Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-20 / 245. szám

Megvédjük a békét, népünk szabadságát, hazánk függetlenségét! A fanácsválasztás sikerét, a termelékenység emelkedését szolgálja a faliújság és a „villám" a Dohánygyárban Dolgozók a tanácsban Nagy látván Ahogy közeledik a választások napja, úgy élénkül, erősödik a sze­gedi üzemek dolgozói körében is a népnevelő és felvilágosító munka. A dolgozók a legkülönbözőbb formá­ban alkalmazzák a bolsevik agitá­ció módszereit, mert valamennyien a gyakorlatból ismerik ezeknek a módszereknek hatását és eredmé­nyét. A bolsevik agitáció egyik ilyen formája a jól szervezett üze­mi faliújság és a „villám" is. A szegedi Dohánygyár dolgozói ls jól ismerik már a faliújság és a ..villám'' magasszlnvonalú agitációs hatását. Nem egyszer tapasztalták már. hogyan emelkedett a termelés ekeknek segítségével. Az üzem kommunistáinak ezeken keresztül sikerült bevonni a népnevelő mun­kába a pártonkívüli dolgozókat, fia­talokat is. Különösen most, amikor dolgozó népünk döntő győzelemre, a tanácsok megválasztására készül, nagy jelen'ősége van a bolsevik agi­tációs módszerek alkalmazásának. Az üzemrészek Ízléses faliujság­és villám-tábláin naiionia tizévé', húszával leien nek meg frások. amelyek több és jobb terme­lésre. a seleitcsökkentésre s czen keresztül a választási harc sikeres lebonyolítására hívják fel a dolgo­zók figyelmét. Kimerítően foglalkoz­nak a tanácsok jelentőségével, de ugyanakkor foglalkoznak a mult rendszer úgynevezett „közigaizgatá­sának" szomorú emlékeivel is. Például Keményvári Imre párton­kívüli dolgozó írása arról beszél, hogyan erősíti tanácsaink megvá­lasztása a béketábort, hogyan aka­dályozzuk meg ezzel ar: imperialis­ták újabb világháborúra való törek­vését. Az elsfi sorokat, mintha 1944-ben Írná, akkor ami­kor napirenden voltak a légitámadá­sok, minden dolgozó élete veszély­ben volt. — Igy is kezdődik a cikk: „Légi riadó", — s aztán röviden le­írja az óvóhelyeken töltött óráknak történetét. 'Azzal fejezi be, hogy ta­nácsaink sikeres megválasztásával akarjuk elérni azt is. hogy ez soha többé meg ne ismétlődjék. A Dohánygvárben a faliújság és a villámok mellett jól működik még „élő ulsáfl" Is. A különböző munkatermekben elhe­lyezett hangszórók vidám induló­kat, szovjet és magyar népdalokat közvetítenek, hangulatos zene és énekszó mellett folyik a munka, de senki meg nem áll egy percre sem „Ma a tanácsválasztás tiszteiélére „Békecsütörtököt" tartunk, többet termelünk ma. mint tegnap" — mondják a dolgozók. A zene mos't: bákkal is foglalkoznak. A® elcsendesedik, valamelyik munkate-j ezt mondja', rémből Reznek Rlésné beszél. El­mondja. azért szavaz a Népfrontra, mert a tanácsok munkájától várja családja és dolgozó társai további boldogulását. egyik „Kecskeméti Sándorné elvtársnő, nek és Országh Barnabásnénak még nagyobb felvilágosító munkára van szüksége! Beszél arról Is, hogy ezek a választások nemzetkö­zi viszonylatban is hatalmas jelen­tőségűek. Az imperialistákra újabb csapás ez. Az „é'ő újság" egész nap működik. Egymás után mondják el a dolgozók, mit várnak azoktól a társaiktól, akik képviselni fogják őket majd a helyi tanácsban. Most a hangszóró a legfrissebb hirt közli: Sztoika Istvánné elvtárs­nő, a csomagolóosztály dolgozója néhány perccel ezelőtt, 10 órakor befejezte idei tervét. Örömmel hallük n hírt a dolgozók, többen még mondják is egymásnak: „újabb lépés a tanács­választás sikeréért." A faliújság és a villámok azon­ban az eredmények és a tanács­választás jelentősége mellett a hi­fi minap Összeszólalkoztak! Ezzel hátráltatták nemcsak a sa ját, hanem dolgozó társaik munká­ját is. ezen keresztül persze a ta­nácsválasztások sikerét is!" Ezekután Kecskeméti Sándorné és Országh Barnabásné igyekeztek megjavítani Cgymához való viszo­nyukat és munkájukat. Igv segíti elli a „villám" és a faliújság a jó mu" kaszellem kialakítását s a terme­lékenység emelkedését — jegyzi meg Király Vincéné. Elmondja azt is, hogy néhány hónap óta ő is ál­landóan ir faliújság-cikkeket, mert ezek láncszemeket jelentenek a ter­melékenység fokozásában. Napcnla új erőt, új ötleteket adnak a vasár­napi döntő győzelemre. A szegedi iára* dolgozó narasztini tnvirqthnn jelentették Rákosi elvtársnak: Október 18-án befejezték az őszi szántás-vetési mnnkákat A szegedi járás dolgozó pa­rasztjai elfogadták Bihartorda versenyfelhívását minden igye­kezetükkel azon voltak, hogy a választások napjára, október 22­re — de ha lehet, ~tég előbb is — befejezzék az őszi szántás­vetést. Szorgalmuk eredménye­éppen a szegedi járás dolgozó parasztjai a járások versenyében elsők között október 18-ra száz­százalékig befejezték az őszi ve­tést. Rozsból a tervben előirányzott terület bevetését százszázalékig elvégezték, árpából 127 százalék­ra teljesítették tul a vetési ter­vet. Búzából a tervben előirány­zott területet szintén hiánytala­nul bevetették. Az őszi vetés befejezését táv­iratban közölték Rákosi elvtárs­sal a járás dolgozó parasztjai. A távirat szövege a következő: „A szegedi járás dolgozó pa­rasztsága örömmel jelenti Ráko­si e'vtársnak, hogy a szántás-ve­tési munkát az előirányzatnál; megfelelően október 18-ra száz­százalékig elvégezte. Átérezve a Magyar Dolgozók Pártja és Rá­kosi elvtárs helyes útmutatását —, hogy a tanácsválasztásokra fejezzük be az őszi vetést — min­den erőnkkel arra törekedtünk, hogy az őszi munkák időbeni el­végzésével js döntő csapást mér­hessünk belső és külső ellensé­geinkre. Fogadjuk, hogy az el­következendő időben is követjük a Párt és Rákosi elvtárs útmu­tatását. ' A szegedi járás dolgozó rasztságának nevében: Szegedi Járási Tanács. hosszú, küzdelmes útat Vett meg, mig eljutott a tanácstagjelöltségig. Szülei szegényszármazású középparasztok, akiknek a múltban kisebb gondjuk is nagyobb volt, mint az, hogy fiukat iskoláztassák. Kijárta a 0 elemit és megfogta ő is a dolog végét. Könyv csak ritkán jutott a kezébe, de ami mégis eljutott hozzá, az örök barátjává vált. A negyvenes évek elején magánúton levizsgázott a 4 polgáriból. 1944 végén a Parasztpárt megszervezésében vett részt Makón. Titkár, majd országgyűlési képviselő lett. Apai földrészével belépett a makói „Köztársaság" termelőcsoportba. 'Ápja is belépett a makói „Viharsarok" termelőcsoportba. Jelenleg a Városi Tanács IX. ügyosztályának vezetője. — örömmel vettem tudomásul, hogy a tanácsba jelöltek — mondja — és minden törekvésem az, hogy megálljam a helyem a ta­nácsban híven tudjam szolgálni a dolgozó nép érdekeit. Záport Oexső igyekszünk aláírni ezt az istennyi­lát! Tavaly még nyolcadából arat­tunk, most meg kilencedért kellene?! Hát hol az az isten, aki olyan sokat törődik velünk, emberekkel, dolgo­zó emberekkel?! Az idén sem keve­sebb a munka, mint tavaly, csak fizetni akar kevesebbet az uraság! Viszont nehezebb, mint tavaly, mert a szél ledöntötte a gabonát." A szobában egy pillanat alatt hatalmas zaj lett. Szitkok röpköd­tek a levegőben és a: öklök vésze­sen hadonászi'-ak. Varga János keze felemelkedett és jelezte, hogy még mondani akar valamit. Közben ki­nyílt az ajtó és az egyik irnok dugta be fejét. A zaj még nem ült el és azonnal fel tudta mérni a helyzetet. Viss:alépett és gyorsan becsukta az ajtót. ..Hallgassatok meg, emberek! — kiáltotta túl a tömeget Varga. — Tavaly nyolcadba arattunk, az idén már csak kilencedet akarnak adni. Jövőre már biztos csak tizedet ka­punk! Mi ez, ha nem az amúgy is parányi jogunk sárbatiprása? Hát ott volt együnk is a szerződés meg­írásánál? Mondta valamelyikünk a méltóságos úrnak, hogy nyolcad helyett kilencedet adjon, meg fe­jenként hét és féldeka szalonnát? Mit! Es nem a mi szerződésünk! Ez az úré! Igen, az övé, akinek nem elég a négyezer hold föld. Meg többet akar venni a mi verejtékün­kön! Ezért mondja ott a szerződés­ben, hogv ..ezt kívánja tőlünk a haza". Mi hozzunk azért a hazáért áldozatot, amelyik minket illett• de ők bitorolják és ök szedik le róla a tejfelt! Emberek! Ezt a szerző­dést pedig nem írjuk alá!'' — Ugy van, úgy van — visszhang­zott a szoba ismét a rongyosok hangjától. — Nem írjuk a'á! írja alá a vénisten! Arasson azért a Hzettségért az úr, vagv az istenlova... És a zaj ismét hullámzott a ter­men át. Emberek, munkától gör­nyedt dolgos parasztok lázadása volt ez. amely mélyről és hosezú évszázados. be nem gyógyult sebből buggyant fel A segédjegyző többször akart szólni, de nem jutott szóhoz. Csak hebegett és azt a pár szót is el­nyomta a többi zaj. Idegesen ra­kosgatta egyik karéból a másikba a szerződést. — Szemétbe ezzel a nyomorult papírral — dörrent ismét Varga hangja és kérges kezével belemar­kolt a szerződésbe. A segédjegy-ő ijedtében nagyot rántott a papiron Az kelttészakadt és fele Varga kezében maradt. Csend" lett, de csak egy pillanatig. Az ajtó csendesen nyílt ki és négy szuronyos csendőr lépett be. Mö­göttük dühösen ,,méltóságos" Geist Gyula robogott be az ajtón. — Nyomorult mocskos parasztjai — bömböl az őrmester s közben nagyot köpött a padlóra. — Hát lázadni mertek, piszkos kommunis­ták?! Nem örültök, hogy a méltósá­gos úr kenyeret ad a pofátokba?! Mi?! Majd megtanítalak én bennete­ket móresra. ha nem fértek „ bőrö­tökben! Induljatok előre az Örsre majd ott beszélgetünk .. . A csendőrök között a menet meg­indult kifelé. Varga ment ki utoljára. Lassan és tele fájdalommal. Az őrmester leakasztotta válláról a puskát. — Neked mindig nagy pofád volt, az anyád ... — ordított rá Vargára és teljes erejével végigvágott rajta Az meglódult és teljes hosszában vágódot végig a padlón. » A szobában ketten maradnak, a méltóságos úr és a segédjegyző. A seg&ljegyző hebegve megszólal; — Nem így akartam, méltóságos uram. hanem, hanem én úgy akar­tam, hogy . . . — Ne folytassa — szólt rá Geist, igy még jobb. Itt a szerződés másik fele. írja át és kilenced helyett ír­jon be tizenkettedet. Hétfőn mégis megkezdjük az aratást. Ez meg a magáé — vetett oda az asztalra ö'száz pengőt a segédjegyzőnek. Aztán gyorsan ehávertott. A segédjegyző mint egy tébolyo­dott bámult az előtte lévő pénzre amely az övé. egyedül az övé. Re­megő kézzel markolta fel. — Igenis tizenketted, méltósága: uram . .. • Varga János lassan emeli fel c fejét, mert jól esnek neki azok c szavak, amelyeket a Szabad NépbZ. olvas. — Hát csak menjetek — mondje feleségének és fiának —. én már láttam a >,Berlin elestét". Igazán jc film. Sokat lehet belőle tanulni. Azok eltávoznak, ő meg lejjebb húzza a villany ernyőjét, hogy még­jobban lássa a betűket. Félig han­gosan elvas, hiszen most senki sem hallja és így még jobban emlékeze­tébe vésődnek a szavak. Szinte sí mogatják a kellemes mondatok: ,,A tanácsválasztásokig több mint 30.000 munkás és paraszt került az állam kisebb vagv nagyobb parancs­nokló helyére. Ezúttal sok tízezer főnyi új dolgozó vonul be az állam' közigazgatásba. Itt is elmondhat­juk, hogy a mennyiség minőségbe csapdát A tanácstagok százezre tömegei új tényezőt jelentenek, ú erőforrást, demokráciánk új pille rét. Százezrek tanulnak most bele a helyi vezetés, a közigazgatás mun kájába. megtanulnak kormányozni, megtanulnak jól és helyesen élni c rájuk bjzott jogokkal, kötelességek­kel. szabadsággal A tanácsokor keresztül lesz a régi „alattvaló"' népi demokráciánk vezetéséhez értő, ön tudatos állampolgára." Egy percre abbahagyja az olva­sást és elgondolkodik. Boldogar mosolyog, amikor gyermeke jövö/é re gondol és arra. hogy vasárnap < is leszavaz a Népfrontra és ezzel i is — a többi dolgozó társáivá együtt — szélesebbre tárja az egés magyar dolgozó nép elölt a felemel­kedés kapuit, . KÜRTI LÁSZLÓ Orvos. „Fehérköpenyes rab szolgáknak" hívták őket a múltban és a mult kapitalista társadalmában találó volt ez a megjegyzés. Igy látja ezt ZápoH Dezső elv1 árs is, akit az a megtisztclés ért, hogy ta­nácstagnak jelölték. — Mi, orvosok a felszabadulás óta élhetünk igazán hivatá­sunknak. Minden orvost, aki hivatásszeretetből lép erre a pályám, a humánum, az emberszeretet, az embereken való segítés gondolata vezeti. Egyedül a szocialista társadalom az, amely a dolgozóknak ezt a hivatás érzéstől fűtött munkáját támogatja. Az orvosi hivatással ez. ért együtt kell járnia a szocialista gondolkodásnak. Müködésünkn- k marxista-leninista elméletre, a dialektikus materializmusra kell tá­maszkodnia, hogy ne csak ösztönszerűen gyakoroljuk hivatásunkat: az embertársainkon való segítést. Ptldaképeink ezen a téren is a szovjet orvosok, de általában példaképünk a szovjet egészségügyi ellátás, amelynek minél előbbi magyarországi megvalósításáért szeretnék ta­nácstagként dolgozni. Zápori elvtárs egyébként 1933 óta vesz részt a munkásmozga­lomban. Résztvett az illegális Kommunista Párt nehéz küzdelmeiben, a „Vörös segély" mozgalomban is. A felszabadulás után nyomban ott volt az MKP szegedi megalakitói között és orvostudományát ínég to­kozottakban a dolgozók szolgálatába állította: a kiütéses tífuszjár­vány, a fertőző betegségek leküzdésére alakult bizottság tagjaként működött. Jelenleg a MÁV szegedi igazgatósági föorvoshelyettese cs az OTI rendelőintézeti főorvosa. A tanácsban méltón képviseli majd orvostársai érdekeit, akik közül különösen a hősies munkát végző kör. zeti orvosok ügyét viseli a szivén. Házasságkötések alakulása 1938—49 között ezer lt'lekre számolva %o (tiBEtfz) 12 1982 ms *1949

Next

/
Thumbnails
Contents