavaznak már vasárnap korán reggel. UGYANÍGY KÉSZÜLTEK fel a szavazásra a Bajcsy ZsiUnszkl-ulcc. 20 és 22 számú ház lakói is. Ebben a két épületben közel hetven csa­lád lakik. A hét folyamán tartótt kisgyüléseken ezek a fkok is nagy_ számmal vettek részt. Örömmel lo. gadták a békebizottság javaslatát, hogy ők is egységesen vonuljanak fel a szavazás színhelyére, az iparos­tanulóiskola elé. A javaslatot min­denki szívesen fogadta. Ez alkalom­mal gonsoskodtak a két épület fel­díszítéséről is. — Igaz, hogy Beck elvtársnak, a békebizoffság elnöké. nek lakása már napok óta hasonlít egy kis dekorációs műhelyhez. Páro­sával készülnek a szebbnél-szebb „Béke-faliujság''-ok és ízléses „Bé­ke-híradó"-k. Ezekre a békebhott­ság tagjai írtak lelkesítő cikkekei, mélyeken keresztül a választások jelentőségét ismertetik. A faliújsá­gokat a szépen feldíszített kapuk alatt helyezik el úgy, hogy még az utca járókelői is olvashatják majd­VEGYÜNK EGY M-4SIK KERÜ­LETET, a Ságvári Endre-utcában. Itt a békebizottság tagjai jól szer­vezett kisgyülések és az udvari röp_ gyűlések mellett alapos megbeszé­léseket tartottak a körzet népne­velőivel és elhatározták, hogy a Ságvári Endre-utcai házak lakói a békebizottsági tagok és népnevelő elvtársak vezetésével egymásután, húszas csoportokban énekszóval vo­nulnak már a reggeli órákban a szavazás helyere. Már korán reg­gel kidiszitik a házakat, leseprik « járdákat, s felkészülnek a különbö­ző ifjúsági kuUúrcsoportok fogaaá­sára, akik mindenüti színes műso­rokat adnak elő. Máris olyan a város, mint egy óriásii méhkas, holnap pedig káp­rázatos nagy kollektív ünnepség színhelye lesz. Párttagok, párton;J. vülick, fiafalok, öregek egyforma lángoló Ickescdéssel szavaznak le a Népfrontra. Képünkön Zombori János elvtárs, a szegedi Textilkombinát egyik Ifjúmunkásával beszélget. Méltóképpen áll a szegcdi lista élén Zombori János elvtárs neve. Jól ismeri a dolgozók életét, ügyes-bajos dolgait, x régóta dol­gozik a munkásmozgalomban, hogy hozzájáruljon a dolgozók emberi életének, boldog jövőjének kialakításához. Már 1929-ben ifjúmunkás­ként harcos tagja volt munkásmozgalmunknak és a mai napig is tagja az épitőmunkás szakszervezetnek. Bátran kivette részét 1933-ban és 1935-ben a budapesti épitőmunkás sztrájkokból majd 1936-ban Szege­den is a sztrájkolok között volt. Munkatársai mindig megbecsülték ég ö fáradhatatlanul dolgozott értük. Igy lett 1939-töl az épitőmun­kás szövetség szegedi csoportjának jegyzője, később pénztárosa, majd ügyvezető elnöke. A leiszabadulás után Zombori elvtárs még fokozottabban foly­tatta munkásmozgalmi tevékenységé t. 1947-ben résztvett a szegedi MÉMOSz termelőszövetkezel megalakításában, s egyik igazgatósági tagja lett. Egy esztendeig kőművesként, majd munkavezetőként dolgo­zott s napi munkája mellett a párt munkát sem hanyagolta tl. A Szakmaközi Bizottság titkára lett ezután, majd 1949-ben a Tervhiva­talban az építési osztály vezetését vette át, később az építésügyi mi­nisztériumban a nehézipari épülettervező intézet helyettes vezetője, majd az épületclőgyártó ipari központ. helyettes igazgatója lett. Innen került újból Szegedre, hogy a Szegedi Pártbizottság tit­káraként dolgozzék tovább ég Pártunk útmutatásait követve segítse, irányítsa Szeged dolgozóinak békés épitő munkáját. A nevelők és szülők együttes jó munkája biztosíija az uj tanév sikerét Nevelői és szülői értekezleteket tartottak a szegedi iskolákban Elméleti szinvonalunk emelését segíti elő Anyag­és adatszolgáltatás rendszeres olvasása A napokban tartották meg a szegedi általános és középisko­lákban a nevelői és szülői érte­kezleteket. A nevelői értekezle­teken megtárgyalták a közvetlen feladatokat és felajánlásokat tettek a „Nevelj jobban" mozga­lom keretében. A szülői értekez­leteken mutatkoztak be a mun­kaközösségek új elnökei. A nevelői értekezleteket az álta­lános és középiskoláik tantestü­letei a „Nevelj jobban" mozga­lom termelési értekezletével kap­csolták össze. Kifejezésre jutott ezeken az; értekezleteken, hogy Pártunk irányításával az iskolák nevelői komolv felkészültséggel, lel­kiismeretes kö(elessé<rtudás_ sal láttak hozzá az úi tan­évben elvégzendő munkájuk­hoz. Igen naárv segítséget nyújtanak az új tanévben az iskoláknak az újonnan megalakult sziilői mun­kaközösségek, amelyek sokkalta nagyobb mértékben kapcsolód­nak majd be a.z iskolák munká­jába. mint eddig. Az új tanévre egyébként mind a nevelők és a tanárok, mind a szülők már a nyáron felkészülteik, hogy új szellemben, a szovjet pedagógusok ne­velési módszereinek alkaL mázasával a való életre, az i-azsáe megismerésére és szeretetére neveljék a gyer­mekeket. Ilyen felkészültség után kapcso­lódtak be a szegedi iskolák ta­nárai még szorosabban a „Ne­velj jobban" mozgalomba, hogy ezen a területen igazi, szocialista öntudattat végezzék feladataikat, A tantestületek e^vüttesen és külön-külön is kiértékelték ed­digi munkájukat és elkészítették háromhómapos ütemtervüket A beiskolázást, a szegedi álta­lános és középiskolákban az idei tanévben teljes sikerrel hajtot­ták végre. Lemorzsolódás aíig történt. A munkafelajánl ásókban naw szerepet játszanak az iskolák szélütésére, a berendezéseik pót­lására irányuló felajánlások, me­lyeik végrehajtásában a szülői munkaközösséged is komolv segítséget, nyújta­nak. ban például új biológiai előadó­termet, az udvaron pedig Micsu­rin-kertet létesítenek. A Gu­tenberg-utcai újonnan " létesült Juhász Gyula általános fiúiskola tantestülete és szülői munkakö­zössége felajánlást tett az iskola tantermeinek meszelésére, festé­sére és az iskolai felszerelések kiegészítésére. A nevelők fel­ajánlották * közreműködésüket a diákotthonokban elhelyezett ta­nulók korrepetálásában. De a tantestületek tagjai önképzé. siikre vonatkozóan is komoly fel­ajánlásokat teltek. Orosz tudomá­nyos és szépirodalmi művek tanul­mányozásával, az orosz nyelv elsa­játításával kapcsolatos feíajánláso. kat is tettek. 'A' nevelök bátran al­kalmazták az értekezleten a krili­ka-önkritika fegyverét. A nevelési értekezletek, az ott ho­zott határozatok, felajánlások s az elhangzott felszólalások bizonyítják, népi demokráciánk pedagógusai jó úton haladnak. Párlunk útmutatá­sai alapján egyre inkább kialakuló­ban van az a magyar pedagógus, gárda, amelyre biza'ommal tekinthet dolgozó népünk 8 amelynek tagjaira nyugodtan rábízhatja gyerme­kei oktatását. A szülői munkaközösségek érte. kezleteit ünnepélyes keretek közölt tartották meg. Az új elnökök az új tanév új feladataira hívták fel a szülők figyelmét. A tanácsrendszer előnyeiről, a tanácsválasztások je­lentőségéről beszéltek s felhívták a szülők figyelmét arra. hogy gyer­mekeik érdekében mennyire fontos érdekük, hogv szívvel-lélekkel részt­vegyenek a békéért való küzdelem, ben. Felhivlúk a szülők figyelmét arra is, hogy a békéért folyó harc, a béke szeretete egyet jelent a Szovjetunió iránti szereletünkkel és a Szovjetunió iránti hűségünk­kel. A szülői értekezleteken közre­működtek a dolgozók kulturcso­portjai, szavaíatokkal, jelenetek, kel, dalokkal é3 táncokkal tették színessé, elevenné az értekezlete­ket. A nevelői és szülői értekezle­tek után bizalommal tekinthe­tünk az uj tanév eredménye elé. A szülők és az iskola kapcsolata egyre inkább elmélyül s a''neve­lők és szülők együttes jó mun­kája a tanulmányi eredmények­A Radínóti Miklós-gimnázium- ben is érezteti majd halárát.

Next

/
Thumbnails
Contents