Délmagyarország, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-01 / 229. szám

VASÁRNAP, 1950. OKTÓBER í. 11 „Esküszöm, hogy Magyar Népköztársaságunk néphadseregének hűséges katonája leszek66 1 Dolgozó népünk fiai, ifjúmunkások parasztfiat alot utóbbi időkben egyre jobban meggyőződhettek arról. hogy_ néphadseregünk valóban a mi népünk hadserege. Dicső és megtisztelő dolog ennek a hadseregnek tagja lenni, amely arra hivatott, hegy dolgozó népünk eredményeit, s a békét megvédje a külső és belső ellenségtől. Horthy hadseregének az volt a feladata, hogy biztosítsa a dolgozók zavartalan kizsákmányolását, védje a kapitalizmus uralmát. A nép hadserege azt az országot védi. amely az°urak országából a nagy Szovjetunió segítségével a dolgozó nép hazája lett. E két hadsereg között óriási a különbség. Ez ma már minden ifjúmunkás és parasztfiatal előtt köztudomású. Ezt igazolják a most lezajló sorozások eredményei is. A felsővárosi kultúrház udvarában vidám, jól öltözött fiatalok kisebb-nagyobb csoportjai beszélgetnek. Az a téma, hogy ki. milyen fegyvernemnél szeretné letölteni katonaidejét, sokan vannak, akik elragadó lelkesedéssel beszélnek a nehéztüzérségről, a légelhárítókról. repülőkről, gépkocsizókról. mindenki tudja, miért akar repülős, légvédelmi tüzér, vagy hiradós lenni. Boldogan dicsérgetik egymásnak a fiatalok az általuk kiválasztott fegyvernemeket, még csak nyoma sincs annak itt. hogv valaki irtózna a katonaélettől, de többen vannak olyanok is, mint Kálló József, a szegedi Magasépítési NV átképzős kőművese, aki szomorúan vette tudomásul, hogy egészségi állapota miatt nem alkalmas katonai szolgálatra. A sorozóbizottság és a tisztbajtársak előtt mindenáron be akarta bizonyítani, hogv a vizsgálat eredménye ellenére is képes fegyveres katonai szolgálatot teljesíteni. Mindenáron határvadász szeretne lenni, — Minden vágyam ez volt — mondja Kálló Jízsef —, s most erről le kell mondanom. Végül is a sorozóbizottság lehetővé teszi számára, hogy a közeljövőben ő is bevonulhasson a néphadseregbe, hogy könnyebb fegyvernemnél teljesítsen szolgálatot. Sokan vannak olyanok is, kiknek a tényleges katonai szolgálalük ideje még nem érkezett el, vagy valamilyen oknál fogva az elmúlt években megtartott sorozásokból kimaradtak, s most itt, minden felhívás nélkül, önként jelentkeznek. Kérik magukat katonai szolgálat teljesítésére. Amint a hadnagy bajtárs elmondja, naponta c'.-hat ilyen fiatal is jelentkezik. Ezek közé tarwzik Ungvári István is. a szege01 ^oszerelő NV ifjúmunkása H aki elmondja: Azért szeretnék aa^ona lenni, hogy megtanuljam nasznalni, forgatni a fegyvert nogy meg tudjuk védeni magun«at ha esetleg egy ellenséges támadásról lenne szó. Ugy érzem, ; klfűnő ejtőernyős tudnék Ungvári István elképzelése most teljesülhet. Ugyanúgy, mint azoké a fiataloké, akik most itt vannak vele együtt, akik csak úgy szívják magukba a hadnagy bajtárs szavait, mikor azt mondja, hogy a bajtársak mától kezdve a magyar néphadsereg kötelékeibe tartoznak. Csak úgy harsogják a katonaeskü szövegét. Magasraemelt ujjakkal. felemelt fejjel mond iák a hadnagybajtfrs után: „Én, magyar nép fia. esküszöm, hogy a Magyar Népköztársaságnak, s néphadseregünknek hűséges katonája leszek." Mindenki érzi ezeknek az esküszavaknak a jelentőségét és súlyát, s a dolgozó nép iránti felelősség tudatában mondják ki őket. Mikor ezt a jelenetet végignézzük, önkéntelenül is a mult rendszer éveiben lezajlott sorozások jutnak eszünkbe. A mostani sorozáson a fiatal ujoncjelölteket a tiszthajtársak és az idősebb honvédek i: bajtársaknak szólítják. Máskor „subaszőrök" voltak ezek, nem a fokozott tanulás és a megbecsülés volt osztályrészük, hanem a fogkefével való padlósúrolás, falramászás és egyebek Akkor Horthyra, az akkori reakciós kormányra, ahogy mondták, a magyar „Szent koronára" esküdtek, nem is volt csoda, ha akkor mindenki irtózott a katonaélettől. Nem hangzottak ilyen vidáman az eskü szavai, hanem sokszor sírva mondták el azok a munkás- és parasztfiatalok, akik nem tudták elkerülni a katonai szolgálatot. Sokan öncsonkításokat is alkalmaztak azért, hogy „hátha kiesők majd a sorozáson". i Ma ezek a dolgok már csak emlékezetben élnek. Amint Szilágyi elvtárs, a sorozóbizottság egyik tagja elmondja, úgyneve zebt „szimulánssal" még csak véletlenül sem találkoztak. Sőt egyes fiatalok 'gyekeznek eltitkolni hibáikat azért, hogv ők is tagjai lehessenek annak a hadseregnek, amely arra hivatott, hogy kegyetlenül eltapossa az el lenséget. ha az kezet emel népünk eredményeire. A Dohánygyár békebizottságai versenyre hivják ki Szeged összes üzemeinek békebizottságait A szegedi Dohánygyár békebizotfságai a békéért folytatott harcuk további fokozásáért, a békenapok megtartása és kiszélesítése érdekében versenyre hivják ki az összes szegedi üzemek békebizottságait. A Dohánygyár békebizottságai pár hétfel ezelőtt szervezték meg a békecsütörtököket. Ezeken a napokon még fokozottabb szorgalommal termelnek. Fokozott harcot folytatnak a jobb és többtermelésért, a selejt csökkentéséért. Versenyfelhívásukban első pontként a békenapok megtartását, illetve azok kiszélesítését, a békenapok eredményeinek megtartását. további fokozását s a selejt elleni harcot tűzik ki célul. A gyár békebizoltságai e versenyfelhívásukkal is békénk megszilárdítását s az ellenség elleni harc további fokozását tűzik ki célul. Szeged üzemeinek békebizottságai bizonyára ugyanolyan lelkesedéssel fogadják el a versenykihívást, mint ahogyan azt a Dohánygyár valamennyi dolgozója tette. Kulábobhal cimboráló feketéző disznókupeceket vett őrizetbe a szegedi rendőrség A p.zegedi rendőrség bűnügyi osztálya őrizetbe vette Csizmadia Gábor volt hentfes- és mészárosmestert. Csizmadia rendszeresen foglalkozott feketézéssel. kupeckedéssel és így okozott kárt dolgozó népünknek. Dunapatajon, Kisteleken mintegy 150 sertést vásárolt fel és azokat az ország különböző részein magas áron árusította. Jellemző Csizmadiára, hogy a legközelebbi rokonsága kivé tel nélkül mind kulákokból áll. Az egyik fivérének például 52 holdja van. De magának Csizmadiának is — aki egyébként jobboldali szociáldemokrata és még az egyesülés előtt kizárták a Szociáldemokrata Pártból — egy családi háza, személygép. kocsija, lovaskocsija és teljes gazdasági felszerelése van. Nem különb nála Schrankó Lajos volt sertéskereskedő sem, aki már tavasz óta mindenfelé az országban sertéskupeckodással, feketézéssel foglalkozott. Kisteleken mintegy 130 sertést vásárolt fel, s azután Budapesten és környékén lánckereskedéssel magas áron hozta forgalomba. A feketézéshez felhajtói ig voltak: Bagács István és Varga Ferenc rákospalotai lakosok. Most mindanynyian elnyerik majd méltó büntetésüket és a rendőrség már át is kísérte őket a szegedi államügyészségre. Bolgár parasztküldöttség Derekegyházán Ismeretes, hogy a Szovjetunió nagyszerű kezdeményezésére, meghívására már kétizben látogatták meg dolgozó parasztságunk küldöttei a legfejlettebb mezőgazdaságot, tanulmányozták a soha nem látott eredmények eléréséért folytatott harc módszereit. Répát lopott a kis'e'eki kulák H°gy a kulák milyen nagy ellenbe a dolgozó népnek, azt bízóba Tóth T. János kisteleki kuH eS"e is- Tóth T. János, Ktstek. Tanya u szám alatti lakos, ™ 1toldás kulák kölcsönkért k0csi. , ™aZsa szőlőt vitt Hódmcző«arhelyre. A szőlőmennyiség már «sa is gyanús, mert Tóth Jánosne!,CSa,k 400 "ögöl szőlője van és sét ya!osziníí, hogy a saját termé,/tte Amikor a sándorfalvi ha. dnla * a 8 ll0'-das Táborosi-nevü paraszt földjénél megállt csakhamar szaporodott a lopott ^ a kocsiderékban. Szerencsére Miháie2°ör' JuhásZ JózSe{ és Szücs közfitt éppen arraiártak a földek amint , . raitacsipték a kulákot, °pta a répát. A kulák most te_,J^egijedt és meg akarta vesitintot -a mezőőröket, 100-100 foAznif ,!-gért' ha szabadon engedik, K kinevették. Ekkor azt Ígérte nekik, hogyha nem Írják fel, akkor az egyik lovát nekikadja paszussal együtt. A mezőőrök nem hagyták magukat megvesztegetni, hanem felírták a kulákot és zálogba elvitték a subáját be a sándorfalvi rendőrségre. De nem volt elég, hogy lopott, még hazudott is. Igyekezett félrevezetni a hatóságot. Amikor kérdezték tőle, hogy miért lopta a répát, cinikusan azzal védekezett: „szegény lovak éhesek voltak" Mi inkább úgy látjuk, hogy a „szegény kulák" nagyon aljas, hogy a harácsolás mellett még a lapástól sem riad vissza. Tóth T. Jánosnak nem ez az első esPte. 1948-ban is vizes zsirt adott be a dolgozóknak, az'zal csapta be az államot, most még attól sem riad vissza, hogy a dolgozó parasztok szorgalmas munkával megtermelt veteményét ellopja. A tapasztalat-, a módszerútadás azonban nem áll meg egy vagv két ország határain belül A népi demokratikus államuk szocializmust építő nagy családja egymást támogatva kutatja rzokat a módszereket, amelyekkel erősíteni fejleszteni tudja a szocialista társadalmat építők táborát. Ezért nem rejtik véka alá újításaikat, hanem átadjál; a család minden tagjának Ilyen módszer- és tapasztalatesereátadás színhelve lesz mu. vasárnap a derekegyházi kláramajori állami gazdaság. Országunkban már több napon át tartózkodó bolgár parasztküldöttség egv része látogat el a kláramajori állami gazdaságba. Lakatos Gyula elvtárs vezetésével Megnézik a bolgár parasztküldöttek. mit végzett a derekegyházi állami gazdaság a megalakulása utáni években. Hogyan állnak, el tudják-e érni a holdanként! 400 mázsás cukorrépa termésátlagot. Elmondják saját módszereiket. Tapasztalataikat kicserélik a derekegyháziakéval. Köszöntjük a derekegyház-kláramajori állami gazdaságba érkező kilenctagú bolgár parasriküldöttsőget. A mai értékes tapasztalatcsere újabb lépcsőfok a béketábor fokozott gazdasági megerősödése feli. A VÁROSI TANACS HÍREI Kibővítik és korszerüsitik a város levéltárát A haladó történelemírásnak is népünk harcát kell segítenie, fel kell 'tárnia azokat a küzdelmeket, amelyeket a magyar nép a múltban vívott, hogy tanulságot, tapasztalatot szerezzünk és buzdítást merítsünk jelen harcainkhoz és építő munkánkhoz. A történelemlrásnak egyik alapját képezi a levéltárak anyaga, ebből meríthetnek anyagot 'történelemíróink. Szegeden a város történetének tanulmányozása és az Alföld múltjának megismerése komoly lendületet, ve'tt azáltal, hogy a közelmúltban megalakult az egyetemen a Magyar Történelmi Társulat Délalföldi Csoportja. 'A' Társulat magábanfoglalja a népből származó és a néphez hű. főleg fiatal 'történészeket, akik munkájukat ismertetik a Társulat ülésein és időnként országosan ismert történetírókat hívnak meg, hogy tőlük tanuljanak. Ennek a szép munkának eddig igen nagy akadálya volt az, hogy Szegeden csak a városi levéltár anyaga volt számukra hozzáférhető, A Városi Tanács magáévá tette a szakemberek kívánságát és lehetővé tette, hogy Szegedre szállítsák a megszűnt Csanád megye jelenleg még Makón őrzött gazdag levéltárát. így Szegeden a mai városi levéltár igazgatása alatt még egy levéltár kap elhelyezést. A volt csanádmegyei levéltár átszállításához és elhelyezéséhez az anyagi fedezetet biztosították, úgyhogy a munkát már meg is kezdték. Ezzel történészeink még nagyobb területről szerezhetnek anyagot tanulmányaikhoz. Szeged Városi Tanácsa komolyan foglalkozik azzal is, hogy helyet biztosítson Szegeden a ma még Szentesen őrzött csongrádmegyei levéltár számára is. Tervbevették a szegedi városi levéltár korszerűsítését is. így Szegeden egy országos központi levéltár létesül a Tanács megértő gondoskodása folytán. Rókus II. békebizottságainak versenyfelhívása a Békekölcsön jegyzésére Szeged dolgozói — amint az eddigi eredmények is igazolják — meg. értették a Békekölcsön jegyzésének fontosságát. Megértették, hogy a Békekölcsön jegyzésével békénk biztosítását, ötéves tervünk megvalósítását segítjük elö. A Békekölcsön jegyzésével kapcsolatos felvilágosító munkából nagymértékben kiveszik részüket békebízoítságaink is . Ezt bizonyítja az alábbi versenyfelhívás is. ,,A Rókus II. területén működő békebizottságok a Békekölcsön jegyzésének sikere érdekében versenyre hívják ki az összes kerületi békebizcttságokat, a következő versenypontok alapján; 1. A jegyzett összeg nagysága, 2. Vállaljuk, hogy jó népnevelő munkával biztosítjuk a békekölcsönjegyzés sikerét a a felvilágosító munka fokozásával a dolgozókat még szilárdabban egységbe tömörítjük a béke megvédése érdekében. 3. A jegyzésgyüjtés során népnevelőmunkánkban állandóan szem előtt tartjuk a tanácsválasztások fontosságának tudatosítását s az őszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzését. Békebizotfsógok instruktorainak figyelmébe Felhívjuk a békebizottságok in. struktorainak figyelmét, hogy a megbeszélés értelmében október elsején déli 12 óráig a jelentéseket adják le. Horváth Mihály.utca 3. Békeiroda. Á fitoisfa Jugoszláviában elnyomják a nemzetiségeket Az imperialisták belgrádi ügynöksége hallatlan szemtelenséggel és olcsó demagógiával igyekszik leplezni a Wall Street urainak aljas rendeleteit és gaztetteit. Az úgynevezett jugoszláv ,,Szabad egység" a valóságban nem jelent mást, mint a népek börtönét, mint a legféktelenebb nemzetiségi elnyomást. A fasiszta nemzetiségi politika a kisebbségek elnyomása, nagyszerűen érvényesül a titoista klikk aljas mesterkedéseiben. Az úgynevezett „Macedón Népköztársaságban" a benszülött bulgárokat a legszörnyűbb módon elnyomják és megfosztják a nemzetiségüktől. Kosova és Metohia, 5. n. „autonom kerületekben" több mint egymillió albán nemzetiségű lakos éh akik a bolgárokhoz hasonlóan még a hitlerista megszállás alatti időknél is súlyosabb terror és elnyomás alatt szenvednek. Nem jobb a nemzetiségek helyzete a vajdaság „autonóm kerületiben sem. A román és a magyar lakosság igazi vezetőit börtönbe és internálótáborba vetik, látszatperekben pedig többévi börtönre ítélik őket. A szerb, horvát, macedón, Montenegró és Bosznia-Hercegovina „szövetségi népköztársaságok" élére a Tito-banda hétpróbás kémeket és ügynököket állít és ugyanakkor börtönbe vetik és kivégzik az UDB által e köztársaságok igaz vezetőit. A szerb sovinizmus is a titóisták imperialista célkitűzéseit van hivatva szolgálni az amerikai imperialisták utasításainak megfelelően. A görög monarcliófasisztákka] teljes egyetértésben a titóbták fel akarták osztani az Albán Népköztársaságot és el akartak rabolni a Bolgár Népköztársaságtól egy egész macedón tartományt. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság határai mentén folytatott féktelen soviniszta uszftás azt bizonyítja, hogy Tito és áruló bandája háborús uszító gazdái parancsának eleget téve, Jugoszláviát katonai támaszponttá akarja változtatni a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. Az imperialisták tervei azonban kártyavárként dőlnek össze. A fasiszta terror ellenére is minden olyan kísérlet, amely Jugoszlávia népeinek egységét megbontani? igyekszik, egyre inkább meghiúsul.. A legutóbbi montenegrói és horvát, országi letartóztatások, a boszniai, montenegroi, szerbiai és szlovéniai parttzánmozgalom, valamint az az ellenállás, amelyet a vajdaság ro. mán lakossága tanúsított a titoistákkal szemben azzal, hogy 34 százalékban a Tito.rendszer ellen szavazott — bizonyítják, hogy a nemzeti felszabadító harcba mind nagyobb tömegek kapcsolódnak ba Jugoszláviában. firuhalmozoltat és feketézőbe! ítélt el a szegedi járásbíróság Több áruhalmozó és feketéző került a szegedi járásbíróság elé. akik cselekedeteikkel igvekeztek zavart okolni a közellátásb&n. Váradi Lajos algyői és Jójárt Sándor szegedi lakosok sertéseket és borjúkat vágtak le engedély nélkül s a húst értékesítették. A szegedi járásbíróság ezért Váradi Lajost héthónapi, "Jójárt Sándort pedig öthónapi fogházra ítélte. özv. Vecsernyés Mihályné és özy. Varga Ferencné szegedi alsóvárosi lakosok nagymennyiségű őrölt paprikát halmoztak fel lakásukon. Vecsernyés Mihályné 27 kg-ot, Varga Ferencné pedig 30 kg-ot. Vecsernyésné a paprikából 3 kilót húsért, zsírért el is feketézett. A bíróság özv. Vecsernyés Mihátynét öthónapi, özv. Varga Ferencnét három, hónapi fogházra ítélte. Elméleti szinvonalunk emelését segíti elő ss rendszeres olvasása